Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)
1929-07-14 / 157. (2082.) szám
4 1920 július 14, vasárnap. dákét a haladó orvostudomány műveltségi voAtepiiv* 1833. S& ti S > * — , l ^ pwwitt* *$*** aagykomkadéM. • KOSIG Ef Fő-utca 19. Hagy fáhwMh. Jutinyoa kak.-------------------------1--j.................................................- - ------- - ■ . '"'fi' A csehszlovákiai magyar egyetemi ifjúság Magyar Szemináriuma írta: Btrogyányi Kálmán A csehszlovákiai magyar tudományos étet jövő alapjait rakja le a-i egyetemi ifjúság a Magyar Szemináriumokban. A magyar kisebbség tudományos érdeklődése lassan megszűnőben van. Okai egyrészt a tudós idősebb generáció folyamatos elvonulásában és 2}z utánpótlás hiányában kereshetők. Történik ez abban az időben, mikor a .kisebbségi életmunka terén a legdifferenciáltabb szakemberekre van szüksége a magyarságnak. Az egyetemekről kikerülő intelligenciánk mind már, a német és szláv knlturákból merítettek. Ennek az emberi értékű kultúrának a magyar érdekvédelem szolgálatába állítása már az ifjúság saját feladata. A* ifjúság még a műit évi kassai főiskolás kongresszuson, konkrét indítvány kapcsán, helyesen ismerte meg kötelességét a kisebbségi magyar tömegekkel szemben és határozta el a Magyar Szeminárium felállítását a kisebbségi magyar diákság egyetemében. Elsőnek a pozsonyi MAKK vetette meg a Szeminárium két szemeszteres működésével alapjait és munkájából már leszűrhető az eddigi eredmény és a további munka iránya. A pozsonyi MAKK e munkáját részletesen ismertette az ifjúság „Vetés" dmü röpirata. A szeminárium négy szakcsoportban működött A bölcsészek, jogászok, orvostanhallgatók és a tanítóképzők szakcsoportjában. A tanítóképzők bevonása az intellektuális munkába ifjúsági mozgalmunk elmélyülését Jelenti. A Szeminárium sx egyes szakcsoportok részére előre meghatározta tárgykörét A tárgykör minden egyes fázisánál az idevágó magyar és idegen, szakirodalmai a lehető legszélesebb skálában dolgozták fel a Szeminárium tagjai referátumok, dolgozatok, előadások és viták alakjában. A Szeminárium tárgyilagosságát és széleskörű tájékozottságát az összes beszerezhető folyóiratok révén igyekezett emelni Minden esetre még tény a pozsonyi Magyar Szeminárium munkájának elszigetelt volta, de eddigi eredményeiben és koncepciójában olyan értékeket rejt magában az eljövendő magyar intelligencia számára, mely Szlo^enszkó egész egyetemi ée főiskolás ifjúságának elsőrangúan megoldandó kötelességévé email A pozsonyi Szeminárium a bőtosészefe szakcsoportjában a magyar néprajz alapjaival foglalkozott Anyaga volt: a tárgyi és szellemi néprajz, a magyar néprajzi irodalom, a magyarság őeművelteé- ge, a magyar népű kultúra ée jövője. A bölcsészek szemináriuma a magyar nyelv és irodalom tanszékének felállításával a pozsonyi Komét* egyelemen nagyot nyert jelentőségében. Az egyetem nyújtotta tanulmányokat kiegészíti a magyar történetein tudomány ethnográfia 4m a modem magyar irodalom szempontjából A jogászok szakcsoportjának állandó témaköre a magyar kisebbségi védelem ée jogok történetének ée irodalmának tanulmányozása ée a magyar intelligencia részéről mindezideig elhanyagolt társadalomtudományi műveltség ápolása. Ejz utóbbi döntő jelentőségű tény a jövő intelligenciájának emelkedett és objektív társadalmi és élet szemléletében. Amellett minden érzelmi alap kikapcsolásával az uj generáció figyelmét a magyar tömegek szociálte bajai felé fordítja. A magyar é e.közös- ség szociális szükségleteinek tudományos analizálása az egészséges gazdasági és kulturális fejlődés lehetőségének eszmei alapjait Ígéri a jövő számára. A kisebbségvédelem tudományának folyton fejlődő, és a "fejlődéssel a megjelenő összes szakirodalom és folyóiratok azonnali tanulmányo zásával lépést tartó Szeminárium a társadalomtudományi és az orvosi szakcsoporttal a legmélyebben nyúl bele az itteni magyarság problémáiba. A jövő jogász intelligenciája a kővetkező fogalmi, csoportokon keresztül építi ki a kisebbsége műveltséget: 1. A nemzet, nemzetiség, kisebbség fogalmának meghatározása, a közöttük levő különbségek. A nemzeti eszme történelmi jelentősége. 2. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországban. A nemzetiségi probléma a 48-as forradalom előtt és a forradalomban, Wesselényi, Széchenyi, Kossuth nézetei, Deák Ferenc és a polotikai magyar nemzet fogalma. A 68-as nemzetiségi törvény és végrehajtása. Az uralkodó iránnyal ellentétes törekvések. 3. A csehszlovák propaganda és a békeszerződések kisebbségi vonatkozásai. 4. A kisebbségi kérdés Csehszlovákiában. A csehszlovákiai magyar és német kisebbség statisztikája. A magyar iskolaügyi visszafejlődés Csehszlovákiában. A csehszlovák állampolgársági törvények. A nyelvhasználati jog Csehszlovákiában. A csehszlovák agrár- reform és a magyar kisebbség. A német kisebb-, fiégi probléma a csehszlovák köztársaságban. Ru- flzinezkó problémája. Masaryk Tamás és a nemzeti kisebbségek. 5. A kisebbségi kérdés gyökeres megoldására irányuló kísérletek. Ebben az öt fő pontban fektette le a pozsonyi MAKK szemináriuma a kisebb3kégi jog egységes tanulmányozásának gerincét. Aj orvostanhallgatók szemináriuma az elhanyagolt magyar falvak egészségügyi viszonyai felé tereli az uj orvosnemzedék figyelmét. A néphigió- nia témaösszefoglalásában igyekszik megismertetni tagjait az orvostudomány szociális jelentőségével, azzal, hogy tudatosítani akarja az uj magyar or- vounemzedékben a falusi gyakorlatot folytató or- ▼oe nagy feladatát. Adatgyűjtés, statisztika készítés, egészségügyi propaganda, felvilágosító plakátok révén már rnost igyekszik a Szeminárium kiépíteni a munkafrontot a magyar vidékek egészségéért Tudományos jelentőséget azáltal nyer a Szeminárium, hogy a legújabb orvosi szakirodalom állandó beszerzésével, ée külföldi szakfolyóiratok nyitásával emeli (*. hozzásegíti az ^<**38goemzenalához. / A fiatal tanítóság Szemináriuma is a falu igényei felé fordul anyagával. Egyréezt a tanítóság műveltségi színvonalát igyekszik emelni, másrészt a modern pedagógia eredményeit, reformjait közvetíti hallgatóival, nem hagyva tisztázatlanul az üj ta- nitógeneráció előtt azon elvi álláspontot, amely szerint a falusi tanító a falu érdekeinek exponense minden műveltségi kérdésben, aki minden kollektív és nemzeti értékű tudást igyekszik a néphez továbbítani. t A bölcsészek, jogászok, orvostanhallgatók és tanító jelöl tok szemináriumának szervezeti én ideológiai alapjait a független, a lelkűéin eret telje* szabadsága melletti tudományos művelődés lehetőségét már lerakta a pozsonyi MAKK. Megoldandó kérdésül marad még a technikus műveltség bekapcsolása, a gazdasági gépteohrika, a mezőgazdasági kémia, a modern építészeti technika legújabb eredményeinek alkalmazása a speciális szlovén szk ói viszonyokra. A technikai szeminárium megoldási lehetőségei nem nyújtanak máról-holnapra konkrét eredményeket, de nyújtják a többivel együtt, a szlovén- szkói adottságok mély tanulmányozását a tudomány sokféle rávilágüáfiábaa, reálissá, a magyar tömegek erejévé teszik a különben egyéni kiválóságokat szolgáló sok tehetségeket és tanulást. Ez, az összmagyaraág szociális és műveltségi horizontját magába ölelő és a magyar hiány okól kiinduló műveltségi mozgalom tudatosítja a tényekből jelentkező hiányokat, a tudomány segítségével igyekszik analizálni, megoldási tehetőségeket keres tudományos utón, más kultivák hasonló adottságainak megoldási eredményeit figyelemmel Ideéri és párhuzamot von a magyar viszonyok között. A* eképpen a azlovenszkói talajba gyökeret vert intelligencia, műveltség többlete révén képessé válik a szociális haladás minden emberi értékű eredményének a saját viszonyai közé való alkalmazására. Belekapcsolódik egységesen a korszerű haladás menetébe. Mert a kultúra ém a halhdás világossá teszi a tényt, hogy a különös