Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-22 / 141. (2066.) szám

2 TOftGaT-AŐAGtoR-HTraiflP Borsky kardcsörtetése Prága, junius 21. A cseh sajtóban még maii­dig nap-nap után olvashatók Magyarország és Ausz/t ri a-ellenes .tartalmú cikkek. Minit leglel- lemzőbbet a maiak közül a Národni Politika vezércikkét említjük meg, melyben Borsky dr. többek között a következőket írja: „Szomszédaink fegyverkeznek, hogy alkal­mas pillanatban revánsot vegyenek 1918-ért. Hogy elvegyenek tőlünk mindent, amit elve­hetnek, hogy a csehszlovák államot egy mini­mális cseh államra korlátozzák, amely ráadá­sul Németországnak volna alávetve. Azonban nem kell mindig csak panaszkodni és utalgat- ni a szoszédok rosszaságára. Férfiasabb sem­mi jót nem várai ezektől a szomszédoktól és ©szerint rendezkedni be. Az a férfiasabb do­log miképtp a Národni Osvobozeni irta a mi­nap, hogy ne becsüljük túl állandóan a nyolc- milliónyi magyart és ne becsüljük le azt sem, hogy mi magunk is erősebbek vagyunk náluk, hát még az egész kisanatant, amely negyven­két millió lakossal bir. Férfiasabb nem kve- raláskodni, hanem felkészülni katonailag és pedig szellemiekben és fegyverekben egy­aránt, nem pedig támadásra csábítani szom­szédainkat pacifizmusunkkal. Már itt volna az ideje, hogy a csehszlovák külügyminiszter mondja meg azt, amit most a külügyi bizott­ságban mondott: tudatában vagyunk annak az erőnek, amelyet a kisantant-államok képvi­selnek. “ Weinerek lilédé, Pecli tábor­nok átvette hivatalát Prága, junius 21. A nemzetvédelmi minisz­térium elnöki osztályának uj főnöke, Pech tá­bornok, tegnap átvette hivatalának vezetését. Weinerek tábornok váratlan és hirtelen sza- badságoltatásáról nem hajlandó a miniszté­rium hivatalosan nyilatkozni. Egyes cseh la­pok Weinerek távozását összefüggésbe hoz­zák Sidek főhadnagy csalási ügyével. Ez a hir természetesen megerősítésre szorul. Mips 22-én tárgyalják a Falout-féie kémkedési port Prága, junius 21. A Ceské Slovo értesü­lése szerint Falout törzskapitány kémkedési pőrének főtárgyalása a prágai hadbíróság előtt legkésőbb julius 22-én fog megkezdődni. A tárgyalás természetesen zárt ajtók mögött folyik és minden valószínűség szerint három napig fog tartani. Csakis az ítéletet fogják a nyilvánosság előtt kihirdetni. — Seipel rissKtmogy u egyetemi katedrára. Becsből jelentik: Seipel Ignác dr. volt kancellár, aki a bécsi egyetemen aa erkölcsi teológia és tár­sadalmi tudományok tanára, az 1920—30. tanév első félévében ismét megkezdi tanításait az egye­temen és kétórás előadássorozatot fog tartani A béke mint erkölcsi és társadalmi probléma címen. Halhatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÉH9S (44) Óvatosan iopózott be az ismert kapun át Lucy lakosztályának legbelsőbb szobájába. Ott viliiig kibontotta fejét a fullasztóan ter­hes búvárruháiból, leült és türelmesen várt. TTTr<v KONZERVAT1YNEK TALÁLJA ATYJÁT Lucy földuttan érkezett haza a croydoni repülőtérről. Fölháboritotta, hogy Harry Hobarth detektiwel már ő utána is kémke­dik. Kivonult a kertbe és uzsonnáig ott sétált föl s alá gondolataiba merülve. Uzsonna idején hazaérkezett Byrd. Lucy a kerti terraszra terített. — No végre! — szólalt meg uzsonna köz­ben a hallgatag Byrd — az egyik újság ol­vasása közben. —Mi történt papa? — kérdezte Irncy « örült, hogy közönyös témát érinthet. Byrd magyarázat helyett föltartota az egyik bulvárlap különkiadását. „Titokzatos, bestiális gyilkosság London szivében, a Byrd-palota előtt" — ordítottak az ökölnyi betűk. — „London legtalánysze- rübb haramiája követte el a gyilkosságot. — Cinkostársa, egy amerikai soffőr, a