Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-27 / 145. (2070.) szám

Mai ***** «*■*■* 12 oldal

^ ~ évf-145.(2070)szám Csütörtök 1929 junius 27

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Föszetu*u, politikai napilapja r.elelös ssakes!tiö:

DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GtZA

Szerkesztőség: Prága H., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon : 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Az első hivatalos kiráiyiáftogaiás Csehszlovákia fővárosában

A köztársasági Prága tüntető pompával fogadta Fusd egyiptomi királyt

Az utazás célja — Masaryk elnökkel a pályaudvaron — Az ünnepi menet- A délután — A gardenparty — Egyiptom története, Fuad pályafutása 1 rendtörvény és. a logkiterjesztő magyarázat

Irta: TÖRKÖLY JÓZSEF dr. magyar szenátor

A kérdésnek helyes megoldása végett legjobb egy praktikus példát elővenni és analizálni!

Valaki ellen vádat emelnek azért, mert állítólag egy szónoklatában a következőket mondotta:

„Békét csináltak, de nincs igazi béke, mert úgy csinálták meg, hogy háború legyen belőle! És háború lesz, mert ilyen alapokon kötött béke nem lehet tartós. Érezzük mindnyájan, hogy háború közeledik. Erről beszélnek nyiltan és titokban. A viszonyok javulását csak háborútól lehet várni."

Vegyük a vád állítását „igaznak" és döntsük el e szerint a tényállást és tegyük föl a kérdést, hogy erre a tényállásra alkalmazni lehet-e „kiterjesztő magyarázat nélkül“ a rendtörvény 14. §-ának 1. bekezdését, amely szerint vétséget követ el az, „aki nyilvánosan, avagy több személy jelenlétében, vagy több személyt föllázit az állam ellen, ennek keletkezése miatt, vagy ennek függetlensége, alkotmányos egysége, avagy demokratikus köz- társasági formája ellen".

Az tény, hogy a beszédben a csehszlovák köztársaság említve nincsen és arról sincs szó, hogy ez az állam hogyan keletkezett, illetve a keletkezése emlitve sincs. Tény az is, hogy nincs senkihez semmiféle fölhívás intézve a beszédben, az nem gyakorol erkölcsi nyomást senkivel szemben, sem arra, hogy igy, vagy úgy cselekedjék, vagy hogy ellenséges álláspontot foglaljon el a csehszlovák köztársaság ellen annak keletkezése miatt. Az egész beszéd csak egy véleménynyilvánítás, egy kritika az uralkodó általános békepolitika fölött és annak a konklúziónak a kifejezése, hogy csak egy háború hozhat javulást a békétlen béke állapotából. Ezen tényállás mellett a lázitás kritériumát megállapítani csak egy oly jogkiterjesztő magyarázat képes, amely lázitásnak minősít egy nem tetsző véleménynyilvánítást, egy kritikát, amely senkit se hiv föl semmiféle pozitív cselekvésre, amely ellensúlyozható a szellem fegyvereivel, mivel ez csak diskusszió, amely nem hat rögtön úgy, hogy a nyomában fakadó ingerültség, vagy szenvedély lehetetlenné teszi a szavak hatásának elhárítását De jogkiterjesztő magyarázat az is, amely valakinek egy jogi személy ellen irányuló lázitását állapítja meg, akkor is, amikor egy általánosságban tartott véleménynyilvánításban a jogi személyről még csak említéssé tétetik! Itt a jogkiterjesztő magyarázat egy bírói szuppoziciő által történik! Azt mondja ekkor a biró, nem az ítéletben, de a lelkében az ítélethozatalkor, hogy „igaz ugyan, hogy nem említette meg, nem nevezte meg a szónok azt a jogi személyt, aki ellen kell a törvény szerint a lázitásnak irányulni, de gondolatában ott volt a jogi személy és mivel annak keletkezése miatt a szónok haragszik, tehát az annyinak veendő, mintha nyiltan megnevezte volna! És mert tudta, hogy ezen ki nem mondott gondolatot megértik a hallgatói, azért mondotta, hogy a viszonyok javulását csak háborútól lehet várni." — Itt nem több, csak három bírói szuppozició van! Mindegyik magában foglalja a legteljesebb bizonytalanságot. És igy nem alkalmas a lelkiismeret megnyugtatására. A bírói szuppoziciót tenni tényállássá csak a legmesszebbmenő kiterjesztő magyarázat utján lehet. De ez aztán a legveszedelmesebb is! Mert hol van a szuppoziciót alkalmazó biró arról biztosítva, hogy a szup- poziciója nem té<ves? És lehetséges-e magát

Prága, junius 26.

