Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-29 / 121. (2046.) szám

1329 május 29, szerda. 7 KnRYTNÍfA 850 m. t «. f. **■ ^ ** * 1 lllv rX (a szlovák Karlabad) Ivókúra, természetes szénsavas fürdők, hideyviz- kara, magaslati klíma, moor Kérje mindenütt a kiváló korytnicai ásványvizet — Kiskáté-ünnepély Losoncon. Tudósítónk jelen/ti: A losonci ág. h. ev. egyházközség vasárnap templomi ünnepélyt tartott Luther Márton Kis Kátéjának 400 éves jubileuma al­kalmaiból. Az ünnepély gerincét a Kis Káté teljes szövege alkotta, amit 25 diák mondott el. A Káté egyes részei között szavalatok, énekkarok s előadások voltak. Jgan nagy hatással szavaltak: Tarjányi Lenke, az Ev. Leánykor tagja, Székács Vera és Nemecz Miklós gimn. és Wolí Márta polg. isk. tanuló, Polónyi Pál iparossegéd és Korim József iparostanonc. Az ünnepély sikerét nagyban emelték a Benyik Béla kántor tani tó által be­tanított s vezetett karok: Gyermekkar, Leánykar,, az Egyházi Énekkar vegyes- és férfikara. Az ünnepély kezdetén Kuszy Emil lelkész tartott előadást a Kis Káté keletkezé­séről, az ünnepély végén pedig Varga Sán- lor káplán a Kis Káté gyümölcseiről. Az ünnepély iránt oly nagy érdeklődés nyilvá­nult meg, hogy sokan kiszorultak a temp­lomból. A közönség a műsor minden számát feszült figyelemmel kisórte. A templomi ün­nepély egész lefolyása nagy hatást gyakorolt i közönségre. — Tízéves találkozó. Felkérem azon volt nsztálytársaimat, akik az 1918—19. tanéviben i beregszászi főgimnáziumban érettségiztek, íogy az összejövetel előkészítése végett oi- xrüket velem közöljék. Ságh Sándor dr., fog- >rvos, Beregszász, Podk. Rius. — Eleven fáíklya. Rumíburgfból jelentik: Jraeuer Ferenc lakatosimester felesége va- árnap délben az ebéd készítése köziben a űzhety (körül forgolódott. A tűzhelyből kii- saipó iláng ruhájába kapott s az asszony angolé ruhában rohant ki az udvarra. A se­gítség későn érkezett s a szerencsétlenül árt aészony, akit kórházba szállítottak, még íz éjszaka belehalt égési sebeibe. xx Nagyságos Asszony! Ha Pozsonyba jön, >k vet len tekintse meg a Wertheimer T®stvé- ek (Lőrinckapu-ucca 2 és Halászkapu-ucoa 7) l ivat áruháza kirakatát, ahol a legújabb tava­im szövet- és selyemujdonságok és francia :tilönlegességek nagy választékiban jutányos iraik mellett vásárolhatók. Minden csütörtö­kön nagy maradékvásár. Aki e hirdetésre hi- atkozik, 5 százalék engedményt kap. — Cserkészest Beregszászon. A beregszá- zi Bagoly-cserkészcsapat a Kadimah csérké­zéivé! karöltve a kereskedők székházában ólsikerült műsoros estélyt rendezett. A meg­nyitó beszédet Szerényi Ferdinánd dr. tanár, serkészfőparancsnok mondotta, majd Zsur- cy József cserkészparancsnok, nagyparádi elkész, két költeményt szavalt nagy hatás­ai. A most megszervezett cserkészénekkar énekszámokat adott elő Szűcs György refor- nátus orgonista szakavatott vezetése alatt, frenetikus sikert aratott Polgár Géza zene- arár müsorszáma, éppúgy, mint Rothman diklós hegedűszólója és Szerényi Baby bril­iáns technikával előadott zongoraszáma. A nükedvelő együttes két egyfelvonásos vig- áték előadásával nyújtott a szépszámú kö- önségnek pompás szórakozást. Ezen az esté­yen szerepelt először a nyilvánosság előtt a nagyar cserkészcsapat „tiüzoltdőrse", amely írszolgálatot teljesíteti HALTENBERGER Gyártelepek: Indapest - KoSice - PieStanv PEST - TISZTIT - NOS Központi üzem címe: ialtenberger Festögyár, KoSice-2 — Ne játszál a talált tölténnyel! Nagyta- oolcsányi tudósítónk jelenti: Könnyen vég­letessé válható szerencsétlenség történt a lapokban Felsőkereskény község határában. A. mezőn