Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)
1929-06-16 / 136. (2061.) szám
1SÉ9 16, vasárnap <PXW<ÍA1MaCÍARH11MíAR Szisiíő Géza a katalánok között Egy nagy barcelonai lap a magyar kisebbségi mozgalom vezéréről Prága, junius 15. Szüllő Géza dr. spanyol- országi tartózkodása alatt az ott élő kisebbségieknek: a katalánoknak és a baszkoknak helyzetét is tanulmányozta. Különösen a katalánokkal létesített nagyon szívélyes nexiist, akik a magyar politikus tiszteletére vacsorát rendeztek s meleg ünneplésben részesítették Szüllő Gézát A vacsorán Szüllő pohárköszöntő formájában nyilatkozott a kisebbségi kérdésről s beszéde mély hatást tett az összegyűlt katalán notabiilitásokra. Hogy a magyar politikus személye a katalánok körében mennyire az érdeklődés központjába került, legjobb bizonysága, hogy a legnagyobb katalán lap interjút közül, amelyet a lap munkatársa Szüllő Gézával folytatott s ennek keretében igen érdekesen és sokban nagyon találóan jellemzi Szüllő Géza egyéniségét Az interjút, a Szüllő Gézáról szóló méltatással, illetve jellemzéssel alább közöljük: Egy taronjada (spanyol ital) mellett Szüllő Gézával, a csehszlovák parlament tagjával Elmondhatjuk Szüllő Géza grófról, hogy azt a benyomást teszi reánk, hogy a kisebbségek képviselői nem szomorú emberek. Kis termetű, de élénk piros, arcszine, szívből jövő nevetése, bámulatos élénkség •benyomását teszi ránk. Sem magatartásában, sem szarvaiban nincsen nyoma a jeremiási siralmaknak. Alig huszonnégy órája van Baroelónában, de már három vagy négy szerencsés mondata forog közszájon. Francia nyelvezete határozott, kerek és tömör, ügy vágja szét a mondatait, mintha ollóval vágná a papirost A mi kiküMötteinknek az a hibájuk, hogy iidónként bizonyos szónoki pompát vesznek fel. Úgy gondoljuk, az igazi pariamentérnek olyannak (kell lennie, mint ennek az embernek. Ha kicsi is a termete, szónoki készsége, felemelt feje és a levegőbe emelt karjai Őt a parlamentben jó néhány arasznyival megnövelik. Eddig a pillanatig, amíg az ügy meg neon kívánta, ed sem képzeltük, hogy egy ilyen szenvedélyes parlamenti vitatkozó lakozik Szüllő Géza grófban. Szoros logikával kapcsolja össze mondatait Sok pontos, mélyen szántó mondatot mond és kitűnő idézeteket. Időről-időre mérséklettel iszik közben egy kortyot a taronjada nevű italbóL Halljuk tehát Csehszlovákia kiküldöttét: — Nem kell kicsiny élni a®t az érdeklődést, melyet ma a világ a kisebbségek kérdésének szentel. Nem álmodozók álmáról van itt szó. Meg kell különböztetni az olyan kisebbségeket, melyek önként keletkeztek bevándorlás utján, azoktól, melyeket a békeszerződés létesített. Beszéljünk a szerződésekről? — Mindenekelőtt kell, hogy mindenki számára egyenlő szabadságot nyújtsanak, e feltétel nélkül a szerződés sohasem vezethet békére. Minden békének lényeges alapja az igazság. Non est pax sine justi- tia. A béke emberei, Briand és Sferese- mann okos embereknek látszanak, bámulatosan okosaknak. Ahhoz, hogy az igazságot a maga helyére helyezzék, ez fontos feltétel, de ezenkívül még igen sok másra A létért való küzdelem súlyos napjaiban csak a fiatalos erő, az acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensúlyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket. Az életküzdelem egész fegyvertárát egyesíti magában a valódi DIÁN 4 sósborszesz Ha testünket és különösen serdülő gyermekeink testét esténként lefekvés előtt és reggelenként a napi robot megkezdése előtt tiszta vagy hígított DIANA sóshorszesszel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseségre és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életkedvet kölcsönöz. Kisérelje meg mindenki, aki bágyadt, könnyen fárad, lehangolt, kedélybeteg, mert csodát fog látni. DIANA sósborszesz is van szükség. Európa jelen helyzetének a megoldásánál nem szabad elfelejteni két fontos tényezőt, amelyekről gyakran elfeledkeznek. A két tényező Oroszország és Németország. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy Oroszország, ha nem is lélegzik, de nem halt meg. — Ismeri a rosszul begombolt kabát történetét? Nos hát ezt a történetet, melyet egyszer egy régi európai uralkodónak mondott el egyik minisztere, a szerződések kérdésére alkalmazva, azokkal azt kell csinálni, mint az én kabátommal, ha nincs jól begombolva, azaz kigombolni és azután helyesen begombolni. A szerződéseket tehát a szabad akarat alapján és újból visszatérek rá, az igazság alapján kell kötni. — Van egy tényező, amelyről gyakran megfeledkeznek, amelyet pedig a döntő órában előtérbe kell helyezni és ez a kultúra szabadsága. Nekem az a meggyőződésem, hogy a háború, mint a kérdések megoldásának eszköze már megbukott. A nemzetek szövetsége el kell hogy tekintsen győztesektől és legyőzőitektől. Függetlenül és bátorsággal kell eljárnia Halasztani, ahol szükséges, de azonnal cselekedni, ahol ez célirányos. Kell, hogy a hatalmak orga- nizálójává legyen: ez az ő megteremtésének alapja és lényének célja. A szerződések végeredményben nem egyebek, mint bizonyos helyzetek megoldására szolgáló eszközök. Ezen kritérium alapján kell őket ien- tartani vagy átalakítani, ha szükséges. — A jog elvei ma is ugyanazok, mint Plató idejében. A jog nem függ az emberek számától. Nem szabad törődni azzal, ki a kicsiny, ki a nagy és mentesíteni kell azt minden relativástél és megalkuvástól. A jog természete örök. Nem lehet semmi sem becsületes Párisban, ami nem becsületes Barcelonában. — Akar hallani egy csodálatos definíciót, Renantó] való: A nemzetiség közös múltnak és a jövőbeli törekvéseknek gyümölcse. A tálak ezen váltásánál Szüllő Géza gróf befejezte ékes előadását. Felhajtotta a taronjada utolsó kortyát, vette kabátját és kalapját és elment a Cook-ügynökséghez. Ez a gróf csodálatos ember, humora határtalan. Ebben a tekintetben, mint maga is beismeri, ő nem kisebbségi ember, hanem uralkodó többségben van. & csalódottság hangján ir a cseh sajtó a francia félhivatalosnak a^magyar kérdésben történi A Temps cikke lekötötte a reményeket — A Národni Listy és a üdévé Listy uszít Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi! Egy eredeti palack ára 5.50 Kő. Prága, junius 15. A prágai sajtó csalódással regisztrálja a francia félhivatalos lap állásfoglalását a magyar kérdésben. Különösen az lepi meg a lapokat, hogy a Temps megállapítása szerint a budapesti lépésnek nem volt diplomáciai domars jellege (representation diplomata que), hanem inkább c$ak figyelmeztetés (observation) volt. A Boheania megállapítja, hogy ezzel a lépésével a kisantant izoláltságba sodorta magát. A Národni Listy tegnap másodízben vezércikkben foglalkozott a kérédéssel s ebben többek között a következőket irta: — Bár Bethlen gróf párisi látogatásának nem szabad nagy politikai jelentőséget tulajdon itani, a Temps egész cikke mégis kétségtelenül nagyban lehütötte azt a várakozást, me lyet a kisantant országaiban mindenütt különösen Párishoz fűztek, ahonnan mégis más visszhangot várhattak a magyar külügyminiszter beszédének durva hangjára és a trianoni békeszerződés elleni állandó magyar támadásokra. A Temps nagyon rosszul ismeri a magyarok pszichológiáját. A lap azt hiszi, hogy a magyarokat józanságra bírja, ha meleg és udvarias hangnemben beszél velük. Egyetlen magyar sem hiszi azt, hogy Magyarországot Németország rántotta 'bele a világháborúba. Hogy Tisza kezdetben nem akart háborút, ez csak azért volt, mert nem hitt teljesen Németországban, hogy kardot fog ragadni Ausztria mellett. De amikor megtudta a valóságos helyzetet, éppen olyan fanatikusa volt a háborúnak, mint mások. Minden magyar tudja, aki ismeri a történelmet, hogy nem Bécs, sem Németország nem volt az, amely a Balkánon háborús atmoszférát teremtett, hanem a magyar imperialisztikus politika, amely Szerbiát a kétségbeesésbe sodorta. A hírhedt magyar állatorvosok, akik a szerbiai szarvasmarhákon és állatokon aszerint találtak -ragályos betegségeket, amint azt a pesti politika kívánta a szerbek büntetése vagy puhitása végett: ezek voltak a legjobb ügynökök a szeribek kétségbeesett hangulatának létrehozására s ebből született meg aztán a minden szerbek gyűlölete a dunai monarchia ellen. Németország ellenkezőleg minden lehető kedvezményt megadott Bei- grádnak és Ausztria ellen uszitott. Magyar- ország voilt a legkönyörtelenebb üldözője az összes nemzeti kisebbségeknek, s amennyire Ausztria-Magyairországot joggal tekintették a kisebbségi nemzetek, elnyomójának, úgy -ebben jóval inkább Budapest, semmint Béos járt elől. (?) És a Temps az erőszakos magyarok felé, akik semmi korlátot nem ismertek szilárd elhatározásukban, hogy erőszakkal ólma- gyarositsák egész Magyarországot, a sajnálkozás és megértés hangján beszél. A magyarokkal igy nem lehet beszólni. Ez nem kelt a magyarokban mást, mint azt a tudatot, hogy mégis számíthatnak a franciákra is és a franciák végül is meg fogják érteni revízió iránti vágyaikat. Ha a Temps kissé figyelné, mi történik Magyarországon az ifjúság katonai nevelése tekintetéiben s tudná az összes titkos előkészületeket a végleges konfliktusra, valószínűleg belátná, hogy a békeszólamok a legkevésbé alkalmas fegyverek a magyarokkal szemben. A magyaroknak ahhoz, hogy békés elemmé váljanak, a nyugati hatalmaktól egy kategórikus „soha“-t kell halla- niok. Úgy gondoltuk, hogy külpolitikánknak legalább Párisban van olyan -pozíciója, hogy Páris megértéssel lesz a mi feltételeink iránt, melyek szükségesek ahhoz, hogy békében élhessünk. Ha Páris úgy tud beszélni, mint ahogy a Temps beszól, akkor ezek a reményeink nagyon lehűlnek s úgy mi, mint a kisan- tánt másik két állama arra a meggyőződésre jutunk, hogy a kisantant államainak saját magukban keli bízni ok és legalább nekik kell igen világos és határozott formában értésére adni Magyarországnak, hogy nemcsak méltóságukon aluli volna, hanem egyúttal a jövőjüket is fenyegetné, ha a magyar uraktól mindent eltűrnének. Mindenesetre tisztában kell lennünk azzal s nevezetesen nekünk kell azt tudnunk, hogy a mi kötelességünk és mindenkinek kötelessége, aki politikánknak nem csupán a becsülete, hanem jövője iránt is megértéssel bir, hogy kevesebbet kell beszélni a békeszeretet- rőJ és inkább arra kell ügyelni, hogy ne csak katonailag, hanem belpolitikailag is készen legyünk minden eshetőségre. Nem szükséges bizonyítanunk, hogy ezzel a készenléttel senki ellen sem akarunk semmiféle támadást, mert a mi államunk részéről bármily támadó. imperialisztikus politika egyenesen abszurditás volna. De mindenkinek tudnia kell, hogy államunk egységét és a köztársaság határait mai alakjukban megváltoztathatatlanul meg tudjuk védeni. Véleményünk szerint ez az egyetlen józan politika Középeurópa békéjének állandó és szilárd biztosítására. Lengyelország fontossága A Národni Politika vezércikkében a magyar-lengyel viszonyra tesz utalást. A lap azt mondja, hogy nem elég a közvetlen de- mars, hanem a kisantantnak Lengyelországot is meg kellene nyernie. — Nem tudjuk ugyan — írja a lap —, tulajdonképpen mi vezette Zaleskit Budapestre, de megmondhatjuk, hogy nekünk cseheknek ez a látogatás fájt. Különösen azért, mert utána Zaleski oly gyorsan Mussolinit látogtata meg, úgy hogy ezt a két látogatást egy akciónak lehet tekinteni. Azonban bármiképpen álljon is a dolog, nincs kétség abban, hogy Lengyelországgal való kapcsolatunk nem elég élénk. És ez hiba. — Ne értékeljük le a magyaroknak Lengyelország felé való útkeresését 1 — Írja a lap és arra buzdítja a csehszlovák köröket, hogy szorosabb viszonyt keressenek Lengyelországgal. A Reforma idézi a bécsi Arbeiter Zeitímgot, melynek véleménye szerint Horthy és Bethlen nyilatkozatai szoros összefüggésben vannak az olasz—magyar szövetség megszilárdításával és a spanyol—magyar szövetség megkötésével. A cseh néppárt lapja tOzel A Lidové Listy ugyancsak vezércikket szentel a magyar kérdésnek. — Grandi olasz államtitkár kölcsönös nagy gesztusokkal fűszerezett budapesti látogatásának jelentkeznek a gyakorlati következményei — írja a lap. — Eddig a magyar revizionista politikát Magyarországon a kormány- politikától legalább is formálisan különálló elemek űzték, az olasz—magyar kapcsolatok megszilárdulása azonban bátorságot adott a pesti kormánynak, hogy ezt a revizionista politikát mint Magyarország jövőbe vetett reménységének megtestesitőjét a saját gyermekének ismerje el. — Kívánjuk, hogy a külügyi hivatalunk, miután a pesti első lépését megtette, a legteljesebb határozottsággal és következetességgel folytassa tovább útját. Bethlen lángba akarja borítani Középeurópát. (?) De senki sem jött arra a gondolatra, hogy nem lesz tűzvész, hogyha a gyufákat eltávolítjuk. A gyujtogatókat szemmel szoktuk tartani. Es büntetjük őket. A harcias Náred A Národ ma esti kiadása „Magyar támadás az európai béke ellen" címen vezércikkezik. ,yA magyarok a kisantantból minket gyűlölnek a legjobban — írja a lap. — A szép és gazdag Szlovenszkó meg Podkarpatská Rus felszabadítását nem nem soha „meg nem bocsátják" nekünk. A magyar sajtó nem oly rezervált, mint a magyar államférfiak. A magyar sajtó az elveszett előnyökért csak reánk agyarkodik és csak ellenünk készül támadni. Szlovenszkó és Ruszinszkó hemzseg magyarországi emberektől, akik kémszolgálatot végeznek s annyira szemérmetlenek tudnak lenni, hogy a csehekről még Pozsonyban is nyilvánosan gunydalokat énekelnek. A szlovák népet Prága ellen uszítják. Bátran állíthatjuk, hogy az ő működésük okozta az összes állami és közigazgatási zavarokat Szloven- szkón és Ruszinszkóban. Mikor 1919-ben a bolsevista Kun Béla megtámadta Szloven- szkót, ez csak mutatvány volt abból, mire készül Budapest állandóan ellenünk. Akkor azonban a harctéren megjelent a csehszlovák nemzet egysége, melytől csak a kommunisták tartották magukat távol s a magyarokat szinte puszta kézzel kiűztük, sőt ha a kormányszo- oialisták nem avatkoznak be a dologba, egész Pestig üldöztük volna őket. Ha a magyaroknak nem elég a térkép tanulsága, hogy büntetlenül ne merjék provokálni a kisantantot, nemzetközi utón kell leszállítani őket a magas lóról s ha ez sem segít, akkor a csehszlovák nemzet egységébe és összefogásába s a kisantant mindhárom államának szolidaritása képviselni fog majd annyi erőt. hogy megakadályozzák egyszersmindenkorra, hogy az ázsiai magyarok Európa békéjét veszélyeztessék." Ami a tüdőnek az ózon I az a fehérneműnek a TERPENTIN!! 1 I Éj Használjon tehát 1 Pocsaíko Terpentin szappant Ifi Mindenütt kaphatói! 5
