Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-17 / 159. (2084.) szám
julius 17, —érd*. 35T rttlREKL ▲ PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Hás&ssAgi tragédia. (Eka Brink,) HVEZDA: Colombe. a biin házának leánya. LUCERNA: öröklött szenvedély. (2-ik hét.) LIDO: A cár parancsára. (Putty Lia.) METRÓ: Rejtélyes kiáltás. (Rin-Tin-Tin.) SVETOZOR: A rsokék királya, — Mikor a leány már eladó. (Marion Dawiee.) KÖLTŐK Azt mondják, hogy kipusztulnak lassan, de ez nem igaz. Az élet nem tudja őket kiirtani, akármilyen zord és kegyetlen hozzájuk. Itt, vagy ott, faluban, városban felbukkannak, onnan jönnek, ahonnan legkevésbé várják őket Olyan millióból, ahol kihasználatlan hevert az erő, vagy túl sok volt a szenvedés, de onnan is, ahol az anyagiasság, kapzsi és undok áradata már mindent elmosott, ami jó és szép és kell valaki, aki a tisztaságot hozza, a világosságot, az éjszaka után a virradatot. Mindent tudnak erről a földről, szenvednek mint aki mindent lát és mégis áldottan vakok és boldogok, mint az egyiigyüek. Mindenfelől gúny, lenéző mosoly fogadja őket, de sem lebeszélni nem lehet őket, sem megállítani. Honnan veszik azt a rettenhetetlen bátorságot, hogy nekiinduljanak az életnek Almaikkal, honnan az erőt, hogy daloljanak egy megveszekedett világ züriavarában? Ahol egy falat kenyérért vért kell adni. Vért. Hogyan mernek odáig jönni ők, ahol verekedni kell életre- halálra. ahol vasvérttel van mindenki felszerelve és az érzékenységről senki sem tudja, mi is az? Hit és csoda vezeti őket, láng lobog bennük, olt- ha tat lan. Képeket látnak, amelyeket szavakba kell fordítani, zenéket hallanak, amelyeket vissza kell adni. A fiatal költők. Azután megtudják, hogy a szavakért, amelyekkel lerögzítették álmaikat és visz- ssaadták a zenét, kenyeret lehet kapni, — igen szükÖ9 kenyeret. Ezért a kenyérért minden álmot, minden erőt kiszednek belőlük, mint a velőt a csontból. Kizsigerelik őket. De akkorra már csak mesteremberek, jó ha ötvösöknek megtudnak maradni. És akkor már csak azért vannak ebben az életben, mert a hit, amellyel indultak, ha nem is melegíti őket, mint messze kigyult tiiz, halvány visszfényét küldi rájuk. Szenes Erzsi. — Hans Delbrnck tanár, a híres történetíró meghalt. Berlinből jelenti tudósítónk: Hans Del- brüek professzor, a nagyhírű történetíró, 81 éves korában váratlanul meghalt. Delbrück 1848-ban született, végigharcolta az 1870—71-iki német— francia háborút és 1896-ban nevezték ki Berlinben egyetemi tanárrá, a híres Treitschke történettudós utódjaképpen. Igen sok munkát irt, főleg hadtörténelmi müveket. Több cikluson át helyet foglalt a porosz képviselőházban, majd hosszú ideig német birodalmi gyűlési képviselő volt. A világháború után szakértője lett annak a parlamenti bizottságnak, amely Németország vereségének okait kutatta e élesen kritizálta Ludendorff működését. Tagja volt a versaillesi német békedelegációnak. — Nagy szlovák tömegek vettek részt a keresztényszocialista párt kisvendégi gyűlésén. Pozsonyból jelentik: Az autonómia mellett kitartó szlovákok tömegesen az országos keresztényszocialista párthoz csatlakoztak. Julius 14-én a párt gyönyörűen sikerült népgyülést rendezett Kisvendég, községben, amelyen a környékbeli szlovák falvak: Nagyvendég, Aranyos Pochabán, Libihá, Borcsány, Prasic és Halesov és Sisó népe is megjelent, úgyhogy kétezerfőnyi hallgatóság előtt beszéltek a keresztényszocialista párti szónokok. Merrel István lapszerkesztő a párt programját fejtette ki, amely egyaránt védelmet nyújt minden nemzetiségnek. Truchly Alajos titkár az autonómia várható előnyeit sorolta föl és azt hangoztatta, hogy az autonómia az őslakosság jogainak oly széleskörű kiterjesztését jelentené, mely alkalmas volna minden gazdasági és politikai sérelem orvoslására. Herceg Péter titkár az egységes őslakos front kiépítése mellett foglalt állást. A magvas szónoklatokat a hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta és a végén lelkesen megéljenezte az országos keresztényszocialista pártot. — A kassai Lovaregylet állóképességi és gyorsasági versenye. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai Lovaregylet állóképességi és gyorsasági versenyt rendezett Kassáról Tátralomnicra. A kettősfogatok gyorsasági versenyében első lett Bárkány Miklós fogata, második Bertóthy Gyula fogata, harmadik ÖMick Lajos a gecsei, negyedik Weinstern Károly a herdicsai ménes lovaival. A kettősfogatok állóképességi versenyében az első dijat Bertóthy Gyula, a másodikat Bárkányi Miklós, a harmadikat Glück Lajos, a negyediket Weinstern Károly, az ötödik dijat Bessenyei nyerte. A lovas gyorsasági versenyben az első dijat Aubrecht törzskapitány nyerte, a második Hru- biskó, a harmadik Csizek főhadnagy lett. A lovas állóképességi versenyben az első dijat ugyancsak Aubrecht törzskapitány nyerte. E díjakon kívül a földművelésügyi minisztérium disznyoregfölszerclését a 222 kilométeres pompás teljesítményért Pálffy Paula (grófnő) kapta. A zsűri megállapította, hogy az eredmény minden tekintetben jobb az előző két verseny eredményeinél. A versenyt ötventeritékee bankett követte a JAtn^mnic-na^jrsajáilóbsax. ^M€rAItA\ACtoRfHílU<AP aq^BBBWKBKB8—BB—M HÜ J i ' "I Honfoglalás a La Manche-ban Henri Leroux párisi bankár elfoglalI agy szigetcsoportot, ahol világfürdőt akar építeni — Francia-angol bonyodalom felhői a látóhatáron — »Haro, haro, karol Segítség \ó hercegi igazságtalanság történt velem l« Páris, juflius 14. Különös konfliktus van készülőben két nagyhatalom: Anglia és Franciaország között. Egyelőre még nem támadt komoly bonyodalom az ügyből, amelynek hőse egy dúsgazdag párisi pénzember, Henri Leroux. De Leroux ur elhatározta, hogy nemzetközi ügyet csinál abból, ami vele történt és az a véleménye, hogy Franciaország szuverénitásán esett csorba. Az ügy most már nem az ő ügye, á sérelem sem az ő sérelme, hanem Franciaországé. Azt kell ugyanis eldönteni, hogy Angliáé, vagy Franciaországé az a kis szigetcsoport, amely a francia parttól harminc kilométernyire fekszik a La Manche csatornában. Négy apró szigetről van szó, a Minquier-szi- getc.soportról. A szigetek csaknem lakatlanok és olyan kicsinyek, hogy dagálykor a területük ijesztően megkisebbedik. Szinte attól lehet tartani, hogy ma, vagy holnap valamelyik kis szigetet elnyeli a tenger. * Senki szigetei Évtizedek óta senki sem törődött a Min- quier-szigetekkel. Néhány halászkunyhó állt csak rajta s tulajdonképpen állandó lakója nem is volt a szigetcsoportnak. Normandiai halászok kötöttek ki néha valamelyik kis szigeten. A szigetcsoport körülbelül egyforma távolságban fekszik a francia partoktól és az elég tekintélyes nagyságú Jersey- szigettől, amely Angiihoz tartozik. A kis szigeten szoktak barátkozni az angol és a francia halászok, akik kitünően megértik egymást, mert úgy a jerseyek, mint a kontinensen lakó francia halászok régi normand dialektusban beszélnek. A homokon megszületik a történelmi ötlet Sem Anglia, sem Franciaország nem gondolt sohasem arra, hogy kié is tulajdonképpen a négy apró Minquier-sziget? Félévvel ezelőtt határozta el magát egy „történelmi lépésre'4 Henri Leroux. Ez a dúsgazdag ember, akit jól ismernek a párisi tőzsdén és a bankkörökben, tavaly nyáron Dinardban üdült és saját yacht- ján kirándult Jersey-szigetre, ahol megnézte az angol sziget „fővárosát44, Saint-Heliert. Visszafelé jövet kikötött egy kis szigeten. Hölgyismerőseivel kellemesen hevert a kis sziget homokján. Csodálkozott, hogy milyen elhagyatott és néptelen az apró sziget, melynek közelében még három ilyen kis sziget emelkedik ki a tengerből. — Tulajdonképpen angol, vagy francia földön vagyunk-e? — kérdezte Henri Leroux az egyik halásztól. A halász megcsóválta a fejét, elnevette magát és kurtán csak ennyit felelt: — Azt csak a jó Isten tudja... Ekkor támadt Lerouxnak az ötlete, hogy honfoglalási útra indul. Meghódítja a maga és Franciaország számára a Minquier-szigeteket. Úgy vélekedett, hogy idővel kereshet is a honfoglaláson, mert elhatározta, hogy a Minquier- szigeteken modern világfürdőt teremt. A hivatal, amelynek ae helyisége, se személyzete nincs Dinardban mindjárt érdeklődött, hogy micsoda a Minquier-szigctcsoport nemzetközi jogi helyzete és a francia hatóságok a világ legtermészetesebb hangján kijelentették: — A Minquier-szigetcsoport Franciaországé! Ezt tudomásul vette Henri Leroux, de már sokkal nehezebben ment, hogy megtalálja azt a hatóságot, amely a szigetcsoport bérbeadásáról tárgyalhat vele. Legközelebb esett Saint Malo, ahol azonban tudtára adták, hogy a Minquier-szigetek, úgy tudják, nem az lile et- Vilaine kerülethez, hanem a Manche-kerülethez tartoznak közigazgatásilag. De ezt sem merték határozottan állitani, mert emberemlékezet óta nem került sor közigazgatási ténykedésre a Minquier-szigetcsoporton. Leroux ur mégsem adta föl a harcot, hanem tovább haladt a honfoglalás utján. Óvakodott attól, hogy az angol Jersey-szigeten érdeklődjék, mert attól tartott, hogy a ierse- yek angolnak deklarálják a kis szigeteket. Végre eljutott Saint-Loba. Ebben a városban van egy hivatal, amelynek azonban sem helyisége, sem tisztviselöszeméiyzete nincs. Csak cime van: Administration des Domaines dea Minquiers és egy igazgatója, aki egyszemély- bon Saint-Lo prefektusa. Építenek a lakatlan szigeten Henri Leroux villámgyorsan előadta tervét: ki. akarja bérelni a Minquior-szigeteket s természetesen a halott saintloi hivatalt, is, amelybe életet akar önteni. A bérleti szerződést csakhamar megkötötték. Leroux lett a saintloi hivatal igazgatója és egyben a Minqmcr-szigot- esoport bérlője. A Manehe-kerület, örült, hogy a szigetcsoportért, amely eddig semmi hasznot sem hajtott, ezután minden évben tekintélyes .temegü )>órt föx totado* Bárfai boakir. Henri Leroux ilyan módon szép csendesen birtokba vette a La Manche csatornában a négy kis szigetet és nyomban hozzákezdett a szigetek kiépítéséhez. A legnagyobb szigeten hatalmas villát építtetett, egyelőre a saját céljaira. Félév óta százötven munkást foglalkoztatott a szigetcsoporton s a munkások építettek, föltöl- tötték a partot és parkokat varázsoltak elő. Lobogók néma párbaja A bonyodalom pár nappal ezelőtt következett be. Jersey-szigetről megérkezett egy h&- tósági motorcsónak, amelyben angol rendőrök és sainthelieri hivatalnokok ültek. Nyugodtan kikötöttek az egyik kis szigeten és a parti francia munkások szemeláttára egy árbócot cövekeltek le s az árbócra fölhúzták az angol zászlót. Ezután úgy, ahogy jöttek, visszamentek Jersey szigetére. Leroux megbízottja, aki a kis szigetcsoporton a munkálatokat vezeti, zavarában nem tudott mihez kezdeni. Az angol zászlót nem merte eltávolítani, mert félt, hogy Jerseyből az angolok megrohanják a szigeteket. így inkább azt a megoldást választotta, hogy az angol zászló mellé fölhuzatott egy sokkal nagyobb francia lobogót s a többi három szigeten is kitűzte a francia zászlót. Nyomban értesítette a Párisban tartózkodó Henri Lerouxt s ő maga is átsietett Jerseyre és az