Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-19 / 161. (2086.) szám

2 1929 julius 19, péntek. Tq^HUrMACkAR-HTRIiAP lidaribáfiít Nanking és Mukdon köz-öbt neon is lehet tagadni. Bár tudott dolog, hogy Csamg­kaisek és CsangsüTiang között nincs semmi­féle szimpátia, mindazonáltal a kommuniz­mus terjedésiétől való aggodalom a nankingi és mukdetná hatalmi csoportot mégis közel hozta egymáshoz, amint irányadó a japánok magatartásának kialakuláséiban i& Egy dolog bizonyos: -i: W;* bárhogy fejlődjék is tovább a konfliktus, bár­milyen befejezést is nyerjen, csupán egyik fázisa lehet a hosszú időre terjedő küzdelem­nek, amelyben a kinaiak lépnek föl támadó­lag, mig Moszkva főleg defenzívára szorít­kozik. , „ Kína jegyzéke — Moszkva, julius 18. A szovjetunió távirati ügynöksége hivatalosan közli: A szovjetkor­mány jegyzékére átnyújtott kínai válasz kije­lenti, hogy a charbini szovjetkövetség épületé­ben tartott házkutatásra és a keletkinai vas­úton alkalmazott rendszabályokra azért volt szükség, hogy „elejét vegyék a rend és nyu­galom megzavarására vezethető áramlatok ki- törésének“. A kínai jegyzék továbbá kijelenti, hogy tekintettel a kínai hatóságok által megál- lapitot propagandára, szükség volt a legerélye­sebb intézkedésekre, mert a keleti vasút orosz vezetője és alkalmazottai törvényellenes csele­kedeteket vittek végbe. A jegyzék arra is rá­mutat, hogy a szovjetunió területén állítólag’ kínai állampolgárokat tartóztattak le és ezek­kel a fogságban rosszul bánnak. „Ha az összes kínai polgároknak és társaságoknak — folytat­ja tovább a jegyzék — megadják a megillető és szükséges védelmet, úgy alkalmas időpont­Nankíngnak erre a jegyzékére való válaszolásképen a szovjetkormány kijelenti, hogy Kínában alkalmazott Csszes diplomáciai, konzuláris és keres­kedelmi képviselőit visszahívja. Kínával minden kereskedelmi forgalmat meg­szűntet és Kina minden képviselőjét kiutasítja Oroszországból. Kínának visszautasító felelete és Oroszor­szágnak erre következő lépése természetesen a legnagyobb meglepetés erejével hat, annál is inkább, mert a nankingi kormány ideiglenes fe­lelete, amely instrukció formájában érkezett a moszkvai kínai követségre és már tegnap a kül­ügyi népbiztosság tudomására jutott, kiengesz­telő hangnemben volt megszerkesztve. Moszkva, julius 18. Ámbár a jelen pillanatban nem kell gondolni a Kínával való fegyveres konfliktusra, mégis egészen komolyan kell szá­mítani a keleti háború eshetőségével. Kézen­fekvő dolog, hogy Oroszország a távoli keleten határseregeit jelentékeny mértékben meg fogja erősíteni. Feltűnő az is, hogy az Isvestija hiva­talos lap az orosz jegyzék első következmé­nyének a diplomáciai kapcsolatok megszakítá­sát mondja és ezzel nyilván arra céloz, hogy ezt a lépést más lépések is fogják követni. „A Kínával való kapcsolatok teljes megszakítá­sa" — kja a lap — „előtérbe állítja keleti ha­tárunk nagy részének védelmi problémáját. Fölmerül az a kérdés is, vájjon a kinaiak mö­gött nem állanak-e más hatalmak, amelyek a szovjetorganizmus tartós gyöngitésén dolgoz­nak és ehhez a kínai keleti vasutat használják most föl, hogy a szovjetet eltereljék eddigi sikeres politiká­jától, amellyel mindig kitért a komplikációk elől és aktív beavatkozásra kényszerítsék. A szovjetpolitika évek óta tartott ezektől a komplikációktól és mindent elkövetett, hogy a végső komplikáció levonására ne kerüljön sor. Mig Európának a keleti kérdés elfajulása meg­lepetésképp tűnik föl, addig Oroszországban rég számítottak ezzel az eshetőséggel, anélkül természetesen, hogy óhajtották volna bekövet­kezését.