Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-09 / 106. (2031.) szám
It8> mfifga 9, esgfBjpfift, ^RSGAlMAGfcűlHIRIiAP 5 Újabb kedvezőtlen fordulat a magyar-román optánsűgyben Prága ás Belgrád Jegyzéket intéztek Romániához az optánsügy „egységes alapehrek" szerint türténé rendezése céllábéi — A román kormány ismét a jóvátétel! kérdéssel akarja kapcsolatba hozni az optánspért Budapest, májún 8. A Pesti Napló párisi munkatársára hivatkozva közli az alábbi jelentést: Az erdélyi magyar optAnsok birtokpörei- nek békés megoldására irányaié közvetlen tárgyalások — mint ez ismeretes — e hónap mőgéág föl vannak függesztve, de tévedés volna azt hinni, hogy a néhányhetes szünet anélkül folyna le, hogy az ügyben közvetve és közvetlenül érdekelt hásantantállamok a legbehatóbban ne foglalkoznának az őket is közelről érintő üggyel. Az eddig bekövetkezett események és a folyó különböző tárgyalások szímptomái azt mutatják, hogy as elmúlt hetek folyamán olyan eseményeknek kellett bekövetkezniük, amelyek némileg módosították a tárgyalás menetét e amelyeknek a végleges befejező eredményre is meglesz a maguk kihatása. Fölmerülhet tehát e tekintetben a kérdés: melyek voltak ez események a közel multiban • mi a célja ama tárgyalásoknak, amelyek nagy titokban ez ügy körül az érdekelt Irisantantkormányok között o pillanatban folynak? E részletekre vonatkozóan az alább röviden ismertetett fölvilágositásokat sikerült szereznünk egy olyan francia személyiségtől, aki különösen jól van informálva az optáns- ügy ama vonatkozásairól, amelyeknek színhelye a közelmúlt hetekben éppen Páris és London volt. Emlékezetes lesz talán még az olvasónak, (hogy március 16-án Gafencu román külügyi államtitkár Párisban olyan kijelentéseket tett, amelyek értelmében az optánsűgyben tárgyaló magyar és román delegáció álláspontja lényegében csupán már abban különbözik, hogy a magyar részről igényelt 130 millió aranykoronára a román kormány már egy 100 milliós ajánlatot tett az erdélyi birtokosok kártalanítására szolgáló globális ösz- szegként Gafencu államtitkárt — hazaérkezve Bukarestbe — nyilatkozata miatt az Lndépendance Romaine-től kezdve majdnem valamennyi liberális lap súlyos támadásban részesítette, (hangoztatva, hogy a Titulescu-féle álláspontot föladta a Maniu-kormány, miután nem a (jóvátételi számla terhére akarja kártalanítani az erdélyi magyar birtokosokat. A kétségtelenül jóindulatú Gafencu igy némileg sarokba szorítva, nyilatkozatot közölt a Cuventulban, amely két szóban azt mondja, hogy a fizetések módozataira vonatkozóan ő semmiféle kijelentést sem tett Közben azonban összeült azután a bécsi tanácskozás, ahol a magyar delegáció bizonyos eltolódást vett. észre a román delegáció álláspontjában, szemben a múlttal. Rövidesen azután ismét halasztó határozat jött létre. Közben három érdekes esemény történt: Mária román anyakirálynő londoni útja és Titulescuval folytatott tárgyalásai, Mironescu román külügyminiszter párisi és londoni útja, valamint Titulescuval folytatott eszmecseréi, végül pedig Benes inieiativájára csehszlovák és jugoszláv jegyzék Bukarestben, amelynek célja az optánsügynek az érdekelt kisantantálla- mokkal egyöntetűen szabályozott elvek szerint való megoldása, tekintettel arra a precedensre, melyet a tárgyalások befejezése a csehszlovákiai, illetve jugoszláviai magyar optánsok birtokügyeinek megoldása szempontjából jelenthet. Fönti események közül a leglényegesebb kétségtelenül Titulescu magatartása volt, aki — pártonkivüli politikus létére —, ha nem is óhajtott egy erősebb egyéni orientációt a liberálisok feló (ami Mária királynő terve volt), annyit azonban