Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-21 / 163. (2088.) szám

14 MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A meleg időjárás tartósnak Ígérkezik. A hőmér­séklet több helyütt elérte a 33 fokos maximumot. — Időprognóris: Meleg, száraz, a hegyekben ziva­tarra hajló, szélcsend. — Nemessányi-szanatorium, Kosice, Zri- nyi-n. 4. Szlovenszkó egyedüli legmoderneb­bül berendezett egészségügji intézete, min­den igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fül- megbetegedések szakszerű kezelése. Minden­nemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosz­tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku- rák stb. Szabad orvosválasztás. xx — Megzavart betörő. Komáromi tudósitónk jelenti: Gruber Lőrinc magántisztviselő Rá- kóczi-uccai lakásán nagy zajra ébredt, szom­szédos szobájában egy szék dőlt föl. Tudta, hogy betörő jár nála és boxerével a szobába lépett, de a tettes a nyitott ablakon át elme­nekült. Gruber átkutatta lakását és az udvart, de nem tudott nyomára akadni. <*.■ ■«« -• ■ -r-itaar*.'!» \numa rm."kteui"wraurr.TmKr • Gyárfeleiiek: Budapest - KoSice PfeStany FEST - TISZTIT - NOS Központi üzem elme; Haitenberger Festögyár, Koáice 2 — Öngyilkosságot követett el egy fiatal szerb költő. Belgrádiból jelenítik: Tnfekdzsócs Márké is­mert öaéal szarb költő a Józsua Mórává feletti vasúti Iádról a vömbe vetette magát. A partról töb­ben látták aa öugySBíoesági kísérletet, csónakot kerítettek és hosszas küzdelem után sík erűit is Tuíe&dfflsicseit kihúzni a vízből. Beszámították a kórházba., ahol megállapították, hogy a fiatal köl­tő egész testére kiterjedő bénulást kapott. Az élet­unt költő semilyen kérdésre neon ad választ és igy a® öngyilkosság okát eddig nem sikerült kide­ríteni. — Megfulladt a vőlegény, akit tréfából vis­be dobtak. Newyorkból jelentik: Tragikus véget ért Whiteburgban (Kontucky) egy lako­dalom. A vendégek egyrésze az emelkedett hangulatban különös tréfát eszeltek ki. A vő­legényt, Dávid Hugkest, elcipelték és belök­ték a közelben fekvő tóba, aban a hiszemben, hogy a tő vize nem mély és a vőlegény kissé megázva bár, de ki fog jönni a vizből. Dávid Hughes azonban nem tudott úszni és megful­ladt. A menyasszony a hir hallatára idegro- haxnot kapott A két vendéget, akik a rossz tréfát végrehajtották, letartóztatták és gyű- J kosság miatt felelősségre vonják. Tiz egyszerű kérdés Rovatvezető: Vécsey Zoltán át. A múlt vasárnapi számunkban kezdtük meg „Tiz egyszerű kérdés** cimü rovatunkat, amely a közönség körében a legnagyobb érdeklődést keltette. Számos felelet érkezett be és a bekül­dők hagy része igen találó válaszokat adott. Itt közöljük az első sorozat kérdéseit és az azokra vonatkozó feleleteket: 1. Nehezebb lesz-e földünk a növények és ál­latok növekedése által? Ha a földbe a glóbuszt körülfogó légréte­get is beleértjük, akkor a föld súlya nem vál­tozik az állatok és növények növekedése ál­tal, ellenkező esetben a kérdést nem lehet el­dönteni. (A növekedéssel együtbjáró sulyváltozások az első esetben a földet körülvevő légrétegen belül kö­vetkeznének be, minélfogva a föld súlya nem változnék. A kérdésre a másik esetben, vagyis, ha a körülfogó légrétegét kivonjuk a föld súlyából, azért nem lehet megfelelni, mert meg kellene pontosan mérnünk, hogy minden egyes állat és növény, mely a földön élt, „halála** után