- a szakítás oka bán a bezárt szovjetintézményekkel szemben is megfelelő bánásmódot tanúsítunk." A jegyzék azután azt a reményét fejezi ki, hogy „a szov­jetunió a maga részéről elkövetett helytelen cselekedeteket tudatosan jóvá fogja tenni. A jelen ügyre való vonatkozásban azonban — mondja tovább a jegyzék — szükséges, hogy a szovjetkormány Kinának szuverénitását és tör­vényeit tiszteletben tartsa és ne tegyen olyan javaslatokat, amelyek a fönnálló tényeket nem veszik figyelembe". A kínai jegyzék a szovjet- kormány tudomására adja, hogy Kínának Moszkvába visszatérő ügyvivője utasítást ka­pott, hogy Charbinban vizsgálja meg a kelet­kinai vasút ügyét, végül pedig bejelenti, hogy az összes ügyeket, amelyek a keletkinai vasút­ra való vonatkozásban a szovjetunió és Kina között fölmerültek, annakidején a külügyi nép­biztossággal együtt az igazságosságnak és a törvényeknek értelmében szabályozni lehet. A szovjetkormánynak minden szükséges in­tézkedést meg kell tennie, hogy az orosz te­rületet megvédelmezze a kinaiak, vagy a fe­hér-orosz banditáknak esetleges támadásai ellen. Ezeknek a rendszabályoknak jellege & dolgok további fejlődésétől és az ország megvédelme- zésének követelményétől függ". Az egész orosz sajtó a kínai jegyzékkel fog­lalkozik, amelyet szinte darabokra szed, naiv­nak és kitérőnek nyilvánít. Közben a Kina-el- lenes tüntetések állandóan tartanak. A kor­mánykörök különös elégtétellel mutatnak rá azokra a tüntetésekre, amelyeket kínai állam­polgárok rendeznek. Az Oroszországban élő kí­naiak a konfliktus esetén telje® támogatásukat Ígérik a szovjetnek. Karachan nyilatkozata Moszkva, julius 18. (United Press.) Karachan helyettes külügyi népbiztos a külföldi sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az orosz ul­timátumra adott kínai felelet ténybelileg nem kielégítő, hangnemében pedig alattomos. A nankingi kormány ezzel magára vette a fe­lelősséget azokért a törvénytelen represszáliá- kért, amelyeket orosz polgárok és orosz intéz­mények ellen alkalmazott és ezeket az intézke­déseit alattomos módon kínai polgárokkal szemben Oroszországban elkövetett tömeg­(Az Oroszország és Kina közötti pepingi szerződés egész általánosságában szabályozza a két állam viszonyát. Kína ebben elismeri a szovjetkormányt, hasonlóképpen Oroszország elismeri a kínai központi kormányt. Az össze? koncessziókat, amelyeknek Oroszország Man­dzsúriában birtokában volt és amelyeket a vi­lágháború után japán nyomásra jórészben meg­szüntettek, a pepingi szerződésben megújítot­ták. A mukdeni szerződés időrendben rögtön a pe­pingire következett és a kelet-kinai vasút jogi viszonyait szabályozza. Ebben a szerződésben ki van mondva Kina és Oroszország egyenjogú­ságának elve, azután a kínai-orosz bank kor­mányzótanácsában a paritásos képviselet. A kínai-orosz bank konceeszionárus* a mundzsű­ri