Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-02 / 124. (2049.) szám

10 TJQKfiM-A^AGfaR-HlRLAK 1929 Janiira 9, raflárMp. Lelkiismeretlen terrorakciója volt & perbetei kántor-háború Útban van a béke s a kilépettek többsége már visszatért az egyházba — A kántor-választás hivatalos megvilágítása Lapunk május 26-ik számában tudósítást közölt „A perbetei vallási civódás már az iskolásgyermekekre is átcsapott'4 címen. A tudósítással kapcsolatban a következő nyilat­kozat közlésére kérték föl szerkesztőségün­ket: Több újság foglalkozott már a perbetei eset­tel, de egyik se szerezte értesülését illetékes helyen. Mi a perbetei ügy magva? A törvény szerint a kántortanitót az iskolaszék választja, viszont az iskolaszéket a hitközség tagjai vá­lasztják három évre. Perbetén is megválasz­tották az iskolaszéket három évvel ezelőtt, nem is gondolva arra, hogy ez az iskolaszék fogja a kántort választani. A nép a legnagyobb közönyösséget tanúsította a választással szem­ben. Á hívek csekély számban jelentek meg a választáson, amikor jogaikat tulajdonkép­pen érvényesíteni kellett volna. Az iskola­székbe ez alkalommal bekerültek a község te­kintélyes és vagyonosabb polgárai. Két évig zavartalanul hivatalban veit az is­kolaszék, a harmadik évben nyugdíjazás foly­tán megüresedett a kántortanitói állás s igv kántort kellett' választani. Ilusz pályázó jelent­kezett, köztük Hencz Pál is. Bizonyos kezek — mivel nem bíztak abban, hogy Hencz Pált az iskolaszék szabályszerűen megválasztja — megmozdították érdekében az uccát, azt a jel­szót dobva a nép közé: „Csak nem tűritek, hogy egy-két gazda válasszon! Az egész nép válasszon!44 És az a nép, mely az iskolaszék választása­kor közömbös, nemtörődöm volt, mikor pedig jogait kellett voína érvényesíteni, most meg­mozdult, csoportosulások, kiabálások, fenvegetődzé- sek hangzottak el s erőszakosan léptek fel az iskolaszékkel szemben. A perbetei eset magva tehát semmi más, mint amikor valaki a törvény és jog helyére az ucca hangját, az erőszakot akarja állítani, vagyis bolsevizmus. Mivel az iskolaszékbe választás utján történetesen gazdaemberek kerültek be, a másik részről az osztálygyülöletet is felkel­tették: „Majd megmutatjuk mi, hogy nem az lesz, amit a gazdák akarnak.44 Az iskolaszék még a választás előtt is meg­kísérelte a béke helyreállítását. Ajánlatot tett olyan formában, hogy ejtsék el a jelöltjüket, az iskolaszék szintén elejti jelöltjét és a meg­maradt 18 közül jelöljenek meg bárkit s azt szabályosan megválasztják. A felizgatott elem azonban ezt nem fogadta el. Megjött a választás. Kint gyülekezett a tö­meg: lárma, szitkozódás, követelődzés, fel­gyujtással való fenyegetődzés hallatszik; bent ülésezik az iskolaszék, tagjai gazdaemberek, gabonájuk kint a földeken learatva; husz- huszonöt a tömegből behatol a terembe, nyílt szavazást követelnek s bizony a megszorult iskolaszéki tagok leszavaztak Hencz Pálra, de mikor az oda nem valók kimentek a teremből és a tömeg feloszlott, még ott jegyzőkönyvbe foglalták, hogy ezt a választást terror hatása alatt ejtették meg. Az iratok az Egyházi Hatósághoz kerülnek. A terror miatt a választást megsemmisítik és vizsgálatot rendelnek el: vájjon Hencz Pálnak van-e része a zavar előidézésében. Eskü alatt hallgatták ki a tanukat és a vizsgálat ered­ményeképpen a nevezettet kizárták az újból pályázók közül. Á második választáson az iskolaszék sza­bályszerűen megválasztja Vajda Gyulát, aki az összes pályázók közül a legjobb bizonyít­ványokkal rendelkezett. A választást az egy­házi hatóság megerősítette és igy a kántor­ügy jogilag végleg befejezést nyert. Azonban a renitensek nem nyugodtak és a legfcktc- lenebb terrort fejtették ki. Már előzőleg két gazda szalmakazla elham­vadt; aki a templomba ment, megdobálták, rá- kíabáltak, ablakbeverések történtek, sőt kézi­gránáttal is támogatták „igazságukat.44 Egy alkalommal a renitensek sorából az az eszme vetődött fel, hogy mondjon le az iskola­szék, mivel hűtlen kezeléssel is gyanúsítják tagjait, jöjjön uj iskolaszék, mely a békét hely­reállítaná, utánanéz a számadásoknak és le­hetővé teszi, hogy Vajda állását békésen fog­lalja el. Az iskolaszék azzal a megjegyzéssel, hogy a számadások felülvizsgálásától nincs mit tartania, továbbá mindig a békét ápolta és ha ez a lépése is a békére vezetne, készsé­gesen megteszi s igy az iskolaszék lemondott. Téves tehát a tudósítás beállítása, hogy ez a választás a „Hencz-párt44 és a „Vajda-párt44 küzdelme volt. Vajda akkor már meg volt erő­sítve. Hanem ez az iskolaszéki választás a béke helyreállítása jegyében történt. A választás alkalmával olyanok kerültek be, akik a renitensek táborába tartoztak, de most már nem gondoltak a számadásokkal, legkisebb gondjuk se volt a békére, hanem kántorválasztást akartak rendezni, mikor az jogilag már befejezeti dolo" volt. Az uj iskolaszék tehát nem a béke helyre­állításán dolgozott megválasztása első nap­jától, hanem csak a nyugtalanságot élesz­tette tovább, épp ezért az egyházi hatóság részéről jóváha­gyásban se részesült, hanem egy párton felüli iskolaszéket neveztek ki egy évi időtartamra, egyben a híveket nyugalomra hívták fel. Mikor a renitensek látták, hogy a kántor­ügyön fordítani nem lehet, akkor nyúltak a végső eszközhöz, az egyházból való kilépés­hez. Méltó megörökíteni, hogy történt az egyház­ból való kilépés. A fővezetők kilépési ivet nyomattak és kezdték az aláírásokat gyűjteni. Jól tudták, ha nyíltan dolgoznak és megmond­ják a népnek, hogy hagyja el a hitét, nem bol­dogulnak, azért különféle eszközhöz folya­modtak: „írd alá, nem lesz ebből semmi, megijeszt­jük a püspököt, csak nem engednek el min­ket/4 vagy azt hangoztatták, hogy a hitközségnek 120.000 korona adóssága van, jóllehet nincs semmi; és ezzel mentek az emberekhez: Akarod ezt az adósságot fizetni? — Dehogy akarom. — Akkor ird alá, hogy nem akarod — és aláírattak vele egy kilépési ivet. Megtör­tént, hogy egy 18 éves fiú a korcsmában alá­írta az egész famíliát és egy szép napon apa, anya és testvérek azon vették magukat észre, hogy kiléptek pz egyházból. Megtörtént az, hogy otthon nem levő cselédeket, katonákat aláírtak. Megtörtént, hogy a templomban, ami­kor a kilépők egy csoportjának névsorát ol­vasták fel, az egyik jelenlévő ámulva-bámulva veszi észre, hogy ő is köztük van, pedig az aláíráskor nem is tartózkodott itt. Hogy mennyi volt pontosan a kilépettek száma nem tudható, mert a járási főnökség még nem intézte el valamennyit. ők azt mondják 1164 — legyen. — Hanem a vissza­térők száma pontosan megállapítható és az nem 60—80, mint a tudósítás mondja, hanem a misszió alkalmával visszatért 449, azóta újabb 179, tehát összesen 628. A missziót is említi a tudósítás. Akkor a kö­vetkező módon „dolgoztak44 a renitensek: Mindjárt az elején gyalázkodó röpiratot ter­jesztettek, aláírás nélkül, sőt még a nyomda­jelzés se volt rajta. Azután elkövették a leg­szégyenletesebb tettet. A készülő missziós keresztet ellopták, hogy a körmenetet megakadályozzák. Erre még egy szomszéd falubeli cigány is azt mondotta, hogy a cigány sok mindenhez hozzá­nyúl, de keresztet mégse lopna. Most már a községben teljes nyugalom ural­kodik, ez fáj az izgatóknak és mindent elkö­vetnek, hogy nyugtalanságot szítsanak. így esett nekik áldozatul az emlitett tudósítás írója is. Az iskolában teljes rend van. Légből kapott állítás, mintha a gyermekek között pártosko­dás miatt veszekedések, verekedések volná­Feketeheflyffirdö klimatikus gyógyhely 700 m. a tenger fölött. Vasútállomás SpiSká Nová Vés (lgló), pósta Vondrisel, autóbusz közlekedés egy gyönyörű, ös fenyőerdököri keresztöl vezető újonnan épitett szerpentin műúton. Napi ellátás 28 KC„ szobák 5 KC-tól feljebb junius 20-ig és augusztus 20-tól szobákból 50% kedvezmény. Felvilágosítást és prospektust küld a fürdögondnokság. A konyhát ott. Sámsony Jánosné tczeti. nak. Az az eset, amit a tudósító említ, igy tör­tént: Félórával a tanítás előtt a gyermekek bent vannak a teremben. Festésóra lesz. Az egyik gyerek festőcsészéjébe vizet hoz és paj- kosságból a másikra önti, az fogja a tolltartó­ját, a másik fojére üt és betöri a fejét Sajná­latos gyerekcsiny, ami az iskola fegyelmi ha­táskörébe tartozik és el is intézi azt. Annak az atyja, aki leöntötte társát, a renitensek közé tartozik, aki beütötte fejét, az nem feszü­lök való, de a veszekedés nem emiatt történt, hanem pajkosságból indult ki. Nem lehet te­hát az esetet felfújni és úgy beállítani, mintha itt az iskolában pártok szerint veszekedés lenne. Ami azt illeti, hogy a felekezetnélkűliek külön tanerőt akarnak, — ha iskolát építenek, megtehetik. De azt mindenki tudja, hogy ka­tolikus iskolában nem lehetséges ez, sőt ott a felekezetnélkűliek gyermekei csak megtűr­tek és ha a létszám katolikus gyermekekből kitelik, fel se veszik azokat. A perbetei nép józanexiik és egyre jobban fordul el azoktól, akik rutul félrevezették. Perbete, május 30. Petressél János s.-lelkész, iskolasz. elnök. ESSSOKSSHB INDIA VELENCEJEBEN AZ INDOSK YTHÁK Udaipnr, 1929. Udaipur a márványba álmodott paradicsomi város. Mert bizony még odafönn se akarnának, — de talán nem is tudnának különbet építeni. A magasba törö fejedelmi palota ékes és sima már­ványt ornyooskáin, amelyek mindenike mintha Kriskna isteni kocsija volna, mint templomba menő palóc leány haján, elsiklik még a napsugár is. Udaipurt nem lehet leírni. Udaipurt meg kell nézni. Udaipurban szerelmes költeményt, annak is választékosabb műfaját, — szonettet — vagy istenek életével foglalkozó történelmet lehet csu­pán írni. Ehhez merészség, ainahho- ihletett kész­ség szükségeltetvén, — meg kell elégednem, hogy amolyan közönséges levelekkel szaporíthatom Magna Hungáriából irt leveleiig 6zámát... A pompázó palota mellett, amely ugyancsak a vízből emelkedik ki, — India Velencéjének ne­vezni Udaipurt közönséges dolog — megdöbben­tően hat az emberre a rés, ajtó és ablakok nélküli úgynevezett asszonyok palotája. Mint valami kővé vált és titkaival örökre bezárult emberi szív, úgy tekint le az alant álmodó tóra, amelyen az átfutó esti szellő gyengéd érintésére csak olykor-olykor libben egyet a fejedelemnő zöldzsalugáteres ara­nyos gondolája. A palota fehérségét India minden­féle cserjés növénye és fája óvja, védi az alant elterülő város porától. Szemben a palotával két kis sziget. Apró márványpaloták villannak elő a zöld növényzet közül. Azt hinné az ember, hogy a tó tükrére hullott gyémántbogláro6 úszó selyem­köntösök. SHAH JEAN CSODASZIGETÉN Az egyik kis sziget márványépülete — ahol e sorokat irom — adott menhelyet a tizenhetedik század elején a hűséges szerelmet annyira meg­becsülni tudó Shah Jehannak, az agrai Taj-Mahal feledhetetlen emlékű építőjének, aki hogy szere­tett felesége emlékének a világ legszebb építé­szeti emlékével hódolhasson, ráköltötte erre a műre országa minden vagyonát, amiért is számű­zetett, és ez a kis sziget adott menhelyet a nagy- szivii szerelmesnek. Csak éppen megjegyzem, hogy az agrai emlék tizennyolc éven át annyi esztendeig épült, ahány éven ét volt a szépséges Mumtáz-i-Mahál Shah Jehán fejedelem hűséges, odaadó párja ... Különös lálományban volt tegnapelőtt este részünk. Este. úgy 9 óra felé, az udaipuri palota fölött egy tizenkétágu legyezőpálmaalaku, felhő­ből képződött alakulat borította be a fél