Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-22 / 141. (2066.) szám

► 1 m fnjtfa* 22, seambat A sertésvész terjedésének praeventiv megakadályozása A magyar nemzeti párt orsz. mező­gazdasági szakosztályának akciója Losonc, június 21. (Saját tudósítónktól.) Köztudomású tény, hogy Szlovenszkó sertésállományában a ser­tésvész (a sertéspestis) évröl-évre tetemes károkat okoz. A gazdáknak módjukban van Ugyan oltásokkal ellensúlyozni a veszedel­met, azonban a Szlovenszkón alkalmazható oltások osak gyógyító-oltások, amelyek csak akikor alkalmazhatók, ha a vész fellépett A tapasztalatok szerint a gazda ezen oltásokkal a legtöbbször elkésik s az oltásnak nincsen kellő hatása, ha azt a baj felismerése után neon azonnal alkalmazzák. A modern állatgyógyászat azonban már is­mer olyan oltóanyagot és olyan oltási mód­szert: a szimultán-oltást, amely praeventiv védi meg a sertésállományt a sertéspestis pusztulásaitól Ezen fontos oltószer azonban belföldön be nem szerezhető s a behozatala pedig tiltva van. Most tehát az a helyzet, hogy ahol a sertéspestis fellépése fenyeget, a gazda összetett kezekkel kénytelen bevárni a vész bekövetkezését, mert nincs módjában praeventiv intézkedést tenni. Sertésállományunk megmentése és szám­beli csökkenésének megakadályozása ma nemcsak az egyes tenyésztők magánérdeke, hanem fontos államérdek is. Hiszen általáno­sain ismeretes, hogy Csehszlovákia sertés- szükségletének nagyrészét külföldről impor­tálja s évenként száz és százmilliónyi össze­gek vándorolnak ki az országból Lengyelor­szágba sertésekért. Legutóbb a magyar nemzeti párt mezőgaz­dasági szakosztályának központja vette pro­gramjába, hogy Szlovenszkó sertésállományá­nak további pusztulását megakadályozza s a megfelelő előfeltételek biztosítása után a gaz­daközönséget uj tenyészetek létesítésére ser­kentse. Hogy a meglevő állományt a pusztító veszedelemtől megmentse, kérelemmel for­dult az Országos Földművelésügyi Tanácshoz (Zemedelska Rada), eszközölje ki a miniszté­riumnál a praeventiv oltóanyag behozatalá­nak engedélyezését. - A kérelem támogatásá­ra, tekintve a nemzetgazdasági szempontokat, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szak­osztálya felkérte az agrárérdekekkel foglal­kozó többi pártokat is. A rimaszombati járási ipartársulat; székház Bg*e Rimaszombat, juuius 21. Természetes és indokolásra nem szorul, hogy egy nagy egyesületnek, amely csaknem másfélezer tagot számlál, ha érdemleges munkát akar végezni, szüksége van arra, hogy a saját otthonában legyen. Lehetetlen például az, hogy amikor a rimaszombati ipar társulat elöljáróságát választották, a já­rási hivatal nagyterméért ötszáz koronát kel­lett fizetnie takarítás címén, lehetetlen az, hogy minden egyes alkalommal kunyorálni kell hol az egyik, hol a másik egyesület ve­zetőségénél, hogy engedje meg helyiségében egy választmányi ülés vagy egy közgyűlés megtartását; de abszurdum az is, hogy egy olyan nagy társulat, mint a rimaszombati, már tiz éve egy lyukiban tartja hivatalos he lyiségét, ezt is a város kegyelméből. Ha a járási .ipartársulat akár egy szaktan­folyamot, akár egy munkakiállilást vagy egy szakelőadást akar rendezni, ebben a szándé­kában teljesen meg van bénítva, mert helyi­ség híján nem tud még kezdeni sem ilyen nemesebb ipari érdekű munkát, pedig a tár­sulat célja mégsem lehet csupán a szegődte, tés meg a szabad itás, de a segédek közgyű­lése, a békebiróság működése és még sok- sok más is. Mindezt tudva és megértve, a rimaszom­bati járási ipartársulat elnöke, Valaszkay Rezső