Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-16 / 158. (2083.) szám

mo frxíhit lg, kedd. 11 Vegye meg- a Képes Hét ma megjelent, gazdag tartalmú legújabb szarná t — Minden újságárusnál kapható , Köztestületek mint magánvállalkozók A nemzetközi kereskedelmi kamara az elmúlt hét végén tartotta második plenáris ülését, ame­lyen egyebek között az államik és általában a közjogi testületek magánvállalkozásának kérdésé­vel foglalkozott. A szakbizottság elnöke, Laurent (Franciaország) rámutatott az adatgyűjtés nehéz­ségeire. A beérkezett kérdőívekből az derül ki, hogy az utóbbi években az államok magánvállal­kozása jelentősen kiszélesedett ngyan, azonban csak egy bizonyos mértékig terjeszkedhetik, ame­lyen túl a gazdasági élet a magánvállalkozásnak van fenntartva- A magángazdasági igazgatás min­dig túlsúlyban marad, valamint a kezdeményezés­ben, úgy a felelősség kérdésénél is. Kizárólag a magángazdasági érdekek idézik elő a hatalmas gazdasági fejlődést Az amerikai viszonyokról Barnes elnök (USA) referált, aki Amerika gazdasági prosperitásáról számolt be, melynek feltételét egyedül és kizáró­lag az egyéni magángazdálkodásban látja. A raj- navidéki kőszénbányák vezérigazgatója, Brecht, felszólalásban megállapította azt, hogy az állami igazgatás gazdasági tevékenysége nem gazdasági, hanem politikai kérdés. Ez az álláspont jutott ki­fejezésre a községeknek folyó évi március havá­ban Sevillában megtartott nemzetközi kongresszu­sán is. Az állami közigazgatás gazdasági tevékeny­ségének rendes kiterjesztése ellea szól nemcsak a magángazdálkodás kezdeményezésének a megszo­rítása, hanem a politikai haladás veszélyeztetése is. Az államnak a gazdasági életbe csakis a köz­jóiét érdekében szabad beavatkoznia. Közgazdasági téren az állam csak akkor részesülhet a vállalko­zásokban. ha erre. a közérdek kényszeríti. A köz- igazgatásnak a magángazdálkodásban való részvé­tele rosszul sikerült szocialista kísérlet. A nemzetközi kereskedekni kamara plenáris ülése végül egy reszoluciós határozatot fogadott el, amelyben ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy a magánkezdeményezés és a magángazdasá­gi vállalkozás a legjobb eszköz a produktivitás biz­tosítására és az általános jólét előmozdítására. A magángazdálkodás teszi lehetővé a technika foly­tonos tökéletesítését is; ez veszi át a vállalkozás nagy rizikóját is és mint jelentős adóalany, az álla­mi pénzügyek fontos tényezője. Az állam magán­gazdasági vállalkozása csak ott indokolt, ahol a tevékenység elválaszthatatlan az államfenségi igaz­gatástól Az állami közigazgatásnak nincs helye oly magángazdálkodási téren, ahol egyéni vagy kereskedelmi tevékenységről van szó; ezekben a szakmákban az államnak az ellenőrzésre kell szo­rítkoznia. A malátakivitel is rohamosan esik. A cseh­szlovák köztársaság legfontosabb exportcikke a cukor után a maláta, amelyből főleg a né­metországi sörgyárak vesznek át nagy rneny- nyiséget. A legújabb külkereskedelmi statisz­tikai jelentés szerint a malátakivitel is roha­mosan csökken, aminek oka — szakértők né­zete szerint — a vámviszonyok rendezetlensé­gében rejlik. Németország 1926-ban 91.236 tonna, 1927-ben 59.656 tonna, 1928-han már csak 42.559 tonna malátát vett át Csehszlo­vákiától s a folyó évben április végéig már csak 8818 tonnát, noha a múlt évben április végéig a malátaexport 14717 tonnát tett ki. — Ezek a számadatok mindennél jobban meg­világítják a csehszlovák malátapiac válságát, amelyen az adók visszatérítése sem képes segíteni s ezért a malátagyárak a vasutügyi minisztérium tarifakedvezményei tői várják csak helyzetük javulását. — A malátaipar a csehszlovák kivitelben a jó konjunktúra ide­jén 23 százalékkal szerepel. 5000 recept — étel- és italleirások —, a befőzés művészete, a diátikus konyha, a terítés és j asztaldiszités legújabb Útmutatásai Csáky Sándor A XX. század szakácsmüvészete cimü, augusztus hónapban megjelenő hatal­mas munkájának csak egészen kis részét képezik. A 800 oldalas, 150 eredeti képpel díszí­tett lexikonalaku, gyönyörűen kiállított könyv ezenkívül mindazokat a szakácsmüvészeti tudnivalókat tartalmazza, amelyeket sem a gondos háziasszony, sem pedig a hivatásos szakember nem nélkülözhet. Hasonló könyv magyar nyelven még nem jelent meg, ép­pen azért siessen ön is az előjegyzéssel, mert a könyv megjelenése után jóval drá­gább lesz. CSAK AKKOR MONDHATJA EL MA­GÁRÓL, HOGY ÉRT A FŐZÉSHEZ, HA CSÁKY SÁNDOR KÖNYVÉT ELOLVASSA! Megrendelhető a szerzőnél: Novy Smokovec (Ujtátraíüred), Palace-szanatórlum. A mértékhitelesitési ügy uniiikációja. A kormány a legutóbbi napokban terjesztette a képviselőház elé ama törvény javaslatát, mely a mértékhi telesitési ügy unifikálására van hi­vatva. A javaslat lényege az, hogy a mérték- hite lesi tési ügy Szlovén szkon és Ruszin szikón is a közimunkaügyi minisztérium hatáskörébe lesz utalva; mint ismeretes, eddig a pénzügyi hatóságokhoz tartozott a mértékhitelesités. A pozsonyi terménytőzsde szokványainak kiegészítése. A pozsonyi börze tanácsa folyó hó 8-án tartott ülésén azit a határozatot hozta, hogy a tőzsdeszokványok 62 paragrafusának a) pontjához műit év december 10-én hozott ama kiegészítő határozat, amely szerint „I. a buza- magok töredékeiért, amennyiben az egy szá­zalékot meghaladják, külön kártérítés jár, to­vábbá II. ha a 62 paragrafus a) pontjával meg­tűrt három százalékot az elegyítés nem me­ríti ki, úgy kiegészítésére az előbbi bekez­dés szerinti töredék és kártérítés csak a meg­maradt mennyiségért használható fel“ — csak az 1928 évi termésből származó búzánál al­kalmazható. A németországi automobilipar európai autóvámuniót követel. Érdekes eszmét vet fel a németországi automobilgyárosok birodalmi szövetségének az évi jelentése, amely egy eu­rópai automobilvámuniónak létesítésével akar védekezni az amerikai automobilipar gyilkos versenyével szemben. Ezt a vámuniót szüksé­gessé teszi az a körülmény, hogy az európai autótermelő államok nemcsak hogy teljesen fedezik hazájuk szükségletét, hanem üzemük megszilárdítása érdekében külföldi piacokat kénytelenek keresni. Itt azután mindig az amerikai autógyárakkal ütköznek össze. Ez a követelés ellenkezik ugyan a vámfalak ál­talános leépítésének a tervével, ez a terv azonban nagyon platonikus, mint az éppen az Egyesült Államok legaljább vámtarifa emelé­séből is kitűnik s éppen ezért gyakorlati je­lentősége nincs. Az amerikai kocsikkal szem­ben való védekezés technikailag is indokolt, mert az amerikai gyártmányok gyengébb mi­nőségűek. Az autóvámunió nemzetközi szer­ződések utján volna létrehozandó. Ámbár egy ily terv megvalósítása igen nehéznek látszik, okvetlenül meg kell azt kísérelni annál is in­kább. hogy az amerikai gyárak versenye már európai talajon folyik. Jáva elvbon hajlandó támogatni a cukorválság nemzetközi szanálását. A múlt hetekben röviden beszámoltunk a cukorgyárosok brüsszeli nemzet­közi értekezletéről, melynek célja egy oly nemzet­közi egyezmény létesítése, amely a cukortermelés mai válságán jelentősen segíthetne. A hetek óta tartó értekezlet helyzete már ismételten olyan volt. hogy a konferencia minden eredmény nélkül szétszéled, mert a jávai cukoripar tartózkodó ál­láspontot foglalt el a nemzetközi egyezmény kér­désében. A jávai cukorgyárosok állandóan külön bizalmas értekezleteket tartottak, amelyekről a legváltozatosabb hírek láttak napvilágot. Ma vé­gül megérkezett Brüsszelbe a jávai cukoripar vá­lasza, amelynek lényege az, hogy Jáva elvben hajlandó együttműködni a cukoripar nemzetközi helyzetének a megjavításánál. A jávai. cukoripa­rosok válaszát a nemzetközi cukoripar általános őrömmel üdvözölte, mert Jáva nélkül elképzelhe­tetlen a nemzetközi cukoregyezmény létrehozása, ami még így is nagyon hosszú idő kérdése. Hogyan támogatják az egyes államok a mezőgazdaságot. Az egész világ mezőgazda­ságára nehezedő válságot az egyes államok különbözőképpen igyekszenek gyógyítani. — Németország törvényhozása a legutóbb oly törvényt alkotott, amely szerint a német ter­űi ölési búzát a belföldi malmokban kell meg­őrölni. Ez a törvény megértéséhez tudnunk kell azt, hogy a német búza nagyon selejtes minőségű s ezért a malmok szívesebben vá­sároltak külföldi búzát. Az uj törvény — melynek végrehajtását a kormány a malmok­ban szigorúan ellenőrzi —- a malmokat a bel­földi búza vásárlására kényszeríti. Minden malom augusztus 1.-től november 30-ig fel­őrölt búza mennyiségének negyven százalé­kát, azon túl a harminc százalékát belföldi bú­zával köteles fedezni. A birodalmi közélelme­zési miniszter elrendelheti továbbá azt, hogy a kereskedelmi forgalomba csak oly liszt hozx ható, mely 30 százalékban belföldi búzából származik. A német kormány ezen kívül je­lentősen emelte az összes mezőgazdasági ter­mény vámját. — Magyarország elsősorban ugyancsak a malomipar utján támogatja a gazdákat. A magyar lisztkivitel 1927-ben 1.643 000 métermázsa, 1928-ban 2.046.658 mé­termázsa, vagyis csaknem huszonöt százalék­kal nagyobb. Magyarország a lisztexportot fő­leg a kiviteli tarifakedvezményekkel támo­gatja. — Ausztria többféle intézkedés tervével foglalkozik. A vám- és tarifakedvezmények s a behozatali jegyek mellett főleg az olcsó, nemesitett vetőmag kiosztása nagyon jelentős. Igen érdekes ötlet merült fel ezeken kívül: noha a liszt ára harminc százalékkal esett s a pékáru mégis drágult, a pékeket külön adó- pótlékkal sújtják, melynek jövedelmét a me­zőgazdaság szanálására fordítják. — Francia- ország 35 frankról 50 frankra, Olaszország 11 líráról 14 lírára emelte a vámot. — Az ame­rikai Egyesült Államok 500 millió dollárt fordít a mezőgazdaság szanálására, amely ösz- szegből elsősorban a mezőgazdasági szövetke­zetek kapnak segélyt. — A legtöbb állam ezenkívül a mezőgazdasági kísérleti, és mag­nemesi tő állomások és egy óbb szakintézetek egész sorát állítja fel, csak Csehszlovákia kor­mánya hallgat mélyen, mintha itt gazdáink­nak legjobban menne a sora­Ne sok szót — — — csak a jó minőség győz! © XOWfi S3 meghódította a piacot! különlegességgé vált! Kérjen mindég csak „Norfla*t! Minden jobb szaküzletben kapható a „Morfi“. Vezérképviselet a C. S. R. részére : Max Lamm, Teplitz-Schönau A fogyasztási adók építkezési sorsjegyekkel is biztosíthatók. A pénzügyminisztériumnak egy 1926- ban kiadott rendelete szerint az adóhivatalok az állami építkezési sorsjegyeket a fogyasztási adók biztosítására nem fogadhatták el, noha ugyan­akkor az egyenes állami adók ily sorsjegyekkel fedezhetők voltak. Miután ezek az értékpapírok már/hosszú idő óta vannak kereskedelmi forga­lomban s a prágai értéktőzsde is jegyzi azokat, a pénzügyminisztérium a múlt napokban kiadott egy rendeletet, amely szerint az építkezési sorsjegye­ket az adóhivatalok a fogyasztási adók fedezetéül is kötelesek elfogadni. Létrejön a nemzetközi cipkkaxtell. A mailt hét folyamán Londonban értekezletet tartottak a cinktermolők, amelyen elsősorban az évi 100.000 tonna cinkek vagyis a világtermés két harmadát reprezentáló angol cinktermelök vettek részt. Az értekezlet elvben elhatározta a nemzetközi cinkkartell létesítését. Az uj kartell alapszabályai ezen a héten készülnek el. A londoni fémbőrze a cinkkartell létesíté­séről szóló hírekre a ciak árát 204.5 fontról 208.25 fontra emelte.. A cink áremelése főleg a haranggyárosökat érinti súlyosan. A banán vámját emelni fogják. A csehszlo­vákiai gyümölcskertészek nagyszabású akció­ra készülnek, melynek célja az, hogy a kor­mány a banán behozatali vámját lényegesen emelje fel, miután az utóbbi időben óriási mennyiségű banánt importálnak. A gyümölcs- termelők követelésüket azzal indokolják, hogy a banán fogyasztás a belföldi gyümölcs fo­gyasztását teljesen kiszorítja s igv a belföldi gyümölcsnek az értékesítési lehetősége mini­mális. A kormány vizsgálatot rendelt el an­nak a megállapítására, hogy mennyire érté­kes a banán, minit tápszer és hogy az pótol­ható-e a belföldi gyümölcsökkel s a vizsgálat eredménye szerint fog intézkedni a pénzügy­minisztérium a banán vámjának a felemelése kérdésében. ÉRTÉKTŐZSDE Gyengült a prágai értéktőzsde Prága, julius 15. A magánforgalom élénk vol­ta következtében azt hitték, hogy a tőzsde irányzata szilárd lesz. Ez azonban nem követ­kezett be, a közönség nem vett részt az üzlet­ben, ugyhogy csak a spekuláció tevékenysége volt észlelhető. A spekuláció pedig a maga­sabb árfolyamokra való tekintettel realizáció­kat eszközölt, ugyhogy az irányzat gyengült. A kuliszban a gyengülő irányzat a Skoda-rész- vények 6 koronás veszteségével kezdődött. A cukorrészvények szintén kisebb-nagyobb vesz­teségeket szenvedtek, mert az amszterdami konferencia nem hozott semmiféle számbave- hető eredményt. A bankpiacon nem történt vál­tozás és a beruházási piac megtartotta barátsá­gos irányzatát. — Az ipari részvények piacán javult: Cseh—Morva 45, Nordbahn 40, Cseh Kereskedelmi 30, Berg és Hütten és Ringhoffer 25, Pozsonyi Kábel 20, Aussigi Vegyi 15, Nyu- gatcseh Szón 14 és néhány érték 2—10 koro­nával. Cseh Cukor 45, Nestomitzi 35, Schoeller 20, Aussigi Finomító 25, Horvát Cukor 12 és néhány érték 2—10 koronával gyengült. Prága, julius 15. Valuták. Holland 1351.25, ju­goszláv 58.85, német 800.37‘/í. belga 470, magyar 586.75, román 19.75, svájci 649, dán 896. angol 163, spanyol 496, olasz 176.90, amerikai 33.41, dán 896, francia 132.20, bolgár 21.40, svéd 900.50, lengyel 376.90. osztrák 473.75. + A prágai devizapiacon Berlin 0.025, Brüsszel 0.225, Zürich 0.10, London 0.0425, Pá- ris 0.035 koronával gyengült, Budapest 0.05, Bécs 0.03 koronával javult.-f- Szilárd a budapesti értéktőzsde. Már nyi­táskor magasabb árfolyamokat jegyeztek. A külföld nagyobb mértékben vett részt a vá­sárlásban. A montán- és a vaspiac vezető ér­tékei, valamint. Rima, Salgó. Magyar Cukor, Gsohwindt és Gumini nagyobb nyereségre tet­tek szert. A javulás egyébként 2—4 százalé­kot tett ki. Később a papírok realizációk kö­vetkeztében némileg letöredezitek, de a szi­lárd irányzat végig tartott. A járadékok piaca üzlettelen volt. Egyes, a csehszlovák sajtóiro­da jelentésében nem szereplő értékek közül a Moktár 91, Pestszentlőrinci 17.5, Részvénysör 122.5, Fel tea 1Ö2 pengő árfolyamot értek el.-j- Szilárd a bécsi értéktőzsde. Az üzlet nyu­godt volt. Magyar és csehszlovák értékek részben fedezetre, részben vásárlásra javultak. A javulás nmen a többi piacra is átterjedt,, azonban szűk határok közt mozgott. A korlát­ban Magyar Általános Szén, Urikány és Ma­gyar Cukor állt az érdeklődés előterében, mig a csehszlovák papirok közül Zsivnót és Aus­sigi Vegyit részesítették előnyben. Egyes épít­kezési és villanyrészvéuyek jól tartották ma­gukat. A kedvező hangulat végig tartott. Zár­lat előtt Ringhoffer és Berg és Hütten javult erőteljesebben, mig Schoeller prágai leadás kö­vetkeztében gyöngült. A járadékpiac nem vál­tozott.-f- Szilárd a berlini értéktőzsde. Az üzlet nyitáskor csöndes volt, csak montánértékek javultak valamivel. Az árfolyamok itt átlag 2 százalékkal javultak. A villanypiac nem volt egységes. AEG 2.5 százalékkal javult. A vegyi piac változatlan, festékipar gyöngült. A spe­cialitások piacán az üzlet jelentéktelen volt.. Géprészvények szilárdak voltak. Az utótőzsde bizakodó volt. ál£lJ¥Ql»ii-f- Tartott a prágai cukorpiac. Nyerscukor- jegyzés októberre Aussig loko 140.-j- A prágai szarva?marhapiacra 1338 dara­bot hajtottak fel. Ebből 568 belföldi, 38 jugo­szláv, 316 román, 132 magyar 284 lengyel eredetű. A cseh ökör 3-50—7.75, bika 6.10— 7.40, tehén 4.25—7.80, borjú 7.75. A szloven- szkói ökör 5.50—9.50, bika 6—8.50, tehén 3— 7.75, borjú 6—9. A jugoszláv bika 7.60. Ro­mán ökör 5-50—8, bika 5.50—7.50, tehén 5.40 —7.50, borjú 5.75—7.75. Magyar ökör7-9.45, bika 7.10—7.70, tehén 7—7.50. A lengyel bika 5.50—8.50, borjú 6.30—7.50. A vásár közepes volt-f- A prágai sertésvásárra 6436 sertést haj­tottak fel. Ebből 519 belföldi, 1313 román, 3919 lengyel, 127 jugoszláv hizó és 559 ma­gyar bízó. A cseh sertés 11—12.80, szloven- szkói 9.50—12, a romáD 10.50—11.85, a len­gyel 10.50—12, a szlovenszkói hizó 11.80—12, a. jugoszláv 1165—12.20, a magyar hízó 11,70 -12.40.-f- A niai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat barátságos volt. A következő árfolya­mokat jegyezték: tiszavidéki búza 24.40— 24.60, felsőtiszai 23.70—23.95, egyéb 23.20— 23.30, rozs 18—18.40. takarmányárpa 1950— 20, zab, elsőrendű 18.25—18.50, tiszántúli ten­geri 24—24.50, egyéb tengeri 23—23.25 pengő. A mai budapesti terménytőzsde batár­időpiacán, amint ezt budapesti szerkesztősé­günk telefonálja, az irányzat szilárd. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 24.88, 24.90. 24.92, 24-94, 24.96, márciusra 27.18, 27.06, 27.15. 27.20, magyar rozs márciusra 22.45. 22.40, tengeri májusra 19.10 pengő. A prágai értéktőzsde árfolvamal: VIÍ/I5 Vli/12. 1923 ért kincstári utalvány . • — 1924. évi kincstári utalvány • , Nyereménykölcsön .... 100.07 6%-os beruházási kölcsön . j00.— . 6%-os íisztkölcsön...................... " • 6%-os államkölcsön ... t00.— Morva orsz. köles. 19tt. 4%% 84.— 54.50 Morva őrs* köles 1917 5% • • 9...50 Prága város í913 köles. 5% . • 92.— Prága város 1919 köles. 4% • • 74.50 Brünn város 1921 köles. 6% • ~-o gX Pozsony város 1910. köles. 4% • 7 4.50 Prága városi takrpt. 4% ~-~ ObI. vörös kérésit sorsjegy • ésrsSU Bank- :::: feo ff* Leszámítold 406.- 410.­Oseb Iparbank ...«»• 485.— Prágai Hitelbank . . • » • 557.- ^.58.50 Szlovák Bank ..»«»» J83. Zivnostenska . . . » * s s — Angol-Cslov. Bank . * > » oko'­Osztrák hitel t , 1 1 25050 253.— Wiener Bankv. . . s • * <■ Jugoslovenska-bank 1 • > > Nordbahn ................................ «- 5160.- -360.­Cs eb énkor ...•»•• 855.— 2/5-— Horvát cukor 264. — 250.— Kolini műtrágya . . , ► . 661.— 0/0.— Kolinl kávé .>«•«> —•— 114.— Kolinl petróleum . . » » • . ~-~ Kolinl szesz 1510.— 1545.— Első pilseOi sörgyár . . * > — Breitfeid-Danék ...*»» —.— .— Lanrin és Klemen* . , > > —.— , Ringhoffer................................. < 1160.— 1230.— Cs en északi ezén . . . . 2700.— 2850.— Ofceb uyugati szén . • . » - 649.— 676.— Alpine........................... > 193.— 201.50 Fö ldi 929.- 960.— Prágai vaalpar 2100.— 2300.— Skoda............................................ 1725.- 770.­Po zsonyi kábel .«««•• 1175.— lawald teazacie* 392,— 417.—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents