Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-20 / 162. (2087.) szám

8 WS9 fafres 88, wwmfat *PR«GAlA^<AAR-HtRMr> nilREKL „. ^***~mmm ■■ ■ ■ '■ ' ■■■■■ ■ iím^ A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: önagysága kompromittálja magái (Fk>- rence Vidor.) — Csókok nyári éjszakákon. EVEZD A: Cirkusz. (Chaplin.) — Csimpánzok filmen. LUCERNA: Theodora, Bizánc úrnője. LIDO: A cár futárja. (I. Mozsuchin.) METRÓ: Utolsó állomás. (Jannings Emil.) SVETOZOR: Metropolis. (Brigitta Helm.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Redoute, juL 19—ál; A sziyfényképész. — 22—24: A rak Juró. — Pat és Patachon mint katonák. (Kettős műsor.) AtJon, jaL 19—20: Scaramonehe. — 21—22: Az éjféli rózsa. Tátra, jul 19—21: Az eladott feleség. — 22—24: A nyomorultak. Elité, juL 19—22: Féltékenység. — 23—25: Forra­dalom a házasságban. — Negyvenéves házassági évforduló. Rima- szombati tudósitónk jelenti: Zehery István dr. főorvos, a rimaszombati ref. egyház főgond­noka és neje született Fábry Ida, vasárnap ünnepelték meg egybekelésük negyvenedik évfordulóját A jubilánsokat a gratulációk tö­megével árasztották el a ritka szép évforduló alkalmából. — Hetvenhatéves korában megházasodfk Lichtenstein uralkodóhercege. Becsből írják: Franz Lichtenstein uralkodóherceg a jövő hét keddjén viszi oltár elé menyasszonyát, Erős Béla volt udvari titkár özvegyét. A vőlegény hetvenhat-, a menyasszony ötvenegyéves. — Uj bíboros. Gitta dél Vaticaníből jelen­tik: A pápa tegnap este a kon zisztór kuni te­remben Sdhuster milánói érseket felavatta a biibomoki kalappal. Az uj bibornok a pápá­hoz intézett hódoló és köszönő nyilatkozatot olvasott fel, amelyben hűséget esküszik és apostol áldást kér. A Szentatya válaszában méltatta az uj érsek vallási erényeit és szel­lemi kiválóságát s azután apostoli áldásiban résaesiitette őt. — Simon Mihály lett Crinke püspök utódja Rimaszombat ref. lelkészi székében. Rima- szombati tudósítónk jelenti: A rimaszombati református egyház Zehery István dr. egyház- megyei főgondnok elnöklete alatt most tar­totta meg a Czinke püspök eltávozásával meg­üresedett első lelkészi állás betöltésére össze­hívott közgyűlését. A presbitérium indítvá­nyára a közgyűlés egyhangúlag Simon Mihály eddijgi másodlelkészt meghívás utján helyez­te az ügyvezető lelkészi állásba. A közgyűlés megkereste a lelkészi hivatalt, hogy a meg­üresedett másodlelkészi állás betöltése iránt mihamarabb intézkedjék. A közgyűlés vénül tizenegy taggal harmincra emelté fel a pres­biterek létszámát. —. Halálozás. Gyöngyösi Somogyi Imre, So­mogyi Béla v. cs. kir. kamarás és báró Ivánka Mária fia, huszonnégy éves korában Kisturon hosszas szenvedés után elhunyt. Tegnap temet­ték el óriási részvét mellett a magyarádi csa­ládi sírboltban. — A magyar kisiparosság küldöttsége Vass helyettesminiszterelnöknél. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Az ipártestüte- tek országos szövetsége, a kézművestestűlet és az építőiparosok közös küldöttsége jelemt meg ma délben Vass József helyettes mi­niszterelnöknél, akiméi azt kérték, hogy a Társadalom biztositó intézet tartalékalapjai­nak fölhasználásánál a kisipari érdekeltség- mek is juttassanak munkát. A miniszter- elmökhelyettee megértéssel hallgatta az elő­terjesztett kérdést és kijelentette, hogy a kormány, miként a múltban, a jövö'bem is arra törekszik, hogy az egyes munkálatok­nál a kisipar is megkapja az őt megillető részi — Tízezer korona értékű holmit lopott a gazdájától egy elbocsátott pozsonyi cseléd­lány. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonál­ja: Dusinezky Frigyes pozsonyi kereskedő tegnap feljelentést tett a rendőrségen, hogy lakásából tizezer 'korona értékű ékszer és fehérnemű tűnt el. A rendőrség megindítot­ta a nyomozást, amelynek folyamán kide­rült, hogy Tóth Ilona, a kereskedő elbocsá­tott cselédje volt a tettes, aki a lopott dolgo­kat barátjánál, Valesek Jánosnál rejtette el. A házkutatás során meg is találták a lopott holmik egy részét. Valesek Jánost letartózr tatták, mig Tóth Ilona ellen, aki jelenleg a falujában tartózkodik, elfogató parancsot adtak ki. — Német elismerés a sinautóbuszok magyar megteremtőinek. A D. S. A. vasút vonalán közlekedő sinautóbuszok megteremtői meg­érdemelt elismerésben részesültek a német vaeutegylet részéről, mely hatévenként jutal­mazásban részesíti a vasutakra nevezetes ha­szonnal járó találmányokat. E jutalmak egyi­két. ezúttal néhai Gordon Róbert,nők és a D. S. A. vasút jelenlegi vezérigazgatójának, Po­gány Sándor magyar kormányfőtanácsosnak ítélték oda. Magyar mérnökök eddig a német vasutegylet részéről hasonló kitüntetésben még nem réweeültek. Tornaijai csendőrök letartóztatták egy magyarországi gyilkosság hétévé buj­káló gyanúsítottját — £gy gonosztevő odisszeája — Tornaija, juliufi 19. Egy régi, féláganöddig már elfelejtett bűn kisért most fel a véletle­nek különös és kiszáimáthataitlain találkozá­sából Hét esztendővel ezelőtt a csehszlovák ha­tárhoz közel fekvő magyar területen meg­gyilkoltak egy erdőőrt. A csendőrök utánavetették magukat a tette­seknek és megállapították, hogy a gyilkosságban része van Bereotes János bánfaival lakosnak s két barátjának, Ga­ratnak és Szakodnak. A gonosztettre szövetkezett társaság azon­ban nem várta be, hogy a csendőrök bilin­cseket verjenek csuklóikra. Berentes és Szokol megszökött, átjutottak a csehszlovák határon g így kivonták ma­gokat a magyar csendőrök üldözése adói. Csak harmadik társuk, Garai került a ma­gyar hatóságok kezei közé, az igazságszol­gáltatás azonban nem boldogult vele. A gyükossági bünper főtárgyalásán sike­rült valószínűvé tennie, hogy a gaztettet neon ő követte el, hanem két társa, BeTen- tes és Szokol, akik Csehszlovákiába szök­tek. A bíróság fölmentette Garait, az ál- lamiigyész pedig elfogató parancsot adott ki a bét szökevény ellen. Magyar részről megkereséseket intéztek a csehszlovák hatóságokhoz, de hasztalan ku­tattak a szökevények utíán, nem ‘tudtak nyo­mukra akadni. A napokban Tornaiján elfogták Berentes Jánost, akiről megállapították, hogy hét év óta különböző álneveken bolyong Cseh­szlovákiában. Szökése után Berzétén telepedett meg s a Kovács Pál nevet vette fel. Valahonnam ira­tokat szerzett, amelyekkel igazolni tudta csehszlovákiai honosságát. Besorozták kato­nának és a prágai 28. ezredhez vonultatták be. Nem ízlett neki a katonakenyér. 