Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-28 / 146. (2071.) szám
1929 jttMna 28, péntek. «KVCCTMAfií^mBLM 9 SzmHÁzKönWKaLTüRA Pirandetto nem félti a színházat - a beszélő filmtől Azt mondja: a legtökéletesebb film is csak utánzata a színháznak Az Illatosított FLY-TOX megöl garantáltan jegyet szúnyogot, Jj molyt, tetüt, | hangyát, svábbogarat, bolhát stb. Emberre é» állatra ▼easálytelea. Nem méreg! Nem hagy foltét 1 Mindenütt kaphatói Proapektuii kiriaatr* küld » esetiszlováklai mérképviselet bah a XÍL, Fochova 129 Talofon 549-37 ■TOX a rovarirtószerek királya. Hatása meg tépő i U gyei |em MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A széteső depressziók ma újból esős, hűvös időjárást idéztek elő. A hőmérséklet emelkedőben van, maximuma Losoncon 20, Prágában 19 fok volt. — Időprognózis: Borús, esőre hajló, egyelőre váltó satlan hőmérséklettel, északi széllel. — Nyitrai öregdiákok találkozója Budapes- en. Budapestről jelentik: A nyitrai premon- rei gimnázium 1904-ben végzett növendékei jedden tartották huszonötéves találkozójukat a magyar fővárosban. Rubinok István dr. >rszággyülési képviselő hivta össze osztályosait, akik közül tizenöten jelentek meg, íöztük Mirbach Antal báré felsőházi tag. A piaristák házi kápolnájában szentmisét hallgattak, délben pedig az egységes párt klub- helyiségében ebédre gyűltek össze a volt osztálytársak. Rubinek István dr. pohárköszöntőjében hálás szavakkal emlékezett meg a volt tanári karról, amely nemcsak tanításával, de példaadásával is egymás megbecsülésének és szeretetének érzését, a mély vallásosságot és a kötelességtudást oltotta mind- annyiukba. A találkozó résztvevői a délutánt is együtt töltötték, kellemesen emlékezve vissza az elmúlt időkre. — Magyar orvos sikere Mexikóban. Paal Gyula dr. kiskőrösi községi ügyvezető orvos, Paal Gyula rimaszombati nyugalmazott állami tanító nagytehetségü fia Mexikóban spanyol nyelven is megszerezte az orvosi diplomát. — Dr. Neufeld Béla, a prózai (Prof. Schmidt) és a bécsi (Prof. Ortner) belgyógyászati klinikák gyakorló orvosa Karlsbadban megnyitotta rendelését. Alté Wiese 14. Haus „Weisser Hasé". — Megszüntetnek egy régi budai temetőt. Budapestről a következő hivatalos felhívást küldték be lapuinkhoz: A budaipesti I. kerületi hidegkuti-utL, régi vízivárosi volt katonai temetőt 1933 mágus 1-ig kiürítik. Az e temetőben nyugvó katonai halottaknak Csehszlovákiában lakó esetleges hozzátartozóit az illetéikes hatóság ezúton hívja fel, hogy halottaikat a temetőben akár földal alt levő sírokból, akár kápoltnaszerü sírból tokiból 1933 május hó l-4g szabályszerű módon más használatban levő temetőbe helyeztessék át, .vagy hazájukba vitessék el, mert az eddig az időpontig át nem helyezett vagy el nem szállított halottak földi maradványait közös sírba fogják eltemetni- Az érdeklődőknek felvilágosítást nyújt a budapesti honvéd-vár o«- pasranosnokság teanetéeügyi előadója (IV, Veres Pálné iii. 1), Illetve a Farkasréti temető igazgatósága. Ugyanitt lehet előterjeszteni 1932 május hó 31-ig a halottak áthelyezése iránti kérelmeket is. — Aradon még a magyar rikkancsokat is fildö- eik. Aradról jelentik: A rendőrség tegnap reggel lefogta a* Aradi Közlöny, az Uj Hírek és az Aradi Friee Újság rikkancsait, beterelte őket a rendőrség központi épületébe, ahol a rikkancsokat azon a címen, hogy árusítási engedélyük nincs rendben, összesen mintegy harmincezer lej pénzbüntetésre ítélte. Ez a zaklatás nyilván összefügg egy román lap tegnapelőtti kirohanásával a magyar sajtó ellen- Ez a Lap azt irta, hogy a magyar lapok csak a hatóságok türelmének köszönhetik létüket, ennek pedig ideje, hogy vége legyen. [“GYA'RKÉMÉNYEK I lchul2.A..OKL.M£i9NÖK BRAT/SLAVA LEINBURGGASSE 22. — A keresztényszocialista párt erősödése a szlovák vidékeken. Nyitrárói jelentik: Az országos keresztényszoeialista párt szlovák osztálya a legutóbbi napokban is sikerült pártgyüléseket tartott több szlovák községben, ami a pártnak a szlovák vidékeken való további erősödését igazolja. így igen látogatott gyűlések voltak Alsója tton s a felső Nyílra vidékének egyes szlovák falvaiban. — Kassáról jelentik: Fleischmann Gyula dr. tartománygyülési képviselő vasárnap a keresztényszocialista párt nagymihályi szervezetét látogatta meg, ahol a pártvezetőség előtt ismertette az aktuális pártpolitikai kérdéseket.. Ugyancsak vasárr'ap meglátogatta a nagymihályi járás magyar községeit is, amelyekben sikerült pártértekezletek voltak. Mindenütt megbeszélte a községek vezetőivel a helyi közigazgatási és közgazdasági .kívánságokat, amelyek ügyében Fleischmann Gyula dr. az illetékes hatóságoknál sürgősen interveniálni fog. — Restaurálják és megnyitják a londoni Darwin-házat. Londonból jelentik: Darwin down-kenti régi lakóházát múzeummal rendezik be és átadják a nyilvánosságnak. A házat G. Buckston londoni orvos vásárolta meg és a nemzetnek ajándékozta. Régi családi fotográfiák alapjáu hitelesítették a Dar- win-ház egykorú bútorait és elhelyezését. Az íróasztal, amelyen Darwin „A fajok eredetét" irta, ismét az eredeti helyén áll, mellette a kísérleti asztal s a kísérleti szerszámszekrény. Az uj tapéták alatt megtalálták a régi nyomait és a kapott minták alapján elkészítették az eredeti tapéta meglehetős hü másolatát. Fontos szolgálatokat tett a restaurálás munkájában Darwinnak egy még ólő, öreg szolgája Százezer koronát lopás egy prágai operaénekesnö lakásán ^rága, junius 27. Néhány héttel ezelőtt nagy feltűnést keltett az a rablás, amelynek áldozata Szedlácsková Anna, aa európai hírű cseh színésznő lett. A színésznő, amidőn partnere kíséretében egy profen űzi vendégjátékáról Prágába utazott, utitársával együtt Parduíbitz közelében bódulatot érzett s mire felébredt, több mint százezer korona értékű ékszerei eltűntek. A vasúti rablót később kinyomozták egy rovottmultu utazó ügynök személyében. Most, amint a Vecerni Geské Slovo írja, egy másik prágai művésznő, ezúttal a Nemzeti Színház egy volt operáéne- kesnője, lett egy százezer koronáé lopás áldozata. Az ügy hátterét egyelőre még mély homály borítja. A művésznő, akinek nevét a lap elhallgatja, egy másik hölggyél lakik közős lakásban. Tegnap az operaénekesnö jelentést tett a rendőrségen, hogy föld éri tét len módon lakásából eltűnt kiét betétkönyv, melyek közül az egyik 75.000, a másik pedig 50.000 koronára szólt. Azonkívül eltűnt egy 10.000 koronás adóslevél. A művésznő a betétkönyvek eltűnését akkor vette