mennyit vészit súlyából gázzá való részleges átalakulása áltál. Ennek mértéke pedig aszerint változik, hogy az állat földbe, vagy vízbe került-e?) 2. Miért fázunk jobban hóolvadáskor, mint egyébként ugyanolyan hőmérséklet mellett? Mert az olvadó hó meleget von el környe­zetéből, tehát a közelében tartózkodó min­den élőlényből is. (Ha a szobában — mondjuk — 6 fokú havat, je­get viszünk, az fokozatosan fölmelegszik egész 0 rókáig, amikor is olvadásiba megy át. A fűtött szoba hőmérséklete állandó marad mindaddig, amíg a hó teljesen el nem olvad é* csak asm tán emelkedhet magasabbra. Ugyanis minden hóemei- kedés arra használódik el, hogy & 0 fokra föime- legedebt jég 0 fokú vízzé változzék át. Ha szabad meleg nem áll az olvadó hőmennyiség rendelkezé­sére, akkor az u. n. kötött, latens meleget vonja el környezetétől, tehát a tárgyakban és élő szer­vezetekben megkötött meleg-mennyiséget. Innen a fűzős érzés, ha olvadó hó között járunk a sza­badban. Egy kg. szára® 0 fokú havat, ha egy kg. 80 fokú vízzel összekeverünk, 2 kg. 0 fokoe vizet kapunk, ami azt jelenti, hogy egy kg. hó olrred i- sáhtw akkora melegmennyiségre van szükség, mint amennyi egy kg. 0 fokú víznek 80 fokra való fölmelegitéséhez szükséges. A téli hó elolvadásá­hoz, amint látjuk, igen tekintélyes melegmennyi­ségre van szükség s ha ezt a melegmennyiséget fukaron méri ki a nap, akkor nekünk kell lead­nunk.) 8. Mit kell egy nemzedék alatt érteni? Legalább harminc esztendőt (Ml magyarok a aesnoedék ásó helyett xs ember­öltő szót » szoktuk használni A probléma, hogy snöyen időt Őlel föl a nemzedék váltakozása, He­rodostól Hantéig minden történettudóet foglalkoz­tatott. Ax ember normális élettartama, ha nem szakítaná meg betegség, 140—150 év volna. A* ember társadalma azonban nem ismeri a termé­szetéé halált, mert háborúk, szegénység ée a belő­lük származó betegségek mesterségesen megrövi­dítik az emberek életét. Ha a népegészségügy a nyomokon, amelyeken a háború előtti érv tizedben elindult, tovább fejlődhetett volna s ezzel párhu­zamosan lehetséges léét volna a szociális kérdés megoldása, akkor ma már beméül etnénk az emberi éiethatár valamelyes kiterjesztéséről. Ez azonban elmaradt s a statisztika egyértelmflleg 00—70 esz­tendőre teszi az átlagos életkort. Nem sokkal kur­tább ez annál a® időhatárnál, amelyet a görög mondakör Nestorának koráról Hőmérőétől tudunk. Az ÖTeg nestor károm emberöltőt látott és Schiller Homeros adatai alapján 90—100 évre teszi élet­tartamát úgy, hogy egy emberöltőre 30—33 esz­tendő esik. Ugyanerre a® eredményre jutnak a család tört énelem kutatói is. ök emberöltő alatt aet az időtartamot értik, amely a családalapítás szo­kásos időpontja és aközött a® időpont között telik el, amikor a® újszülöttek is családalapításba fog­nak. A nemzedékek változása a családtörténetetek kutatói szerint 30—34 éven belül következik be. Ezeknek a kutatásoknak alapján áHHotta föl Ran- ke art • törvényt, hogy két évwáaadon bélül há­rom nemzedék váltakozik.) 4. Melyik a világ legnagyobb’ xuhafcaga? Ax argentínai Iguazn-znhatag. (Tehát nem a Niagara, amely „csak" 5 millió ló­erőt reprezentál, hanem a® argentínai „Ördög tor­kának" nevezett xahatag, amely K) mfttió lóerőt jelent. Argentína 1922-ben ^örvényt hozott e ha­talmas vízesés erejének viftatnoe erőre való átala­kításáról. Számításaik szerint ez a természetes energia Buenos-Ayres lakosságának egyharmadát lesz képes ellátni villamos energiával. Buenoe- Ayresneik 1 millió 800 ezer lakosa van és 400 millió kilowatt óra a® elektromos energiaszükséglete.) 