1924-ben megszökött és teljes katonai fel­szereléssel lépte át a magyar határt. A csendőrség itt elfogta, de még mielőtt ki­derülhetett volna régi bűne, megszökött a csendőrök kezei közül és visszatért Szlo- venszkóra, ahol négy éven át el tudott rej­tőzni a büntető hatóságok üldözése elől. Legutóbb Tornaiján Weiss mészároshoz sze* gődött be kocsisnak. Álnevet használt, de a csendőrök felismer­ték és őrizetbe vették. Bérem tesnek hét év után számot keltett ad­nia az erdőőr meggyilkolásáról. Egyelőre csak annyit ismert be, hogy tudott a bűn­cselekményről, amelyet barátai, Garai és Szokol követtek el. Védekeizésének természetesen nem adnak hitelt. A gyanúsítottat a napokban átadják az államügyészségnek s az ügyészség foghá­zában várja meg, amig megérkezik a ma­gyar hatóságok kiadatási kérelme. Marié dr., a tudomány legújabb vértanúja, aki megbénítva, de friss szellemmel az ulotsó percig vizsgálta magán a gyilkos méreg hatását Páris, j ülius 19. A tudomány vértanúinak el nem apadó sorában a legutolsó mártír André Pierre Marié dr., aki életévei fizetett vakmerő kísérletéért akkor, amikor az úgynevezett botulizmus-bacillust a saját testén tanulmányozta. Az elszánt tudós már két héttel a haláila előtt tudta, hogy menthetetlen, de azért csodálatraméltó nyugalommal intézkedett laboratóriumában, majd hazament, lefe­küdt és önmagán figyelte meg a szervezeté­ben mindjobban továbbterjedő méreg hatá­sát, amely végzetes véletlen folytán került testé­be. Néhány órával halála előtt már érezte kör­mei elszíntelenedésén, hogy ütött utolsó órá­ja. Marié dr., aki a Pasteur-intózet laborató­riumát vezette, már évek óta tanulmányozta a szerepét azoknak a mikrobáknak, amelyek a táplálkozás folyamán mérgezést okoznak és különös ambícióval foglalkozott a gyilkosán pusztító botulizmus- baeiilus sál. Ez a baeiilus, ha egészséges nyákhártyába kerül, rövide­sen bénulást idéz elő, amelynek nyomán menthetetlenül beáll a halál. Marié dr. azon fáradozott, hogy a szörnyű mé- rg ellen hatásos szérumot találjon, ehhez azonban egy olyan méreg előál Irtására volt szüksége, amely a normális és amugyis végze­tes erejű méregnél milliószorta is erősebb. Marié dr. a botuUzmus baoillusét kitenyésztette, majd megszáritotta és por formájában tartotta egy vattadugóval elzárt palackban. Junius végén Marié dr., mint rendesen, foly­tatta kísérleteit a méreggel és valószínűleg ékkor férkőzött be a pusztító baeiilus a tudós szervezetébe olymódon, hogy a porral való bab- rálása közben egy szemeryni, alig észrevehető mennyiség a szeméhez ért. Másnap, amikor Marié dr. a laboratóriumba ment, fáradságról panaszkodott, de azért ren­dületlenül folytatta kísérleteit, később azon­ban figyelmeztették munkatársai, hogy balszeme erősen vörös. Megkérdezték, nem fertőzte-e meg a baeiilus valamiképpen a szem kötőhártyáját. A tudós nem felelt, nem is panaszkodott, de másnap, amikor autójába ült, hogy a Pasiénr-iintézet felé hajtson, megdöbbenve vette észre, hogy szeme nem müJcödik rendesen: kettősen lát, ami pedig félreismerhetetlen jele a botulizmus -mérge­zésnek. : y A szerencsétlen tudós tudta, hogy halálra van ítélve, de azért csodálatos nyugalommal ült le íróasztalához, rendezte papírjait, tudomá­nyos föl jegyzéseit, átvizsgálta lelki ismerete­sen munkatársai kísérleteit, csak azután je­lentette ki nekik: Elvesztem! Buosuzkodása igen rövid volt. Hazasitett s otthon várta a halált. Férfiason, sztoikus nyugalommal figyelte óráról-órára a rettenetes kór terjedését, utóbb már szemét sem tudta felnyitni, de szelleme változatlanul friss volt. A bénulás mind tovább terjedt a testén és a végtagoktól kezdve fölfelé a tüdő irányába húzódott. Utollő órájában arra kérte a mellet­te tartózkodó ápolónővért, hajoljon föléje, húzza fel petyhüdt szemhéját, mert szeret­né megnézni, milyen a