ai vasútnak.) Sanghai, julius 18. A kínai ideiglenes vá­laszjegyzékre küldött szovjetválasz Itt nagy meglepetést, sőt teljes fölfordulást okozott. Nankingi hivatalos körökben úgy gondolták, hogy a kínai Ideiglenes válaszra legalábbis hosszú tárgyalások fognak következni, mi­előtt Oroszország döntő lépésekre határozná el magát Mint megbízható forrásból hírlik, a kínai ideiglenes jegyzéket nem Wang dr. ; külügyminiszter fogalmazta, sőt nem is he­lyettesétől származik. Valószínű, hogy a jegyzéket Csupaojang, a nankingi kormány moszkvai ügyvivője, aki jelenleg Nanklng- ban tartózkodik, Csankajszeknek és több dip- ■ lomáciai tisztviselőnek közreműködésével represszáliákkal indokolja meg. A kínai kor* mány nagyon jól tudja, hogy Oroszország ilyen rendszabályokat csak kis mértékben alkalma­zott, még pedig kémekkel, ópiumkereskedők­kel, zugárusokkal és más bűnöző elemekkel szemben. A kínai rendszabályoknak igazi célja az, hogy a nankingi kormány igy törvényelle­nes módon egyedüli birtokosa legyen a keleti- kínai vasútnak, nem pedig az, hogy, mint ál­lítja, legyőzze a kommunista propagandát Oroszország válasza A megegyezés lehetetlen — Szankciók Moszkva, julius 18. A szovjetkormány hivatalos választ adott a julius 17-iki ideiglenes kí­nai jegyzékre és ez a válasz a kínai kormány feleletét tartalmában ki nem elégitőnek, hang­nemében pedig alattomosnak nyilvánítja. A szovjetkormány megállapít ja, hogy a kinai ható­ságok által előidézett és a kinai kormány julius 17-iki jegyzéke által kiélesitett viták és kon­fliktusok rendelkezésére az összes eszközöket kimeritettnek látja és úgy véli, hogy a megér­tés utján nem juthat előre. Ezért a szovjetkormány kényszerülve van az alábbi rendszabá­lyok megtételére, miközben a következményekért viselendő felelősséget a kinai kormányra hárítja: 1. A szovjetkormány Kínában akkreditált összes diplomáciai, konzuli és kereskedelmi képviselőit visszahívja. 2. A szovjetkormány által a keleti-kinai vasúton alkalmazott teljes személyzetet vissza­hívja. 3. Kina és Szovjetoroszország között minden vasúti összeköttetést megszakít 4. Kína diplomáciai és konzuláris képviselőit felszólítja, hogy a szovjetunió területét ha­ladéktalanul hagyják el. A szovjetkormány egyidejűleg kijelenti, hogy az 1924. évi pepingi és mukdeni szerződés­ből származó összes jogait fentartja. Nagy zavar Nankingban A vasúti Összeköttetés megszakadt Tokio, julius 18. Mukdenből érkező jelenté-* szerint a charbini postavonat tegnap már nem kapott csatlakozást Mandzsuliban a szibériai orosz vasúthoz. Ebből a körülményből Japán­ban arra következtetnek, hogy az orosz kormány Keletázsiának Európába Szibérián át irányuló forgalmát már beszün­tette. A kinai hatóságok a keletkinai vasút mukdeni közlekedési irodáját birtokukba vették és az orosz igazgatót elmozdították helyéről. A tokioi utazási irodák boszüntett-ék a transzszibériai vasút jegyeinek árusítását * szerkesztette. Wang dr. külügyminiszter je­lenleg egy Csingtanból Nankingba tartó gő­zös fedélzetén tartózkodik és a kormány székhelyére holnap érkezik meg. A helyettes külügyminiszter Tong, aki a legszorosabb ba­rátságban áll Fengjuszianggal és igy a nan­kingi kormánynak Feng tábornokkal való