észre, amidőn elutazott egy vendége, aki múlt hét szombatjától junius 24-ig volt nála. Érdekes, hogy a művésznő sok értékes ékszere és értékpapírja érintetlen maradt, csak a két betétkönyv tűnt ed. A rendőrség a titokzatos ügyben a legnagyobb diszkrécióval folytatja a vizsgálatot. Róma, junius 27. Luigi Pirandello, a nagy olasz drámairó, aki nemrégiben érkezett vissza Amerikából, a Corriere della Sera hasábjain fölötte érdekesen nyilatkozott a színház és a mozi jövendőjéről, valamint a beszélőfilmről. Pirandello, akinek szempontjai és állásfoglalásai mindig érdekesek, künn Amerikában erősen figyelte a beszélőfilm küzdelmét a néma filmmel, valamint a színházak helyzetét és igy állásfoglalása fölötte érdekes. Pirandello felveti azt a kérdést: miért hiszik sokan, hogy a beszélőfilm veszedelmes volna a színházra s miért állítják, hogy a film el fogja pusztítani a színházat? A színház, akár a drámai, akár a prózai színház, —■ mondja Pirandello, — nyugodt lehet,, hogy nem fog eltűnni a föld színéről. Miért? Mert nem a színház az, amely mozi akar lenni, hanem a mozi az, amely színház akar lenni. A legnagyobb győzelem, amelyben a mozi reménykedik, az, hogy foíografikus és mechanikus többé vagy kevésbbé jó utánzata lehet a színháznak, már pedig nincs oly utánzat, amely értékesebb lenne az eredetinél. Pirandello azt vitatja, hogy a mozi alaptévedése az, már megindulásától kezdve, hogy hamis utón jár, mert ez az ut az irodalom útja, ez pedig nem az övé. Ezen az utón a mozi kettős lehetetlenséggel találkozik. Egyfelől nem tudja fölöslegessé tenni a szót, másfelől pedig nem tudott újat adni a szó helyett. Pirandello ezt úgy érti, hogy a mozi nem találta meg azt a kifejezési módot, amely független volna a sző erejétől. Mert csak látvány lett belőle és igy hiányzanak belőle azok a szellemi és eszmei értékek, amelyek az irodalom értékét alkotják és amelyeket semmi mással nem lehet kifejezni, csak az emberi sző hatalmával. Már most — mondja Pirandello — a beszélőfilm ezt az alapvető hibát akarja kiküszöbölni, de szerinte ez nem javítja vagy súlyosbítja a mozi helyzetét, hanem elmélyíti. A mozi ezáltal elveszti tulajdonképpeni lényegét. Eddig meg volt számára a fejlődésnek az az útja, hogy különválik az irodalomtól, most azonban a beszélőfilm révén nem lesz más, mint íotografált és mechanikus utánzata a színháznak, ez az utánzat pedig nem éri fel a színház értékét, amit meg is próbál okolni Pirandello. A színházban az élő szó élő ember ajkáról hangzik, míg ezzel szemben a beszélőfilmnél nem látjuk a beszélő színész testét, hanem csak fényképét. Ezek a képek nem beszélnek, hanem csak látjuk őket. És amikor beszédüket mechanikusan pótolják, akkor ez a beszéd természete* ellentétben van árnyéklényükkel és ahelyett, hogy az élet hatását tenné ránk, a gép erejét mutatja nekünk. Már pedig a gép soha sem győzheti le a* élő embert. Pirandello azt mondja, hogy a beszélőfilmnek az a hibája, hogy hangja sohasem lesz az ember hangja, hanem mindig a gépé. Mindenkor a gramofoné és soha sem az életé. Ha a technikai fejlődésnek sikerül ezt akként megoldani, hogy a képek tökéletesebbek lesznek és a beszéd is tökéletesebb, akkor a vesezedelem még nagvobb lesz, mert a képek még