Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-13 / 133. (2058.) szám

•fai ndmunk 12 oldal Aj> VIII. évf* 133. (2058) szám Csütörtök 1929 junius 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150^ negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DXURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCIi GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága H., Panská ul 12/111. — Te­lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mmm Gyula halálára Irta: SZOBÁNYI LÁSZLÓ Andrássá Gyula gróf megutalt Az ■elm’emlit Nagymagyarországnak ki­emel k-edö, történelmi alakija szállt vele sír­ba. Históriai hagyományokat őrző és meg­testesítő, konzervatív főur, a szó nemes ér­teiméiben való arisztokrata, aki embernek is nagy volt, de a sors megtagadta tőle, hogy nagy cselekedetekkel örökítse meg nevét a históriában, atyjáé mellett. Életének tragikumát talán épipen az a szembeállítás szemlélteti legjobban, hogy amig atyja, a nagy Andrássy Gyula külügy minisztersége idején volt a régi osztrák­magyar monarchia kívül és beliül a legerő­sebb, addig fia, egy különös sodrású karrier végén, akkor érte el ezt a pozíciót, amikor a monarchia már katafaikon feküdt. Tragikus ütközések sorozata volt ennek a ragyogó talentumnak az életpályája. A kon­zervativizmus tradíciói szinte leikévé lénye­gültek, amikor az eszmeáramlatok iránt fo­gékony, kiművelt fő szembekerült az uj idők föl támadt uj szellemével. Micsoda benső va­júdásokkal adhatta meg az árát, amíg pél­dául a plurális választójog fonák tervezetén át eljutott az általános választójog követe­léséig? És micsoda csatákat vívhatott benne az átöröklött dinasztikus hűség és nemzetének nagy szeretető, amikor az idők nehéz válto­zása rákényszeritette a válaszúira és végül ás a nemzeti ellenállás élére állította?! Tragikumához tartozik az is, hogy szelle­me ragyogó fegyvereit a Tiszával való év­tizedes, meddő harcra kellett koncentrálnia, amely harc voltaképpen társadalmi harc volt, mert hiszen a sohasem alapvető politi­kai különbségektől eltekintve, valójában a fáradt és e Minőim odoit arisztokrata mérkő­zött meg benne a robusztus aktivitású dzsentrivel s a finom tőr nem boldogult a kíméletlenül sújtó, széles fringiával. Építő szerephez sohasem juthatott, mert hiszen a rövid koalíciós kormányzat csak balsikerre kárhoztatott próba szántásnak bi­zonyult. Andrássy Gyulának sohasem volt igazi aratása. Talán azért, mert inkább eszmei politikus volt, európai viszonylatban is jelentékeny ál lám jogász és tudós, főképpen pedig — esz­tétikus, aki az élet nagy igazságait és szépsé­geit kereste és szublimálta, de — magasból tekintve az életre — már sokkal kevésbé ösmerte az embert, a tömegekkel szemben csaknem idegenül állott és bár tudósa és művésze volt a politika tudományának, még­sem tudta sohasem foganatba venni azokat az eszközöket és fegyvereket, amelyek a po­litikában a sikert és győzelmet jelenthetik. Klasszikus és kissé mindig elkülönült egyé­niségének nem lehetett vonzása a tömegek­re és arisztokrata voltát sohasem tudta any- nyira megtagadni, hogy ő alkalmazkodjék a tömeg vágyaihoz és nívójához. Ez az elkülönülés élete végén szinte már magárahagyatottsággá vált. Andrássy szelle­me már csak olykor, az ujsághasábokon ált nyilatkozott meg régi fényében: tettekkel tényező már sem a bel-, sem a külpolitiká­ban nem volt. A magyar ügynek minden­esetre általánosan érzett veszteségére, mert Apponyi, a nemzet ügyvédje mellé a ma­gyar közvélemény odakivánta volna An­drássy Gyula koncepciózus és tudással, te­kintéllyel egyaránt övezett, súlyos egyénisé­gét is. Az élet a nagy embertől megtagadta a nagy tetteket és a dicsőséget. De ez nem teszi kisebbé a magyarság veszteségét, mert iga* ember rei. nagyrabivatott áJlaanférfiu­Régi vesebaja végzett vele — Andrássy Gyulával a régi Magyarország egyik legkiválóbb államférfia szállt sírba Budapest, junius 12. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Megírtuk tegnapi számunkban, hogy Andrássy Gyula gróf tisza- dobi birtokán súlyosan megbetegedett. Régi elhanyagolt vesebaja lépett fel nála, amely 16 év óta kínozta. Orvosai többizben ajánlották neki, hogy ope­ráltassa meg magát, ő azonban nem akarta magát műtét alá vetni. Néhány nappal ezelőtt heves fájdalmak léptek fel, a környékbeli or­vosokat elhivatták a beteg Andrássy Gyula grófhoz, akik enyhítettek is a fájdalmakon, de nyomban konstatálták, hogy a betegség annyira elharapózott, hogy sür­gős műtéti beavatkozásra van szükség. Telefonon értesítették Illyés Géza dr. egye­temi tanárt, aki jól ismerte Andrássy Gyula gróf betegségét, tekintettel arra, hogy hosszú évek óta kezelte. Illyés Géza dr. azonnal le­utazott Tiszadobra, megvizsgálta a beteget és ő is konstatálta, hogy sürgős operációra van szükség. Nyomban intézkedés történt, hogy a nagybeteg grófot szállítsák fel Budapest­re a Pajor-szanatóriumba. Tegnap délelőtt 11 órakor a miskolci gyors­vonattal fel Í3 szállították a nagybeteg And­rássy t és a Pajor-szanatórium egyik külön szobájában helyezték el, majd nemsokára rá a szanatórium műtőjébe vitték, ahol Illyés Géza professzor megoperálta. A mű­tét háromnegyed óra hosszat tartott. Az orvosok megállapították, hogy Andrássy Gyulánál gennyes gyulladás lépett fel, amelyhez súlyos sziv"”engcség járult. A műtéti beavatkozás előtt a szívműködés fo­kozása érdekében szivdoppingot végeztek. A műtét után az orvosi prognózis, tekintettel a szív rossz állapotára és a fertőzés súlyossá­gára, nem volt kielégítő. A műtét után nemsokára nagyfokú sziv- gyöngeség lépett fel. Az orvosok mintegy negyven injekciót adtak a szívműködés élesztősére, ami azonban nem segített és Andrássy délután öt óra 55 perckor meg­halt. Temetése csütörtökön lesz és saját kívánsá­gára nem a Szlovenszkón lévő krasznahorkai ősi családi sírboltba temetik, hanem a Pol- gárdiban lévő Batíhyány-birtokon fogják örök nyugalomra helyezni. Andrássy Gyula grófot négy leánya gyászolja. Egyik leánya, Katinka, Károlyi Mihály gróf felesége, másik leánya Pallavicini György őrgrófhoz ment nőül, har­madik leánya r>— Odescalclii herceg felesé­ge, mig negyedik leánya Cziráky grófhoz ment nőül. Életrajza Andrássy Gyula gróf 1860 junius 30-án szü­letett és fia volt a nagy külügyminiszternek, a hármasszövetség megalkotójának, Andrássy Gyula grófnak. Tanulmányai befejeztével a diplomáciai pályára lépett. Egy ideig mint attasé működött, majd önkéntes éveinek le- 'szolgálása után, 1884-ben szabadelvüpárti programmal tagja lett a képviselőháznak és azóta a legutolsó parlamenti ciklusig megszakítás nélkül tag­ja volt a magyar parlamentnek. vad lőtt szegényebbé a megpróbált magyar nemzet; a magyar arisztokratának ritka pél­dányával, akiben nemcsak az européerség máza, hanem lényege és gazdag tartalma is megvolt. A politika tudományának, irodal­mának és a magyar művészet históriájának külön lapjai fogják megörökíteni Andrássy Gyula emlékezetét, de külön helyet kap maja a magyar históriában ks meri a leg­'A Wekerle-kabinet megalakulása után 1893- 'ban belügyi államtitkár volt, később pedig a 'király személye körüli miniszternek nevez­ték ki. 1898-ban kilépett a szabadelvű párt­ból és csatlakozott a disszidensekhez, később azonban ismét visszatért a szabadelvű pártba. *Az 1904 november 18-iki események után — a Perczel-féle oktrojszavazás után — ismét kilépett a szabadelvű pártból és egyik ve­zére lett a szövetkezett ellenzéknek. 1905-ben az általános választások során a bu­dapesti IV. kerületbeu éles választási küzdel­met vivott Tisza István gróffal, de megbukott •és más kerületben kellett mandátumot vál­lalnia. Nagy szerepe volt az úgynevezett nemzeti cllentállásban ős a Fejérváry-féle darabont­kormány alatt a parlament erőszakos föl- oezlalésa alkalmával őt is karhatalommal vezették ki a képviselőház ülésterméből. A koalíciós kormányban a belügyminiszteri tárcát kapta. 190S őszén benyújtotta a választójog reform­járól szóló plurális törvényjavaslatot, amiből azonban nem lett törvény. Nevéhez fűződik az alkotmányjogi biztosítékok néven ismert törvények megalkotása. Amikor Í910-ben helyét él kellett hagynia, a király az aranygyapjas renddel tüntette ki. Az uj választáson, amikor a munkapárt győ- izött, híveinek jó része belépett a munkapárt­ba, ő azonban pártonkivüli maradt. 1914-ben életrehivta az ialkotmánypártot, abban a reményben, hogy ily módon átveheti a kormányt. Ellenzéki magatartása a háború ikilörésével megszűnt és Tisza István gróffal ireuga dei-t kötött. Helyeselte a monarchia erélyes föllépését Szerbiával szemben. 1915-ben Berlinben hosszasan tanácskozott német vezető politi­kusokkal és az Amerikával való szakítás elkerülésére akarta őket rábírni. ,1916-ban csatlakozott azokhoz, akik a hősök /választójogát kívánták és éles harcokat folyta­tott a parlamentben. A Wekerle-kormánnyal szemben is ellenzéki magatartást tanúsított. A háború vége felé a külügyminiszter diplomá­ciai tárgyalásokra különleges megbízatással Svájcba küldte. Amikor Svájcból visszatért, közvetlenül az összeomlás előtt közös kül­ügyminiszternek nevezték ki. Az volt a célja, hogy Ausztria-Magyarország külön­bekét köt az antanthatalmakkal, azonban csak néhány napig volt külügyminiszter, mert kitört a forradalom. A Károlyi-forradalom alatt Svájcba mene­kült és csak a kommün bukása után tértvisz- sza. Az első nemzetgyűlésiben Miskolc városa adott mandátumot Andrássynak. Néhai IV. Károly első visszatérése alkal­mával Bethlen gróffal és Gratz Gusztávval, az akkori külügyminiszterrel Szombathelyre utazott és résztvett azokban az információs tárgyalásokban, amelyekkel a királyt Svájc­ba való visszatérésre késztették. A király második visszatérésekor Dénes- ián tartózkodott és a királlyal együtt jött Budapest felé. \ budaörsi csata után az ügyészség az államrend elleni bűntény miatt vád alá helyezte és két hétig volt le­nehezebb időkben komoly részese volt a nemzeti élet fölemeléséért vivott küzde­lemnek, amelynek eredményei az ő nevétől és munkájától el nem választhatók. Ezért hajtja meg őszinte szívvel és mély hódolattal lobogóját a szlovenszkói magyar­ság is az örökkévalóságba költöző Andrássy Gyula gróf koporsója előtt. tartóz tatásban az ügyészség fogházában. Mikor szabadlábra helyezték, ismét résztvett a nemzetgyűlés munkájában. Elkeseredett el­lenfele volt Bethlen István grófnak, akivel szemben mindvégig ellenzéki magatartást ta­núsított. A második választáson Budapest el­ső választókerületében jutott mandátumhoz a legutolsó választáson azonban a váci kerület­ben megbukott. Ettől kezdve teljesen vissza­vonult a politikai élettől. A képviselóltáz részvéte Budapest, junius 12. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A képviselőhá* mai ülésén Almásy László elnök meleg szavakkal parcntálta el Andrássy Gyula grófot. Kiemelte az elhunyt politikai érde­meit, amelyeket jegyzőkönyvben örökíte­nek meg. A képviselőhöz elhatározta, hogy nagyobb küldöttséggel fog résztvenni An­drássy Gyula gróf temetésén. Károly! Mihályné Is résztvesz apfa temetésén Budapest, junius 12. (Budapesti szerkesztő­ségünk v telefonjelentése.) Andrássy Gyula ónostohaleánya, Andrássy Katinka, aki Káro­lyi Mihály felesége és férjét követte az emi­grációba, Párisból táviratilag kért engedélyt a magyar kormánytól, hog apja betegágyához hazatérhessen. Vass József miniszterelnökhe- lyettes hozzájárult a kéréshez és_ megengedte, hogy Andrássy Katinka hazajöhessen, aki1 azonban már csak apja temetésén vehet részt. A szlovenszkói magyarság részvéte Szüli ő Géza dr., az országos keresztény szo­cialista párt elnöke ma az alábbi táviratot küldötte Prágából Andrássy özvegyének: Gróf Andrássy Gyuláné őnagymóltóságának Budapest. Andrássy Gyula gróf a mai magyar nemzedék egyik legnagyobb értéke volt. Elvesztése a magyar nemzet összességé­nek vesztesége. Nemzetünk gyásza a mi gyászunk is, ezért őszinte megilletődés- sel és mély részvéttel állunk a nagy ha­lott ravatalánál és fejezzük ki nagymél­tóságod előtt mindnyájunk őszinte rész­vétét. Az országos keresztényszocialista párt nevében Szüllő Géza elnök. Az eptónskonferencia gyorsabb tempóban balad előre Bócs, junius 12. A magyar optánsok ügyé­ben folyó magyar—román tárgyaláson részt­vevő román delegáció vezetője, Davila követ nyilatkozott a sajtó képviselői előtt s megcá­folta azt a hirt, mintha Románia válaszának az optánspörben való késése azt célozta volna, hogy az optánskonferencia hajótörést szenved­jen. Az optánskérdés és Magyarország mos­tani álláspontja között nincs semmi összefüg­gés és az optánskérdésben a tárgyalásokat újra fölvették. A konferencia most gyorsabb •tempóban fog előrehaladni s Davila reméli, hogy a konferencia megnyugtató eredméuy- fog végződni.

Next

/
Thumbnails
Contents