Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-13 / 133. (2058.) szám

* 4 _____ Pá ngermánok és akik fantasztikus térképekről ábrándoznak A humoros térképek Budapestet a nagygermán illetve a nagy- szláv államnak ajándékozzák SZENZÁCIÓ Irtai EGRI VIKTOR Fannak újságolvasók, akik egyszerűen át­lapozzék azokat ,a híreket, melyeik a világ po~ UtiJiai qsaményeil kommentálják. Akad köz­tük olyan, aki azzal az érveléssel indokolja idegenkedését, hogy nem kiváncsi valamely folyó ügynek fázisaim. Ma' példám! a néme­tek bizalmatlanok a Young-féle javaslattal szemben, holnap a franciáknak aliad valami ellenvet ősük, holnapután azonban, vakaki bé­kéltető indítványt U\sz és hetekig tartó tár­gyalás után végve- békésen megegyeznek az eddig hiadMában álló felek. Elég tehát csiaik a végső eredményt megismerni: sikerült-e a világot valami uj faktummal boldogítani vagy csődöt mondott-e a politika konyháján matató szakácsok tudománya? Ezzel az érvelővel nwn akarok perbeszáXl- ni, ezt az ohpsóí meg lehet érteni. Talán a dolgok- folytonos ismétlődéséből eredő 'una­lom magyarázza érdeklődésének hiányát; benső és tudatos az idegenkedése és lehetne itt tovább menni, rádöbbenni arra, hogy a polUildm konstellációk a kelleténél gyakrab­ban emlékeztetnek rá, hogy sajnálatosan nem az államférfiak, líaném a diplomaták ko­rát éljük. Aki feleslegesnek Qalálja az ember politikai élet- és vüágmeg ér zését, ez az ol­vasó nincsen tisztában azokkal az adottságok­kal, melyek életünk folyását meghatározzák. Az ilyen ember nem él a mában, nem ismeri korának rugóit, iaz ilyen olvasóinak nincsenek elvei és ha vannak, a szomszédtól veszi őket kölcsön egy-egy napm, egy-,egy kirohanás ere­jéig. ! Arról az újságolvasóról sem akarok beszél­ni, aki iaz újság u. n. vonal alatti részében megkeresi a szellemi érdeklődésnek szánt tájékoztató Írásokat, a tárcákat, elbeszé­léseket, <a színen riportázét, hanem arról, aki politikát, színes riportot, tárcát egysze­rűen átlapoz a szenzáció kedvéért. Szenzáció minden sorban, gyüok, méreg és főleg sok törvényszéki tárgyalás izgató szexuális tit­kokkal, nem is sejttető, de porén kimondott utálásakkml. Mindegy, cigánypör-e, vagy Partner ügy, csak mindlen részletét tudja, a lélek aljamágának és nyomorának minden mozzanatát. Tudni, hogy a gyilkos féktelen és mértéktelenül hm, hogy élvvágyó és soha egy korona értékű munkát nem végzett, hogy heteden haragú, tulérzékdny és brutális em­ber, de egy nő, két nő, három nő rajongott érte és majd meghalt, mikor elhagyta. Tudni, hogy faszánáló a modora, a nemzetközi szál­lókban földig hajol a portás és a liftboy, ha kábító, de nem kiabáló eleganciájában meg­jelenik, hogy mestere a tám/hdalmi formák­nak, a szeme nézése izzó, rejtélyes hipnotikus fénye hatalmáiba ejti a nőket és a szava for­rón muzsikál, valami fojtó mámoros lég lengi körül. És ezen túl még többet hajhász ez az érdeklődés. Látni ultaa'fa az ágyakat, ahogy a hálószobában egymás mellett állnak és része­se akar lenni annak a szexuális izgialomnak, mely összegyűri ezeket \az ágyakat. Vér és nemiség, csak semmi szublimálás, lianem pőrén lemondani a dolgokat. Ez az 'olvasó csalódott, mikor a tárgyalást vezető biró elrendeli a zárt ajtókat és éhes minden kis foszlányra, mely kiszivároghat a csukott ajtók mögül. Emberi dolgok ezek, a hullachrtebolás