Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-11 / 107. (2032.) szám
Mmű\ és a kisebbségi kériís Emamid], Románia prágai követe, Nagyír o- mánia tízéves jubileuma alkalmából diplomata kolfégiáijáinaík, Renes külügymiuiszter- nek a lapjába, a szocialista Ceské Slovo mai számába ünnepi cikket irt és ebben a szokásos frázisoktól eltérő lég komoly témát érint, az uj állajmok legfájóbb problémájáról, a kitöbbségi nemzetak a kisebbségek életét eil- latait. Beismeri, hogy a békeszerződések nem tökéletes alkotások s ezérl legalább végirehaj fásaikat tökéletesíteni keik A tökéle tesités szerinte úgy történhetik meg, ha a öbbségii nemzetek a kisebbségek életét elvi selbe fővé teszik, ha „a kisebbségeknek megadnak minden jogot és szabadságot, hogy a kisebbségiek megfeledkezhessenek arról, hogy más nemzetiségűek, hogy a kisebbségek úgy élhessenek, mintha a saját hazáinkban élnének". Hát ezek gyönyörű., emlékkönyvbe illő aranyszavak. Kirakatba illő szavak. Csak az a bajuk, hogy e kirakati állambölesesség és kiállításra való kisebbségpolitikai ideál izmus mögött sötéted ott húzódik meg az egymást kölcsönösen korrupciós politikával vádoló kormányok kevésbé ideális és jóindulatú szigurancapolitikája, amit a Királyhágón túl „kisebbségpolitiká"-nak neveznek s amely mindenre jó. csak arra nem, hogy „a magyarokkal elfeledtesee, hogy más nemzetiségűek" s nem ejti a magyarokat abba az illúzióba, „mintha a saját hazájukban élnének". Pedig nem is „minden jogot és szabadságot" kellene megadnia a magyarságnak, hanem csak a kisebbségi jogokat, csak azt a jog- és szabadságminimumot, amit a kisebbségvédelmi szerződések adtak a kisebbséggé degradált magyarságnak némi kárpótlásul az egykori önálló nemzeti állam- élet elifeledtetésére. A román kormányok tízévi kisebbségpolitikájának hétköznapi tényei teljesen lerontják Emandi ünnepi idealizmusának értékét. A román követ meg tudja érteni, ha valamely állam a legnagyobb érdeklődéséé! figyeli más államokba került fajtestvéreinek életsorsát és azok sorsán javítani is akar. Ezt a javítást úgy képzeli el megvalósíthatónak, hogy a békeszerződéeekszabta államhatárok érinthetetleneiégének tiszteletben- tartásával egyrészt azt tanácsolja idegenben lakó fajtestvéreinek, hogy az idegen állammal szemben példás és lojális polgárokként viselkedjenek, másrészt pedig maga a többségi állam minden jogot, szabadságot és kedvezményt adjon meg kisebbségeinek. Ez a tétel, mint a kisebibeégpolitika erkölcsi alaptétele, nem uj, s a román követ ebben csak Dickinsont idézi, de Emandi formulájában mégis uj momentum is van s ez az, hegy a román diplomácia prágai reprezentánsa a kérdés nemzetközi pertraktálását nemcsak nem utasítja el, hanem kölcsönösségi alapon kívánja a rendezését. Alig három nappal ezelőtt Hodzsa kereken kijelentette, hogy a osehszlo'vákók a kisebbségi kérdést minden külső befolyástól menten kívánják önként megoldani. Szinte biztosra vettük, hogy Renes köréből meg fog jönni a válasz, mely ennek pont az ellenkezőjét fogja hangsúlyozni. A választ nem Renes, hanem román diplomata-kollégája irta, de a cikk Renes lapjában látott napvilágot. E kisebbségi kérdéssel való csatározásból látható, hogy a. kisebbség ügye érik. Úgy a belpolitika, mint a külpolitika problémái között van. Eddig a kisantant kórusban zengte, hogy belpolitikai kérdés s aki nemLondon, május 10. Churchill angol pénzügyi kancellár az alsóház tegnapi ülésén nagy beszédet mondott a párisi jóvátételi szakértőtárgyalás várható eredményeiről. A pénzügyi kancellár kategorikusan kijelentette, hogy Owen Young kompromisszumos tervezetét, amely legfőképpen Angliától követeli, hogy csökkentse jóvátételi követeléseit, Nagybri- tánnia semmi esetre sem fogadhatja el. Ez volt az első eset. hogy felelős államférfiu ily határozottan a párisi tárgyalások egyik eredménye