Prágai Magyar Hirlap, 1929. július (8. évfolyam, 148-171 / 2073-2096. szám)

1929-07-13 / 156. (2081.) szám

! M x , '| E&íl Mal ■**■»«»•» «Oldal ^ Vili. évf. 156. (2081) szám * SlOmbat * 1929 julius I3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ fORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111. — Te­lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Uj külpolitikai utak? Irta: IAR0SS ANDOR Udrzsal mmiszíterelndk együk beszédében legutóbb megemlítette, hogy a csehszlovák külpolitikában uj utakra van szükség. Ez a nyilatkozat kétségtelenül fontosabb és érde­kesebb volt, mint ahogy a csehszlovák sajtó általában fölfogta és igy érdemesnek tartjuk, hogy bővebben foglalkozzunk véle. Elvégre a külpolitikai irányváltoztatás nem kis dolog s okot adhat a vitára és a kommentárokra. Természetesen feltételezzük, hogy a minisz­terelnök komoly meggondolás alapján fejez­te igy ká magát s nemcsak minisztertársának, a külügyek vezetőjének akart kellemetlent mondani. A csehszlovák külpolitika eddigi iránya a Franciaországra támaszkodó és a kisantanttal kibalanszirozott egyensúlyi helyzet volt, amely feladatának tekintette Európában a francia hegemóniát biztosítani és általa a bé­keszerződéseket petrifikálni; ez az irány, amig Németország nem Lépett be a népszövet­ségbe, Olaszország pedig uj határai közti be­rendezkedéssel és belügyeivel volt elfoglalva, Angolország pedig figyelő szemét elfordította a kontinensről, igazoltnak látszott. Mióta azonban Németország tagja lett a népszövet­ségnek s Locamóban megegyezett Franciaor­szággal, Olaszország pedig Mussolini vezeté­se alatt nekilátott nagyhatalmi külpolitikát csinálni és ellentétbe jutott a Msantant ér­dekeivel, Angolország hiába várja az európai konszolidációt és ennek akadályát Középeu- rópában látta meg helyes szemmel, azóta igenis célszerű és sürgős a csehszlovák külpo­litikának uj utakat keresni A régi monarchia területén megalakult uj í nemzeti, vagy nemzetiségi államok kis álla­mok, amelyek Lakosságának száma nem ha­ladja meg a 15 milliót és fejlődésük alapját > tisztán az uj európai nemzetközi helyzetben ; találhatják meg, azaz biztonságukat a nagy­hatalmak jóindulata garantálja. Természetes, hogy ilyen módon szükséges, hogy mindegyik kézépurópai állam valamely nagyhatalommal szorosabb nexusba kerüljön és őrködnie kell azon, hogy a nagyhatalom jóindulata tovább- kőzépuerópai állam valamely nagyhatalommal nak érdeke — mert önzetlen szerelem itt nincs — a védencével való szoros viszony le­gyen. i A középeurópai államok függetlenségüket csak úgy biztosíthatják a nagyhatalmak érde­kével szemben, ha egymásközt meg tudnak úgy egyezni, hogy megvetik alapját egy za­vartalan, barátságos szomszédságnak, amely­nek alkatelemét gazdasági előzékenység és a politikai megegyezés képezik. A kisantant eddigi formája, moly tulajdonképp Magyar- ország ellen alakult, ezt a megegyezést nem teszi lehetővé és azonkívül az egyes tagok érdekei is csakis Magyarországgal vonatko­zásban egységesek. Viszont tény az is, hogy mindegyik kisantant államnak Magyarország­gal kell megegyeznie, ha zavartalan, idegen hatalmaktól nem befolyásolt békességben óhajt élni. Amikor tehát a csehszlovák külpolitika uj utak keresését határozza el, úgy nem szabad megfeledkezni arról, hogy a csehszlovák nem­zet Középeurópában lakik, melynek szomszé­dai a nérne'ek és magyarok; egy nemzet jövő­je elsősorban a szomszédokkal való viszony kialakulásától függ és speciell Középeurópá- ban, melynek szivét a magyar nép lakja, igen fontos az, hogy Magyarországgal megegyezés­re jusson. Nincs még ma talán pszichológiai alap arra, hogy Csehszlovákia rövid utón benső­A Parit bán összeült magyar-román vegyes döntőbíróság Románia ellen döntött Az Ítélet szerint a román állam két hőnapon