magáévá tette a régi ipartestület azon régi tervét, hogy fel fogja építeni az ipartár- sula székházát, hogy ezzel helyes útra terel­hesse a társulati élet fejlődését és méltó helyre emelje a társulat tekintélyét. Csodá­latos azonban, még ma is vannak félszáz év­vel elmaradt emberek, akik nem értik meg a kor parancsoló szavát. A járási ipartársulat junius 2^án megtar­tott közgyűlésének a székház építésére vo­natkozó határozata ellen Zurik János klenó- ci molnári,páros vehemens agitációt kezdett a vidéki iparosok között és félrevezető sovi­niszta agitáció folytán sikerült is mintegy 300 aláírást gyűjteni a tagdíjrendezés, de legfőképpen a székházépítés ellen. Ezzel az aláírásukkal ellátott felebbezésüket folyó hó 18-án be is adták a járási iparhatósághoz. Ez a felebbezés tarthatatlan a tagdíjakat illető­leg, mert a .társulat vezetősége éppen a sze­gényebb sorsú társulati tagokon kíván segí­teni a rendezéssel, mert azt akarja, hogy a teljesen szegény tagok 20 korona helyett rsaik 10 koronát, akik pedig tehetősebbek, 20 korona helyett esetleg 30 koronát vagy .töb­bed fizessenek. Különben Szlovenszkó öeszee i pa rtársulat a i nál m ag asaibb t agdijskála v an, mint a rimaszombati tervezet. Érthetetlenebb ennél a felebbezésnél a ri­maszombati törpe ellenzék feLebbezése, mely mindössze 6 tagból áll. (Vozáry Samu, Rádió Ármin, Kabn Ödön, Neumann Éliás, Nagy J. Jenő bőrös és Altmann Sámuel tár­sulati tagok), akik aláírásukkal ellátott fe- lebbezésüket ugyancsak beadták a székház építése ellen. Az ipartársulati tagok azon nagy tömegé­ben, akik a házépítés hívei voltak elejéről, ez az ellenzéki akció még jobbam megerősí­tette a munkakedvet és ellentmondást nem türőeu követelik a házépítés keresztülvite­lét. De a társulat elnöksége sem nézi ölhe­tett kézzel ezt az indokolatlan támadást és máris megkezdte felvilágosító munkáját a ta­gok között, úgy hogy ha a felebbeaést az iparhatóság már eleve el nem utasítja, az uj közgyűlésem az ellenzék csúfos vereségre számíthat. Telek A. Sándor. — A csehszlovák—osztrák megegyezés a kettős megadóztatás ellen. Vlasák pénzügy­miniszter e napokban irta alá a kettős meg­adóztatások elhárításáról szóló csehszlovák— osztrák egyezményhez járó kormányrendele­tet. Ezen rendelet szövege azonos azzal a szö­veggel, amelyet az osztrák pénzügyminiszté­rium már nyilvánosságra hozott. A csehszlo­vák kormányrendelet e napokban megjelenik a törvények és rendeletek gyűjteménye tá­rában. 16.6 millióval csökkent a magyar bankjegyfor­galom. A Magyar Nemzető Banknak a követelések és tartozások jundiuis 15-i állásáról most közzétett kimutatása ezerint a bankjegyforgalom a hónap második hetében 16.6 millió pengővel 398,086.454 pengőre apadt. Ebből az összegből 395.8 millió a pengőé,rtékii és 2.2 millió pengő koromáértékü bankjegyekre esik. A jegyforgalom lemorzsolódá­sát a leszámítolási számlán történt visszafizetések, továbbá az a körülmény tették lehetővé, hogy a devizaigények kielégítése folytán szintén nagyobb mennyiségű bankjegy folyt be. A leszámítolási számlán a visszafizetések 8.2 málló pengővel ha­ladták felül az uj folyósításokat s a számla állo­mánya igy 355.6 millió pengőre csökkent. Az ál­lam tartozása változatlanul 92.1 millió pengő ma­radt. A zeirószámla 0.5 millió pengővel 199.9 mil­lióig apadt « ebből az összegből 185.6 millió pengő az állami számlákon van kezelve. Az egyéb kö­vetelések 6.3 millióval 40.2 millióra, az egyéb tar­tozások pedig 1.0 millióval 52.1 millió pengőre csökkentek. Az érckészlet devizaigények kielégí­tése folytán 3.6 millió pengővel 198.2 millió pen­gőre apadt. Ebből az összegből 176.6 millió az aianyra, 11.8 millió az alapszabályszerűen beszá­mítható devizákra é* valutákra. 