Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-28 / 120. (2045.) szám

1029 május 28, kedd­<waw^A%$efe«R-Íh Ritán Pacíik aíezredesné gyilkosa visszamerészkedett a varamtól kaszárnyába, hogy leszámoljon szakasz­vezetőjével, mire ártalmatlanná tették Főhadnagya csememyei szállásán civilbe öltözőit és bocsánatkérő levelet irt az alezredesnek — Hogy vall Belaba a gyilkosság előzményeiről ? Kassa, május 27. (Kassai szerkesztőségünk tel ©ionjele ütése.) Ma hajnalban elfogták Be­laba István, Paclik alezredes feleségének bestiális gyilkosát. Belaba a hajnali érákban fegyveresen bemerészkedett a esemennyei kaszárnyába, ahol le akart lőni egy szakasz- vezetői, de felismerték s rövid kéznitusa után ártalmatlanná tették. Bélába István vakmerőségét és elszántságát mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy tegnap délután három órakor >>gyverével a vállán bemerészkedett a Varannóval szom­szédos Csemernye községbe, ahol a szabad­ságon levő Houska főhadnagy lakásába ha­tolt be, ott feltörte a szekrényeket, a főhad­nagy civilruhái közül magára öltött egy ké­keslila ruhát, egy impregnált, zöldezinü eső­köpenyt, sötétzöld kalapot nyomott a fejére és azután eltávozott a lakásból. Már kifelé haladt a faluból, amikor a civil- ruha ellenére is többen felmierték és üldöző­be vették, Belaba ekkor vad menekülésbe kezdett és eközben fegyverével több lövést adott le üldözőire. A golyók vissziariasztották az üldözőket, a gyilkosnak sikerült egérutat venni és a Tapoly völgyében eltűnnie. Tegnap délután a kassai rendőrigazgatóság részéről Jungwirt dr. rendőrfőtanácsos és Pa- csay rendőrkapitány kiszálltak a helyszínére. Mozgósították a környékbeli összes csendő­röket és a katonaságot, amely széles gyűrűt alkotva elzárta a Tapoly és az Ondava-folyó völgyét. rA esendőr parancsnokság utasítására Barth kassai rendőrkapitány is autóm utazott ki a rendőrigazgatóság farkaskutyáival együtt a gyilkos üldözésére. A kassai rendőrség bűnügyi osztálya Bela­ba szökéséről a következőket állapította meg: Belaba István a gyilkosság elkövetése után az őrszobában kitett fegyverek közül magá­hoz vett egyet és a kaszárnya mellett levő csűrben rejtőzött el. Pénteken este volt tisztjének, Houska főhad­nagynak osemermyei lakását kereste fel, aki háromnapi szabadságon volt, de a lakás kul­csa Belabánál maradt. Belaba felhasználva a főhadnagy távollétét, beköl­tözött a kényelmes tiszti lakásba, megborotválkozott, a piszkos inget levetette és a szekrényből egy szép civilruhát öltött magára. Ezután teát és kávét főzött, majd levelet irt Paclik alezredesnek, amelyben bocsánatot kért tőle,, hogy megölte a fele­ségét, de mindennek az asszony volt az ok)a. Ha az asszony másképpen viselkedett volna — irta a gyilkos tisztiszolga —, min­den másképpen történt volna. Majd levelet irt egy főhadnagynak, akit megfenyegetett azzal, hogy őt is megöli, ha nem hagyja abba az utána folytatott nyomozást. Belaba péntek este 8 órától vasárnap dél­után két óráig itt élt. Ekkor váratlan megle­petés érte, mert a másik házban lakó kato­natiszt tisztiszolgája, Klimes Adolf közka­tona hazajött és belépett a szobába. Belaba éppen karabélyát töltötté és a megrémült tisztiszolgára ráfogta a fegyvert, aki mene­külni volt kénytelen. Belaba látva, hogy fel­fedezték rejtekhelyét, fegyverrel a kezében, civil ruhában szökésnek eredt. Egy levelet ha/gyott hátra volt főhadnagya ré­szére, amelyben megköszönte a lakást és az elfogyasztott ételek fejében 3 korona 20 fillért tett le az asztalra. Belaba ma hajnalban két órakor a varannői Wildsmaras merénylőjét halálrabinozták? Hcydekrug, május 27. A Voldemaras el­len megkísérelt merénylet tettesének, Vo- siliusnak kovnói kivégzése, amely a legna­gyobb gyorsasággal történt, igen nagy meg­lepetést váltott ki. Az a körülmény, hogy a pert a nyilvánosság teljes kizárásával tár­gyalták és a halálos Ítéletet meglepetés- szerű gyorsasággal hajtották végre, a leg­különfélébb híresztelésekre adott alkalmat. Azt mondják, hogy Vosilius nem akart val­lomást tenni és a politikai rendőrség kín­zásai követkzetében halt meg. Hajmeresztő dolgokat beszélnek Kovnóban ezekről a kín­zásokról. Mondják, hogy szögekkel ellátott vaskoronát nyomtak a lejébe, amelynek he­gyei élesen fúródtak belé. Vosilius a ször­nyű kínzások következtében szivszélhüdés- ben halt meg. Az egész affért a legnagyobb titokzatosság burkolja és a rejtélyt még csak fokozza, hogy legközelebb tizenhárom tisz­tet rögíöniíeiö bíróság utján fognak elítélni. A kovnói fogház igazgatóját hirtelen elmoz­dították állásából és számkivetésbe küld­ték, mert az a vád ellene, hogy Vosiliusnak kedvezményeket nyújtott. kaszárnyát övező drótkerítés alatt bement a ■kaszárnya épületébe. Az itten szolgálatot tel­jesítő Kusnik Pál mellének szegezte a pus­káját és ezt mondotta: Egy szót sem, mert téged is agyonlőlek. Azután megkérdezte tőle, hogy Houzer továbbszolgáló szakaszve­zetőt ott találja-e, mert azzal az eílhátárazással ment vissza a ka­szárnyába, hogy Honzer szakasz vezetőt, aki államdóain szeikirozta és rosszul bánt vele, agyonlövi, azután pedig önmagával végez. Az őr azt mondotta, hogy Houzer nincs itt­hon. Belaba ekkor ráparancsolt Kusnikra, hogy hozzon lámpát és menjen vele az ár­nyékszékbe. A katona az árnyékszékre ki­sérte a gyilkost, akire azután rácsapta az aj­tót és futásnak eredve, az őrségen jelentette az esetet. Belaba közben kinyitotta az ajtót és régi laktanyaszobájába ment, ahol Neu- wirth Riohard tizedest rázta föl álmából és az eltávozott szakaszvezető felől érdeklődött. Nenwirth rögtön fölismerte a gyilkost, egy ugrással ráugrott, letepenée ia földre Bela- bát és elkiáltotta ma|gát: „Fiuk, segítse fék, itt van a gyilkots!“ A katonák egyszerre ott termettek és a gyilkos tisztiszolgát pilla­natok alatt ártalmatlanná tették. Belaba elfogásáról telefonon értesítették a csendőrséget, ahonnan azonnal kiszálltak és a gyilkost megláncolva kisérték a varannói csendőrségre. Belaba először az elmezavaro­dott embert akarta játszani, bután bámult maga elé és nem felelt a hozzáintézett kérdé­sekre. Később azonban lassan beszólni kezdett és bevallotta a gyilkosságot öt napig voltam az alezredes szolgálatában, — mondotta Belaba, — de az öt nap alatt meguntam az életemet. Az aíezredesné ál­landóan szekirozott és komiszul bánt velem. A gyilkosság napján az aíezredesné valami ki­csiség miatt összeszidott és én erre sirva- fakadtam. Az asszony gúnyolni kezdeit, azt mondotta, hogy siró katona vagyok, megállj csak, megmondom a férjemnek, hogy lőjjön le vagy csukasson le téged. Erre azt feleltem: Maga hülye. A férje sokkal okosabb ember, mintsem hogy becsukasson. Az asszony erre revolvert rántott és rámlőtt. A golyó nem talált, mire én kicsavartam az asszony kezéből a fegyvert és rálőttem az asszonyra. Ez a golyó talált. (A vizsgálat tényleg megállapította, hogy egy golyó által okozott sérülés is van az asszony holttestén.) Ezután vad dühvei rohantam az asszonyra, letepertem a földre és össze-vissza vertem. Az asszony kétségbeesetten sikolto­zott, „Csak vicc volt az egész, csak ijeszteni akar­tam magát“ — mondta. Én azonban ekkor már nem bírtam magamon uralkodni és az asszonyt tovább püfföltem. Mikor az asszony már csak alig nihegett, kirohantam a kony­hába egy konyhakésért és visszatérve rá­rohantam a hörgő asszonyra és egymásután többször beleszurtam a kést. Mikor láttam, hogy az asszony meghalt, elmenekültem. A gyilkost, aki jelenleg a varannói csend- őrségen van, legközelebb átszállítják a kassai hadbíróságra. Két nevezetes fraptia államférfin halála Pátris, május 27. Moms, Franciaország volt miniszterelnöke tegnap meghalt. Mén is 1846- bán született Chateauneuf városkában. Elő­ször ügyvédi praxist folytatott, majd bomagy- kereskedése volt Bordeauxhan. 