Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-14 / 157. (2082.) szám

4 1920 július 14, vasárnap. dákét a haladó orvostudomány műveltségi vo­Atepiiv* 1833. S& ti S > * — , l ^ pwwitt* *$*** aagykomkadéM. • KOSIG Ef Fő-utca 19. Hagy fáhwMh. Jutinyoa kak.-------------------------1--j.................................................- - ------- - ■ . '"'fi' A csehszlovákiai magyar egyetemi ifjúság Magyar Szemináriuma írta: Btrogyányi Kálmán A csehszlovákiai magyar tudományos étet jövő alapjait rakja le a-i egyetemi ifjúság a Magyar Sze­mináriumokban. A magyar kisebbség tudományos érdeklődése lassan megszűnőben van. Okai egy­részt a tudós idősebb generáció folyamatos elvo­nulásában és 2}z utánpótlás hiányában kereshetők. Történik ez abban az időben, mikor a .kisebbségi életmunka terén a legdifferenciáltabb szakembe­rekre van szüksége a magyarságnak. Az egyetemekről kikerülő intelligenciánk mind már, a német és szláv knlturákból merítettek. En­nek az emberi értékű kultúrának a magyar ér­dekvédelem szolgálatába állítása már az ifjúság saját feladata. A* ifjúság még a műit évi kassai főiskolás kongresszuson, konkrét indítvány kap­csán, helyesen ismerte meg kötelességét a kisebb­ségi magyar tömegekkel szemben és határozta el a Magyar Szeminárium felállítását a kisebbségi magyar diákság egyetemében. Elsőnek a pozsonyi MAKK vetette meg a Szeminárium két szemeszte­res működésével alapjait és munkájából már le­szűrhető az eddigi eredmény és a további mun­ka iránya. A pozsonyi MAKK e munkáját részlete­sen ismertette az ifjúság „Vetés" dmü röpirata. A szeminárium négy szakcsoportban működött A bölcsészek, jogászok, orvostanhallgatók és a ta­nítóképzők szakcsoportjában. A tanítóképzők be­vonása az intellektuális munkába ifjúsági mozgal­munk elmélyülését Jelenti. A Szeminárium sx egyes szakcsoportok részére előre meghatározta tárgykörét A tárgykör minden egyes fázisánál az idevágó magyar és idegen, szakirodalmai a lehető legszélesebb skálában dolgozták fel a Szeminá­rium tagjai referátumok, dolgozatok, előadások és viták alakjában. A Szeminárium tárgyilagosságát és széleskörű tájékozottságát az összes beszerez­hető folyóiratok révén igyekezett emelni Minden esetre még tény a pozsonyi Magyar Szeminárium munkájának elszigetelt volta, de eddigi eredmé­nyeiben és koncepciójában olyan értékeket rejt magában az eljövendő magyar intelligencia szá­mára, mely Szlo^enszkó egész egyetemi ée főis­kolás ifjúságának elsőrangúan megoldandó köte­lességévé email A pozsonyi Szeminárium a bőtosészefe szakcso­portjában a magyar néprajz alapjaival foglalkozott Anyaga volt: a tárgyi és szellemi néprajz, a ma­gyar néprajzi irodalom, a magyarság őeművelteé- ge, a magyar népű kultúra ée jövője. A bölcsé­szek szemináriuma a magyar nyelv és irodalom tanszékének felállításával a pozsonyi Komét* egyelemen nagyot nyert jelentőségében. Az egye­tem nyújtotta tanulmányokat kiegészíti a magyar történetein tudomány ethnográfia 4m a modem magyar irodalom szempontjából A jogászok szakcsoportjának állandó témaköre a magyar kisebbségi védelem ée jogok történetének ée irodalmának tanulmányozása ée a magyar intel­ligencia részéről mindezideig elhanyagolt társa­dalomtudományi műveltség ápolása. Ejz utóbbi dön­tő jelentőségű tény a jövő intelligenciájának