Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-05 / 103. (2028.) szám

Vargha Gyula meghalt ( t Budapest, május 4 A hatóig újból végigszántott a magyar érté­keik mezején és egy dús, erős kalászt vágott 1« könyörtelen kaszájává,!. Vargha Gyula meg­halt. Féiszásad esztendeje volt ritka értékű munkása a magyar irodalomnak, hűséges meg­őrzője annak a gyönyörű hagyománymak, mely Arany János szellemét, a legtisztább, a legtö- kÓieteeebb magyar géniuszt ápolta tovább e lá­zasan forrongó éw tehetetlenségében roskadó kodban. A magyar poézis nagy alakjait hozta át szJázadunlkiba Vargha Gyufa, de nem vált epíkoimá- A magyar múltból világított feléje a nemzeti gondolat fáklyája, de világossága a jövőbe is mutatott. Konzervatív volt a szó leg­szebb, legtisztább értelmében, de az uj idök- ben is megtalálta költői zsenijének kiforrott, de mégis uj, friss formáit és nem egyszer a va- tes komor fenségével hirdette, hogy a délibá­bokat hajszoló éra utón a magyar múltba kell visszamenni, hogy a nemzet uj erőt menthes­sen a fekanelkedésTe. , Tudós volt, költő volt- Mindakettő a javá­ból, olyan mértékben egyesítve a szellem és lélek kiét látszólag ki egyemlith e te ti en szélsősé­gét, amelynek alig akadunk párjára a magyar szellem történetében. Mint statisztikus Mássza­kos érfcé&ü munkákkal gyarapította a magyar jogi éa társadalmi tudományt. Mint költő fi­nom, halk, szemérmesen visszahúzódó, a pro­fanáim vulgus elől elrejtőző egyéniség volt. — Mély, bensőséges, igaz érzés fűtötte és mesteri, tökéletes formába öntötte mondanivalóját. Te: hetaége késő napjaira sem apadt el, sőt dusab- bá, színeid)en gazdagabbá, kifejezőbbé, lendü­letesebbé vált. Egy súlyos hivatal és hivatás terhével a vállán, mint a lelkfismeret és a mun­ka megtestesülése, élt, dolgozott alkotott, több mint fél századon át s néhány szabad percét a múzsának szentelte. A költészetben kereste és találta meg élhete beteljesülését. Vargha Gyula szerény, nobilis, finom jellem volt. Akik ismerték, tudták, milyen kincs rej- 1 özük benne és hetvenedik évét töltötte már be Vargha Gyula, amire az Akadémia mint teszte­led tagját nagy jutalmával tüntette ki. Vargha Gyula halála súlyos gyásza az egész magyar saeÖermi életnek. Annyira hozzánőtt egy étet Rajongásával a légszebb tradicóókiat ápoló irodalmi é* költői társaságokhoz, mint az Akadémia, és a KisfaJady Társaság másodel­nöke olyan buzgó, lankadatlan munkát fejtett ki, hogy hiányát nagyon soká fogja érezni a magyar kuSttunk. A- i • «iv; Vargíia Gyuíla 1858. november 4-én született a pestmegyei Káván. Mint jogász lépett be a kiőzp. aftatiszta^ai hivatalba, melynek 1901 .-foen igazgatója lett. 1914.-ben a kereskedelmi un- néBetóriuacixa került államtitkárként, ugyanak­kor Kju«5t város képviselőjévé választotta munkapárti programmal. G volt Kassának a magyar parlamentiben utolsó képviselője. Vá­lasztói előtt mint politikus nem mutatkozhatott be a világháború zűrzavarában, a kerület ügyes-bájos dolgait azonban lelkiismeretesen végezte ed és Kassán számos hívet szerzett. A Kazinczy Társaság meghívására költészetének öröfoszép alkotásait mutatta be egy matiné ke­retében Kassa müértő közönségének. Szemé­lyes, meghitt barátság fűzte Takács Menyhért öt. jászóvári prépost-pre látáshoz s a premont­reiek anyaházának több alkalommal volt szí­vesen látott vendége. Politikai pályáját Tisza István gróf visszalépésekor hagyta abba, ami­kor államtitkári állásáról lemondott. Nagyér- tékü tudományos működése mellett maradan­dó értéket jelentenék költeményei, melyek több kötetben láttak napvilágot. Mint műfor­dító is a legelső sorban állott. Az Akadémiá­nak 1914 óta tiszteletbeli tagja, a Kisfaludi Társaság pedig 1922.-ben másodelnökévé vá­lasztotta meg. Halála előkelő rokonságot borított gyászba, ' elsősorban Szósz Károly v. b. t. t. családját, kinek nővérével élt boldog házasságban. Te- > metése szombat délután négy órakor ment végbe az Akadémia oszlopcsarnokából, ahol az ; Akadémia és a Kisfaludy Társaság nevében Berzeviczy Albert elnök búcsúzott megrendítő szavaikban a magyar kultúra nagy halottjától. Nitsch Hatot kinevezték a «eh$zl9vákiai közgazdasági tanács levelező tagjává I Prága, május 4. A kereskedelemügyi mi- ' niszter Nitsch Andort, a Szepcsség nemzet- • gyűlési képviselőjét, a csehszlovákiai köz- gazdasági tanács levelezötagjáví nevezte ki. A közgazdasági tanács ügyviteli sza­bályzata értelmében a kormány a levelező- tagokat közgazdasági törvényjavaslatok elő­készítésénél tanácskozásra hívja egybe és kikéri szakvéleményüket E kinevezés ré­vén kilátás van legalább arra, hogy a ^Szlo- venszkót és Ruszinszkót érintő, valamint általános jelentőségű nemzetgazdasági tör­vényjavaslatok előkészítésénél a szlovén­ekéi magyarság és németség szakvélemé­nyének is lesz egy hivatott tolmácsolója a közgazdasági tanácsban. C$ páímátéí a konyhaasztalig való hosszú útján egyszer sem érintik kézzel a CERES zsírt ezt a tiszta növényzsírt. Tiszta a nyersanyag, tiszta a gyár, tiszta a készítés módja s így természe­tesen tiszta a csodás CERES nő- vényzsfr is. A CERES nóvényzsír rendkívül kiadós, igen ízletes, kőny- nyen emészthető és sohasem rom­lik. Szavatohan tiszta kőkuszzsír. CERES-NÖVÉNYZSÍR Bemstorff gráf a genfi lefegyverzési bizottság ellen Nem vállalja a felelősséget — Egy újabb nevet­séges határozat — Németország visszavonni Géni, május 4. A lefegyverzési bizott­ság ma délelőtt elfogadta a hadianyag korlátozásáról szóló francia-amerikai ja- vakLatot Ez a javaslat megállapítja, hogy a bizottság kikapcsolta a szolgálatban lé­vő és JoXrakifcáírozott hadianyag egyenes kontSngentáMsának rendszerét és <s úgy­nevezett indirekt korlátozás rendszeré­nek megállapításánál nem tudott egységes álláspontot elfoglalni. Éppen ezért a bi­zottság elhatározta, hogy a hadianyag korlátozásának kérdéséiben kitart a régi rendszer mellett, amely csupán a kiadá­sok publikálását kéri és as egyes orszá­gok jóson belátására bízza a döntésit Ezt a határozatot huszonkét szavazattal Kína és Oroszország szavazata elleniében elfogad­ták. Németorság tartózkodott a szava­zástól. Bemstorff gró! nyilatkozatot olvasott föl a lefegyverzési bizottság mai ülésén. Bemstorff megállapította, hogy a tengeri lefegyverzés kérdésében a bizottság hasz­nos munkát végzett, de a szárazföldi le­fegyverzés vitájában egyetlen lépéssel sean jutott előbbre. Bejelentette, hogy kormánya nem helyesli a bizottság pro­gramját és a maga részéről nem vállalja a felelősséget azért a nevetséges munká­ért, amelyet a bizottság végez. Reméli, hogy csak átmeneti határozatokról var szó ég a* általános lefegyverzési konferen­cia, amelyen minden népnek szabad elha­tározása lesz, nem azonosítja magát az előkészítő bizottság körmönfont, de jelen­téktelen batároBotaőval. BemstórS beszé­détre PoJ&tis válaszolt, kijelentette, hogy a német delegátus szigorú, kritikája legalább is korai Abban azonosítja magát Bemstorffal, hogy a felelősség egyedül azokat terheli, akik beleegyezésüket ad­ták a hozott határozatokhoz. Richter János szenátor és Füssy Kálmán képviseli nyilatkozatai a csehszlovákiai magyarság helyzetéiül egy budapestilapban ■— Elkobozták a Slovákot. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: A Slovák tegnap esti számát az államügyészség Tukáróí irt oikkóc,ek .égj^rijagep. ;.ü. Prága, május 4. A Pesti Hírlap egyik Heg- utóbbi számában érdekes interjú jelent meg a csehszlovákiai magyar nemzeti párt két tö nvényhoziőjáté], Richter János eaeuát őrtől ás Füssy Kálmán neanzetgyüliési képviselő­től, akiket a lap kiküldött munkatársa a paTlameniiben keresetit ÜötL Richter nyilatkozata A magyar újságíró elsősorban. is a cseh­szlovákiai magyarság általán o<s helyzete iránt érdeklődött, amit Richter a kővetkező­képp jellemzett: — A mi helyzetünk rendkívül nehéz és súlyos ás napről-mapxa rosszabb lesz, úgy kulturális, mint gazdasági tekintetben. Hogy az elmuJl't tíz esztendő alatt mit vesztettünk gazdasági és kulturális javainkból, arról tör­vényhozóink parlamenti beszédei tanúskod­nak, amelyek súlyos 'panaszaink kimeríthe­tetlen tárházát alkotják. Pártjaink egyattmökStíése Az újságíró ezután a magyarság két párt­jának együttműködésiéről kérdezősködött. — Az első kérdésre adott válaszomat folytatom, amikor erre a kérdésre felelek — folytatta nyilatkozatát Ridhter szenátor. — A miég megmaradt kulturális, gazdasági és nemzeti javaink birtokállományának megtartása és a további pusztulástól való megvédése álltja számunkra azt a kategori­kus imperatívuszt, hogy a bét magyar párt mindenkor és mind eu- h#» ha/to{d|o«. Á magyar nemzeti párt egyébként mindig azon az állásponton volt és azt ma is tartja, hogy a két pártnak együtt kell mennie, még pedig elsősorban a választásoknál. Ez egyébként minden szJovenezkőá és ruszinsz- kői józanul gondolkodó, talpig magyarnak a leghőbb vágya, követelése. A® együttműködés különösen aktuális most, hogy Szlovenszkőban egyes körök a centra­lizmus ellen a szlovák front megteremtésén dolgoznak, ami a Szlcvenszkó lakosságának ogyharmadrészét kitevő magyarság nélkül sohasem les® élet- és akcióképes. A népszövetséghez és a német kisebbséghez valló viszony — Midőn hangsúlyozom, hogy teljesen pri­vát véleményemet nyilvánítom, kijelentem, hogy hitem teljesen megrendült minden nem­zetközi fórumban. Az elmúlt tíz esztendő ke­serű tapasztalatai után nem sokat várok a nemzetközi intézményektől. Istenen kívül csak a mi magyar népünk szívósságában és ellenállóképességében bí­zunk. A szenátor végül a kisebbségi front gondola­tával kapcsolatosan a magyar és a német ki­sebbség viszonyáról a következőket mondta: — Miután mindkét nemzet a kisebbségi sors keserű kenyerét eszi, természetes, hogy az egyöntetű állásfoglalás elképzelhető, azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a nagy különbséget, mely annak a történeti ténynek a következménye, hogy a németek a ma ural­kodó nemzettel, a csehekkel évezred óta egy áilajoiközQsa^ben élnek, egymáshoz szoktak, Jl , ,„1- H ||—,..ITTI|- TTTT —p—ar//ir«r.: -:!rX2»^ U ;.-TOWn» Alnpitiatott 1796 évben Ben Lajos idő MM Banská-Bystrica Készítés síállit: síremlékeket, minden köriemben. Bútor- márvány lapokat. Márvány kapcsoló táblákat, M árván y csillárokat. Iparművészeti munkákat, stb. míg mi, magyarok, megkérdezésen! kerültünk az uj államalakulatba. nélkül Ftissy nyüaHtszata A Pesti Hírlap munkatársa a csehszlová­kiai magyar kisgazda társadalom helyzete fe­lől érdeklődött Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőnél. — A Csehszlovákiában rekedt magyarság legfontosabb neinzetfentartó csoportja mondta Füssy Kálmán — éppen a mezőgazda­sággal és földműveléssel foglalkozó nép. Nem kívánok részletesebben rámutatni a súlyos ad éteritekre, mert ellenfeleink azt állítják, hogy a cseh és szlovák gazda is ugyanilyen adóterhek alatt nyög, mint