Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-20 / 162. (2087.) szám
5 A „civiI" karja, amely nincsen Fériai történet. Hamisítatlan francia öttet Otpan xsettemes, hogy hátborzongató: egy da- * m6 m Ókorénak nevezett legbecsesebb francia értékből; a felvilágosodás és a htmumbnws nágeő kamzekvencktja. Franciaország megnyerte a világháborút. Vétet kétség sem férhet. OsaJc a kishitüek gondoknak arra, hogy a játszma megnyerése veszteségként könyvelendő el tulajdonképen, megokolván a dolgot azzal, hogy Franciaország Anglia és Amerika adósa nyakig és hogy a Watkstreet keze ma benne van Párig minden pénzügyi megmozdulásában. Az sem sokat nyom a latban, hogy a munkanélküliség mennyire megndoekedeü. Ez csak azokat gyötri, akiknek nincs munkájuk. Egyeseknek jól megy, másoknak rosszul. Sőt rosszabbul. Akadt egy olyan w tűdnek menthetett*1tűtt ment, azaz mm ment, egy szerencsében figura, tűdnek semmi sem sikerült, aki munkanélküli volt és még ebből sem tudott megélni, szávai egy élhetetlen ember, aki anélkül, hogy Nietzschei olvasta volna, túl volt a Jón és Rozogán egyaránt. Az ilyen cinizmus termeli • leggyalázatosabb ötleteket és céwiif'tM emberünk gondolt egyet: hiányzott a balkarjal A jobbkarral tülekedni nem tudóéi, belátta, hogy gyenge ehhez ez a kar. Gondok egyet, ezt: hogy tülekedni fog a hiányzó balkarjával. Talán erősebbnek bizonyul z meglévőnél. Derék etnikumuk végszükségben cselekedett. Családapa volt ugyanis, nem tudott munkát kapni, viszont a család kenyeret követelt tőle. Edgár Wattace agyából lopta el az ötletei, amikor kijelentette, hogy szakit a jabblcarral és megpróbálja a lehetetlent: Kenyerei fog keresni a hiányzó beüld. Az ötlet megért minden pénzt. Hogyne: hiszen Franciaországért, a gloireért vérzett, hazájáért vesztette d az egyik karját. A hazának kötelessége ezt tudomásul venni és legalább olymódon honorálni, hogy a meglévő kart a hiányzó kar érdemeire való tekintettel foglalkoztassa. Az ötlet hatása szenzációs volt'- a tmmaknélküli valóban kapott egy gyárban alkalmazást. Volt munka, volt kenyér, volt öröm a családban és mindezt egy hiányzó balkar szerezte, hogy úgy mondjam: hiányzó kezének egy legyintésére. A család élt. A hadirokkant dolgozott . . . Mígnem néhány hét múlva felzudvltak mindazok, akik a hazáért elvezetették karjukati lábukat és egyéb testrészeiket. Felzudultak a rokkantak, a tízszázalékosok csakúgy, mini szerencsésebb társaik, a kilencv enszázaléko- sak, derviskórus üvöltött fel az égre, ahonnan a júliusi nap a kemény tél után jóságos hisztériával és szertelenséggel ontotta a negyvenfokos hőséget. A rokkantak szövetségének párisi központja felfedezte cinikus emberünk sikertitkát: nem a háborúban és nem a hazáért vesztette el o balkarját. Megállapítási ét bizonyítást nyert, hogy már jóval a háború előtt egy vidéki ecetgyárban dolgozva a saját maga ügyetlensége következtében lett rokkant, karja egy gépbe akadt bele, a gép pedig levágta a kart, szóval: a rokkant civil, közönséges, büdös civil és a kár egy nyomorult és közönséges civilkar, amilyet manapság a világ minden gyárának legtöbb gépe minden nehézség nélkül sőt rendszerint le szokott vágni, ha a kar tulajdonosa nem ügyel túlságosan testi épségére. Egy eset, amely szinte már beleolvadt a gyári üzem fogalmába. Szóval, tessék elképzelni, ordította a hadirokkantok szövetségének elnöke, aki ezen az emlékezetes estén saját maga nagyságán is túlnőtt, pedig kilencvenkűemszázalékos rokkant és a két lábát elvitte egy gránát, úgy, hogy a piedeszták mind magasabbra kék srófolni —: tessék elképzelni, hogy ez az