Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-23 / 142. (2067.) szám

1429 junius 23,------­Mi AP Végállomás Ptltmmtöelvélelck a parlamentből Prága, junius 22. A Rodoffhiuinban minden csöndes. A csönd agyéne*en félelmetes. A padsorok üresek. A Járásiatok fölötti viták alatt azt kell érteni, hogy egy-egy szónok üres padsorok előtt fel­olvassa beszédét, a gyorsírók pedig a körmü­ket hegyezik és a kész beszédet beragasztják M jegyzőkönyvbe. Mennyi csalódást kelt az Idegenből Prágába föirándnló vendégeknek a itteni parlamentarizmus ... Mindenfelé hallani, hogy: a demokrácia diskusszió s a Valóságban — hallgatás. * A Rudoffinumban már szokássá vált, hogy diskusszió alatt értendő az, ha valaki elha­darja beszédét anélkül, hogy arra bárki is reagálna. A koalíciós rendszer legnagyobb vívmánya tehát, hogy minden a kulisszák mö­gött történik, az ülésteremben — semmi. * Semmi? Dehogy is! Nem is tudom, hogy mondhattam ilyet. Hisz az ülésteremben min­den zökkenés nélkül, hibátlanul működik á szavazógép. Ez aztán igazán precíz gépezet. A koalíciós karok mindenkor működésbe lépnek, ha arról van szó, hogy az ellenzék bármilyen értékes, vagy fontos indítványát leszavazzák. * Benes külügyminiszter zárt ajtók mögött beszélt a kisebbségi jogminimumról s ezzel kapcsolatban a minimális kötelességekről is. Azt mondja a régi közmondás, hogy: minden botnak két vége van. Nos, ez alkalommal Be- nee furkóebotjának másik végét akarom meg­fogni. Nem a jogminimumról akarok most beszélni, hanem a kötelesség minimumáról, örökös külügyminiszterünk, aki „nélkülözhe­tetlen" és „pótolhatatlan", a legminimálisabb kötelességérzéssel sem viseltetik a parlament plénumával szemben. Évek óta, ha nem téve­dek, miniszterelnököskődése óta, nem beszélt a plénum előtt, hanem csak a külügyi bizott­ságban. Vájjon nem-e a legmagasabb parla­menti fórum a Ház? Vájjon nem teszi visel­kedésével nevetségessé a világgá kürtőit jel­szót: A demokrácia diskusszió? Hogyan dis- kuráljanak vele például a magyarság törvény­hozói, ha a „demokratikus" házszabályok ér­telmében bizottsági tagsághoz nem juthat­nak? Kérdem: Nincs itt Benes beszéde és oeelökedete között ellentmondás? .— Nincs — lehetne a válasz egyesek ré­széről —, hiszen ott van Kocsis András bá‘, 5 bejuthatna a külügyi bizottságba. Tényleg van ebben valami igazság. Kocsis bá‘ be me­hetne ugyan a bizottsági terembe, amint szor­galmasan ül a Ház termében ifi. Csakhogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy Kocsis báb­nak nem jogminimumként, hanem maximális kötelességként azt a föladatot tűzték ki, hogy — hallgasson, pépálgasson a kuloárokban s ha megszólal a parlamenti csengő — oltsa el a szivarvégét, rakja be a zsebébe és sies­sen — szavazni. Ilyen „kisebbségi" törvény­hozóra van szüksége az egész koalíciónak és természetesen elsősorban Benesnek. Kocsis bá‘ megkapta a jogminimumot: falujában megáll a gyorsvonat is — s ez legyen talán a magyar kisebbség jogminimumának végál­lomása? ♦ Minimális munkát végzett a parlament új­év óta s már mához egy hétre bezárulnak a Rudolfinum kapui és zárva lesznek októberig. A magyar ellenzék elérte a kisebbségi jog- minimumot: a kevés ülésen beszélhet, hogy Benes szavaival éljek, Ítéletnapjáig, hiszen — senki sem reagál az ellenzék beszédeire. Ré­mes, már megint szembe került egymással a jogminimum és a kötelességminimum. Az el­lenzéknek minimális joga meginterpellálni a kormányt és annak tagjait. Annak viszont a „demokrácia diskusszió" alapelve alapján jo­gában áll hónapokig, sőt évekig az interpel­lációkra — nem válaszolni. Ugyebár, megvan a paritásos elv? Az ellenzék minimális jogá­val élhet, panaszkodhat, kérhet, követelhet — a kormány viszont minimális kötelességével visszaélhet — s még cs«ak nem is reagál az ellenzéki interpellációkra. * „Az államokat nem lehet két kategóriába osztani", mondotta Benes. Az állampolgáro­kat azonban, úgy látszik, igen. Sőt van a par­lamenti ellenzéki pártok között is két kategó­ria: „államalkotó" és „államellenes" kategó­ria. A koalíció azonban egyformán fütyül mind a két kategóriára s halad a maga utján. Ez már az úgynevezett államalkotó ellenzéket is fölháboritotta. Bántja őket, hogy a kor­mánypártiak negligálják a vitát, hogy meg sem hallgatják beszédeiket s már a sztrájk- szirénák is megszólaltak. Az államalkotó el­lenzék sztrájkba akar lépni. Nem akar szóno­kokat kiküldeni... a napirend egyetlen pont­jához sem. * Sztrájkba akarnak lépni az úgynevezett ál­lamalkotó ellenzékiek, akik között ott vannak a kormányban ülő Benes pártvezér hívei is. Ennek aztán őszintén örülni fognak a koalí­ciósok ... legalább nem kell olyan sok sört fogyasztani az étteremben... legalábh előbb mehet haza Kocsis bá‘ is e büszkén kiszállhat A sorsa eldőltél váré? halálraítélt Michaíko tegnap éjszaka szökést khéreíí meg o logházból LesróioUaa ceüoajíó kémlelőlyukának kilincshezakartjaim A tesiileg-Mkileg megtöri Midtatho tíznapi sötéizárkával lakói kísérletéért Prága, junius 22. A Vörösmarty-bünpörben halálraítélt Michaíko János a prágai pankráci fegyházban várja sorsa eldőltét. A legfelső bíróság kegyelemre terjesztette fel a köztár­sasági elnökhöz, azonban sorsa fölött még nem történt döntés. Michaíko testi és lelki erejét alaposan megtörte a fogház levegője s mig a legutolsó hetekig szorgalmasan olva­sott s a bibliát forgatta, most visszautasít minden olvasmányt, semmi sem éiűekli és magánzánkájá bau naphosszat, ójhosszat való­sággal magába roskadva fekszik pricosén. Te­kintete ködös, arca vonásai megnyúltak. Sem a bibliát, sem a törvénykönyvet nem tanulmányozza már, mély tompasággal vesz tudomást a külvilág eseményeiről, amelyek foszlányai néha nap­ján beszűrődnek hozzá. Az elmúlt éjszaka, ugv látszik, fellobbant lelohadt életakarata s a hcMtraitéü fegyenc szökést kísérelt meg. Este tizenegy óra tájban a fegyház folyosó­ján szolgálatot teljesítő őx hirtelen gyanús zaj­ra lett figyelmes. EUndtdi a zörej irányában $ a 204-es számú cellához, Michaíko zárkájához jutott el, ép­pen abban a pillanatban, amidőn a cellaajtó kémlelőlyukból, amelyről a berriló fémle­mezt már eltávolították, egy tétova kéz nyúlt ki Az őr élénken figyelte a történendőket. A kéz a sötétben vaktában tapogatózott a cella ki­lincse után s igyekezett aizt elérni. Az őr vetett véget a gyönge kisérletnek s az esetet jelentette a fogház igazgatóságának. Megállapítást nyert, hogy Michaíko a cella ajtajára belülről rásrőfoll fémle­mezt egyszerűen leszedte s úgy igyekezett a kilincshez hozzáférni. Azonban még ha a kilincset el is érte volna, szökése akkor sem síkéiül, mert az ajtót zár­ra csukják s az ajtó aljában még egy závár is van. Michaíko hasztalan kísérletét csak tel­jes pszichikai megrendülésével lehet megma­gyarázni. Előre tudhatta, hogy kísérlete teljesen hiábavaló. A fegyház igazgatósága tegnap idézte maga elé, hogy kísérletéért felelősségre vonja. Michaíko kihallgatásaikor tagadta, hogy meg akart