9.7 millió pengő pedig a váltópénzre estik. A kimutatás napján a forgalomba® levő bank jegymennyiség fedezete 39.1 százalékos volt. A troppaui kereskedelmi kamara gyűlése. A troppaui kereskedői mi kamara e napokban tartott közgyűlésén Schmolik elnök a keres­kedelempolitikai helyzetről szólt s rámutatott az utóbbi hónapok különböző nehézségeire. A kereskedelempolitikai biztonság tünedezöfél- beu van. A kereskedelmi szerződési tárgya­lások már hónapok óta megakadtak. A keres­kedelempolitika legfontosabb kérdése az ag­rárvámok. A mezőgazdaság az utóbbi időben nyíltan szembehelyezkedett a kereskedők és az iparosok álláspontjával. Németország egy­re hatalmasabb konkurrense lesz Csehszlová­kiának. A troppaui kereskedelmi kamara kö­veteli a forgalmi- és fényüzési adó módosítá­sát, illetve a fényüzési adó teljes eltörlését és a forgalmi adó leszállítását. A gabonanemüek és malomtermékek be­hozatala májusban. A statisztikai hivatal leg­újabb kimutatása szerint a kenyérgabona be­hozatala májusban lényegesen csökkent, ösz- szesen 15.413 tonna kenyérgabonát hoztak be az április hónapi 23.344 és a múlt év májusi 37.925 tonnával szemben. Ugyancsak keve­sebb malomterméket hoztak be. A behozatal májusban 13.762 tonna volt az áprilisi 16.440 és a múlt év májusi 15.027 tonnával szemben. Ezerhétszáz millió dollárral uj bank létesült. Newyoflkból vett értesítés szerint a Chase Natio­nal Bank igazgatód, akik ez időszerűit a magyar kormánnyal jelzálogkötvényeiknek a newyorki pénzpiacon való elhelyezéséről tárgyalásokat foly­tatnak, hivatalosan bejelentették, hogy a Natio­nal Park Bank of NewyoTk igazgatóságával meg­állapodást létesítettek a két banknak és invest- ment affiliácdóinak fuzionálása ügyében. Az ala­pítandó uj bank összes saját tőkéje 1.700 millió dollárt fog meghaladni és egyike lesz az Egye­sült Államok legnagyobb bankjának. Alaptőkéje 105 millió dollárt, tartalékai 130 millió dollárt, egyesitett betétei kb. 1200 millió dollárt fog­nak kitenni. Az egyesített uj banknak 28 fiókja lesz Newyonkban, külföldi fiókjai Havanna, Cbuis- tobal és Panamy Cityben, képviseletei pedig Lon­don, Páriis, Berlin és Rómában lesznek. A fúzió egy-egv uj részvény kölcsönös kicserélése alapján történik. A magyar pénzügyminisztérium kiküldöt­teinek párisi tárgyalásai. Parisból jelentik, hogy a magyar kormány megbízásából a pénzügyminisztérium több maga9rangu tiszt­viselője tartózkodik a francia fővárosban s ott a Caisse Ccunmune-nal tárgyalásokat folytat a háború-előtti papirkoronára szóló kötvények rendezése tárgyában. Mint ismeretes, az inns­brucki és a prágai egyezmény az utódállamok kiöaöftt egy megfeleld kulcs szerint még 1923­n>RAOAI-A\AGVARHI RIiAP Báty, “TmTTTIWTnfflTfrTfTni"11-1,"“ n bán felosztotta a régi monarchia valorizálásra köteles állami adósságát. A tárgyalások min­den valószínűség szerint ezeknek az adóssá­goknak véglgees rendezését célozzák, mert a prágai és innsbrucki egyezmény csak 1932-ig terjed. Az amerikai Unió pénzügyi feleslege. Hoover, az Északamerikai Egyesült Államok elnöke kije­lentette, hogy az Unió pénzügyi helyzete nagyon kielégítő, A pénzügyi év, amely Amerikában jú­nius harmincad'Lkán ér véget, minden bizonnyal nagy felesleggel fog zárulni. Hoover 100—110 mil­lióra becsüli a felesleget, amelyet kizárólag az ál­lami adósság csökkentésiére fognak fordítani. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kongresz- szusa. Budapestről jelentik: A különböző nemzet­közi konferenciák közül jelentőségüknél fogva ki­emelkednek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kétévenként tartott kongresszusai, mert ma ez a szervezet a világ leghatalmasabb nemzetközi gaz­dasági érdekképviselete. A Nemzetközi Kereske­delmi Kamara, amely két évvel ezelőtt Stock­holmban tartotta kongresszusát, az idén július 8-án Amszterdamban ül össze. Ezen megjelennek a világ Legfontosabb államai pénzügyi, ipari, ke­reskedelmi é6 közlekedési szervezeteink vezető té­nyezői. A kamara magyar nemzeti bizottsága- most tartotta Belátón y Artúr társelnök vezetésével a kongresszust előkészítő közgyűlését. - GyuLay Ti­bor dr. titkár ismertette a kongresszusnak Ma­gyarországot különösen érdeklő tárgyait. Ezek között első helyen szerepel a közüzemeknek a ma­gángazdasággal való versenye. A kongresszus elé nagyszabású előadói munka került, amely úgyszól­ván az egész világra kiterjodőJeg vizsgálja a köz­üzemek terjeszkedésének problémáját, számos he­lyen tárgyalja a magyar viszonyokat 'is. A ma­gángazdaságnak hatalmas manifesztációja lesz a kongresszus a növekedő etatizmussal szemben. Emellett a nemzetközi forgalom akadályainak kérdésével behatóan fog foglalkozni a legtöbb kedvezményes elvvel, a közigazgatási utón folyta­tott protekcionizmussal (állategészségügyi rend­szabályok) foglalkozik a kongresszus. Magyar- országot közelről érdeklő kérdést tárgyal a kong­resszus a dunai hajózás akadályai címmel. A ma­gyar részről bejelentett indítványok között szere­pel a kettős illetékezés kiküszöbölése, — a kettős adóztatás kiküszöbölése mintájára — nemkülön­ben a tisztességtelen verseny elleni védekezésnek nemzetközi megszervezése. A magyar bizottság gyűlése több felszólalás után elhatározta, hogy előkészítő bizottságot küld ki a kongresszusi ma­gyar delegáció összeállítására és a magyar állás- foglalás megszövegezésére. A Magyar-Cseh Iparbank alaptőkefelemelése. Budapestről jelentik: A Magyar-G&eh Iparbank R. T. legutóbb megtartott igazgatósági ülésén elha­tározta alaptőkéje felemelését és evégből junius 28-ána rendkívüli közgyűlést hivott egybe. A köz­gyűlésen javasolni fogja, hogy egymillió pengő névértékű részvény azonnal kerüljön kibocsátásra és ajánltosso® fél 3:1 arányban a régi részvénye­seknek, további kétmillió pengő névértékű rész­vény kibocsátására vonatkozólag pedig javasolja, hogy az igazgatóság bízasson meg annak alkal­mas időpontban leendő keresztülvitelével. Az elő­vételben nem gyakorolt részvények azonos felté­telek melletti fix átvétele egy külföldi csoport ut­ján hiztosittatott. 333 milliót ruházott be a magyar kereskedelmi minisztérium 1924-től 1929-ig. Budapestről jelen­tik: A magyar kereskedelemügyi miniszter most összegyűjtötte és feldolgozta az 1924—25. költség- vetési évtől az 1928—29. évig a kereskedelemügyi tárca számláján végzett beruházásokat. A keres­kedelemügyi tárcának 333 millió pengőre rugó beruházásaiban az államvasutak 127.3 millióval, a posta 105 millióval, ut- és hidépités 72.8 millió­val, az állami gépgyárak 27.9 millióval szerepel­nek. Ezeknek a beruházásoknak egy részét azon­ban még mindig a beruházások hiányában pusztu­ló javak rekonstruálására fordították. Az utolsó öt év alatt a magyar kormány tudvalevőleg kere­ken 900 millió pengőt fordított állami beruházá­sokra, amely összegnek kétharmada volt gazdasági célú beruházás, egyharmada pedig kulturális és szociális célokat szolgált. A gazdasági célú beru­házásokból a