égbolto­zatot. Amúgy is telve volt lelkem ezer gondolat­tal. — egész éjjel nem tudtam álomba szenderü'ni. Délután a fejedelem eErvik udvari, tanult, a törté­nelmet alaposan ismerő embere, Purohit Dev. Nath-i Maharaj Kunvár látogatott meg két felnőtt fia kíséretében. Késő estig folyt az érdekes beszéd. HA RÍJ A DE VI HUN KIRÁLYKISASSZONY ESKÜVŐJE A fejedelem és radsput mervári-mevári népe a Skytháktől. indoskytháktól származtatják magukat, akik fehér lovat áldoztak egykor és a napot tisz­telték az Isten jelképeként, amely ősi naptiszlelet jelleg ma is alkotórésze a Krishna vallását kö­vető fcjedelemi háznak. Sok mindent meghány- tunk-ve'.ettünk. A többi közt ; mevári (udaipuri) területen (Mervára egy része szintén Udaipurboz tartozik) lévő ősi kastély múltjának körülményeit, ahol egy hun fejedelmi leány tartotta esküvőjét K. u. 1040 körül egy udaipuri királyfival, amiről egykori feliratos emlékek tanúskodnak. Egy Udaipur mellett épült régi Saranesvárai templom falába vau az egyik felirat beépitve, amelyet a mai udaipuri fejedelmi temető mellett egykoron fenn­állott régi város romjai között találtak. Egyszóvel tárgyalgattuk a fejedelmi hun-kastély históriáját. Alláta volt a királyi neve és Harijadevi — áljita- tos tisztelettel irom le e nevet — volt a királykis­asszony neve (az ötödik század végén Indiában 42 államon uralkodó Toramána fehér hun király atyját Udajaditjának hívták). Természetes, hogy oda akarok menni. Hegyen­völgyön át. Kocsiút nem vezet oda, 90 km.-t kel­lene megtenni hegyek ormain át, teve hátán vagy lovagolva. Mi ez nekem, aki eddig 2600 km.-t fu­tottam be Indiában, hun fajta népek ősi múltja szálán, nem számítva az oda-vissza 16.000 km. tengeri utat. Ha a Millenáris emlékmű bronz­paripáit kellene befognom a csillagos ég göncöl- szekere elé, hát nem tenném-é m : akár azon is az utat egy igazi királykisasszony históriájáért? Na meg hozzá ez abban az időben, azon a helyen, azzal a néppel történt, hogy menyasszonyt visz az udaipuri fejeled mi, házba, amely népet Togrul még egykori adatok szerint, mint hun sereg feje­Közismert gyógyforrásai állandó eredményt biztosí­tanak, idült izületi és izomcsúz, ischias, köszvóny, valamint egyéb rheumatikus megbetegedéseknél, női és bőr baj oknál. Uj furdöszálló modern berendezéssel. — Lakás teljes ellátással elő és utóidényben 28*-, 34*-, 46*- Föidényben (július-augusztus) Ke 35.-, 40*-, 55*-. Felvilágosítást és prospektust küld a FSrdoigazgtóság delme, vezetett volt Indiába és vitt volt diadalra az akkori hatalmas turk indiai uralkodóval, Mah- mud Ghaznavival szemben. Egy indiai skytha nép­től és fejedelmi sarjtől származó fejedelem társul az Indiát akkor uralma alá hajtó turk fejedelem legyőzőjével. Ez természetes, lehető dolognak lát­szik. Toghrul béghez, tudjuk, odacsal lakoztak még a Kaukázus vidékén bizonyos hun fajta népek, amikor Toghrul bég ott megnyitotta a délre szol­gáló sziklakapukat Ugyanis a bessenyők támadása következtében kettészakadt a magyarok tábora. Egy része a Kaukázusban, le egész Perziszig települ meg, ahonnan Toghrul bég vezetésével Indiába kerülnek vissza, mint a már magyar haza területére költözött 'hun-magyar fajta népnek keletre, az ősi indiai hazába visszavándorolt része. KIHALLGATÁSON AZ UDAIPURI FEJEDELEMNÉL Reggel volt már, amikor elnyomott az álom. Különös álmom volt... Két halomba szórva, kü­lönböző nemű,, apró elefántok hevertek egymás hegyén-hátán. Sötétszinüek voltak. Egy rózsa­színű kis elefánt ellenben vidoran ugrált Krishna templomi szent helyén. Még meg is simogattam a kedves kis állat ormányát. Úgy tudtam álmom­ban, hogy 500—600 elefánt tetemét láttáin, ame­lyekből a lelkek lementek a földre lélek gyanánt emberekhez társulva és az egy élő, a majdan meg­születendő Krishna lelke fog lenni és az 500 férfi és nő, ha megszülelend, mint tanítványok vagy hűséges követők, felismerik majd őt. Álmomból hirtelen ébredtem. Erélyes kéz zörgette ajtómat. Kinézek a függönyök mögül: az é£en a tegnapi legyezőpálma helyén a kék ég telisdeteli volt fehér bárányfelhőcskákkel, a márványpalota pe­dig tündökölt a meleg reggeli napsugárban s aj­tóm előtt ott áll a fejedelem kocsija. Ajtóm előtt tanakodnak, akik értem jöttek. Mert nekem szólt a meghívás. Háromnegyed kile:: • Negyed tizkor őfensége fogadni (Shajt. Na, most mutasd meg, hogy katona voltál! Hej, dehogy találtam, éppen ami legjobban kellett. Vasalt ing, inggomb és még miegymás ... Hej, ilyenkor látja csak az ember, hogy asszonynép nélkül mily igazán elhagyatott árva... Pontosan negyed tíz órakor kézről-kézre adtak az udvarig emberek. IIe;. bezzeg, most nem takarták el arcu­kat az utón a szembejövő lányok ... őfensége - (Maharaj -Ku már ’Sir B’hupal S'inghji Bahadur K. C. I. E.) alacsony, trőnsezrü bársonyszéken ülve fogadott. Felállt, amikor köszöntött s szívesen kezet nyújtott. Udvari emberei ugyanis még az este beszámoltak terveimről, kutatásaimról, őfen­sége igen melegen érdeklődött minden régi kap­csolat iránt. Bemutattam képekben Budapestet, a magyar népet, néprajzi jellegzetességeinket. Jelen volt több szakember is a kihallgatáson. Ezek kö­zül a muzeum és könyvtár igazgatóját adta mellém kutatásaimhoz segítségül és kocsit, autót, mikor mire van szükségem. Megemlítettem őfenségének a két nép, az udaipuri rajput és a magyar nép találkozását alkotásaik jellegzetességében. Udai­purban épült India legpompásabb fejedelmi palo­tája, minálunk a világ legszebb parlamentje. Az udaipuri fejedelem istállójában. miül egykor Attila és a magyar fejedelmekében, 2000 válogí/tott pari­pa nyerít, viháncol. Kihallgatás után a régi és nj fejedelmi palota zegét-zugát és termeit jártuk végig. Majd a maha- rának gyönyörű mauzóleumokkal beépített temető­kertjébe kocsiztunk ki. A régi város romjai mellett terül el. Festői látvány, ügy látszik, hogy a sir- kertet a régi templom mellé helyezték. A nagy­szerű karban lévő templom a tizedik században épült. A mauzóleumok tömkelegében kőrülfalazott és szoborfülkékkel tagolt szent tó csillogtatja az ősi tamarinda, füge és pirosvirága gránátalmafák árnyát. Figyelmeztetem kísérőmet (Shahhalal Shastri state archeológust), hogy egy hindu férfi, akinek homlokán ott Villog a hinduk sárga festék­foltja, — miként mossa, öblíti ruháit a szent víz­ben, amelybe ezeréves múltú templom tükröződik és hogyan teregeti ki nedves holmiját száradni Bráhma, Vishnu és Krishna márványszobraira. SÉTA KRISHNA TÁRSASAGÁBAN Bemegyünk a templomba. A pap a földön hever, alszik. Jöttünkre apró gyermekek állnak sorfalat Az asszonynép átvető kendője mögül óvatosan pillant elő. A heverésző tehenek és fekete biva­lyok felemelik fejüket, felfigyelnek jöttünkre. Mondom kísérőmnek: az álom hatása alatt, úgy érzem, mintha Krishna elhagyta volna égi trónu­sát és leszállóit újból az emberek közé. De mielőtt még testet öltene, végigjárja a helyet, ahol egy­kor járt kelt, ahol született és élt 12 éves koráig. Gukual virágos mezőit, majd Muthura, Brindawan erdős, fás helyeit, ahol 30 eszi ndős koráig élt, mielőtt Dwarkába települ át, ahol a csendesen legelésző nyáj talán még Krishna kedves jószágai közül ered, s ahol a szépséges és aranyos kedvű pásztorlánykák neki őrölték malmukon az illatos lisztet, amelyet dallal telítettek s ahol a madarak azt az éneket ismételgetik ma is, amit a szerel­mes! elkti Krishna pásztorfurulyájáról lestek volt el régen. Majd Dwárkát, ahol uralkodott, ahol Keridun turáni király leszármazottjainak földje terült el abban az időben és akinek OBaládjával

Next

/
Thumbnails
Contents