rend­őrség kezére került. — A bandita a legve­szedelmesebb hipnotizáló fakir. Tízezer fontot tűztek ki a fejére. — Föltűnően ha­sonlít Fairbanks filmszínészre. — Kémke­dést is folytatott Amerika javára?" A címből magából megértette Lucy, hogy Selleyről van szó. — T)e papa, hiszen ez hazugság. Én ma­gam hallottam, amikor a matróz beismerte, hogy ő a gyilkos. Veszélyből a községi polgári iskolák testtartásáról szóló kormányjavaslat Prága, junius 21. A szenátus kulturális al­bizottsága tegnap ülésezett s napirendjén az úgynevezett járási polgári iskolák és vándor- iskolák létesítéséről szóló törvényjavaslat szerepelt. E javaslat ellen állást foglaltak a szlovák néppártiak, s tegnap a javaslat elő­adója, Hrejsa agrárpárti szenátor a tárgyalás elhalasztását indítványozta azzal az indoko­lással, hogy az albizottságnak a törvényjavas­lat pénzügyi részét kell tanulmányoznia. Felkérték az iskolaügyi minisztériumot, hogy részletes statisztikát nyújtson be a bizottság­nak az összes polgári iskolákról. A tárgyalás elhalasztásának tulajdonképpen politikai oka van. Az agrárpárt fél a vidék elégedetlensé­gétől, mert a törvényjavaslat a kerület összes köz­sógeit, falvait, amelyek gyermekei a kerü­leti polgári iskolát látogatják, arra kötelezi, hogy az iskola fenntartásához járuljanak bozr zá. Ezt a szlovák néppártiak is kifogásolják. A törvényjavaslat elhalasztása viszont elé­gedetlenséget szül azokban a városokban, amelyek óriási áldozatok árán tartják fenn a községi polgári iskolákat és tovább nem bírják a terheket, amelyeket az iskolák fentartása igényel. A városok már a jövő évi költségvetésük­ben ie redukálják az iskolák fen tartási téte­leit, úgy hogy egyik-másik helyen a polgári iskolák válságba kerülnek. A szlovák nép­párt, mint már jelentettük, csak úgy hajlan­dó megszavazni ezt a törvényjavaslatot, ha az iskolaügyi minisztérium a szlovenszkói országos iskolatanácsot a legrövidebb időn belül életre hívja. 1 szlovenszkői országos választmány óvást emel a belügyminisztériumnak ai országos választmány hatáskörét és |©gl@rét korlátozó ren^iietei ellen Pozsony, junius 21. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A szlovenszkói or­szágos képviselőtestület választmánya Drobny János országos elnök elnöklete alatt ma dél­előtt ülést tartott, amelyen az országos vá­lasztmány tagjai csaknem teljes számban meg­jelentek. A terjedelmes tárgysorozat megkezdése előtt Drobny János elnök bejelentette, hogy Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti vá­lasztmányi tag interpellációjára Sör ess Béla losonci református lelkész és teológiai ta­nár által az Amerikában tartandó presbi- terhanus egyház világkongresszusán való részvétel céljából kért útlevelének megtaga­dása tárgyában technikai okokból az orszá­gos választmány legközelebbi ülésén fog vá­laszolni. Bejelentette továbbá azt is, hogy Petrásek Ágoston keresztény szocialista vá­lasztmányi tag interpellációjára az óhegyi (Körmöcbánya melletti) iskola ügyében az adatok beérkezése után adja meg a választ. Az országos választmány napirendjén kór­házügyek, orvosok választása, kórházi felsze­relések, járások számadásainak felülvizsgála- ■ ta, községi ügyekben való fellebbezések sze­repeltek, amelyeknek tárgyalása gyorsan per­gett le. A legnagyobb vitát a belügyminisztérium­nak az országos választmány jogkörét és ha­táskörét korlátozó rendelkezései idézték elő. A vitában a magyar pártok részéről' Blcmár Béla dr. és Alapy Gyula dr. vettek részt, A többi pártok álláspontját pedig Kállay Jó­zsef dr., Dusek Győző dr., Filkorn Jenő dr., Kormán Mihály, Ursziny János tartománygyü- Iéei képviselők fejtették ki, amely után az országos választmány egyhangúlag el­határozta, hogy óvást emel a belügyminisz­tériumnak az országos választmány hatás­körét és jogkörét korlátozó rendeletéi el­len és ezl az óvást a belügyminiszterhez feU terjeszti. A® országos választmány tagjai részére 1929 julius elsejétől kezdve eleőosztályu szabadje­gyet szerez be az elnök és az országos vá­lasztmány tagjai fényképes személyazonossági igazolványt kapnak. Elhatározta még az országos választmány, hegy határozatait az országos elnökön kívül az il­lető ügy felülvizsgálatával megbizotl vár 1929 junius 22. ftgemb&t ÍÍWBB5K9 lasztmányi tag is aláírja és a kiadmányozás az országos választmány nevében mindkettőjük által történik. Az or­szágos választmány legközelebbi ülését junius 27.-ére tűzte ki A Siovák újabb cikke a magyar kisebbségről Prága, junius 21. A Slovák mai számában vezércikkben foglalkozik a kisebbségi kérdés­sel és a kisebbségi magyarokra vonatkozóan a következőket Írja: „MacDonald szerint a kisebbségi probléma nem a batárrevizió kérdése, hanem csupán a szabadság, igazságosság és az államvezetés­ben való részvétel kérdése. Nem tévedünk, ha föltesszük, hogy MacDonald itt a német ki­sebbségnek a csehszlovák kormányban való részvételére gondolt, mert a másik nagy kisebbségünk, a magyarok, habár minden előfeltétel megvolna rá, még mindig tartózkodnak az aktív politikától és nem adják fel az ellenzékiséget MacDonald szavai elsősorban az itteni magyarok részé­re kellene, hogy mementóul szolgáljanak. Igazságosság, szabadságjog és a kormány­zásban való részvétel! Szabadságért és igazságosságért harcolni az állam hatá­rain belül, nem pedig téves koncepciók szerint annak határain kívül. Mi egy Szlo- venszkón, mint az egész államban konszoli­dációt akarunk. Magyar polgártársainknak is ez kell, hogy legyen a kívánsága, mert Szlovenszkó dezorganizációja rájuk nézve éppen olyan káros, mint mireánk. A kon­szolidált Szlovenszkó ervjk -• % ..rd&bb pil­lérre a konszolidált csehszlovák köztársa­ságnak s a köztársaság valamennyi lojális polgárának kívánnia kell ezt. Kisebbségeink jogait külön kisebbségi szer­ződések biztosítják. E jogokat alkotmányos utón kell kiharcolniuk. A negáció sohasem használ az ügynek." A Slovák soraira még visszatérünk. Dühöng a marokkói háború Páris, junius 21. A Marokkóból érkezett legújabb hirck szerint a fölkelő benszülöt- tek az elmúlt éjszaka újabb támadást kísé­reltek meg az aidjacubi őrség ellen. A francia katonaság a támadókat ugyan visz- szaverte, de nem gátolhatta meg, hogy a falut fölgyujtsák. A helyzet újból veszedel­messé válhatott volna a francia megszálló csapatok számára, ha az utolsó pillanatban meg nem érkezett volna a Nigér tábornok parancsnoksága alatt álló erősítés, amely az ellenséget visszaszorította. — Bevallotta, de aztán visszavonta. — Nos hát, én magam leszek az első ta­nú, én pontosan emlékszem, mit mondott. És ott van egy soffőr, az is látta. — A soffőr is cinkosa a gyilkosnak — re- plikázott Byrd. — Papa, ez mind nem igaz. Én mindjárt beszélni fogok Pearcyval. — Nem Lucy, ebbe a dologba nem szabad beavatkozni. Lucy csodálkozó arccal meredt atyjára. — Még akkor sem, ha tudom, hogy az egész hazugság? — Még akkor sem, Lucy. Magasabb ér­dekből. — Papa, nincs magasabb érdek, mint az igazság. A vita olyan hangos volt, hogy föHhaillat- ezott az emeletre és a nyitott ablakon át megütötte a várakozó Selley fülét. — De igen, van magasabb érdek még az igazságnál is. Ez a közérdek, fiam. — Nincs, papa, nincs. Én látom, hogy ezt kitalálták, és én kikiáltóim az igazat. — Lucy, ebbe nem szabad magának be­avatkoznia, mert