Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-25 / 143. (2068.) szám
Ma?«dimintt IS •Mai Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ké A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNYl LÁSZLÓ FORQÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha .Kétféle áíSanÉategóris* Irta: SZIKLAY FERENC Kern értek a külpolitikáihoz, egyáltalában semmiféle politikához, vagy talán éppen azért nagyon megütötte a lelkemet Benes urnák, ennek az ország-kártyákkal játszó nagypolitikusnak a kijelentése: „Nem lehet az államokat két kategóriára osztani, amelyek közül az egyik csoportot kötelességek terhelik s erre njabb kötelességeket rónak rá, a másik csoportnak pedig nincsenek kötelességei s njabb kötelességeket sem rónak rájuk, mert ez az illantok nemzetközi egyenjogúságának megsértése lenne. “ Mindezt a nemzeti kisebbségek ébredező jgyével kapcsolatban mondta el Benes ur, 3lőre is tiltakozni akarván, hogy a békeszerződések által megadott „jog- és kötelességmi- araiumon felül" bármiféle nemzetközi inge- •enciák érvényesíttessenek. Ez, kérem, poli- ;ikus nyelven van megírva, magyarra lefor- iitva ez az értelme: Vannak államok, melyekben nincsenek kisebbségek s igy ezekre semmiféle kötelezettségeket a kisebbségekkel szemben nem rólak. Nem róhattak egyszerűen azért, mert íem tartanak kisebbségeket. Viszont vannak üyan államok is, melyek követeltek maguk- aak kisebbségeket a világháború után való aagy osztozkodásnál s kaptak ia. így lettek államok, melyeknek vannak kötelességeik a kisebbségekkel szemben és maradtak államok, melyeknek nincsenek. Ez a két államkategória tehát ab ovo, illetve „ab Saint-Germain et Trianon" megvan, az, hogy a népszövetség elaltatott lelkiisinerete csak most van ébredezőben, az csupán ennek a tízéves adottságnak a felismerése, nem újabb kötelezettségek kirővása, de a régi, vállalt, ssak eddig be nem váltott kötelezettségek, fáitoknak a megóvatolása lesz — ha sikerül. A békeszerződések „jog- és kötele sséginini- mumot reprezentálnak", Benes szavai szerint. Bz a gyakorlatban úgy fest, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség a jogminimumot sem kapja meg, ezzel szemben azonban a kötelesség-maximumot követeli tőle a kormány- iatalom. A két oldal, a tartozik és követel igazságos mérlegét kérjük, semmi mást. Ad- amíg maga a „kisebbség" jelző ki nem küszöbölőöik a világpolitika szótárából, mi a békeszerződések és az ezen alapuló alkot- mánytörvények alapján állunk, azokat elfogadjuk, adóban véráldozatban, mindenben és semmi más követelésünk nincs, minthogy jogainkat, , melyek Benes bevallása szerint is ssak „jogminimum", tényleg és teljesen, fen- tartás és minden hátsógondolat nélkül megkapjuk. De addig, amig az az anomália fennáll, aogy — semmi másra nem akarok itt hivatkozni, — a magyar kisebbség a számának megfelelő arányos részt, amelyet az állam rentartásához való hozzájárulásban visel, nem kapja vissza az állam költségvetésében, addig ennek a jog- és kötelességmérlegnek az egyensúlya nagyon is a kisebbség rovására billen félre. Mihelyt egy politikus bonyolult elméleteket állít föl a helyzet józan, egyszerű megítélése helyett és körmönfont okoskodással, a diplo mácia dodonai nyelvén akarja elbeszélni a tennivalókat, az annak a jele, hogy kibúvót keres. A legcélravezetőbb politika az őszinteség és egyenes lélek. Ennek meg olyan világos a szava, mint a miatyánknak. Az a legnagyobb baj az egész politikában, hogy olyan, mint a sakkjáték, mattra megy s kiegyenlítést, re- mis-t csak akkor ér el a két küzdőfél, ha mindegyik teljesen fölemésztette a maga erejét. Kell ez az embriségnek? Kell ez a kisebbségíartó államoknak? Nem jobb volna azt az óriási szellemi erőt, melyet az, egymás ellen való sakkkuzások ki- okosodására elpocsékolunk a nemzetek egyirányúba futó, közös haladásának szolgálatiba Megkezdődtek a tárgyalások Anglia és Oroszország között A londoni német nagykövet és a moszkvai norvég követ közvetít— A franciák London és Snowden között választhatnak - Az Observer a MacDonald-kormány jövőjéről London, június 24. Az Observer diplomáciai munkatársa szerint az angol kormány a londoni német nagykövet és a moszkvai norvég követség közvetítésével tegnap megkezdte a tárgyalásokat az angol—orosz diplomáciai viszony ujrafölvételére. Az Observer szerint a tárgyalás menete a következő lesz: 1. Az első lépést a londoni j és a moszkvai ideiglenes ügyvivők kinevezése i jelenti. A kinevezendő ügyvivők személyében j a két hatalom a német és a norvég követsé- j gek közvetítésével fog megállapodni. 2. A ki-! nevezés után nyomban megkezdődnek a köz-! vetlen tárgyalások, amelyeknek célja az uj kereskedelmi szerződé® megkötése és az angliai orosz propaganda beszüntetése lesz. 3. E két probléma szabályozása után véglegesen kinevezik a nagyköveteket. A jóvátételi diplomatakonferonciáról Írva az Observer, megjegyzi, hogy Anglia tudatta a többi hatalommal, hogy választhatnak egyrészt MacDonald és London, másrészt Snowden és egy semleges hely között. Mivel Snowdent éppen a jóvátétel kérdésében Franciaországban rendkívül aggresszivnek ismerik, Poincaré valószínűleg inkább egyezik bele Londonba, min# Snowden elnöklésébe. Belpolitikai szempontból az Observer szerint MacDonald mindaddig nyugodtan dolgozhatik, amig a flottalefegyverzést propagálja, az orosz—angol diplomáciai viszony ujrafölvételére törekszik és állás# foglal a Rajnavidék december elsejéig váló kiürítése melleit. Helyzete csak akkor válik veszedelmessé, ha esetleg fölveti a békeszerződések és az amerikai adósságrendezőszerződés revíziójának kérdését és exponálja magát a kisebbségek ügyében. vaA magyarokkal $mmbm leiirt már a könnyű beavatkozások ideje” — irja egy olasz lap Maniu miniszterelnök Szlnajában tartott bestidtben haitid* bangókat üt mag — A Curen- túl szerint a román kormány volt az oka a bécsi optánstárgyaiások megszakításának Róma, juniue 24. A Resto dél Caxlino című lapban San Giorgi cikket ir a kis- aníant cselszövése címen. A cikk megállapítja, hogy egyes román lapok kardesörte- tése Magyarország ellen Benes müvének tulajdonítható. Különös, sőt fájdalmas, hogy Bukarest befolyásoltatni engedi magát a megújuló csehszlovák hegemoniszti- kus törekvések által, ami egyben veszedelmes is, mert a magyarokkal szemben lejárt már a könnyű beavatkozások ideje. Bukarestben elfelejtik, hogy ha Magyar- országra rátennék a kezüket, olyan konfliktust kockáztatnának, amelynek Európa nem lenne néma szemlélője. A magyarok javára olyan szövetség áll fenn, amely nem kis kaliberű g amely nemcsak hiú szavakat jelent. Nem lehet tehát többé büntetlenül kezet emelni Magyarországra — fejezi be a lap cikkét —, amely erre azonban nem is ad okot. „Isteni kapcsolatok egyesítik egy testté a román népet*' — mondja Mánia Bukarest, június 24. Take Jonescu Szénájában levő sírjánál vasárnap rekviemet tartottak, amely alkalommal Maniu miniszterelnök és a kabinet több tagja beszédet tartott. Maniu hódolattal emlékezett meg a nagy államférfinak a nemzeti egység megvalósítása érdekében kifejtett munkájáról. A román korjnány — mondotta Maniu — kegyelettel hajlik meg Take Jonescu halhatatlan emléke előtt, akinek dicsőségére szolgál a nagy miinek, Románia egyesítésének megvalósítása. Egyben rendíthetetlen elhatározást