angol hatóságoktól fölvilágositást kért a néma angol tüntetés felől. Ki kiáltson háromszor nharo"-t Legnagyobb csodálkozására ezt a választ kapta Saint-Heljerben: — Addig, amig önök csak építettek a Minquier-szigeteken, nem szóltunk bele a dologba. De amióta parcellázzák a szigeteket, már nem nézhettük tétlenül az eseményeket, önnek tudnia kell, hogy csak a normand hercegségnek van joga parcellázni Jerseyt és a Mlnquier-szigetcso- portot. A normand herceg hübórura pedig minden időkben az angol király volt. Ilyen körülmények között csak Őfelségének, Anglia királyának az engedélyével Tehet parcellázni a Minquiér-szi- geteket. A párisi bankár megbízottjának a kérdésére, hogy mi itt a teendő, az angolok szívesen magyarázták meg, hogy Anglia történelmi tradíciói szerint annak, aki úgy érzi, hogy sérelem esett rajta a Minquier-szigeteken, be kell jönnie Jersey székhelyére, Saint-Helierbe és a normand herceg, vagy pedig helytartója előtt háromszor kell kiáltani: — Haro! Haro! Haro! Segitség, jó herceg! Igazságtalanság történt velem! Arról is fölvilágosították Henri Leroux meghatalmazottját, hogy a Minquier-szigeteknek szimbolikus angol flottája is van se ezért évenkint egysz,er ki kell tűzni valamelyik szigeten az angol zászlót. Ebben a pillanatban tehát az a helyzet, hogy a Minquier-szigeteken angol és francia zászlót lenget a szél és Leroux munkásai abbahagyták a parcellázást, de tovább épitik a nagy luxusszállodát, Henri Leroux pedig föjháborodottan nyiltako- zott a furcsa esetről és kijelentette, hogy személyesen megy Mlnquier-szicretére és saját kezével tépi le az angol zászlót. A bankár normand herceggé mérgelődi magát — Nem vagyok elmebajos, — mondta a honfoglaló francia bankár. Az angolok nem kívánhatják tőlem, hogy holmi középkori szokás szerint megjelenjek Salnt-Helier főterén és elkiáltsam magamat: „Haro! Haro! Haro! Segítség, jó herceg! Igazságtalanság történt velem!44 Kizártnak tartom, hogy a jerseyi hatóságok álláspontját magáévá tegye Anglia. Panaszt teszek a francia kormánynál ez ügyben és pontos jelentést küldök Briandna-k erről a francia határsórtésről. Ha nem engedik, hogy jogos haszonbérloti szerződésem értelmében tovább parcelláztassam a szigeteket, ha az angol és a francia kormány nem intézi el gyorsan az ügyet, akkor a népszövetség elé viszem ezt a hallatlan sérelmet. Fölmutatom a nyugtákat, amelyek azt bizonyítják, hogy mindeddig a legnagyobb pontossággal megfizettem Saint-Loban az esedékes bérösszegeket. Húsz évig én vagyok az ur a szigetcsoporton és mint a sziget ura, nem tűröm, hogy az angolok elhódítsák a szigeteket Franciaországtól. Ilyenformán én töltöm be a normandiai herceg jogkörét és adott esetben azt is megkövetelhetném, hogy a jerseyi angolok hozzám jöjjenek és háromszor kiáltsák sziliem előtt: ..Haro! Haro! Haro! Jó herceg!...“ Franciaországban most kíváncsian várják, hogyan oldják meg ezt a különös angol—francia kxmfUkturt — Egy nagynevű német ideggyógyász halála. Jénáiból jelentik: Az itteni ideggyógyászati klinika volt igazgatója, Brasveanger Ottó dr„ az, elmúlt éjszaka Kreuzliugenben elhunyt. A tanár, akinek nevét az ideggyó- gyáezart terén kifejtett munkálkodása révén az egész világon ismerték, tiz évvel ezelőtt visszavonult az egyetemi katedráiéi és azóta elvonultan családja körében élt. — Gyári robbanás hat halottal. Madridból jelentik: Az egyik itteni gyárban robbanási katasztrófa történt, amely hat munkást megölt és hármat m- lyoean megzeb^sitett ■— Uj vármegyei párt alakult Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Ma délben a vármegyeházán megalakult a pestvármegyei nemzeti párt, amely Teleki József grófot választotta meg elnökéül. A párt a vármegye nemes hagyományainak megőrzését s a modern népies haladás önzetlen szolgálatát célozza. — Montgoroeryben beomlott egy kereskedelmi palota. Montgomeryből jelentik: Tegnap délben a város középpontjában borzalmán házbeomlási katasztrófa történt. Egy nemrégiben épült kereskedelmi palota óriási robajjal beomlott ás a falak maguk alá temették a bennlevőket. A késő éjszakai órákig csupán két halott került elő, de azt hiszik, hogy a romok alatt még több halálos áldozatot találnak. — A perzsa sah kincsei. Páriából Írják: Francia és hollamd ékszerészek mostanában becsülték fel a perzsa sah birtokában levő ékezetek és drágakövek értékét. Véleményük szerint a sah százhetven millió dollár értékű drágakövet őriz páncélszekrényeiben. Ebben az összegben még nem foglaltatik benne a világhírű „Darya i noor“ drágakő, amelynek értékét az ékszerészek nem tudják megállapítani. — A népszerű golfjátékos feje — drága reklám. Londonból Írják: Toíley Ciril, Anglia legnépszerűbb golf játékosa, panasszal fordult a bírósághoz egy csokoládégyár ellen, amely arcképét reklámnak használta föl. A bíróság százbetvenezer korona kártérítést itélit meg a golfjátékosnak. — Egy marokkói éjjeli mulatóhelyen találtak rá két Budapestről eltűnt urileányra. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Két év előtt nagy feltűnést keltett Landau Teréz és Wittmann Rózsi feltűnően szép urileányok eltűnése. A hatóság akkor sokáig kutatott a két fiatal leány után, de eredménytelenül. Most arról érkezett értesítés, hogy állítólag Marokkóban látták a két urileányt egy éjjeli mulatóhelyen. A belügyminisztérium az adatok felhasználásával diplomáciai lépéseket tesz a két leány kimentése céljából, akiket minden valószínűség szerint leánykereskedők juttattak az éjszakai mulatóhelyre. — Óvintézkedések kommunista zavargások ellen. K la-din óból jelentik: A hatóságok a julius 27-től augusztus 8-ig terjedő időtartamra betiltották a szabad ég alatti népgyü- lések tartását. Ez az óvintézkedés a kommunisták augusztus 1-i tüntetésével kapcsolatban történt. — Halálos fejesugrás a Szalatna-patak hid- járól. Zólyomi tudósítónk távirati jelentése: Both János 17 éves szerelő-tanonc, egy zó- lyombrezói mozdonyvezető fia tegnap fürödni ment a Szalatnába. A fiú a három méter magas Ilidről fejest ugrott a vízbe és nem bukkant fel többé. A keresésére indult tűzoltók két óra múltán megtalálták a fiú holttestét. Megállapították, hogy szivszélhüdés okozta halálát I ÉS MÉGIS LEGJOBB A >] fOKIO aUNNlj VezérképTíselet: Naponta diszkrét i Sana, Nitra postai szétküldés | Wüson-utca 37. tucatonként 30 korona. | i imiiminii—i[■inn-TTm miTiiiTrTrrMwr~nmT im rrí — Egy nagystílű szélhámos a prágai bíróság előtt A prágai kerületi bíróság büntető- tanácsa ma tárgyalta Kiűzi Károly Írnok csalási bűnügyét. Kinzl hol ügyvédnek, hol kapitánynak adta ki magát és tizenhat esetben közel százezer koronával károsított meg egyes embereket és cégeket. Egyeseknek állást ígért, másoknak olcsó árut és a jóhiszemüek- től előlegeket vett fel. A szélhámost azonkívül természetellenes hajlamaiért is vád alá helyezték. Hosszabb tanácskozás után elhalasztották a tárgyalást s elrendelték a vádlott elmebeli állapotának megvizsgálását. Kinzlt hasonló deliktumokért egyszer már két évi fegyházra elitélték. — Halálugrás a 12. omol ötről. Newyorkból jelen tik: Egy multimilliomos hí rében áltó fiatal nagykereskedő, Star.lev Smitb, az utóbbi hetekben érzékeny üzleti veszteségeket szenvedett és tegnap délután a lakásában öngyilkosságot követeti el. Megivott egy üveg jódot, azután a tizenkettedik emeleten levő lakása ablakából levetette magát. Tüstént