azzal egy kém segítségére siet. — Papa, de ha ez az ember nem kém. — Hát akkor micsoda, ha nem kém? — Az az ember egy zseniális feltaláló. — De ártani akar Angliának. — Az sem áll, papa. Ellenkezőleg, hasz­nálni akar Angliának, hiszen fölajánlotta a találmányát. — Honnan tudja ezl maga, Lucy? — Honnan tudom? Tudom, papa. De An­glia nem akarja megadni azt, amennyit az az ember követel. Anglia krajcároskodik. G hatalmat akar eladni Angliának. Anglia meg... — Jó, és mért lopott akkor papirosokat? — Hogy mért lopta el a Newyork elleni léyi támadás hadiiervét és a oarvonitfém titkát? — Kitől tudja ezt, Lucy? Ezt én sohasem mondtam — kiáltott föl ijedten a légi had­erő első loTdja. — Tudom, papa, mert olyan hangosan be­széltek róla. De hogy az az ember mért lop­ta el ezt a két drága titkot? Azért, mert hatalmat akar Anglia kezére adni és meg akarta mutatni papának és a vezérkarnak en­nek a hatalomnak az erejét. Alaposan meg­tréfálta a magas vezérkart. Jó kis pánik van most, tudom. Azt hiszik, hogy elszökik a titokkal. EH is fog szökni, mert ez az ember mindenkinél erősebb Angliában. — Lucy — kezdte az öreg Byrd megválto­zott hangon — nem ismerek magára. így be­szélni a vezérkarról... — Igen, papa, ez az igazság. Ez az ember erősebb egész Angliánál. — Majd meglátjuk, erősebbe. Tízezer fényképe van már tízezer rendőr kezében. Este már az összes lapok fogják hozni a képét. Egész Anglia vadászni fog a feijére. Ha patkánnyá változna, akkor sem hagyhat­ja el Anglia területét, hogy föl ne ismerjék s le ne tartóztassák. — Papa, ez az ember Angliának akarja eladni a titkát, de Anglia csak rablógyilkost akar belőle csinálni s ezért Amerikának fogja eladni a világ uralmát jelentő titkot. — Ha csak szárnya nincs, akkor neon igen jut el Amerikába — mondta Byrd büszke gőggel. — Nos és ha a londoni amerikai követ­ségre menekül? — kapaszkodott Lucy a vita szálához. — Gondoskodtunk róla, hogy mielőtt a londoni amerikai követség küszöbét átlépné, a rendőreink füleljék le. — És ha máshol adja el a titkot a követ­ség valamely tagjának, a City bármely pontján? — Gondolkodtunk róla, hogj az amerikai követség minden tagjának minden találká­ját figyeljék. — Akkor el fogja adni egy általunk nem ismert amerikai kémnek, aki tovább fogja adni a titkot, hogy mi nem akadályozhatjuk meg? Byrd kifogyott az érvekből s indulatosan fölpattant. — Ejnye Lucy, mit jelentsen ez? Maga az ellenségünknek akar lenni a prókátora? Selley az emeleten ujjongó szívvel itta magába a párbeszéd minden szavát. — Nem papa — felelt Lucy kipirultan —, csak be akarom bizonyítani, hogy a vezér­kar lehetetlenül viselkedik. Az a kérdés, meg akarja-e venni Anglia a találmányt, igen vagy nem? — Meg akarjuk venni. — Ha igen, úgy adjanak nekem fölhatal­mazást és két óra alatt Angliáé a titok. — Igen ám, de ez az ember kémkedett. A legfontosabb titkainkat lopta el — patto­gott Byrd matrózpipája mellől. — Vagyis? — Vagyis bűnhődnie kell. Angliát nem lehet büntetlenül meglopni és aztán azzal magyarázkodni, hogy csak tréfa volt az egész. — Nem úgy áll, papa vetette ellen Lucy és parázsló hangját lehalkította. — Ne haragudjék azért, amit most fogok mondani. Anglia tulkonzervativ és ez Anglia veszte. — Én pedig, Lucy, megtiltom önnek, hogy igy beszéljen és ebbe a dologba egy szóval vagy egy lépéssel is beleavatkozzék. Megtiltom. Érti? — Akkor, papa, ez is ugyanaz a konzer­vativizmus. Elhallgatott. Megijedt a saját hangjától. Még sohasem szállt atyjával ily éle* vitába. — Nem hittem volna, hogy a : én leányom valaha igy beszéljen velem - fejezte b* a párbeszédet Byrd.

Next

/
Thumbnails
Contents