a magyar földmi- ves. Ha ezt el is fogadjuk igaznak, úgy találunk bő-ven olyan intézkedéseket, ame­lyek kiváltképpen a magyar földmivestár- saddlom ellen irányulnak. Gondoljunk csak a földreform végrehajtásá­ra. ame'ynek egyesek, így Benes által is a legnagyobb nyilvánosság előtt beismert célja — közismert. A magyar gazda pénzbeli se­gítségről még csak nem is álmodhat. Az árvíz­zel, jégesővel sújtott magyar gazda hiába kér segítséget, hiába indítványozzuk a parlament­ben is az elemi károk részleges megtérítését, csak vállvonogatást találunk mindenütt. Még az állattenyésztésnél is a nemzeti felfogás az irányadói A közelmúltban tartattak a járá­sokban a tenyészállatválogatások. Hiába ve­zetett elő a magyar gazda akármilyen szép bikát, ment, nem volt kegyelem állatja szá­mára. A parlamenti interpelláció hiábavaló. Viszonyainkra legjellemzőbb, hogy a kisal­földi acélos búza mindig 8—10 koronával olcsóbb, mint a hasonlíthatatlanul gyen­gébb minőségű cseh- és morvaországi búza. De ugyanilyen súlyos helyzetben van a ma­gyar kisiparos és az agyontámogatott cseh ipar gyilkos versenyével tönkretett magyar gyáripar űs. EgyOttmgikötiés szQkségessége A két párt együttműködésének szükséges­ségéről a képviselő többek között a következő­ket mondotta: — Amióta a csehszlovákiai magyarság le­szakadt az anyaállam testétől, azóta mindig meg varrnak a törekvések a magyarság poli­tikai egységesítésére. Ezek a törekvések két­félék: az egyik nézet egységes magyar pártot, a másik nézet a két párt között szoros együtt­működést követel. Mindegyik nézetnek meg­vannak a híved s mindezek mellet és ellen az évek hosszú sorát lehet felhozni, azonban egy dolog kétségtelen, hogy a magyarságnak éppen a politikai élet leg­főbb megnyilránitósánál, a választásoknál egynek kell lennie. a magyarság feé? veszedelme A magyarság nemzeti politikai értékeit az egyik oldalon a ikommun izmms fenygeti, melynek karjaiba kergetik a földreformmal földönfutóvá tett mezőgazdasági munkásokat, a másik oldalon a pénzzel és földdel lelkeket vásárló cseh agrárpárt igyekszik megbontani sorainkat. Ez ellen a kettős veszély ellen csa­kis oly módon vagyunk képesek hathatósan védekezni, Ka egy közős frontot állítunk el­lenfeleinkkel szemben. A magyar nemzeti párt s elődje, az országos magyar kisgazda- párt a közös front érdekében nemcsak be­szélt, hanem cselekedett, dolgozott is, — fe­jezte be nyilatkozatát Füssy — és ez ma is politikai hiszekegyének az első ágazata. Érsekújvár küldöttsége Prágaiján Érsekújvár, május 4. (Saját tudósító ni tói.) Vasárnap éjjel indul Érsekújvárról Prágába az a küldöttség, amely a város legfontosabb füg­gőiben levő ügyeiben interveniálni fog a kor­mánynál. A küldöttség tagjai a következők lesznek: Eolota János dr. városbiró; Bláha Ká­roly h. városbiró, Vollay Elemér szenátor. Tur- chányi Imre dr. ügyvéd, Biaskovics István dr. ügyvéd, Sohwitzer Rudolf földbirtokos, továb­bá mint szakreferensek: Guth Jenő dr. városi főügyész és Gombos Ferenc városi főmérnök. A küldöttség a törvényszék, az államosított gimnázium likvidálása és a tanárok átvétele, az anyaiad erdő megvétele, a legelők kiosztása, a Stefánik-ucca csatornázása, valamint az állo­más előtti gödör rendbehozása, az Érsekújvár és Negyed közötti állami országút kiépítése és a pénzügyi palota építése tárgyában fog inter­veniálni. Mindezek a kérdések úgyszólván sorsdöntőéi* it város fej'lődéso szempontjából. A küldöttség az igazságügyi, az iskolaügyi, a földművelés­ügyi, a vasutügyi és a pénzügy i)mii -ztériumo- kát fogja fölkeresni. Mg mgn» 5, Taaárrap.

Next

/
Thumbnails
Contents