Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-29 / 121. (2046.) szám
WB$ mdftna 21, weirdl*. <PRKGA!-MA.tiÉSR*^miMt 5 KwtfuBWj május 28. (Kassai OTeAe&ZflffeögÖiik telefon jelentés e.) A szapsii eigánybünper mai tárgyalátónak legjalentűseíbb eseménye, ®»g7 • btrósátí *&wafáUe Kónya Aladár vádlott (Ba^B(bdlánr»lrelye»éeét Kónya a tftdővész utolsó etfdiumffb&n van és már eddig fa alig vánaaorgott, tegnap délután pedig olyannyira rosszul lett, hogy ate ügyész utasítására az állami kórházba szállították. Az ő ügyét a többiekétől (különválasztva fogja tárgyalni a bíróság. Az orgazdasággal vádolt Csemer Eszter és Johanna ügyében a yédők szintén kérték a szabadlábrakelye- zést, de a biróság ennek nem tett eleget. A mai tárgyaláson Ondercsó Lajos eperjesi kisdiák meggyilkolásának ügye volt soron. Elsőnek Zsiga Józsefet hallgatták ki, aki fakadja a gyflfcofeWígWata vtalló réeatréteft és idjeleniti, hogynem is volt Eperjesen. Elnök: De hiszen a többiek mind azt mondják, hogy olt voltál. Zsiga József: Ha ezek azt mondják, sikkor vezessenek engem is oda. Elnök: Talán kirándulni szeretnél? Én csak azt viszem ki magammal, aki beismerő waikunást tesz és a helyszínén további felvi- Iftgositást tód adni. f Ot borona otven fillérért... Az elnök ezután Zsiga Józséf elé tárja eddigi beismerő vallomásait, amelyek szerint Fi Eke vezette Ja cigánybajul áá, Rybár Pál ütötte fejbej a kisfiút és 6 a gyilkosság után 5 korona 50 fillér^ kapott Zsiga József megjegyzi, hogy a vizsgálóbíró a csendőrökkel fenyegette meg ós ezért tett beismerő vallomást Elnök: Mi érdeke volt a vizsgálóbírónak, hogy te bevallj mindent? Zsiga József: Hiszen a vizsgálóbíró ur is vádlott. Erre a megjegyzésre halk nevetés támadt a teremben, mire Zsiga kijavítja magát azzal, hogy nem vádlottat, hanem vádlót akart mondani. Ezután Zsiga Imre került sorra, ö is tagad mindent. Az elnök felolvassa beismerő vallomásait, amelyekben többek között az is benne van, hogy a gyilkosság után 5 korona 50 fillért kapott. Azt nem tudta a vizsgálóbíró előtt megmondani, hogy ki ölte meg a Ikie diákot, mert ő már csak a holttestét látta. Zsiga Imre: Kérem, én nem tudok semmit. Elnök: Miért tagadtok, hiszen ezzel csalk sülyo sbitjátok h elyze teteket. Nézzétek meg Filke Janó Gyulát és Gruló Barnabást ők meg fogják úszni kisebb büntetéssel, mert mindent töredelmesen beismernek. Zsiga Imrét szembesítik Fiike Janó Gyulával, aki azt állítja, hogy Zsiga Imre is ott volt a kis diák (meggyilkolásánál, Zsiga azonban továbbra is változatlanul tagad. A néma vád Ekkor váratlanul fölugrik a vádlottjaik padjáról Rybár Béla sőíofcnéma* áki az arcmosdulatokból és a szájmozgásból látta, hogy Zsigja Imre taA madridi népszövetségi tanács előkészületei Tartó, május 28. A1 lengyel népszövetségi delegáció Zaleski elnökletével már pénteken elindul Varsóból. A delegáció tagjai között lesz Lengyelország állandó genfi képviselője, Sokai, azután a külügyminisztérium nép- szövetségi osztályának vezetője, Tarnowski gróf és Lengyelország berlini követe, Kno'll. Zaleski -miniszterelnök néhány napot Parisban fog tölteni. A lengyel kormányhoz közelálló Kurier Poranny a madridi tanácsülés kilátásairól Írva megállapítja, hogy azoknak kimenetele jórészt attól függ, vájjon Chamberlain, mint a választási harc győztese jelenik-e meg, vagy pedig bucsulátogatást tesz a népszövetségi tanácsban. Budapest, május 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Valiké külügyminiszter