belül visszaadni tartozik a magyar földgázrészvénytársaságnak lefoglalt vagyonát Paris, julius 12. A magyar-román ve­gyes döntőbíróság, melynek elnöke Ceder- kranz nyugalmazott svéd miniszter, tagjai pedig ^Székács Aladár közigazgatási biró, mint magyar döntőbíró, és Multeanu ro­mán főtörvényszéki bíró, mint román dön­tőbíró, meghozta Ítéletét a magyar föld­gázrészvénytársaságnak a román állam el­len indított perében és elmarasztalta a ro­mán államot. Az ítélet szerint a román állam köteles két hónapon belül a társa­ságnak visszaadni lefoglalt vagyonát, to­vábbá a román állam kártérítéssel tarto­zik a társaságnak az okozott károkért. A magyar földgázrészvénytársaságot Egry Aurél dr. felsőházi tag, a román államot Popeseu fŐkormánymegbizott képviselte. A magyar kormány képviselője Kövessy Béla dr., a budapesti ügyvédi kamara al- elnöke volt. Ezzol befejeződött a legnagyobb és legizgal­masabb ügyek egyike, amelyek a trianoni békesaerződés alapján alakított vegyes dön­tőbíróságok előtt folytak és bírói Ítélettel beigazolódott, hogy a román állam a béke­szerződésnek mily flagráns megsértés ével járt el a magyar érdekekkel szemben. Az Ítélet fontos nemzetközi, jogi és részvény- jogi kérdések egész sorát dönti el. A ma­gyar államnak a társaságban még ma is je­lentékeny cimletbirtoka van, amelyről a ro­mán kormány mindig azt állította, hogy ezek a címletek a békeszerződés folytán érvényü­ket vesztették vagy a romám államra szállot­tak át. Ez a lehetetlen álláspont a párisi íté­let által automatikusam szintén el van dönt­ve a magyar állam javára. Briand Pancurópiia A francia sajtó a külügyminiszter oldalán — A madridi eszmecsere eredménye — Stresemann régóta tud a tervről Páris, julius 12. Briand terve, amely az eu­rópai államok egyesüléséről szól, s amelyet a francia külügyminiszter a népszövetség szep­temberi ülésszakán akar bemutatni, Francia- országban mindenfelé óriási érdeklődést vál­tott ki, a közönségben és a sajtóban egyaránt. A Matin szerint Briand Madridban tárgyalt az európai államférfiakkal és a legtöbb helyen azonosították magukat tervével. Stresemann párisi tartózkodása alatt ugyan­csak szóba került a tervezett organizáció és Poincané belátta, hegy Briand és Strese­mann között ebben a kérdésben nincs ellen­tét. A Petit Journalban ma Marcell Ray ír a terv­ről és elmondja, hogy Briand ragaszkodik a Ooudenhove-Kalergi-féle elképzeléshez, mely­ben a páneurópai unió — mint ismeretes — kizárja a brit világbirodalmat és Szovjetorosz- országot. Az uj Paneurőpa csupán a kontinen­tális államok szoros szövetsége volna. Ugyan­akkor azonban a páneurópai unió és Anglia között a legmesszebbmenő kooperációra ke­rülne sor. Mint ismeretes 1924-ben a genfi jegyzőkönyv idején a nyugati hatalmak tervét az angol dominionok semmisitették meg, mert nem akartak kontinentális kötelezettségeket vállalni. Ha most Anglia kimarad az unióból, a do­míniumokat sem kell megkérdezni s igy a megoldás sokkal egyszerűbbé válik. ségesebb viszonyba jusson Magyarországgal, de idő és alkalom mindenesetre van arra, hogy e két nemzet vezetői elgondolkodjanak a történelmi múlton, amely arra tanít, hogy e két szomszédos nemzet mindig idegen érde­kek szolgálatában állt egymással szemben és akkor volt mindkettő hatalom Európában, miikor baráti megegyezésben éltek. Középeurópa politikai viszonyait egészsé­gesen rend ni, a jövőre nézve életképessé tenni, elsősorban azoknak érdeke, akik az uj helyzetjel nyertek és éppen ezért a kezde­ményezésnek is errőil az oldalról kell meg­nyilatkoznia. A légkör, p V körülvesz, egye­lőre nem alkalmas arra, hogy ilyen irányú el­gondolások termékeny talajra találjanak. A A Matin szerint az első teendő, hogy gazda­sági téren egyesítsék az ipari termelést és . az ipari fogyasztást, pénzügyi téren