magyar problémák tartósan csakis az egyetemes emberi érdekek összhangjában oldhatók meg. A azlovenszkói magyar ifjúság kötelességei tudatára ébredve, a magyarság missziójának teljesítését segíti elő Szlo- venszkón a szláv ée germán kultúrák közötti Lud.wig könyve az első nagy történelmi irói elégtétel, melyet Tisza kapott. Gyönge volt, de bukásában nagyság van és sors. Magyar államférfi volt, aki elsősorban hazájára gondolt, féltette hazája helyzetét, védekezett. A snájdigok között egy férfi, a hivatalnokok között egy politikus, a fesákok között egy ember. Néhány tucat tehetségtelen, vagy felelőtlen, vagy egyszerűen csak másodrangu felelős személyiség "között, akik kilencmillió ember halálával fizettették meg azt, hogy nőm mertek, vagy nem tudtak tisztán látni, az egyetlen, aki első pillanattól hangosan, lénye, pozíciója, lelkiisme- rete egész súlyával vétót kiáltott. Mikor tiltakozásával megbukott, az egyetlen a társaságban, aki ennek a bukásnak viselte a következményeit, egészen a halálba. Ringy-rongy emberek, pojácák és kretének körtáncából igy emelkedik ki kissé félszeg, igazán nem kivasalt, redingotlan és eilindertelen figurája. A német történetiró megáll előtte — Liebknecht és Jaurés mellett, kitől Tiszát valóban egy világ választott el politikában és világnózlestben, de nem férfias felelősségérzetben és jelleme tisztaságában — az egyetlen, aki előtt Ludwig 1914 julius és augusztus eseményeinek szenvtelen dokumentálása közben tiszteleg. Hogyan él az amerikai nő? Európában, tehet mondani, közfelfogás, hogy Amerikában a nő csak a férfiak fényűzése, arra való, hogy nézzék, csodálják és kényeztessék. Egy Köaópeurópábfts járó amerikai hölgy a mtaafj élénken tOtekoeoit • faűogás elten agy táras Ságban. — Mindenekelőtt — igy saőít — megnyugtathatom az itteni hölgyeket, hogy mi nagy többségünk* ben nem vagyunk amolyan fényűié*! tárgyak. El a téves felfogás onnan eredhet, hogy napközben* mikor a nők nagy többsége hivatalában ée háztartásában dolgozik, éppen csak azokat látni uccán és szórakozóhelyeken, kiknek a fent említett nőkkel nincs közösségük. De ilyen nőket mindenütt találni, nem csak Amerikában. — Az amerikai háztartást mindenesetre a lehetőség szerint leegyszerűsítettük. Mindenekelőtt nincs bajunk az időrabló bevásárlással. Mindent, amire a háztartásban szükségünk van, telefonon adott megrendelésre küldik a házhoz; s evégbői elég egy telefonhívás, mert az éleimiszerkerea- kedés központosítva szolgál az élelmicikkek minden nemével. Nagyon fontos az étkezés beosztása is. A hivatalban vagy üzletben és munkában elfoglalt amerikai, minthogy délben a nagy távolság miatt a legritkább esetben m gy haza, a villásreggelit majdnem mindig házon kívül fogyasztja eL A férfi csak este 7 órakor megy haza ebédre a teljes rendben találja lakását és — ami a házaséletben fontos — teljes toalettben a feleségét. Délre csak vasárnap főznek s estére beérik a hideg vacsorával, melyet magukkal visznek, ha látogatóba mennek, vagy ha kirándulnak. — Magukat a lakásokat a leggazdaságosabban rendezik be. Nincs ott a falon kép, a polcokon csecsebecse fl a padlón szőnyeg, ezért is szánja reá magát könnyen az amerikai család arra, hogy családi szállóba, úgynevezett family hotelbe megy lakni. Különösen, amikor a gyerekek már nem járnak haza, mert intézetben tanulnak. Az iskola Amerikában sokkal szigorúbb, mint Európában; a hallgatók még az egyetemen sem maradhatnak el igazolás nélkül az órákról, mert kitiltják őket. A középosztályoknak majdnem minden leánya tanul, de azzal a különbséggel, hogy hivatalba csak akkor megy, ha életfentartása érdekében reászojul. Az egyetemi végzettséget követelő női hivatáso| kát nem sokan keresik nálunk s például még nagyon kevés az orvosnő. A leányok, ha nem mennek a tanítói pályára, az egyetem elvégzése után bankban vagy nagyobb üzletliázakbnn vállalnak hivatalt e kapnak átlag 1000 dollár évi fizetést. Ebből