emel­kedett és objektív társadalmi és élet szemléleté­ben. Amellett minden érzelmi alap kikapcsolásá­val az uj generáció figyelmét a magyar tömegek szociálte bajai felé fordítja. A magyar é e.közös- ség szociális szükségleteinek tudományos analizá­lása az egészséges gazdasági és kulturális fej­lődés lehetőségének eszmei alapjait Ígéri a jövő számára. A kisebbségvédelem tudományának foly­ton fejlődő, és a "fejlődéssel a megjelenő összes szakirodalom és folyóiratok azonnali tanulmányo zásával lépést tartó Szeminárium a társadalomtu­dományi és az orvosi szakcsoporttal a legmélyeb­ben nyúl bele az itteni magyarság problémáiba. A jövő jogász intelligenciája a kővetkező fogalmi, csoportokon keresztül építi ki a kisebbsége mű­veltséget: 1. A nemzet, nemzetiség, kisebbség fo­galmának meghatározása, a közöttük levő különb­ségek. A nemzeti eszme történelmi jelentősége. 2. A nemzetiségi kérdés a régi Magyarországban. A nemzetiségi probléma a 48-as forradalom előtt és a forradalomban, Wesselényi, Széchenyi, Kossuth nézetei, Deák Ferenc és a polotikai magyar nem­zet fogalma. A 68-as nemzetiségi törvény és vég­rehajtása. Az uralkodó iránnyal ellentétes törek­vések. 3. A csehszlovák propaganda és a békeszer­ződések kisebbségi vonatkozásai. 4. A kisebbségi kérdés Csehszlovákiában. A csehszlovákiai ma­gyar és német kisebbség statisztikája. A magyar iskolaügyi visszafejlődés Csehszlovákiában. A cseh­szlovák állampolgársági törvények. A nyelvhasz­nálati jog Csehszlovákiában. A csehszlovák agrár- reform és a magyar kisebbség. A német kisebb-, fiégi probléma a csehszlovák köztársaságban. Ru- flzinezkó problémája. Masaryk Tamás és a nemzeti kisebbségek. 5. A kisebbségi kérdés gyökeres meg­oldására irányuló kísérletek. Ebben az öt fő pontban fektette le a pozsonyi MAKK szemináriuma a kisebb3kégi jog egységes tanulmányozásának gerincét. Aj orvostanhallgatók szemináriuma az elhanya­golt magyar falvak egészségügyi viszonyai felé te­reli az uj orvosnemzedék figyelmét. A néphigió- nia témaösszefoglalásában igyekszik megismertetni tagjait az orvostudomány szociális jelentőségével, azzal, hogy tudatosítani akarja az uj magyar or- vounemzedékben a falusi gyakorlatot folytató or- ▼oe nagy feladatát. Adatgyűjtés, statisztika készí­tés, egészségügyi propaganda, felvilágosító plaká­tok révén már rnost igyekszik a Szeminárium kiépíteni a munkafrontot a magyar vidékek egész­ségéért Tudományos jelentőséget azáltal nyer a Szeminárium, hogy a legújabb orvosi szakirodalom állandó beszerzésével, ée külföldi szakfolyóiratok nyitásával emeli (*. hozzásegíti az ^<**38goemze­nalához. / A fiatal tanítóság Szemináriuma is a falu igényei felé fordul anyagával. Egyréezt a tanítóság művelt­ségi színvonalát igyekszik emelni, másrészt a mo­dern pedagógia eredményeit, reformjait közvetíti hallgatóival, nem hagyva tisztázatlanul az üj ta- nitógeneráció előtt azon elvi álláspontot, amely szerint a falusi tanító a falu érdekeinek expo­nense minden műveltségi kérdésben, aki minden kollektív és nemzeti értékű tudást igyekszik a néphez továbbítani. t A bölcsészek, jogászok, orvostanhallgatók és ta­nító jelöl tok szemináriumának szervezeti én ideo­lógiai alapjait a független, a lelkűéin eret telje* szabadsága melletti tudományos művelődés lehető­ségét már lerakta a