Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-16 / 158. (2083.) szám
4 rPTWíGSI-MAG^AIi-HTRMB 1929 }aHn« 16, k«di Ham árosain megszümiék ás nájacs érdekünk azt napirenden tartani, vagy éppen jobban el- mérgesiteni, mégis joggal mondhatnék, ez mér Prága dolga, hogyan kerül ki a csávából, am elybe oly elihamarkodottan bel emászott “ jeleikből a íelengedett próbaléggöm bőkből mintha arra lehetne következtetni, hogy valami nemzetközi fórumot emlegetnek, az elé akarnák terjeszteni a problémát. Nem igen tudjuk, miben állhat a probléma, de hiszen ez az ő feladatuk precizirozni, ámde azt hisszük, a magyar közvélemény részéről egy ily lépésnek nem igen lehet akadálya. Hiszen Magyarország mindig hajlandó igazát a nemzetközi pártatlanság fóruma elé vinni és a bíró előtt tárgyalni: a nemzetközi bíráskodás védelmében Magyarország az utolsó években különösen előljárt. Nem tagadhatjuk még azt sem, hogy általános és magyar szempontból talán még kívánatos is lelhetne, hogy ez az egész kérdés- komplexum felgöngyölittetnék valamely illetékesnek nevezhető nemzetközi fórum előtt: sok kényes kérdést lehetne itt felvetni, sóik problémára világot deríteni, amely ezzel az üggyel kapcsolatos." Az Újság a következőt írja: Megelégedésünkre szolgál ennek a jegyzéknek nyugodt hangja és tisztán tényekre támaszkodó érvelése s ezt alkalmasnak tartjuk arra, hogy a csehszlovák kormánynak segítségére legyen az ügy sima liktidálására. Csehszlovákiában még mindig vannak hangok, melyek nemzetközi fórum elé akarják vinni az ügyet A jegyzék tényálladékát tekintve, Magyarországnak — noha ezt a megoldást teljesen feleslegesnek tartjuk — ez ellen semmi kifogása sem lehet." A Hidasnémetibe visszarendelt csehszlovák közalkalmazottak a vasúti forgalom visszaállítását sürgetik A Hidasnémetiben szolgálatot végző csehszlovák vasutasok, határőrök, pénzügyőrségi és vámhivatali kirendeltségek hivatalnokai és alkalmazottai memorandummal fordultak, a nagy cseh lapok szerkesztőségeihez, amelyben helyzetüknek a határforgalom elzárásával okozott tarthatlanságát vázolják. A hidasnémeti incidens részletes ismertetése után a memorandum a következőket tartalmazza: — A forgalom beszüntetésére vonatkozó rendelet vétele után a hivatalos helyiségeket lepecsételték s a hivatalok könnyen elvihető berendezéseinek becsomagolása után az egyes alkalmazottak csak a legszükségesebb ingóságaikat vitték magukkal és sietve Csányra utaztak. A lepecsételt helyiségekben maradt a köztársaság eme kitagadottjainak a ruházata fehérneműje és minden vagyona, akiknek a kormány számtalan sürgetés ellenére sem akarta megadni a külföldi szolgálati pótlékot, noha rettenetes drágasági viszonyok között éltek, amelyeket a korona és pengő nagy vaiiu- táris különbsége okozott. — És hogyan élnek most ezek a száműzöl-j tek? Miután Hidasnémetiben javarészt nőtlen j hivatalnokok voltak, ott közös konyhát tartottak fenn, amelybe minden hónap elején 300— 400 koronát fizettek be anyagvásárlásra. A készleteket azonban otthagyták s a forgalom beszüntetése óta Csányban végeztek szolgálatot; és mert itt a kis határmenti falvakban séfen lakást, sem élelmezést nem tudtak szerezni, naponkint bejártak Kassára a szállodákba s egyre várták a fölöttes hatóságok gondoskodását A vasúti és utlevélvizsgálati alkalmazottak azt a parancsot kapták, hogy szigorú készenlétben várják a forgalom megnyitását; a pénzügyőrség alkalmazottai a határon végezték továbbra is a nehéz szolgálatot. Lég-! jobban intézte el azonban a pozsonyi vezér-j pénzügy igazgatóság a vámhivatal tisztviselői ügyét; a vámhivatali főnököt és ellenőrt j Csányban hagyta, a többi tisztviselőt pedig1 „szolgálati okokból" hivatalos szabadságra; küldte, nem kérdezve meg tőlük, hogy miképpen jutnak el otthonaikba és hogy mibői j fognak ott élni, miután a 8—9 napi cigány-! élet után havi fizetésüknek alig egynegyedei maradt meg. És mi lesz azután? A prágai! központi hivatalok a pozsonyi jelentésekre! várnak s akkor fog talán valami történni. Ez a sorsa a mi kis embereinknek. Ezek számára soha sincsen néhány ezer korona gyorssegély céljaira. Az egész memorandumból az tűnik ki, hogy' a Hidasnémetire beosztott csehszlovák hí- \ vatalnokok türelmetlenül várják a vasúti forgalom megindítását. A Cesiké Skra> értesülése szerint a Hidasnémetibe exponált csehszlovák vasúti, útlevél- vizsgáló, vám- és pénzügyőri hivatalnokok kedden, julius 16-án délután Kassán a Legio- nárus-téren népgyülést rendeznek, amelyen tarthatatlan helyzetük azonnali orvoslását fogják követelni a fölöttes hatóságoktól. A kisebbségi kérdés a cseh egyetemi hallgatók nyári kongresszusán — Magyar főiskolások a fadovi táborban — A legnagyobb titok Hogyan született az étet s mi tartja lenn az élet égését? Az egyensúly a halált jelenti — A fehérje rejtélyei Hogyan született a szerves világegyetem? Mi az élet titka? Ezzel a kérdéssel foglalkozik egyik igen érdekes tanulmányában F. J. Dunnán professzor, á londoni egyetem tanára. ügy mesélik a csillagok, — írja az angol tudós — hogy egyszer egy elvonuló bolygó nehézkedési ereje, hogy úgy mondjuk, felborzolta a Nap felszínét. Egyes fodrok tüzesen lepattantak és a centrifugális és oentripetális erők hatására kör- alaku pályákra indultak. így keletkeztek naprendszerünk bolygói. A Föld idővel szilárd kérget kapott. Ennek legalább ezermiílió éve. Ezalatt keletkeztek a Földön az élő lények, a növények és állatok, melyek, amint azt a kőzetekből tudjuk, fokról fokra fejlődtek, alacsonyabbrendü állomásokról magasabb- rendüek felé. Ennek a fejlődésnek legutóbbi produktuma az emberi agy. Az elevenek közössége Milyen furcsa történet ez! A kis planéta hűvös külső kérgén, amelyet egy szomszédos csillag sugarai melengetnek, él az elevenek kis közössége. Az ember csak végtelen kis alkatrésze a föld felületének, mégis: az emberi szellemnek sikerült áthatolni a kozmosz titkán és távoli csillagokba és ködökbe nézni. Az élet nagy rejtély, és az élet tanulmányozása a legnagyobb tanulmány. Vájjon törvénynélküli véletlen jelenség az, amit életnek nevezünk? Áz égből pottyant-e le, mirrt valami angyal. Ez az első kérdés. Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az élőlények is alá vannak-e vetve azoknak az energia-törvényeknek, amelyek az élettelen világban uralkodnak? Az első ilyen törvény, az energia megmaradásának törvénye, azt mondja, hogy energiát csak egy másik energiafajta rovására lehet előállítani. Ez volt a XIX. század egyik legnagyobb felfedezése. A fiziológiások megállapították, hogy az élőlényekre is vonatkozik ez. Az élőlény nem tud energiát rombolni, vagy teremteni. Az energia- előállításnak energiafogyasztás az ára. Az állat mért él, mert tápláléka és savai nincsenek egyensúlyban egymással. Mint Bagliss igen találóan mondta: az egyensúly — halál. Minden élét főforrása az, hogy a Föld lehűlt kérgét állandóan igen meleg fény öntözi. Ha a kisugárzás egyenlő hőfokú volna a Föld melegével, megszűnne az élet. mert növények klorofil-je nem venne fel többé szénsavat, hogy cukorrá és életerővé alakítsa át. Az élőlények nem tudnak szabadon energiát kifejteni. Életüket a körülöttük található szabad- energiák határozzák meg, a fizikai vagy kémiai egyensulytalan helyzetek. Aa emberi agy sejtjei azért tudnak működni, mert a vér kémiailag szabad energiát szállít nekik cukor és gáz alakjában. Ha ez az áramlás egy pillanatra megszűnik, elborul az öntudat. Enélkül a cukor és gáz nélkül nem volnának gondolatok, nem születtek volna meg Shakespeare szonettjei, nem volna öröm és fájdalom. De azért, ha megállapítjuk, hogy az élet, az energiatörvény által megállapított határok között áramlik ide-oda, még mindig nem magyaráztuk meg az egész nagy misztériumot engedi ki a kimoglobint és csak a szervetlen amónokat engedi át. A víz és a gáz azonban akadálytalanul közlekedhetnek. A vörös vértestek éa az őket körülvevő vérplazma között egész sor cseregyensuly van: igy például viz- vagy osmoti- kus egyensúly, ionelosztó egyensúly etb. A gáz behatol, összekapcsolódik a kimoglobinnal és ezzel a vértesten belül szénsavat vált ki a bikarbonát- ionokból. Ha az egy-egy ilyen egyensúly megbillen, ez kiegyenlítendő átalakulást hoz létre a többieknél. Egész sor ilyen egyensúlyt lehet matematikai egyenletekkel kifejezni. Tegyük fel most, hogy az általános fiziológiának sikerül majd egyszer az élet alapfeltételeit kvan- titative analizálni. Megadná-e ez az élet átfogó egységes képét és értelmét? Ez a biológia egyik legnehezebb kérdése. Az élet égé ~e valahogy sokkal nagyobbnak és többnek látszik, mint részeinek összessége. Megállapíthatjuk esetleg- hogy az idegrendszer miképpen varázsolja harmonikusan működő egész- szé a komplikált, soksejtű szervezet működését. Azt is kifürkészhetjük, hogy a mirigyekből kiválasztott kémiai anyagok a hormonok miképpen keringenek az állati szervezetben és miképpen befolyásolják a növekedését és egyes szerveinek működését Még ezek mellett a nagy felfedezések mellett is az élet nagy titka marad számunkra az élő szervezet egyes szerveinek és szöveteinek kölcsönhatása. A legnagyobb titok Mi van az élő sejt hártyáján belül? Itt már közeledünk a titok legbelső szentélye felé. Ha majd ezt is sikerül analizálnunk, megoldottnak vehetjük az általános fiziológia egyik legnagyobb problémáját. Ez a mai biológia legfontosabb problémája. Az élő sejt tartalma a protoplazmának nevezett rendszer. Eddig még senkinek sem sikerüli r g- határoznia. hogy tulajdonképpen mi is az a protoplazma. Egyik legfontosabb alkatrésze a kémiai anyagok egy fajtája, melyet protein-nek, fehérjének neveznek. Minden sejtnek megvannak a maga sajátságos fehérjei. Fontos részei még a protoplazmának: a viz. valamint a nátrium, kálium és kalcium kloridjai, bikarbonátjai és foszfátjai. Itt vannak még a titokzatos encimek is. A sejtben lakozó molekulasereg állandóan kész a gyors és szervezett akcióra és őrökké működésben van. Az élő sejt állandóan energiát és anyagot cserél környezetével. A látszólag állandó egyensúly végeredményben dinamikus és kinetikus. De itt is egy nagy titokkal állunk szemben. Az autóból kiőntjük a benzint, a gép megáll, de nem pusztul el rögtön. Ha azonban az élősejttől elvonjuk az ő táplálékát, nyomban elhal és beáll a bomlási folyamat Az encimek vizzó kezdik változtatni a protoplazmát. Miért? Miben áll a sejt halála? Az atomok, molekulái és ionok még megvannak. Meyerhof kimutata, hogv az elő fehérje energia- tartalma sem nagyobb, mint a halott fehérjéé. Mi van itt tehát? A «M f 4 lovo 1 örunn, juirus it>. A mai napon fejeződött be a cseh és szlovák diákság Étieké Hnuti szervezetének nyári országos konferenciája a Brandys nad Orlici melletti Radov mezőn. Mintegy 130 egyetemi és középiskolai diák és diáklány táborozott a Prága—brünni vasútvonal mentén, sátrakban és faházakban. A konferencia minden délelőtt és este tartotta előadó és vi- tagyüléseit a tábor hatalmas központi épületében, egy félig fa-, félig üvegházban-Neves cseh tudósok, művészek, közgazdászok, építészek, prágai, brünni és pozsonyi egyetemi tanárok keresték fel itt a cseh ifjúságot, s előadásaikat állandó vitasorozat követte. A tábor egyik magyar