inkább a gép hatását teszik majd az emberre, nem pedig az életét. A színház ezért marad mindenkor fölötte a mozinak, mert a színház marad a valóság és a mozi lesz mindig az utánzat, amely keresi az utat arra. hogy csak hasonlítson a színházhoz. Pirandello szerint a beszél'őfilnmek azt a problémáját sem lehet megoldani hogy mindenki számára érthető legyen. A néma film minden nép számára ugyanaz volt, mert minden nemzet látása azonos. De nyelve minden nemzetnek van és minden nemzet a maga nyelvében él. A film ezáltal elveszíti nemzetköziségét, mert a színészek nem tudnak beszélni minden nyelven és a gramofon beállítása az egyes nyelvekre soha sem lehet tökéletes, mert minden nyelv más-más beszédmódot, más-máá taglejtést, az arc más-más kifejezését követeli az embertől. A film azonban önállóságát is elveszti, mert a beszélőfilm rendezői nem lehetnek a régi rendezők s ezeknek már színházi rendezőknek kell lenniök, vagyis a beszélőfilm Jódkurát igénylők kérjék a Csizi "Dód Bróm Erüröö Prospektusát mmmmmmmmmBmmummmmmmmsmaammmmmmBmmmmmmamaummm mindinkább színház lesz s ha az lesz, akkor mi szükség van a beszélőfilmre, mint másolatra, amikor helyette ott van a tökéletes és meglévő színház. A nagy olasz drámairó, amiként látható, nem félti a színházat a filmtől s legkevésbé félti a beszélőfilmtől. Még csak a néma mozit sem félti. Mindenesetre érdekes az ő felfogása, mert Pirandello kétségkívül egyike azoknak, akik legvilágosabban szokták látni az irodalom és a művészet helyzetét. (*) Megjelent Darvas János verseskönyve. Most jelcint meg a pozsonyi Angermayer-cég nyomásában Darvas Jánosnak, a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársának, ..El-sülyedt világ" cimü venseskönyve. A tetszetős kiállítású, 96 oldalas könyv, amelynek méltatására legközelebb visszatérünk, kétségkívül a szlovenszkói magyar irodalomnak legnagyobb értékei közié tartozik és szerzőjének az egyetemes magyar Iliire, munkásai köréiben is előkelő helyet biztosit. A könyv bolti ára 15 korona, de a Prágai Magyar Hírlap előfizetői a pénz előzetes beküldése esetén a szerzőnél (Pralba II, Panská ul. 12, II.) előjegyzési árban, 10 koronáért kaphatják meg. (*) Anita Loos szerint egyik férfi sem házasodik szívesen. Anita Loos, a legnépszerűbb amerikai írónő, akinek a Szőkék előnyben cáirnü regénye rekordki&dást ért, el és sziudarah fórmájában is nagy rfk-ent aratott, Berlinibe érkezett. Férje John Emerson amerikai író kísérte el útjára. A kérde- zőrködésekre Anita Loos többek között a következőket mondotta: „Hat hét alatt írtam a Szőkék előnyben cimü regényt. Sízeiptemberben került Műire Párába® és Berlinbe® en®ek a regénynek színpadi változata. Uj regényem, amely folyatatása az elsőnek, a következő címet viseli: „De barnákat vesznek cl feleségül". (Hűséges fordításba® ugyanis az első regénynek ez a címe: „A férfiak a szőkéket kedvelik". Sokat foglalkoztáim a házasság problémájával és megái lapítom, hogy egyik férfi sem házasodik szívesen. Egyébként a szőkék és a barnák harcában én képviselem a barna típust", j Anita Loos Berlinből Bécsije utazik néhány napi j tartózkodásm. (*) Uj vándorszinházat szerveztek Olaszországban. Milánóból jelentik: Néhány nap múlva hagyja el a várost