körme. A nővér teljesítette a tudós kívánságát. Marié dr. ránézett körmére s látta, hogy egészen el­változott a színe. Ez volt az utolsó szava, mert néhány pillanat múlva nyelve is megbénult. Némaságra volt kárhoztatva, de a tudós még nem adta meg magát. Teljes eszméletén volt, tudta, mi lesz vele s halovány, gyönge jelekkel próbálta környe­zete értésére adni, hogy már csak egy-két órát élhet. Barátai, akik kétségbeesetten állták körül ágyát, vigasztaló szóikat suttogtak a fülébe, de Mariié fáradt, alig észrevehető mosolyával el­utasította őket s nemsokára kilehelte leikét. A tragikus sorsú tudós, akinek apja híres ideggyógyász volt, mindössze harmincnyolc évet ólt. özvegye és három kis gyermeke siratja. — A> enyveskezü házalók. Nagytapolcsányból je­lentik: Privigyén ée a környéken Az utóbbi napok­ban rövid egymásutánban számos betörés és lopás történt. A nyomozás során sikerült kézrekeriteni három házalót, akiről megállapítást nyert, hogy házalás ürügye alatt felkeresik a gazdákat és min­den kedvező alkalmát kihasználva, lopásokat kö­vetnek el. Letartóztatásuk alkalmával a lopott dol­gok nagyrészét megtalálták náluk. A három fiatal­embert Obzsut. Péter, Szlemta János és Zsmuran Ignác személyében kihallgatásuk után a Járásbíró­ság fogházába szállították. — Eladó egy világítótorony. Londonból jelen­tük: Anglia, legöregebb világítótornya, amely Le- asowt közelében van — eladó. A világítótornyot 1008-ban „helyezték nyugalomba'1. Lámpái termő fizetősen még mindig használhatók. Az eladás köz­vetítője szérint nagyon alkalmas a világítótorony azoknak, akik szeretik a magányt, esetleg azok számá/ra is, akik élelomiszer-telepnek akarják fol­Nehéz-e szépnek lenni nyáron ? Budapest, juhos közepe. Eb a nyár, e* a nyár mit tud csinálni a nőkből! Mekkora ellenségük, mekkora barátjuk, uricaoda szépséggé varázsolja egyiket, micsoda karikatúrá­vá a másikat, mennyit tud adni s közben mennyit elvenni.. .1 A nők ön-ismeretét senki és semmi sem tod|a tökéletesebben próbára tenni, mint a nyár. Ilyenkor úgy néz ki a dolog, mintha szépnek lenni sohasem volna könnyebb, mást jn&astma, mint augusztusban. „Cigány leszek!“ mondja a szőke szépség s uj csokoládé színe láttán elbűvölve fordulnak el jó­akarói. ­„Baba leszekí* mondja néhány barna. Átlátszó rózsáson ruhát löt, pameaue csodát, melyet úgy lenget a szél, mint a hölgy bájaira felhívó győzel­mes lobogót. Serdült gyermekeikkel menekülnek utjából riadt mamák. Kövér nők lenge keppet tesznek váíhrkra. Hor­dóvá dagasztja e gallért az incselkedő nyári szél. S a dáma kövérebb, mint valaha Bizonyos soványa­kat viszont ellenállhatatlanul vonz a dísztelen s puritánul egyenesvonalu angol santung-ruha. Iga­zi súlyúknál tíz kilóval látszanak benne keve­sebbnek. Ezt azonban kevesen tudják. Azok, akik töké­letesen ismerik magukat. A sok sallangnak, kokniaott csipkéjü bubigal­lérnak, arasznyi opálmanzse tiáaak, háton folytató­dé fehér plisszéráncba rakott lingerie csiknak csak jókora önmegtartóztatással biró nő tnd ellentállni. Annál is inkább, mert mind-e sok finom, batíezt, csipke-apróeág oly nagyon divatos idén. A képeken elbájolóaii fest mind. A prőbakisasz- szonyon is, aki a párisi modellt bemutatja... S némely nő mégis úgy néz ki, mintha 6aját anyja lenne a hátul nyakban megkötött csipkésszélü ge- orgette-barterlivel, mely divatos, igaz, de kétség­telen, hogy Paton a divat kisdedei: tizenkét és ti­zennyolcéves leánykák számára találta ki. Vigyázat asszonyom! Az idei nyár fiatalos újítá­sainál semmi sem öregít jobban. Ami tavaly csak múló divatszeszélyként jelent­kezett, idén állandóbb jellegű: világos kosztüm­höz sötétebb árnyalatú blúz. Fehér szoknyához s háromnegyedes kabáthoz bois de rose szinü blúz, melyet ..fügeszinnek" hívnak idén Párisban. Általában, a blúzé a jövő. Zsabós, csipkés, szal- lagos deréké, amely elbújik a szoknyában s ott — remek francia megoldás — kombinéba változik egyszerre, minek folytán nem csúszhat el helyéről, még ha a legbővebb övét viseljük is rajta. Mint említettem, kétségtelen, hogy a gyöngy visszatér ruháinkra, nagyobb mennyiségben, na­gyobb tűzijátékkal, nagyobb ragyogással, mint valaha. Ennek jeléül egyelőre porcellángyönggyel varr­ják ki a muszlinruhák virágainak konbiérjait, ami persze jóval gazdagabb, estélyibb jelleget ad ezek­nek a ruháknak, mint eddig. Lanvin csak térdig gyöngyözi tarka porcelánnal muszlinruháit. Térden alul könnyen, szabadon libeg valamennyi. Bűbájos divatötlet A gyöngycsikokből varrt „bérét basque" (kerek posztóból készült sportsapka) a legújabb estélyi kalap. Hadd mondom el, hogy fehér szoknyához nem­csak virágos vászonból készült kis kabát, (ennek alapja is fethér legyen) hanem virágos vászoncipő is divatos. Főleg az olyan, melynek disze, sarka fehér antilopbőrből készült A panama-szalma cipő testvére az ugyanilyen kalapnak, mely nemcsak gros-grain-szallagból ké­szült, hanem két hegyes tollat is visel. A hosszú bőrkeztyü után megjelent a biederma- yer-kor legjellegzetesebb emlékeként a csipke- keztyü is. Vékony aranyszátlal átszőtt fekete, a ruha színével egyenlő szállal áthimzett fehér. Az afrikai törzsek ékszerére emlékeztető gyöngy­nyaklánc hál Istennek kiment a divatból e nem csörög nyakunkon és karunkon aranyat mimelő réz sem. Valódi ékszer divatos ismét. Vissza az igazi értékhez, vissza az igazi virágohz, mosoly­hoz ... vissza az igazi nőhöz. Madeleine. — Inkább a halál, bű ’nt kommunistának lenni! Budapestről jele tik: A büntetőtör­vényszék Kéry-tanácsa ma tárgyalta Kovács János soroksárpéteri munkás izgatást bünpe- rét. Kovács a vád szerint a múlt év októberé­ben az egyik soroksárpéteri vendéglőben eze­ket mondta a munkanélkülieknek: „Minek adtok mindenféle humbug beszédre. A jelszó az legyen: proletárok egyesüljetek." Kovács a bíróságon azzal védekezett, hogy teljesen ittas volt és nem emlékszik semmire. Kéry bíró kommunistának bélyegezte meg a tár­gyaláson Kovácsot. A bizonyítási eljárás be­fejezése után Kovács sírva jelentette ki, hogy inkább a halált, minthogy a bíróság ilyen gyalázattal bélyegezze meg. A birőság 100 pengő pénzbüntetéssel sújtotta a munkást, aki sírva nyugodott meg az Ítéletben. — Nyolc magyar színtársulat lesz ez Idén Er­délyben Bukaresti tudósítónk jelenti: A kultusz­minisztérium most adta ki a rendelkezést, amely megszabja a kisebbségi szinházii koncessziók elő­feltételeit. A rendelet csak annyiban tér el a múlt évitől, hogy a nagy társulatok bárom, a kisebbek pedig két külföldi színészt szerződtethetuok. Ed­dig hót kérvény érkezett be koncesszióért, a mos­tani szín igazgatókon kiviil Róna Dezső. Fekete Mihály és Jódy Károly kér koncessziót. A kud- tuezmiuiisztériuin valamennyi kérvénynek helyt ad A Így nyolc magyar társulata lesz Erdélynek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents