Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-14 / 157. (2082.) szám

7 A legújabb Jex-Tiso“-tervezei szerint minden kényesebb kérdés kormányrendeleti utón lenne elintézhető A második Tátra-törvényjavaslat szövege — Korlátozni akarják a vendégek mozgási szabadságát — A kisajátítás kérdése — Elfogadhatatlan ez a tervezet is! Mg*, faltam 18. iám e&éBBségügyi nrmeeté­A Ktfonon kívül már eddig létező gyógy­_ vgj léftwrtk — nrio)d'©ttkéfpip©ii „érde­meket" akar magtárnak szerelni a Magas Tát­ra Idegenforgalmának „főKeodiitéséver s miután első aaereatcBőttap kieórlete csúfos kudarccal <*ég®MOtt — ogy as egész fcönvéle- ntéary, untot a szakköriek egyöntetűen ekrta- attoífcák a* első, rajjomTOnási törvényjavasla­tot — most tfjaJbib törvénytervezettel lepd meg a nyilvánosságot. Ez tcjaibíb törvényter­vezet szövegét sikerűit megszereznünk s an­nak első elolvasása írtéin megállapíthattak, hogy lényegesen éttér az első javaslattél. Az első ugyanis parlamenti szentesi téseel akar­ta a Tátrát olyan radonokba osztaná, amelyek, mellett az rdegeníorgaioim egyszersminden- korra roeghéamTt volna, a tátrai magámfttr- dök pedig ^anoliidaíritáslbtér kénytelenek let­tek roham aa áSasni fűrdókfrő* hasonlóan horribilis deffcdtekkel dolgozni, mert a tátrai fürdőket aasotán egyeOen egészséges ember nem kereste volna feL Mintáin ez a törvény- tervezet megbukott, még mielőtt a parla­ment e&é kenőit volna, írj, ravaszabb módon nyalt: a kérdéshez a nrisriasctérinan. ü| törvénj tervezetében ugyanis mánden tonto—fcb Intézkedést kormányrendeleti fám akar végrehajtani, asaz feBmtalm*- sást akar kapná a parlamenttől, hogy telj­hatalommal, a parlament ellenőrzése nél­kül,. szabadon rendelkezhessen a Tátra fölött ' fiiég miéKfií a legnQafih Ieoc-Ttao4erv«eee<fcei rtésztetetebtoeo foglalkoznánk, máiéi megáBapiöwfjttk, hagy aa rossz, el­fogadhatatlan és meg nem vaiósifhatél Hit tartalmaz az uj törvénytervezet? SE Crvéaytemwot kfleoo esakaaaflkB ÖL Az ettaO szakádban ttfcbefc kOzOtt «kM«ír» botfák: Qydgytnáfinetek, szamafttrifamanSc, édOSMa­pek és egyéb, a tOdŐbetegség gyógyítását __a -naf — n-e • ______■#-- * — • — » üX TxgfiJD fflWWTOL CwSBB IX «ög«e8Xa9qgllgy* Http ■taáériaa engedélyével MértfitelOk. <B a már meglevő és engedélDyel rendel- ™ oeo gyogynezyeKez ez wíbiwuixbmioiu* CeMBrriaagfihiá z amennyfirea azok e tk- vény vagy más, már fennálló és érvényben levő egészségügyi rendelkezéseknek meg nem felelnek, vtasHhatja azokat, hegy wj- b61 kérvényezzék az űzetni engedélyt A törvényterveoet a „Magas Tátra- eftnevo- zöse alatt ad c tedDetaávot érti, amely a Tátra dóR lej bőjén 900 méter magasságtól kezdve egésnea azon vonaüg terjed, amely a Sxabadságattal párhozamasan föífelé kél k> Jamőternyire hozódSk eJ, továbbá északon a kaesa-oderbergi vsEm^vonaSg, a keleti oldsa- km pedig a Koprava-VÖlgybői egészen a déli részen fekvő Déla-patakig terjed!, beleértve Tátrabariangligetet is- Azonkívül idetartoz­nak a kövefkeaő községek: Batirfalva, Ger­ladhlfalva, Nagy- és Kisszalók, Nagylamnic és Mafempatak. Mindent kormányrendelettel... A második szakasz eléírja, hogy a (önti területeken levő gyógyintézetek a törvény életbeléptetése után két hónapon IbeiHSl köte­lesek bejelenteni, hogy csakis egy bizonyos betegség gyógykezelésére vállalkoznak. Mindezen gyógyintézeteknek kormányren­delet utján kiadandó egészségügyi előírá­soknak megfelelően keli berendezve len­inek. Ha e feltételeknek megfelelnek, akkor az egészségügyi mmiszrtérfcnn az űílető intéze­teknek a ezaksz^Mrtórkimi jelleget megadja. Azon tüdőbeteg-szanaterittinok, amelyek ezen a megszabott rajonterületón belül fekszenek, kötelesek a tüdőbetegek moz­gási szabadságát egy külön kormányren­delet által megállapítandó módon bizonyos mértékben korlátozni. T-^ibetegek gyógykezeltetésére szánt gyógy­helyekre másfajta betegek vagy egészsége­sek föl nem vehetők. Az első Rzakaszba/n megáll sipított terüle­ten kívül eső helyeken nem lehet semmi­lyen Ifi '7 <"i bebeg-gyógydntézetet fentaitani ▼Ogy berendoraá, ' ' * * intézetek a törvény életbelépéséfcől számí­tott egy évig még fent árthatják üzemüket, tovább azonban csakis az egészségagyi mi- nisztérínm engedélyével. Nem érdektelen és Tmitkumként is hangzik a törvénytervezet harmadik szakasza: Mindenki gyanús lehet A Magas Tátra egész területén beveze­tik a kötelező egészségügyi jelentkezést. A miniszterinm a Magas Tátrában Kiállít egy egészségügyi ellenőrző állomást, mely­nél minden beteg vagy egészséges köteles hat Arán belül jelentkezni ngy az érkezés­nél, mini a távozásnál. Az éffkie®ő kőtele* bejelentői apján azt a nyi­latkozatot » atóimi, vájjon tüdőbeteg-e vagy sem. Ha valaki nyilatkozata dacára mégis „be- teggysmis* a egy szállodában vagy turista- házban megszállt, módjában áll az illető­nek a gyann indokolatlanságát az egész­ségügyi mámsztérkim által az ellenőrző állomásra kirendelt orvos bizonyítványával igazolni. Ha valaki erre nem hajlandó, kö­tete* m íSetŐ „beteggyamos* egyént azon • intézet vezetősége, amely intézetnél meg­szállt, 12 Arán belül eltávolítani. Az egészségügyi minisztériumot a tervezet szerint felhatalmazzák arra, hogy kormány- reodetafcben állapítsa meg, a Magas Tátrá­nak mely gyógyhelyein kel a tüdőbetegek szántára elkülönített tartózkodási helyisége­ket berendezni m a miniszter i«m továbbá kö­telezővé tefoetó az egész Magas Tátra terüle­tén a lakóhelyek fertőtlenítéséit és efölött felügyeletei gyakoroltathat a kinevezendő hatósági orvossal te annak segéde zeanóly- zetöveL Prága, juhos 13. Már több Ízben említést tet­tünk arról, hogy a cseh néppárt egyre erélye­sebb eszközökkel száll síkra a eseh agrárpárt­tal szemben. Ez a harc az országos választások éta tart és ez volt oka annak is, hogy az agráriusok nem tadták törvényerőre emeltetni az elemi károk biztosításáról, az aj földtulajdonosok földjeinek telek könyve- zéséről szóló törvényjavaslatokat és nem tadták a behozatali jegyrendszer módosítá­sát sem keresztülvinni. A mnlt héten azt irta a Národni Politika, hogy a koalíciós pártok között létrejött a megegye­zés és a további együttműködés biztosítva van. Ezt az állítást azonban a tények magok cáfolják meg. A legutóbbi délcseíiországi elemi csapások által előidézett óriási károk és a károsultak segélyezése még jobban elmérgesitette a helyzetet a koalíció két legerősebb pártja között. Sramckék lapjaikban a legélesebben támadják az agráriusokat, mert nem akartak beleegyez­ni abba, hogy az elemi csapások által sújtottak számára törvényesen egy állandó alapot léte­sítsenek. Mintán — írja többek között a Lido- vé Listy — „a különböző ad hoc segélyezések mellett mégis csak lehet valamit félretenni", éppen ezért arra törekedtek az agráriusok, hogy az elemi károk biztosítását egy állami fölügyelet alatt álló intézet végezze, mert ez „elsősorban pártpolitikai bástya" lenne. A cseh néppárt már megelégelte ezt a politikai játékot és azt követeli, hogy a segélyezések ne pártkulcsok szerint, hanem az igazságnak megfelelően történjenek. A Lidové Listy mai számában két cikkben is élesen állást foglal az agrár rezsim ellen. Egyik cikkében fölveti azt a kérdést, vájjon nem kellene-e az állami föld- és erdőbirtokok gazdálkodá­sát „kényszervezetés" alá helyezni? Ebben a cikkben idézi Srámek lapja a nemzeti demokrata párt mezőgazdasági osztályának szócsövét, a Role-t, amely több példát hozott föl arra nézve, hogy milyen „mmtagazdálko- dás“ folyik az állami birtokokon. így többek között A negyedik szakasz pénzügyi rendelkezé­seket tartalmaz: A Magas Tátra valamennyi gyógyintézetei, szanatóriumai, villái, penziói, turistaottho- nai mindezen egészségügyi4 intézkedések végrehajtásának anyagi fedezése céljára kö­telesek * mindem vendég után hetenkint legalább öt, de nem több, mint tizenöt korona ille­téket fizetni. Ez az intézkedés vonatkozik azon gyógyhelyekre is, ahol gyógydijat szednek. Az illetékeket a vendégektől a gyógyhelyek szedik be. és minden hétn beszolgáltatják az illetékes községi hivataloknak, amelyek adminisztratív költségeik fedezésére ezeknek 25 százalékát visszatarthatják. Az ötödik és hatodik szakasz nem tartal­maz különösebb intézkedéseket. Annál fon­tosabb azonban a hetedik szakasz, amelynek teljes szövege a következő: A kisajátítások „Ha a tartomány (krajina) vagy az állam as első szakaszban felsorolt területen belül tüdőbeteg-gyógyintézeteket ak^ir létesíteni, amelyekbe — a tartomány vagy állam költ­ségére ingyen kíván betegeket elhelyezni, vagy pedig kedvezőtlen szociális helyzetű, nem tüdőbeteg személyek számára akar gyógyhelyet létesíteni, jogában áll a szük­séges területet, forrásokat és telkeket kisa­játítani. Ugyanez a kisajátítási jog illeti meg a nyilvános- és közintézményeket hasznot nem hajtó intézetek létesítésénél, amennyi­ben a minisztertanács ezen intézetek köz­használati jellegét, az építkezés sürgősségét és célszerűségét elismeri s amennyiben az illető közintézmények a Magas Tátrában levő saját területükön már építkezési telek­kel nem rendelkeznek. A kisajátítás a ki­sajátításra vonatkozó 1881. évi XII. törvény­cikk alapján történik, amelyet az 1924. már­politikai okok miatt állami erdőkből áron alól adtak el fát. Egy köbméter fáért mindenütt 60 koronát fi­zetnek, az emlitett állami birtokon azonban 35, sőt 15 koronáért is eladtak fát. Az állam ebben az esetben súlyosan ráfizetett a politikai agitációra. Egy másik esetben kiemeli a lap azt, hogy az ungvári hivatal „legelőtisztitás" címen egy hatvanéves erdő kitermelését en­gedte meg. A fát a tényleges ár ötödéért adták eL Az a hivatalnok, aki ezért felelős, egy döntő je­lentőségű politikai párt elnökségének tagja és éppen ezért nem is fé! senkitől. A lap még egyéb eseteket is fölsorol és a kö­vetkező megjegyzést fűzi hozzájuk: Minden egyes eset súlyos vád az eddigi rendszer ellen, amelyet az állami földhivatal­ban, a földművelésügyi minisztériumban 8 az állami erdők és birtokok igazgatóságánál bevezettek. A politikai exponensek ugyan őrömet szerez­nek a politikai pártok pénztárainak, de a köz érdeke erre ráfizet. Mindenki már harmincéves korában osztályfőnök akar lenni és aki útjukat állja, azt elseprik. A Lidové Listy másik cikkében a „pótolha­tatlanok rendszeréről" ir. A közéletben létezik ma egy embercsoport — olvassuk többek kö­zött a cikkben —, akikről azt lehet mondani, hogy ügyes módon a pótolhatatlanok szerepét tudták elérni. Tiszta gazdasági kérdéseknél minden lépés­nél találhatunk olyan embereket, akik nél­kül a hatóságoknál semmit sem lehet elérni, mert az ő pótolhatatlanságukat mindig fi­gyelembe kell venni. Minden kétséget kizáróan minden egyes akció­nál, amikor a mezőgazdasági nép szükségletei­nek eléréséről van szó, ezen embercsoporttal számolni kell. Ilyen uj kasztot képeznek a mezőgazdasági tanácsok delegátusai. Néhány évvel ezelőtt a vidéki járásokban azt sem tudták, hogy ki is az a mezőgazdasági ta­nácstag, hogy mi az ő munkája s ma nélkülük egy járás talán már nem is létezhetne, mert cins 18-án kelt 72. számú törvénnyel módo­sítottak." A nyolcadik szakasz büntető szankciókat tartalmaz: Az ezen tervezett törvény és az ennek alapján kiadandó rendeletek elleni kihágáso­kat, amennyiben azok birőilag nem bünte­tendők és más törvény hatáskörébe nem es­nek, az elsőfokú közigazgatási hatóság 500-tól 10.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal, vagy 3-tól 60 napig terjedhető fogházbüntetéssel sújthatja. A kihágás háromszori megismétlé­sénél a minisztertanács az illető intézetet üzemjogától megfoszthatja. A kilencedik szakasz szerint a törvény ki­hirdetésétől számított három hónap múlva lépne érvénybe s annak végrehajtásával az egészségügyi minisztériumot és a miniszter­tanácsot bíznák meg. # Az egészségügyi minisztériumban — úgy látszik — van egy ügyosztály, amely képtelen törvénytervezetek készítésével foglalkozik. Ezt a föltevést látszik igazolni ez a törvény­tervezet, amely abszurdum és unikum. Vagy talán azt hiszik a minisztérium ille­tékes referensei, hogy a parlament már minden lehetetlen javaslatot elfogad g olyan hatalmat hajlandó adni az egészségügyi mi­nisztérium kezébe, amellyel nemcsak a ma­gántulajdon felett rendelkezhetik korlát­lapul, hanem még az üdülést kereső; vagy gyógykezeltetésre szoruló, akár külföldi, akár belföldi vendéget is megfoszthatja személyes és mozgási szabadságától is? Ha nem törvénytervezetről volnja szó, tréfának kellene gondolni a harmadik sza­kaszt, amelynek értelmében minden . ^vanus- nak“ látszó embert Jjteész egyszerűen ki le­hetne tessékelni bármely tátrai szállóból! Minden tátrai vendég érkezése után hat órán belül köteles az ellenőrző állomáson jelent­kezni? Vájjon az a súlyos beteg is jelentke^ zék, akit hordágyon hoznak fel a Tátrába? És kérdezem: Lehet-e egyáltalában egy demokratikus államban, melynek parlament­je van, minden ilyen, az érdekeltekre nézve életbevágóan fontos kérdést kormányrende­leti hatáskörre bízni? Szabad-e megengedni azt, hogy az egészségügyi minisztérium által kinevezett hatósági orvos teljhatalommal ren­delkezzen milliós vagyonokat jelentő üzemek felett? Nem is szükséges még részletesebben boncolgatni ennek a törvénytervezetnek lehe­tetlenségeit. Az illetékes szakkörök és a köz­vélemény ebből is láthatja, hogy az egész­ségügyi minisztérium ismét túllőtt a célon, mert ebből a tervezetből, legalább is mai szö­vegezése mellett, sohasem lehet törvény! Kopper Miksa. azok ügyes módon „pótolhatatlanokká" vál­tak. A s^jibvenciókxól döntő szavuk van, az adóbizottságokba a mezőgazdasági tanács de­legátusai javasolnak tagokat, az adóátalányo­zásokról újból csak azok döntenek és igy megy ez a végtelenségig. Egyszóval a delegátusok arra törekednek, hogy minden, ami a falusi népet érinti, az 6 kezükön menjen keresztül s miután delegá­tus nem lehet más, mint százszázalékos ag­rárius, ennek a politikai pártnak olyan funk­cionáriusai vannak, akik a pártnak semmibe sem kerülnek, részére annál többet dolgoz­nak. Az elmúlt napokban súlyos károsodás érts Csehország egyes vidékeit, szükséges lesz a károsultakat igazságos segélyben részesíteni. Adókedvezményeket .kell nyújtani, egyéb segé­lyeket kell adni, de mindenütt, még §. kor­mányrendeletekben is figyelmeztetik az első­fokú közigazgatási, hatóságokat, hogy a ked­vezmények, a segélyek megadása előtt hall­gassák meg a mezőgazdasági tanács delegá­tusait. Végül megállapítja még a lap, hogy ma már a falusi ember is fölismerte a helyzetet és ezekben a delegátusokban az agrárpárt expo­nenseit látja, akiknek szavaira hallgatniok kell az állami hivatalnokoknak is. Ez a „pótolhatatlanok rendszere" mélyen belevág a demokratikus rendszerbe és aránylag rövid idő alatt a politikai pártokat annyira diszkreditálta, hogy a falusi nép las­san már egész elveszti bizalmát a pártokkal szemben. ’ Ideje már, hogy hozzáfogjanak a mezőgazdasági tanács átszervezéséhez, erre szükség van a mezőgazdasági népet érintő különböző kérdések pártatlan megítélésénél. A cseh néppárti sajtó —• úgy látszik — az .Orol-ünnepélyek sikeres befejezése után még nagyobb vehemenciával megy át támadásba az agrárpárt ellen. Jellemző, hogy most. amikor a nyári szünet a politikai életben megkezdő­dött, ilyen nagy erővel kezdett offenzivát a cseh néppárt* Kérdés, vájjon ez a taktika nem akarja-e a parlament őszi munkáját lehetetlen­né tenni és a nemzetgyűlési választásokat még ez év őszére kikényszeríteni. A cseh néppárt újabb rohamot kezdett az agrárpárt „bástyái" ellen Még jobbM MélezMOtt a helyzet a koalíció két legnagyobb pártja kizitt — Ifi tőrtinik az állami birtokokon? — „Sürgősen átszervezendők a mezőgazdasági tanácsok" Ofi fÉfimn J4, voaéraop.

Next

/
Thumbnails
Contents