teállitani, hogy legyen béke és megelégedettség idebent és megbecsülés kifelé! Ennek azonban a kisebbség részéről csak akkor lehet meg az alapföltétele, ha nem kényszerül a politikai sakkjátékban védekezésre, ha eleve megkapja mindazt a jogot és életeszközt, melyet a nemzetközi szerződések, törvények és az egyenlő elbánás elve papiros biztosítanak neki. Iszunk — mondotta többek között —, hogy megvédj ük ezit a müvet és ns©gvédcímezzük azoknak a határoknak sértetlenségét, amelyeket erőfeszítéseink, továbbá hadseregünk páratlan hősiessége és m egész román nép óriási áldozatkészsége szentelt meg és tett lehetővé. . Majd a miniszterelnök igy folytatta: Sohasem fogunk ahhoz nyúlni, ami a másé, azonban s^kinek és semmi áron nem engedünk át egy morzsányit sem abból, ami a mienk. Karunkat történelmi jogaink tudata acélosatok a és erősítette meg, azoknak a történelmi jogoknak tudata, amelyek minden más jognál régibbek, az a tudat, hogy isteni kapcsolatok egyesítik évszázadok óta egy testté a román népet és a román földet, amelynek egységét a megváltoztathatatlan békeszerződések biztosították, hogy az emberi civilizációt védelmezze. Elhatározásunk megingathatatlan és jogaink szentek. A román nemzet örökre legyőzhetetlen ura marad azoknak a határoknak, amelyeket Take Jonescu és nagy kor társai állapítottak meg. A bukaresti sajtó őrül az optánstárgyaiások megszakításának Bukarest, junius 24. A román lapok közül csak a Curentul és az Univereul foglalkoznak a bécsi optánstárgyaiások megszakadásával, mig a többi lap, köztük a Reptatea, a kormány félhivatalosa is csak a híreket közli. A Curentul Bécsből érkezett magáninformációi alapján azt irja, hogy a román kormány volt az, amely a tárgyalások megszakadását előidézte. Davilla ugyanis tegnap Mironescu külügyminisztertől két táviratot kapott, amelyben felhívta arra, hogy találja meg a tárgyalások megszakadásának módját, mivel a budapesti kormány magatartása a megegyevés minden lehetőségét kizárja. i A Bécsből érkezett táviratokból a Curentul I arra is következtet, hogy a szakadás végleges lesz és e feltevést abban is bizonyítva látja, hogy Davilla már útban van Bukarest felé. A lap azt írja, hogy annak a helyzetnek következtében, amely a tárgyalások megszakítására vezetett, a román kormány a kérdést teljes komplexumában a népszövetség elé viszi. A Curentul reméli, hogy a román közvélemény bizonyára lelkesedéssel fogadja ezt a hírt. A tárgyalások megszakadása felett a Curentul nemcsak azért érez örömet és meg” elégedést, mivel azt már maga a lap előzőleg követelte, hanem azt igen szerencsés gesztusnak tartja ahhoz, hogy Románia nemzeti politikája győzelemre jusson. A Curen- tullal ellentétben az Universul nem a román, hanem a magyar kormánynak tulajdonítja a szakadás iniciativáját, de a lap igy is örül a szakításnak, mert egyrészt újabb bizonyságát adja a magyar kormány rosszhiszeműségének, mint ahogy ez kitűnik abból is, hogy a magyar delegáció a népszövetséghez való apellál ás mellett foglal állást. A lap másrészt azért is örül a szakításnak, mert igy Romániának nem kell busz éven keresztül Magyarország vazallusává válnia, továbbá azért, mert újból demonstrá- lódott az, hogy Budapesttel lehetetlen megegyzésre jutni. Az Universul természetesen jobban szerette volna, ha a román kormány szakította volna meg a tárgyalásokat és nem engedte volna át Bethlennek ezt a szerepet. Magyarország válaszolt a román jegyzékre Budapest, junius 24. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a magyar kormány szombaton juttatta el válaszjegyzékét a budapesti román követhez a követnek Bethlen István gróf miniszterelnök május