sikerült Mironescu külügyminiszternél elérni, hogy a román kormány jogi álláspontját olyan értelemben befolyásolta, ho,£fy ez az ő (Titulescu) régi jogi szempontjaihoz igazodjék. Ami másképpen azt jelenti, hogy a román kormány ismét a jóvátételi kérdésekkel kapcsolatos formulához szeretné ajánlatát, illetve ajánlata fizetési föltételeinek lebonyolítását közelíteni. innen a különböző tervek, amelyek azóta napvilágot láttak s amelyek szerint Románia fa-, vagy sószállitmányok alapján, kombinálva ezt a jóvátételi kérdéssel, szeretné valahogyan a kérdést rendezni. Természetesen e pillanatban valószínűleg még nincs kialakult, részleteiben tisztázott román ajánlat, tény azonban az, s ez a lényeg, hogy a kisantant éberen őrködik s egy olyan természetű megoldás felé szeretné a dolgot terelni, amelyben a magyar jóvátételi kérdés — szerintük megoldott és befejezett — problémája főszerepet játszana s igy az 1924-ben véglegesen rendezett kérdés újra napirendre tűzhető legyen. Újabb román amerlkázási kísérlet a vessres döntőbíróság előtt Páris, május 8. A magyar—román vegyes döntőbíróság mostani ülésszakán csak egyetlen ügy került érdemleges tárgyalásra, tudniillik a Magyar Földgáz Részvénytársaságnak a román állam elleni pőre a társaság tiz év óta szekvesztrált javainak visszaadása iránt. A románok ez alkalommal is megkísérelték a tárgyalás megakadályozását és elha- tasotásAt. A bíróság elnöke Cedercrantz Konrád nyugalmazott svéd miniszter, magyar tagja Székács Aladár közigazgatási biró, román tagja Manteanu Lázár főtörvényszéki biró volt. A felperes társaság ügyvédjeként Egry Aurél felsőházi tag járt el. Az alperes román kormány nevében Popescu-Pion János főkormán ymegbizott jelent meg. A magyar kormány megbízottja Kövess Béla kormányfőtanácsos volt. A tárgyalás folyamán a román főkormány- megibizott kérte a tárgyalás elhalasztását. Egry Antal ez ellen határozottan tiltakozott és rámutatott, hogy a román kormány meghiúsítani igyekszik minden fontosabb ügy tárgyalását. A bíróság úgy döntött, hogy a halasztási kérelmet elutasítja. Erre Popescu-Pion román fők or rná nym egbd zott a talárját kigombolta és kijelentette, hogy hivatalosan nem lesz jelen a tárgyaláson és csupán megfigyelőnek marad ott. Ennek jeléül levetette és összehajtotta talárját. Az elnök érre Egry Aurélnak adta a szót, majd Kövess Béla szólalt föl. A bíróság ezután tanácskozásra akart visszvonulni, mire Popescu-Pion felugrott és hirtelen magára öltve talárját, kijelentette, hogy a román kormány nevében hivatalosan megjelenik. Közben dél lett és Popescu-Pion arra kérte az elnököt, engedje meg, hogy perbeszédét másnap mondhassa el, majd ismét arra kiérte, hogy beszédét délután tarthassa meg. Az elnök azonban felszólította, hogy azonnal kezdje meg perbeszédét. Popescu-Pion mintegy harmadáéi óra hosszat beszélt és beszédére Egry Aurél azonnal válaszolt. Másnap délelőtt A kormánytöbbség napirendre tűzi az állampolgársági kérdés rendezését? A szocialista Právo Lidu értesülése szerint az 1919. október 28-ika éta Csehszlovákiában laké egyének megkapják az állampolgárságot Prága, május 8. A Právo Lidu a következőket jelenti: „A koalíciós körök értesülésünk szerint réget akarnak vetni az állampolgárság terén uralkodó anomáliáknak, mivel e* a kérdés még mindig nincsen rendezver jóllehet Szlovenszkón még ma is százezernél több személy él állampolgárság nélkül. E propoziciók szerint a megoldásnál alapfeltételül veszik az 1919 október 28-ifci dátumot. Mindazok a személyek, akik ettől a naptól kezdve állandóan az ország területén élnek, megkapnák az állampolgárságot. Ez a terv érthető visszhangra talált szlovenszkói