Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-20 / 139. (2064.) szám
7 1929 juTuras 20, csütörtök.- —ti 11 mi iiihiiiiéiwiiiimiwi Gajdét két hónapra Ítélték el < tzizani iratrablásban való részesség miatt Az ítélet föltétel nélküli és el nem halasztható — Gajda föilebezett Ptrága, junius 19. A prágai kerületi bíróság Misata-tanácsa ma foglalkozott Gajda Rudolf vidt tábornok és Rranzovsky György dr. ügyvéd pőrével, melyben a fsiszta szövetség eme két vezére azzal vádol tan állt a biróság előtt, hegy felbujtó szerepet játszottak az úgynevezett századai iratrablásban. Branzovskyt ráadásul magánlaksértésben való részvételért is felelősségre vonták. Mint ismeretes, a kerületi biróság büntető- taiácsa már kétizben foglalkozott a százavai aíérral s mindkét tárgyaláson már elitéltek töMb fasisztát, Gajda és Branzovsky ügyét azonban különválasztották. A. mai tárgyaláson a védelmet Mellan és Enardt ügyvédek látták el. 1 vádirat és az eddigi kihallgatások ismertetése után az elnök újabb tanuk kihallgatását rendeli el. Először Sebestova Kvétát hallgatják 'ki, aki elmondja, hogy a férjétől értesül a százavai afférról. Branzovsky azt mondta férjének, hogy olyan ügyben dolgozik, amellyel a köztársasági elnököt sikk bán lehet majd tartani. Az affér kirobbanása után Branzovsky még annyit men- d*tt, hogy a fasisztáknak kezébe került a kiztársasági elnöknek egy irata, amit Münchenbe továbbítottak. Sebesto'vá különben Branzovskyval magával már évek óta nem beszélt. Véli kova Erzsébet és Vélik János vaskereskedő azt tanúsítják, hogy egy vasárnapon két fiatalember egész csomag álkulcsot kölcsönzött ki tőlük, az általuk adott elismervényen Kettes neve szerepelt. Gajda kívánságára fölolvassák a terhelő koronatanúnak, Dostálnak a levelét, melyben Dostál, miután Gajda a fasiszta szövetség szolgálatából elbocsátotta, bejelenti, hogy Gajda ellenségeként távozik a szövetségből. Dostál egy másik levelében, amit Gajdánéhoz intézett, azt irta, hogy az egész Gajda-csaladot szerencsétlenségbe fogja sodorni. Rövid szünet után Vélik Jaroszláv lakatost az előbbi két tanú fiát hallgatják ki, aki azt vallja, hogy mint a fasiszta szövetség könyvtárosa álkulcsokkal rendelkezett, hogy a helyiségeket abban az esetben is kinyithassák, ha az eredeti kulcsokat valaki elveszti. A százavai eset előtt Zitny kétizben is kérte tőle a kulcsokat,. 5 azonban nem adta át azokat, mert Zitny nem adott neki erről Írásbeli parancsot Gajdáíéi. . Branzovskyt védőügyvédje, Mellan dr. a százavai eset előbbi tárgyalásán szerepelt tanuk kihallgatását kéri, kérdését azonban a biróság elutasítja. Ezután Hraba ügyész a bűnösség megállapítását és mindkét vádlott szigorú megbüntetését kéri annak kimondásával, hogy a vádlottak aljas motívumokból követték el a vétséget. A közvéleményre való tekintettel szerinte nem alkalmazható az enyhítő szakasz, vagyis a büntetés föltételes kimérése. Egy nemzeti mozgalom élén állottak, a nemzeti viszálykodást akarták kiküszöbölni, ehelyett azonban maguk is az erkölcsi lejtőre kerültek. Mellan védőügyvéd Branzovsky teljes felmentését kéri. Kijelenti, hogy a maga részéről egy ügyvédtársát jött védeni, nem pedig a fasiszta szövetséget. Branzcrosky szerinte nem a bizonyítékok hiánya, hanem a bűntény el nem követése miatt mentendő Jel. Mellan után maga Gajda szólalt fel. Hangoztatta, hogy egy baloldali kmnariJla intrikáinak áldozata. Miikor á politikai viszonyokra tért ki, az elfi szenátus letárgyalta a Jugoszláviával kötött kereskedelmi egyezményt Prága, junius 19. A szenátus ma rövid ülést tartott, amelyen letárgyalták a Jugoszláviával kötött kereskedelmi egyezményt és a bőr és csontkivitelre vonatkozó nemzetközi egyezményt. A vita folyamán Herz kommunista szenátor hevesen támadta Jugoszláviát. Bra- dács alelnök a szenátort kétszer is rendre- utasitotta. Kovalik szlovák népárti szenátor, a javaslatok előadója élesen kikelt Herz ellen, aki szerinte megsértette a jugoszláv nemzetet. A javaslatokat ezután gyorsított