Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-19 / 138. (2063.) szám

4 g>RXgAI-MACitoR-HtRI^R 1929 jimiu* 19, sxerdA. Meteor-bánya részvénytársaság A filmtörvény tervezete Prága, június 18 A prágai sajtó már hosszabb idő óta hozta azo­kat a híreket, hogy a kormány az úgynevezett li Lm törvénnyel akarja előmozdítani a belföldi fiimek gyártását. A törvény második célja a moz- gószinházi koncessziók kérdésének a rendezése volna. Egy ilyen törvénynek a megalkotása első­rendű szükségesség, ha meggondoljuk azt, hogy a kormány ma is olyan múlt századbeli rendele­tek alapján osztogatja a koncessziókat, amelyek a vásári látványosságok engedélyezését szabá­lyozzák. Közérdekű kérdésről lévén sző, a kor­mány rendes szokása szerint mélyen hallgat a ké­szülő törvényjavaslatról, ahelyett, hogy azt a nagy nyilvánosság elé tárná. Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük a kereskedelmi minisztérium film­törvény javaslatának a tervezetét, amelyre az egyes minisztériumok most teszik meg az észre­vételeiket. A javaslattervezet első alapvető hibája az, hogy azt a kereskedelmi minisztérium készítette, amely természetesen ipari és kereskedelmi szemponto­kon kívül semmi másnak nem szentel figyelmet, már pedig teljesen fölösleges volna külön méltat­ni a film nagy kulturális értékét és feladatát, amiért a törvény előkészítő munkálataiban az is­kola- és közmüvelődésügyi minisztériumnak kellett volna vinnie a főszerepet. Ezek előrebocsátása lilán nem csodálkozhatunk azon, hogy a filmtör­vény javaslata minden másról beszél, csak kultu­rális feladatról nem. A tizennégy paragrafusból álló javaslat első ré­szében a filmgyárak ée filmkölcsönző vállalatok viszonyait szabályozza. Az első paragrafus ki­mondja azt, hogy aki a belföldön iparszerüleg hoz forgalomba mozgófcuyképszinliázak számára készített filmeket (filmkölcsönzők), az minimális mennyiségű belföldi eredetű filmet köteles elhe­lyezni, illetve forgalomba hozni. A belföldi filmek eme minimumát a kormány az állami filmügyi bi­zottság meghallgatása után rendelettel állapítja meg. Ez a rendelkezés nem vonatkozik oly film­kölcsönzőkre, amelyek egy évben tizncl kevesebb filmet hoznak forgalomba. A második paragrafus a ..belföldi film" fogalmát ezekhez a feltételekhez fűzi: ha az előállítója, vagy több előállító esetén, azok fele csehszlovák állampolgár; amennyiben kereskedelmi társaság­ról van szó, úgy feltétlen kellék az, hogy annak székhelye csehszlovák területen legyen és hogy csehszlovák törvények szerint legyen megalakítva. A film akkor is belföldinek tekintendő, ha a sze­replő személyek abszolút többsége csehszlovák ál­lampolgár, vagy ha az előállításánál legalább oly nagy csebszovák tőke részesedett, amilyent a kor­mány rendelettel fog megállapítani. Belföldi a film akkor is, ha a másolat a belföldön készült. A harmadik paragrafus a kereskedelmi mi­nisztériumot bízza meg azzal, hogy vitás esetek­ben ez döntse el, hogy egy film belföldi-e vágy- nem. A belföldi filmek címjegyzékét a kormány időnkint kihirdeti. A negyedik paragrafus arra kötelezi a fttmköl­csönzőt, hogy- ez minden év december 31-én jelen­tést tegyen a járási hivatalnak az általa közvetí­teti filmekről, feltüntetve azok lsül- vagy7 belföldi eredetét is. A járási hivatal felülbírálja azt, hogy a film kölcsönző teljesitette-e a belföldi filmek ter­jesztésére vonatkozó kötelességét. Az ötödik paragrafus kimondja azt, hogy egy­es ugyanazon film osak egy kölcsönző-vállalat javára vagy terhére tudható be. Az idegen erede­tű sportfelvételek és reklámfilmek hatszáz mé­terig nem számíttatnak be az idegen filmek ter­hére. Az idegen eredetű tudományos filmek egyál­talán nem esnek a külföldi filmek kvótája ter­hére. A második rész analóg rendelkezéseket tartal­maz a mozgófénykép színházak tulajdonosai részé­re. Eszerint a mozikoncesszíót a kormány legfel­jebb tiz évi időtartamra adja. kivételes esetekben húsz évre, életfogytiglan azonban sohasem. A koncesszió tulajdonosa köteles oly mennyi­ségű filmet pergetni, amennyit számára a kormány az engedély megadásakor előír. (6. §.) A hetedik paragrafus a mozikoncesszió tulajdo­nosát arra kötelezi, hogy ez évenkint jelentést tegyen a lejátszott bei- és külföldi filmek mennyi­ségéről, hosszméterekben kifejezve. A nyolcadik paragrafus ismét keretes intézke­dést tartalmaz, amely szerint a kormány rendelet­tel fogja felállítani az állami fiimügyi bizottságot, mely tanácsadó szervként működik. A bizottság tizenkét rendes és ugyanannyi pót­tagból áll; két tagot a filmkölcsönzők. négyet a inozitulajdonosok. kettőt a belföldi filmgyárak, kettőt a népmüvelésügyi egyesületek s kéY tagot végül az iskolaügyi minisztérium küldenek ki. A tagokat a jelölés alapján a kereskedelmi miniszter bárom évre nevezi ki. (9. §.) A 10—14. paragrafusok a büntető szankciókat és a zárórendelkezéseket tartalmazzák. A büntető szankciók közül legsulyos-’’ ’ z, hogy a filmköl- csönző vállalat működése beszüntethető 9 a inozi- konoesszió megvonható — a pénzbírságokon felül, — attól, aki két egvmás után következő évben nem lartolta be a jelen törvénynek a belföldi filmek-j köteles terjesztésére vonatkozó e'ríirásait. Ez a javaslat nem elégítheti ki sem a filmköl­csönző vállalatokat, sem a mozi koncessziók tulaj­donosait, de egyenesen ártalmas lesz a nagykö­zönségre amely akarva nem akarva, a gyenge belföldi filmekre kényszerül. Hogy ez mii jelent, azt annak a megállapításával jellemezhetjük a leg­jobban, hogy a csehszlovákiai filmtermelés ma is csecsemőkorát éli. Bizonyos is, hogy egy ilyen törvény, mint amilyennek a javaslatát ismertel- fijk. a filmgyártási sem képes előmozdítani, meri ahhoz elsősorban nem ily törvény, hanem nagy pénztőke, jó színészek és filmrendezők szükségn­ek. Ezt pedig törvénnyel csinálni nem lehet. Azaz: égből hullott kincsek, amelyeket mégis a löld mélyéből kell kibányászni — Mikor a vállalkozókat is érdekli a csillagászat A bejegyzett cégek között a legelső a maga nemében a Meteor R. T, Oranje—Rrver köz­társaság fővárosában, B1 oemfontein-bán ala­kult. Ez a délafrikai köztársaság azzal dicse­kedhetik ugyanis, hogy egy-egy óriási meteor birtokába jutott, A meteor leesésének ideje nincs pontosan megállapítva, tény az, hogy a Hoba-farm közelében van. Az óriás meteor mintegy7 80 kilométernyire fekszik a lakott területektől, meglehetősen járhatatlan vidék veszi- körül. Ez az oka an­nak is, hogy idáig még behatóan nem vizs­gálta meg szakember és talán ezért is ala­kult meg ez a különös részvénytársaság. El­terjedt ugyanis a hire annak, hogy7 az óriás meteor számtalan értékes anyagot tartalmaz. Főként ezek a híresztelések azok, amelyek a vállalkozókat a meteor kibányászására ösztö­kélik. A lakosság híresztelése szerint ez a meteor leesése alkalmával úgy megrázta a földet, hogy7 az földrengés formájában mintegy 250 kilométeres körzetben érezhető volt. írásos feljegyzés nem maradt a különös meteor hul­lásáról, igy hát csak a hagyomány nyújt tám­pontokat a jelenségre vonatkozóan. Eszerint a meteor még a földibe érkezése előtt a föld alacsonyabb légköri szakaszában felrobbant és szilánkjai 9zertehullottak. Találtak és talál­nak ma is a környéken ilyen szilánkokat, amelyek közül egyesek igen tekintélyes sú­lyúak. A legnagyobb darab a Hoba-farm kö­zelében fúródott a földije, valóságos tölcsért fúrva maga körül. Ez a szilánk mintegy 150 tonna súlyúi. Akármilyen óriás súly is ez, a délafrikai meteor messze elmarad a röviddel ezelőtt megvizsgált, szibériai meteortól, amely körül­belül 80.000 tonnát nyom. A délafrikai meteor azonban különbözik valamiben a többi óriás meteortól: ennek az anyaga vas és fém, mig az óriás meteorok rendesen kőmeteorok szoktak lenni. Egyik kisebb szilánkjának vizsgálata kiderítette, hogy a meteor szokatlanul nagymennyiségű nikkelt tartalmaz. Míg a vasmeteorok nikkelanyaga általában alig éri el a 10 százalékot, ebben az esetben több mint 40 százalék nikkel jelenlétét álla­pították meg. A meteor szilánkjai meglehetősen nagyok. A 400 kilométeres szórási körzetben találtak 30 tonnás és 23 tonnás darabot is. Ezekután érthető, hogy részvénytársaságot alakítottak a meteor-darabok értékesítésére, mert a nik­kel kitermelése jövedelmező vállalkozás. Kevésbé ellenőrizhető az a másik fantasz­tikus híresztelés, amely szerint a bloemfon- teini Meteor részvénytársaság még ennél is értékesebb kincset talált. Állítólag gyémánt­szemcsék vannak a meteorban. Az együk pró­badarabban fedeztek volna fel ilyen gyémánt- szemeket. A bl oemfontéi ni vállalkozóknak most az a tervük, hogy7 a meteor-darabokat villamos emelőgépek segítségével kiemelik, aztán kitermelik az értékes fémeket és a gyé­mántdarabkákat is megfelelő eljárással. Ha nem is találnak gyémántot, mindeneset­re a 40 százalékos nikkeltartalom mellett sem csinálnak rossz üzletet. Ha pedig még gyé­mánt is akad valóban, ugv a Meteor Bánya r.-t. részvényei igen szilárd papírok lesznek, mindaddig, míg a meteorból egy darabka is van. Mert ez a baja ennek a részvénytársaság­nak, hogy a meteor... elfogy. URÁNIA A „kéjgáz“felfedezőiének centennáriuma 1790-ben forradalmi idők jártak Európa felett. Tekintélyek dőltek romba, mindenütt a nyug­talanság szelleme kísértett, mindenünnen a sza­badság és a puekagolyó öltögette a nyelvét. Ugyanebben a* eeeteodőben Londonban egy hu­szonegyesztendős fiatalember különös kísérleteket folytatott. Gázokkal és savakkal kísérletezett e az egyik ilyen kísérlete alkalmával a nitrogén és oxigénnek egy különös vegyiiletét állította elő. A fiatalember szorgalmasan búvárkodott labo­ránsa segítségével, amikor a laboráns egyszerre csak kizökkent a tudományos munka komoly han­gulatából, énekelni kezdett, először értelmesen, majd dadogva és értelmetlenül. A fiatal Davy, aki a kísérteiét vezette, azt hitte, bogy a laboráns viccel és nevetett rajta. Pár perc múlva azonban a laboráns az asztalt ütötte és táncolni kezdett. Nyilvánvalóvá lett, hogy a laboráns, aki el sem hagyta a laboratóriumot, tehát nem ihatott alko­holt, mégis illuminált állapotba jutott. így derült ki, hogy a kísérletek nem sejtett eredménnyel jártak: a „nitrooxydul" volt ilyen csodálatos hatással a laboránsra. Beütötte a kö­nyökét az ajtóba és nem fájt, elesett, tántorgott és amellett állandóan kitünően érezte magát. A csodálatos gázt anielv ezt a hatást előidézte, el is neTezte l>avy ne ve főgáznak, vagy ahogy nálunk nevesték: „kéjgázának. A felvilágosodás századvégi hangulata egy­kettőre felkapta, túlozta a találmányt. A raciona­lista forradalombölcselők jelet láttak Davy fölfe­dezésében: ime az ember legyőzte a fájdalmat. Az ész, az isteni észj „Kéjgáz" nagyszerű szó volt a forradalmi indulás perceiben. Használták, elő­ször viccesen, később komolyan. Használni kezd­ték magát a kéjgázt is. Foghúzásoknál érzéstelení­tettek vele. Egy-kettőre kiderült azonban, hogy a kéjgáz nem is olyan egyszerű jászág:: gyilkolni is tud. Csak nagyon kis mennyiségben szabad a szerve­zetbe juttatni, különben végzetesen kéjes érzés- telenséget idéz elő, amelyből nem lehet többé visszatérni az életbe. Ezért nem került sor a kéjgáz állandó használa­tára, hanem ótort és kloroformot használtak az érzésteleni léseknél. így volt ez napjainkig, amidőn újra eszébe jutott az orvostudománynak és a ’ émiának a kéjgáz. Ma már olyan formában és olyan ritkítással gyárt­ják. hogy nem veszélyes az alkalmazása és ezzel egyidejűleg a többi narkolizáló szerekkel szemben a legjobbnak bizonyult. Újabban számtalan operá­ciót végeztek ilyen kéjgáz-érzéstelenitéssel, köz­lök különösen sok hasüregnyitást. A kéjgázt ma nem önállóm alkalmazzák, hanem altatószer. oxygén és éter egyidejű adagolásával s, az eredmény az, hogy a páciens úgy az elalvás- nál, mint. az ébredésnél nagyszerűen érzi magát, a kéjgáz megszünteti az érzéslelenitéexel járó kelle­metlen jelenségeket és már az első gázbeléleg- zésnél vidám, eufórikus hatás jeléntkezik. Bármennyire is fontos és érdekes találmánya Davynek a kéjgáz, a kiváló tudós és felfedező nevét a Davy-lámpa örökítette meg. Davy 1815-ben konstruálta meg ezt a biztonsági lámpaberendezést. A bányászok úgy ünnepelték Davyt, mint védőszentjüket és méltán, mert Davy legyőzte a legyőzhetetlen földalatti rémet: a bányaléget. „A gyúlékony gáz és s isvegő keveredéséből származó láng kialszik egy drótháló lehűtő ha­tása következtében" — ilyen egyszerű a Davy-lámpa szerkezetének alapelve, de addig, amig Davy ezt az egyszerű el­vet fel nem fedezte a bányászok ezrei, sőt tízezrei pusztultak el a bányalégrobbanások következtében. Naiv és primitív módon próbáltak addig véde­kezni ellene. „Kicsalogatták" a bányalég rémét a titkos szögletekből, úgyhogy tüzet raktak valahol, a munkahelytől messze eső tárnában, kitérőket fúrlak a rettentő ellenség számára, mindhiába. 1812-l>en Feliing Collierisben óriási tömegsze­rencsétlenség történt, többszázan vesztek el a fekete gyémánt hősei közül. Ekkor határozta el Davy, hogy megmenti az emberiség pionírjait, a bányászokat ettől a rettenetes ellenségtől. Három év múlva készen állt a Davy-lámpa. Ouvier azt mondta Davy-ről: — Davy-nél meg lehet rendelni a találmányo­kat, úgy, mint az asztalosnál bútort rendel az ember! Volt valami igazság Cuvier szavaiban, mert Davy nem szerette a sok elméletet: a tudomány gyakorlati része érdekelte elsősorban éspedig azért, mert a tudományt harcos eszköznek tartotta, amellyel az ember a nyomorúság és a veszedel­mek ellen harcol. Az angol bányatulajdonosok ünnepséget rendezlek Davy tiszteletére és egy rendkívül értékes ezüstevőkészletet ajándékoztak neki. Davy az elektrolyzis terén is értékes munkát végzett. Ő bontja fel először a kálium, nátrium, bőr, klór és más elemek vegvületeit elektromos utón a Volta-oszlopok eredményeinek felhasználásával. A sósavat is ő bontja fel elsőnek. Eddig azt hiltók, hogy a sósav oxygén-övsszetótel, mert az oxygén- ben látták a „savasitő tényezőt". Mint a tudomány legnagyobbjai, Davy sem is­mert más szenvedélyt a kutatáson kívül. Kutató lám szinte fölemésztette őt, fiatalon, 51 óvos korában halt meg, 1829 május 29-én. A nitrogén klorid vizsgálata közben szerencsétle­nül járt: súlyosan megsérült a szeme a robba­nástól. A Royal füstit úti on-ban rendszeresen prelegál é« előadásai nevelik fel az angol tudomáuyos élet egy másik nagy értékét: Faraday-t. Faraday Davy-nek az asszisztense. Nem jelentéktelen kö­rülmény Davy méltatásénál az sem. hogy 120 esztendővel ezelőtt megsejtette a rádiumot, sőt a mai kémia anyagehnéletél is, araikor sugárzó anyagról" beszélt. Egyénileg nagyon szerén- ióindulatu és mindig szolgálatkész ember volt. Szegényen kezdte pálya­futását, ele házassága révén jómódba jutott. Fe­lesége. mrs. Apreeoe. Walter S.ott-nak, a híres regényírónak és törlőn" zjiek az unohuga volt. Házassága után megengedi magának, hogy nagy utazásokat tegyen. így jut el Párisba is és igy ismerkedik meg Anglia legnagyobb ellenségével, Napóleonnal. Napóleon kitüntető ünnepélyességgel fogadja az angol tudóst,- ünnepséget rendeznek a császári udvarban Daw-tiszteletére és ezen az ünnepségen Napóleon személyesen adományozza a legnagyobb francia tudományos kitüntetést Davynak a Galvanizmusról Írott munkája elisme­réseként. A csodálatos fogadtatás még úgy is meg­lepő, ha tudjuk, hogv. Napóleon egyáltalán nem volt érzéketlen a tudományok iránt, hiszen ő volt az, aki Volta tudományos érdemeit grófi cim adományozásával méltatta. Davy azonban ellenség volt francia földön s Napóleon kitüntetése olyan radikális és modern cselekedet volt, amire azóta sem szolgáltatott példát a történelem. Davyt egész Európa ismerte és utazásain ő is megismerkedett Európa nevezetei embereivel így például barátságba került Speckbacher-rel, a ti röli szabadságharc hős vezérével. Speckbacher betegen feküdt, mikor Davy Hallba érkezett. A beteg hős üzenetet küldött az átutazó tudósnak, Davy felkereste, többször meglátogatta és taná­csokat adott, amelyek Speckbachernak hasznára váltak. Speckbacher hálából a puskáját ajándé­kozta oda Davynek. Ez a fegyver 30 ember életét oltotta ki. akik Tirol szabadsága ellen harcoltak. Davynek nem volt érzéke az ilyen különös relikviákhoz. Becsomagolta a flintát és elküldte sógorának. Walter Scottnak. A nagy tudós számára sokkal kedvesebb emlé­ket jelentett az az ezüst evőkészlet, amelyet az angol bányatulajdonosok ajándékoztak neki a biztonsági lámpa feltalásáért. Erről a szervizről végrendeletében külön gondoskodott: először öz­vegye, utánan Davy öccse örökölte, majd a Royal Society tulajdonába ment át Davy rendelkezése szerint. Ma ezt az ezüstszervizt beolvasztották és emlékérmet, öntöttek belőle Davy emlékére. Hogyan él a börtönben a petroleumhiráíy Newyork, junius közepe. Május 6-án vonult be a washingtoni államfogház börtönébe Harry Sinc­lair. a petroleiraiikirály. Ügye eléggé ismeretes a Tc-paot Döme botrányból, melynek az a foglalatja, bogy Fali igazságügyminiszter és Denby tengeré- szetügyi miniszterrel való bűnös egyetértéssel vá­dolták az állami petróieummezők bérbeadása és eladása körül támadt