Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-07 / 128. (2053.) szám
1829 joging 7, péntek. <PI«<IAlA\\GtajiFftRLAP 11 . KöZCÍAZRaSÁfiP . 0s^^mmmm?mmmmsmemmBSBmemBaBmtmBaBmmmmamamm3asauw A kormány „regresszálja" magát Prága, junius 6. A koalíció lakásügyi nyolcas bizottságának a közelmúlt napokban tartott tárgyalásairól egy rövid híradás jelent meg, amely egyebek között arról is beszámolt, hogy az éppen említett bizottság az államnak az építkezési mozgalomról szóló törvényekkel nyújtott kedvezmények iránti regresszálási jogának a kérdését is megbeszélte. A hivatalos jelentés szerint a bizottság érdemleges határozatokat nem hozott, osak azt állapította meg, hogy az állam regresszálási joga tényleg feltámasztható és hogy eme jog gyakorelásának jövedelméből állami építkezési alapot kellene teremteni. Regressziós, vagy regresszálási jog: ezt még nem hallottuk, s ezt a jogi szakkifejezést hiába keressük akár a köz-, akár a magánjogi tankönyvekben s általában a jogi szakkönyvek tárgymutatóiban. Ellenben aki csak valamit is ért a kártya- és egyéb szerencsejátékokhoz, s főképpen, akit a szerencse istenasszonya nem tüntetett ki a kegyeivel, az szokta mondani, hogy „regreaszál- nom kell magam", vagy aki egyszer veszített, máskor nyert, az állapítja meg, hogy „tegnap veszítettem, de ma sikerült regresszáTnom magamat". — Az első pillanatra nyilvánvaló, hogy a szerencsejátékot űző személy regresszálása, kárpótlása semmiképpen sem tekinthető Jognak. Nézzük most azt, hogy az állam miiért, milyen cirnen akarja magát kárpótolni s miképpen akar a kártyásmüszóból jogot alkotni. Tudjuk ugyanis azt, hogy a prágai törvényhozás, ha hónapos szünetelés után munkához lát, nagyon könnyen hozza létre az uj jogok egész tömegét, amelyeken azután a legöregebb ügyvédek és birák is évekig rágódhatnak, mig az uj „jog" lényegét felfogják. Természetes, hogy a regresszálási — kárpótlási — jogra vonatkozó s eddig napvilágot látott hírek is óvatosságra intenek s ezért a legújabb jog megszületését éber figyelemmel kell kis érnünk. A háborút követő években a házépítési kedv a minimális volt. A kormányhatalom ekkor megalkotta az építkezési mozgalomról szóló törvényeket, amelyek alapján az állam különféle segítségben részesítette azokat a polgárokat, akik hajlandók voltak azonnal építkezni. A szükséges pénzügyi fedezetről két-három éven át az állami költségvetés gondoskodott, majd az építkezési sorsjegyakció volt hivatott ez összegek előteremtésére. Az építkezéseknek állami segélyezése az utóbbi hat esztendőben nagyon különböző volt. így kezdetben az állam az üres építkezési telek tulajdonosának egyszer s mindenkorra szóló ajándékképpen kiutalta a házépítési költségeket, vagyis a szó legszorosabb értelmében vadonatúj, harmincöt éves adómentességet élvező házakat osztogatott ingyen egyes szerencsés halandóknak. Később elmaradt ez a nagy bőkezűség, amely egyébként csak két évig tartott, s a segítés uj fajtája abban nyilvánult meg, hogy az állam csak az építkezési költségek kamatainak a fizetését vállalta; a szükséges tőkét az építkező törlesztéses alapon valamely bankban vette fel s az állam ma is fizeti eme tőkék kamatait. Lényegében ez is évenkint súlyos milliókat kitevő ajándék, amelyet most is élveznek a Prága környékén épült egész uj városkák uj háztulajdonosai. Végül a segítség harmadik módja az, hogy az