a népszövetségi tanács madridi ülésezésével kapcsolatban a 8 Órai Újságban a .következő nyilatkozatot tette: Én nem utazom iki Madridba és a miniszterelnök utazása sincs még véglegesen megállapítva. Valószínű, hogy Bethlen István gróf Madridba megy, ide hogy mikor utazik, az a költségvetési vita alakulásától függ. gad. Ariíikuláttan bongjon möndjai, valamint jeleikkel is mutatja, hogy Zsiga Imre igenis ott volt a gyilkosságnál Csiszár Gyula szintén tagadja a gyilkosságban való részt vételét 24 órás sotétzárka! Az elnök felolvassa Csiszár Gyulának a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, amelyben azt is elmondja, hogy a gyilkosságban tizen- ketten vettek részt és a gyilkosság után 10 koronát kapott. Csiszár: Ez nem igaz. Elnök: Szóval a vizsgálóbíró hamis adatokat vett jegyzőkönyvbe. Csiszár: Úgy van. ö más dolgokat is meghamisított. Az elnök ezért a megjegyzésért Csiszár Gyulát 24 órai szigorított, sötét zárkával sújtja. Csiszár: Bánom is én. Rybár Rudolf, Pécsi Dezső és Csemer András szintén tagadják, hogy részt vettek volna a gyilkoságban. A tüdővész utolsó stádiumában .., Az elnök ezután Kónya Aladárt szólítja elő. Ekkor az ügyész bejelenti, hogy Kónya tegnap rosszullett és ezért a kórházba küldötte. Kéri az elnököt, hogy Kónya ügyét válasszák el és azt külön tárgyalják le. Fülöp dr. védő kéri Kónya Aladár azonnali szabadlábrahelyezésót, minthogy védencének állapota annyira rosszabodött, hogy szökésétől nem kell tartani. A biróság rövid megbeszélés után úgy dönt, hogy elrendeli a vádlott szabadlábrahelyezésót és hozzájárul ahhoz, hogy Kónya Aladárt raa- gánápolásba vegyék. A biróság Kónya ügyét elkülöníti és azt külön fogja tárgyalni. A cellatársak vallomása Ezután Timnicsi Dánielt hallgatta ki tanúképpen a biróság. A tanú lopás miatt van elitélve és börtönbüntetését a kassai fogházban tölti. Timnics elmondja, hogy egy alkalommal a fogházban, séta közben Fiike Sándor oda súgta Rybár Pálnak: „Nehogy elárulj, hogy az órát én vettem magamhoz/4 (Az eperjesi kis diák órájáról van szó.) Gáspár Sándor cigány, aki jelenleg szintén vizsgálati fogságban ül, megerősíti Timnicsi vallomását és azt mondja, hogy ő is hallotta ezt a kijelentést. Fiike Sándor ós Rybár Pál a szembesítés során tagadnak. Ezután Korpa cigány tanúvallomása következett, aki egy cellában volt Rybár Rudolffal és akinek Rybár azt mondotta, hogyha kiszabadul, úgy megveri a fogházigazgatót, hogy három hónapig beteg lesz. Azt is mondotta még, hogy egy parasztot megölni nem bűn. Rybár Rudolf a szembesítés során tagadja. ezt. A stószi helyszíni szemle eredménye Az elnök tiz nercnyi szünetet rendel el. Szünet után az elnök felolvassa a tegnapi, stószi helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv szerint Rybár Béla siketnéma határozott lépésekkel ment arra a helyre, ahol Imlingct leütötték. Gruló Barnabás és Fiike Janó Gyula szerint öten vettek részt Imling meggyilkolásában és pedig Fiike Sándor, Fiike Janó Gyula, Rybár Pál, az időközben meghalt Horvát József, és az időközben ugyancsak meghalt Dancsó József. A jegyzőkönyv felolvasása után a siketnéma Rybár Béla rámutat Fiike Sándorra és artikulátlan hangon mondja-mutatja, hogy ő a gyilkos. Az elnök behozatja a stószi gyilkosságnál használt baltát éts megkérdezi Rybár Béláitól, hogy ez a balta volt-e az, amellyé! Ianlinget megölték. Ryíbár azt feleli, hogy igen, ez volt. Elnök (a többi vádlotthoz): Látjátok, ez az ember igazat beszól. Rybár