részről is legérdekesebb eszménye volt a kisebbségi kérdés föl- vetődése. A táborban néhány napra megjelentek & pozsonyi „Sarló" kiküldöttei, akik előadásaikkal és beszédeikkel a viták során igyekezték ráirányítani a cseh fiatalság érdeklődését a kisebbségi kérdés helyes értelmezése és ideológiai megoldása Iránt. Tordy József dr. pozsonvi egyetemi tanár hétfőn a közvélemény erkölcsi és politikai erejéről tartott előadásában kitért a pozsonyi diákviszonyok sajátos voltára és az ottani szlovák, magyar és német fiatalság szellemi érintkezésének kérdésére. A prágai és brünni cseh diákságnak is lelkére kötötte a kisebbségek iránti érdeklődést és a velük való szellemi barátságot. Ezt az előadást az elmúlt szerdán Pe§ka Zde- nék dr. pozsonyi egyetemi docens előadása követte, amely már teljes egészében á kisebbségi jogokkal és a csehszlovák köztársaság nemzetiségi kérdéseivel foglalkozott. Előadásában a kisebbségi kérdés belpolitikai megoldása mellett foglalt állást és ismertette a magyarság sérelmeit, amelyek főként a magyar földigénylők rovására történt főldbirtokreformmal és az iskolapolitikával függenek össze. Záró szavaiban nagy jelentőséget tulajdonított a csehszlovák és a magyar intelligencia személyes érintkezésének, ami sok félreértés- j nek és sérelemnek válbatik az elbárítójává. A szerda esti gyűlést Tercbessy János pozsonyi ] magyar jogszigorló, a pozsonyi Sarló alelnöke nyi i tóttá meg. Mint magyar diák őrömmel üdvözölte Toryy’ és PeSka professzorok megállapításait és felszólította a cseh diákságot, hogy foglalkozzék tudományos és erkölcsi alapokon a kisebbségi kérdéssel A rövid, de velős beszéd után Balogh Edgár tartott szlováknyelvü felolvasást a szlovák és a magyar uj nemzedék viszonyáról. Az előadás közös keleteurópai koncepcióban igyekezett feloldani, a nemzeti ellentéteket s a szláv és magyar fiatalság közeledésének alapföltételéül a kisebbségi kérdés tudományos tárgyalását áilitotta be. A magyar diákok részéről elhangzottakra meleg visszhangként Ulehla Vladimír dr. brünni egyetemi tanár, az Étieké Hnuti és a fadovi tábor elnöke bejelentette, hogy a csehszlovák diákság állandó, barátságos összeköttetést akar kiépíteni a magyar diáksággal. Hába Alajos, a hires cseh kom- i ponista és zenetanár, aki szintén előadóként jelent meg a táborban, szokatlan hévvel üdvözölte a magyar és szláv* fiatalok barátságát. Elmondotta, hogy a tavalyi nemzetközi zenekongresszuson találkozott először Prágában az uj magyar szellemiséggel, amikor Bartók Béla művészete elementáris erővel fordította a világ művészeinek rokonszen- vét a magyar nép felé. Schweinert János bőlcsészettanhallgató, az Étieké Hnuti pozsonyi csoportjának elnöke a Komensky- egyetem ifjúsága nevében indítványt terjesztett elő, melyben tudományos fórum felállítását sürgette a kisebbségi kérdés javára. PeSka egyetemi docens bejelentette, hogy máris programba ran véve a kisebbségi kérdés tárgyalása a Komensky-egyetemen, /\( ő maga már ősszel hirdet Pozsonyban kisebbségi előadást. A konferencia fontosságára való tekin- I tettel azt ajánlotta, hogy értesítsék a táborban történtekről a csehszlovák közvéleményt is és a cseh diákság további érdeklődését ébren tartandó örökítsék meg nyomtatásban a magyar vendégek j előadásait. A konferencia ünnepélyes hangulatát ' az esti tábortűznél megható jelenet követte. A | táborban tartózkodó tíz szlovák középiskolás és fő- j iskolás <1 iák és diákleány a magyar fiukkal együtt magyar és szlovák népdalokat adott elő. I A láthatatlan építész Nehezen lehet ellenállni annak a kísértésnek, hogy a fejlődésben lévő embriót egy láthatatlan építész keze alatt épülő házhoz hasonlítsuk. A növekvés, a fejlődés, valami előre megrendezett terv szerint folyik le a szemünk előtt. Láthatóan célszerű elrendezésre bukanunk az élet számos fázisában. Hogy Írhatják le és magyarázhatják meg ezeket a minden benyomás szerint csodálatos jelenségeket a fizikusok differenciálszámításai és a fizikai, kémiai törvényei? A feleletet erre a kérdésre ötven évvel ezelőtt adta meg a nagy francia fiziológus. Claude Bemard. „Lassan kell haladnunk" — mondotta — „az általános fiziológia utjain. Ez a alapvető biológiai tulajdonság, amelyből minden más kiágazik. Módszere abban áll, hogy meghatározza az életjelenségek alapfeltételeit. Elemeznünk kell azokat a ! jelenségeket, amelyek a legtöbb élő lénynél közösek, elemi egységeikre kell őket bontani." Ez a kijelentés volt a jelszó a biológiai tudomány uj korszakának megindulásához. Mivel foglalkoznak a mai fiziolőgnsok? Pontosan azzal, amit Claude Bemard programként kitűzött: türelmes, pontos, kvantitatív munkával próbálják a fizikai és kémiai tényeket ér törvényeket, amelyek az életjelenségekre vonatkoznak, szinthéziesé összefoglalni, hogy ilyen módon jut inak el az egész megértéshez. Csak néhány rövid példát szeretnék felhozni. A német Mayerhof, az angol Hill és több más tudós nemrégiben felfedezték az izomsejtek energiaátalakulásának kémiáját Ha az izomszövet össze- huzódik dolgozik, akkor az ehez szükséges energiát nem az oxidációból meríti, amely nem elég gyors, hanem abból a rendkívül gyors folyamatból, amely alatt a szénhidrát-glykogén tej- ! savvá alakul át. Ha a kifáradt izom pihen, ismét kiegészíti energiakészletét. A szénhidrát egy részének elégetésével ismét glykogénné változtatja a tejrovat j Ezzel a megismeréssel sikerült jórészben megma- | gyarázni az egyik elemi életjelenséget. Az élet. alapfeltételei A másik példa a véregyensulyról szól. A vörös 1 vértestek hártyába vannak zárva, amely nem A- V. Hill angol tudós tanulmányaiból kitűnik, hogy az ideg- és izomsejtek fenmaradásához oxidációra van szükség. A szervezet folyton bomlásra hajlik és állandó oxidációra van szükség, hogy az élő sejt életben maradhasson. Olyan az élő sejt, mint egy elektromos battéria, amelynek állandó kisülései vannak és folytonos oxidációra van szüksége, hogy mindig meg legyen töltve. -~ Ma még kissé hosszú volna jóslatokba bocsátkozni, hogy ezek az eredmények milyen mértékben válhatnak általános érvényüekké. Éin a magam részéről óriási jelentőséget tulajdonítok nekik. Most kezdjük csak megismerni, hogy mi különbség az élet és a halál között. Az élet dinamikus molekulaszervezet, amelyet gáz és oxidáció tart működésben. A halál ennek a szerkezetnek természetes és végérvényes összeomlása, olymódon, hogy az élet fentartásához szükséges oxidáció megszűnik. — A Western! épitősiövetkeaet küldöttsége Pozsony város polgármesterénél. Pozso- uyí szerkesztőségünk telefonálja: Ma déli tizeinkét órakor a pozsonyi városházán az újonnan m egealakult Westend épitőszövetkezet küldöttsége jelent meg Vollay Elemér szenátor vezetésével. A küldöttségben Stefa- nik dr. főtanácsos, Bulla György dr.,. a Domov igazgatója, Zimáq erdőtanácsos és Kováts Lajos dr. városi előadó vettek részt. A küldöttséget Okánik polgármester távollétében Kraus helyettes polgármester fogadta. A küldöttség bejelentette az épitőszövetkezet megalakulását, amelynek eddig hetven tagja van háromszázLiegyven háztelekkel és kérte a város támogatását. Kraus helyettes polgármester kijelentette, hogy miután most már egy szövetkezettel állna szemben, nem pedig egy magán épitőcéggel, a város méltányos elbírálásban és támogatásban fogja részesíteni a szövetkezetét. Pozsonyban a Westend épitő- szÖvetkezettel együtt, mintegy húsz épitőszö- vetkezei van, amelyek mindegyike kivette ré szét az éiplkezésékből.
