Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-25 / 118. (2043.) szám
6 1929 május 25, szombat 1 legfelső Hírősig súlyosbította a kassal kémkedési monstre-pör vádlottéinak fegyházbüntetését A hét vádlottat összesen 50 évi fegyházra és 60.000 korona pénzbüntetésre, átváltoztatható további 23 hónapi fegyházra ítélte a legfelső bíróság fegyházra és 10.000 korona pénzbüntetésre vagy további nyolc hónapra, Kovács Rózát 6 évi fegyházra és 10.000 korona pénzbüntetésre vagy további két hónapra, Puha Emilt nyolc évi fegyházra és 10.000 korona pénzbüntetésre vagy további két hónapra, Kovács Emilt nyolc évi fegyházra és 10.000 korona pénzbüntetésre vagy további / két hónapra, Hrin Jánost öt évi fegyházra és 5000 korona pénzbüntetésre vagy további egy hónapra, Birinyi Józsefet a jogerős egy évi börtönön kívül 5000 korona pénzbüntetésre vagy további egy hónapi fegyházra ítélte el. Az Ítélet valamennyi vádlottat polgári jogainak öt évre való elvesztésére is elitélte. Miniszteri válaszok Koczor képviselőnek a Magyar-ügyben beadott interpellációjára Egyébként Ceerny belügyminiszter és Mayr-Har- ting igazságügyminiszter a következőket válaszolta Koczor Gyula magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselőnek Magyar József kaseai lakosnak a kassai rendőrségnél történt kihallgatása ügyében benyújtott interpellációjára: ,,Magyar Józsefet, volt kassai városi rendőrt, az ottani rendőrigazgatóság közegei 1927. március 3-án kémkedés büntette miatt az ugyanazon bűntény alapján letartóztatott Csernyák András és Kovács Rózsi vallomása révén, akik a rendőri kihallgatásnál kémkedési tevékenységüket teljesen bevallották s mint kémtársukat Magyar Józsefet jelölők meg, az előzetesen végrehajtott házkutatás után saját lakásán letartóztatták. Letartóztatása után Magyar József a rendőrigazgatóságnál eszközölt kihallgatás folyamán kezdetben tagadott. Amidőn azonban Csernyákkal és Kovács Rózsival szembesítették s amidőn ama levelek másolatait, amelyeket Kovács Rózsi közvetítésével a magyar hirszolgálati közegeknek küldözgetett, neki megmutatták, kémkedési tevékenységét Csernyák és Kovács Rózsi jelenlétében teljesen önként és bármiféle nyomás alkalmazása nélkül bevallotta. A lefolytatott vizsgálat során kiderült, hogy Magyar József amaz állításai, mintha vallomását veréssel é6 kinzatással kikényszeritették volna, teljesen légből kapottak voltak, ami már abból a körülményből is következik, hogy Magyar letartóztatása után az előirt 48 órai határidőn belül 1927 március 5-én az illetékes kassai törvényszéknek adatott át, s hogy az ottani törvényszéki fogházba történt átadásánál rajta kínzás nyomai egyáltalában nem észlelteitek. A fogházi orvos 1927. március 7-én nevezettet megvizsgálta s kifejezetten megjegyezte, hogy alapos testvizsgálatot foganatosított s hogy Magyart teljesen sértetlennek találta. Magyar József egyébként a kassai törvényszéki fogdába történt átadásánál sem a fogházi személyzet, sem más valaki előtt nem panaszkodott, hogy a rendőrségnél ütlegelték, s csaik a vizsgálóbíró előtti kihallgatásánál mondotta be, hogy a rendőrségnél tett vallomását verés által kényszeritet- ték ki. Jóllehet Magyar ezen állítása semmivel igazolva nem volt, a kassai államügyészség mindazonáltal Magyar József vallatásánál résztvett rendőri közegek ellen a bttörv. 477. §-a szerinti bűntett miatt bűnügyi nyomozást indított. Minthogy Magyar Józsefen állítólag elkövetett büntetendő cselekmény nyomai a mondott nyomozás 6orán sem állapíttattak meg, a kassai állam- ügyészség a nyomozást 1929 február 7-én beszüntette. Az államügyészség ezen végzésével szemben Magyar József panasszal élt, amelynek alapján a kassai főállamügyészség a panaszban megnevezett tanuk kihallgatásával a bizonyítás kiegészítését rendelte el. Az illetékes eljárás még nincs befejezve. Ha bebizonynl. hogy a rendőri közegek bármiféle büntetendő cselekményt vagy túlkapást követtek el, akkor természetesen — mfht minden más hasonló esetben, — a vétkesek ellen az eljárás szerinti lépések