valamemy- nyi hitelforrást, politikai téren pedig előké­szítsék a nemzetközi csoport szervezetét és kidolgozzák annak a biztonsági helyzetnek az alapelveit, amelyben a kontinentális szövet­ségben az egyes hatalmak egymás mellett élnének. A Journal szerint Stresemann évek óta hordja ugyanezt az eszmét, amit most Briand kipattantott s legutóbbi párisi tartóz­kodása alatt határozott javaslatot t tett az euró_ pai vasúti és vámunió megteremtésére. ———b—n—■vMHHwi 'iiiTTiwTgaaw——» Franciaország Németország segítségét kéri Anglia ellen Páris, julius 12. A nemzetközi kormánykon­ferencia előkészítésének ügyében megindult eszmecsere a jelen pülanatban szünetel. A Páris és London, között fölmerült ellentétet nem si­került kiküszöbölni és a konferencia helyéről és idejéről a hatalmak mindmáig nem egyeztek meg. Ezenkívül angol kormánykörökben, bi­zonyára Snowden kezdeményezésére, egyre erősödik az az irányzat, amely a mobilizált né­met jóvátétel fölosztási kulcsát Anglia javára akarja megváltoztatni. Franciaország állítólag Németországban keres támaszt és mindenáron arra akarja rábírni a német kormányt, hogy a birodalom is a semleges svájci ülésezés mellett törjön lándzsát. zabolátlan, féktelen nemzeti türelmetlenség, mely sokszor emelkedik az engesztelhetetlen gyűlölet határáig, nehéz ködöt von a jövő ki­látása elé. Az államférfim bölcséé ég és hig­gadt meggondolás kell, hogy irányitólag has­sanak oda, hogy mindaz a méreganyag, me­lyet az elmúlt évek termeltek, levezettessék és tiszta levegő üdítő hatásával frissitessék fel. Meggyőződésem, hogy azok a kisantant. politikusok, akik a gyűlölet atmoszféráját se­gítették kitermelni, sohasem lesznek ©alkal­masak erre a szerepre s uj tisztultabb nacio­nalizmus, messzebb tekintő horizont szükséges alihoz, hogy legyőzve a sovinizmus mámorát, egyengessék az ujtát az uj, tisztultabb Kö­zépe u répának. Tengeralattjárón az Északi- sark felé Berlin^ julius 12. Habért Wilkins, az angol észak sarki repülő, aki az elmúlt ér­ben a Rarrow Pointtól a Spiobergákig re- prr;- * jövő "év nyarán tengeralattjárón akarja elérni az Északi sarkot. A külön e célra tervezett tengeralattjáró építését már megkezdték. Wilkins útitervéről az újságíróknak a következőképpen nyilatko­zott: Az expedíció kiindulópontjául a Spicbergákat választottuk és onnan Alasz­ka irányában kezdjük utunkat. A tenger­alattjáró, amelynek építését már meg­kezdték, a különleges óéinak megfelelően van megkonstruálva. A hajó külső burká­ra olyan konstrukciót szerelünk, amely jelzi, mikor járunk jég alatt és mikor sza­bad a tenger felettünk. Viszünk magunk­kal olyan eszközöket is, amelyekkel utat tudunk tömi a legvastagabb jégrétegben. Erre a célra egy különleges apparátust konstruáltunk. Expedíciónk főcélja felvé­teleket készíteni az északsarki tenger al­világáról és a tengerfenék vegetációjáról. Azonkívül mélységmérő s eket akarunk eszközölni s meg akarjuk állapítani, mi­lyen vastag a jégkéreg az Északi sárii kör­nyékén. Trockíj nem mehet Angliába London, julius 12. A belügyminiszter az al­sóházban több interpellációra válaszolva, ki­jelentette, hogy a kormány valamennyi kö­rülmény figyelembevételével elhatározta, hogy Trockijnak nem adja meg a beutazási engedélyt. A konzervatívok lelkes tapssal vették tudomásul a belügyminiszter bejelen­tését. A munkáspárti Wedgwood tévesnek minősítette a belügyminisztérium bejelentését, mert Anglia a történelem folyamán senkitől sem vonta meg a menedékjogot. Mazzini, Garibaldi és Marx évekig éltek Angliában, amikor egyetlen más európai ország sem látta őket szívesen. A kormány szószólói visszautasították ezt a‘ kifogást és a további kérdésekre kijelentették, hogy a kormány nem köteles fölvilágosítani az alsóház tagjait határozatának okairól.

Next

/
Thumbnails
Contents