néhány gyerek libaőrzés közben sgy katonai robbanótöltényt talált, mellyel játszani kezdtek. Kopal Vince 12 éves kisfiú felkapta a töltényt és egy kőhöz csapta. A következő pillanatban a töltény felrobbant és leszakította a gyerek kezeléjét és súlyos sérüléseket okozott az arcán. Beszállították a kórházba. Állapota súlyos, de nem életve­szélyes. — Tüzomkán a szélorkánban. Nagysurány­ból irja tudósítónk: Tegnap délután tűz ütött ki Veres István nagykéri gazda házában. A lángok pillanatok alatt elborították a házat é3 a nagy szélben átcsaptak a szomszédos házakra is. Kazán Júlia, Csery Urbán ven­déglős és Chudo József kereskedő szenved­tek jelentékeny tűzkárt. A tűz továbbterje­dését csak megfeszített munkával sikerült megakadályozni. A tüzokozta kár nagy, mely azonban megtérül biztosítás révén. Ezideig nem lehetett megállapítani, hogy mily mó­don keletkezett a tűz, mely az egész uccasort elpusztítással fenyegette. — Kiskér község­ben a vörös kakas Pintér Pál kisgazda házá­ra szállott fel. A lángok, percek alatt elpusz­tították a házat. A tűz tovább terjedt és több szomszédos házat kikezdett. A jelek szerint bosszúból elkövetett gyújtogatás történt, melynek tettesét keresi a csendőrség. Kilenc és lél koronás állampolgársági illet ék-tart ozás fejében dobraütötték egy komáromi kereskedő üzletét A kereskedő vagyona nagyrészét pénzzé tette és Magyar­országra szökött Komárom, május 28. (Saját tudósítónktól.) Komáromban hétfőn általános feltűnést keltett egy árverés, ame­lyet Marcsa József itteni füszerkereskedő bolt­jában és lakásában hajtottak végre. Marcsa József, aki jómódú ember hírében állott, pünkösdvasárnap óta eltűnt Komáromból és — mint beszélik, — Aranyosnál csónak­kal Magyarországba szökött. Marcsa szökésének érdekes háttere van. Évek­kel ezelőtt egy visszament háseladási üzlettel kapcso­latban Marcsa ellen a komáromi állam- ügyészség vádiratot adott, azonban a vádtanács elutasítása folytán sze­rencsésen elkerülte a bírói Ítéletet. Ebben az ügyben felebbezés folytán a legfelső bíróság most, junius 5-én fog dönteni és noha Marcsa valószínűleg nem emiatt szökött át Magyar- országra, lehet, hogy ez a körülmény is hoz­zájárult a szökési szándéknak kiviteléhez. A hétfői árverést Marcsa József ingóságai ellen az állampolgársági illeték megnem- fizetése miatt rendelték el. Marcsa József ugyanis a lex Dérer alapján megfolyamodta a csehszlovák állampolgársá­got és a belügyminisztérium tízezer korona illeté­ket rótt Marosára az állampolgársági bi­zonyítványért Marcsa ötszáz koronát fizetett és egyúttal kérte az illeték leszállítását. A jegyzői hivatal és a járási hivatal javasolta is az összeg csökkentését, azonban a belügyminisztérium ragaszkodott a tízezer koronás összeghez, amely be nem fizetés esetei végrehajtandó nála. Mielőtt ez a minisztériumi utasítás le­érkezett volna Komáromba, Marcsa több mint kétszázezer koronáért el­adta a házát, de az érte kapott pénzből sem fizette ki a hátralékos 9500 koronát. Megmaradt tehát még Marosának az üzlete, amelyben végrehajtás folytán lefoglalták az illeték fe­dezésére megfelelő árut. Marcsa erre kétségbeesetten kétszer táviratozott a belüevminisztérium- ba, kérve az illeték összegének leszállítását és a végrehajtás felfüggesztését. Táviratára a belügyminisztérium azzal felelt, hogy postafordultával kért választ a komáro­mi jegyzői hivataltól a Marcsa-ügyben és a végrehajtást egyelőre felfüggesztette. Mar­csa erre a már egyszer lefoglalt árunak leg- nagyobbrészét eladta s pünkösdvasárnapján megszökött Csehszlovákiából azzal az elha­tározással, hogy