körökben, mert itt fontos érdek a kérdés rendezése, amennyiben a történelmi országokban ilyen eset már csak nagyon kevés van.w A szociáldemokrata Právo Lidu értesülése és híradása meglepetés szerűen jön, mivel parlamenti körökben eddig a koalíció fenti terveiről szó sem esett. Pártjaink törvényhozói agy a parlamentben, mint a pár famenten kívül és a külföldi fórumok előtt már évek óta sürgetik az égető kérdés rendezését s Grossehmid szenátor, mint ismeretes, törvényjavaslatot is nyújtott be az állampolgárság rendezése tárgyában, de eddig a koalíció mereven elzárkózott ettől a követeléstől. Emiatt a kérdés a külföldi fórumok elé is került s a kisebbségi konferenciák mindegyikén Szüliő Géza dr. kellőleg hangsúlyozta, hogy ez a legikiáltőbb sérelme a szlovenszkói és ruiszánszkój magyar kisebbségnek. A népszövetség hármas kisebbségvédelmi bizottsága előtt levő petíció is kidomborítja az állampolgársági visszásságok at. A Právo Lidu közlése alkalmából egész természetesnek látszik, hogy e kérdésnek a belpolitikában való újabb szőnyegre kerülése és a népszövetség hármas bizottságának most folyó londoni tárgyalásai között kell valamelyes logikai kapcsolatnak lennie. Vegye meg a Képes Hét ma ma megjelent, gazdag tartalmú legújabb —— Minden újságárusnál kapható 1 A csehszlovák orientációjú „The üew Statesman" — Csehszlovákia és Magyarország kiegyezéséről ír — Popescu-Pion újabb beszédet mondott, mire Egry Aurél ismét röviden felelt, majd Kövess Béla szólalt föl. Az ítélet meghozatalát későbbre halasztották. A iugoszlávofc is próbálnak amerikain! Luzern, május 8. A magyar—jugoszláv döntőbíróság hétfőn délelőtt tartotta meg mostani ülésszakának első ülését, amelyre Van Sloo- ten elnök négy agrárügyet tűzött ki, még pedig Benyovszky Móric gróf, özvegy LeLbach Lászlótié, Bödy Magdolna tanítónő és özvegy Mészáros Tiborné ügyét. Mind a négy ügy a jugoszláv 3kormány megbízott választása alapján került napirendre. A felperesek képvise- tében ügyvédiként Lakatos Gyula dr. országgyűlési képviselő, Löwenfeld Ervin dr. berlini ügyvéd, Gidel Gilbert, a párisi egyetem nemzetközi jogi tanára, Brunet René, a francia kamara tagja és Bartheléimy József, a francia kamara külügyi bizottságának volt alelnöke jelentek meg. Gajzágó László dr. meghatalmazott miniszter kijelentette, hogy kizáróan a magyar kormány képviseletében van jelen, amely nem ügyfél ezekben a tisztán egyes magyar állampolgárok és a jugoszláv állam között folyó perekben, de a magyar feleket a békeszerződésen alapuló követelésekben támogatja. A tárgyalás a jugoszláv képviselő kívánságára, — amely elől a magyar felperesek ügyvédjei nehezen térhettek volna ki, — kizáróan az illetékesség kérdésére szorítkozott. Az első felszólaló a jugoszláv kormányt képviselő Szahotics Dusán veit igazságügyiminiszter, semmi tőszéki eln ök volt, aki vitatta a bíróság illetékességét. Utána Lakatos Gyula dr., délután pedig Löwenfeld Ervin dr. tartották meg nagy apparátussal előkészített perbeszéd eíkét, amelyek a bíróságra és a hallgatóságra egyaránt igen mély benyomást tettek. A tárgyalást kedden reggel folytatták. Prága, május 8. A cseh néppárt hivatalos szócsöve, a Lidové I/isty, „Milyen területi engedmények ?“ címen kommentár nélkül idézi a ,The New Statesman" című lap Sis- ley Huddleston nevű párisi levelezőjének cikkét, amelyben az újságíró prágai látogatásának impresszióit írja le. — A cikkíró véleménye szerint — írja a Lidové Listy — Csehszlovákiát a gazdasági okok arra kényszerítik, hogy inkább a német, mint a francia rendszerre támaszkodjék. Vannak azonban okok, amelyek miatt Csehszlovákia óvakodni fog attól, hogy a német szférákba Sodródjék. Ami a kisebbségi kérdést illeti, Huddle- ston nem hivatalos körökben nyert értesülései alapján megállapította, hogy a német lakosságnak aránylag kevés oka van a panaszra. A németeknek megvan a parlamenti képviseletük, a kormányban két fontos helyet falainak el. Nincs tehát ok attól tartani, hogy a német kisebbség végül is nem egyezhetne meg a csehekkel. Csehszlovákia legveszedelmesebb szomszédjának Magyarországot tekintik. De cseh körök, sőt a kormánykörök is mar kezdenek nem hinni a magyar veszedelemben. Hiszen Magyarországnak ma sokkal kevesebb lakossága van, mint Csehszlovákiának és nehezen képzelhető el egy magyar támadás, még ha a kisantant nem is létezne. Természetesen, ha Magyarországon a reváns szellemét fogják kul ti válni, a megbékülésre igen csekély a kilátás. Ha ez az agitáció csökken, a megegyezésre sokkal nagyobb lesz a kilátás. Masaryk elnök maga az észszerű megértés felé hajlik, beleértve a területi koncessziókat is, feltéve természetesen, hogy a magyarok bizonyítékot nyújtanak békeszexető szándékukról. Ha Magyarország tényleg békeszorető lenne és a két állam a legjobb viszonyban állana egymással, semmi sem függne á területi változásoktól, mert mindent gazdasági szerződésekkel lehetne jóvá tenni. A megegyezésnek tényleges akadálya tulajdonképpen főleg a magyar agrárrezsim és Megvár ország szomszédainak mezőgazdasági rezsimje közötti különbségben rejlik. Magyarország ezen a téren nagyon elmaradt és ott szükség van földreformra, hogy Magyarország harmóniába jöhessen a többi középeurópai állammal (??). Csehszlovák részen megvan az őszinte törekvés azirányban, hogy a politikai viszálykodás helyett minden igyekezetét a gazdasági fejlődésre összpontosítsa. A Lidové Listy a cikkhez, neon fűz kommentárt. Mi sem. 1 ksüifuüilsták kizárják Csőién, F?a!a és (hfümeczky szenátorokat! Prága, május 8. A kommunista párt vezetősége hétfői prágai kudarca után hirdetményt adott közre*, amelyben felszólította Csehszlovákia valamennyi munkását, hogy a berlini véres események áldozatainak emlékére valamennyi üzemiben tízperces tüntető sztrájkot tartsanak. A pártvezetőeég különben most már Szlovenszkón is megkezdte úgynevezett tisztító munkáját és értesülésünk szerint ki * akarja záratni a pártiból Csalién, Fiala és Ghlumeczky szenátorokat. Kettős szerelmi dráma a Szepsi melletti Alsó- láncon Kassa, május 8. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Szepsi mellett lévő Alsólánc községben véres szerelmi dráma játszódott le. Susnyák Ferenc alsólánci legény beleszeretett Hangácsi Margitba, a falu egyik legszebb leányába. Boldogságuknak talán nem is lett volna akadálya, mert Margit viszonozta Susnyák Ferenc érzelmeit, de igen nagy akadály volt köztük a felekezeti különbség, mert az egyik katolikus, a másik pedig református volt és a szülők hallani sem akartak a házasságról. A szerelmes fiatalember nem tudott szakítani szerelmesével és a napokban három puskalövéssel agyonlőtte a leányt, majd utána bezárkózott a pincébe és önmagát is agyonlőtte. Susnyák Ferenc hátrahagyott búcsúlevelében megírta, hogy szerelmese nélkül nem tud élni és mivel nem lehelnek egymáséi, szerelmesével együtt inkább a halálba megy. A tragikus sorsú szerelmes párt tegnap temették el az egész vidék nagy részvéte mellett. — A jugoszláv királyi pár Zágrábba készül. Belgrádiból jelentik: A király, a királyné és a trónörökös hétfőm visszatértek Béig rád ha, ahon nan a Legközelebbi napokban Zágrábba mennek. Zágrábban a királyt udvar egy-kót hónapot fog tölteni. Azután a király Weldesbe megy, ahol a királyné július elején örvendetes családi es-emiónynek né- eléje.