állam készpénz-segélyt nem ad sem az építkezéshez, szükséges tőkére, sem a kamatokra, ellenben jótálló kezességet vállal azért az építkezőért, aki az építkezési költséget egy banktól kölcsönképpen (felveszi. Csak mellékesen ©miitjük meg itt, hogy az építkezések állami segélyezésének ez a módja nemcsak hogy készkiadáet nem jelent az államra, hanem anyagi veszéllyel sem jár, mert a jótálló államnak törvényes visszkereseti joga van a meg nem terheltető ház tulajdonosával szemben. Az építkezések állami támogatásának ez a módja ma is megvan s az építkezni akaró személyek ma is megszerezhetik. Kétségtelen az, hogy az állam az építkezések segélyezésének harmadik módjánál nem törekedhetik a regresszálásra, a kárpótlásra, miután eme kétes értékű segély nyújtásánál semmit sem kellett imia a veszteségek számlájára. Annál nagyobbak azok a „veszteségek", amelyek az államot az építkezési költségek, majd ezek kamatainak ajándékozása folytán érték. Nyilvánvaló egyrészt a dolog természete szerint, másrészt a bevezető sorokban említett szűkszavú híradás szerint is, hogy az állam azokkal az uj háztulajdonosokkal szemben akar kárpótlást, akiknek a törvény szerint az építkezési költségeket., esetleg azok egy részét, vagy eme költségek kamatait adományozta. Ismételten hangsúlyoznunk kell azt, hogy az ajándékozás mindkét esetben törvényes alapon történt, illetve a kamatok fizetésénél ma is történik és hogy az erre vonatkozó törvények sehol sem tartalmaznak oly intézkedést, hogy az államot ezekért az adományozásokért kártérítési jog illetne meg, ami egyébként is ellenkeznék az adományozás fogalmával. Éppen ezért nem beszél ma a kormány s egyik satellese, a nyolcas bizottság, kártérítési jogról, ami nagyon ismert fogalom, hanem csupán azt a hirt bocsátotta szárnyra, .— a közvélemény szanálása végett, — hogy az államnak „regresszálnía" kell magát az ajándékokért. A regresszálás módját is sejtteti a kommüniké azzal, hogy eláruja, hogy „...az államsegéllyel épített házak tulajdonjogának az állam javára váló bekebelezése „nehézkes", vagyis elérkeztünk a dolog lényegéhez: amit a kormányhatalom, illetve <■ nemzetgyűlés többsége évekkel ezelőtt adományként kiosztott, azt ma a kormányhatalom, (illetve á nemzetgyűlés többsége egy másik törvénnyel vissza akarja venni. Ez a jogrend a jogbölcselő számára ugyan nem újdonság, edidg azonban osak egyes oly néptörzseknél találhattuk, amelyek a jámbor idegent ma vendégül látták, sőt megajándékozták, hogy másnap a bucsuzás után a törzs területének határán kívül nemcsak az ajándékokat, hanean a volt vendég gúnyáját is elvegyék. A kommüniké szerint a regresszálásnak éppen most vázolt „nehézkes" — most elemi visszahatására találó — módja helyett a kormány azzal is megelégednék, ha a háztulajdonosok visszafizetnék az államnak azt az összeget, amellyel a ház értéke a felépítése idejétől a maá napig emelkedett. A regresszálásnak ez a módija egy újabb értékemelkedési adó volna. A közvélemény kipuhatolására szánt híradás nem említi egy szóval sem azt, hogy miképpen akarja magát kárpótolni a kormány a kamatsegély ajándékozásáért, noha éppen itt volna helyénvaló az illetékes törvény módosítása. Igen sok építkező ugyanis már régen letörlesztette a tőketartozását, ellenben a kamatsegélyt, mely év- ríl-óvre kisebbedik ugyan, ma is élvezi s még két-három évtizeden ét kapná fogja. A ház már két-három gazdát is cserélt 9 az eladó már igy is szokta hirdetni a házát, hogy az tehermentesen, ennyi meg ennyi állami „évjáradékkal" vehető át. Itt igenis szükséges volna a reform, senki sem venné rossz néven azt, hogy ha a kormány a közpénzekből nemlétező tartozásokért fizetett kamatok utalványozását beszünteti. A szlovenszkői és ruszinszkói őslakossághoz tartozók közül aligha részesült valaki építkezési költségadományozásban s igy most a regresszálási jog statuálása is közönségünket alig érinti. A kárpótlási jog megteremtése azonban, mert hogy az létrejön, az csak idő kérdése, éppen úgy, mint a földjuttatási törvénynek amaz intézkedése, amely szerint a kisigénylőnek juttatott föld bármikor visszavehető, ha a kormány helytelen gazdálkodást állapit meg, kell, hogy alapos gondolkodásra bírja az egyéneket, akik politikai meggyőződésüket könnyen áruba bocsátják. Az ilyeneknek nemcsak lelkiismeretűk szava miatt nem lehet nyugodt éjszakájuk és nappaluk, hanem örökösen remegniök kell a legújabb szabadalmazott jogtól, a regressziótól. Ankét Budapesten a túltengő határidőüzletekről Budapest, Junius 5. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentéee. A kópviselőházban tegnap fontos tanácskozás volt a gabonahatáridőüzlet és a terménytőzsde áralakulásai tárgyában. A tanácskozáson Búd János gazdasági miniszter, Wekerle Sándor pénzügyminiszter, továbbá Végh Károly, az áru- és értéktőzsde elnöke és Frey Kálmán, a tőzsde alelnöke vettek részt. A tárgyaláson megbeszélték azokat a módozatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a budapesti árutőzsdén a túltengő batáridőüzlet korlátok közé szorittassék. A tőzsde vezetői kijelentették, hogy az e tekintetben kibocsátandó miniszteri rendelkezéseknek a tőzsde a legnagyobb készséggel fog eleget tenni. Nem tudnak megegyezni Ruszinszkó elektrifikálásában Beregszász, junius 6. (Saját tudósítónktól.) A P. M. H. annak idején többször foglalkozott Ruszinszkó elektrizálása ügyével. Mint jelentettük a KoLben-Danék r. t. a prágai közmunkaügyi minisztérium égisze alatt Ruszinszkót elektrizálni akarja. A részvénytársaság azonban a városoknak olyan feltételeket álitott fel, hogy azok elfogadása az egyes elszegényedett ruszinszkói városokat anyagilag teljesen veszélyeztetné. A Koliben-cég a városok jelenleg működésben álló telepeiért illetve a koncesszióért olyan nevetséges összeget ajánlott fel, hogy azt nem fogadhatták el, viszont a horribilis villanyáram dij- leszállitá6áról nem is akart hallani. A Kotben- ajdnlat szinte ukázszerüen történt, mert meghatározta, hogy a városok a megjelölt határnapig kötelesek azt elfogadni, ellenkező esetben a városok kihagyásával hajtják végre az elektrifiká- ció „közhasznósitását". A városok az ügyben több ankétot tartottak és egységesen foglaltak állást Kőiben lehetetlen ajánlatával szemben. Most kiderült, hogy a Kolben-féle ijesztési terminus elmúlt anélkül, hogy az elektrifikálást végrehajtotta volna s igy a városok erélyes föllépésének meglett az eredménye. A Kőiben-cég s a ruszinszkói városok ellentétjeinek áthidalásába a prágai közmunkaügyi- minisztériumban ankétot hivott össze, amelyen Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős kiküldöttei vettek részt, valamint a Kolben-vállalat képviselői. — Az ankétről most érkeztek vissza a városok képviselői, akik elkeseredetten hangoztatják, hogy a Kőiben továbbra is lehetetlen ajánlatot akar velük elfogadtatni Az egységes fellépéssel elérték azonban azt. hogy a Kőiben a telepek megváltási összegét 30 százalékkal felemelte, de ez az ár sem közelii! meg a tényleges értéket. Az ankét az áramdijai kilowattonként 440 koronában állapította meg, ami ellen a városok képviselői élesen kikeltek, mert hiszen, ha az áramdij továbbra is ilyen horribilis marad, a villamosítás keresztülvitelével nem sokat nyer a lakosság. Ugyancsak elfogadhatatlannak tartják a városok képviselői, hogy a Kőiben a telepmegváltási összeg fejében csak 4%-os osztalékos részvényket adjon. A közmunkaügyiminisztérium által összehívott ankét érdemben nem határozott Ruszinszkó villamosítása ügyében, mert a városok képviselői az előterjesztett elaborátumot nem akarták elfogadni. A Kolben-vállalat az ankéten azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a városok nem fogadják el ajánlatát, úgy a városok mellőz h^vel, a szolyvai fateleppel hajtja végre Ruszinszkó villamosítását. A városok képviselői a fenyegetés ellenére sem voltak hajlandók az ajánlatot elfogadni és ezért a Kőiben júniusra újabb ankétot hivott egybe, amelyen véglegesen el akarják dönteni Ruszinszkó villamosításának sorsát. A Federal Keserve Bank neim emelte fel diszkontját. Ne-wyorkból távirat ózzák: A washingtoni és nowyorki Federal Reserve Bank képviselői ma Washingtonban ülést tartottak, amelyen a diszkontemelés kérdésével foglalkoztak. A háromórás konferencia megáHapitotta, hogy ácsok a tényezők, amelyek a diszkont emelését megkívánták; télje- sen efláminálva vannak, úgy hogy a bankkamat emelésére szükség nincs. Newyorki pénzügyi körökben most meg vannak győződve arról, hogy a jövőben az 5 százalékos diszkontot valószínűleg nem emelni, hanem mérsékelni fogják. A magyar postatakarékpénztár betétkamata. Budapestről jelentik: A magyar pénzügyminiszter junius 1-től kezdődően a postatakarékpénztár által a takarékbetéti üzletágban a fizetendő törzskamatlábat 6.5 százalékban, a különleges kamatozású betétek kamatlábát pedig 7 százalékban állapította meg. Krausz Simon lemondott tözsdetanácsosi tisztségéről. Budapestről jelentik: A tőzsdetanács junius 4-én tartott ülésén Végh Simon tőzsdetanácsos bejelentette, hogy Krausz Simon tőzsdetanácsosi tisztségéről lemondott. Az elnök indítványára a tanács Krausz Simonnak tizenhét éven át, az intézmény érdekében kifejtett működéséért köszönetét szavazott. Az idei rendes közgyűlést a tanács junius 15-ére tűzte ki. Végül elrendelte a tanács, hogy a Pesti Viktória Gőzmalom részvényeinek tőzsdei jegyzése junius 8-ával beszüntettessék. Közel 60 millió pengővel emelkedett a magyar bankjegyforgalom. Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma a május 31-iki kimutatás szerint a május 23-iki állománnyal szemben 59.2 millió pengővel 446.35 millió pengőre emelkedett. Az emelkedés egyrészt az állam saját számláiról kiutalt összegekből ered, másrészt arra vezethető vissza, hogy a váltóbenyujtások az ultimószük- séglettel kapcsolatosan nagyok voltak. Az állami számlákról az elmúlt üzleti héten 38.1 millió pengő, egyéb számlákról pedig 1.5 millió pengő kifizetés történt úgy, hogy végeredményben a zsiróállomány 39.6 millió pengővel csökkent. A váltótárca 28.5 millió pengővel növekedett. Az érckészlet deviza- és váltópénzigények folytán 8.27 millió pengővel apadt. Az „Egyéb követelések" 1.8 millió, az „Egyéb tartozások" pedig egymilliópengős csökkenést tüntetnek föl. A svájci vasutak elektrifikálása kitiinő üzlet. Svájc a vasutak elektrifikálása terén egész Európában az első helyen áll. Vasutai- nak több mint felét már elektrifikálta és most is egy újabb ötéves programot készülnek a szövetséges vasutak megoldani. Az elektrifi- kálás Svjcban jó üzletnek bizonyul, mert a vasutak nagyon jelentékeny megtakarításokat értek el. A múlt esztendőben 150 millió koronát takarítottak meg szénen, munkabérekben pedig 80 milliót. A svájci vasutak hossza csak 3000 kilométer és ebből világlik >ki, hogy nemzetgazdasági szempontból mekkora megtakaritást jelent az elektrifikálás. Romániában is bevezetik a kényszeregyezségi eljárást. A román igazságügyminisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki az ezidő- szerint fennálló moratóriumeljárás megszüntetéséről és a csődön kívüli kényszeregyezség bevezetéséről. A törvényjavaslat lényeges rendelkezése az, hogy 50 százalékos minimális kvótát állapit meg és a határozat létrejöttéhez a hitelezők háromnegyed részének hozzájárulása szükséges. CRTfiKTÖZSDB Tartózkodó a prágai értéktőzsde Prága, junius 6. A mai tőzsde nyugodt hangulatban indult, a spekuláció kezdetben tartózkodott a vásárlástól, később azonban a jó külföldi jelentésekre akcióba lépett. Kedvező hatást váltott ki az a tény, hogy a pénzpiacon nem számítanak a csehszlovák hivatalos diszkont emelésére. Az üzlet barátságos irányzat mellett, általában szűk keretek közt mozgott. Egyedül a Krizák szilárdult 11.5 koronával. A többi ipari értékek 1—10 koronás emelkedést értek el, mig a Cseh-morva 30, Berg és Ilütfen 25, Köuigshoffer és Prágai Vas 15, Skoda és Első Pilseni 10 s a Brünni Gépek 2 koronával estek. — A banpiacon a Zsivno 25 fillérrel emelkedett, mig a Prágai Hitel 1 koronát vesztett. — A többi piacokon nem volt változás.-f- A prágai devizapiacon szilárd irányzat nyilvánult meg az összes külföldi értékekben.-f- Gyönge a budapesti értéktőzsde. A forgalom középpontjában a Bauxit állott, amely 2 pengővel esett. A többi értékek közül csak a Fegyver, Beocsini és Levante javultak. Zárlatkor az irányzat kedvtelen. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő ériékek közül a Moktár 93, Pestszentlőrinci 22, Részvénysör 126.8 pengő árfolyamot értek el. + Üzlettelen a bécsi értéktőzsde. A kuliez- ban csupáu egyes elektromossági értékek iránt mutatkozott érdeklődés, mig a magyar járadékok visszaestek. Korlátban a magyar értékek budapesti leadásra gyöngültek, mig a csehszlovák papirok közül az Aussigi Vegyi továbbra szilárdult. Zárlat felé a Magyar Általános Kőszén és a Magyar Cukor erős budapesti leadás következtében jelentősen esett.-f- A berlini értéktőzsdén ma szilárdabb irányzat nyilvánult meg és később az üzlet barátságossá vált. Ennek oka egyrészt a párisi tárgyalások kedvező befejezésében, másrészt pedig azon tényben állott, hogy sem az angol, sem pedig a Federal Reserve Bank nem emelték a diszkontot. Az üzlet a kedvező alaphangulat dacára is szűk keretek között mozgott. Az átlagos áremelkedések nem haladták túl a 2 százalékot. A forgalom középpontjában a montánértékek állottak, melyek kezdetbeni gyöngülés után visszanyerték veszteségüket. A bankértékek közül a Birodalmi és a Darmstadti Bank szilárdult. A devizapiacon a dollár kissé esett. ÁRUTÖXSDe-)- A prágai cukorpiac tartott irányzatú volt. Nyersárujegyzés Aussig loko 113, októberre 119.50—120.25.-f- A prágai központi sertéspiacra 534 darab sertést hajtottak fel és pedig 182 szloven- szkóit 10.25—11.70 koronás árban, 128 lengyelországit 11 koronás árban, 107 jugoszláv hízót 11-80—12.20 koronás árban, 117 magyar- országi hízót 11.40—11.80 koronás ár mellett. A piac forgalma vontatott volt. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes volt. A következő árfolyamokat jegyezték: tiszavidéki búza 22.80—23, felsőtiszai 22.45—22.65, egyéb 21.85—22.05, rozs 17—17.50, »b, elsőrendű 19.50—20, kö- zépminőségü 19—19.25, tengeri, tisztántuli 25.25—25.75, egyéb 24-50—25 pengő. + A mai budapesti terménytőzsde határidőpiacán, amint ezt budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat igen lanyha, a forgalom élénk. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 23.25, 23.20, 23.22, 1930. év márciusára 25.25, 25.20, magyar rozs októberre 28.40, tengeri júliusra 19.10, 18-90 pengő. + A berlini terménytőzsdén lanyha irányzat mellett a következő árakat jegyezték: birodalmi búza 212—213, rozs 185—187, árpa —.—, takarmányárpa 178—182, zab 180—190, búzaliszt 24— 28.5, rozsliszt 25.5—27.5, buzakorpa 11.75—12. rozskorpa 12, Viktoria-borsó 41—48. kis ehető borsó 28—34, takarmányborsó 21—23, peluska 21—26, lóbab 22—24, bükköny 27—30, repcepogácsa 18.50, lenpogácsa 21.20—-21.60, szárazszelet 11.60, burgonyareszeléik 15.60—16 márka. + A Ixavrei gyapjupiacon a junius—decemberi árut 15.50-nel jegyezték. A prágai tőzsde devizaiegyzései: junius 6 junius 5 Amsterdam , . . 1355.20 1359.20 1354.37y2 1358.37% Berlin .... 804.40 806.90 804.20 806.70 Zü rich.... 649.40 651.40 649.12'/, 651.12% Oslo (C hristiania) 898.50 901.50 898.30 901.30* Kopenbagen . . 898.37 901.37 898.— 901.— Stockholm . . . 901.62% 904.62% 901.12% 904.12% Mail and .... 176.41% 177.21% 176.35 177.15 Paris . . . . 131.90 132.30 131.85 132.25 London. 163.56% 164.16% 163.47 164.07 New Y ork Cable. 83.73% 33.83% 33.72% 33.82% Brüssel. 468 52'/, 469.72% 468.40 469.60 Mad rid ..... 469.— 471.— 469.— 471.— Belgrad................. 59.22% 59.47% 59.20 59.45 Sofia..................... 24.36 24.46 24.36 24.46 Konstantinopel . 16.05 16.15 16.05 16.15* Wien........ 474.10 475.60 473.85 475.35 Wa rschan. . . . 377.82% 379.82% 877.67% 379 67 V, Budapest .... 587.90 589.90 587.85 589.85 Buenos Aires . . 1412.— 1418.- 1412.— 1418.—1 Helsingíors ... 84.67% 85.07'/, 84.65 85.05 Riga..................... 647.50 650.50 647.50 650.50' Rio de Janeiro . , 400.— 402.— 400.— 402.— ’ Montevideo ... 33.65 33.85 33.65 33.85' Alexandria . . * 167.60 168.40 167.60 168.4C1 Athén ................. 48.85 44.15 43.60 43.90' Bu karest .... 19.93 20.13 19.92% 20.12'/. Kowno * • . . . 385.— S37.— 335.— 337.—1 Lissabon .... 151.10 151.90 151.10 151.90' Rovat ..... 901.50 905.60 901.50 905.60' Montreal .... 33.45 33.57 33.44 33.56* Prága, junius 6. Valuták. Holland 1351 'A, jugoszláv 59.10, német 803.20, belga 46734, magyar 58654, román 20.20. svájci 648, dán S06. angol 163.40, spanyol 49814, olasz 177.15, amerikai 33.52, norvég 896, francia 132.20. bolgár 24.40, svéd 898, lengyel 37654, osztrák 474. Vegye meg a Képes Hét ma megjelent, gazdag tartalmú legújabb számát — Minden újságárusnál kapható!