nem reflektál többé a cseh­szlovák Állampolgárságra. Marcsa végleg elintézettnek vélte ezt az ügyet, remélve, hogy mindent megmentett, ami menthető volt. Hétfőn délelőtt a városi végrehajtó közegek megjelentek Marcsa lecsukott üzlethelyisége előtt, amit kinyittattak és az állami kincstár javára megejtették az árverést. Az árverés következtében Marcsa alapjában véve tízezer koronánál nagyobb összeggel is megkárosodott, mert sok ingósága jóval érté­ken alul került dobra. Marcsa egyelőre Győr­ben tartózkodik és ott akar letelepedni. SZIDHÁZ-KönYVKULTURA ....— gj 1LJ1Ü ILIgMgmgi ra UMHWMaBBt A Cseh Nemzeti Színház parádés szereposztásban hozza ki Molnár Ferenc — Beszélgetés Hilar dr, főrendezővel — A prágai Cseh Nemzeti Színház köztudo­más szerint már hosszabb idő óta nem ikta­tott műsorába magyar darabot, Csehszlová­kia legelőkelőbb állami színpada feltűnően hosszú ideig zárva volt magyar szerző elől, noha ugyanakkor Európa-szerte játszottak a nemzetközi piacokon is jómárkáju magyar darabokat. A Cseh Nemzeti Színház prózai együttesének élén pedig az a Hilar dr. áll, aki jól ismeri a magyar színpadi irodalmat, s aki régebben, mint a weinbergi városi színház igazgatója, számos magyar darabot vett fel műsorába és ezek közül jónéhányat személyesen rendezett. Hilar dr.-t a nemzeti színház ^zinpadán találtuk és minden kertelés nélkül megkér­deztük tőle, mi az oka annak, hogy a leg­első cseh színház elzárkózik a magyar da­rabok elől? Hilar dr. nem jött zavarba a váratlan kér­déstől, hanem a következőkben magyarázta a helyzetet: — A Nemzeti Színház kulturális és nem politikai intézmény, már ez a tény is kizárja azt a feltevést, hogy politikai okokból elzár­kóztunk volna a miagyar szerzők darabjai elől. A háború előtt számos magyar darab szerepelt a repertoárunkon, de az is tény, hogy volt egy időszak, amikor a cseh—ma­gyar viszony annyira feszült volt, hogy nem volt egészen opportunus dolog magyar szer­zőt szerepeltetni. Ebben az időben Buda­pesten sem játszottak cseh szerzőtől semmit s cseh darabok Pesten még ma is csak el­enyészően kis számban és csak magánszín­házakban szerepelnek. A mi magánszínhá­zaink állandóan játszák a magyar vígjátéko­kat, melyek közül nem egynek általános si­kere volt Prágában. — Én magam őszinte tisztelője vagyok a magyar színpadi irodalomnak. Különösen ama modern vígjátékok nyerték meg tetszé­semet, melyek az utóbbi időben egészen meglepő mennyiségben kerültek el a kül­földre. Igen sikerűiteknek tartom Molnár Ferenc, Szenes Béla és Fodor László úgy­nevezett konverzációs vigjátékait, de igen sokra becsülöm a régiek közül például Her- czeg Ferencet, kinek Kék rókáját nagyon szívesen látnám cseh színpadon és kinek Bizánc cimü drámáját a Nemzeti Színház már régen be akarta mutatni. A Bizánc cseh nyelvű bemutatója érdekében nem sokkal a pesti bemutató után folytak hosszadalmas tárgyalások s a bemutató váratlanul közbe­jött akadályok miatt hcáasztódőtt el és végül el is maradt. t —• A Nemzeti Sziniház hosszú ideig műso­ron tartotta Madách Imre klasszikus alkotá­sát, az Ember tragédiáját és újabban ismét igyekezett néhány olyan magyar darabot megszerezni, melyek méltóan képviselhet­nék a jelenlegi magyar színpadi irodalom legjobb alkotásait. Elsősorban Molnár Fe- rencre gondoltunk, aki az utóbbi időben a „Játék a katstélyban“ cimü vígjátékéval aratott nagy sikert. Ezt a vígjátékot nem tudtuk megszerezni, mert egy cseh magán- színház megelőzött bennünket, éppen úgy, mint ahogyan megelőzött a Burián-szinház Fodor László európai sikerű vigjátéka, a Templom egere esetében. Végül is sikerült lekötnünk Molnár Ferenc legújabb vigjáté- kát, az Olympiát. — Az uj Molnár-vigjátékot ebben a sze­zonban már aligha fogjuk kihozni, hanem gondos előkészítés után szeptember végén, vagy október elején mutatjuk be. A darab tipikusan Molnár-vigjáték és minden bi­zonnyal tetszeni fog a közönségünknek. Az Olympiát elsőrendű szereposztásban fogjuk kihozni. A címszerepet Krombauerová, a prózai együttes egyik legkiválóbb tagja ég a férfi főszerepet, Kovács huszárkapitányt, az ugyancsak nagytehetségü és általánosan kedvelt Rubik játsza. — A darabot természetesen doktor ur rendezi? — vetettem közbe. — Igen — válaszolta Hilar főrendező — én rendezem. Molnár valahogyan szívügyem. A háború előtt, mint a prágai weinbergi színház igazgatója, az ördögöt, a Liliomot és a Testőrt játszattam Molnártól. Mind a há­rom darabot magam rendeztem; sőt a Testőr cseh fordítását is én végeztem. t. 1. (*) Százötven balett-táncosnő kéregét az uccán. Jelentettük már, hogy Klein igazgató, aki Magde- burgban megnyitotta az Ötezrek színházát, a pénz­tári bevétellel első este megszökött. Az igazgató százötven balettgörl és tiz magánszereplőt szer­ződtetett Berlinből. Mikor az igazgató megszökött, nagy riadalom keletkezett, a társulat tagjai napok óta nem kaptak egy fillért sjjm és a százötven ba- lettgörlnek még annyi pénze sem volt, hogy viez- szautazhattak volna Berlinbe. A leányok olyan kétségbeesett helyzetben voltak, hogy fényes nap­pal az uccán kéregettek azzal, hogy már napok óta nem ettek. A szinészszövetség megbízottat küldött Magdeburgba, hogy vizsgálják meg az ügyet. (*) Az első francia boszélőfilm. Piere Wolff, a Titok hírneves szerzője irja az első francia beszé­lőfilm szövegét, amelynek „Az uccaj, énekes1' lesz a címe. (*) Anday Piroska sikere Londonban. A bécsi Operaház világhírű magyar énekesnője London­ban a Convent Garden-ben vendégszerepeit. Az egész angol sajtó nagy elismeréssel irt róla. An­day Piroska a vendégszereplés befejeztével Pá- risba utazott, ahol több hangversenyt adott. Páris után Argentínába megy a milánói Scala társula­tával. Jövőre megint Londonban fog vendégszere­pelni. (*) Egy berlini irodalmi folyóirat Móricz Zsig­mondiéi. A Literariscbe Welt cimü előkelő berli­ni folyóirat munkatársa beszélgetést folytatott Móricz Zsigmonddal, aki többek között a követ­kezőket mondotta: „Mivel ön csak könyveim egy kis részét ismeri, nem ismerhet másképp, mint a magyar paraszt Írójaként. Én nemcsak a parasz­tot akarom leírni, hanem meg akarom rajzolni az összes magyar társadalmi köröket, a kis polgárt és a középosztályt egyaránt. Könyveimben meg­rajzolom a kisgazdát, a hivatalnokot, szóval mindazt, ami magyar földön él és lélekzik, mert mindez nagyon érdekel engem. Minden könyve­met fényszórónak képzelem, amelynek az a fel­adata, hogy egyes területeket bevilágítson. Ezen­felül történelmi regényeket is írtam, de sajnos, a külföld nem ismeri Magyarország történelmét. Azok, akik én előttem Írtak Magyarországról és a népről, nem látták meg a valóságot. Nálunk mindig írtak paraszt regényeket, de a parasztot ideális és szentimentális színekben tüntették fel. Ezekben a regényekben a parasztnak nem volt szaga. Én meg akarom őt mutatni a maga egész erejében, de minden hibájával együtt. Nem va­gyok atelier festő, a szabadban festek. Gyűlölöm a frázist, különösen a hazafias frázisokat. Nem vagyok próféta, nem vagyok filozófus, nem vagyok szónok: író vagyok és nem akarok más lenni. Az utóbbi időben sokat Írok a színház számára". — Azután Móricz Ady Endréről beszélt mint a legnagyobb magyar lírikusról, aki