és revolver a koncertterem­ben, bestiák vagyunk, ne titkoljuk tehát a szennyt és a szexuális motor minden zavarát, erre az éhségre épit a kolportázslap. Szenzá­ció és szenzáció! Hol kezdődött a hiba? Az új­ságnál, mely pénzt akar keresni, vagy az ol­vasónál, aki éhségét akarja khelégiteni és unottan dobja el a morális világszemléletet adó becsületes újságot. A tapasztalat azt mondja, hogy előbb Van éhség, szenzációi ké­rő inger és csak aztán ébred fal a kglmár- széllem, mely kiszolgálója lesz ennek a na­gyon mai éhségnek. Romlik az uj-ság, mert- az olvasó véres újság­gal akar. Nem beszámolót a természettudo­mányok Haladásáról, egy uj felfedezésről, könnyed szellemes formában ismertetést és tájékoztatót, kommentárt a politikához, egy­szóval nem napi szellemi vezetőt, hanem foj­tott szexmlitáswaik állandó rezgettetésél, uj tápot, uj izgalmat, jeUemtelen és nevetsége­sen kimgyu gyilkosoknak teljes életrajzát, ruháinak színét, bőrének szagód és azt a mó­dot, ahogyan gyilkolt és ahogyan szeretlcezelt. A jobb eset az, amikor kedvenc moziszinészé- nek napi életét akarja századsz őri feltalálás­ban megismerni, vagy megtudni azt, hogy mi­képpen vélekedők a, hangosfilm jövőjéről és nagyobb iró-e Nkaw Shakespearénái, vagy miért eszi a Ipn/mt sózda és éjszakára nyers- marhahúsba köti ábrázatát, vagy a gyengéd rózsaszínű borjúhúst részesíti-e előnyben? De az újság nyomban érdekesebb, szenzáció- mbb lesz, ha történetesen egy kedvenc mo­ziszínésznek újabb válópörél említi meg, Prága, junius 12. Sziüllő Géza dr., az or­szágos keresztényszocialista párt vezére leg­utóbbi beszédében fölvázolta a magyarság történelmi szerepét a pánszlávizmus és pán- germaniannus idejemúlt romanticizmusával szemben. Ezek a faji eszmék már csak kísér­tetek, de sajnos még mindig visszajárnak kí­sérteni. Sziillő beszédével kapcsolatban nem lesz érdekleten megemlékezni két térképről, mely legutóbb a „Magyar Külpolitikában*1 lá­tott napvilágot. A két térkép arról számol be, bogy a nagynénietek, illetve egyes pánszlá- vista cseh körök bogy szeretnék átalakítani a maguk szájaize szerint a mai Középeurópa térképét. Az egyik térkép eredetileg Berlinben je­lent meg az Österreicbisob-Deutsoher Volks- bund kiadásában és a jövendő Nagynémetor- szágot mutatja, azokat a területeket, amelyek még idegen impérium alatt vannak és azokat, melyek még nem csatlakoztak maguktól eb­hez a nagy német birodalomhoz. A térkép természetesen hozzácsatolja El- zász-Lotharingiát, valamint a Belgiumnak jutott Eupeu-Malmedyt, északon a Dániá­hoz csatolt Schleswig-Holsteint, keleten Po- sent, délen Tirolt, valamint a déli stájer és karintiai területeket Németországhoz. Magyarországból bekelezi Sopron és Kő­szeg vidéket, Moson megmaradt részét le Győrig, onnan átkanyarodik a Csallóközön és Pozsonyt is hozzákerekiti a tervezett Németországhoz. Ellenben a német Svájcot szerényen kihagyja a játékból. Dél- és Keleteurópa Németország­hoz nem rajzolt darabjai pedig tele vannak kisebb-nagyobb fekete foltokkal, a magyará­zat szerint külföldi német gyarmatokkal. Lengyelország közepén, Varsó körül is olyan süniek ezek a fekete foltok, hogy a lengyeleknek alig marad valamijük. Buda­pestet, valamint egész környékét le a Bala­ton közepéig, a Dunántúl déli részét szin­tén német gyarmatoknak tünteti fel a né­met