cl fordult. Ma reggel valamennyi angol lap azonosítja ínagát Churchill felfogásával. A Times szerint a pénzügyi kancellár nyilatkozata volt az egyetlen helyes válasz. Az angol bizottság ezek után könnyebb helyzetbe került Parisban és végleg visszautasíthatja az Angliát ért támadást. Ha a delegátusok nem egyeznek meg, még ez is jobb, mintha Angliára igazságtalan megoldást kényszerítenének. Ugyanilyen értelemben nyilatkozik a Daily Telegraph diplomáciai munkatársa is, sőt a Daily Chronicle is, amely elismeri, hogy a Baldwin—Cukichili-kormány ez alkalommal gerincesen viselkedett. Remény? Paris, május 10. Schacht tegnap este meglátogatta Owen Youngot és azt kérte tőle, hogy engedjen újabb haladékot a német memorandum elkészítésére. Schacht tlr. annak a reményének adott kifejezést, hogy hosszú megfontolt munkával sikerülnie fog a német feltételeket oly módon megfogalmaznia, hogy azokat a szövetségesek simán elfogadhatják. A ma reggeli francia lapok megjósolják, hogy a német memorandumot még ma átadják a szövetségeseknek. Ezzel az általános felfogással szemben az Excelsior úgy tudja, hogy Schacht egyáltalán nem siet, mert a halogatás az ö malmára hajtja a vizet. A német delegátus tud a szövetségesek táborában kiütött vitáról és tudja, hogy Anglia és Franciaország nem tudnak megegyezni a kapott jóvátétel felosztásában. Éppen ezért ineg akarja várni, amig a vita lecsillapodik és a kínált összegeket az antant végre elfogadja. Ezenkívül tudja, hogy a szövetségesek vitája következtében a tárgyalások menete rendkívül megnehezül és fölösleges volna újabb kifogások fölhánytor- gatásával a helyzetet végleg elmérgesiteni. Schacht még a látszatát is kerüli ónnak, hogy a konferencia kudarcáért ezek után is öt okolják. Ugyanekkor a párisi sajtó tudni véli, hogy a szövetségesek vitája csillapulóban van. Per- tinax az Écho de Parisban bejelenti, hogy az angolok megelégedtek azokkal az összegekkel, amelyeket tegnap kínáltak nekik. A kért évi 59 millióból 30-at megkapnak s ez már kielégíti őket. A belgák ötvenből negyvenet kapnak. Mindenesetre ezeket az engedményeket csak akkor lehet perfektuálni, ha a maga részéről Amerika is engedékenynek mutatkozik. zetközi térne viszi, az illojalitást követ el az érdekelt állaimmal szemben. Most már a kisebbségi jogok végrehajtása kérdésében kölcsönösségről beszélnek. Szóval a diplomácia diskutábilis kérdésévé vált Egyet azonban le kell szögeznünk. A kisebbségi kérdés ideális viszonyok között valóban beilügy. Ha a nemzetközileg garantált kisebbségi jcgnriinimum'O't a. kisebbségnek elméletben és gyakorlatban megadják, akkor elintézett belügy. Mihelyt azonban a kisebbség cet a jogminlmuimot akár a tiörPertinax szerint az amerikaiak elengedik az úgynevezett megszállási költséget (évi 32 millió) s ezzel megkönnyítik a többi hitelezők kifizetését. Ilyen értelemben nyilatkozik a New York Héráid is, amely idézi Stimson államtitkár jóakartu nyilatkozatát. ||P|pg|^||^| a forrad Hongkong, május 10. A felkelő Kwang- 1 si-csapaiok valószínűleg még ma elfoglalják Kantont. A kanton! hadsereg heves elleutállása ellenére a felkelő tábornokok hadserege három irányból nyomult a vá-1 ros ellen és az előcsaljatok alig néhány kilométerre állnak Kantontól északra. A kínai ágyunaszádok nagyrésze átpártolt a K w a ngsii - csa pat ok hoz, amire a kantoniak repülőgépei üldözőbe vették a hadihajókat. Az ágynmaszádok a külföldi hadihajók közvetlen közelében vetettek horgonyt, mert itt biztonságban gondolták magukat. A kormány repülőgépei mindazonáltal folytatták a harcot, ami az idegen-negyedben óriási izgalmat okozott. Egy repiilő- gépbomba közvetlenül az egyik angol hadihajó mellett robbant fel. Az európai konzulok felszólították az ágyuaaszádok parancsnokát, hegy hagyja el a semleges vizeket. Az ágyunaszádok parancsnoka nem teljesítette