Pál a vádlottak padijáról föláll és sértődött hangon mondja: — Kérem, a siketnéma a világba beszél. Nem fogadjuk el azt, amit mond. Elnök; Nem az a fontos, hogy ti mit fogadtok el, hanem az, amit a biróság 'és az esküdtszék fogad el. Jobban tennéd, ha te is beismernél mindent és felhagynál a tagadással. Ezzel csak megnehezíted helyzetedet. Az elnök bejelenti ezután, hogy holnap helyszíni szemlét tartanak Eperjes mellett azon a helyen, ahol Ondercsó Lajost meggyilkolták. A siketnéma Rybár Béla, aki állandóan az elnököt figyelte és az ajkrno zdulatokról megértette, mit mondott, hirtelen felugrik és arti- kuláíatlan hangon igy kiált fel: Nem, nem! Ma! (Derültség.) Majd a tenyerére mutat és hangosan ezt kiáltja: Kapsz, kapsz. A tegnapi helyszíni szemlén ugyanis az elnök megengedte, hogy a vádlottaknak dohányt adjanak és a siketnéma Rybár Béla most is ezt kérte. Az elnök bejelenti, hogy beszerezte Csiszár Gyula munkaigazolványát, amellyel azt kívánta igazolni, hogy 1926 május 20-án nem volt jelen a zsarnói rablótámadásnál. Az elnök megállapitja, hogy a munkaigazol- vány szerint Csiszár Gyula csak május elsejétől 16-ig volt munkában, ezután folytatólag júniusban dolgozott és igy az alibiigazolás nem sikerült. Friedlánder dr. védő indítványozza, hogy Csemer Johannát, Vukovios dr. védő pedig javasolja, hogy Csemer Esztert helyezzék szabadlábra. A védők szerint ugyanis a két cigány- asszony ellen ninosen olyan vád, amely indokolná a két évnél hosszabb vizsgálati fogság fentartását. A biróság elutasította a szabadlábrahe- lye iránti indítványt, mert a két cigánynő kijelentette, hogy nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy a fő tárgyalás további tartama alatt saját költségükön Kassán tartózkodhassanak és állandóan jelen lehessenek a főtárgyláson. E határozatba úgy a védők, mint a két vádlott belenyugodott. Az elnök ezután a mai tárgyalást berekesztette s annak folytatását szerda délelőttre halasztotta. A berlini biróság iljabb Stinnes Hugó és társai csalási bmmperénekiótárgyalásái Berlin, május 28. A berlini biróság ma délelőtt kezdte meg ifjabb Stinnes Hugó és társai hadikölicsömkötvény-,hamisítási bünpe- irének tárgyalását. A per előjtáóka annakidején világszerte feltűnést keltett, hiszen amikor a rendőrség súlyos gyanuokok alapján letartóztatta a fiatal Stinnest, még nem hunyt ki teljesen a Stinnes-név ragyogása. Bár meglehetősen köztudomású volt, hogy a családfő 1922-ben bekövetkezett halála után a legendás Stinnes-vagyon jelentősen, leolvadt, de, még a legbeavatottabbak sem gondoltak arra, hogy a Stinnes-család anyagi 'viszonyai annyira leromlottak, hogy a fiatal Stinnes- nek kétes, a büinfe tőtörvénykönyvbe ütköző üzletekhez kell nyúlnia. s Ifjabb Stinnes Hugó letartóztatásának szenzációja hónapokon át a közérdeklődés előterében állott. Az államügyészség által inkriminált üzletek mibenlétét a nyilvánosság minden részletében megismerte, mert a vizsgálat adatai a sajtó utján állandóan a közvélemény elé szivárogtak. A bűnvádi eljárás alapjául az ifjabb Stinnes Hugó által lebanyoUtatt hatalmas arányú ImdiJcölcsönüzlet szolgált. A tiatal Stinnes, aki teljhatalommal vette át a család vagyoni ügyeinek intézését, ügynökei utján Ausztriában, Romániában és más külföldi államokban nagy összegekért hadikölcsön-kötvényeket vásárőltar látott, amelyeket azután a német államknc&tár rovásán törvényellenemn akart beváltani. Ha a manőver sikerült volna és a féligérett üzletet fel nem