kavarodásban. Az ügy a szenátusi bizottság elé került, amely maga elé idézte Sin c La irt, ámde ez következetesen megta­gadta megjelenését, amiért a biróságszámba menő állami bizottság megsértéséért fogták- perbe. Az esküdtek megvesztegetésével is vádolták ugyan­ebben az ügyben, s a bíróság kilencvennapi bör­tönbüntetésre ítélte. Érdekes, amit az amerikai új­ságok írnak arról, hogy a sokszoros milliomos, hogyan foglalta ed helyét 6 hogyan tölti idejét a börtönben. Májúé 6-án érkezett meg automobilján öcosének e néhány barátjának társaságában New- york-ból. Mikor két útitáskájával megjelent a bör­tön igazgatója előtt, ez egyszerűen e szavakkal üdvözölte: — Nagyon örülök, hogy itt látom, mister Sin­clair! — s átadta őt egy börtönfelügyelönek. Fogságának második napján munkát osztottak ki a petroleumkirálynak, mert a börtön minden lakójának valami munkát keli végeznie, s mint­hogy Sinclair Cansas City egyetemén 1898-ban gyógyszerészoklevelet szerzett, a fogház gyógy­szertárába rendelték ki gyógyszerészsegédnek. Ott keveri most rabtársai számára a patikaszereket. Reggel hat órakor már bd kell állnia a patikába. Az orvosok meg az ápolók nagyon megvannak elégedve a munkájával. Abban az időben, mikor beállt a rabok közé, nagyon sok beteg volt a bör­tönben és sok dolga volt a gyógyszertárnak. — Sinclair kitünően végezte munkáját s a börtön- igazgatóságon azt mondják, hogy számos év óta nem volt már oly kitűnő gyógyszerész a fogház­ban, mint ő. Harry Sínek,írnak, éppúgy, mint a többi rabnak reggel öt órakor kell kelnie. Rövid idővel azután a börtönnek mind az 520 lakója az étkezőben gyülekezik mert ott osztják ki a reggelit. Sinclair zabkását, kenyeret, sonkát, to­jást, biszkvitet és kávét kap reggelire. Villás- reggelije következőkből áll: borsó vagy bab, kol­bász, kenyér, sajt, kávé. Ebédje egy húsételből s főzelékből, kenyérből, biszkvitből, vajból, párolt gyümölcsből és kávéból van összeállítva. Látni­való, hogy nincs rossz ellátása. Mint fogházi patikusnak egyébként megvan mindaz az előjoga, mely kijár az irodában foglalkoztatott raboknak. Annyi levelet írhat, amennyit csak akar, és szó sincs róla, hogy postára adott vagy érkező leveleit felibontanák, vagy cenzúráznák. Saját, ruhájában jár, saját toaletteszközeit használja, maga borot­válkozik, dohányoz, kártyázik, és rádiókészülék is van a börtönszobájában. Aludni mindenesetre a közös terembe keli mennie, amelyben hatvan rab tölti együtt az éjszakát. Szomszédos háló- pajtása egy híres bookmaker, aki négy esztendőt kapott és pincén szolgálatot végez az étteremben. A millióanos ezzel a rabtársával barátságot kötött mert nagy szenvedélye a lóversenyen való foga­dás. Sinclair végezetül engedőimet kapott arra lg, bogy minden nap t&uácükozhassék a jogtanácso­saival, családjának tagjai és barátai csak vasár­nap látogathatják meg. De azokat a. szabadságo­kat,, melyben részesítették, rövid idővel ezelőtt kissé megszorították már, mert a nyilvánosság előtt panaszok hallatszottak, hogy a milliomossal kivételesen bánnak a börtönben. A fogház igaz­gatósága vizsgálatot indított s mint hogv megái la­pította. hogy Sinclair dús jutalmakat osztogat rab társai közt különböző apró szolgálatokéit, úgy intézkedett, hogy Sinclair köteles a börtön satejé- bon letétbe hely zeni magával hozott pénzéi me­lyet, csak akkor kap vissza, mikor majd leülte büntetését.

Next

/
Thumbnails
Contents