az az újonnan kreált vándorazinháx, amelyet a modern technika legújabb vívmányaival felszerelve indítanak útnak a nagyobb olasz városokba. A színpadot, dekorációkat a leghíresebb olasz tervezőművészek készítették. Túri®, Róma és Nápoly után az olasz délvidék nagyobb városait látogatja meg ez a színház. A megnyitó előadáson Mussolini is képviselteti magát. (*) A Rajna kincse elkésett nézőit a párisi rendőrség vitte be a színházba. Párásból jelentik: A páni síi Wagner-ünnepségek most kez dőd tek m eg « Theatre des Ohamps Elysées-ben a Nibelungen- ring első darabjának, a Rajna kincsének előadásával. A wagneri hagyományokat mindenütt respektálják s a Rajna kincse előadásában közel három óm hosszat nem tartanak szünetet. Párásban is ragaszkodtak ebhez a tradícióhoz, már csak HöS'S'llnre, a bayreutM karnagyra való tekintettel is s igy kilenc órakor este, a mik öt a zenekarból felhangzott a Rajna kincsének nyitánya, az ajtókat bezárták és az elkésetteket nem engedték be a nézőtérre, ami azt jelentette, hogy a fizetett jegyért egyáltalában nem kerülhettek be a szán- házba. Az elkésettek — bár negyvenen-ötvene® lehettek — hangoisan kifakadtak és méltatlankodtak a színház eljárása ellen, mert nem értesítették őket kellőképpen arról, hogy az előadás egyfolytában, megszakítás nélkül zajlik le. A nagy lármára az elégületlenlkedő Wagner-rajongókat kivezették a színházból, de ez csak olajat öntött a tűzre. A hangulat egyre ingerültebb lett e elkeseredésüket csak növelte az, hogy a pénztár nem akarta a jegyek árát visszafizetni s az igazgatóságtól sem jött le senki, hogy a kínos ügyet megbeszélje az elégületlenekkeL Egyre kritikusabbra fordult a helyzet, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a legközelebbi rendőrállomáson jelentést kell tenni az incidensről. A rendőrség közbelépésére az igazgatóság iis beadta a derekát 8 megengedte, hogy az elkésett wagne-riánusok izzadva, felhevülve elfoglalják helyeiket, persze akkor, amikor az első felvonás a vége felé járt. (*) A szépirodalmi munkák szabadforgalmát óhajtja a Pen-KIubok kongresszusa. Bédsből jelentik: A Pen-Klubok bécsi kongresszusa bizottságot küldött ki annak az indítványnak a megvizsgálására, amelyet a könyvek nemzetközi szabadforgalmának biztosítására Radó Antal magyar kiküldött terjesztett elő. A bizottság beható vita után, csekély módosítással elfogadta Radó Antal indítványát és kifejezte azt az óhajtását, hogy ne csak a tudományos és technikai munkák nemzetközi forgalmára érvényesítsék, hanem a szépirodalmi munkákra is. A bizottság részéről jóváhagyott indítványhoz a kongresszus teljes ülése vita nélkül, általános helyesléssel hozzájárult. — A kongresszus szerdán tartotta záró ülését. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Péntek: Kisértetek. Szombat és vasárnap: Csikágói hercegnő Vasárnap d. u.: Párisi divat. Pozsonyi mozik műsora: Junius 28—juÜus 1. Redoute: Bili a jó katona. Atíon: A rablólovag. Tátra: Walzertraum. Elité: Strogofí' Mihály. A KASSAI FÓRUM MOZGÓ HETI MŰSORA: Péntek—szombat: Csárdáskirálynő. — Főszereplő: Liano Haid. Oscar Marion, Ráday Imre és Székely Ibolyka. Vasárnap—hétfő: Charlotte ’ 'i! . (Pútty Lya, Alfonz Fryland, Angelo Ferrari, Andre Mattom.)
