Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-07 / 128. (2053.) szám

<090 janira* 7, péntek. 7 ■■■■■■■■■■■■■—— in mm KÍNAI KULTURF0LÉNY Ma: EGRI VIKTOR Nekem is eddig mindig gyanús volt, ha va­laki spengleri filozófiától átitatva, reményte­lenül pálcát tört az európai kultúra fölött, ezt a kultúrát sajnálatosan mindig összetévesztve a civilizációval, amivel eleve igazolta a dolog­ban való teljes járatlanságát, majd egy angyali mosollyal és égnek emelt szemmel a keleti kultúra fölényét kezdte hangoztatni. Ha kér­deztem, melyik keleti kultúrát gondolja, a régit talán, a Védák könyveit, a Mahabarátát, a Ramajánát, a Tadzsmahált, vagy Savitrit, Zaratusztrát, talán Szemirámisz függő kertjeit, a kínai porcellánt, a könyvnyomtatást, Li-Tai- Pe líráját; körvonalazza közelebbről azt a kul­túrát, mert egy leheletbe sok belefér; a Bodd- hisatta bölcsessége és egy pagoda artisztikus furcsasága; — a válasz elég rövid volt. Egybe­vetésről lévén szó, hát csakis a mai kínai kul­túrát és annak fölényét gondolhatta. Kérdem, járt-e Kínában? Dehogy is járt. Olvasott talán uj könyveket Kínáról? Dehogy is olvasott. Azonban van egy unokaöccse, aki orosz hadifogoly volt, négy évig nyomorgott Szibériában, a kinai határ mellett, az járt Kí­nában is és igen életesen beszámolt az ottani életről. Ma is emlékszik minden szavára. Hogy milyen igénytelen, végtelenül szerény, végte­lenül barátságos és átfogó értelmű nép és hogy kihasználja az ágyukkal, hadihajókkal, tankokkal felvonuló nyugati önkény. Ha a ki­nai rablóbandákat alakit a saját honában, tar­tományokat dúl fel, harácsol és százakat le­gyilkol, annak a magyarázata az éhség, de mi magyarázza az amerikai és európai kapi­talizmus telhetetlenségét, ezt a ,keleti ter­jeszkedést és hatalmi tébolyt? Miért tülekszik Anglia ott. Sangháj és Hankau körül, mi köze az orosznak a Hoangho békés rizsültetvénye­séhez, miért kacsintgat az annyira eleurópaia- sodott Japán a mennyei birodalomba, egyál­talában, miért, bolygatják meg annak a hallat­lan kulturfölénnyel bíró népnek nyugalmát? Ebben az utolsó pontban a legőszintébb lélek­kel adok igazat a vitatkozónak, mert bármeny­nyire is fel tudom fogni ezt a gazdasági érde­kektől determinált politikai tülekedést ott a távoli Keleten, azért még korántsem tartom szükségszerűnek, hogy emberek százezrei pusz­tuljanak el éhhaláííal, vagy katonák szuro­nyai, forrón zuhatagozó vasszilánkok alatt. Egyetértünk, barátom, mondom, nagyon is egy véleményen vagyunk, a mi nyugati civi­lizációnk igen embertelen valami és ne vár­jon humanizmust az imperializmus minden hatalmi eszközét igénybe vevő nagykapitaliz­mustól, de még a kommün ideáit vassal a ko­ponyákba verő embertől sem. Egyképpen barbár, aki gépfegyverhez nyúl, amikor igaz­ságról beszél. Láttam-e a Dzsingisz khánt, Pudovkinnak nagyerejü filmremekét, kérdi a vitába szálló. Hogyne láttam volna, kétszer is megnéztem, annyira hatott rám, rajongója, szerelmese va­gyok az orosz filmnek és tapsolok hallatlan emberségének, bármily agitativ formában is nyilatkozik meg. Ha igy van, mondja, akkor igazat kell adnom neki, hogy nem lehet ösz- szevetni ezt a kizsákmányoló, embertőrlő vé­res európai diktatúrát a kinai alázattal és megadással, az európai bestialitást és habzso­lást a keleti béketüréssel, a léleknek ezzel az utolérhetetlen felemelkedettségével, mely úgy ragyog fel, mint az igazi krisztusi szeretet. Erre persze megint csak bólintani tudok, nem szállók perbe vele, mert mindig megszégye­nít, ha a fentiek kapcsán valaki arra a tízmil­lió pompás emberi testre emlékeztet, melyet sikerült itt kulturfölénnyel és a civilizáció legfonákabb talámányaival vérré és sárrá gyúrni, meghalatni, magyarán mondva legyil­kolni, de azért még nem látom itt az össze­függést, nem tudom, mi indítja a beszélőt ar-' ra, hogy kinai kulturfölényt emlegessen? Emberem mosolyog. Egy mozdulattal jelzi, hogy magamnak, önön érzéseimnek mondok ellent, amikor elfogadva utalásait, tagadásba veszem a keleti fölényt. Megpróbálom magya­rázni. Nagyon mai dolgokról beszélek. Sajnos, orosz fogságban nem voltam, Kínában nem jártam, gondolatélményekkel jöhetek csak, szerény ujságjegyzetek kapcsán, amelyek nem rendíthetnek meg annyira, mint a személyes élmény. Olvasta talán a Párisban deákoskodó és francia gyárakban kenyerét kereső huszonhat­éves Tschengnek „Anyám“ cimü könyvét. Egy kinai fiú elmondja nagyon csöndes szavakkal az anyja, a nő rettentő nyomorúságát, elmond­ja anyja születését, gyerekkorát, szerelmét, házasságát, egész életét és vele keresztmet­szetben 30 esztendő Kínát. Aki ezt elolvasta, érzi a közvetlen kinai múltat és jobban érti meg a mát. Erről a máról csak néhány fosz­lányt adhatok. Egy európai nő látja, hogy az uccán eldől mellette egy koldusasszony. Elmennek mel­lette az emberek és nevetnek, nevet a policáj, a boltos, az ökörhajcsár, az egész ucca nevet, maga a koldusasszony is, nem diszkréten és tapintatosan, hanem teli szájjal röhög, mert olyan borzalmasan jjóizü, ahogy az öreg vac- kalódik és jajgat. Aztán szitkozódni kezd a koldusasszony, megátkozza az egész uccát. Borzalmas átkot mond, tegnap még nem tud­ta volna kimondani, ma már meri. Miért? Megjelenik egy fiatal kinai diák és a hóna alá nyúl és felsegíti. Más jelenet. A vendéglőben az apa a fia tiszteletlenségéről beszél. Asszonyt akar a fiának választani, de a fia azt mondja, hogy ő tanulni akar. Nem érti a fiút. Megverte né­hányszor, de az nem használ. Nem lehet érteni ezt a mai fiatalságot, azt mondja a fia, ha nem engedi tanulni, akkor nem fogad el tőle többé ételt. Két nap óta nem evett már a fiú. Most mit csináljon, nem mer a lány apjának szemébe nézni, akivel már mindent eligazí­tott. Véresre veri megint a fiát, de engedni fog. És ez borzasztó, az apák tisztelete kihal, őt agyonütötte volna az apja. És ki fogja ezek után elvenni azt a lányt. Meg van bélyegezve, hogy a fia nem vette el feleségül. Más eset. Börtönbe hurcolnak egy embert, mert egy másik ráfogta, hogy benn volt a Becs, jnnius 6. Miután Gartner Félix másfél napon át a szerencsétlen véget ért Djidji hercegnővel való szerelmi viszonyát nyílt és zárt tárgya­láson kiterítette az egész világ elé, tegnap délután Mouheb pasa, a meggyilkolt egyipto­mi hercegnő édesapja lépett az esküdtszék elé. Az európai arcszinü, szürke hajú férfiú, francia nyelven mondja el vallomását és mint diplomata ezt a nyelvet kitünően beszéli. El­mondja, hogy először a múlt év augusztus 18-án, amikor Kairóban tartózkodott, hallott Gartnerről. Ekkor ugyanis levelet kapott a vádlottól, amelyben leányának kezét kérte meg. A levél különös hatást tett rá, valóság­gal gyerekes írásnak tartotta. Gartner levele olthatatlan szerelemvágyról beszélt. A kérő nemesi származásával dicsekedett, levezette családfáját, amely a XII. századig nynlik vissza és elmondotta, bogy­óséi tanácsosai voltak a római szent biro­dalom legnagyobb uralkodójának, V. Ká­roly császárnak, akinek országában nem nyugodott le a nap. ­Megírta azt is, hogy havonta 700 siltínges jö­vedelme van. A túláradó levélben Gartner kijelentette abbeli készségét is, hogy elhagy­ja a keresztény hitet és mohamedán lesz, ha Mouheb pasa igy kívánja. A levél vétele után a pasa Bécsibe jött, ér­deklődött Gartner után, de nagyon rossz in­formációkat kapott. Uigy értesült róla, hogy leányának kérője egy angol nőt vett el fele­ségül, akivel semmit sem törődik. Legszíve­sebben ajtót mutatott volna az udvariénak, leányát azonban óva intette a Gartnerrel való érintkezéstől. Egész családja panaszkodott előtte azon erőszakos hatalmaskodás miatt, amelyet ez a boldogtalan ember leánya felett gyakorol. Állandó tolakodásában volt valami hipnoti­kus és lenyűgöző erő. Végül leánya is torkig volt udvarlójával és menekülni akart előle. Néhány nappal azelőtt, mielőtt diplomáciai útban Hágába ment vol­na, leánya sírva kérte őt, hogy segítsen rajta. Mivel Gartnerrel nem akart személyesen tár­gyalni, az egyiptomi konzulhoz fordult, aki megígérte közbelépését. Sajnos, ez már elké­sett és időközben bekövetkezett a szerencsét­lenség. Ezután könnyek között veszi védelembe leánya erkölcsi életét, amelyet a gyilkos nem átallott nyilvános tárgyaláson megrágalmazni. A boncoló orvosok jegyzőkönyveivel bizo­nyítja be, hogy leánya érintetlen volt és mindaz, amit Gartner róla elmondottt, alan­tas rágalom. A szenzációs bünpör tárgyalásának harmadik, csütörtöki napja is a rendkívüli érdeklődés jegyében zajlott le. A vádlott védője a tárgya­lás kezdete előtt kijelentette az újságíróknak, hogy Gartner kapitány feltűnően bizakodó hangulatban vau. ami a tegnapi tanúkihallga­tások után nem nagyon érthető. Hiszen a ta­nuk vallomása azt az autobiografiát, amelyet a bőbeszédű kvietált kapitány önmagáról adott, lényeges pontjaiban rendítette meg és különösen az derült ki, hogy a pénzkérdés második házasságában éppen úgy, mint Dji- djivel való viszonyában igen nagy szerepet játszott. Délután ismét zárt tárgyalás volt, amelyben különböző tanuk Gartner és Djidji szerelmi életéből olyan dolgokat mondottak el, amelyeket a nyilvánosság előtt megtár­gyalni nem lehetett. Haberda professzor, aki­nek véleményét az Erdélyidéle bünpörben is kuomitangban. Nem fogják halálra ítélni, mert nincsen beigazolva a bűne. A felesége az is­merősöknél pénzért könyörög. Jaj, milyen fa­lánkok a hivatalnokok, mennyi kell megvesz­tegetésre, 600 dollár kell az ügyvédnek, aki védeni fogja. Az európai, aki ezt hallja, azt mondja, hogy jelen akar lenni a tárgyaláson. Hová gondol! A tárgyalás szigorúan titkos. Még azt hinnék, hogy védeni akarja, minden­kit gyanússá tenne, még biztosabban elitél­nék. — Ez csak leheletnyi vázlat a kinai füg­getlen bíróságról. Felszáll a villamosba két nő. Egy éltesebb hölgy és egy fiatal. A kocsi zsúfolva van. A nők állnak, a férfiak ülnek. Egyszerré feláll a sarokban egy deák és hellyel kínálja a höl­gyeket. Az egész kocsi nevet. Ez a fiatalem­ber diszkreditálja az egész férfitársadalmat, meg van bolondulva, ez egy uj ember, vesze­delmes ujitó, akivel jó volna ma végezni, mert holnap már diktálni fog. Igen, a régi kinai kultúra, a finom tussraj- zok, a porcellán és a könyv, az ének a holdról, meg a lótuszvirágról, a krétakör exótikus felhasználta a védelem, ezen a délutáni zárt- ülésen mondta el szakértői véleményét a her­cegnő virginitásának jellegéről. A mai tárgyaláson különben egy pótesküd­tet kellett már behívni, mert az egyik esküdt súlyosan megbetegedett. Különös érdeklődés mellett kezdődött meg ezután Mac Carvey asszonynak, a dúsgazdag angol nagyiparos özvegyének kihallgatása, aki most a Gartner- Hamültön nevet viseli, miután egész rövid ideig a felesége volt Gartnernek. Külső fellépése után teljes ellentéte a meg­gyilkolt Djidjinek. Nagyon határozott angolszász női típus, 55 éves, tehát hét esztendővel idősebb, mint Gartner. Kissé férfias allűrjei vannak és ma­ga is beismeri, hogy férjével szemben kissé erélyesen lépett fel. Gartner legalább is azt mondotta, hogy úgy bánt vele, mintha lakája lett volna. Az elnök figyelmeztette az asszonyt, hogy a törvény biztosítja neki #zt a jogot, hogy a vallomást megtagadhatja. Határozott hangon mondja: — Vallani akarok! Elmondja, hogy Gartnerrel egy előkelő tár­saságban ismerkedett meg. Csak vonakodva fogadta el házassági ajánlatát. Gartner egy babban kérte meg a kezét és ő, sajnos, elmu­Léva, junius 6. (Saját tudósítónk tói.) Tegnap este folytatta Léva képviselőtestülete félbesza­kított közgyűlését. A közgyűlésen föl tűn őst keltett Miklóssy Bélának, a szociáldemokraták uj vezérszónokának fölszólalása, aki az elnöklő városbirő figyelmét arra hívta föl, hogy a közgyűlés fegyelmét erősebb eszközökkel biztosítsa, azonban önfegyelmet kell tanúsí­tani a közgyűlés tagjainak is. Hangoztatta, hogy a különböző pártvélemények és politi­kai fölfogások kölcsönös megbecsülése szük­séges a város ügyeinek zavartalan intézésé­hez. Várospolitikai körökben ezt a fölszólalást úgy kommentálják, mint a távollévő Breuer Géza, volt baloldali blokkvezér felé irányzott figyel­meztetést, akinek harcmodora teremtette meg azt a zavaros atmoszférát a lévai városházán, amely a munka menetét idáig olyan kedvezőt­lenül befolyásolta. A kommunisták mindinkább szeparálódnak a szocialistáktól s a tegnapi közgyűlésen már azt követelték, hogy a városbirő ne engedjen olyan tág terel a szocialisták bőbeszédüségé- üek az aránylag jelentéktelen kérdésekben. Vank kommunista városatyának eme fölszóla- lását a jobboldal élénk helyesléssel fogadta. Mindezen jelenségekből arra lehet következ­tetni, hogy a baloldali körökben is komoly törekvés kel életre az eddigi szellem megszüntetésére s ez a város érdekében nagyon is kívánatos volna. A közgyűlés elsőnek a villanyossági ügyet tárgyalta. Elvben elfogadta a Középszloven- szkói Villamossági R. T. árajánlatát a Léva szimbolikája, a színes selymek, — mindezek­ben úgy tudok hinni minden kinai fal, kegyet­len vérpatakok ellenére, mint a középkor gó­tikus csodáiban, Trisztán szerelmében, Giotto madonnáiban. De mért volna különb a mai kinai kultúra a mi hanyatló kultúránknál. Mért volna mélyebb és lényegesebb ez a ke­leti ember, a szépet nagyobb áhítattal fogadó, cselekedeteiben nemesebb, az időt emberib­ben vállaló, miért volna különb ember ez a rejtélyes idegen? Talán, ha az apa nem fog kétségbeesni, hogy a fia nősülés helyett tanulni akar, ha az eleső öregasszonyt nem gúnyolják ki az uc­cán, ha egyszerű gyanú alapján nem sújt le a hóhérbárd, ha majd a ma udvariasan fel­álló kinai deák veszi kezébe népe sorsát, igen, akkor el fogom hinni igy a távolon át is, soha­se jutva el a Kék folyó partja mellé, hogy ha régebben többet értek azoknál az emberek­nél, akik kölöncként a nyakán ültek, hogy hogy egyenrangú dolgozó társként kezet nyújt­hatnak a mi munkásainkkal. lasztotta, hogy a férfi felől megfelelő módon érdeklődjék. A nyilvános eljegyzés keresztleányánál, Zeppelin grófnőnél Németországban történt. Keresztfia jött el az esküvőre Bécsbe és ő rendezte az esküvői lakomát. A lakomán Gartner meghívására Djidji is megjelent nővérével, anélkül persze, hogy ö sejtette volna, milyen viszony van férje és az egyiptomi nő között Még az esküvő előtt kínos összeütközésekre került a sor pénzügyek miatt, elsőizben ak­kor, amidőn Gartner felesége számára 50/'o0 silling végkielégítést kért tőle. ő csak 20 *0 süli üget adott. Férje még arra is kényszeri- tette, hogy képeiből adjon el adósságainak kifizetése céljából. Amikor nászuton voltak, egy öreg bécsi hölgy is ült a szakaszban, aki elől Gartner pánikszerűen menekült. Mikor a kocsit elhagyta, az idegen hölgy figyelmezte­tett arra, hogy óvakodjam Gartnertől. Gartner első feleségét is mindenéből kifosz­totta. Valóban férje Monté Cáriéban csaknem minden pénzét eljátszotta, ujből és újból pénzt követelt tőle. Vallomásának végén azonban az asszony mégis megállapította, hogy Gartner egészében elbájoló lény volt és neki nagyon tetszett. részére történő áramszolgáltatásra. A rész­vénytársaság nyers villamosáramot szolgáltat a lévai városi villamtelepnek, amely az ára­mot transzformálja és saját vezetékein osztja szét fogyasztóinak. A részvénytársaság által szállítandó áram egységára 400.000 kilowattos fogyasztásig 75, 800.000 kilowattig 70, ezen fölül pedig 65 fillér. A harminc kilowattnál nagyobb fogyasztókat a részvénytársaság saját vezetékén közvetlenül láthatja el árammal. A városi közvilágításnál a fölhasznált áram húsz százalékát a részvénytársaság nem számlázza. Az áramvételezéssel kapcsolatos, invesztíció terhét a város viseli. A részvénytársaság két év alatt köteles a párhuzamos távvezetéket ki­építeni. A vis majoron kívül maximálisan évi huszórai áramkimaradás pönálémentes. A szerződést tízéves tartamra akarják megkötni. A tanácsnak javaslatát a közgyűlés egyhangú­lag fogadta el. A közgyűlés a Szlovák Liga kérelmére a főtéren területet engedett át a fölállítandó Steíánik-szobor részére. Földes Dezső szín- igazgatónak 10.000 koronás szubvencióra vo­natkozó kérvényét fedezet hiányában elutasí­tották, de a jövő évi költségvetésben már gon­doskodni fognak a színházi szubvencióról. A szubvenciót a szinpártolóegyesület fogja kérni és ő is használja föl a magyar színészet támo­gatására. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja n Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg mindeu csütörtöknS Mouheb pasa, Djidji hercegnő atyja, boncolási jegyzőkönyvvel bizonyitja meggyükoii leánya becsületét Vallomások Gartner olíhatatían szerelméről, hipnotikus erejéről — és arról, hogyan rendezte adósságait első felesége pénzéből lém közgyűlésén a kommunistákkal mintMábSi szakító szocialisták mérsékeltebb álláspontot foglaltak el Uj szellem Léva közgyűlési termében? — Léva város villanyos­árammal való ellátása /

Next

/
Thumbnails
Contents