Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-28 / 146. (2071.) szám
2 1929 Inaim 28, péntek«pxyw?a*A\AGVAR-mraiai> keresztül kifelé tóduló benzolgőzt és e: okozta a robbanást. A katasztrófa pillanatában a gyárépület tele jén tartózkodott Buobwald Pál 21 éves műn kás, aki a ventillátort akarta megjavítani. Mi reggel ugyanis, mielőtt megkezdték a gyár bán a munkát, észrevették, hogy a ventillátor nem működött jól. Buobwald Pált azért küldték fel a háztetőre, hogy rend behozza a szellőztető készüléket. Abban a pillanatban azonban, amikor felért a háztetőre, bekövetkezett a robbanás, melynek ereje Buchwaldot a háztetőről a földre vágta, úgy hogy belső sérüléseket szenvedett. Hörnesz Károly dr., aki különben a pozsonyi propellervállalatnak és a pozsonyi halóli áv éh áznak is tulajdonosa, 1927 február elsején alapította ezt a gyárat Durvay Károly pozsonyi építésszel együtt. A gyárban hatvan munkásnő dolgozott két munkaszakaszban. Naponta 3000 kilogram gummi-val kevert ben- zolt használt fel a gyár, amelyből gummiáru- kat gyártottak. A Szégner-ucca 3. szám alatt levő gyárépületben valamikor a pozsonyi posztógyár volt elhelyezve. Tiz évvel ezelőtt a gyárat leszerelték és a gépeket Weisz Man- fréd csepeli gyárába szállítótták. E gyárépület helyiségeinek egy részében a Wolff Ede- féle parkettgyár nyert elhelyezést, valamint a Hörnesz-féle gummiárugyár. Itt van elhelyezve a Pocisk-féle nyomda is, amelyben a Robotnieké Noviny cimü szlovák és az A Reggel című magyarnyelvű napilapokat nyomják. „Tüzes téglák és égő gerendák hullottak" Munkatársunk ma délelőtt látogatást tett az államkórházban, ahol a bőrgyógyászati osztályon helyezték el a sebesülteket. Rengeteg ember ácsorog a kórház előtt, akik várják a folyton étkező mentőkocsikat. A munkások hozzátartozói. Egyik munkásnőt a bátyja keresi. Fölvezetik a bőrgyógyászati osztályra, ahol megállapítja, hogy húga nincs a sebesültek között. Bevezetik a hullakamrába, ahol borzadva ismer rá húga holttestére. Vasik Máriát, aki szintén halálát lelte a borzalmas katasztrófában, a férje keresi. Senki sem akarja megmondani neki, hogy már halott A hullaházban összesen kilenc halott van. Több munkásnő halálát a légnyomás okozta. Négy halottat egy csomóban találtaik, amint egymás mellett feküdtek. Egy munkásnőt pedig a kazán mellett találtak meghalva, teljesen megszenesedve. A sebesülteket a kórházban a rendőrtiszt- viselők hallgatják ki a katasztrófa lefolyásáról Több sebesült elmondotta, hogy körülbelül egynegyednyoíte lehetett, amikor borzalmas robbanást hallottak. Minden elsötétült előttük és kétségbeesve igyekeztek a kijárat felé. Tüzes tégláik és égő gerendák között szaladtak, többször elbuktak, de az életösztön újból lábraállitotta őket, mig z végre kiértek az udvarra, ahol eszméletlenül estek össze. Egyébre nem emlékszenek. A robbanás oka még nem , ismeretes A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a robbanás idejében 20 munkásnő és egy munkás tartózkodott a gyárhelyiségben. Ezek közül kilencen meghaltak, kilenc sulyo’ san sebesült állapotban fekszik a kórházban, • mig három munkásnő kisebb sérüléssel ke* rült a kórházba, ahol sebeik bekötözóse után házi ápolásba bocsátották őket. * Ma délben 12 órakor vegyes bizottság járt • a szerencsétlenség színhelyén. A bizottságban a rendőrség részéről Pongrácz Gusztáv rend■ őrtanácsos, Mészáros Béla rendőrfölügyelő, a ■ tűzoltóság részéről Rajnoha főparancsnok, Sá- rossy parancsnokhelyettes, az országos hivatal részéről Zala mérnök, a város részéről : Tomcsics mérnök vettek