térkép, amely a Tiszta környékén ifi Ungvár. junióé 12. (Ruszinfízkói szerkesztőségünktől.) Megírta a P. M. H., hogy a ruszinszkói országos választmány a legutóbbi ülésén foglalkozva Ungvár város 1929. évi költségvetésével, s annak szükségleti tételeit majdnem a felére szállította le. A leszállítás nem a takarékos gazdálkodás el­vének jegyében történt, hanem csupán azért, hogy minél kevesebb államsegélyre legyen szüksége a városnak. Ez abból is nyilvánvaló, hogy ugyanakkor, ami­kor a szükségleti tételeket leszállították, a fede­lécikurát igénylők kérjék a Csizi lőő Brőm Fürőö Prospektusát zeti tételek legnagyobb részét felemelték, úgy, hogy a sokféle elviselhetetlen adóterhek megbé­nítják a város fejlődési lehetőségét. Ez a gazdálkodás, amely az adózó alany tekin­tet nélküli kihasználására irányul, az országos választmány számadatokkal telitett határozatából égbekiáltóan kiütközik. Az országos hivatal a szükségleti tételek leszállítását például a követ­kezőképpen végezte: A remim éráéi ók, jutalmazá­sok és segélyek címén felvett 35 ezer koronát 25 ezer koronára, az útiköltségek és napidijak 30 mint Ivgrrmdkézből kapott hirt, melynek hi­telt lehetne adni, meri a nagy sztár egyszer nagyobb társaságban tényleg azt mondta fe­leségének, hogy ajakpiroeitóra nem kell ha­vonta száz dollárt kiadni és cipőből is elég lett volna hetente csak egy tucatot venni, ami ugyebár kézenfekvő válóoJc, mert a nagy sztár holnap már az asszony betevő falatját is ki­nézi a szájából. Mondom, ez ,az érdeklődés még hagyján volna, a pletyka megelégszik azzal, ha a nagyság kicsit megtépázódilc, a baj ott kezdődbe, ahol az éhség vérre megy. Nem első vérre, hanem lehetőleg olyanra, melynél a hulla teljes, az élőé éppúgy, mint a meggyilkolté és minden ideg ott fekszik ki- borüva a boncoló asztalon. Kellenek a véres gesztusok, a szexuális ködök, kell hélről-héi­német falukat fedezett fel Heves vármegyé­ben. Románia és Jugoszlávia jelenlegi Magyaror­szág felé eső határait a nagynémetek érintet­lenül hagynák. A „Magyar Külpolitika11 egy másik Prágá­ban megjelent térképet is köziöl, amely vi­szont Nagyc seb Szlovákiát ábrázolja. A prágai térkép majdnem belekönyököl Berlinbe, elnyeli Drezdát, Régensburgot, Passaut, körülkeríti Bécset, a magyar Dunántúl szé­les sávját Budapesttel együtt és majdnem Ceglédig lenyúlva vág neki a Tiszának, amelynek mentén haladna azután a továb­bi határa, némi darabokat lecsipegetvén Lengyelország­ból is. Ezenkívül Szerbiát felhozza Bécs mel­lé a Semmeringig, viszont Ausztriának adja a Balatont és innen a Bicskéig terjedő területeket. A prágai elgondolás szerint Németország a tengertől elzárt és Csehszlovákiánál kisebb állam lenne. A megkisebbitett német birodalom Bajoror­szágból, Württenbergből állana fel a Raj­náig északon Düsseldorf vonaláig, onnan ke­leti irányban Lipcsétől kissé északra. Berlin nem maradna meg Németország­ban, hanem egy kis Felsőelba nevű semle­ges ország fővárosa lenne, szorosan a csehszlovák határ mentén, de elég közel a lengyel határhoz is, mivel a tervezők Lengyelországot ki akarják bővíteni Dánia felé egész Keletporoszországgal. Dánia vi­szont lejönne Hamburgig, Belgium pedig megkapná többek között Kölnt is. Nehogy részrehajlással vádolják őket, az ötletes ter­vezők Elzász egy részét Metz-cel visszavennék Franciaországtól, hogy egy felsőrajnai kis köztársaságot ékelje­nek Franciaország és Luxemburg közé. Vé­gül a Weser-folyó is külön országot kapna Bréma székhellyel. Amint látható, a berlini és prágai térkép- álmodók uj passziánszjátékot találtak ki. ezer koronányi tételét 20 ezer koronára, a városi szolgák lábbeli és ruhaszükségleteire felvett 10 ezer koronát 9 ezerre, a városháza tisztogatásá­nak címén felvett 5 ezer koronát 2 ezerre, a vá­rosi testületi szervek üléseivel kapcsolatos kiadá­sok címén felvett 41 ezer koronát 31.400 koronára s végül az előre nem látható szükséglet címén felvett 200 ezer koronát 100 ezer koronára szállí­totta le. A takarékosság jegyében történt eme leszállí­tás címén az 'országos választmány 138 ezer koro­nát spórolt meg — a városnak. A városi főjegyzői hivatal költségvetésében is hasonló csökkentéseket csinált, amikor a pósta- és telefónkölteégek címén felvett 2 ezer 600 ko­ronát 1800 koronára szállította le, de ugyanakkor a hivatalos ténykedések után sze­dendő illetékek cimén előrelátható bevételre felvett 30 ezer 500 koronát 60 ezer koroná­ra emelte fel, mellyel 29.500 korona többlet bevételt ért el, mellyel a hivatalos ügyiratokra és egyéb hivata­los eljárásra szoruló felek anyagi teherbíróké- pességét tette igen erős próbára. A szükségletek terén előirt takarékosság azon­ban nagyrészt szemfényvesztés. így például a vá­rosi épületek fenntartására előirt 100 ezer koro­nát 90 ezerre, a városi épületek utáni adók 105 ezer koronányi összegét 90 ezerre, a világítás és a imotoráram cimén felvett 18.500 koronát 14 ezer, valamint a városi kertészeti üvegház építésére re egy hódiióan szép férfi, akiről kiderül, hogy alja az embernek és kell egy démon, akiről kisül, hogy szegényke kétségbeejtően szűz volt, vagy egy szűz, egy női kékspakáll, törekvő tehetségek, zsenik megrontása. Kell ez az emberi kiborítás, kell a véres újság, kell a szenzáció! \ A sivár helyzetképben majd akkor All be javulás, ha akad törvény, mely elrendelt, hagy az emberi megtévelyedés, a bűn az Ítélő biró elé tartozik és néni a nagyközönség élé. Maradjanak a tárgyalás ajtajai zárva mindenkor, ha nyomorult emberek véres gesztusairól van szó. Kevesebb lesz így talán a szexuális nyomor és a bűn is és tisztább az újság, melyből az olöasó ma véres újságot csinál! Ungvári a közvetett és közvetlen adók elviselhetetlen terhével sújtják, hogy minél kevesebb államsegélyre legyen igénye 1923 junius 13, esfltifrflft. Arak : nagy üveg Ke 60, közép Ke 40, kis Ke 20. és a városi park fentartására felvett 53.830 ko­ronát 40 ezer koronára szállította le az országos választmány. E téren tehát 43.330 korona megta­karítást ért el. Az ungvári közvágóhíd, a költségvetés szerint évi 130 ezer korona ráfizetéssel tartható fenn. Ezt a város mint szükségleti tételt állította be. Az or­szágos választmány az egész 130 ezres tételt tö­rölte, arra való hivatkozással, hogy a közvágóhíd üzem, melyre nem szabad ráfizetni. Ennek eredménye az lesz, hogy a városi hatóság kénytelen lösz a vágaUási di­jakat emelni, amellyel az amúgy is igen drága hús árait még nagyobb mértékben növelői fogja­A fogyasztási adók felemelésének terén az or­szágos választmány valóságos rekordot produkált. A söradó 65 ezer koronás tételét 120 ezerre, a villanyvilágitási adót 90 ezerre, a kutyaadót 26-ról 30 ezerre, a községi közbirtok használatá­nak illetékét 5-ről 10 ezerre, az építési és parcel­lázási illetékeket 60-ról 80 ezerre, az adóvégre­hajtási dijat 2-ről 10 ezerre, a késedelmi kama­tokét 10-ről 15 ezerre, s végül a kártya, sakk, luxuslakások stb. utáni adók cimén felvett 10 ezer koronát 20 ezerre emelte fel. A* országos választmány ezzel az adóemelés­sel 202 ezer fiktív bevételt mutatott ki fedezet eimén, melynek negyven százaléka bizonyosan behajthatatlan lesz. Ezzel szemben eltörölte a választmány a ezikviz- adó cimén felvett 12.800 koronát, mig a házbéradó eimén felvett 1,030.000 kononát 530 ezer koronára szállította le. Ugyancsak törölte az italadő utáni 13 ezer koro­nányi pótadót. A botrányos állapotban lévő városi temetők fentartására előirányzott 30 ezer koronát a vá­lasztmány 6 ezer koronára szállította le, ezzel megakadályozta, hogy a házak között lévő, uccá- ra nyíló temetőkertet a város bekerittethesse s ezzel az megszűnjön csavargók tanyája lenni. Ezzel szemben a csatornák utáni illetékek cimén felvett 5 ezer koronát 20 ezerre emelte fel, ami azt jelenti, hogy ismét csak a közönség terhére szolgál az a bevételszaporitás. De hogy uj bevételi forrásról is gondoskodjék az országos választmány, az Ungon való városi „strandfürdő" bevételei cimén csekély 20 ezer ko­ronát fett fel, amely összeg sohase fog befolyni. De vegyünk még néhány tételt: Ungvárnak sze­gényes, rendszertelenül összeállított községi könyvtára van, olvasóterme azonban nincsen. E célra felvett 20 ezer koronát az országos választ­mány 500 koronára szállította le. A városi vágó- hiduál észlelt deficit eltüntetésére azonban a vá­gatáéi dijak cimén felvett 490 ezer koronát 540 ezerre emelte fel az országos választmány. Ezekből a számadatokból is kiviláglik, hogy Ungvár közönsége oly elviselhetetlen újabb adó­terheket kap a nyakába, amiktől megszabadulha­tott volna, ha az országos hivatal a költségvetés revízióját az adózó közönség teherbiróképességé- nek figyelembe vételével végzi. A városi tanács az így átdolgozott költségvelést az elmúlt napokban tárgyalta s igy az rövidesen ismét a képviselőtestület elé kerül. A Vezúv hamufelliői felkerültek a sfrafoszférába Heidelberg, junius 12. Három nap óta déli (Németországban érdekes légi tüneményt fi­gyelnek meg. A legelsőbb levegörétegekben, •az úgynevezett sztratoszférában, az égbolto­zatnak bizonyos finom, fehéres elfátyolozódá- isa mutatkozik, amelyet nem idézhet elő a le­vegő páratartalma. Wolf titkos tanácsos, a kö- nigstuhli csillagvizsgáló vezetője úgy hiszi, hogy az, égboltozatot az a finom vulkánikus 'porfelhő -takarja el, amely a Vezúv mostani kitörése alkalmával feljutott egészen a sztra­toszférába és ott azután szétterült. Ismeretes, ihogy a Krakatau-vulkán 1883. évi borzalmas kitörése alkalmával a vulkános por egészen a sztratoszféra felső határáig, hetvenkilométe- res magasságig jutóit és ez okozta az egész földgömbön az esti órákban az égboltozatak feltűnő piroA színét, ami annyira megrémítet­te a babonás\embereket, hogy a világ végétől barteiisk FittM fill-lffl a hajbetegségek és kopaszodás tökéle­tes gyógyszere. I I UH sí Ilii# 8 Glléf * naikepzodest. 1 filBlJp Kapható minden drogé- riában, gyógyszertárban és parfümériában, vala- mint a föképviseletnél.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents