Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-20 / 139. (2064.) szám

7 1929 juTuras 20, csütörtök.- —ti 11 mi iiihiiiiéiwiiiimiwi Gajdét két hónapra Ítélték el < tzizani iratrablásban való részesség miatt Az ítélet föltétel nélküli és el nem halasztható — Gajda föilebezett Ptrága, junius 19. A prágai kerületi bíróság Misata-tanácsa ma foglalkozott Gajda Rudolf vidt tábornok és Rranzovsky György dr. ügy­véd pőrével, melyben a fsiszta szövetség eme két vezére azzal vádol tan állt a biróság előtt, hegy felbujtó szerepet játszottak az úgyneve­zett századai iratrablásban. Branzovskyt rá­adásul magánlaksértésben való részvételért is felelősségre vonták. Mint ismeretes, a kerületi biróság büntető- taiácsa már kétizben foglalkozott a százavai aíérral s mindkét tárgyaláson már elitéltek töMb fasisztát, Gajda és Branzovsky ügyét azonban különválasztották. A. mai tárgyaláson a védelmet Mellan és Enardt ügyvédek látták el. 1 vádirat és az eddigi kihallgatások ismer­tetése után az elnök újabb tanuk kihallgatá­sát rendeli el. Először Sebestova Kvétát hall­gatják 'ki, aki elmondja, hogy a férjétől érte­sül a százavai afférról. Branzovsky azt mondta férjének, hogy olyan ügyben dolgozik, amellyel a köztársasági elnököt sikk bán lehet majd tartani. Az affér kirob­banása után Branzovsky még annyit men- d*tt, hogy a fasisztáknak kezébe került a kiztársasági elnöknek egy irata, amit Mün­chenbe továbbítottak. Sebesto'vá különben Branzovskyval magával már évek óta nem beszélt. Véli kova Erzsébet és Vélik János vaske­reskedő azt tanúsítják, hogy egy vasárnapon két fiatalember egész csomag álkulcsot köl­csönzött ki tőlük, az általuk adott elismervé­nyen Kettes neve szerepelt. Gajda kívánságára fölolvassák a terhelő ko­ronatanúnak, Dostálnak a levelét, melyben Dostál, miután Gajda a fasiszta szövetség szolgálatából elbocsátotta, bejelenti, hogy Gajda ellenségeként távozik a szövetségből. Dostál egy másik levelében, amit Gajdánéhoz intézett, azt irta, hogy az egész Gajda-csaladot szerencsétlenségbe fogja sodorni. Rövid szünet után Vélik Jaroszláv laka­tost az előbbi két tanú fiát hallgatják ki, aki azt vallja, hogy mint a fasiszta szövetség könyvtárosa álkulcsokkal rendelkezett, hogy a helyiségeket abban az esetben is kinyithas­sák, ha az eredeti kulcsokat valaki elveszti. A százavai eset előtt Zitny kétizben is kérte tőle a kulcsokat,. 5 azonban nem adta át azo­kat, mert Zitny nem adott neki erről Írásbeli parancsot Gajdáíéi. . Branzovskyt védőügyvédje, Mellan dr. a százavai eset előbbi tárgyalásán szerepelt ta­nuk kihallgatását kéri, kérdését azonban a biróság elutasítja. Ezután Hraba ügyész a bűnösség megálla­pítását és mindkét vádlott szigorú megbün­tetését kéri annak kimondásával, hogy a vád­lottak aljas motívumokból követték el a vét­séget. A közvéleményre való tekintettel sze­rinte nem alkalmazható az enyhítő szakasz, vagyis a büntetés föltételes kimérése. Egy nemzeti mozgalom élén állottak, a nemzeti vi­szálykodást akarták kiküszöbölni, ehelyett azonban maguk is az erkölcsi lejtőre kerül­tek. Mellan védőügyvéd Branzovsky teljes fel­mentését kéri. Kijelenti, hogy a maga ré­széről egy ügyvédtársát jött védeni, nem pe­dig a fasiszta szövetséget. Branzcrosky szerinte nem a bizonyítékok hiánya, hanem a bűntény el nem követése miatt mentendő Jel. Mellan után maga Gajda szólalt fel. Han­goztatta, hogy egy baloldali kmnariJla intrikáinak áldo­zata. Miikor á politikai viszonyokra tért ki, az el­fi szenátus letárgyalta a Jugoszláviával kötött kereskedelmi egyezményt Prága, junius 19. A szenátus ma rövid ülést tartott, amelyen letárgyalták a Jugoszláviával kötött kereskedelmi egyezményt és a bőr és csontkivitelre vonatkozó nemzetközi egyez­ményt. A vita folyamán Herz kommunista szenátor hevesen támadta Jugoszláviát. Bra- dács alelnök a szenátort kétszer is rendre- utasitotta. Kovalik szlovák népárti szenátor, a javaslatok előadója élesen kikelt Herz el­len, aki szerinte megsértette a jugoszláv nemzetet. A javaslatokat ezután gyorsított el­járással első és második olvasásban elfogad­ták. A szenátus legközelebbi ülése kedden, junius 25-én délután bárom órakor lesz a kö­vet kezű napirenddel: A kényszeriminkatelepek létesítéséről szóló törvényjavaslat; a kis vadásztörvény, a Per­zsiává/ kötőit kereskedelmi szerződés és a légi törvény módosítására vonatkozó törvény­javaslat nők figyelmeztette, hogy maradjon a tárgy mellett. Gajda különösen Dostál volt fasiszta titkár terhelő vallomásának tartalmát igyek­szik legyöngitemi. Bemutatja a terhelő tanú­ra nagyon jellemző névjegyet, mely a követ­kező szöveggel bir: Riíter von DOSTÁL DOSTALENKO az ukránföldi atamán-kormány külföldi képviseletének főtitkára. Gajda negyedórás védekezése után Er- hart ügyvéd azzal érvelt, hogy Gajda előre tudta, hogy minden eszközzel igyekezni fog­nak majd kompromittálni és ezért logikai le­hetetlenség, hogy Gajda a bűnügybe engedte volna magát besodortatni. A biróság ezután egyórás tanácskozásra vonult vissza, majd ki­hirdette az ítéletet, amely szerint a biróság Gajdát a büntetötörvénykönyv 214. paragrafusa szerint bűnösnek ismeri el és kéthónapi börtönre Ítéli két bőjtnap- szigoritással. A büntetés föltételnélküli és el nem halasztható. Ezzel szemben Bran­zovskyt a biróság bizonyítékok hiányában fölmenti a vád és annak következményei alól. Az indokolásban a biróság kimondja, hogy a bizonyítási eljárás során nem bizonyult he, hogy Branzovsky a Vorel dr. lakásán elköve­tett magánlaksértésben akár fölbujtó, akár bűnrészes lett volna. Gajdénál a biróság azért mért ki alacsonyabb büntetést, mert tekintet­tel van a családjára. Gajda választói jogát illetően & biróság nem rendelkezett, mert nem bizonyosodott be, hogy aljas indokokból cselekedett volna, mert tisztán politikai és személyi motívu­mok vezették. Gajda védője, Erbart ügyvéd, az Ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. Branzovsky ügyében pedig az ügyész élt semmiségi pa­nasszal, azonkívül a Gajda-féle Ítélet ellen is kifogást emel a büntetés alacsony mérve és Gajda választói jogának el nem vétele miatt. fi szerb sajtó újabb gondja Belgrád. junius 19. A szerb sajtó élénken tiltakozik az ellen, hogy Ferdinánd bolgár excsászár meglátogassa Bulgáriában fiát, Bo­ris bolgár cárt, ami szerinte felér egy morá­lis restitucióval. A Politika cimü lap attól fél, hogyha Ferdinánd meglátogathatja fiát, úgy nemsokára Vilmos volt német császár is meglátogatja Németországban fiát, ami nagy- veszélyt rejtene magában. Francia offenziva Marokkóban Páris, junius 19. A marokkói gyarmati há­ború változatlan erővel tombol. Hivatalos je­lentés szerint Niger tábornok átvette a fő­parancsnokságot Aid Jacub vidékén és nagy erővel megtámadta az ellenséget. A megérke­zett erősítések offenzivája egyelőre sikerrel •járt. A francia haderők kardcsapás nélkül 'megszállották a vidék legjelentősebb sztraté- ■giai pontjait. A közeli napokban a franciák ■veszedelmesebb pontokra érkeznek, ahol a benszülöttek ellentállása kétségtelenül heves 'és véres lesz. 1400 kivándorol! szlovenszhói családot Sosztott meg évek robotjával összekmporgatott vagyonkájától a párisi „Banque commerciale de Prague“ Valentini bankár a véres verítékkel megdolgozott kétmillió frankot, másfél­ezer csatád vagyonát, mulatóhelyen és a lóversenyeken költötte el — A franciaországi csehszlovák kolóniák nyomorúságos helyzete Prága, junius 19. Néhány nappal ezelőtt csak­nem észrevétlenül és egy szürke bankbukás lát­szatát keltve surrant át a csehszlovákiai sajtó hasábjain az a íhir, hogy a párisi „Banque Com- merciale de Prague“ csőribement. Ez a csehszlovák vonatkozású legújabb párisi bankkracb már az ötödik az államfordulat óta. Az első zajots párisi csehszlovák bankösszeonilás a Pozemkova Banka párisi fiókjáé volt, azután következett a Bohemia Banka párisi fiókjának a tönkremenetele, majd egy Hlavacs nevű vállalko- zószeüemü férfinek hasonló kísérlete vallott ku­darcot, a negyedik a somban a „Paris-Praga“ cimü pénzügyi társaság Összeomlása volt, mo-st pedig a Banque Commerciale de Prague-ra került a sor. Egy párisi zugbank Az A—Z Ceiské Slovo mai számában bátor kéz­zel lerántja a leplet a zugbanknak éveken kerese­tül folytatott üz elmeiről. A bank élén egy Valentini nevű mintegy har­mincötéves, igen elegáns külsejű férfi állott, aki a bank minden pénzét, mintegy kétmillió frankot elköltötte. A párisi mulatóhelyek és lóversenyek jólismert látogatója volt a fiatal bankár. Amidőn a bank hatalmas kracchal összeomlott, Parisban zajos visszhangja támadt, azonban érthető okokból Prágáig csak foszlányai jutottak el ennek a tá­volról sem hízelgő visszhangnak. El kell ismerni, hogy a csehszlovákiai közgazda­sági életnek semmi vonatkozása nem volt Valen- tini vállalkozásával, de az a tény, hogy a bank kifejezettem prágai vonatkozású nevet viselt, ele­gendő volt arra, hogy a párisii sajtó kedvezőtlen színben tüntesse fel a. csehszlovákiai közgazdasági viszonyokat. A párisi lapok már arról is írtak, hogy a Valen tini-bank egy prágai nagybank párisi fiókja, ho lőtt kiderült, bogy csak Valentini és néhány fran­cia pénzember állott az élén. A bank igazgatóta­nácsa francia volt és csak két cseh ült benne, Svestka igazgató és Valentini cégjegyző, aki túl ajdönképem lelke volt a-z egész vállalko­zásnak. A bank személyzete cseh volt s ügyesen igy kölcsönöztek cseh jelleget a banknak. A cseh személyzetre valójában azért volt szük­ség, hogy a cseh nyelv segítségévei a párisi és a franciaországi csehszlovák kolóniák köréből magukhoz csábítsák az alkalmas klientélát. A bankot 1927-ben alapították s akkoriban úgy hirlett, hogy Valentini hatszázezer frank alaptő­két invesztált belé. öt év múltán azonban repedez­ni kezdtek a bizonytalan alapra épült légvár fa­lai. Két héttel ezelőtt a bank már beszüntette ki­fizetéseit, még a klienseknek egy-kétezer koronás követeléseit sem tudta kifizetni. Múlt pénteken a francia hatóságok beleavatkoz­tak a bankbotrányba, a bank helyiségeit lepecsé­telték és szakértőik revízió alá vették a bank mű­ködését. A végleges krachot még nem jelentették be, de erre bármelyik nap sor kerülhet. Bennünket távolról sem érdekel a gyanús vállal­kozás ilyetén való kimenetele, ha Valentini üzelmei nem sújtották volna a legsaj- nálatraméltóbb szlovenszkói lakosságréteget, a kivándorlásra kényszerült szlovenszkóiak szá­zait a legborzalmasabb módon. Ezernégyszáz kivándorolt szlovenszhói család minden reménye, célja odaveszett A párisi csehszlovák kolónia hatodik kerületi, Gueregand-uccai irodájába két hét óta naponta emberek százai állítanak be s kétségbeesetten kér­nek segítséget. Egész családok, az asszonyok gyermekeikkel a karjukon, könyörögnek némi segélyért, arcukon a megfeszített munka és az ínség nyomai, tekin­tetük rémült, tanácstalan, szavuk esdeklő és minden pillanatban fel-fel tör belőlük a zoko­gás. Szlovenszkóiak ezek, akik a szlovenszkói áldat­lan munkaviszonyok és a minden oldalról elébük meredő tilalmi sorompók elől Franciaországba vándoroltak ki, hogy ott a bányákban keressenek munkaalkalmat. Munkájuk a legkeményebb, életviszonyaik nyo­morúságosak s a sajnálatraméltó emberek fran­konként gyűjtenek össze a legnagyobb nélkülö­zések árán egy kis összeget, hogy visszatérhes­senek Szlovenszkóra. Ebből a rétegből került ki Valentini kiientélája s a lelkiismeretlen szélhámos ezeket az embereket fosztotta meg munkájuk gyümölcsétől, hogy a legszörayübb kétségbeesésbe kergesse őket. Ezernégyszáz család esett áldozatul Valentini- nek. A kétmiiMiiónyi, elherdált frank véres verítékben megkeresett tiz, öt ven, száz franknyi betétekből gyütemlett fel s alig akadt betétes, akinek az évek folyamán megtakarított pénzecskéje meghaladta volna, a 3.000 frankot. Szlovenszhói és franciaországi ügynökök hajtották fel az áldozatokat A Gueregand-uccai irodában sorra kikérdezik őket életkörülményeik felől s midőn azt a kér­dést intézik hozzájuk, miképen történhetett, hogy ilyen tömegesen ebben & bankban helyezték el pénzüket, valamennyien egybehangzó választ ad­tak. Kiderült, hogy Valen tininek jófizetett ügynökei voltak SzJo- venszkószerte. Még amikoT Franciaországba, készülődtek a kiván­dorlók, figyelmeztették őket erre a bankra, s arra is utalták, hogy a bank szlovák lapokban Is hirdet és jól prosperáló csehszlovák pénzügyi vállalko­zás. A többit azután Valentini francia országi ügynökei végezték ei. Az ügynökök sorra látogatták a franciaországi csehszlovák kolóniákat, elmentek Billancoustba, ahol ezerötszáz csehszlo­vákiai, főleg szlovenszkói él, eijütottak Argentey- be, ahol nyolcszáz tagot számlál a kolónia és meg­látogatták Pat-Calaás-4 is, ahol rósz int azonnal befonták a hiszékeny áldozataikat, részint pedig megszerezték címeiket. Ezeknek azután csehül és szlovákul nyomtatott röplapokat küldtek, ame Ivekben takarékosságra intették őket és figyelmeztették arra, hogy keresményüket ne igyák el, hanem tegyék el rosszabb időkre ... A szegény kivándorlók valóban szeTt is tettek né­mi megtakarított összegre « akkor .uzután gondol­kozni kezdtek afelől, hogy is helyezzék eL Fran­ciául nem tudtak, ezért boldogok voltak, hogy az ajánlkozó bankban csehül beszéltek hozzájuk. — Valentininek éppen ezekre a tudatlan, magatehe­tetlen emberekre volt szüksége, hogy pénzüket a maga bűnös céljaira felhasználhassa. Néhány kiragadott tragédia A mindenükből kiforgatott kivándorlók siral­mas, megrendítő látványt nyújtanak. A párisi iro­dában álldogáló csoport elején egy férfi és egy nő áll. Házaspár, négy gyermekük van. A legfiata­labb gyermek hat éves, a legidősebb tizenkét éves. Szüleik mezőgazdasági munkások. Mivel a mező­gazdasági idény még nem következett el, most csak a férfi dolgozik. Napi 20 frankot keres s ebből kell hat embert táplálnia. Ha az asszony is dolgozik, megkeresnek napi 35 frankot s ebből a keresményből három év alatt a legkeményebb munka árán nem egészen 2000 frankot takarítottak meg. Joryban dolgoznak, ahol a föld kemény: a család Pozsony vidékéről való, ahol puhább, omlóbb a Jódkurát igénylők kérjék a Csizi lód Bróm fürőö Prospektusát föld. A házaspárnak egyetlen életcélja van: tisz­tességes embereket nevelni gyermekeikből, s mi­vel a gyermekek alig törik csak a francia nyel­vet, rosszul tanulnak, szüleik elhatározták, hogy ezidén aratás után kiveszik a bankból, Valen­tini bankjából megtakarított pénzüket s az asz- szony a gyermekekkel visszatér Szlovenszkóra. Most siránkozva, a könnytől kiégett szemmel tör­delik kezüket: ha nem segítenek rajtuk, minden remény odaveszett. A család közelében egy nyomorék, vak és fél- iá bu ember áll. Egészséges életerőtől duzzadó férfiként került le Franciaországba, de munka közben elvesz­tette fél lábát és fél szemevilágát. Munkaadója, amidőn a férfit a kórházból kien­gedték, könnyebb munkát bízott rá, de természe­tesen nyomorúságosabb fizetéssel. Ennek ellenére a nyomorék ember néhány év alatt megtakarí­tott több ezer koronát, noha öt gyermekről kell gondoskodnia. A pénzt Valentinire bizta: most az öngyilkosság gondolatával foglalkozik. Az áldozatok között sok cselédlány is van, Egyikük históriája szivettépő: A lány hat év óta van Párásban, ott született egy törvénytelen gyer­meke, aki ma négy éves és anyja háromezer fran­kot takarított meg, hogy a gyermeket, akit a bál­ványozásig imád, a megtakarított pénzen cseh­szlovákiai rokonaihoz küldhesse. Ahogy az áldozatok sorra bemondják, egyszerű keresetlen szavakban történetüket, véres élettra­gédiák bontakoznak ki a meztelen szavakból s egyik szívfacsaróbb a másiknál. A Gueregand-uccai csehszlovák iroda már meg­tette az első lépéseket az áldozatoknak legalább részleges kártalanítására. A csehszlovák kolónia Hanus nevű titkára ebben az ügyben Osusky követhez fordult, aki­nél megértésre talált. Bizonyára prágai segítségre is szükség lesz a meg­indulandó akciónál. De az ezernégyszáz család franciaországi tragédiája. talán mementóu! fog szolgálni és magas helyen be fogják látni, hogy nem Franciaországban, hanem Szlovenszkón kell munkaalkalmat teremteni a arkyvenezkóiaknak.

Next

/
Thumbnails
Contents