A köztársaság fennállása óta ma történt először, hogy a köztársasági Prága hivatalosan uralkodót fogad. I. Fuad egyiptomi király látogatása mozgásba hozta az á'llami ceremónia teljes gépezetét és a szürke város napok óta készült az esemény minél méltóbb megünneplésére. Tiz év óta több fejedelem és uralkodó tartózkodott Prágában, de egyik sem hivatalosan s valamennyi inkognitóban szállt meg egy-egy prágai szállodában, hogy elintézze ügyes-bajos dolgait, meglátogassa a köztársasági elnököt és csendesen tovább utazzon.

így Hainisch, Ausztria veit köztársasági elnöke, évekkel ezelőtt Lénában meglátogatta Masaryk köztársasági elnököt, de látogatásának nem volt hivatalos jellege g a két agg tudás békésen csupán könyvekről beszélgetett. A jugoszláv királyné többször üdült Marienbadban, Károly és Mihály román hercegek ugyancsak itt voltak, majd legutóbb Boris bolgár király is, aki Rylsky gróf néven inkognitóban lakott a csehszlovák fővárosban.

Az eddigi feijedelmi vendégektől eltérően

a ki nem mondott, de szupponált gondolatot büntetni? Le lehet-e azt fotografálni, vagy bármi más módon kétségtelenné tenni, hogy itélethozatali alap lehessen!? És ha a törvény megnevezi a jogi személyt, aki ellen kell irányulnia a lázadásnak, lehet-e, avagy szabad-e a jogi személyt következtetés, vagy biró szuppozició alapján megállapítani?

Az ily jogkiterjesztő magyarázat már az állampolgárok személyes szabadságának a bőrére megy s a személyes szabadság védelmének a kérdésében bizonytalanságot teremt! Ezt egy jogállam el nem viselheti! A döntés tehát a fölhozott; példában csak az lehet, hogy a vád által állított tényállás a rendtörvény 14. §. 1. bekezdésében megirt vétség tényálladékának minősíteni csak jogtalan kiterjesztő magyarázattal és a jogi bizonyosságot teljesen nélkülöző bírói szuppozició alapján lehet.

Minden büntető törvény egy-egy biztosítéka a polgári jogoknak, az állampolgárok személyes szabadságának! És a büntető törvényeket kiterjesztőleg magyarázni nem lehet és nem szabad. Csak ami a törvényben van, az jöhet szóba a bűnösség megállapításánál!

Törvénymagyarázati eszközként a miniszteri indokolás és a törvényhozási tárgyalások anyaga, vagyis a törvényhozás intenciójának legitim bizonyítékai jöhetnek számba! Talán lehet még az európai jogalkotás egyes eseteit segítségül hívni, de ezt is csak akkor, ha azt lehet megállapítani, hogy ezekben minden kétségei kizárólagos egyöntetűség forog fönn! Ennek az álláspontnak a helyessége még nyilvánvalóbb a politikai bünpörökben, ahol még inkább szüksége van az egyes állampolgárnak a törvény védelmére és arra,

1

Fuadot az állam hivatalosan és királyokat megillető pompával fogadta. A látogatás már azért is hivatalos jellegű, mert az egyiptomi király a köztársaság tízéves fönnállásának jubileuma után jön Prágába, hogy mintegy személyesen gratuláljon Masaryk köztársasági elnöknek, akit személyesen ismer.

Köztudomású, hogy a köztársasági elnök az elmúlt évek folyamán többször volt Egyiptomban és üdülése alatt meglátogathogy törhetetlenül bízhassák abban, hogy a törvény érvényesül, mert nem lehet azt az alkalmazók személyes érzelmei szerint magyarázni! Ezt a jogelvet az angol, a francia, a német, az olasz, a magyar, az északi államok jogszolgáltatása kétségtelenül elismerte. De a csehszlovák köztársaságban már áttörte ezt egy pár bírói ítélet s éppen azért közérdek kívánja, hogy a fölvetett kérdéssel az igazságszolgáltatási politika szempontjából és az igazságszolgáltatás, valamint az állampolgárok személyes szabadsága érdekében foglalkozzunk. Nem egy konkrét eset elbírálásáról van itt szó, de a törvénybe vetett hitről és igazságról! És arról, hogy az igazságszolgáltatás pártatlansága és függetlensége mindenen fölül álljon egyrészt, másrészt a jogalkalmazásnál a büntető rendtörvény kiterjesztő magyarázatától a bíróság eltiltassék és ezen tilalom útját állja annak a lehetőségnek, hogy jogosulatlan kiterjesztő magyarázatok alapján justizmordok születhessenek! Mert a jogkiterjesztő magyarázata a rendtörvénynek oda vezet, hogy meghal a gondolat-, a szólás-, a sajtó- és a személyes szabadság! Ez azonban már önkényuralmat jelenthet.

