Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-09 / 106. (2031.) szám

1989 májas 9, csütörtök. 7 t>ra:g.mAWAarh1rt>ai» Strindbergi „Hatáttánc" az Arimannék családi életében Gyűlölték egymást, de együtt rajongtak a gyermekért - A mentőtanuk vallomása az Arlmann-bünper tárgyalásának harmadik napján Bécs, május 8. Mig a tárgyalás első két napján csupa terhelő vallomás hangzott el a szállei meggyilkolásával vádolt Artmann Fri­gyes ellen, addig a harmadik napon a védelem menlőtanui léptek a bíróság elé. Felvonultak a család barátai, a szolgálósze- mélyzet egyrésze s a fiatal vádlott tanárai, akik a gyermek lelkének fejlődését éveken át figyeltéik. A mén tő tanuk között a legfonto­sabb vallomást Weinberg biztosítási intézeti igazgató, az Artmann-család öreg barátja tet­te, az egyetlen ember, akit intim baráti kap­csolat fűzött a társadalmi ©lettől visszavonult Artmann kormánytanácsoshoz. Weinberg igazgató beható részletességgel ismerteti az Artmann-család életét, a családfő gondolatvi­lágát és azokat a beszélgetéseket, melyeket az apával fiáról és feleségéről folytatott. Egy- izsbem Artmann kormánytanácsos igy szólt hoz­zá: yyAttől félek, hogy feleségem elvesztette jó­zan eszét. Nem egészen normális. Amit az egyik percben megbeszélünk, azt a másikban elfelejti. Tartok tőle, hegy szanató­riumba kell adnom." Weinberg igazgató a továbbiakban elmond­ja, hogy az öregedő Artmann mogorva, ma- gábazárkozott emberré lett, aki bizalmatlan volt mindenkivel szemben, csupán ő előtte nyilatkozott meg őszintén. A tanú véleménye szerint Artmann Frigyes nem tudhatta milyen ösz- szegű életbiztosítást kötött édesapja. A kormánytanácsos rajongó szeretettel csün­gött fián, büszke volt rá és akár mindenét fel­áldozta volna érte. A következő tanú, Rovarik Anna ápolónő, aki két évet töltött az Artmann-család szol­gálatában. Ápolónője volt a kormánytanácsos feleségének, akit rendkívül ideges asszony­nak mond. Artmanné minden csekélységért felizgult és veszekedett. Férjével feszült viszonyban élt, gyakori szóváltásaik voltak, főleg a fiú körül. A tanú benyomása szerint, a fiatalember jó és meleg érzést táplált szüleivel szemben. Vallomásában említést tesz arról a száz shil- linges bevásárlásról, amely a vádiratban is szerepel. A fiút egy száz shiHinges bankjegy­gyei a gyógyszertárba küldte édesapja. Gyógy­szer helyett Artmann Frigyes egy gramofont vásárolt. Édesanyja emiatt nagyon felizgult és megfenyegette a fiút, hogy csinyjéért szól édesapjának. A fiú ekkor állítólag azt mond­ta: — Ha még egy szót szólsz anyám, előve­szem a revolvert és agyonlőlek. Tudom, hol tartjátok a fegyvert és egy ember sem fogja majd elhinni, hogy én voltam a tet­tes. A tanú tudomása szerint Artmanné ezt az ese­tet, éppúgy mint egy házi lopást, amelyben színién a fiú volt a ludas, tudomására hozta férjének, aki szomorúan hallgatta a panaszo­kat. — Látjátok — mondta — igy van ez mindig. Én egy szerencsétlen ember vagyok. Néha szinte fojtogat a félelem, attól rettegek, hogy fiam terhelt és szelleme nem normális. A fiút nem fenyitették meg. Apja hozzálé­pett és csak annyit mondott: — De hát ne csinálj nekem ilyen gondokat, ne okozz apádnak fájdalmat. A vége az lett, hogy az apa és fia összecsó- kolódzott. Számot ad a tanú még arról, hogy a tragédia után a ház valamennyi lakója úgy vélekedett, hogy a tettes csak a fiatal Artmann lehetett. Miohel Josefina tisztviselőnő még abban az időben állt a család alkalmazásában, amikor a vádlóit kilencedik életévében