megtétetnek. Hogy a Magyar József elleni vád, amely miatt letartóztatták, nem volt alaptalan, azt bizonyítja ama körülmény is, hogy eddigelé két fokon a vád értelmében bűnösnek találtatott". Mit várhatnak a kisebbségek a madridi tanácsüléstől* Braun, május 24 A legfelső bíróság tegnap foglalkozott Magyar József, Csernyák András, Kovács Róza, Kovács Emil, Puha Emil, Hrin János és Birinyi József kémkedési monstre- pöróvel. A vádlottakat annakidején 1—10 évi fegyházra ítélte el katonai kémkedés címén a kassai törvényszék, az ítéletet azután a kassai ítélőtábla lényegesen enyhítette. Sem- miségi panasz folytán került tegnap az ügy a végső fórum, a legfelső bíróság elé. A bírósági tárgyalásokon elhangzott vádirat szerint Magyar Józsefek a háború befejezése óta végeztek kém szolgálatot Magyarország javára egészen 1926-ig, amikor leleplezték őket A kém szervezet megalapítóiakén t a vádirat Magyar József kassai városi rendőrt jelöli ■meg, akinek hü segítőtársa Csernyák András volt és megbízható közvetítője Kovács Róza, égy ismert csempésznő. Magyar — mondja tovább a vádirat — három katonát és pedig Kovács Emilt, Hrin Jánost és Puha Emilt is belerántott az ügybe. akik a kassai 11. gyalogos hadosztály nyomdájában dolgoztak s onnan Magyarhoz juttatták a titkos parancsokat. A katonák űzőiméiről tudomása volt Proksa Mártonnak, aki azonban nem tett jelentést erről. A nyolcadak pörbefogott bűnös Birinyi János kassai vámos volt, aki állítólag megbeszélte Magyarral, hogy / szükség esetén levegőbe röpíti a kassai rádiótávíró állomást. rÁ vádirat szerint Magyarék állanóan részletesen informálták a miskolci magyar tiszteket a kassai katonai eseményekről s a híreket Kovács Róza csempészte át a miskolci magyar kémosztálynak. A pénzért dolgozó kém szer vezet ellen többször felmerült az alapos gyanú, de bizonyítékok hijján sohasem indították meg ellenük a bűnvádi eljárást. Csak amikor Magyarék a csehszlovák hírszerző tiszteknek is felajánlották szolgálataikat s ezek elutasították az ajánlatot, fogták le a kémszervezet valamennyi tagját. A kassai törvényszék 'büntetőtanácsa a tárgyalás alkalmával valamenmyiüket bűnösnek találta az egy Proksa kivételével, aki fölött nem Ítélkezett és Magyart 10 évi, Csernyákot 8 évi, Kovács Emilt 7 évi, Puha Emilt 6 évi, Kovács Rózát 5 évi, Hrin Jánost 5 évi fegyházra Ítélte el. Birinyi Józsefet pedig felmentette. Fellebbezés folytán az ügy a kassai Ítélőtábla elé került, amely az elsőfokú bíróság ítéletét megsemmisítette s a vádlottak büntetését enyhítette: Magyart 6 évi, Csernyákét 5 évi, Kovács Emilt 4 évi, Puha Emilt 3 évi, Hrin Jánost B évi, Kovács Rózát pedig 4 évi fegyházzal sújtotta, mig az elsőfokú tárgyaláson felmentett Birinyit egyévi börtönre Ítélte el, valamennyieket a katonai kémkedésről szóló 6. paragrafus 1. szakasza alapján. A táblai ítélet ellen úgy a vád, mint a védelem és az elítéltek is semmiségi panaszt jelentettek be, amelyekkel tegnap foglalkozott a legfelső bíróság. A főáliamügyész semmiségi panasza felhozta, hogy a tábla nem ismerte el, hogy a vádlottak a kémkedést veszedelmes körülmények között űzték, noha az arra az időpontra esett, amikor Csehszlovákia mozgósított Magyarország ellen, továbbá a csehszlovák hadsereg átszervezésének időpontjábah. Semmiségi panaszában javasolta még, hogy a vádlottakat pénzbüntetéssel is sújtsák. A tegnapi tárgyaláson Vagács vezéráJlamiigycsz-helyettcs indítványozta, hogy a vádlottak és védőik semimi- s<*gi panaszait a legfelső bíróság utasítsa cl s kérte, hogy a bíróság tegyen eleget a főügyész senymiségi panaszának, semmisítse meg a tábla ítéletét s uj büntetéseket szabjon ki. A legfelső bíróság a késő délutáni órákban, hosszas tanácskozás után hozta meg döntését, amellyel a vádlottak és védőik semmiségi panaszait részben elvetette, részben pedig elutasította. Ezzel szemben eleget tett a közvádló sernmi- ségi panaszának, az ítéletet megsemmisi- tette s a vádlottakat bűnösnek mondotta ki a köztársaság védelméről hozott törvény 6. paragrafusának 1. és 2. szakasza alapján katonai árulás bűntettében. Ennek alapján a vádlottakat, mivel rendkívül veszedelmes viszonyok között követték el tettüket, a következő büntet őssel sújtotta: Magyar Józsefet 12 évi fegyházra és J 0.000 korona pénzbüntetésre vagy további 12 hónapi h y házra, Csernyák Andrást 10 évi (A P. M. H. genfi munkatársától.) A madridi tanácsülés jelentősége, az excentrikus vidékre való tömeg-kirándulás, világkiállítás, az úti és spanyol élményeken kívül, a kisebbségi kérdés tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése lesz, aminek munkájáról az annak idején megjelent kommünikék ugyian kevés bizonyosat mondtak, de aminek eredményeit a benyújtott memorandumok és az ismert népszövetségi mentalitás összeegyeztetéséből levont következtetések alapján, körülbelül már ismerjük is. A bizottság munkája, a Népszövetség megbízása alapján, abban áll, hogy vizsgálja felül a márciusi ülés alkalmával tett német és kanadai javaslatokat és az érdekelt államok által benyújtott memorandumokat. A vizsgálat eredményét jelentés alakjában hozza Adatci a júniusi tanácsülés elé, aki mint egyetlen illetékes fórum hivatott az ügyben határozatot hozni, illetve dönteni. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban azonban már tudjuk azt is, hogy az nem csak a bizottság egyedüli feladatává tett, objektív referálásból áll, hanem bizonyos és semmiesetre sem kisebbségi érdekeket szolgáló szempontok alapján tárgyalta a kérdést és szerkesztette meg a jelentését, amivel a tanács munkáját ugyan lényegesen megkönnyítette, — mert már kialakult vélemény alapján intézheti el a kérdést, — de amivel a kisebbségi probléma megoldása egy lépéssel sem halad előre. A szempontok, amik a júniusi ülés anyagát képezik, semmiben sem különböznek az eddig ismert, szelid megoldások és apró hibák javítgatására hajlandó népszövetségi állásponttól. A beérkezett memorandumok felülvizsgálása nem sok fejtörést okozott. A kisantant kitart a kisebbségi védelem általánosítására vonatkozó feltétele mellett, ami igen jó fegyvernek bizonyult már eddig is a többi, kisebbségi szempontból többé-kovésbbé érdekelt népszövetségi tag aktív beavatkozása ellen. A. procedúra megjavítására irányuló kíséri fjeket pedig egyszerűen elveti, Titulescu tübbizben ismételt fejtegetéseiben megadott ok alapján, miszerint egy ilyen reform semmiféle eddig kötött szerződésben nem talál jogi alapot. Eltekintve attól, hogy a népszövetség szerződésileg biztosított alapon dönthet a kisebbségi kérdésben alkalmazandó eljárások megválasztásában, ez a minden megoldás eszközét csirájában elfojtani akaró álláspont félremagyarázhatatlan jele annak, hogy a kisantant mennyire „a szivén viseli" a kérdés megoldását és hogy a jövőben milyen tendenciáktól fütve kezeli majd a kisebbségeit. Ezúttal még sikeresen memorandumo- zott az említett bizottság előtt, mert a procedúra megváltoztatása ügyében, kevés remény maradt és ami esetleg mégis megvalósul, az olyan töredéke ennek a sok oldalról támogatott és kívánt reformnak, hogy inkább enyhe vigasznak, mint konkrét megoldásnak számit. A procedúra nyilvánosságára vonatkozólag úgy határoztak, hogy ha az érdekelt állam beleegyezik, úgy a kisebbségi panaszra beérkezett kormány választ nyilvánosságra hozzák. Ez nem sok, mert ha egy állam engedélyt ad a válasz publikálására, ákkor bizonyára meg van az oka rá, különben nem tenné. Itt csak olyan esetekről lehet szó, amikor a kisebbségi panasz valami tévedés utján olyan természetű, hogy azt az állam teljes egészében meg tudja cáfolni. Ha a cáfolat lehetetlen, vagy előnytelen az illető többségre nézve, akkor a válasz titkos marad. Ezzel azután minden további kisebbségi érvelés magától esik el és a végleges döntés alkalmával nincs több szólási lehetőségük. Stresemann márciusi beszédében javasolt állandó kisebbségi szakértői bizottság felállítása se talált visszhangra. A most benyújtott német memorandum újra tárgyalja az állandó bizottság kérdését és egy kiutat jelentő megoldást is tartalmaz, amikor azt javasolja, hogy mielőtt végleg elvetnék egy ilyen, állandó szakértői bizottság megvalósításának a tervét, küldjön ki a népszövetség ebben az ügyben egy bizottságot, ami majd beható megfontolás alapján dönt egy ilyen szakértői szerv szükségességéről. Streseinannak, a memorandumban részletesen kifejtett bizottsági tervét teljes egészében, minden közbeik. tatott eszköz igénybevétele nélkül teljes egészében elvetették. Hol marad már most a kisebbségi probléma megoldását célozó eszközök lehetősége? A bizottság határozott és gyors, kész eredményeket szolgáltató munkája főképpen azért veszélyezteti a kisebbségi érdekeket, mert lehetővé teszi, hogy a tanács esetleg már a madridi ülés alkalmával dönt az ügyben, ami a kisebbségi remények temetését jelentené. A kisebbségek komoly pártfogásra és védelemre csakis a szeptemberi közgyűlés idején számíthatnak, amikor is a tanácsban nem-képviselt, de a kérdést illetőleg erősen érdekelt államok is szóhoz jutnak. Ha már most a szeptemberi közgyűlés a kisebbségi kérdést, mint a már Madridban letárgyalt problémát és befejezett tényt kapja, nehezen változtathat a történeteken. Pedig, hogy azok, ha a problémát egyszer igazán meg akarják oldani, gyökeres változtatásokra szorulnak, az valószínű. Mert a londoni tárgyalások nyomán aligha fog Dandurand az ajánlott megoldásban szépen felépített reform-javaslatára ismerni és a kisebbségek is hiába kutatnak az újonnan adott lehetőségek között, a „szent jog„-nak tisztelt kisebbségé törekvéseket kielégítő eszközök eshetőségei után. így a megoldás lehetősége nem Madridban, hanem Genfben és nem most, hanem legjobb esetben ősszel várható. A kérdésnek a napirendről való gyors levétele és elhalasztása reményével néznek a kisebbségek a spanyol fővárosban vendégeskedő tanács ülé- Igy a megoldás lehetősége nem Madridban, hanem Genfben és nem most, hanem legjobb esetben ősszel várható. VA kérdésnek a napirendről való gyors levétele és elhalasztása reményével néznék a kisebbségek a spanyol fővárosban vendégeskedő tanács ülései elé. —gh— Harc a Monroe-elv körül a népszövetségi ligák kongresszusán Madrid, május 24. A népszövetségi ligák tegnapi két első teljes ülése főleg a népek szellemi közeledésének és lelki kibékülésének problémáival foglalkozott és igy elsősorban megtárgyalták, hogy mit kellene tenni az iskolai tankönyvek megreformálása és ellenőrzése körül, amelyekben — sajnos — igen gyakori a közeledés gondolatának ápolása helyett a gyűlölködő és uszító hang. A bizottságok összes határozatait egyhangúlag elfogadták. Argentína ajánlatot terjesztett be, hogy a népszövetségi paktumból a Monroe-doktrinát töröljék. A francia Dumas erősen támadta ezt az indítványt, míg a spanyol liga mellette lépett fel, mivel a Monroe-elv gyakorlatilag az Egyesült Államoknak a közép- és délamerikai államok ügyébe való beavatkozási jogát jelenti. Egység ebben a kérdésben nem jött létre, mivel a kongresszus körében az a törekvés nyilatkozik meg, hogy az Egyesült Államok érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Földrengés Anatotiában és Albániában Konstantinápoly, május 24. Anatoliában földrengés pusztított, amely nyolcszáz házat pusztított el. ötvenhármán meghaltak, negyvenöt ember súlyosan megsebesült. Róma, május 24. Az albán hegységben fekvő Rocoa di Papa környékén tegnap délután négy óra tájiban két másodpercig tartó, harmadfokú erősségű földrengést észleltek. A rengést Francaidban és Grottaferratában is érezték. Megkezdődött a lázadó spanyol tisztek elleni biinpör Paris, május 24. A Journal jelentése szerint tegnap Ciudad Reálban megkezdődött az első könnyű tüzérségi ezred 37 tisztje ellen indított biinpör. A tiizértisz- tek rész tvettek a január elseji felkelésben. A hadbíróság elnöke Coronel generális. A 37 vádlottból 29 tiszt volt jelen az 1342 oldalt kitevő vádirat, felolvasásánál. A királyi hadbiztos hét tiszt felelt a halálbüntetés kimondását kérte. 11 tiszt részére életfogytiglani várfogságot, a többiekre 20—30 évre terjedő súlyos börtönbüntetést indítványoz