1885-ben vá­lasztották be a kamarába, amelynek 1889-ig volt a tagja. 1891 óta szenátor volt és 1899- 'től 1902-ig az igazságügyi tárcát vitte. 1911 februárjában a legszélsőbb baloldal kormá­nyát alakította meg, amelynek egyúttal bel­ügyminisztere is volt. Kormányzata alatt tört ki a eh ampa ginéi vincellérek emlékezetes lá­zadása, amelyet a kor rná nyes apa toknak kel­lett elnyomnioik. Monis 1911 júniusában bu­kott meg, amikor a radikálisok ellen az aránylagos választást vitte keresztül. 1913 decemberétől 1914 márciusáig tengerészet- ügyi miniszter volt, a Figaro támadásai miatt ■azonban visszalépett. Azóta nevezetesebb po­litikai szerepet nem játszott. Páris, május 27. Jaques Seydoux, Briund- nak hosszú éveken keresztül munkatársa és Franciaország egyik legnagyobb publicistá­ja és külpolitikai szakértője a hétfőre virra­dó hajnalban négy órakor magánlakásán meghalt. Az 59 éves Seydoux 1926-ban egész­ségi okokból mondott le a kül. ügym miszté­rium politikai igazgatói állásáról, publicisz­tikai működését azonban nem hagyta abba. Az általa alapított Pax cimü folyóiratot szer­kesztette és a Petit Párisién állandó cikk­írója volt. Cikkei azonban sűrűn jelentek meg más lapokban is. Élénken érdeklődött a középeurópai problémák iránt és a múlt év folyamán nagy feltűnést keltett az a német lapokban megjelent cikksorozata, amelyben a dunai államok gazdasági konföderációja mellett szállott síkra. A francia' külpolitika egyik legnnevezetesebb személyisége szállott sarba Seydox személyében. A belga választások nem hoztak eltolódást a kormányzat eddigi irányában A jobboldali blokk megerősödött - A vlámnacionaiisták minimális győzelme Brüsszel, május 27. Vasárnap folytaik le a kamarai választások. A régi képviselőkamara 1925 óta végezte a törvényhozás munkáját. A katolikusok és a keresztény demokraták együttesen 78 tagú parlamenti csoportot al­kottak, ugyanennyi volt a szocialista képvi­selőknek a száma, míg a kisebb pártok közül a liberálisok voltak legtöbben, amennyiben 23 mandátumuk volt, a fronitistáJknak 6, a kommunistáknak két képviselőjük ült a ka­marában. A pártokra leadott szavazatok ak­kor igy oszlottak meg: a szocialisták kaptak 820.650, a katolikusok 799.523, a liberálisok 305.039, a frontisták 79.039, a kommunisták 43.147 szavazatot, mig a kisebb listákra 52.997 szavazat forgácsolódott szét. A mandátumok megoszlása alapján demokrata-katolikus-szo- cialista kormány jött létre Poullet—Vander- velde vezetésével, amely átvette Theunis li- berális-katolikus-konzervativ irányú kormá­nyának örökét. Mivel ennek a kormánynak nem sikerült a frank stabilizálására irányuló törekvése, a várbéke kormányának nevezett Jaspar—Vandervelde—Francqui-kormány kö­vetkezett, amély a frankot stabilizálta. 1927 novemberében a szocialisták kiléptek a kor­mányból, amikor is katolikus-liberális koromány alakult, amely tizenöt főnyi többségire támaszkodott. Ez a kormány vezette azután az ügyeket az nj választásig. Miután Jaspar miniszterelnök visszautasította azt a megoldási tervet, hogy az ügyek inté­zését újból a három párt koalíciója: a katoli­kusok, liberálisok és szocialisták vegyék át és a szocialisták vezetője, Vandervelde szintén kijelentette, hogy a három pánt kormányzása ellen van, az nj választások a jobboldali és a szocialista kormányzat harcának jegyében folytak le. Mint előrelátható volt, a két irányzatból a jobboldali irányzat ke­rült ki győztesként. A kamarai választások ismeretessé vált ered­ményeiből máris megállapítható, hogy a jelenlegi katolikus-liberális kormánykoa­líció, amely a szocialisták, kommunisták és a Vlam-nacioualisták ellen kormányoz, nem