járt. Vallomá­sában arról beszél, hogy Artmanné nem ve­zette elegendő hozzáértéssel a nagy háztartást. Az asszony felőrlődött az apró háziteemdőkben és bosszúságokban. Artmann és felesége ál­landó aggodalomban élt, gyermekük egészsé­gét fél ették s ha a kis Frigyes areszine elvál­tozott, már remegtek mindketten. A gyermek tisztelte apját és félt is tőle, anyjától azon­ban nem. A gyermeket hibásan nevelték, nem gondoskodtak szórakozásáról, sportról, valósággal elzárták a külvilágtól. Fizessen elő a iMF üépss Hét-re Előfizetési ára lÁ érre 36.— Kee. Édesapja teletömte a fejét olyan tudományok­kal, melyeket az éretlen gyermek nem emésztihetet meg. Nagyszombat, május 8. (Tudósítónk te- j lefonjelentése.) Megdöbbentő, öngyilkosság történt ma délelőtt Nagyszombatban. Már hosszabb idő óta működött a nagyszombati járásbíróságon Urbán József járásbiró, aki a polgári ügyeket intézte. A járásbiró agyon volt terhelve munkával és körülbe­lül egy hónap előtt kérte, hogy adjanak mellé segítséget, mert nem győzi a mun­kát. Felsőbb hatósága azonban, a biró- hiányra hivatkozva, nem tudott segítséget Budapest, májtus 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentébe.) A szociáldemo­krata párt ellenzékének vezére, Kits Jenő dir. ügyvéd, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag állott mia a törvényszék Töreki-tanácsa előtt a társadaiomelleni, osztályéi leni, a ki­rályság intézménye elleni s a tulajdonjog in­tézménye elleni izgatással vádolva. Kis Jenő dr. röpiratot adott ki „Vissza a tömeghez" címmel. A röpirat tartalma a munkásosztályt a polgári osztály elleni gyűlöletre izgatta, továbbá a munkásosz­tály kizárólagos uralmának erőszakos lé­tesítésére izgatott és a királyság intézmé­nyét politikai célzattal támadta meg. Kis Jenő dr. tagadta a bűnösségét és a röp- irait szerzőségiét nem vállalta. Arra a kér­désre, hogy ki a röpirat szerzője, a vádlott kijelentette, h-ogy a röpirat az ellenzéki csoport politikai ál­lásfoglalását tartalmazza és nem hajlandó megmondani, hogy ki irta a röpiratot. Elnök: Ki terjesztette a röpiratot? Vádlott: Erre nem válaszolok. Elnök: Ki bízta meg önt a röpirat meg- rendelásével ? Vádlott: A szociáldemokrata párt baloldali csoportja megbízott a csoport felfogásának Ismertetéséivel. A röpirat kiadáisáinak ez volt a célja. Elnök: Az ön nézeteit is tartalmazza a röpirat? Vádlott: Minthogy a röpirat annak a cso­portnak nézeteit tartalmazza, amelyhez én is tartozom, neon mondhatom, hogy nem. Elnök: Mi az Ön védekezése érdemiben? Besztercebánya, május 8. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Kumas János nagy- saalatnai gazda évek szorgalmas munkájával jelentős vagyont gyűjtött össze, de vagyona nem tette könnyelművé, ellenkezőleg, még többet alkart szerezni, összezsugorgatott minden garmt s a lehető legegyszerűbb életet folytatta. Az egész községben zsugori ember hírében ál­lott, de Kumas János gazda nem törődött az­zal, mi az emberek véleménye róla. Nem tö­rődött azzas sem, hogy feleségének nem na­gyon tetszik az ő nagy takarékossága, az asz- szony élni szeretett volna, költekezni és .pasa­sodéit kielégiteflii, " -------­A k ilenc éves fiút csillagászatra, ásvány­tanra, bölcseletre tanította. A tanú visszaemlékszik egy jelenetre, amely azóta is világosan megmaradt emléke­zetében. Artmanné egy nap elővette a revol­vert és megfenyegette férjét, hogy a szemeláitára öngyilkosságot követ el. A férfi nagynehezen lebeszélte szándékáról és kivette kezéből a fegyvert. A kormányta- npcsos akkor és azután is intenziven foglal­kozott a válás gondolatával, de tervét gyer­mekére való tekintettel nem valósította meg. i adni. Urbán József tovább végezte felelős­ségteljes, idegölő munkáját. Négy héttel ezelőtt hirtelen búskomorságba esett és a szerencsétlen ember ma délelőtt lakásán, valószínűleg pillanatnyi elmezavarában, balkezén késsel átvágta az ereket és utána öt késszurást ejtett a mellén. Az egyik szúrás szive tájékán hatolt a testbe. Urbán Józsefet életveszélyes állapotban szállítot­ták be a nagyszombati kórházba. A járás­biró tragédiája iránt általános a részvét. Vádlott: Érdemben az a védekezésem, hogy a röpirat bűncselekményt nem tartalmaz. Elnök: Osztály elleni izgatást sem tartal­maz? Vádlott: Egyáltalán nincs benne osztályel­leni izgatás. Elnök: A röpirat a munkásosztály uralmá­nak erőszakos létesítéséről beszél. Vádlott: Minden közelebb áll a röpirathoz, mint a proletárdiktatúra visszaállítása. Elnök: Mi választja el önt a kommunizmus­tól ? Egy pár frázis ? Vádlott: Nem, hanem a lényeg. Elnök: A végcél micsoda? Vádlott: A szocialista társadalom megte­remtése. Elnök: Igen a kommunista társadalom megteremtése. Kis Jenő dr. kihallgatása után Lindmayer Béla dr. királyi ügyész tartotta meg vádbe- szédét. „Nem tudom magam kivonni — mon­dotta többek között — a röpirat döbbenetes hatása alól, az alól a hatás alól, amit mindig érzek olyankor, amikor látom, hogy itt született és magukat magyaroknak val­ló emberek igyekeznek feldúlni az ország békéjét, nyugalmát, amelyre minden or­szágnak, de különösen ennek az ország­nak oly nagy szüksége van. Az ügyész a vádlott szigorú megbüntetését kérte. Kis Jenő védőijének felszólalása utam a tör­vényszék háromévi börtönbüntetésre Ítélte Kis Je- dő dr.-t és az ügyész indítványára elrendelte azon­nali letairtóztaitását. * meg, a gazda azonban minden kívánságának tel­jesítését megtagadta. A házastársak között éppen ezért nem volt valami szives a családi viszony. Kurnasménák természetes szövetségesei is akadtak, édes­anyja és nővére váltig izgatták ura ellen és gyakran került a sor szenvedélyes családi perpatvarra. A gazda azonban nem változott meg, továbbra is egykedvű nyugalommal rak­ta félre a garast a ládafiába, az asszonyok pe­dig titokban összeesküvést szőttek ellene. Amikor azután Kurnasné úgy érezte, hogy az élet igy tovább nem élet, szörnyű elhatáro­zás fogant meg benne és ENGLISCHE SEIFCN édesanyjának, meg nővérének segítségével hozzá is fogott bűnös gondolatának valóra váltásához. Április utolsó napjainak egyikén Kurnasné szokatlan gyöngédséggel várta ebédre az urát és azzal lepte meg, hogy kedvenc levesét készitette el számára. Anyósa és sógornője is helyet foglaltak az asztalnál és váltig biztat­ták, hogy csak egyék a kitűnő levesből, aa egyedül neki készült, különös gonddal csinál­ták és nagyon fog izleni. Kurnas hatalmas ét­vággyal látott a leves elfogyasztásához és bár kissé különös ize volt az ételnek, az éhes em­ber, aki semmit sem gyanított, jóízűen kanalazott a tálból. Alig nyelt azonban néhány kortyot, szörnyű görcsök fogták el. Felállt az asztal mellől, néhány lépést előre tett, azután összeesett és nagy fájdalmában szinte állati hangon kiáltozott. A három nő szörnyű ijedelmet tettetett, kezüket tördelték és siránkozva állották körül a kínjában fet- rengő embert. A ház előtt vél ellenségből éppen arra ha­ladt Sedlon csendőrőrmester. Amikor a ret­tenetes kiabálást meghallotta? berontott a házba és ' látva, hogy a szerencsétlen embernek ször­nyű kínja van, habos tajték ült ki a szájéi­ra, azonnal orvosért szaladt. Előbb azonban még kikérdezte a gazdát, hogy mitől lett rosszul? Kurnas már alig tudott vá­laszolni, töredezve mondotta el, hogy a felesége le­vest főzött és attól lett rosszul. A csendőrőrmester csakhamar visszatért az orvossal, csakhogy az orvosi beavatkozás már nem segíthetett a gazdán. Kurnas rettentő kínok között kiszenvedett. Sedlon őrmester a leves maradékát, ame­lyet a vigyázatlan asszouyok a fazékban hagytak, egy üvegbe öntötte és ezt elemzés céljából a pozsonyi egyetem kémiai osztályá­ra küldték. Nyomban vallatéra fogta az asz- szonyokat, akik azonban felháborodottan til­takoztak a mérgezés gyanúja ellen. Minthogy azonban súlyos ellentmondásokba keveredtek, alapos a gyanú, hogy Kurnas gazdát ők tették el láb alól. Ezért a csendőrség mindhármukat letartóztatta és a besztercebányai ügyészség fogházába szállította őket. A vizsgálat nagy eréUyel folyik. — Hét bibőrnek és negyvennégy püspök az orleansi Jeanne d‘Arc-ünnepen. Hétfőm kezdődtek Orleansban a Jeanne d‘Arc tisz­teletére rendezett nemzetközi ünnepségek, amelyeken hét biibornok, hét érsek és negy­vennégy püspök vett részt. A megnyitó szer­tartáson Jeanne d'Arc érdemeit Ginisty ver- duni püspök méltatta. Az ünnepségeken a pápát Lópicier bibomok képviseli. — Az állami bíróság uj összetétele. A leg­felső biróság elnöke az 1929. évre kinevezte az állami biróság tagjait és pedig az állami bíróság elnökéül Sabata dr.-t, a legfelső bi­róság tanácselnökét, helyetteséül Procházka dr. legfelső bírósági tanácsost, tagokul: Purt- ner József, Nusbaum Theodor dr., Soukup Vencel, Pokorny Ferenc dr., Matulik Ferenc, Liskevics Mihály, Ployhar János dr. legfelső ibirósági tanácsosokat és Horák János dr. po­zsonyi bírósági főtanácsost; póttagokul a ka­tonai büntetőbirák közül: Doubravszky tá­bornokot, Masek, Wolf, Prikryl ezredeseket. — Az első tanács tagjai Sabata dr. elnök, Nusbaum és Soukup elnökhelyettesek, hiva­tásos birótagok Nusbaum és Soukup, pótbi- rák Pokorny és Matulik, katonai pótbirák Doubravszky tábornok és Masek ezredes, ül­nökök: Mandl Mátyás pilseni ügyvéd, Ma- tous Rudolf ostraui egyvéd, Václavek Ferenc olmützi ügyvéd; póttagok: Meisler Emil né- metbródi ügyvéd, Popper Lajos prágai ügy­véd, Weyr Ferenc brünni egyetemi tanár, Hermann Károly prágai ügyvéd, Eckstein Mór pilseni ügyvéd, Lehr Ferenc nyugalma­zott járásbiró, Novotny Károly brünni ügy­véd és Singer Henrik prágai egyetemi tanár. — A második tanács tagjai Procházka elnök, Purtner és Liskevics elnökhelyettesek; pót­tagok: Ployhar és Horák; katonai póttagok: Wolf és Prikryl ezredesek; ülnökök: Bulin Ignác brünni ügyvéd, Katrenák Milán váguj- helyi ügyvéd, Krno Siegfried pozsonyi ügy­véd; póttagok: Kyjovszkv Adalbert brünni ügyvéd, Hant Lajos brünni ügyvéd, Vavrinek Ferenc prágai egyetemi tanár, Piezek József, a prágai társládaszervezetek központjának igazgatója, Ráth Ákos dr. pozsonyi egyetemi •tanár, Raczek Károly brünni nyugalmazott bíró, Dusek Viktor dr., a pozsonyi közjegy­zői kamara alelnöke. Heretik Antal dr. rozs- nyói közjegyző és Poldene József dr. prágai ügyvéd. A tulleszitett munka következtében öngyilkos lett egy nagyszombati járásbiró 1 :f ■ Háromévi börtönre Ítélték Kis Jenő ügyvédet,a magyarországi szociáldemokrata p galmának vezetőjét Egy méregkeverő családi bűnszövetkezet eltett láb alól egy nagyszalatnai gazdát A halált okozó kedvenc leves — Jáger Mari ulódai csendőr kézre kerüllek

Next

/
Thumbnails
Contents