Prágai Magyar Hirlap, 1929. június (8. évfolyam, 123-147 / 2048-2072. szám)

1929-06-12 / 132. (2057.) szám

1929 junius 12, szerda. A kisasitant küszöbönálló budapesti demarsáról ir a bukaresti, belgrádi és prágai félhivatalos sajtó Bethlen Istvánnak a hősök emlékünnepén elmondott beszéde miatt tiltakoznak? — Budapesten a jegyzékek átnynjtásárél még semmit sem tudnak — ^Budapest, junius 11. "budapesti szer- keszitőségünü telefon jelen tése.) Belgrádi hírek szerint a budapesti jugoszláv követ a belgrádi külügyminisztériumtól utasítást kapott, hogy kedden nyújtsa át a magyar kormánynak a jugoszláv kormány tiltako­zó jegyzékét Bethlen István grófnak május 26-án a hősök emlékművének leleplezésé­nél elmondott „irredenta44 beszéde miatt. Budapesti illetékes körök eddig nem tud­nak a dsinarsról. Hasonlóan mit sem tud­nak Budapesten arról a román demarsról sem, amelyet egy tegnapi bukaresti jelen­tés harangozott be. Annyi bizonyos, hogy a mai késő délutáni órákig semmilyen jegyzéket nem nyújtottak át a magyar kormánynak. Belgrád, junius 11. A Politika írja: A jugoszláv követ Budapesten demarsot ny.ujt át. Tifuloseu pedig fölszólal Madrid­ban, amelyben figyelmeztetni fogja a nép­szövetséget a magyar irredentizmus béke- bontó veszedelmére. Tituleseuhoz csatla­kozni fog Kumanudi, valamint Csehszlová­kia képviselője is. Magyar sajtóvisszhang Budapest, junius 11. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A magyar sajtó in­tenziven kommentálja a kisantant demars- hireit. A félhivatalos Budapesti Hírlap ezt irja: Nem tudjuk, Románia lépésé megtörté­nik-e, azt sem tudjuk, mit válaszol rá a ma­gyar kormány, csak azt tudjuk, amit a magyar közvélemény fog felelni rá: követelni fogja a magyar kormánytól, hogy a morális erőre támaszkodva, amellyel Európa előtt rendel­kezik, megfelelő határozottsággal adja meg válaszát az okvetetlenkedésre. — A Magyar­ság azt véli, hogy diplomáciai hadjárattal akarják elterelni a figyelmet az optáns-tár- gyalásokról. Reményét fejezi ki, hogy a kor­mányban meg lesz a bátorság s a leghatáro­zottabban utasítja vissza a kisantant vádas­kodásait és tiltakozni fog az ország belügyei- be való beavatkozás ellen. — A Nemzeti Új­ság kiemeli, hogy Magyarország a bécsi tár­gyalásokkal szolgálni akarta a két nemzet jóviszonyát, amit úgy látszik, Románia meg akar bontani. — A Pesti Hírlap vezércikk­ben mutat rá, hogy a kisantant állandóan mint békebontót igyekszik Magyarországot feltüntetni, aminek legjobb cáfolata, amikor a demars útban van, Bethlen Madridból in­dul haza és táskájában egy újabb békéltető és döntőbírósági szerződést hoz, ezzel szem­ben a kisantant államai nem írták alá a há­gai nemzetközi bíróság statútumának 36-ik paragrafusát, ami egész Európában kínos feltűnést keltett. Románia évek óta szabotálja a békeszerződésnek a nemzetközi bíróság megalakulására vonatkozó intézkedéseit. Borsky Leó a hivatalos magyar politika „ábiyergelésé“-röl Prága, junius 11. Borsky Leó, az ismert cseh nacionalista új­ságíró vezércikkben foglalkozik a Národni Politika hasábjain a magyar kérdéssel. „A kisantant államok — irja Borsky — lé­pésre készülnek a magyar irredenta ellen, amely az utóbbi időben nem szorítkozik csu­pán nem hivatalos személyek megnyilatko­zásaira, hanem már a hivatalos megnyilat­kozás részét is képezi. A csehszlovák külügy­miniszter bejelentette expozéjában, hogy Budapesten közbelépés történt és a legújabb hírlapi jelentések