kereskedelmi tárca keretében tör­tént munkálatok között 73 millió pengőt fordítot­tak a tönkrement állami utak és hidak rekonstruá­lására, az úthálózat kiegészítésére, továbbá uj hidak létesitésére. A MÁV-nak adott összegből a kocsi- és mozdonypark kiegészítésére 57, a vá­gányhálózat kibővítésére és a pályatestek átépíté­sére 17, a személyzeti és munkáslakóházak léte­sitésére. irodaépületekre. szertárak építésére 18.000.000 pengő jutott. A postánál 27 millió pen­gővel jórészt teljesen megoldották a budapesti telefőnhálózat automatikus berendezését, mig két földalatti kábelvonal létesítése 30 millióba került. 14 millió pengőt igényelt a budapesti és országos távbeszélőhálózat rendbehozása és fejlesztése. To­vábbá 22 millió pengőből épült a budai postapalo­ta, az uj központi járműtelep, a budapesti anyag­raktár és az uj rádióállomás. Az állami vasgyá­raknál a beruházási összegből 11 millió pengőt mint forgótőkét kapott az üzem, 17 millió pengő pedig az elavult gépberendezések és mühelytele- pek modernizálására szolgál. E főbb tételeken ki- vül a legnagyobb beruházás a budapesti kereske- | delmi és ipari kikötő építésére fordított 26.5 mil­lió pengő volt. Az ipar és kereskedelem hitel­viszonyainak könnyítésére 15 millió pengőt fordí­tottak, még pedig az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének 6 milliót, az Ipari Jelzáloginté­zetnek 3 milliót utaltak ki. A kis- és kézműves- iparosoknak az lOKSz utján 2.4 millió pengőt, a Budapesti Kisipari Hitelintézet utján 1.6 milliót fo­lyósítottak. A kiskereskedelem számára a Buda­pesti Kisipari Hitelintézet utján egymillió pengőt juttattak a hitelellátás céljaira. 515.000 pengőbe került a .kereskedelmi minisztérium székhazának átépítése és központi fűtéssel való ellátása. A Kassa—odorbergi vasút közgyűlése. Kas­sáról jelentik: A Kassa—oderbergi vasút teg­nap tartotta meg' közgyűlését Ouredmcsek miniszteri tanácsos elnökletével. Ezt megelő­zően az igazgatótanács ülésezett s a felügyelő bizottság kedvező jelentést adott a társaság üzeméről. Elfogadták az elmúlt év mérlegét és a felügyelő bizottságnak megadták a fel­mentvényt. Megállapították, hogy a veszteség az elmúlt évvel szemben 52 millió koronával nagyobb s ennek oka a nagyobb beruházások­ban és a személyi, valamint csomagszállitás csökkenésében keresendő. Amerika aranyat vásárolt Angliában. Lon­donból jelentik: Két nagy newyorki bank, a Coramercial National Bank és a Newyork Trust Company, Londonban másfélmillió font értékű aranyat vásárolt. Az aranykészletet haladéktalanul Amerikába szállítják. A genfi konvenció ratifikálása. A behozatali és kiviteli tilalom megszüntetéséről szóló genfi konvenció ratifikálásának kérdése, amely ellen a földművelésügyi minisztérium állást foglalt, e napokban a gazdasági mi­niszterek közös tanácskozásának tárgyát fogja képezni. A konvenciót, ha a földművelésügyi minisztériummal sikerül a megegyezés, a nyári szünet után ratifikálás végett beter­jesztik a parlamentnek. Ezt a konvenciót az államoknak szeptember végéig kell ratifi- kálniok. A külkereskedelmi deficit Angliában. Az angol kereskedelmi hivatal most publikálta a májusi külkereskedelmi adatokat. Az import 103.5 millió font, 4 millióval több mint tavaly, az export pedig majdnem 9 millió fonttal 67.4 millióra emelkedett. Az év első öt hónapjában az import 513.5 millió fontot, az export pedig 359.8 milliót tett ki. A külkereskedelmi deficit tehát 153.7 millió a tavalyi 153.2 millió fonttal ezemben. Az exportcikkek kö­zül feltűnő a szénexport emelkedése. Tavaly má­jusban 20.2 millió tonna szenet, az idén pedig 23.2 millió tonna szenet exportált Anglia. Emelkedett a vas- és a pamutfonálkivitel is. Németországban nem vezetik be a gabonamono- póliumot. Berlinből jelentik: Az a terv, hogy Né­metországban gabonamonopóliumot vezessenek be, kudarcot vallott. Az ez ügyben összehívott szakér­tői bizottság az elmúlt éjszaka hat szóval öt elle­nében elvetette a tervet. A gabonamonopóliumra vonatkozó törekvések oda irányultak, hogy a mo­nopólium révén emeljék az árakat, vagy legalább is megakadályozzák a gabonaárak csökkenését. A búza átlagárát a mostani 215 márkával szemben 250-re akarták fölemelni, ami ténylegesen a vám­nak öt márkáról kilencre való felemelését jelen­tette volna. Etekintetben már tétre is jött a meg­egyezés, de differenciák mutatkoztak a monopó­lium tartamának kérdésében Mig a szociáMemo- kraták a monopólium fentartását öt évre kívánták, a német nemzetiek csak egy évre akarták. Nem tudtak megegyezni a gabonatanács összeállításának kérdésében sem, úgyhogy a monopólium terve kut- baesett. A szakértői bizottság most a monopólium­tervek kikapcsolásával uj alapon fogja megvitatni a gabonakérdést. Nem sikerült a megegyezés a kőzépeurópai ér­téktőzsdék bécsi ülésén a részvényjegyzés módjá­ban. Budapestről jelentik: A középeurópai tőzs­dék második gyűlése kedden folyt le Bécsben. A gyűlésen részt vettek a zágrábi, a prágai, a lai- bachi, a bécsi tőzsdék képviselői. A budapesti ér­téktőzsdét Fleissig Sándor alelnök és Engel Emil dr. főtitkár képviselték. A gyűlésen szóbakerült a budapesti tőzsdén bevezetett elővételi jog-szel­vény kérdése. A részvényeknek százalékos jegy­zésére vonatkozóan egységes álláspont még min­dig nem tudott kialakulni. A gyűlésen az volt a nézet, hogy előbb meg kell várni a részvények névértékének végleges kialakulását, mert a szá­zalékos árjegyzés organikusan kifejlődhet. A gyű­lésen szóbakerült még a Németországban beveze­tett értékpapixszámozás és az idegen országok kö­zött végbemenő darab nélküli értékpapirforgalom. Ősszel még egy összejövetel lesz Bécsben. ame­lyen’ azokat a módokat fogják megbeszélni, ame­lyek alkalmasak volnának a középeurópai tőzs­déken az értékpapirforgalom megélénkitésére. ÉRTfiKTÓSSBI Tovább gyengült a prágai értéktőzsde Prága, junius 21. Üzlettelenség mellett a tőzs­de irányzata továbbra is gyönge maradt. Elsősor­ban is a hétvégi realizációs vásárlások gyöngí­tették a tőzsde irányzatát, mig az üzlettelenség az ultimo közeledtére vezethető vissza, miután a bankok a még le nem közölt félévi jelenléseket várván, tartózkodó állásponton vannak. Az ipari piacon a Bsrg és Hűtlen 90. Königs- hofer 50, Első Pilseni és Prágai Vas 30, Dux Bo- denbaehi és Cseh Kereskedelmi 25. Deii. Sra- motte 15 koronával gyengültek. Javult a Svetovar 50. Schoelier és Hengermű 25, Északi Vasút 15, Sellier, Brünni Gépek és Pozsonyi Kábel 5, Réz- müvek 4 és OHesohaui 2 koronával. — A bank­piacon a Nemzeti Bank 15 és az Országos 1 koro­nával esett, mig az Eszkom.pt és a Zsivno 2 koro­nás nyereséggel zárultak. — A beruházási piacon az irányzat nem volt egységes, mert mig a 6 szá­zalékos télelek kissé javultak, az alacsonyabban kamatozó papírok 3 és fél százalékkal gyöngültek. Prága, julius 21. Valuták Holland 1350, jugo- . ..Jáv 58.90. német 802.37'-. belga 168. magyar 586, román 19.80, svájci 048.50, dán 896, augoi 102.75, spanyol 488.50, olasz 177.02 S. amerikai 33.40, norvég 896. francia 132.45, bolgár ‘24.27!--, 6véd 899.50, lengyel 376, osztrák 472.75*

Next

/
Thumbnails
Contents