eljárással első és második olvasásban elfogadták. A szenátus legközelebbi ülése kedden, junius 25-én délután bárom órakor lesz a követ kezű napirenddel: A kényszeriminkatelepek létesítéséről szóló törvényjavaslat; a kis vadásztörvény, a Perzsiává/ kötőit kereskedelmi szerződés és a légi törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat nők figyelmeztette, hogy maradjon a tárgy mellett. Gajda különösen Dostál volt fasiszta titkár terhelő vallomásának tartalmát igyekszik legyöngitemi. Bemutatja a terhelő tanúra nagyon jellemző névjegyet, mely a következő szöveggel bir: Riíter von DOSTÁL DOSTALENKO az ukránföldi atamán-kormány külföldi képviseletének főtitkára. Gajda negyedórás védekezése után Er- hart ügyvéd azzal érvelt, hogy Gajda előre tudta, hogy minden eszközzel igyekezni fognak majd kompromittálni és ezért logikai lehetetlenség, hogy Gajda a bűnügybe engedte volna magát besodortatni. A biróság ezután egyórás tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette az ítéletet, amely szerint a biróság Gajdát a büntetötörvénykönyv 214. paragrafusa szerint bűnösnek ismeri el és kéthónapi börtönre Ítéli két bőjtnap- szigoritással. A büntetés föltételnélküli és el nem halasztható. Ezzel szemben Branzovskyt a biróság bizonyítékok hiányában fölmenti a vád és annak következményei alól. Az indokolásban a biróság kimondja, hogy a bizonyítási eljárás során nem bizonyult he, hogy Branzovsky a Vorel dr. lakásán elkövetett magánlaksértésben akár fölbujtó, akár bűnrészes lett volna. Gajdénál a biróság azért mért ki alacsonyabb büntetést, mert tekintettel van a családjára. Gajda választói jogát illetően & biróság nem rendelkezett, mert nem bizonyosodott be, hogy aljas indokokból cselekedett volna, mert tisztán politikai és személyi motívumok vezették. Gajda védője, Erbart ügyvéd, az Ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. Branzovsky ügyében pedig az ügyész élt semmiségi panasszal, azonkívül a Gajda-féle Ítélet ellen is kifogást emel a büntetés alacsony mérve és Gajda választói jogának el nem vétele miatt. fi szerb sajtó újabb gondja Belgrád. junius 19. A szerb sajtó élénken tiltakozik az ellen, hogy Ferdinánd bolgár excsászár meglátogassa Bulgáriában fiát, Boris bolgár cárt, ami szerinte felér egy morális restitucióval. A Politika cimü lap attól fél, hogyha Ferdinánd meglátogathatja fiát, úgy nemsokára Vilmos volt német császár is meglátogatja Németországban fiát, ami nagy- veszélyt rejtene magában. Francia offenziva Marokkóban Páris, junius 19. A marokkói gyarmati háború változatlan erővel tombol. Hivatalos jelentés szerint Niger tábornok átvette a főparancsnokságot Aid Jacub vidékén és nagy erővel megtámadta az ellenséget. A megérkezett erősítések offenzivája egyelőre sikerrel •járt. A francia haderők kardcsapás nélkül 'megszállották a vidék legjelentősebb sztraté- ■giai pontjait. A közeli napokban a franciák ■veszedelmesebb pontokra érkeznek, ahol a benszülöttek ellentállása kétségtelenül heves 'és véres lesz. 1400 kivándorol! szlovenszhói családot Sosztott meg évek robotjával összekmporgatott vagyonkájától a párisi „Banque commerciale de Prague“ Valentini bankár a véres verítékkel megdolgozott kétmillió frankot, másfélezer csatád vagyonát, mulatóhelyen és a lóversenyeken költötte el — A franciaországi csehszlovák kolóniák nyomorúságos helyzete Prága, junius 19. Néhány nappal ezelőtt csaknem észrevétlenül és egy szürke bankbukás látszatát keltve surrant át a csehszlovákiai sajtó hasábjain az a íhir, hogy a párisi „Banque Com- merciale de Prague“ csőribement. Ez a csehszlovák vonatkozású legújabb párisi bankkracb már az ötödik az államfordulat óta. Az első zajots párisi csehszlovák bankösszeonilás a Pozemkova Banka párisi fiókjáé volt, azután következett a Bohemia Banka párisi fiókjának a tönkremenetele, majd egy Hlavacs nevű vállalko- zószeüemü férfinek hasonló kísérlete vallott kudarcot, a negyedik a somban a „Paris-Praga“ cimü pénzügyi társaság Összeomlása volt, mo-st pedig a Banque Commerciale de Prague-ra került a sor. Egy párisi zugbank Az A—Z Ceiské Slovo mai számában bátor kézzel lerántja a leplet a zugbanknak éveken keresetül folytatott üz elmeiről. A bank élén egy Valentini nevű mintegy harmincötéves, igen elegáns külsejű férfi állott, aki a bank minden pénzét, mintegy kétmillió frankot elköltötte. A párisi mulatóhelyek és lóversenyek jólismert látogatója volt a fiatal bankár. Amidőn a bank hatalmas kracchal összeomlott, Parisban zajos visszhangja támadt, azonban érthető okokból Prágáig csak foszlányai jutottak el ennek a távolról sem hízelgő visszhangnak. El kell ismerni, hogy a csehszlovákiai közgazdasági életnek semmi vonatkozása nem volt Valen- tini vállalkozásával, de az a tény, hogy a bank kifejezettem prágai vonatkozású nevet viselt, elegendő volt arra, hogy a párisii sajtó kedvezőtlen színben tüntesse fel a. csehszlovákiai közgazdasági viszonyokat. A párisi lapok már arról is írtak, hogy a Valen tini-bank egy prágai nagybank párisi fiókja, ho lőtt kiderült, bogy csak Valentini és néhány francia pénzember állott az élén. A bank igazgatótanácsa francia volt és csak két cseh ült benne, Svestka igazgató és Valentini cégjegyző, aki túl ajdönképem lelke volt a-z egész vállalkozásnak. A bank személyzete cseh volt s ügyesen igy kölcsönöztek cseh jelleget a banknak. A cseh személyzetre valójában azért volt szükség, hogy a cseh nyelv segítségévei a párisi és a franciaországi csehszlovák kolóniák köréből magukhoz csábítsák az alkalmas klientélát. A bankot 1927-ben alapították s akkoriban úgy hirlett, hogy Valentini hatszázezer frank alaptőkét invesztált belé. öt év múltán azonban repedezni kezdtek a bizonytalan alapra épült légvár falai. Két héttel ezelőtt a bank már beszüntette kifizetéseit, még a klienseknek egy-kétezer koronás követeléseit sem tudta kifizetni. Múlt pénteken a francia hatóságok beleavatkoztak a bankbotrányba, a bank helyiségeit lepecsételték és szakértőik revízió alá vették a bank működését. A végleges krachot még nem jelentették be, de erre bármelyik nap sor kerülhet. Bennünket távolról sem érdekel a gyanús vállalkozás ilyetén való kimenetele, ha Valentini üzelmei nem sújtották volna a legsaj- nálatraméltóbb szlovenszkói lakosságréteget, a kivándorlásra kényszerült szlovenszkóiak százait a legborzalmasabb módon. Ezernégyszáz kivándorolt szlovenszhói család minden reménye, célja odaveszett A párisi csehszlovák kolónia hatodik kerületi, Gueregand-uccai irodájába két hét óta naponta emberek százai állítanak be s kétségbeesetten kérnek segítséget. Egész családok, az asszonyok gyermekeikkel a karjukon, könyörögnek némi segélyért, arcukon a megfeszített munka és az ínség nyomai, tekintetük rémült, tanácstalan, szavuk esdeklő és minden pillanatban fel-fel tör belőlük a zokogás. Szlovenszkóiak ezek, akik a szlovenszkói áldatlan munkaviszonyok és a minden oldalról elébük meredő tilalmi sorompók elől Franciaországba vándoroltak ki, hogy ott a bányákban keressenek munkaalkalmat. Munkájuk a legkeményebb, életviszonyaik nyomorúságosak s a sajnálatraméltó emberek frankonként gyűjtenek össze a legnagyobb nélkülözések árán egy kis összeget, hogy visszatérhessenek Szlovenszkóra. Ebből a rétegből került ki Valentini kiientélája s a lelkiismeretlen szélhámos ezeket az embereket fosztotta meg munkájuk gyümölcsétől, hogy a legszörayübb kétségbeesésbe kergesse őket. Ezernégyszáz család esett áldozatul Valentini- nek. A kétmiiMiiónyi, elherdált frank véres verítékben megkeresett tiz, öt ven, száz franknyi betétekből gyütemlett fel s alig akadt betétes, akinek az évek folyamán megtakarított pénzecskéje meghaladta volna, a 3.000 frankot. Szlovenszhói és franciaországi ügynökök hajtották fel az áldozatokat A Gueregand-uccai irodában sorra kikérdezik őket életkörülményeik felől s midőn azt a kérdést intézik hozzájuk, miképen történhetett, hogy ilyen tömegesen ebben & bankban helyezték el pénzüket, valamennyien egybehangzó választ adtak. Kiderült, hogy Valen tininek jófizetett ügynökei voltak SzJo- venszkószerte. Még amikoT Franciaországba, készülődtek a kivándorlók, figyelmeztették őket erre a bankra, s arra is utalták, hogy a bank szlovák lapokban Is hirdet és jól prosperáló csehszlovák pénzügyi vállalkozás. A többit azután Valentini francia országi ügynökei végezték ei. Az ügynökök sorra látogatták a franciaországi csehszlovák kolóniákat, elmentek Billancoustba, ahol ezerötszáz csehszlovákiai, főleg szlovenszkói él, eijütottak Argentey- be, ahol nyolcszáz tagot számlál a kolónia és meglátogatták Pat-Calaás-4 is, ahol rósz int azonnal befonták a hiszékeny áldozataikat, részint pedig megszerezték címeiket. Ezeknek azután csehül és szlovákul nyomtatott röplapokat küldtek, ame Ivekben takarékosságra intették őket és figyelmeztették arra, hogy keresményüket ne igyák el, hanem tegyék el rosszabb időkre ... A szegény kivándorlók valóban szeTt is tettek némi megtakarított összegre « akkor .uzután gondolkozni kezdtek afelől, hogy is helyezzék eL Franciául nem tudtak, ezért boldogok voltak, hogy az ajánlkozó bankban csehül beszéltek hozzájuk. — Valentininek éppen ezekre a tudatlan, magatehetetlen emberekre volt szüksége, hogy pénzüket a maga bűnös céljaira felhasználhassa. Néhány kiragadott tragédia A mindenükből kiforgatott kivándorlók siralmas, megrendítő látványt nyújtanak. A párisi irodában álldogáló csoport elején egy férfi és egy nő áll. Házaspár, négy gyermekük van. A legfiatalabb gyermek hat éves, a legidősebb tizenkét éves. Szüleik mezőgazdasági munkások. Mivel a mezőgazdasági idény még nem következett el, most csak a férfi dolgozik. Napi 20 frankot keres s ebből kell hat embert táplálnia. Ha az asszony is dolgozik, megkeresnek napi 35 frankot s ebből a keresményből három év alatt a legkeményebb munka árán nem egészen 2000 frankot takarítottak meg. Joryban dolgoznak, ahol a föld kemény: a család Pozsony vidékéről való, ahol puhább, omlóbb a Jódkurát igénylők kérjék a Csizi lód Bróm fürőö Prospektusát föld. A házaspárnak egyetlen életcélja van: tisztességes embereket nevelni gyermekeikből, s mivel a gyermekek alig törik csak a francia nyelvet, rosszul tanulnak, szüleik elhatározták, hogy ezidén aratás után kiveszik a bankból, Valentini bankjából megtakarított pénzüket s az asz- szony a gyermekekkel visszatér Szlovenszkóra. Most siránkozva, a könnytől kiégett szemmel tördelik kezüket: ha nem segítenek rajtuk, minden remény odaveszett. A család közelében egy nyomorék, vak és fél- iá bu ember áll. Egészséges életerőtől duzzadó férfiként került le Franciaországba, de munka közben elvesztette fél lábát és fél szemevilágát. Munkaadója, amidőn a férfit a kórházból kiengedték, könnyebb munkát bízott rá, de természetesen nyomorúságosabb fizetéssel. Ennek ellenére a nyomorék ember néhány év alatt megtakarított több ezer koronát, noha öt gyermekről kell gondoskodnia. A pénzt Valentinire bizta: most az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Az áldozatok között sok cselédlány is van, Egyikük históriája szivettépő: A lány hat év óta van Párásban, ott született egy törvénytelen gyermeke, aki ma négy éves és anyja háromezer frankot takarított meg, hogy a gyermeket, akit a bálványozásig imád, a megtakarított pénzen csehszlovákiai rokonaihoz küldhesse. Ahogy az áldozatok sorra bemondják, egyszerű keresetlen szavakban történetüket, véres élettragédiák bontakoznak ki a meztelen szavakból s egyik szívfacsaróbb a másiknál. A Gueregand-uccai csehszlovák iroda már megtette az első lépéseket az áldozatoknak legalább részleges kártalanítására. A csehszlovák kolónia Hanus nevű titkára ebben az ügyben Osusky követhez fordult, akinél megértésre talált. Bizonyára prágai segítségre is szükség lesz a megindulandó akciónál. De az ezernégyszáz család franciaországi tragédiája. talán mementóu! fog szolgálni és magas helyen be fogják látni, hogy nem Franciaországban, hanem Szlovenszkón kell munkaalkalmat teremteni a arkyvenezkóiaknak.