fedezik, akkor a fiatal Stinnes sok millió márkás haszonra tett volna szert. így azonban rajtavesztett és nemcsak a család vagyonának roncsait veszítette el, hanem azt az erkölcsi presztizst is, amelyet apja örökül hagyott. Az államügyész ifjabb Stinnes Hugón kívül Notthiman Erik hamburgi kereskedőt, Wal dow Sándort, osztrák földbirtokost, Gross Béla szlovenszkói származású bécsi kereskedőt, Hirsdh Leó berlini, Hirsdh Jenő párisi kereskedőt és Sohneid Józsefet, a Delphy palota üzemeinek volt igazgatóját is megvádolta. A vádlottak közül Hirsch Jenő nem jelent meg a főtárgyaláson, mert kérelmére a bíróság eltekintett személyes megjelenésétől. Stinnes Hugót láthatóan megviselte az utolsó hónapok sok gondja. íA gondterhelt ember benyomását kelti. Sem ő, sem vádlott-társai nem ülnek a vádlottak padjára, hanem védőik között foglalnak helyet. A tárgyalás megnyitása után a védelem Wirth szakértő berendelésére tesz előterjesztést, amit az államügyész ellenez. A bíróság az efölötti döntést későbbre halasztja. Az elnök ismerteti a vádiratot, amely rend- íkivül terjedelmes és felolvasása a tárgyalás első napját teljes egészében lefoglalja. Kína pompázó gyászceremóniával kisérte Pepistgb&i Nankingha koporsóját Nankfaig, május 28. Százegy ágyulövés tisztelgő dübörgése mellett érkezett Szunjatszen dr.-nak, a kinai forradalom atyjának koporsója a Kuoimingtang-párt főszékhelyóre. Ezreik várakoztak órák hosszán át türelmesen, hogy szemtanúi legyenek ennek a szinjáték- mak, A vonat, amely Szunjatszen hamvait hozta, a Pepingtől Tukauig terjedő utat minden incidens nélkül tette meg. Amikor ma délelőtt tiz órakor beszaladt Tukau pályaudvarára, amely Nankinggal szemben fekszik a Yangtse folyó túlsó partján, a koporsót azonnal egy kinai ágyún a szádra tették, amely átvitte a Yangtse másik partjára. A kinai köztársaság alapítójának földi maradványait már több nappal ezelőtt Pepingbe hozták a nyugati dómokban épült piyaussui templomból, amelyben 1926 óta nyugodott. A templomtól a pepingi állomásig vezető utat hetek szorgalmas munkájával építették ki, több kaput emeltek rajta, amelyek közül sok megmarad jövőre is a gyászmenet emlékére. A bizottság, amely a nankingi temetési ünnepségek szertartásait vezeti, elrendelte, hogy a koszorúkat, részvétleveleket Lehetőleg mellőzzék. Ezt a határozatot a pepingi diplomáciai testületekkel és a magasrangu kínai hivatalnokokkal is közölték, úgyhogy az európai követségek még idejében visszarendelhették a koszorúkat. A bizottság azt is kijelentette, hogy bár Szunjatszen keresztény volt, mégsem lenne tanácsos, ha a katolikus egyház gyászszertartásait alkalmaznák temetésén. ■ey.Tsrmgv« v- i-^w^'im.'irreMkmsi^UMiűUUD'X&EnsiS.'jrzrvri-r Nádi Sándort szabadiábraheiyezik Pozsony, május 28. Lapzártakor telefonálja tudósítónk, hogy Macii Sándor, a Tuka-pör egyik vádlottjának ügyvédje ma letette a 200.000 korona kauciót s így védence szabadlábrah ely ezése valósziniileg még ma megtörténik. A szepsi eigánybünperhetedik napja A süketnéma Rybár Béla artíkulálatlan üvöltözéssel vádolja társait / A beismerésben lévő vádlottak szerint a gyilkos banda tagjai tejenként 5 korona 50 isiiért kaptak a meggyilkolt eperjesi diák pénzéből — A vádlottak nagy többsége továbbra is konokul tagad — Újabb terhelő tanúvallomások és szembesítések — Tanúvallomások az ellesett fogházi beszélgetésekről — A biróság szabadlábra helyezte a súlyosan beteg Kónya Aladár vádlottat, akit kórházba szállítottak