már szépen m'eg lehet élni, mert az amerikai nő takarékosan él. Minthogy pedig nagyban sportol, ami úgyszólván semmibe sem kerül, legfőbb szórakozása n mozi, mely bőven szőrakos- tatja s elég olcsó. A moziról tudni kell. hogy Amerikában szinte gigászi méretei vannak. Most építenek éppen 26 millió dollár költséggel egy mozipalotát, mely 3500 négyzetöl területen 1022 láb magas lesz, tehát 38 lábbal magasabb, mint a párisi Eiffel-torony. Hetvenöt emeletén csak üzleti helyiségek lesznek s garázsában 1000 automobilnak lesz helye. De ez már a vállalkozó férfiak dolga, nem a nőivé, kik a moziban keresik szórakozásokat a m üzleti életben boldogulásukat. j , A könyv címlapját négy fotográfia disriti. Az egyik sarokban Iswojski, a háború orom nagykövete Párásban, inkább kispolgár, mint diplomata, elszánt és komor hivatalnokarc, valami átmeneti fő vadászmester és ázsiai nagy- kereskedő között; Jaurés szenvedélyes próféta arca, bibliai megjelenés, tragikus feszültségektől átvilágított, lelkes és haragos fej, a kérdezés éa felelőssé grevonás vádoló tekintete a szemekben; Liebknecht merev profilja és agitáló karja, amely könyörtelenül mutat egy népgyülós feje fölött valami félreismerhetetlen cél'felé. De legjobban megragadja a figyelmet a snájdig ur portréja a sarokban, cilindere* és redingotos jelenség, a nyakkendőben patkóala- ku nyakkendőtű, finom bajuszka az élveteg száj fölött, kissé félrecsapott cilinder, zsebre- dugott kéz, első pillantásra inkább csak az, amit a bécsi „fesák -nak neves, de a magabiztosan ironikus mosoly z szemekben, a* hanyagon elegáns odaállás csalhatatlanul utal a legfelsőbb osztályba való odatartó záshoz, a vezető kaszinótag mokáps nyugalmára, szóval valakire, aki népek sorsát irányi tani hivatott; semmi kétség, ez Berchtold gróf, más nem is lehet. Az egész jelenség egy kissé „endiman- ché", —1 egy kései Metternich, lehajtott kemény gallérban, aki a huszároknál is szolgált. Az összeválogatás szándékosan átlátszó; két európai fej, .akik nem akarták, egy ázsiai és egy osztrák fej, akik akarták a háborút. Akik nem akarták, életükkel fizettek érte: Jaurés az első, Liebknecht a háború utolsó pillanatában. Akik akarták, akik személyesen felelősek voltak azért, hogy megtörténhetett, ma is élnek, vagy úgy, hogy megszöktek a leszámolás elől, vagy úgy, hogy nagylelkű hazájuk megbocsátott nekik. A mérleg, melyet Ludwig fölállít, nagyon egyszerű: Nikolaj nagyherceg és Iswolski, Berchtold, Bethmann és Vilmos császár, Januskjewits sértetlenül szabadultak meg a háborús felelősség elől. Azok ketten, akik kezdetben nem akarták, s személyesen felelősek voltak, életükkel fizettek: az orosz cár és Tisza. Fronton egyetlenegy volt kőzülök olyan helyen, ahol az életével játszott: Tisza. Egyetlenegy pusztult el azért, mert nem akart menekülni: Tisza. Európa népe, végzi Ludwig, kilencmillió halottal fizette meg a számlát. A- Ludwig régen várt könyvének olvasása után az olvasót'Valami névtelen és tehetetlen kétségbeesés fogja el: úgyszólván mindvégig a szereplők beszélnek, az ő kurzívba szedett szar vaik, távirataik, leveleik, nyilatkozataik, kiáltványaik és széljegyzeteik prezentálják azt, ami 1914 julius és augusztus negyediké között történt. Kétségbeesés fogja el az Qlvasót, nem felháborodás. A dokumentum kezeink között van és nem tudunk vele semmit elkezdeni. A bűnösök nevei kiperegnek kezeink közül, mert — ez a legerősebb ép legjobban lesújtó impresszió, amit ez a nagyon fontos könyv közvetít, — nem annyira az emberi szándékok gonoszságán, mint inkább magasrangu hivatalnokok gyávaságán és butaságán múlt az, hogy a jóvátehetetlen megtörténhetett. Hivatali gyávaságon, nem vérszomjas szadizmusop, — szub- altern ambíciókon, nem világtörténelmi szereplési viszkotegen, — miivel ellenségen és korlátoltságon, nexn tragikus balsikerü politikai koncepciókon. Volt-e koncepciója az európai politikának 1914 júliusában