szökni. Azt mondta, nem tudja, miért, inkább csak unalomból srófolta le a kérnie- lőlyuli fémlemezét s ezután csak azt akarta megpróbálni, vájjon eléri-e a kilincset Kísérletéért Hz napi sötétzárkát kapott. Ha szándékát beismerte volna, huszonegy na­pig bilincsben bűnhődött volna tettéért. Michaíko mem kapóit sötét zárkát Michalkonak szökési kísérletéről több prá­gai lap beszámol, amelyek híradása alapján ismertetjük mi is az esetet. A késő délutáni órákban megjelenő Expres szerint Miehalko kanál segítségével igyekezett kinyitni a cellaajtó kié íaablakát, amelyen keresztül a raboknak beadják az ételt s amelyet csupán primitív zár véd, úgyhogy Michaíko a kis ablakot ki is nyitotta. Azonban ezen a kis nyíláson keresztül sem kijutni, sem pedig a eellaajtó kilincsét elérni nem lehet. A lap eáfolja cseh laptársainak azon hír­adását, hogy Michalkot tiquapi sötétzárkával sújtották. Értesülése szerint csupán fegyelmi büntetésben részesítették. A lap végül cMolja azt is, ho^y Michaíko tel­jesen letört volna a azt mondja, hogy értesü­lései szerint a ha Iáira Ítélt erősen igónybe- veszi a fogház gazdag könyvtárát. A hosíivárs gyilkos kegyelmei kapott A véletlen szeszélye, hogy ugyanaznap, amücor Michaíko szökést ki­sér élt meg, egy kísértetiesen hasonló bűn­ügy halálraítéltje kegyelmet kapott. Mint emlékezetes, múlt év júliusában egy Zsacsek Ferenc nevű prágai vasutas a hosti- vari búzaföldeken meggyilkolta Marsik Mária cselédleányt, miután előzőleg házassági ígé­rettel kicsalta az idősebb nő minden megta­karított pénzét, összesein tizenhatezer koronát Az esküdtbiróság kötéláltali halálra ítélte Zsácseket s a legfelső bíróság az ítéletet meg­erősítette. Tegnap a pankráci fogházban kö­zölték Zsácsekkel, hogy a közrtársmágd elruök megkegyelmezett ne­ki s büntetéséi életfogytiglani fegyházra változtatta ái. 1 Zipser-föld amerikai fia! hazatértek ii é-casinfryha, hogy részfvegyenek i Szepesiéi nyslcszázéves jubileumán fi Zipser Lawftund 258 főből illő küldöttségéből ötvenes meglátogatták Prágát is Prága, junius 22. Mint annakidején (közöltük, a „ecepeeségi németek letelepedésének nyofloszázadik év­fordulója alkalmából Késmárkon s az egész Szepeseégen a folyó éviben nagyszabású jn- biláxds ünnepségeket rendeznék, amelyek junius 29-6n veszik kezdetüket. Az ünnepsé­geken egyebek köaött a birodalmi németek s az Amerikai Egyesült Államokban élő sae- peeiek is nagy számban jelennek meg. Az amerikai Zipeer Landllmndnak kétszáz­ötven főből álló csoportja a múlt napokban érkezett Hamburgon át Berlinibe. Itt a cso­port két részre vált: az egyik rész Oderber- gen át, a másik Bódénb adh-Prágán keresztül igyekszik az óhaza felé. A Bodenbatohon át érkező, 50 tagból állő csoport tegnap délután lépte át a csehszlo­vák határt. Bodenbadh (határállomáson Hefty Gy. Andor professzor, Gretzmacher Frigyes, Bugsóh Sándor és Tömöri János dr. fogadta a gyorsvonatból -r a magyar kisebbségi ügy végállomásán. A parlament munkájánál újabb végállo­máshoz ért. Már csak négyszer-ötször fog megállni a döcögős parlamenti tehervonat, hogy rakományát tovább cipelje s aztán a végállomásihoz ér. A parlamenti kalauz majd a jövő hét végén elkiáltja magát: Végállo­más! Tessék kiszállni! Kopper Miksa. az amerikai németeket, , akik este három- negyedkd lenekor futottal! be a gyorssal a prágai Masaryk pályaudvarra. Este tiz órakor a Deutsdhes Hans tükör- termében az amerikai Zipserek tiszteletére társasvacsora volt, amelyen a