vele együtt jött fel a vidékről Budapestre és legjobb barátai közé tartozott. Beszélt a fiatalságról és arról, hogy gyűlölte a tanárokat és ettől a gyűlölettől még ma sem tud szabadulni. Szeretne egy évig Berlinben élni, hogy egyszer a magyar problémát távlatból figyelhesse és hogy belekapcsolhassa a nyugat­európai problémákba. (*) A hangos film Berlinben. A németországi filmrendezők szövetsége a minap érdekes gyűlést tartott. Napirenden a „Hangos film" szerepelt. Mindenekelőtt Lupu Pick utalt az Éneklő bolond cimü hangos film rendkívüli sikerére. Aztán Fritz Lüsöben dr. magyarázta a különböző hangos szer- kezelek lényegét. Utalt arra is, hogy ha három­ezer mozit felszerelnek megszólaltató készülékek­kel, ez ma 300 millió korona beruházást jelent. Ma­ga részéről helyesebbnek tartja, ha a hangot kü­lön rögzítik le és külön a képeket. Az egyidejü- sités utólag végezhető. Oscar Erdmann dr. az esztétika és technika problémájáról értekezett, a robusztusabb szemapparátust állította szembe a fül differenciált voltával. Közben az elnökség fog­lalkozott a kérdésekkel, amelyeket a hallgatóság sorából írásban nyújtottak be. Ily kérdések vol­tak: „Hány felvevőkészülék van Németország­ban?" Felelet: Ez a szám több rendszerre oszlik meg. „Mennyi idő alatt lehet egy műtermet han­gos felvételekre átalakítani, illetve f^léniteni?" Felelet: Hat hónap. A költség közel 18 millió ko­rona. „Mennyi időt vesz igénybe az egyidejiisi- tés?" Felelet: Egv és hat heti idő között. „Hogyan kell a hangerősséget szabályozni, ha pl. egy sze­mély az előtérben beszél valakivel, aki a háttér­ben van?" Felelet: Fzen a problémán Ameriká­ban is rágódnak. (*) Amerikában élő magyar műrészek szervez­kedése. A háborút követő gazdasági válság szá­mos kiváló magyar művészt juttatott abba a kény­szerű helyzetbe, hogy Magyarországot elhagyva külföldön igyekezzék megélhetést keresni. Ez a mü vészvándor lás már a háború előtt vette kezde­tét és akkor jórészben a tengerentúlra utaztak a magyar művészek, ahol meglehetős izoláltságban éltek. Ez a különállás gyakran éreztette rossz ha­tását, úgy erkölcsileg, mint anyagi téren és igy érlelődött meg a gondolat, hogy az Amerikába szakadt művészek szövetségbe tömörüljenek. A szövetség most létrejött, de egyelőre csak egy kép­zőművészeti osztály alakult meg, amely nagyobb arányú kiállítások rendezésével, hangversenyek, müvészesték tartásával fog bekapcsolódni Ame­rika kulturéletébe. (*) Kis művészeti hírek. Mary hercegnő, az angol király leánya, a minap jelen volt egy kis d'iák- filmelőadáson. Háromezer gy*. ek gyönyörködött az oktató filmekben, amelyek a Dzsungel életről szóltak. A hercegnő véleménye szerint ezeket a gyerekelőadásokat rendszeresíteni kellene. — Po- la Negri újságíróknak azt mondotta, hogy nem fog többet filmezni. Lengyelországban két árvaházat tart fenn és az árva gyermekeknek fogja szentelni életét. Még egy utolsó filmben, amelyet Angliában fognak készíteni, eljátsza saját élettörténetét. — Pick német rendező Marseilleben Napoleon-felvé- teleket készit. AZ IVÁN-TÁRSULAT HETI MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Szerda: A bolygó zsidó. Csütörtök délután: Az utolsó verebélyi leány. este: A bolygó zsidó. Péntek: Trüby. Szombat: A csikágói hercegnő. Operett. Vasárnap d. u.: A bolygó zsidó. este: A csikágói hercegnő. Hétfő: A tábornok. (Bucsuelőadás.) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Majjus 28—30-ig: \ Redoute: A nürnbergi mesterek. Átlón ■ Pajtásházasság Tátra: Cárevics. Elité: A vörös kör. Metropol: Harry Piel.

Next

/
Thumbnails
Contents