részt. A bizottság a robbanás pontos okát még nem tudta megállapítani. Ennek keletkezésére három teória áll fönn. Az első teória szerint a robbanást rövidzárlat okozta volna, amely a szári tőkéményben keletkezett. A gyár száritóhelyisége ugyanis, amelyben a gumiárukat szárították, állandóan az ezekből kiáradó gázokkal volt tele, amelyeket egy a tetőn lévő, villannyal hajtott nagy ventillátorral távolítottak el a száritóból. A másik föltevés szerint a száritó kéményétől alig néhány méternyire lévő Wolff Ede és társa parkettárugyára kéményéből egy kipattant szikra jutott a száritóba, amely fölrobbantotta az ott lévő gázokat. A parkettgyár kéménye egy szikrafogő szitával van ellátva, ezért a második föltevés valószínűtlen. Nagyon érdekes a harmadik föltevés. Az áldozatok keresése közben ugyanis a száritó alatt egy fiatal leánynak teljesen elégett holttestét találták meg. Nem lehetetlen, hogy a szerencsétlen leány valamit keresett a száritókazán alatt, eközben gyufát gyújtott és ennek lángja idézte elő a borzalmas katasztrófát. A vizsgálat még folyamatban van. Az országos választmány 20,000 koronás rögtöni segélyt szavazott meg az áldozatok hozzátartozóinak Az országos választmány mai ülésén a megnyitás után Drobny János országos elnök bejelentette, hogy épp az imént értesült arról, hogy súlyos szerencsétlenség történt Pozsonyban a Hörnesz-féle gumiárugyárban, amelynek eddig hat halottja és tizenegy súlyos sebesültje van. (A halottak száma később kilencre emelkedett. A szerk.) A választmányi tagok megdöbbenéssel fogadták az országos elnök bejelentését, aki kifejezte as országos választmány részvétét és indítványozta, hogy a választmány húszezer korona rögtöni segélyt szavazzon meg a szerencsétlenüljártak hozzátartozói részére. Az országos választmány ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A láthatatlan ellenség á Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS lANOS (4g Meg nem engedett sebességgel vágtatott autóján Brixton felé. Három helyen is föltartóztatták a buzgó-rendőrök. Az Arthur Roadon csak nehezen bukkant rá a garázsra. A The Great Garage alaposan rácáfolt a nevére. Nagyobb joggal nevezhette volna magát London legkisebb garázsának. Egy soffőr lézengett a hat autó részére alkalmas garázs egyik boxában. A soffőr egyben a garázstulajdonos is volt. — Van-e önöknek egy A. 12.537 P. számú Buick-kocsijuk? — kérdezte Hobarth a sof- főrtől. — Az az ón kocsim, kérem — felelte az matrózpipája mellől. — ügy. És hol van most? — Ezelőtt úgy két órája kibérelte egy ur. — Milyen külseje volt annak az urnák? — Hm, ha én azt tudnám. Nagyon rövid ideig láttam. — Mégis, mi jellegzetest vett észre rajta? — Hisz épp ez a bökkenő, kérem — vakarta a fejét a soffőr. — Nincsen azon, kéretm semmi föltűnő. Minden olyan akkurátus rajta, amilyennek éppen kell lenni. — Szép ember? — Olyasféle. De mért kérdezi az Ur? — Azért, mert az az ur a maga autóját a Vauchell-Bridge közelében az ut közepén hagyta és megugrott. Biztosan nem akart találkozni a rendőrökkel. — Az, kérem, tisztességes ember lehet — vélte a soffőr —, mert a bért előre megfizette. Ha az autóbér elől szökött volna meg, az más. — Már pedig megszökött. — De hát hogy kapom vissza most az autómat? — Ne féljen, jó ember, az autó az jó kézben van. A rendőrség nagyon is őrzi. De mondja csak, látta-e már azt az embert máskor is? — Azt hiszem, igen, láttam. Egyszer Smith ur autóján. A sarkon álltam. Ott láttam. — Milyen Smith úrról beszél? — A Smith úrról, aki nálam bérelt garázshelyiséget. Egy négyüléses karcsú, kis, zárt kék Buickja van. Fehér csillaggal. Nem tudom, ur-e, vagy soffőr? Olyan derék, jő ember, mint egy soffőr és olyan pontosan fizet, mint egy ur. Hát nem tudom. Hobarth előhúzta Kovács frissen készült fényképét. — Ez az az ur? — kérdezte a soff őrtől. — Igen, kérem. Hobarth arca ragyogott az örömtől. — Nem tudja a lakása címét? — Nem kérdeztem én, kérem, soha. Nem is voltam kiváncsi rá. — Mit gondol, messze lakhatott innen? — Aligha. Ha messze lakna, akkor nem nálam bérelne garázst. — Csak még azt az egyet mondja meg nekem hol és milyen ée hány garázs esik ide a legközelebb? — Elég baj az, uram, hogy sok vág és nagyon is közel. Nagy a konkurrencia. Az Ar- thur-Roadon ugyan csak magam vagyok, de már a párhuzamos Bramah-Roadon és az Akerman-Roadon kettő is van. Nagyobbak la, mint ez. De én, kérem, olcsóbb vagyok. — A szomszédos uccán, a Crawshay-Roa- don, nincs? — Ott nincs. Hobarthnak ez elég volt. Ebből sejtette, hogy egész közel kell keresnie Mr. Smith lakását, aki ezek szerint most már biztosan szövetségese, cinkosa a Láthatatlan föl találónak. Elhatározta, hogy menten Smitbért megy, szembesíti a garázs tulajdonosával és kiszedi Ismét országos elnök nélkül ülésezett a ruszinszkói országos képviselőtestület Mindössze három jelentéktelen ügy szerepelt a napirenden Ungvár, junius 27. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszinszkói országos képviselőtestület szerdán délelőtt ülést tartott, amelynek tárgysorozatán mindössze csak három jelentéktelen ügy szerepelt. Az ülésen ismét Jech Leó volt ruszinszkói zsupán, országos hivatali főtisztviselő elnökölt, miután az emlékezetes és botrányba fulladt első ülés óta Rozsypdl országos elnök — úgy látszik — nem hajlandó még egyszer a tartománygyűlésen megjelenni. Jech Leó elnökiébe viszont szabálytalan, mert törvény szerint az országos elnököt az elnök- lésben csakis az alelnökök helyettesíthetik. (Ruszinszkónak még mindig nincs országos alelnöke.) Az ülést egyébként kilenc óra helyett csak féltizenegy órakor lehetett megnyitni, mivel a tagok nagy része távolmaradásával tüntetett A sovány napirend élőt felszólalt Eokky Károly magyar tartománygyül ési képviselő s rámutatott azokra a visszásságokra, amelyek az országos képviselőtestület körül észlelhetők. Kifogásolta, hogy azt kevés, alig számba - vehető anyagot, mit az országos képviselet elé hoznak, nem adják ki idejében a tagoknak áttanulmányozás végett s így a képviselőié stíllel teljesen tájékozatlanul ül össze és a tagak nyugodt lelkiismer étid semmit sem szavazhatnak meg, kivéve a cseh agrárpárti tagokat, akik min- drn körülmények között minden hivatalos előterjesztést megszavaznak. Győző Ármin képviselőtestületi tag szemére hányta az országos elnökségnek, hogy nem kezeli komoly testületként a tartó- mánygyillést s most, amikor a legfontosabb ügyek százai fekszenek elintézetlenül az országos hivatalban, országos képviselőtestületi ülést hív egybe, amelynek napirendjén mindössze a következő három ügy szerepel: Az első egy, még háboruelőtti telekvásárlási ügy jóváhagyása, a második a volt megyei ebadó eltörlése, a harmadik pedig az utmesterek és utkaparók szolgálati szabályzatának jóváhagyása. Ezért a három ügyért valóban kár volt összehívni az országos képviseletet. Néhány további felszólalás után megkezdődött a tárgysorozat tárgyalása, amelynek során váratlanul éles szákarc fejlődött let az ukrán orientációjú Révay szociáldemokrata képviselőtestületi tag és egy cseh agrárpárái között az ukrán-nagyorosz nyelvi ellentétek miatt. Az elnök egyideig tűrte ugyan az éktelen lármát, de később egy intéssel az ülést felfüggesztette, kivonult a teremből és magukra hagyta a bősz vitatkozókat As ülést a kora délutáni érákban befejezték. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden csütörtökön belőle a titkot: hol lakik a barátja, az a bizonyos dr. Láthatatlan. A nyomozás most egyenesben van. Eszébe jutott, hogy Miss Lucv Byrd a repülőtérről jövet szintén ezen a tájékon, az Akerman-Streeten haladt át. Véletlen volt-e, vagy ez is összefügg a titokzatos föltalálóval? A titoknak valahol itt a közelben van a nyitja. — Menjen csak, jó ember, az autóját ott fogja találni a Vauxhall-Bridge innenső oldalán. A mellette álló rendőrnek csak mutassa föl ezt a névjegyet s menten megkapja a gépkocsiját. A megrémült bérautós köszönés nélkül rohant a legközelebbi villamosmegállóra. Hobarth végigjárta a szomszédos uccákon lévő összes kávéházakat, cukrászdákat s bor- bélymühelyeket. Mindenütt kérdezősködött, nem látták-e külön-ktilön, vagy együtt a két ismeretlen férfit, akik a kezében lévő fényképekhez hasonlítanak? Senki sem tndta útbaigazítani. A Crawsbay-Roadon levő kis cukrászda tulajdonosa, egy kis, öreg emberke, ismert rá egyedül a két képben többszöri vendégeire. — Utoljára csak az egyik urat láttam. Ma délután. Végiment az uccán és a sarkon újságot olvasott, — mondotta egész határozottsággal. — Mit tud közelebbit a két emberről? — faggatta tovább Hobarth. — Semmit nem tudok, — felelte az öreg. — Csak azt, hogy néha nagyon furcsa idegen nyelven szóltak egymáshoz. — Milyen nyelv lehetett? — Sejtelmem sincs. Soha olyan nyelvet nem hallottam. De nagyon gyorsan beszéltek. Hobarth végigszemlélte az egész utcát. Egyik üzletben sem tudtak a két furcsa idegenről. Másfélórás házalás után ismét beült kis sportautójába és a kerületi bejelentöhiva- I falba sietett 1 Már esteledett. A köd nem volt sűrű., de már a lámpák égtek. A bejelentőhivatalban kikereste George Smith soffőr nevét. öt George Smith is volt a névsorban, de egy sem soffőr. Az égjük az Arthur-Road uc- oa 45. számú házban lakott. Sebes iramban visszafutott a gépkocsival a kis uccába. Nagy reménységgel csengetett a 45-ös számú ház kapuján, George Smithet otthon is találta, de ez a Smith egy szélesvállu, holdvilágképü kurta hentes volt, öt gyermek atyja. — Most már csak maga Sanith soffőr igazíthat útba, — gondolta és a rendőrségre hajtatott. De útjába esett a Byrd-palota. Itt megállt s besietett, hogy jelentést tegyen Pear- cynak. — önnek volt igaza, — fogadta Pearcy főfelügyelő a detektívet — Itt volt az az emberi — A dolgozó szobámba merészkedett be! —dörögte bosszúsan Byrd. — A kezünk közül siklott ki — tette hozzá kárvallottan lord Hampton. — Akkor sietek, mert ezek után egyenesen a Scotland Yardra fog betörni, — szólt félig tréfásan, félig komolyan Hobarth. — Ugyan hogy gondol olyat Mr. Hobarth! —méltatlankodott Pearcy. — Egyszerűen úgy, hogy az az ember menekülni akar s alighanem megpróbálja kiszabadítani a cinkostársát. A letartóztatott amerikai soffőrt. Kitelik tőle. — Hát mégis cinkostársa a soffőr? — kérdezte lord Hampton. — Az. Ráismert mindkettőre az Aríhur- roadi garázs tulajdonosa és a szomszéd Crawshay-roadi cukrász. Megtudtam róluk, hogy mindig együtt látták őket és hogy valami teljesen ismeretlen idegen nyelven beszélgettek egymással. Kétségkívül az Arthnr- Koad környékén kell lennie a lakásuknak, de n bejelentő nem tud egy Georg Smith amerikai származású soffőrről, ez a név biztosan csak álnév. Majd keresztkérdések alá fogom venni Mr. Smithet
