Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-12 / 132. (2057.) szám

6 tnmimg O, tutmSm, Komárom város képviselőtestülete viharos ülésén bizalmatlanságot szavazott Csizmazia polgármesternek Izgalmas vita a képviselőtestület többsége és a bizalmatlansági határozat ellen tiltakozó állami jegyző között az államügyészség, amelynek hivatása, hogy ezt megakadályozza. A vezető jegyző ur tartsa be először az állam törvényeit. Kadleesovics vezető jegyző: A bizalmatlansági indítvány nem tartozik a közgyűlés elé, ezt nem engedi a törvény! Geobel Károly dr. (magyar nemzeti párti): Tessék megmutatni a törvényt, nem lehet csak úgy a levegőbe beszélni. A nagy lármában, nem lehetett semmit érteni többé. Gsevár helyettes polgármester erre tíz percre felfüggeszti az ülést. A szünet alatt a képviselőtestületi tagok mind a vezető jegyző felé sietnek és izgatottan tárgyalják az elha­markodott vétót. Szünet után szavazásra kerül a sor. A fő­jegyző vétója ellenére is letárgyalják a pol­gármester ügyében a járási hivatal leiratát és a bizalmatlansági indítványt. Geobel (magyar nemzeti párti) megmagyarázza felszólalásában, hogy ők már akkor bizalmatlanok voltak a szociáldemokrata Csizmaziával szemben, mikor Komárom, junius 11. (Saját tudósítónktól.) Komárom város képviselőtestülete hétfőn dél­után gyűlt egybe harmadszor, hogy tárgysoro­zatát végleg letárgyalja. Ezen a képviselőtes­tületi ülésen szerepelt a Osizmazia György szo­ciáldemokrata párti polgármester ellen benyúj­tott bizalmatlansági indítvány tárgyalása, ame­lyet a kommunista párt nyújtott be és amelyet nagy érdeklődés előzött meg. A közgyűlésen, amelyen Csizmazia György elnökölt, első hosszadalmas vitát a városi mun­káspragmatika tárgyalása okozta, amelyhez számos felszólalás hangzott el. A polgári pár­tok le akarták vétetni a napirendről ennek tár­gyalását, mert nem volt előzőleg előkészítve és igy, mig alaposan át nem tanulmányozzák ezt a kérdést, nem szólhatnak hozzá és nem szavaz­hatnak ebben az ügyben. A kommunista párt ezzel szemben azt akarta, hogy ne szabotálják tovább a munkáspragmatika elfogadását. Stei- ner Gábor kommunista képviselőtestületi tag felszólalására, amelyben a szociáldemokratá­kat támadta, olyan nagy zaj támadt a terem­ben, hogy az elnök az ülést felfüggesztette tiz percre, majd tovább folytatva, szavazásra ke­rült a tanács és a pénzügyi bizottság javaslata, hogy az eddigi munkásokat az eddigi munka­bérek mellett vegyék fel a munkáspragmati­kába. Mellette 18-an, ellene 16-an szavaztak. A közgyűlés legnagyobb vitáját Osizmazia György polgármester tiszteletdijának megálla­pítása okozta. A járási hivataltól ugyanis le­irat érkezett, amelyben a járási főnökség mint felettes hatóság helyt adott Hacker Rikárd, Síern Bernát, Boldog- hy Gyula és társai által benyújtott ielebbe- zésnek, amely szerint megfelebbezték egy régebbi köz­gyűlésnek azt a határozatát, amellyel a polgár- mester havi tiszteletdiját 2400 koronáról 1500 koronára szállították le, illetve ennyiben álla­pították meg. Geobel Károly dr. (magyar nemzeti párti) szerint véletlen volt az, hogy a következő cik­lusban is Osizmazia. Györgyöt választották meg polgármesternek és szerinte jogos volt a köz­gyűlés fizetés megállapítása, amiért indítvá­nyozza., hogy most a képviselőtestület ne vegye tu­domásul a járási hivatal leiratát, hanem azi felebbezze meg az országos hivatalnál a vá­rosi ügyész által. Fried Miksa (zsidópárti tag) amellett érvei, hogy a képviselőtestület vegye tudomásul a já­rási hivatal döntését, mert a polgármester mun­kájával érdemes a havi 2400 korona fizetésre. Steiner Gábor (kommunista) a polgármester fizetésének ügyét bizalmi kérdéssé teszi. Sze­rinte a szociáldemokrata polgármester együtt dolgozott a múltban a „legreakciósabb“ pol­gári pártokkal. De elég érv amellett, hogy bi­zalmatlanok legyenek vele szemben, a járási hivatal dicsérete, azé a járási hivatalé- amely a földmunkás sztrájk idejében nem volt haj­landó tárgyalni a munkásokkal, hanem csend­őrökkel akart véget vetni a sztrájknak. Ugyan­csak cserben hagyta a polgármester a városi munkások bérmozgalmát., amelynek akkor a kommunisták az élére álltak. Fleischmann (zsidópárti): Ez az üzlet (de­rültség). Steiner ezután kijelenti, hogy a kommunista frakció nevében nem veszi tudomásul a. járási hivatal döntését, egyúttal kéri, hogy a bizal­matlansági indítványt, ami egyébként a napi­rend 95-ik pontja, ezzel együtt tárgyalják le. Steiner beszéde alatt a szociáldemokrata képviselőtestületi tagok állandóan közbeszól­nak és a zaj végleg akkor tört ki a teremben, ami­kor Csevár (kommunista) helyeítespolgármes- tertől, aki Csizmazia ügyének tárgyalása alatt elnökölt, mert Csizmazia kiment a íe- j rémből, Kadleesovics állami vezetőjegyző megkérdezte, hogy hajlandó-e a bizalmatlan- sági indítványt szavazás alá bocsátani. Mire a helyettes polgármester azt mondta, hogy igen, Kadleesovics vezető jegyző vétót jelentett be, még mielőtt a szavazás megtör­tént volna. A teremben erre óriási lárma tört ki. amelyben alig lehetett hallani a képviselőtestületi tagok szavait, akik egymást tulharsogva kiáltották Kadleesovics felé. hogy előre megakadályozni nincs joga a vezető jegyzőnek egy olyan ügy felett a szavazást, ami különben a napirendre van felvéve. Kadleesovics magából kikelve kiáltotta a a képviselőtestületi tagok felé: — Nem engedem az állam törvényeit lábbal tiporni. Koczor Gyula (magyar nemzeti párti) felhábo­rodással az asztalra csapva: A főjegyző ur tiporja lábbal az állam törvé­nyeit, nem mi. Kénytelen vagyok a leghatá­rozottabban visszautasítani a vezető jegyző ur vádaskodásait. Ha mi, a képviselőtestület az állam törvényeit lábbal tiporjuk, ott van Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztő­ségünk 1 eleű o n jelen tűse.) A képviselőhöz mai ülésén a kultusztárca költségvetését tárgyal­ták. KLebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter ennek keretében megtartotta expo­zéját, amelyben bejelentette, hogy az ősz folyamán építik fel az ötezredik uj népiskolát Magyarországon. Az uj iskolák révén a tanulók száma évente 72.000-rel emelkedett. 1914-ben 2374 magyar könyv jelent meg, Pozsony, junius 11. (Pozsonyi szerkesztő­ségül: jelentése.) Borickv dr. vezető állam­ügyész közölte a sajtó képviselőivel, hogy Tuka ügyében elkészült a vádirat. A vádirat 54 gépelt oldalt tesz ki s benne az ügyészség 80 tanú beidé zését és a főtár­gyalííscn való kihallgatását indítványozza. A vádirat Tuka Béla dr. mint fővádlott, Snaczky Antal és Mach Sándor mint tettes­társak ellen a köztársaság védelméről szóló törvény 2. és 6. paragrafusai alapján emel vádat és ezek érteimében kéri a vádlottak el­itéltetését. Természetes, hogy a vádirat nem terjeszkedik ki azokra a cselekményekre, amelyeket Tuka 1923 előtt követett el, ezáltal mintegy negyven tanúnak kihallgatása fog el­maradni a fő tárgya Iá són és elesik az ismere­tes Bánffy-epizód is. Úgyszintén nem tesz em­lítést a vádirat Tukának 1923-ban tett párisi látogatásáról sem. Ez utóbbi eseményeik ki­Pozsony, junius 11. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől.) Amint már tegnapi számunkban jelentettük, az országos keresztényszocialista párt végrehajtó bizottsága hétfő délelőtt ülést tartott Pozsonyban Szüllö Géza dr. országos elnök elnökletével. Az ‘ülésen megjelent Frmciscy hajíts dr. szenátor, Gregorovits Lápot és Jabloniczky .János dr. nemzetgyűlési képviselők, Feclor Miklós képviselő betegsé­gével, C/rosschmid Géza dr. szenátor szabad­ságával mentette ki magát. Jelen voltak to­vábbá Flcischwmin Gyula dr. és Petrásek Ágoston tartománygyülési képviselők, Bökni Rudolf országos pártigazgató, Wirth Gyula kerületi part igazgató, Tost László országos pénztáros, Aixinger László dr., Bittó Dénes, Csapon Géza, Smdzsúr Bertalan, Uhrovics Vendel dr., Teschler Antal dr., Vámossy István dr. és Vircsilc Károly végrehajtóbizott­sági tagok. Szüliö Géza dr. országos elnök üdvözölte a végrehajtó bizottság megjelent tagjait, meg­állapította a végrehajtó bizottság szabálysze­rűen történt összehívását és határozatképes­ségét. A jegyzőkönyv vezetésére Tasi Lász­lót, hitelesítésére Aixinger László dr.-t és Vircsik Károly végrehajtóbizottsági t igokat kérte fel, majd elmondotta megnyitó beszé­1924-ben pedig 4900, ami 80 százalékos emel­kedést jelent. Ezzel szemben a nagy kultur- államok, mint például Olaszország, 30 száza­lékos, Németország pedig 10 százalékos csök­kenést mutat. Kulturális válságról tehát Magyarországon nem lehet beszélni. Jövő célja a magyar kormánynak a kultúrpo­litika racionalizálása és a meddő adminisztrá­ciónak a minimumra való redukálása. maradását a vádiratból a védelem sikereként könyvelik el. A védelemnek nyolc napon belül kell ki­fogásait benyújtania a vádirat ellen, de úgy értesülünk, hogy ez nem fog megtör­ténni. A íőtárgyalás most már minden bizonnyal jú­lius közepén fog lefolyni a pozsonyi törvény­széken és körülbelül egy hétig fog tartani. A tárgyalást hir szerint íerebessy főtanácsos fogja vezetni. A vádiratot Tokának és Snaczkynak a fog­házban kézbesítették, mig Mach Sándor, aki szabadlábon van, a déli órákban detektív kí­séretében ment fel a törvényszékre s igy vet­te át a vádiratot. A vádiratból kitűnik, hogy a Tuka-ügy egész komplexumát egyszerre tárgyalják s nem különítik el Mach és Snaczky ügyét. Ho- lényi Teréz neve egyáltalán nem szerepel a vádiratban. dét, amelyet tegnapi számunkban már teljes terjedelmében közöltünk. A végrehajtóbizottság a mélyhatásu beszéd után megállapította az ősszel Pozsonyban Zichy Nándor emlékére megtartandó ünne­pély műsorát, majd rátért a politikai hely­zet megvitatására. Ennek kapcsán hosszabb vita után egyhangúlag úgy határoztak, hogy a végrehajtóbizottság utasítja a pártvezető­ség tátrai gyűlésén kiküldött bizottságot, hogy a választású együttműködés tárgyában tárgyalásáét a magyar nemzeti párttal most már haihmcthatatlanul vegye fel és javas- haúait még e hónmp folyamán a végrehajtó- bizottság álé terjessze. Uhrovics Vendel dr. dunaszerdahelyi ügy­véd előterjesztést tett a végrehajtóbizottság­hoz, hogy tegyen lépéseket a különösen a so- rnorjai és galántai járások területén tapasz- taiható nyelvhasználati jogok sérelme ellen. Sűrűn fordul elő ugyanis, hogy az itteni ha­tóságok — dacára a járások sziumagyar vol­tára — végzéseiket és határozataikat a fe­leknek csak a hivatalos államnyelven kézbe­sítik ki. Az anomáliák megszüntetése érde­kében a part vezetői az erélyes lépéseket megteszik. I Tuka-ügyben kikézbesitették a vádiratot I fHÉíissiás JiiSius közepén fog lefolyni — Holényi Teréz nincs a vádlottak között I iifiiitéifiiiciilista pirt végrahaM bizottsága a lit testvérpárt választási iifitiisiliilsiért — A párt gazdasági programja a megvalósulás utján — megválasztották őt polgármesternek, mint* ahogy ők neon is szavaztak reé akkor sem. —* Steiner Géza (kommunista) hangoztatta: azért szavaz pártjával együtt bizalmatlanságot a pol* gármester ellen, mert elárulta * munkásügyet és ők csakis osztályöntudatos munkást akar*; nak látni a polgármesteri székben. A szociálde­mokrata és zsidópárti felszólalók Csizmazia mellett érvelnek és a kormánybiztossal fenye­getnek, ha a képviselőtestület bizalmatianságot szavaz a polgármester éllen. Szavazásra kér®, a sor, előbb a járási hivatal leiratára vonatkozólag szavaznak, amit szavazattöbbséggel 21:13 arányban nem vesznek tudomásai és a járási hivatal határozatát megfelebbezik az orszá­gos hivatalnál. Továbbá 22:12 arányban bi­zalmatlanságot szavazott a közgyűlés Csiz­mazia György polgármester ellen. A vezető jegyző a bizalmatlanság ellen vétót jelent be ismét. Ezután a közgyűlés a tárgysorozat többi pont­ját tárgyalta le, csekélyebb érdeklődés mellett. A közgyűlés este fél kilenckor ért véget Bohm Rudolf országos pártigazgató beje­lentette, hogy m országos kongresszuson bejelentett gazdaságii program megvalósítása érdeké­ben a kellő intézkedések megtörténtek. •A mezőgazdasági szakosztály kiépítése in­tenziven és eredményesen halad előre. Va­sárnaponként gazdasági előadások tartatnak és aratás előtt a vetési díjazás kezdetét ve­szi. A végrehajtóbizottság több folyó ügy elin­tézése és az elnök zárszavai után délután félháromkor befejezte ülését. A községek pénzügyi önkormányzata Prága, junius 11. A pénzügyminiszter és a belügyminiszter írásban válaszolt a német nemzeti szocialisták interpellációjára, mely­ben ezek az önkormányzati testületek pénz­ügyi gazdálkodásáról szóló törvény tartha­tatlanságát hangoztatták. A miniszterek rá­mutatnak arra, hogy Csehországban a köz­ségek és járások költségvetéséiben a fede­zetlen kiadások összege 631.5 milliót tett ki, ami főleg arra vezethető vissza, hogy a közr ségek és járások mennél nagyobb összeget akartak kapni az önkormányzati alapiból. Az országos választmány ezt az összeget 136.2 millió koronára csökkentette. Ebből az összegből a cseh járások és köz­ségek 63.30 százalékot, a németek 31.70 százalékot kaptak. A törvény módosítására vonatkozólag kije­-tT?--ötiMLBLA... .^1. III I ■ III ■ WHBBBHBWBf1 Qolyvánál csak a v | Csizi-Jódkura, Csizfíirdö j lentik a miniszterek, hogy a reform gyakor­lati következményei még nem mutatkoztak, mert hiszen az egyenes adókat az adóreform alapján még csak egy évre sem tudták vég­legesen kivetni, ennek alapján az önkor­mányzati testületek pótadóit sem lehetett megállapítani. Majd ha az önkormányzati testületek gazdasági fejlődését és pénzügyi helyzetét pontosan felül lehet vizsgálni, ak­kor áll majd módjában a kormánynak a tör­vény módosítására irányuló követelésekkel szemben állástfoglalni. Ha ez az idő bekö­vetkezik. úgy a kormány az önkormányzati testületek véleményét is meg fogja hall­gatni. — A pozsonyi MAKK évzáró közgyűlése Pozsonyi szerkesztőségünk# jelenti: Vasárnap délelőtt tartotta a pozsonyi Makk évzáró köz­gyűlését a Komensky-egyetem Káptalan uocai jogi fakultásának egyik előadótermében. — A közgyűlés tárgysorozatán jelentések szerepel­tek. Hosszú és éles vitát eredményezett a Ve­tés kiadása, amely miatt ötven tag bizalmatlan­ságot akart szavazni a választmánynak. A köz­gyűlés azonban 26 szavazattal 19 ellenében biztositotta bizalmáról a választmányt. Szóba került még a magyar egyetemi hallgatók rész­vétele a most megalakult főiskolai népszövet­ségi ligában és a menza kérdéso is, amennyiben egyesek helyesnek látnák, ha a menzát látogató vidéki egyetemi hallgatóság is kapna bizonyos beleszólási jogot a menza ügyeinek vezetésébe. Általában a jelentésekből megállapítható, hogy, az elmúlt egyesületi év folyamán kifejtett tár­sadalmi tevékenység a MAKK helyzetét kifelé megerősítette, a sport szakosztály munkája és a szemináriumokban való foglalkozás pedig a belső életet fejlesztette. A közgyűlés is jele a MAKK fejlődésének, de lefolyásával rámu­tatott arra a fontos szükségességre, hogy a ve­zetőség maradjon mindig a tagok között ural­kodó eszmei áramlatok keretében, hogy a bi­zalom általános legyen iránta, és az alapszabá­lyokban lefektetett világnézet, szolgálatában a magyarságért való munka lendülettel folyjék tovább. Űsszel építik fii Magyarországon ai ötezredik uj népiskolát — KSeöelsöerg kultuszminiszter expozéja —

Next

/
Thumbnails
Contents