arról számolnak be, hogy a kisantant a népszövetségnél is interveniál. Hogy vasárnap Budapesten a trianoni béke- szerződés kilencedik évfordulója alkalmából erre válaszul ellenünk nagy tüntetések vol­tak, nem bir olyan súllyal, mint Horthy kor­mányzó junius 7-i'ki hadseregparancsa. Amott felhívták a ktírű»á&yt, hogy azounal forduljon a népszövetséghez a trianoni bé­keszerződés revíziója érdekében és vezesse be az általános védkötelezettséget, mert a világháború győztesei a maguk államaiban nem hajtották végre a leszerelést. Itt pedig ■Horthy hangsúlyozta annak szükségét, hogy mindegyik magyar állampolgárt hassa át an­nak tudata, hogy a fegyelmezett hadsereg nélkül az országban felszabadulnának a rombolás fúriái és ilyen állapotban még ala­csonyabb értékű ellenség is játszva szerel­hetné le Magyarországot.44 „Bennünket nem érdekel az „ezeréves ha­tárokért44 folyó propaganda, amig azt Ma­gyarország határain belül űzik és nem érde­kelnek Horthy kormányzó nézetei az ala- csonyabbrendü ellenségről. Tudjuk, hogy az úgynevezett ezeréves Magyarország csak 1718-tól létezik. (!) Százötven évig Magyar- ország három részre volt darabolva, melyek közül Szapolyai János Zsigmoud és Habs­burg Ferd'inánd területe adófizetője volt a törököknek. Csak 1718-ban szerezték vissza a Bánátot, miután kevéssel előbb került visz- sza Rákóczi Ferenc leverése után Erdély, úgyhogy az ezeréves magyar állam pontosan két­száz esztendeje áll t fenn. (?!) Horthy hadseregparancsával szemben uta­lunk a világháború befejezésére, amikor a magyar csapatok a magyar határoknak a sza- loniki hadsereg ellen való védelme ürügyé­vel elhagyták az olasz frontot, a hazájukért való harcok helyett egy puskalövés nélkül egyenesen hazaszaladtak. És emlékezünk Horthyra, aki akkor (?) vette át Magyar- szág kormányzását, amikor a román hadse­reg a bolsevikiektől megtisztította az orszá­got. (Tévedés! Szerk.) Nem érdekel tehát bennünket a magyarok öndiosekvése, ellen­ben igenis kell hogy érdekeljen az, hogy ez a velünk szemben való fenyegetőzésük, amely ed­dig csak nemhivatalos körökre szorítkozott, újabban a hmatalos személyek megnyilat­kozásaiba mért került bele. Helyesebben, az érdekel bennünket, hogy a régebben annyira óvatosan nyilatkozó Beth­len gróf miniszterelnök és Horthy kormány­zó mért bátorkodnak annyira megváltoztatni politikájukat? Ez nem Rothermere segítsé­gére vezethető vissza, mert Bethlen gróf az után is nagyon tartózkodóan nyilatkozott, mint ahogy az Olaszországgal való szövetség megkötése után is sokáig hasonló magatar­tást tanúsított. Nem valószínű, hogy ebben szerepet játszana a jugoszláviai rendszer- változás, mert az Jugoszláviát bizonyára nem gyöngítette külügyi és katonai tekintetben és nem valószínű az sem, hogy a prágai nyi­latkozatok váltották volna ezt ki, mert hisz ezek csak határkiigazikhsra utaltak. Nem marad hátra más feltevés, mint az, hogy a hivatalos Magyarország Dél-, vagy Északkelet-Európában valamelyes nagy ese­ményekre számit s ebből az alkalomból akar­ja megújítani „az ezeréves44 határokat. Beth­len gróf nem hazardjátékos, hanem hidegen számitó ember, aki valószinüleg megbízható értesüléseket kellett, hogy kapjon, mielőtt ennyire átnyergelt (?) a nyilvánosság előtti nyilatkozataiban.44 „A kisantant legutóbb Belgrádban intést adott a számára a kisantant szövetségnek esztendőkre való megerősítésével, még ha lord Cecil szívesebben is látná, ka egyáltalá­ban nem lennének ailiánszok és igy a kisan­tant sem. Nem juttatjuk emlékezetébe, mennyire csalódtak a magyar arisztokrata ál­lamférfiak, amikor 1914 és 1918 között té­vesen bizakodtak Németország erejében. Csak arra figyelmeztetjük, hogy a kisantant úgy áll résen, ahogy az olyan szomszéd el­len, mint amilyen a hivatalos és nemhivata­los Magyarország, résen kell állni44 — fejezi be cikkét Borsky Leó. Budapest és Prága vitája a levente-letartóztatások kérdése körűi Prága, junius 11. Walko magyar külügymi­niszternek a magyar parlamentben elhang­zott beszéde, melyben magyar állampolgárok­nak, elsősorban leventéknek és leventeokta­tóknak Csehszlovákiában történt letartóztatá­sával kapcsolatban magyar részről retorzió­kat helyezett kilátásba, a csehszlovák sajtót erősen foglalkoztatja s ugyancsak polémia fo­lyik a kérdésben a csehszlovák távirati iroda és a magyar távirati iroda között. A csehszlo­vák távirati iroda szombaton késő este félhi­vatalos jelentést adott ki, amelyben azt bizo­nyítgatta, hogy Csehszlovákiában átlag nem tartóztatnak le több magyar állampolgárt, mint Magyarországon csehszlovákot. A prágai magyar követség mindössze nyolc magyar ál­lampolgár ügyében interveniált, de a nyolc közül a rendtörvény alapján, állítólag 09ak három ellen folyik vizsgálat. Mit mond a Magyar Távirati Iroda! E csehszlovák félhivatalos jelentéssel szem­ben a csehszlovák sajtóiroda közlése szerint a magyar távirati iroda a következő jelentést adta ki: „Magyar állampolgároknak Csehszlovákiá­ban történt letartóztatásáról kiadott félhivata­los csehszlovák nyilatkozatra illetékes helyről a következőket közlik: A magyarországi sajtó a Csehszlovákiában az utolsó nyolc évben letartóztatott magyar állampolgárok nagy számát közölte. A letar­tóztatások akkor történtek feltűnő mérték­ben, amikor Magyarországon 1927-ben elfog­ták Rzikot, a magyarországi csehszlovák kém­szervezet egyik vezetőjét. Csak akkor kezdték letaróztatni a levente-szervezet tagjait. Ebből látszik, hogy Csehszlovákia mentői több em­bert akart kezébe kapni, hogy igy megsza­badítsa Rzikot és társait. A legújabb letartóz­tatások is arra vallanak, hogy a oseliszlovák kormány csak uj emberanyagot akar gyűjte­ni, hogy azután Magyarországba mentői na­gyobb kémosoportot küldjön. Ezért utasította a kormány a hatóságokat, hogy kikutassanak és letartóztassanak minden leventét. A sajtószabadságot illetően megfeledkeznek az illetékes prágai tényezőik arról, hogy Cseh­szlovákiában még van cenzúra, amelyet Ma­gyarországon már régen megszüntettek. A büntetéseket a csehszlovák állampolgá­rokra Magyarországon kémkedés miatt szab­ták ki, mig Csehszlovákiában magyarokat azért büntették meg, mert leventék.44 Újabb csehszlovák sajtáválasz A félhivatalos Prager Presse a magyar táv­irati iroda jelentését kommentálja s azt mondja, hogy a magyar távirati iroda el akar­ja ferdíteni a csehszlovák távirati iroda állí­tásait. Cáfolja azt az állítást, mintha Cseh­szlovákiában csak azért tartóztattak volna le magyarokat, mert Csehszlovákiának szüksége volt emberanyagra a Magyarországon letar­tóztatott csehszlovákok kicserélése végett. El­lenkezőleg — irja a Prager Presse — a cseh­szlovák állampolgároknak Magyarországon való letartóztatása retorzió jellegű volt, amit az is bizonyít, hogy ártatlanok ellen kon­struáltak vádat. Ami pedig a sajtószabadsá­got illeti, kijelenti a félhivatalos német lap, hogy a cenzúra dacára Csehszlovákiában sok­kal nagyobb politikai és polgári szabadság van, mint a cenzúra mentes Magyarországon. A képviselőház ülése Prága, junius 11. A képviselőház ma újból összeült és mai ülésén a osendőrtörvényt tár­gyalta le. A múlt heti diszpozíciókkal szemben a házelnökség elhatározta, hogy holnap, szer­dán nem tart ülést a képviselőház, ellenben csütörtökön és pénteken lesznek a kővetkező ülések, amelyeken letárgyalják az orvosi ja­vaslatokat. A jövő heti munkaprogramra vo­natkozólag még nem történt döntés, de való­színűleg a jövő héten szintén két ülés lesz. Nem a kávét — hanem a koffeint, melyet a közönséges kávé és tea tartalmaz, — tiltom el‘ Öntől. De: Maga mindamellett kávét ihat, valódit, kiváló babkávét, annyit és olyan erőset, amilyent akar, csakhogy ez Hág- kávé legyen, amely a Magára oly káros koffeintől mentes. A Hag-kávé ÁLDÁS AZ EMBERISÉGRE! Az első női miniszter Angliában. Miss Margaret Bond Field, aki MacDonald kabinetijében a mun­kaügyi minisztérium élére került. Az első angol miniszternő egy parasztcsalád gyermeke; elárusí­tóm?, majd 1923 óta képviselő és a munkaügyi minisztérium helyettes államtitkára volt. Stefinek iskolaügyi miniszter Rysziuszksha utazik Prága, junius 11. Stefánek iskolaügyi mi­niszternek a szenátus kulturális bizottságában holnap kellett volna expozét tartania. Érte­sülésünk szerint ez az expozé elmarad azért, egyrészt mert még nem történt döntés a szlo­vák néppárt követelése ügyében a szloven- szkói országos iskolatanács létesítése tárgyá­ban, másrészt Stefánek expozéjában Szloven- szkó és Ruszinszkó iskolaügyeire részletesen ki akar terjeszkedni és e célból pénteken tiz^ napos tartózkodásra Ruszinszkóba utazik, hogy az oltani viszonyokat tanulmányozza. Az iskolaügyi miniszter csak Ruszinszkóból való visszatérése után fogjti expozéját elmondani. fiiinka elvesztette Cvirscek illeni siirlilii pőrét Prága, junius 11. A Erdővé Noviny irja: Hliükának két ügy© van az egyházi bíróság előtt. Az egyiket Juriga ellen folytatja, a má­sikat pedig Cvineek nyírtai kanonok ellen, aki Micsura pártjához tartozik. Cvineek ugyanis egy alkalommal memorandumot nyújtott át az oknützi püspöki konferenciá­nak és aíbban élesen megtámadta Hlimkát Hlinka a memorandum miatt panaszt emelt Cvineek ellen az egyházi bíróságnál. A nyit- rai egyházi bíróság elsőtökön elutasította Hlinka panaszát s a nagyszombati egyházi tanács másodfokon is jóváhagyta az elsőfokú végzést. A Ludová Politika szerint Hlinka Rómában is elvesztette Cvineek elleni porét. A Sverige fo útját C'lo, junius 11. A Sver igét tegnap be- vuntatták Rcykjavik kikötőbe, ahol sérü­léseit kijavították. A repülőgép reggel négy óra tíz perekor újból startolt és foly­tatni akarta útját Grönland felé, de négy óra 55 perckor ismét visszatért a repülő­térre, mert nean bírta ki a nagy megter- heltetést. Miután fölösleges terhétől meg­szabadították, a Sverige hat óra 35 perc­kor sikeres start után ismét fölszállt és északnyugati irányban elhagyta Island fő­várait. T>RAGAI-A\A.GfeMt-f!Í RIiAP 3 féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- m mm m .ctmt "SLjBf ESTI ff —Mnr’iir'<—— ...... wJaü w fair &SsCi 1 mo sóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- H ^91 ■» f&llíiiF'W nyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — KOSICE-KASSA, I mentve. Minták vidékre bérmentve. jlj .............»................................ írnw iT<al. 820. lel. 820. gj

Next

/
Thumbnails
Contents