pozsonyi MAKK. Megoldandó kérdésül marad még a technikus műveltség be­kapcsolása, a gazdasági gépteohrika, a mezőgaz­dasági kémia, a modern építészeti technika leg­újabb eredményeinek alkalmazása a speciális szlo­vén szk ói viszonyokra. A technikai szeminárium megoldási lehetőségei nem nyújtanak máról-holnapra konkrét eredmé­nyeket, de nyújtják a többivel együtt, a szlovén- szkói adottságok mély tanulmányozását a tudo­mány sokféle rávilágüáfiábaa, reálissá, a magyar tömegek erejévé teszik a különben egyéni kiváló­ságokat szolgáló sok tehetségeket és tanulást. Ez, az összmagyaraág szociális és műveltségi hori­zontját magába ölelő és a magyar hiány okól kiin­duló műveltségi mozgalom tudatosítja a tényekből jelentkező hiányokat, a tudomány segítségével igyekszik analizálni, megoldási tehetőségeket ke­res tudományos utón, más kultivák hasonló adott­ságainak megoldási eredményeit figyelemmel Id­eéri és párhuzamot von a magyar viszonyok kö­zött. A* eképpen a azlovenszkói talajba gyökeret vert intelligencia, műveltség többlete révén képes­sé válik a szociális haladás minden emberi értékű eredményének a saját viszonyai közé való alkal­mazására. Belekapcsolódik egységesen a korszerű haladás menetébe. Mert a kultúra ém a halhdás vi­lágossá teszi a tényt, hogy a különös magyar pro­blémák tartósan csakis az egyetemes emberi ér­dekek összhangjában oldhatók meg. A azlovenszkói magyar ifjúság kötelességei tudatára ébredve, a magyarság missziójának teljesítését segíti elő Szlo- venszkón a szláv ée germán kultúrák közötti Lud.wig könyve az első nagy történelmi irói elégtétel, melyet Tisza kapott. Gyönge volt, de bukásában nagyság van és sors. Magyar állam­férfi volt, aki elsősorban hazájára gondolt, fél­tette hazája helyzetét, védekezett. A snájdigok között egy férfi, a hivatalnokok között egy po­litikus, a fesákok között egy ember. Néhány tucat tehetségtelen, vagy felelőtlen, vagy egy­szerűen csak másodrangu felelős személyiség "között, akik kilencmillió ember halálával fizet­tették meg azt, hogy nőm mertek, vagy nem tudtak tisztán látni, az egyetlen, aki első pil­lanattól hangosan, lénye, pozíciója, lelkiisme- rete egész súlyával vétót kiáltott. Mikor tilta­kozásával megbukott, az egyetlen a társaság­ban, aki ennek a bukásnak viselte a következ­ményeit, egészen a halálba. Ringy-rongy em­berek, pojácák és kretének körtáncából igy emelkedik ki kissé félszeg, igazán nem kiva­salt, redingotlan és eilindertelen figurája. A német történetiró megáll előtte — Liebknecht és Jaurés mellett, kitől Tiszát valóban egy vi­lág választott el politikában és világnózlestben, de nem férfias felelősségérzetben és jelleme tisztaságában — az egyetlen, aki előtt Ludwig 1914 julius és augusztus eseményeinek szenv­telen dokumentálása közben tiszteleg. Hogyan él az amerikai nő? Európában, tehet mondani, közfelfogás, hogy Amerikában a nő csak a férfiak fényűzése, arra való, hogy nézzék, csodálják és kényeztessék. Egy Köaópeurópábfts járó amerikai hölgy a mtaafj élénken tOtekoeoit • faűogás elten agy táras Ságban. — Mindenekelőtt — igy saőít — megnyugtatha­tom az itteni hölgyeket, hogy mi nagy többségünk* ben nem vagyunk amolyan fényűié*! tárgyak. El a téves felfogás onnan eredhet, hogy napközben* mikor a nők nagy többsége hivatalában ée háztar­tásában dolgozik, éppen csak azokat látni uccán és szórakozóhelyeken, kiknek a fent említett nők­kel nincs közösségük. De ilyen nőket mindenütt találni, nem csak Amerikában. — Az amerikai háztartást mindenesetre a lehe­tőség szerint leegyszerűsítettük. Mindenekelőtt nincs bajunk az időrabló bevásárlással. Mindent, amire a háztartásban szükségünk van, telefonon adott megrendelésre küldik a házhoz; s evégbői elég egy telefonhívás, mert az éleimiszerkerea- kedés központosítva szolgál az élelmicikkek min­den nemével. Nagyon fontos az étkezés beosztása is. A hivatalban vagy üzletben és munkában el­foglalt amerikai, minthogy délben a nagy távolság miatt a legritkább esetben m gy haza, a villás­reggelit majdnem mindig házon kívül fogyasztja eL A férfi csak este 7 órakor megy haza ebédre a teljes rendben találja lakását és — ami a házas­életben fontos — teljes toalettben a feleségét. Délre csak vasárnap főznek s estére beérik a hi­deg vacsorával, melyet magukkal visznek, ha lá­togatóba mennek, vagy ha kirándulnak. — Magukat a lakásokat a leggazdaságosabban ren­dezik be. Nincs ott a falon kép, a polcokon cse­csebecse fl a padlón szőnyeg, ezért is szánja reá magát könnyen az amerikai család arra, hogy csa­ládi szállóba, úgynevezett family hotelbe megy lakni. Különösen, amikor a gyerekek már nem jár­nak haza, mert intézetben tanulnak. Az iskola Amerikában sokkal szigorúbb, mint Európában; a hallgatók még az egyetemen sem maradhatnak el igazolás nélkül az órákról, mert kitiltják őket. A középosztályoknak majdnem minden leánya tanul, de azzal a különbséggel, hogy hivatalba csak ak­kor megy, ha életfentartása érdekében reászojul. Az egyetemi végzettséget követelő női hivatáso­| kát nem sokan keresik nálunk s például még na­gyon kevés az orvosnő. A leányok, ha nem men­nek a tanítói pályára, az egyetem elvégzése után bankban vagy nagyobb üzletliázakbnn vállalnak hivatalt e kapnak átlag 1000 dollár évi fizetést. Ebből már szépen m'eg lehet élni, mert az ameri­kai nő takarékosan él. Minthogy pedig nagyban sportol, ami úgyszólván semmibe sem kerül, leg­főbb szórakozása n mozi, mely bőven szőrakos- tatja s elég olcsó. A moziról tudni kell. hogy Ame­rikában szinte gigászi méretei vannak. Most épí­tenek éppen 26 millió dollár költséggel egy mo­zipalotát, mely 3500 négyzetöl területen 1022 láb magas lesz, tehát 38 lábbal magasabb, mint a pá­risi Eiffel-torony. Hetvenöt emeletén csak üzleti helyiségek lesznek s garázsában 1000 automobil­nak lesz helye. De ez már a vállalkozó férfiak dol­ga, nem a nőivé, kik a moziban keresik szórakozá­sokat a m üzleti életben boldogulásukat. j , A könyv címlapját négy fotográfia disriti. Az egyik sarokban Iswojski, a háború orom nagykövete Párásban, inkább kispolgár, mint diplomata, elszánt és komor hivatalnokarc, va­lami átmeneti fő vadászmester és ázsiai nagy- kereskedő között; Jaurés szenvedélyes próféta arca, bibliai megjelenés, tragikus feszültségek­től átvilágított, lelkes és haragos fej, a kérde­zés éa felelőssé grevonás vádoló tekintete a szemekben; Liebknecht merev profilja és agi­táló karja, amely könyörtelenül mutat egy népgyülós feje fölött valami félreismerhetetlen cél'felé. De legjobban megragadja a figyelmet a snájdig ur portréja a sarokban, cilindere* és redingotos jelenség, a