ember, aki hiányzó balkarjából tartotta el a családját és aki egy gyárban napi tiz frankot keresett, mert azt hitték, hogy hadárokkarnt, akit ilyen lelkesen pártfogoltunk, mert azt hittük, hogy gloiros, ez az ember egy rongy civil és a karját egy ecetgyárban vágta le egy gépi Az elnök ne mteketóriázott sokat: a „civil“ rokkantat, az ál-gloirest kidobták a teremből, a szövetségből, a gyárból, a társadalomból. Szegény pasas hazament, elmondta az esetet a családjának, megint elment hazulról, elment a Szajna partjára gondolkozni. Folyóparton a gondolkozás nem ajánlatos. A viz deprimálja az embert, az ember nem bízik magában. Az ember ahelyett, hogy cinikusan felkacagna azon, hogy ezen a világon a rokkantak is szervezkedtek és a civil-rokkanttól megtagadják a létjogosultságot, meri ec ét gyárban és nem gránáttól vesztette el a karját, ahelyett, hogy kacagna és tovább próbálkozna a cinizmussal, megmaradt karjáéval int . . . Végkép elfáradva, végleg megundorodve mindentől, gloiretöl A beomlott vasúti hídról a folyóba zuhant a coloradói gyorsvonat A mozdony négy személykocsival elmerült a szennyes árban - Tizenhal hatottja, negyven sebesültje van a katasztrófának Denter, július IS. A napok óta tartó vihar és felhőszakadás a coloradói Stratton váróé mellett végtzetee vasúti katasztrófát idézett elő. Colorado felett egy hét óta heves vihar dühöng és az ég csatornái óriási mennyiségű vizet zúdították alá. Az állandó esőzés kisebb árvizeket okozott, helyenként alátmoista a vasúti töltést ée meglazította a vasúti hidak pilléreit. Tegnap este a Colo- radou ált vivő vasúti pályatesten egy gyorsvonat robogott, amelynek útja Stratton közeiéiben egy vasúti hídon át vezetett. A* erősen megduzzadt folyó sebes vize kimosta és meglazította a híd pilléreit s amikor a gyorsvonat a hid közepén volt, a hatalmas beton- és vasépitmény beomlott. A gyorsvonat mozdonya és az utána kapcsolt négy személykocsi a megáradt folyóba zuhant, mig a következő kocsik kapcsolója elszakadt és a szerelvény többi része szerencsésen megmenekült utasaival a katasztrófától. A folyóba zuhant vasúti kocsik egyike teljesen elmerült, a másik három kocsiból az ajtón és ablakokon át menekültek az utasok. Éjjeli neglizscben, pijamában vetették magukat a vízzel elborított kocsiból a folyó szennyes hullámai közé. Egy részük partot ért, a többiek azonban, akik nem tudtak úszni, vagy akik örvénybe kerültek, a folyóban lelték halálukat. A gyorsvonat ötszáz utast vitt kocsijaiban. Az utasok legtöbbje a szerencsétlenség megtörténte előtt fél órával aludni tért. Álmukból riadtak fel a szörnyű veszedelemre és menekült ki ahogy tüdőit. A ruhát, bőröndöket természetesen habozás nélkül hátrahagyták és csak a puszta életük megmentésére gondoltak. A szerencsétlenség színhelyére a közeli Stratton állomásról segélyvonalokat és autókat küldtek, az autók azonban az országutat elborító viz miatt nem tudták a beomlott utat megközelíteni. A segélyvonat személyzete az egész éjszakán át lankadatlan erővel dolgozott a folyóba zuhant kocsik utasainak megmentésén. A megáradt folyó vizéből és a kocsikból tizenhat halott került elő, valamennyiek halálát fulladás okozta. Ezenkívül a katasztrófának negyven sebesültje van. Az újabban gyanúimveííés Bauer Gusztáv is tagadja Fetlner Katalin meggyilkolásának bánét Alibit akar igazolni, de vallomása során súlyos eltenmondásokba keveredik — SürgSnyváltás, mint terhelő bizonyíték Bauer ellen — Az ártatlan Fetlner András rövidesen szabadul a fogházból Bécs, julius 19. Pellner András Henrik, aki két héten át állta a keresztkérdések pergőtüzét és minden faggatással, zavarbaejtö kérdéssel szemben megőrizte hidegvérét, valószínűleg ma, vagy holnap szábadnl börtönéből. A bécsi rendőrség már tegnap értesítette az olasz hatóságokat, Bogy Fellner tovább! őri- zetbentartására nincsen ok, Ausztria nem kéri kiadatását és misem áll útjában a hitvesgyilkossággal alaptalanul gyanúsított ember szabadlábrahelyezésének. Aránylag szerencsésén és könnyen úszta meg Fellner a rendőrség tévedését. Megtörténhetett volna, hogy áz egy év előtti időpontra nem tud helytálló alibit igazolni, sőt előadódhatott volna az a helyzet is, hogy Fellner a gyilkosság napján osztrák területen tartózkodott volna. Ebben az esetben a sorsa meg lett volna pecsételve és az igazságszolgáltatás annáleszei gazdagabbak lettek volna egy bírói tévedéssel. Most azonban még idejében tisztázódott Fel- ner András ártatlansága, de igy is elszenvedett két hetet vizsgálati fogságban és elszenvedte a meghucolt&tást és a kipellengérezést. A nyomozás újabb fordulata következtében az érdeklődés Fellner személyéről átterelődött a Berlinben letartóztatott Bauer Gusztáv személyére, de erről az emberről, talán mert kevés dolga volt a büntetőhatóságokkal, sokkal kevesebb multjabeli adatot, érdekes és jellemző apróságot tudott meg a rendőrség, mint elődjéről. Bauer éveken át Bécsben élt, mint egy nagy német töltőtollcég képviselője. A sokatkereső ember könnyelmű életét élte, jól ismerték az éjjeli lokálokban és még jobban a kártyabarlangokban. Erélyes, erőszakos játékmodoráért á „kozák" dlszitőjelzőt kapta. A név rajtaragadt 8 azokban a bécsi körökben.5 ahol gyakran megfordult, csak ezen a néven emlegették. Az ellene kiépített vád sokkal szilárdabb adatpilléreken nyugszik, mint az a gyanú, amely Fellmert bajba keverte, de ezenkívül is: a gyanúsított magatartása, a vallomásában sűrűn előforduló ellentmondások mind ártatlansága ellen szólnak. Wahl dr. bécsi rendőrtanácsos tegnap Berlinbe utazott és magával vitte a nyomozási iratokat. A rendőrtanácsos jelenlétében kezdték meg Bauer Gusztáv kihallgatását, amelyből már az első percben kitűnt, nogy a gyanúsított a nyilvánvaló tények letaga- dásával igyekszik tisztázni magát. Azt állítja, hogy három év előtt találkozott utoljára Fellner Katalinnal. Barátságuk hét esztendővel ezelőtti időkre nyúlik vissza, amikor Meránban megismerkedtek. Az ismeretség kötelékei szorosra fűződtek, sűrű levélváltás folyt közöttük és és cinizmustól egyaránt és úgy lesz, mint ahogyan a mi rokkantunk: beleugrik a Szajnába. Már csak mini hatottat mentették ki. Alaposan megcsinálta; nem akarta, hogy élve kimentsék, mert a tüdő gyulladástól még rokkantabb lelt volna, talán ötven, tálán kilencvenszázalékos rokkant, de -- -----igy is civil. Ne ubmer Pál. az intim barátság Bauer szerint csak akkor hidegült el, amikor az asszony 1925-ben férjhezment. Hogy a házasság nem volt boldog, az most Bauer is tanúsítja. Az asszony ugyanis a házasságkötés utáni esztendőben fölkereste őt és elpanaszolta neki férje durva bánásmódját. Mégegyszer találkoztak: 1926-ban, midőn az asszony Bécsben járt és meglátogatta őt. így hangzott Bauer vallomása, amelyet kiegészített egy heves, szinte kirobbanó drámai kitörés: „Nemj én nem öltem embert... nem emeltem kezet arra az asszonyra, akivel hosszú éveken át olyan jó egyetértésben éltünk, akit szerettem, akit becsültem .. A vallomás drámai színezetű záróakordja azonban nem gyakorolt nagy hatást a kihallgató rendörtisztviselőkre. Bauer vállalkozott ugyan alibije igazolására, de már az első kísérletnél elbotlott. Azt ‘állította, hogy a gyilkosság napján nem tartózkodott Bécsben és hogy 1928-ban nem találkozott az asszonnyal. A bécsi rendőrségnek viszont kezei között van az a távirat, amelyet Bauer három nappal a lainzi gyilkosság előtt Fellner Katalin Budapest, július 19. Holis Pál a Podkarpat- ská Banka munkácsi fiókjának igazgatója veit 1922-ig. Akikor hirtelen eltávozott Munkácsról és átjött Magyarországra. Nem sokkal ezután megérkezett a cseh hatóságok megkeresése, amelyben egész sereg bűncselekmény címén Holis Pál kiadatását kérték. Holis Pálnak Budapesten állandó lakása van és a nemzetközi jog értelmében a büntetőtörvény szék előtt folyik az eljárás a volt munkácsi bankigazgató ellen. A budapesti királyi ügyészség a megkeresés és nyomozás adatai alapján sikkasztás, csalás, lopás, magánokirathami- Sitás és hűtlen kezelés bűntette címén emelt vádat Holis Pál ellen. Holis Pál kihallgatása során azzal védekezett, hogy semmiféle bűncselekményt nem követett el. ismert magyar érzelmei miatt üldözték és amikor a letartóztatás közeledett, anyagi ügyeinek rendezése nélkül, minden vagyonát, hátrahagyva kénytelen volt Magyarországra szökni a politikai üldözés elől. A nyomozás befejezése után az ügyészség vádirata alapján a bűntétötörvényszék vádtrieszti címére küldött és amelyben közölte, hogy nagyon örül a viszontlátásnak s várja az asszony értesítését, melyik nap, hány órakor érkezik Bécsbe. Fellner Katalin távirati választ küldött arról, hogy julius 17-én Bécsben lösz. Nem lehet tehát kétséges, hogy Bauer várta az állomásnál és magával vitte a lakására. De egy másik levél szintén súlyos bizonyítékot szolgáltat a kereskedő ellen. Bauer julius első napjaiban, amikor az ő személye még nem volt belekeverve a gyilkossági bűnügybe, levelet irt egyik rokonának. A levélben említést tesz arról, hogy áz a Fellnérné, akinek „meggyilkolásáról most annyit írnak a lapok", jóbarátnője volt és a múlt évben Triesztből táviratot küldött neki. Végül arra kéri rokonát, hogy Bécsben maradt levelezését, amely bizonyos szempontból kellemetlen lehet reá, semmisítse meg. Idáig jutott a bécsi és berlini rendőrség a lainzi vadaskert titkának földerítésében. Tagadhatatlan, hogy súlyos gyanuokok szólnak Bauer Gusztáv bűnössége mellett, másrészről azonban a gyilkosságra sincs elfogadható bizonyíték. tanácsa vád alá helyezte Holis Páll;, akinek ügyében tegnap tartotta meg a főtárgyalást a büntetőtörvényszék Schrilia tanácsa. Holis kihallgatása során is tagadta a terhére rótt bűncselekményeket és azzal védekezett, hogy politikai üldözés áldozata, a váltókat aláíró egyének csak úgy saját érdekükben akarják ráhóritani a felelősséget, mint a bank is, holott ő mindig kifogástalanul teljesítette a kötelességét. Czobor Miklós dr. ügyészségi alelnök a véginditványban az okiratkamisitás kivételével valamennyi vádpontot elejtette, a per- beszédek elhangzása után azonban a törvényszék az okiratkamisitás vádja, alól is felmentette Holis bankigazgatót, azzal az indokolással, hogy megnyugtató bizonyíték nics, maguk a váltók sincsenek a bíróság birtokában, tehát azt sem lehet eldönteni, hogy valóban hamisak-e. A váltón szereplő nevek tulajdonosai vallomását nem lehet perdöntőnek tekinteni, mert ők nyilván érdekeltek s ez befolyásolhatja őket vallomásaik megtételében. Az Ítéletben az ügyész is megnyugodott, minthogy azonban a sértetteknek joguk van nyilatkozni s esetleg átvenni a pótmagánvádat, az ítélet egyelőre nem jogerős. A budapesti bíróság felmentette a munkácsi Podkarpafska Banka csalással václoll volt igazgatóját Holis Pál azzal védekezett, hogy politikai okokból üldözték ^ _________