forog veszedelemben. Sőt bizonyos mérték­ben meg is erősödött, még pedig különösen a liberális párt nyert a választások alkal­mával, úgy hogy az eddigi kormányzati irányzat jobboldalra való lendülésével le­het számítani. A liberálisok az 1925-i választások alkalmával 33 mandátumukból csupán 23-at tudtak meg­tartani, most azonban elvesztett tiz mandá­tumukat nagy részben visszanyerték. Ezzel szemben a katolikusok, akikre az a súlyos fel­adat hárult, hogy a belga nemzeti elvet Flandriában megvédelmezzék a Vlam nacio­nalizmus ellen, nagy presztízsveszteséget szenvedtek, mert a Vlaim-ok csaknem mindenütt győztesen kerültek ki a választásokból. Azokat a veszteségeket azxmban, amelyeket a katolikusok a Vlam kerületekben szenvedtek, a Vail óniában ed ért nyereségük pótolja. A szo­cialisták eddigi 78 mandátumukból körülbe­lül négyet vesztettek. A kommunisták két csoportba bontva indultak harcba, itt is szem­beszállt a Stalin-szárny a Trockij-szárnnyá 1. Választási eredményük még nem ismeretes. A belga választásoknak igazi győztesei a vlam nacionalisták, mert minden izgatás ellenére, amely valamennyi párt köréből megnyilvánult ellenük, pozíciójukat nem HUÍ Három újpesti diákot kirándulás közben borzalmas szerencsétlenség ért Budapest, május 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Vasárnap dél­után három újpesti kisfiú kirándult a Csil­laghegyre. A péterhegyi kőbányában a há­rom fiú beszállt egy iparvasuti csillébe, amely megindult velük. A pálya végén a csille automatikusan öt méter mélységbe üríti ki tartalmát A gyerekek ért aem tud­ták, a pálya végén kizuhantak és éles kő­törmelékekre estek, Verfcács István 12 éves diák koponyalapi törést szenvedett és nyomban meghalt, inig a másik két diákot, Tóth Lajos 12 éves és Mancik Ernő 14 éves tanulókat életveszélyes sebesülésekkel szállították a kórházba. várt módon erősítették meg- Most még nem lehet megállapítani, hogy mennyi mandá­tumhoz jutnak, annyi azonban bizonyos, hogy az elkövetkező kormánynak számolni kell velük. Jelentős morális győzelmet aratott a keresz- tény néppárt is, amely Eupen-Malmedy és St. Vieth régi német kantonokban a népszavazás elrendelésére törekszik. A verniersi választó­kerületben ez a párt 7675 szavazatot ért el. Valószínű, hogy nem küldhet képviselőt Brüsszelibe és igy az egykori német kantono­kat továbbra is Sommerhausen szocialista fogja képviselni, azonban Malmedyben azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a választást megismételtessék. Megállapították ugyanis, hogy ebben a katonban a választási igazolvá­nyok szétosztása rendkívül szabálytalan kö­rülmények között ment végbe. Csupán Thom- men községben a hatszáz jogosult választókö­zül négyszáz nem kapott szavazólistát. Ver- viers választókerületben a 74.604 szavazatra jogosult közül csupán 65.448 érvényes szava­zatot adtak le. A mandátumok elosztása a belga választási rendszer szerint rendkívül komplikált, úgy hogy vailószinüleg osak kedd reggel fogják közhírré tenni a belga választások számszerű végleges eredményét. Eddigi lapjel öntések szerint a liberálisok 8 mandátumot nyertek, 2-öt vesztettek. A katolikusok egy mandátumot nyertek és négyet vesztettek. A szocialisták 5 mandátumot veszítettek. A frontharcosok szövetsége három mandátumot nyert. A kommunisták megtartják eddigi 2 mandá­tumukat. Ezeken kívül egy autonómista és egy független kerül a kamarába. Eszerint a kamara összetétele a következő lenne: katolikusok 75, szocialisták 73, liberá­lisok 29. frontisták 9, kommunisták 2, autón ó- misták 1 és függetlenek 1 mandátum. ■É«llimiT»IWI!ll I iiiim—iiMUMimm—M Ha Budapestre jön, lakjon m ssáBledában VII!. Rákóczi ut 58. Előkelő, olcsó. Hideg-meleg folyóvíz, telefon, rádió minden szobában. Szobák 6. P. tői. Ingyen autó garage! ) 7

Next

/
Thumbnails
Contents