nyakkendőben patkóala- ku nyakkendőtű, finom bajuszka az élveteg száj fölött, kissé félrecsapott cilinder, zsebre- dugott kéz, első pillantásra inkább csak az, amit a bécsi „fesák -nak neves, de a magabiz­tosan ironikus mosoly z szemekben, a* hanya­gon elegáns odaállás csalhatatlanul utal a leg­felsőbb osztályba való odatartó záshoz, a vezető kaszinótag mokáps nyugalmára, szóval vala­kire, aki népek sorsát irányi tani hivatott; semmi kétség, ez Berchtold gróf, más nem is lehet. Az egész jelenség egy kissé „endiman- ché", —1 egy kései Metternich, lehajtott ke­mény gallérban, aki a huszároknál is szolgált. Az összeválogatás szándékosan átlátszó; két európai fej, .akik nem akarták, egy ázsiai és egy osztrák fej, akik akarták a háborút. Akik nem akarták, életükkel fizettek érte: Jaurés az első, Liebknecht a háború utolsó pillanatában. Akik akarták, akik személyesen felelősek voltak azért, hogy megtörténhetett, ma is élnek, vagy úgy, hogy megszöktek a le­számolás elől, vagy úgy, hogy nagylelkű hazá­juk megbocsátott nekik. A mérleg, melyet Ludwig fölállít, nagyon egyszerű: Nikolaj nagyherceg és Iswolski, Berchtold, Bethmann és Vilmos császár, Januskjewits sértetlenül szabadultak meg a háborús felelősség elől. Azok ketten, akik kezdetben nem akarták, s személyesen felelősek voltak, életükkel fizet­tek: az orosz cár és Tisza. Fronton egyetlen­egy volt kőzülök olyan helyen, ahol az életé­vel játszott: Tisza. Egyetlenegy pusztult el azért, mert nem akart menekülni: Tisza. Európa népe, végzi Ludwig, kilencmillió halot­tal fizette meg a számlát. A- Ludwig régen várt könyvének olvasása után az olvasót'Valami névtelen és tehetetlen két­ségbeesés fogja el: úgyszólván mindvégig a szereplők beszélnek, az ő kurzívba szedett szar vaik, távirataik, leveleik, nyilatkozataik, kiált­ványaik és széljegyzeteik prezentálják azt, ami 1914 julius és augusztus negyediké között történt. Kétségbeesés fogja el az Qlvasót, nem felháborodás. A dokumentum kezeink között van és nem tudunk vele semmit elkezdeni. A bűnösök nevei kiperegnek kezeink közül, mert — ez a legerősebb ép legjobban lesújtó im­presszió, amit ez a nagyon fontos könyv köz­vetít, — nem annyira az emberi szándékok go­noszságán, mint inkább magasrangu hivatal­nokok gyávaságán és butaságán múlt az, hogy a jóvátehetetlen megtörténhetett. Hivatali gyá­vaságon, nem vérszomjas szadizmusop, — szub- altern ambíciókon, nem világtörténelmi szerep­lési viszkotegen, — miivel ellenségen és korlá­toltságon, nexn tragikus balsikerü politikai koncepciókon. Volt-e koncepciója az európai politikának 1914 júliusában egyáltalán? Kon­cepciója, tehát csak ani\yi tcrvelési előrelátása, amennyivel egy nagyobb füszerüzlot vezotője is kénytelen uxjgvonalozni a maga programját, mikor kiválasztja szállítóit ós klienseit? Az orosz álom, mely újra kottős keresztet szeretne Iájni. ,Aj*,-EofLi fölött, .végtelen kilátással a Dardanellákra, szerb aspirációk ax Adria felé, fájdalom az osztrákok annektátta két déli tar­tomány fölött, egy francia köztársasági elnök, aki ifjúkori esküt hordoz szivében Elzász és Lothaxingia miatt, kontinentális befolyások a Downing streeten, melyek Greyt arra kénysze­rítik, hogy júniusban kötelezze magát — még mindig csak defenzíva esetére — a brit flottá­val az oroszok részére a