5. MI a különbség kultúra és ervflisáció kö­zött? Kultúra azoknak a javaknak összessége, amelyek a lélek, az érzület mélyülését, töké­letesedését, civilizáció pedig azoké a javaké, amelyek az élet kényelmét, külsősége® dol­gokban való tökéletesedését szolgálják. (Oswald Spengler azt mondja, hogy minden kultú­rának kikerülhetetlen végzete, hogy majdan civi­lizáció legyen. Civilizáció a vég, a befejezés, mint ahogy a halál fejezi be az életet. így látja ő a rómaiakat is, mint a görögök utódait. A rómaiak lélek nélküli, fflozófiátlan, művésze titien, a bruta- Htásig fajtiszta, gyakorlati sikerekre törekvő bar­bárok. KópaelőerejOk gyakorlati irányé volt: jog­szabályokat afleottak az istenek ée emberek közti kapcsolatok sasaJbályoeására, de egyetlenegy valódi KERESZTSZOREJTVÉNY A 64-ük máma kereeftesórejtvény í i r Vízszintes sorok: 1. Bánáti falu és a közelében elterülő nevezetes homokpuszta neve. 6. Annál szélesebb, minél magasabbról nézzük. 11. Szálas takarmány. 13. Régente ez volt a neve a fiskue egyoo jövedelmeinek. 15. Kérdőnévmás, többes- saémban. 16. Ilyen a snájdig katona. 18. A fotográ­fusnál megörökítheted. 19. Üvegben is árulják. 2i. „S a többi". 22. Egyik Pzindarabja a vígjáték írás legnagyobb művészének. 25. A Duna egyik jobboldali mellékfolyója. 20. Zöld szín. 27. Két egyforma betű. 29. Sportegylet. 30. Állami bevétel. 32. Eart a francia „u'‘-nak olvassa. 33. Vasúti elá­gazás Sátoraljaújhelytől északra. 35. A nemrég le­tárgyalt berlini nagy per vádlottjának kereszt­neve. 37. A légzés é6 hangadás szerve. 38. írógép- márka. 30. Békebeli közlekedési eszköz. 41. El­hunyt híres amerikai iró. 44. A 20. vizszintee sor mhgánhangzói. 45. Elhunyt magyar nyelvtudós nevének kezdőbetűi. 48. így csúfolják a gyerekek ■■•7. iskolát. ■19. Görög betű. 61. Pénzverdében ítészül. 53. Hányada az egésznek. 56. A költő Zrínyi legnagyobb alkotásának latin címe. 60. .Mindenre ráiílő szó. 61. Női név. 62. Forgatható, akár a köpönyeg. 63. Büszke rá. 64. Ilyen atiga la van. 65. Boldogság ax ilyen gondokat nem ősmorni. 06. Német férfinév. 08. Miniszter volt Friedrich István kormányában. 69. Szücsmesterek üzletága — nyáron. Függőleges serek: L Fegyveres. 2. Zenei előírás hangjegyeken. 3. Szólásmondás. 4 Ellentétes kötő­szó. 5. A kies épeit kalász neve. 6. Mesterember. 7. Területmérték. 8. A bibliai József álmodta meg. 9. Magyarul intézvény (váltó). 10. Világsikert ara­tott könyv Írója. 12. Angol családnév, több film­sztár ismerősen hangzó neve. 14 A 18. vízszintes­sel azonos. 17. Ige. 19. A Duna egyik; mellékfolyó­ja. 20. Magyarul: völgy. 23. Férfinév. 24. Persze, hogy „isteni" valamennyi. 28. A* Erdélyi Havasok legmagasabb csúcsa. 29. Híres német szobrász. 31. Uj-Zeeland népe. 32. Állatot nógatnak vele. 34. Kikötő. 96. Három egyforma betű. 39. Durva szövetből készült takaró. 40. Ilyen „füles" a nyuszi. 42. Istentisztelet 43. Jegyző. 46. óvatos ember kerüli. 47. Tiszta fehér, igen kemény fém. A plati­nával együtt bányásszák. 50. Cask ezután lesz bak- bakfis. 52. Ige. 54. Nem minden ez, ami felülről jön. 55. A puska szerkezetének egyik darabja. 57. Női név becézve. 58. A monarchia utolsó királynője. 50. Melléknév. 66. Rövidítése egy régi aprópénz­nek. 07. Tiltószőcska. A múlt vasárnapi számunkban közölt 63. számú ke resztszó rej t vényünk helyes megfejtése a követ­kező: Vízszintes sorok: 1. Szaladj te is pajtás! 16. Zavar. 17. Átsző. 18. Soana. 19. Alap. 20. Arizona. 22. EtiL 23. Bát. 24. Bió. 25. Art. 27. Ana-. 28. A nádor. 90. Tek. 32. Mardos. 34. Sir. 35. Halál. 37. Rió. 88. Szív. 40. Meredek. 42. Szín. 44. Ks. 46. A sav. 47. Zeno. 49. RC. 50. Gis. 51. íren. 52. Ének. 53. Boa. 54. Ad. 55. Dent 57. Mert 59. Ti. 60. Hóra. 62. Kerámlt. 65. Akté. 67. Éra. 69. Rárón. 70. Lia. 71. Armada. 74 Kor. 75. KAlUy. 77. Leü. 78. Óra. 80. Nép. 81. Are. 82. Allé. 84 Alkalom. 87. Taps. 86. Emelt 90. Futár. 91. Ormiéi. 92. Titokzatos hatalom. Függőleges sorok: 1. Szabadság a hó alatt. 2. Zalán. 3. Avatást 4. Lap. 5. -ra. 6. Járó. 7. Itt. 8. Esztelen 9. Mozi. 10. A nős. 11. As. 12. Joe. 13. Tataroz. 14. Anina. 15. Salamancai egyetem. 20. Air. 21. Ars. 24. Bor. 26. Tor. 29. Diva. 30. Tar. 31. Kád. 33. Disz. 35. Heveder. 36. Leontin. 39. Zsidó 40. Marék. 41. Treuk. 43. írott. 46. Sin. 48. Eke. 55. Tara. 56. Tárogató. 58. Moll. 61. Rémület. 08. Rák. 64. Mór. 62. Kalapál. 68. Adó. 70. Láp. 72. Belli. 73. Ara. 75. Kém. 76. Arató. 79. Alfa. 80 Ilron. 83. Emo. 85. Kút. 86. Sál. 87. Ars. 89. -ke. 91. Tó. A helyes megfejtők között megejtettük n sorso­lást, amelynek eredményeképpen egy-egy üveg likőrt nyert: Békéi Istvánná. Pozsony. Dunnjská ul. 47/n, Köves Károlyné, Kaeea, ílviezűosláv körút 8. és Kovács Tamás segédlelkész Nagy táp olcsánj. istenmondájuk sem volt. A gyakorlatiamig vtaáM teljesen hiányzott a görögöknél. Görög Mfak, *4 mai ée®, ouksí a két axóvaí lehet ömaefogtaerti a különbséget kukára én eávRiaáoió között.) 6. Milyen alakú a föld? , A föld geold-, vagyis — föld alakú. (A föld alakjára vonatkozó kutatások ana M eredményre veoettek, hogy est m alakot ama la* bet egy olyan matetnatikafiag könnyen megma­gyarázható és kiszámít ható formába szorítaná, mi­ként a gömb, vagy a rotációé nferoád. így jutották mintegy íélózáxaddaá ezelőtt a geoid fogalmára, amelyről csak elképzelésünfc van, amennyiben a föld alakjának eltéréeét as ideális szferoidtól, mely a föld alakiját megközelíti, kiszámítjuk ée meg­mérjük.) 7. Virág-e a tengeri ssekfB? Nem, hanem állal. (A tengeri rózsák és szettük a tengeri soemőoA csoportjába tartoznak ée tulajdonképpen korái- polypok, puhányok. Jellemző tulajdonságuk, hogy víz fölvétele révén kiterjednek, de valamely külső erőszakos behatás következtében képesek a főlie- merhetetleraégig összezsugorodni s ilyenkor m általuk elnyelt vizet szájukon, vagy pdypfcarj*- kon lévő nyíláson kibocsátják. A tengeri anecőő- nák a tenger talajára nőnek, de lassan továbhaao- zogni is tudnak, sőt némelyik fajta úszik Is. Több­nyire magányosan élnek, nagyon falánkok, apid kagylókat, kis halakat, kis rákokat esznek és eze­ket, mielőtt elnyelik, előbb elkábitják és megŐMk. Pompás dekoratív lények, akváriumok ékességei.) 