a kívánságot. A felkelő Kwang.si-tábornokok a Kuomíntang bal- szárnyához tartoznak, amelynek Csankaj- szék — mint ismeretes — hadat üzent Nanking és Kwangsi nyíltan márciusban szakítottak, amikor Osankajszek kiadta a parancsot Liesaisznm tábornok kivégzésére. * ta, Béos, május 10. A remény teljes kezdet után j máris veszedelmes konfliktus támadt Ausz- j tria uj keresztényiszocialista kormánya és Béos szociáldemokrata polgármestere között. Seitz polgármester, aki egyúttal Béos tartományfőnöke, rendeíotot adóit ki, melyben jövő vasárnapra megtiltja Bécs város területén az egyenruhás szervezetek felvonulását- Az elmérgesedett belpolitikai helyzetre való tekintettel a rendeletet általánosítani akarja s egyszersmindenkorra be akarja tiltani, hogy Bécsiben vasárnaponként akár a Heim- wehrek, akár a szociáldemokrata szervezetek fölvonuljanak, A rendelet kibocsátásának közvetlen oka az volt, hogy a Heimwehrek május 12-én óriási arányú felvonulást terveztek Bécsben s a szociáldemokraták természetesen ellentüntetéssel fenyegetőztek. Az újabb összeütközések elkerülése végett Seitz betiltatta a felvonulásokat. A kormány Schumy vicekancellár és belügyminiszter révén (Schumy a Landbund tagja) figyelmeztette Seitz polgármestert, vényekben, akár a gyakorlatban nem kapja meg, akkor ügye többé már nem belügy, hanem a garantáló hatalmak ügye. De viszont amilyen biibás fölfogás az a tétel, hogy a kisebbségi kérdés egyszer smindenkorra belügyi problémává leit, ugyanolyan Ivaros az a törekvés is, amely a kisebbségi jogminimum tíz éve halogatott megadását külpolitikai purpariiktól kívánja függővé tenni. A kisebbségi minimum olyan megítélt szent jog, ami már nem kiölhető semmiféle újabb föltételben. hogy a bécsi rendeletét nem ismeri el kötelezőnek a jövőre néz re. Sőt a vasárnapi betiltásokkal is szembehelyezkedik és szívesen látná, ha a Heimweh- rek fölvonulhatnának. így a kormány és Bécs városa ismét súlyos konfliktusba keveredtek, amelynek következményei csakhamar a belpolitikai élet egész vonalán meg fognak látszani. A Reiohspost cáfolatával ellentétben szociáldemokrata körökben tovább tartja magát az a hír, hogy a keresztényszocialista pártban erős ellentéték uralkodnak. A bécsi keresztényszocialistákat Se hangolta, hogy az uj kabinetben Vaugoin hadügyminiszteren kívül egyetlen bécsi keresztényszocialista politikus sem foglal helyet Kunschak, a bécsi keresztényszocialisták vezére állítólag le akar mondani a pártelnök- ségről, mert nem azonosítja magái a kormány felfogásával. I I j ÜSÜ FEisTfflSA Jrrtísiava I JSTÚÍMJÍCA7 ■» TELEF 22,-671 számilEBite ofcSal VIIL évf. 107. (2032) szórn ^ 1929 m á j is s ^ * tÉUnOHi*r^*tsf*s.iz-^,J-‘-t:'*-~,'iir'ioiiii>iwT>wníTT——w—infiWt—BiKiiiH——m mwTwi m műn mi—iiiimnin timmiutv ocmtamnauuixz ad sjc, \ r-^-™v*tv-rn irMrarrw Előfizetési ár: évente 300, felevre 150, j\ szlovenszkói €S ruszinszkói ellenzéki pár tök Szerkesztőség: Prága II., Panskai ulice negyedévre 7o, havonta 26 Ke; külföldre: 7V7 •/ 12, II. emelet, leíefon: 30311 — Kiadóévente 459, félévre 226, negyedévre 114, Feszetfesziö: pOLltlKCLl napilapja Felelős szétfeszítő: hivatal: Prága II., Panskó ull2/III.—Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GtZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Útban a jóvátételi megoldás felé A francia Sápok epflrasniisa — CtochiS! siaiSnt Anglia nem fogadhatja el a Yoang-tenmt — Sclsaciae Isplosatásai A megszállási költségek elengedésére mindenesetre uj törvényekre volna szükség s az amerikai kongresszus aligha fogad el adós- ságredukciőkról szóló törvényekéi. Éppen ezért a párisi megegyezés még elfogadása után is illuzórikus lesz. Sulps konfliktus ii ni osztrák kancellár és Biss pliirmestei® között Betiltott felvonulások — UJ Béres ífasiiisp ez osztrák tgvárasbm? — Seitz a Hejnswehrelí elles —