német flotta egy ré­szét „lekötve tartani az Északi tengeren , egy nyolcvannégyéres aggastyán Bécsben, akinek emberfeletti uralkodói presztízse elég erős ah­hoz, hogy a recsegő apparátust még egy utol­só erőfeszítésben összefogja, de gyönge és tá­jékozatlan tóhoz, hogy a snájdig Dallh&usplatxi tanácsadóval szemben mérlegelni tadja az egyetlen memorandumot, melyet a kritikus na­pokban a magyar miniszterelnök juttat el hoz­zá — a ohinriroxott táviratoknak, hazugsá­goknak és együgyüségsknek ezekbe* a hetei­ben talán az egyetlen kézirat, amely a háború ellen tiltakozott ée menteni akarta a békét. Sértett ambíciója a redingotos és cflinderos ur­nák, aki esztendővel előbb kénytelen vök le­nyelni a bukaresti békét, s eltűrni, hogy a szö­vetséges Berlin pártfogásáról biztosítsa a két nem-szláv államot, Romániát és Görögorszá­got. Homályos körvonalakban továbbdereng a Ballhausplatzon a különben gyűlölt és félt Fe­renc Ferdinánd ákna: a szlávokkal megdönteni a dualizmust, az esetleg annektált Szerbiával megnövekedett Ausztria fölényét éa túlsúlyát érvényesíteni Magyarországgal szemben, bele­vonni a szlávokat a konzertbe és megterem­teni a trializmust. Kétségtelen, Berchtoldnak volt programja, és diplomata nem álmodhat egy karriémek szebb pillanatot, mint a szera- jevói gyilkosság közvetlen kilátásait. Berch­toldnak volt programja... de az európai poli­tikának volt-e, a lokális érdekek fölött mesz- szebblátó, az európai békét tervező és akaró programja? Sejtelmeik voltak, ma már úgy tet­szik, —• Grey tragikus vonakodása és bizony­talansága, Bécs, Berlin, Páris és London uccáin a szocialista tömegek pacifista tüntetése, „Frieden! Peace! La paix!" segélykiáltása a levegőben, Jagow tétova iparkodása, vala­mi halvány sejtelem afelől, hogy az affér túl van méretezve, s ha niás nem, legalább diplo­matalevelekben annyi, hogy „még nincs itt a pillanat...** Von.^Tschirsehky, birodalmi német követ Bécsben, ingatag és óvatos, tesz ugyan célzásokat, melyekre egyetlen válasz a német császár pofonszerü széljegyzete a jelentés mar­góján ... Berchtold jól számított: rokotigyil- kosság, tehát föltétlenül az, ami Wilheknet a kötelező „szövetségi hüség“-en túlmenő ak­ciókra lelkesíti. A német flotta és hadsereg fe­dezi Berchtold büntető-expedícióját. Jaurés el­esik, Grey egy félév előtt elszólta magát, s a Sziget közönsége, a* „ucca embere** minden várakozás ellenére egyszerre jótáll az elszólá­sért. Tisza védekezik és alulmarad. Másod­rangu emberek, nagykövetek és ügyvivők sze­mélyes másodrangusága‘elsőrangú posztodon, korlátoltság, gyávaság, tervnólküliség, tájéko­zatlanság, Giesl percre dolgozik, a rendezés diplomáciai remekmű, Poincaré már a „Fran­cé" fedélzetén úszik a pétervári látogatás után Páris felé. Ez, ennyi, ennyiből áll össze a világ­történelem Legirtózatosabb tragédiája, amely 500 millió békés, dolgos embert font, kavart, sodort össze a pusztulásban. Ludwig könyvét „tanulmánynak nevezi az akkori hatalmasok butaságáról". Nem gonoszságról ir, hanem bu­taságról, — ez benne a megrendítő, a kétsóg- beojtő. Folfedve okokat és összefüggéseket, nem talál más bűnöst,, csak az emberi butasá­got. A gonoszság ellen lehet harcolni. A buta­ság előtt tehetetlenül ejt.flc ki kezükből a fegy­vert az istenek is.

Next

/
Thumbnails
Contents