vi­szálya idején, több héttel ezelőtt, a shanghaii nemzetközi negyedbe menekült és semmiféle rábeszélésre nem akar visszatérni Nanking­ba. Ilyen körülmények között Natlklngban je­lenleg teljes zavar uralkodik, arai egészen különös következményekre vezethet. Lehet­séges, hogy Wang dr. külügyminiszter nem azonositja magát az ideiglenes válaszjegyzék A láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÁNOS Canon fölnyitotta szemét. Magához intette Selleyt. Ajka mozgott, de a motorberregés- töl nem lehetett kivenni a szavát. Tekintete rendkívül elmosódott volt: a láz tekintete. Selley megmutatta a trónörökös táviratát. Car- von int, hogy érti és elmosolyodik. Valamit a mellén keres. Selley kigombolja bundáját. A beteg valami kis aranytárgyat kotorász elő tétován. Selley gyöngédé nv issza tolta. A beteg a kis aranyszivet maga elé emelte. Mintha az illatát akarta volna élvezni. A sze­méből kicsordultak a könnyek. Az aranytár­gyat Selleynek nyújtotta. Selley megrendültén néz rá. Már London fölött repültek. Croydon felől mozsárlövések de; Carvon tiszteletére. A repülőtéren százezer ember tolongott és boldog mámorban kiáltozta Carvon nevét. A karcsú Carvonit-gép a négyezer méter magasból leereszkedve simán zökkent le a zöld gyepre. Katonaság zárta körül óriási Ív­ben a kikötés helyét. Selley kiugrott a gép­ből. A nép rivalgott. Elsőnek egy barna ember közledett hozzá. — Hobartih detektivfelügyelő vagyok. Pa­rancsom van, hogy a gróf ur rendelkezésére álljak. A titok őrizetét utasításai szerint ezen­nel átveszem. — Ab., ön az? -— felelt kedélyesen Sel­ley — hisz akkor ml már ismerjük egymást. Köszönöm. A két éterit-ruba a hátsó fülké­ben van lezárva. A kulcs nálam van. Egyelő­re a gépben őriztesse. Hobarbh tisztelegve visszalépett és a gép mellé állott, ahol barátságosan kezet szorí­tott GyurivaL Ekkorra odaért egy kisebb csoport Selley megismerte a trónörököst és Byrdet Azonkívül egy sebhelytől eltorzított arcú tá­bornok, meg egy fölkötött karú fiatal tiszt állt meg előtte. — Üdvözlöm Selley grófot, Anglia nemes vendégét — kezdte a Walesi herceg kezet nyújtva, hivatalos hangon, de a következő pillanatban egyszerű, meleg társalgó hangon folytatta: — Gratulálok önnek, gróf ur, az Ön távollétében valaki, egy nagyon nemes szlvü valaki minden félreértést tisztázott. Át­nyújtom önnek a brit kormány salvus conduc- tusát s egyben Atyám levelét, melyben önt hadereje őrnagyává nevezi ki. Selley halk meghajlással köszönte meg a kitüntetést. Byrd csupán ennyit mondott: — Fiam, feledje el, ami köztünk történt. Ajánlatát elfogadtuk, laboratóriumaink ren­delkezésére állanak. Tiz millió fontra szóló csekkfüzet várja önt Houston tábornok ve­zérkari főnök urnái. Byrd a vágási sebtől mosolyra torzított ar­cú tábornokra mutatott. Houston tábornok minden átmenet nélkül igy szólt: — Gróf ur, a dolog nagyon sürgős. A dip­lomácia legföljebb napokig, esetleg két-há- rom hétig tudja még kitolni a konfliktus kitö­rését. Mennyi időre van önnek szüksége az első éterit-ruhák szállítására? — Az attól függ, mikor lesz kész az uj 1 abo ra tóri í írnom ? — Az ön régi laboratóriuma teljesen é<p és sértetlen vágott közbe Byrd tábornok. — Hogyan, hiszen én . . . — Csak rövidzárlat volt, gróf ur. A men­nyezet kigyulladt, de a gépei és műszerei teljesen sértetlenek maradtak. Hiszen akkor . . . akkor egy hét alatt az első százat szállithatom . . . Houston tábornok mindkét arca széles mo­solyra torzult — Akkor mához egy hétre mehet az ulti­mátum — súgta Byrd fülébe. Byrd rábóliniolt. Ezalatt egy vöröskeresztes mentőautó a re­pülőgép mellé állott. Két orvos kiszállt és a gépbe mentek a beteg Carvonért A trónörökös bemutatta Selleynek a felkö­tött karú fiatal tisztet — Lord Harry Hampton vezérkari őrnagy ur, aki tegnap Ön helyett sebesült meg és majdnem halálra zuhant Liverpoolnál. Kü­lönben ön helyett kémkedési vád alatt le is tartóztatták. — Oh, bocsásson meg, Lord — rázta meg Selley Lord Hampton kezét — Szót sem érdemel — felelt Hampton — már megkaptam a jutalmamat. A mellén ott díszelgett egy friss hadi ér­demkereszt Mialatt a trónörökös Kovács Gyurihoz ment és annak a mellére is odatüzött egy kitünte­tést. A férfiak háta mögül két hölgy lépett elő. Lucy és Eddy. A férfiak egy pillanatra elnémultak. Sel­ley niegbüvölteu nézte Lucyt, aki tearózsaszi- nü ruhájában olyan szép volt, mint egy meny­asszony. A kezében rózsák: — Az angol nők nevében üdvözlöm Carvon alezredes megmentő jót — szólt Miss Lucy Byrd Selleyhez ée a férfi gomblyukába egy szál rózsát tűzött. Selley ajkához emelte a kezet. Ebben a mozdulatban és kézcsókban benne volt a hó­dolata és a büszkesége, a lelke. Byrd idegenül tekintett reájuk. Féltő érzés nyilait szivébe. Itt. valami a háta mögött tör­tént. Leánya szivében az ő tudtán kívül nőtt ki egy kék virág . . . Mindnyájan a repülőgép felé fordultak. Car- vont. hordágyra fektették. Siri csöndben állották körül mindnyájan a nagybeteget. A százezres tömeg visszafoj­tott lólekzebtal várt. Az idősebb orvos halkan odasugta a fia­talabbiknak. — Kámforinjekciót! A másik orvos a műszeres dobozból elő­vesz egy orvosi fecskendőt. Az injekció kész. — Egy pillanatig várni — rendelkezik az idősebbik, miközben a beteg szívverését fi­gyeli Nehány másodperc múlva int. — Lehet. A beteg felnyitja szemét. Meglátja és meg­ismeri Lucyt, Byrdet, Lord Hamptont és a többieket. Elmosolyodik. — Most olyan jó. Végre. Itthon. Vizet. Lucy kikapja a fiatal orvos kezéből a po­harat és ő ad inni a betegnek. — Köszönöm — szól Carvon elhalóan. — Miss Lucy elhoztam, itt van, köszönöm. Ott szorongatja a kezében a kis aranyszivet. — Miss Lucy . . . önnek arany szive van... Gróf Selley meg fogja menteni Angliát.... He­lyettem is... Szeresse őt — — Nagyon — Fuldokló köhögés fogta el. Az idősebb orvos ijedten intett társánál;. Carvon hirtelen kinyujtózott. Jobbja a le­vegő után kapott. Fölhördülő lélekzete meg­szakadt. Szeme üveges némasággal meredi a napra. Az orvos újból és újból injekciót adott. Várt. Leste az érverést. Némán bólogatott. Késő. Hiába. — Meghalt — mondotta halkan, egyszerű­en. — A szive nem bírta ki a hosszú lázat és a nagy légnyomásváltozást. Lucy irfőzallől megdelejezetten bámulI a halottra. Baljával görcsösen kapaszkodott Selley kar­jába. Majd lassú mozdulattal a halott szivére tette a jobbjában levő virágcsokrok Mindenki hármukat nézte. A halott fölött összefonódó két ifjú életet.

Next

/
Thumbnails
Contents