Tessék az igazságügyminiszternek ; vagy rendeletet kiadni arról, hogy a rendtörvény magyarázatát illetőleg csak szigorú magyarázatnak van helye, vagy tessék törvényjavaslatot nyújtani be a rendtörvény enyhítéséről, vagy szigorításáról, amely minden kétséget kizár ennek a hevenyészett törvénynek rendelkezéseit illetőleg és lehetetlenné tesz minden kiterjesztő magyarázatot és olyan eljárást, amelyben a bírói szuppozició tényállássá lép elő. Mert még az is jobb, ha a törvénybe azt veszik bele, hogy büntetendő az

ta Fuadot, aki rendkívül szívélyesen fogadta.

Masaryk mint magánember jelent meg az egyiptomi királynál, de idővel annyira rokonszenvessé vált a kairói udvarban, hogy minden megjelenésekor szinte hivatalos pompával fogadták.

Fuad nem először van Prágában. 1911 őszén, amikor nem tudhatta még, hogy valamikor Egyiptom uralkodója lesz és mint ilyen jön vissza a városba, amely időközben ugyancsak szuverén fővárossá vált, Bécsiből néhány napra fölutazott Prágába.

A Zlatá Húsa szállodában szállt meg, meg- isnie.iedeu Kiofáccsal és a városházán meglátogatta a cseh főváros akkori polgármesterét.

Ifjúkorában Fuad a katonai tudományokon kívül sokat foglalkozott egyéb tudományos kérdésekkel, főleg a közgazdasággal s tanulmányútjai egyikén Prágát is utbaejtette, hogy tájékozódjék az itteni közgazdasági életről.

Fuad utazásának céljai

Most, mint uralkodó, több európai államot látogat meg. Utazásának tulajdonképeni célja

is, aki nem gondolt szeretettel az államra és ennek, még ha igen szelíden is, kifejezést ad, mintha a biró egyéni gondolatára és érzésére támaszkodó jogkiterjesztő magyarázattól függ az állampolgár személyes szabadsága! Tessék a lázitás, vagy izgatás politikai bünpörét az esküdtbiróság hatáskörébe utalni! Tessék a politikai bünpörökben behozni a vád esküdtszéki intézményét, amely intézmény verdiktje a vád alá helyezést, ha ki nem mondja, nem lehet senkit se politikai cselekmény miatt bűnvádi eljárás alá vonni! Tessék a bírói függetlenséget mindenképp biztosítani! Tessék az ügyészi intézményt megreformálni, hogy az ügyész is az igazság valódi értelmében veit védelmezője legyen, akit szintén függetlenség illet, de az alaptalan vád miatt felelősség is terhel! Tessék az igazságügyminiszternek a nyelvtörvény és nyelvrendelet intézkedéseinek a bíróság előtti nyelvhasználatot illetőleg érvényt szerezni, a kisebbségi büntető tanácsok kötelező alakítását elrendelni s elrendelni, hogy csak olyan államügyész képviselheti a vádat, aki a szlovák, német, magyar, rutén és lengyel vádlottak anyanyelvét érti és a vádat ezen a nyelven képviselni tudja! Tessék gondoskodni arról, hogy legyen elegendő felső biró. aki az illető bíróság hatáskörébe tartozó birósági járásokban használható nyelveket jó! érti és ne tessék hagyni megfosztani a védelmet attól a lehetőségtől, hogy a védelmet az ítélkezésben résztvevő túrákkal kellőképp megértethesse és ezáltal minimumra csökkenthesse azt a lehetőséget, hogy birói tévedés folytán áldozatul essék egy állampolgár személyes'szabadsága! Ezt igenis követeljük, mert ez az igazság érdekében való!