Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-09 / 106. (2031.) szám

1989 május 9, csütörtök. txsr^ram «nj_'»j»aarCT?;rcp5nrm!Mi3ciicarf-r---~iii i 111111 A bírák és nyugdíjasok sorsa (n.) Szlovenszkó, május eleje. Az önámitásként hangoztatott stabilizációs kon­szolidáció helyett a csehszlovák közéletben folyvást a kapkodást látjuk. Legutóbb előfordult, hogy az egyébként pihenő törvényhozó testületek közül a szenátusban emó­ciót okozott az általa kezdeményezett noveláris törvényjavaslat a tisztviselői fizetési törvényről, melyhez az indító okot a csehszlovák állam léte­zése óta állandósított birói hiány adta. Az állami funkciók összee ágazataiban vannak bőven tisztviselők, akik között többé-kevésbé kép­zettek, megelégedettek s elégedetlenek vannak, de a bíróságok folyvást küzdenek a birói létszám hiá­nyával, amely viszáa helyzetbe a kormány balke­zes adminisztrációja folytán jutottak. E bírói hiány megszüntetésére irányult az a szándék annakide­jén. amely létesítette 1924. évben a birói pótlékról rendelkező törvényt, amely a nyugati államok min­tájára a birói nehéz munka honorálását s a fiatal jogásznemzedéknek a birói pályára leendő meg­nyerését szolgálta volna, ha ez a törvény a köz­életi kapkodás folytán már egy év alatt joghatályon kívül nem helyeztetett volna s ha az összes tiszt­viselői fizetések időközi szabályozásával a birói fizetések, hasonlóan a többi állami alkalmazottak illetményeihez nem kerültek volna pausalirozás alá. Ezzel a fizetésmegállapitással a kormány nem csa'k. hogy nem érte el a birói szaporulatot, de ellenkezőleg, a biróhiány fokozódott s a birói munka kvalitása hanyatlott, mert néhányan már az idősebb jogászok közül is és legtöbben az ifjabb jogásznemzedékből hasznosabbnak tartják az ügy­védi pályát s az ipari vállalatoknál való alkalma­zást mint a bírói pályát, melyben az aktív bíró rendkívüli nehéz munkáját megfelelően nem dí­jazzák, a nyugdíjas bírót pedig az állam részéről itt teljesen negligálják a nyugdijak lefokozásával, a birói pótléknak az igényiogosult bíráknak a nyugdíjba történő be nem számításával és a lak- bérnyugdijnak teljes megvonásával. A folytonos biróhiány adta most a szenátusnak az indító okot a kezdeményezésre, ahol előterjesz­tettek egy indítványt a birói illetmények emelé­sére, hogy ily módon a birói állás a pályázók előtt megkedveltessék s a pályázók a birói állá­sokra elegendő számban jelentkezzenek. Habár a pénzügyminiszter nyomban az indítvány ellen foglalt állást, kijelentve, hogy a javaslatra fede­zete nincsen, a szenátus még sem állt el javaslatá­tól, sőt a kiadások fedezetére egy tervet is bemu­tatott, amely szerint az illetmények felemelésével járó kiadás a költségvetés feleslegéből fedezhető volna. Dicséretre méltó cselekedet volt a szenátoroknak ez a lelkiismeretes munkája, de a csehszlovák kap­kodás itt is megnyilvánult s félős, hogy a jobb sorsra érdemes ügy már a kezdeténél agyon lesz ütve, mert a bírákat érintő indítványt hamarosan kiterjesztették az összes főiskolai képzettséggel bíró köztisztviselőkre s a katonai akadémiát vég­zett katonatisztekre, majd pedig egy ujabbi in­dítványt is előterjesztettek a középiskolai képzett­séggel biró alkalmazottakra s végül az összes köz- tisztviselőkre. Kézenfekvő tehát, hogy az előirány- , zott 120—140 milliós fedezeti összeg elégtelen lesz a néhány százezret kitevő állami köztisztvi­selő és katonatiszt emelt illetményeinek fedeze­tére. De amennyiben mégis ebből a javaslatból az előirányzott összeg mellett tényleg törvény lesz, ez egyet’enegy érdekeltet sem fog kielégíteni s . féromunkának lesz tekinthető, melynek következ­ménye az lesz, hogy rövid idő múlva a tisztviselői kérdés ismét napirendre fog kerülni. A szenátus i eljárásának kiinduló pontja helyes volt, s akkor í tért el hibás vágányra, amidőn beleesett az or- « szagot jellemző kapkodásba s javaslatát előkészítés j nélkül kiterjesztette, holott eredeti javaslata esetén a birói helyzeten az úgynevezett 1924. évi lex Dolánszky visszaállításával könnyen lehetne eegi- 1 teni. 1 Az a körülmény, hogy a szenátusban az indítvány 3 megtételekor a nyugdíjasokról megfeledkeztek, ] jellemzi azt a közönyös s rosszindulatú felfogást, amely a nyugdíjasokkal szemben a kormánytöbb- ] ség részérői megnyilvánul, amely rendszer a nyug- ] díjast kifacsart és eldobott citromnak tekinti. Eb- i ben az államban a nyugdíjas ügy valósággal szé- | gyene a kormánypolitikának, — e úgy látszik — 1 sok politikus tetszeleg magának abban, hogy itt j nyugdíjas nyomor uralkodik. E téren a kapko- 1 dást bizonyítja az a felosztás, melyet az egyes j nyugdíjasok között létesítettek, nevezetesen van­nak itt főkategóriák s pedig az 1900. évig nyugdi- j jazott úgynevezett öregnyugdijasok, de ezek között i van legalább tizenötféle alkategória, azután vannak i itt az úgynevezett régi nyugdíjasok, akik 1925- ( évig mérsékelt nyugdíjjal távoztak a tényleges 1 szolgálatból, továbbá az 1926. évtől nyugdíjazottak I képezik az uj nyugdijazotatkat s most fognak kő- 1 vetkezni a legújabb nyugdíjasok, ha a szenátus ] által kezdeményezett javaslat törvénnyé válik s ez 1 alapon fognak történni az uj nyugdíjazások. Olyan 1 kulturállam — a csehszlovák állam kivételével — 1 nem létezik, amelyben a nyugdíjazottakról meg I nem emlékeznének az aktív szolgálatban lévő köz- 1 tisztviselők illetményeinek rendezésénél, mert ha 1 tényleg fennáll annak a szüksége, hogy az aktív ■ Kínos iöeges fejtő jósát uagy egyéb hűtésből származó izom és iöegfájőalmait, szagga­tásait rögtön csillapíthatja, ha homlokát, uagy egyéb fájó test­részeit néhányszor beőörzsöli ualáöi D m N R sósborszesszel Ez a legerősebb háziszer. Az egész országban mindenütt kapható Hlert jó, sokan utánozzák! Köuefelje a ualóöi készítményt minőig Diana néuen. Az európai kisebbségi kongresszus memorandumot intézett a népszövetség kisebbségi bizottságához A kisebbségek panaszai - A megoldási módok - Állandó kisebbség: szakértő­bizottságra van szükség a népszövetség mellett Genf, május 8. Az európai kisebbségi kon­gresszus elnöki tanácsa a Londonban ülésező népszövetségi hármas bizottsághoz memo­randumot intézett, amelyben alaposan és ér­dekesen föltárja a kisebbségi probléma je­lenlegi állását, valamint a kisebbségekkel való bánásmód hibáit és a szükséges refor­mokat. A memorandum abból indul ki, hogy a kisebbségi probléma nemzetközi jellegű. Közép- és Keleteurópa szempontjából döntő jelentőségű, hogy bizonyos területeken a né­pek szétbogozhatatlan össze-visszaságban él­nek egymás között. A probléma megoldása ezen a területen csak úgy képzelhető el, ha az uralkodó többség garantálja a kisebbségek szabad kulturális fejlődését. E téren az első föltétel az iskola és az anya­nyelv használatának szabadsága volna. A je­len pillanatban a helyzet az, hogy több, mint egy millió európai gyermek kénytelen ide­gen nyelven tanulni. A megoldás legegyene- sebb útja az lenne, ha sikerülne a kisebbsé­geket végleg kibékíteni az állammal. Ez azonban csak úgy történhetik meg, ha a népszövetség teljes erkölcsi súlyával a kisebbségek mellé áll. Hogy az anyanyelv jogait nem lehet minde­nütt egyformán gyakorolni, annak egyetlen oka a népszövetség tökéletlen kisebbségi el­járása. A nyilvánosság kizárása miatt a ta­nács tagjai nem hozakodnak elő kisebbségi kérdésekkel, mert akadékoskodásukat az ér­dekelt államok ellenségeskedésnek tekint­hetik. Ezt a nehézséget csupán a népszövetségi kisebbségi eljárás teljes nyilvánossága szüntethetné meg. Elégtelen továbbá az a mód is, amellyel a ta­nács kisebbségi bizottsága a panaszok igaz­ságáról tájékozódik, mivel a panaszos Dem szólhat hozzá az érdekelt kormányok meg­jegyzéseihez. A hármas bizottság nincs ab­ban a helyzetben, hogy meggyőződjék aján­lott rendelkezéseinek betartásáról. Tartha­tatlan továbbá, hogy a hármas bizottság so­hasem tesz jelentést működéséről a tanács­nak és a petíciók általában a bizottságban rekednek. Az emlékirat egy állandó kisebbségi szak­értőbizottság létesítését ajánlja és utal a népszövetség 1922-ben hozott határozatára, amelyben valamennyi tagállam, még azok is, amelyeket nem köt a kisebbségi szer­ződés, ünnepélyesen megígéri, hogy ki­sebbségeinek legalább annyi jogot biztosit, mint amennyit a szerződés előír. Az emlékirat emlékezteti a hármas bizottsá­got, hogy számos olyan államban, amelyet nem köt a kisebbségi szerződés, a kisebbsé­geket rendszeresen denacionalizálják. Éppen ezért a középeurópai államok egy részében az a meggyőződés kristályosodott ki, hogy a kisebbségi szerződések egyoldalú megkötést jelentenek és csak bizonyos államokat köte­leznek. Ez az álláspont általános krizist okoz és aláássa a népszövetség tekintélyét. Ausztria kisebbségi emlékirata Becs, május 8. A Wiener Neuesten Nach­richten jelentése szerint az osztrák kor­mány emlékiratot intéz a népszövetséghez tisztviselőket fel kell segíteni, ez a szükség foko­zottabb mértékben fennforog a mostoha helyzetben lévő nyugdíjasokra. Általános a felfogás, hogy a nyugdíjas ügyet meg kell oldani, sőt az állam presztízse követeli, hogy a nyugdíjasok ügye szűnjön meg már despe- rátus ügyként szerepelni, a kormány még sem in­tézkedik, sőt a képviselőházban s a szenátusban az egyes politikai pártok által, a nyugdijak egysé­gesítése végett hónapok előtt benyújtott törvényja­vaslatok még a kezdeményező bizottságokhoz sem jutottak, hanem elintézetlenül hevernek. A bizonytalan helyzetet tanúsító kapkodások itt minden téren láthatók. A képviselők és a sze­nátus úgyszólván állandóan szünetel s ha néha a törvényhozók a plénumban tárgyalásra össze­gyűlnek, ott az érdemleges munkájuk minimális, ha pedig néha egy kiegészítő javaslatot előterjesz­tenek, arra az illető miniszter többnyire nem vá­laszol. A külföld előtt kevéssé épületesnek mond­ható az a marakodás, amely nyilvánosan folyik Kramár volt miniszterelnök s Benes külügyminisz­ter között állítólag ezért, mert a külügyminiszter a belügyekbe beavatkozik. Nem mindennapos de­fektus az sem, hogy az állam legelső vezetőá’lásai- ban lévő férfiak vádlottakként - bíróság elé ál­líttatnak, amint ez legutóbb a külügyminiszternél s a legfelső bíróság elnökével megtörtént. Az adminisztrációban uralkodó kapkodást alapo­san igazolja az a temérdek sok panasz, mely a leg­felső közigazgatási bírósághoz benyujtátik, ahol az ügyek, ületve panaszok sokaságánál fogva két év szükséges, mire egy ily panasz elintézésre sorra kerül. Ezen hivatása magaslatán álló bíróságnál számtalan esetben mondották ki azt, hogy a oseh- sz'.ovák igazgatásban a hatóság k törvényellenesen határoztak, de előfordult az is, hogy ily esetekben a kormány vonakodott a közigazgatási bíróság ha­tározatát a fél javára végrehajtani. Jelenleg ily eset van napirenden a nyugdíjas bírákat a nyug­dijukban megillető birói pótlék tekintetében, me­lyet a legfelső közigazgatási biróság, az igazság­ügyminisztériumnak törvényellenes határozatával szemben a nyugdíjas bírák javára megá'lapitott, mégis a lefolyt hosszabb idő dacára az igazságügy­minisztérium nem intézkedett a kifizetés tekinte­tében s ezzel kényszeríti a jogosult bírákat ar­ra, hogy most már a rendes biróság előtt a cseh­szlovák államot perbe vonják. Az igazságügymi­nisztériumnak kellene az igazság legfőbb őrének szerepelnie, s most blamirozva lett a közigazgatási biróság részéről, amely bl^mázet ugyancsak a kap­kodó magatartásának tulajdoníthatja. Mindezeket a tényadatokat látva, a nyugodt szemlélők önkéntelenül arra a kérdésre jutnak: Hová fog mindez vezetni? a kisebbségi kérdésben. Ezt az emlékiratot azonnal továbbítják a hármas londoni ki­sebbségi bizottsághoz. Seipel KsiisfsitifüápilySföa Becs, május 8. Az osztrák nemzeti tanács tegnapi ülésén Streruwitz kancellár elmon­dotta programbeszédét, amely mérsékelt hangnemével általános tetszést aratott. A ple­náris ülésen feltűnt, hogy az osztrák parla­mentarizmus eddigi vezetői hiányoztak a te­remből. így nem jelent meg Seipel dr. és Kieuböck dr. sem. Időközben kitűnt, hogy a két politikus egy-egy hónapi szabadságot ka­pott és Seipel Konstantinápolyba és Athénbe utazott, míg Kienböok Dalmáciába ment. A volt kancellár eredetileg Karlsbadba akart utazni, de később mégis a Földközi-tengeri ut mellett döntött. A mexikói kormány i polgár­háború hatásé alatt mégis kiegyezik az egyházzal Mexiko-City, május 8. Portez Gil köztár­sasági elnök egyik nyilatkozatában kifejez­te azt a reményét, hogy a mexikói állam és a katolikus egyház a közeljövőben kiegyez­nek. A mexikói klérus és a kormány meg­bízottai hamarosan konferenciára gyűlnek össze, hogy az ellentéteket kiküszöböljék. A kormány szívesen látná a megegyezést, mert tudja és érzi, hogy az a mexikói nép előnyére és az elkeseredett hangulat leépí­tésére szolgálna. fl ssetafev!!i!ai orvosak egyetemes kongresszuson foglal­nak állást a kormány reform- terveihez Prága, május 8. Az egészségügyi minise térimül, mint ismeretes, beterjesztette a par­lamentnek az orvosi gyakorlatról és az or­vosi kamarákról szóló törvényjavaslatokat. Az orvosi kar két legnagyobb szervezete, a csehszlovák orvosok egyesülete és a német orvosok országos szövetsége egyetemes or­vosi kongresszusit hiv egybe Prágába, hogy az orvosok állást foglaljanak a két törvény- javaslat ügyében. Orvosi körökben ugyanis már most is kifogást emelnek a törvény- javaslatok azon szakaszai ellen, amelyek az orvosokat félhivatalos ténykedéssel és ebből kifolyólag hivatali kötelezettségekkel akar­ják megterhelni. Az orvosok szervezetei me­morandummal fordulnak az egészségügyi minisztériumhoz és az, illetékes fórumokkor,. 3 ESHKHHIPföPOWl H Világhírű "SCHROIL** féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- m ■. — ^H 1 —- ........................­.....................— MDf InVIIiÉ tlS I H neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- SS W íaH || fi szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — KOSICE-KASSA, 1

Next

/
Thumbnails
Contents