egyáltalán? Koncepciója, tehát csak ani\yi tcrvelési előrelátása, amennyivel egy nagyobb füszerüzlot vezotője is kénytelen uxjgvonalozni a maga programját, mikor kiválasztja szállítóit ós klienseit? Az orosz álom, mely újra kottős keresztet szeretne Iájni. ,Aj*,-EofLi fölött, .végtelen kilátással a Dardanellákra, szerb aspirációk ax Adria felé, fájdalom az osztrákok annektátta két déli tartomány fölött, egy francia köztársasági elnök, aki ifjúkori esküt hordoz szivében Elzász és Lothaxingia miatt, kontinentális befolyások a Downing streeten, melyek Greyt arra kényszerítik, hogy júniusban kötelezze magát — még mindig csak defenzíva esetére — a brit flottával az oroszok részére a német flotta egy részét „lekötve tartani az Északi tengeren , egy nyolcvannégyéres aggastyán Bécsben, akinek emberfeletti uralkodói presztízse elég erős ahhoz, hogy a recsegő apparátust még egy utolsó erőfeszítésben összefogja, de gyönge és tájékozatlan tóhoz, hogy a snájdig Dallh&usplatxi tanácsadóval szemben mérlegelni tadja az egyetlen memorandumot, melyet a kritikus napokban a magyar miniszterelnök juttat el hozzá — a ohinriroxott táviratoknak, hazugságoknak és együgyüségsknek ezekbe* a heteiben talán az egyetlen kézirat, amely a háború ellen tiltakozott ée menteni akarta a békét. Sértett ambíciója a redingotos és cflinderos urnák, aki esztendővel előbb kénytelen vök lenyelni a bukaresti békét, s eltűrni, hogy a szövetséges Berlin pártfogásáról biztosítsa a két nem-szláv államot, Romániát és Görögországot. Homályos körvonalakban továbbdereng a Ballhausplatzon a különben gyűlölt és félt Ferenc Ferdinánd ákna: a szlávokkal megdönteni a dualizmust, az esetleg annektált Szerbiával megnövekedett Ausztria fölényét éa túlsúlyát érvényesíteni Magyarországgal szemben, belevonni a szlávokat a konzertbe és megteremteni a trializmust. Kétségtelen, Berchtoldnak volt programja, és diplomata nem álmodhat egy karriémek szebb pillanatot, mint a szera- jevói gyilkosság közvetlen kilátásait. Berchtoldnak volt programja... de az európai politikának volt-e, a lokális érdekek fölött mesz- szebblátó, az európai békét tervező és akaró programja? Sejtelmeik voltak, ma már úgy tetszik, —• Grey tragikus vonakodása és bizonytalansága, Bécs, Berlin, Páris és London uccáin a szocialista tömegek pacifista tüntetése, „Frieden! Peace! La paix!" segélykiáltása a levegőben, Jagow tétova iparkodása, valami halvány sejtelem afelől, hogy az affér túl van méretezve, s ha niás nem, legalább diplomatalevelekben annyi, hogy „még nincs itt a pillanat...** Von.^Tschirsehky, birodalmi német követ Bécsben, ingatag és óvatos, tesz ugyan célzásokat, melyekre egyetlen válasz a német császár pofonszerü széljegyzete a jelentés margóján ... Berchtold jól számított: rokotigyil- kosság, tehát föltétlenül az, ami Wilheknet a kötelező „szövetségi hüség“-en túlmenő akciókra lelkesíti. A német flotta és hadsereg fedezi Berchtold büntető-expedícióját. Jaurés elesik, Grey egy félév előtt elszólta magát, s a Sziget közönsége, a* „ucca embere** minden várakozás ellenére egyszerre jótáll az elszólásért. Tisza védekezik és alulmarad. Másodrangu emberek, nagykövetek és ügyvivők személyes másodrangusága‘elsőrangú posztodon, korlátoltság, gyávaság, tervnólküliség, tájékozatlanság, Giesl percre dolgozik, a rendezés diplomáciai remekmű, Poincaré már a „Francé" fedélzetén úszik a pétervári látogatás után Páris felé. Ez, ennyi, ennyiből áll össze a világtörténelem Legirtózatosabb tragédiája, amely 500 millió békés, dolgos embert font, kavart, sodort össze a pusztulásban. Ludwig könyvét „tanulmánynak nevezi az akkori hatalmasok butaságáról". Nem gonoszságról ir, hanem butaságról, — ez benne a megrendítő, a kétsóg- beojtő. Folfedve okokat és összefüggéseket, nem talál más bűnöst,, csak az emberi butaságot. A gonoszság ellen lehet harcolni. A butaság előtt tehetetlenül ejt.flc ki kezükből a fegyvert az istenek is.