Prágában ta­nulmányait folytató szepesi főiskolai hallga­tók, a Deuteriher Kuitiurvenbamd kiküldöttei, a német egyetem számos tanára s a prágai magyar kolónia tagjai vettek részt. A tár­sa® vacsorám számos szívélyes pohárkőszöntő hangzott el. Ma délelőtt tizenegy órakor a (köztársasági elnök megbízásából e annak képviseletében Sárnál dr. kancellár fogadta az amerikai Zip- ser Laindbund küldöttségét. Az amerikai zipserek üdvözletét G. A. Weiss csikágói nagyiparos, a Lamdhund elnöke tolmácsolta s köszönetét fejezte ki azért a figyelmes és előzékeny fogadtatásért, amelyben a kirán­dulók már a határ átlépésénél részesültek a csehszlovák hatóságok részéről. Samal dr. kancellár sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a köztársasági elnököt hiva­talos útja akadályozta meg abban, hogy a küldöttséget fogadja; .majd ama kívánságá­nak adott kifejezést, hogy az amerikai zip­serek ne csak smkebb hazájukban, a Sze­gessé gén, hanem az egész csehszlovák köz­társaságban otthon érezzék magukat. Az amerikai zipserek a délután folyamán Egy kérdésre három felelet! Miért a legjobbak a Rákosy likőrspecialitások, melyek a leghíresebb, de méreg drága külföldi márkával szemben b- fölveszik a versenyt? 1. Mert kizárólag friss, neme? gyümölcsből ké­szülnek! 2. Mert töltés előtt ivekig érnek és finomodnak! 3. Mert Csehszlovákiában az egyedüli likőr- gyár, mely likőrkülönlegességeit uitraviolett sugarakkal kezeli! Prága történelmi nevezetességeit e látni­valóit tekintették meg e este kilenckor ül­tek gyorsvonatra, hogy az óhazába vezető hosszú ütjük utolsó szakaszát megtegyék. Holnap, vasárnap délelőtt, Ni'tsdh Andor, a ezlovenszkói németék képviselője, mondja hazai fölidőn, Késmárkon az amerikai zip- eereknek az első „Isten bozott"-at, amelyhez mi, szlovén szikói magyarok is őszinte szívvel csatlakozunk. Nyilatkozat Kijelentem: egyes lapok azon híradása, Hogy én Bodáky István dr. a magyar nemzeti párt beregi körzetének ügyvezetője ellen bűnvádi feljelentést tettem, vagy annak megtételével ügyvédemet megbíztam, — egyáltalában nem felel meg a valóságnak. — Á köztünk felme­rült sajnálatos, de semmiesetre annyira vesze­delmes eset, mint amilyenre a kósza hirelések felfújták, az általam kivánt fórum előtt végle­ges elintéződést nyert, amiben én is megnyu­godtam. Beregszász, 1929 junius 15-én. Kovách Béla dr. s. k. Halálos szereacsétteaség i SiWMfÉssici autóverseny Imwmilm Braun, junius 22. A brünn—sobesici autó­verseny hivatalos tréningjét ma délelőtt tar­tották meg. A tréning eleinte sima lefolyású volt, azonban 15 óra tájban Václavik mérnök, ismert versenyző Vikow-kocsija egy erdei fordulón megsiklott, fölborult és az árokba zuhant. Václavik mérnök néhány könnyebb karcolás árán csodálatosképpen megmene­kült, azonban társa, Sebela brünni szálloda- tulajdonos fia, szörnyethalt. Václavik mérnök szerint a szerencsétlenséget az okofcta, hogy Sebela a fordulőuál hirtelen a kormányke­rékhez kapott és Václavik már nem tudta a kocsit a helyes irányba terelni. A kpSMergi titok: üiusmérgezés Prága, junius 22. A törvényszéki orvosi ta­nács tegnapi illésén Dietrich dr. egyetemi ta­nár részletes jelentést tett a Kuttenbergben történt rejtélyes halálesetről s megállapítot­ta, hogy Cimbal dr. halálát kétségen kívül husmérgezés okozta. Ezzel tehát megdől min­dé naz üvegporról szóló kombináció, amely olyan óriási izgalmat keltett nemcsalt Kutten­bergben, hanem egész Csehországban. 7

Next

/
Thumbnails
Contents