8. Mi az élesztő? Egysejtű erjesztő gomba. (As alkohol erjedésénél föllépő sárgás, Iszapos, jellegzetes magú anyag, amely erjedést idéz eW. Egysejtű gomba, amely folytonos sejtképződés ut­ján szaporodik. Ovális, vagy kerek sejtjének átmé­rője a milliméter századrésze, a sejtjét hóborttá bőr vékony, de érdes, szintélen protoplazmáéi sejt vízzel teftt magot xár be. LJebig erjesztő tulaj­donságát a gomba sejtjében lévő erjesztő hatásül anyagnak tulajdonítja. Pasteur neonban a —ta savnéSrüíi életfolyamatok természetes követkes- ményének tartja a® erjedés tüneményét. Háziasszo­nyaink a kovászhoz használják a® élesztőgombát, alvégből, hogy a tészta sütés előtt megteljen.) 9. Ki használt először villogó gatyát? Állítólag Alfréd Júlia francia író. (Tóth Béla Írja egy könyvében, hogy Bartók Lajos „Bolond Istók" cimü, a nyolcvanas években ismert nagyhatású étlapjában így csúfolta ki Alfréd Jú­lia francia író „Le Czíkoe" cimü magyar tárgyú regényének badarságait és szótévceztéeeit: „A csi­kós vágtató paripán üldözte a pusztán hűtőién kedvesét s míkoT utolérte, markolatig döfte a leány pihegő keblébe a villogó gatyát." Azóta vált foglalómmá a villogó gatya az idegenek etnográ­fiai tévedéseinek megjelölésére, amelyekben kü­lönösen Viotor Tiaaot volt nagy. Ex a fraoda uta­zó 1680-ban kiadta a köveik erő útirajzot: „Yoyage a ni puyu ács Tziganes, la Boogria feoonaue* (Utazás a cigányok országában: as ismeretien Ma gyororazág), amely hemzsegett a magyar dolgok­ról ösBBcfirkáit badarságoktól.) 10. Ki viselte Magyarországon 1914-ben & leg­nagyobb kalapot? Kétségtelenül az, akinek a legnagyobb feje volt. Második kérdéssorozatunk a kSvetkező: 1. Melyik a legelterjedtebb betegség? 2. Melyik a legnagyobb csillagászati látcső? 8. Mi az az embléma? 4. Mióta számítják a középkort? 5. Melyik lényeges tulajdonságában hason­lít a magyar nyelv az angolhoz? 6. Mit komponált Bizet a „Carmen“-en kívül? 7. Mi a bolygó és a csillag között a különb­ség? 8. Bemutatáskor ki nyújt előbb kezet? 9. Ha a Balaton higany volna, miért nem le­hetne aranycsónakkal átkelni rajta? 10. Hány szilvát lehet éhomra megenni? A megfejtéseket „Tiz kérdés" címzésű borítékban csütörtökig kell beküldeni a P. M. H- szerkesztőségébe* A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a ezeplőket és a májfolto- kat Ezen aroot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész aroot A fol­tosa rcnak eddig hiába serestek arctisztítót, a leg­újabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden H&svnólat előtt — foltot pattanást, kiütést, hasináfat után gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Ax arc tiszta alabástrom fehér ée sima leez, az arcbőr visszanyeri üdeségéi, frisseségót. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Ké««i- ti: Dr. Pollik gyópjsxertára, PieSfany. Naponta póstai szétküldés. Garnitúra 22.50 Ki., nappali krém 10 Kő., éjjeli (saeplóirtó) 10 Ki. Vigyáuatl Csak valódit fogadjon el! — Kozákországot alapítanak Peruban. Ax orom emigránsok, aldk eddig Európa minden nagyobb városában szétszórva éltek és minit parkettánco- vagy miaut soffőrölc próbáltak elholyeckedm, mórt úgy látszik, uj hazát találtak meguknak. Az uj ha­za. Peru délatnerikoi állam. Legutóbb 200 kozák érkezett Peruba. FabMcsonko megállapodott a pe­rui hatóságokkal, hogy ki fogja hozatni az Euró­pában ólő összes kozákokat. A bubáni kozákok már készülődnek is a kivándorlásra, A kozákok szövetkezeti alapon 1500 négyzetkilométeres terü­letet akarnak vásárolni romban, hogy tort meg­alapítsák uj hazájukat. Valószínű, hogy a koaá- kokot követni fogják ©gyób orooz e»n%rá«uok Ét. 1939 jua— Zt, ygánmp.

Next

/
Thumbnails
Contents