Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-25 / 118. (2043.) szám
>r 1929 május 25, szombat, ^raxíaiMacíarhirlae? 5 A kassai fogházigazgató és őrparancsnoka szerint a cigányok önként váltották be az emberevést A kannibalizmus és áz éjszakai kihallgatások ügyéi firtatja a védetem „Vertek a csendőrök, hát bevallottak az emberevést" — állítják a cigányok — Most valamennyi vádlott tagadja a kannibalizmust Kassa, május 24. (Kassai szerkesztőségünk telelonjelentése.) A szepsii cigánypör tárgyalásának negyedik napján még mindig Igen nagy az érdeklődés a tárgyalás iránt és a közönség részére föntartott helyek ma is megteltek hallgatósággal. A teremben tikkasztó a meleg. A tárgyalás monolton egyhangúsággal folyik, csak itt-ott van egy-egy izgalmasabb jelenet, azután a tárgyalás megy tovább a maga rendes kerékvágásában. A tárgyalási anyag nagysága miatt, miután az Imi ing-üggyel a ibÍróság nem tudott a tervbevett időre elkészülni, ma délután is tárgyainak, aminek bejelentése a védelem soraiban némi izgalmat keltett és a védők közül többen is kérték a délutáni tárgyalás mellőzését, azzal az indokolással, hogy ilyen módon nem képesek a letárgyalt anyagot földolgozni, ami a védelem rovására megy. Az elnök azonban ragaszkodott a ma délutáni tárgyaláshoz. A kért szembesítés a két Zsiga-testvér, valamint Fiike Janó Gyula és Gruló Barnabás között megtörténik, de a szembesítés eredménye az, hogy mindketten a két Zsiga-testvér ellen vallanak. Ezután MihályfaWi János fogházőrpa- rancsnokot hallgatja ki a biróság. Elmondja, hogy sokszor volt jelen a vádlottak kihallgatásánál, ami a legnagyobb rendben és az előirt módon történt. A csendőrök minden külső erőszak alkalmazása nélkül vallattak és még lelki erőszakot sem alkalmaztak. „Inkább meghalok, de hazudni nem tudok" A ma délelőtti tárgyalást reggel 9 órakor nyitotta meg Móricz Józseá dr. tanácselnök. Megállapítja, hogy Pécsi Dezső tegnap, mikor azt motnd&a, hogy sem a csendőrök, sem ia vizsgálóbíró előtt nean tetti beismerő vallomást, igazat mondott. Az átnézett összes jegyzőkönyvekből derült ez kL Pécsi Dezső erre föláll és megköszöni az elnök szavait, majd ezeket mondja: Csak nem fogotm félrevezetni a társadalmait hazugsággal. Inkább meghalok, de hazudni nem tudok. (Derültség.) Elnök (Filke Janó Gyulához): Te ma is változatlanul kitartasz amellett, hogy Rybár Pál gyilkolta meg Imling stószi üzletvezetőt? Vádlott: Igen, ő ölte meg. Elnök (Rybár Pálihoz): Nem kaptál te talán szabadságot a kórházból és igy méntél ki egy-két napra s ekkor követted el a gyilkosságot? Rybár Pál előadja, hogy nap-nap mellett kezelték a szemét cseppekkel és borogatásokkal és igy nem mehetett ki a kórházból. Az elnök bejelenti ezután, hogy tegnap délután bírósági határozat folytán egy bírói bizottság kiment Rybár Pállal a kórházba, hogy megállapítsa azt, meg tudja-e mutatni Rybár Pál azt a pavillont és azt a szobát, ahol ápolták. Rybár Pál minden gondolkozás és ingadozás nélkül, határozott léptekkel a 2-ik számú pavillon felé tartott, fölment a második emeletre és ott jobbra fordulva, egyenesen ajma szoba felé tartott, amelyikben betegség© aMt feküdt. A biróság mindezeket jegyzőkönyvbe foglalta. Kórházi alibi-recept Pécsi Dezső jelentkezik ezután szólásra és kéri, állapítsák meg, hogy ö is többször volt kórházban. Az elnök leinti Pécsi Dezsőt és kijelenti, hogy a biróság ezt már tudja és megállapította, hogy a gyilkosság idején ő nem volt kórházi ápolás alatt. Rybár Pál kéri annak kinyomozását, hogy a terhere rótt büncselekmenyek idején Róth fakereskedőnél állott alkalmazásban és a szádellői erdőben dolgozott a fáifr- tásnál. Farkas védő szintén kéri ennek kinyomozását. A bíróság későbben határoz ez ügyben. Fülöp dr. védő: Védencem, Rybár Rudolf úgy a vizsgálat egész során, mint most a főtárgyaláson is állandóan hangoztatta, hogy nem vett részt azokban a bűncselekményeikben, afrnelyelkkel vádolják. Ellene csak Fiike Janó Gyula és Gruló Barnabás vallottak. Gruló Barnabás tegnapi vallomása után, amelyben nem emlékezett Rybár bűncselekményeire és Izsó! vizsgálóbíró vallomása után, melyben megbízhatatlannak jelentette Fiike Janó Gyula és Gruló Barnabás előadását, szükségesnek tartom, hejgy a biróság újból szembesítse Rybár Rudolfot e két vádlottal. Benne volt az egész banda ... Az elnök elrendeli a szembesítést, amelynek során Gruló Barnabás ezeket mondja: Nem emlékszem. Lehet, hogy ott volt Rybár Rudolf Imling moggyilkolásánál, mert benne volt az egész banda. Elnök (Gruló Barnabáshoz): Fiú, te habozol? Látszik rajtad, hogy nem vagy biztos a dolgodban. Vádlott: Nem habozok, elnök ur. Az elnök ezután megállapítja, hogy Gruló Barnabás nem tud egészen határozottan emlékezni arra, hogy Rybár Rudolf is ott volt-e a különböző gyilkosságoknál és bejelenti, hogy ez a vallomása jegyzőkönyvbe kerül. Fiike Janó Gyula újból rávall Rybár Rudolfra, aki azonban változatlanul tagad. Ezután újból szembesítés volt Pécsi Dezső, Gruló Barnabás és Fiike Janó Gyula között és a két utóbbi ismét Pécsi Dezső ellen vallott. Vukovics dr. védő szintén kéri védenceinek, a két Zsiga-testvér szembesítését az őket vádoló cigányokkal. Fülöp dr. védő szerint egészen természetes, hogy el kell rendelni az újabb szembesítéseket, mert a tegnapi vallomások után ma már egészen másképpen áll a helyzet. A vádlottak egyrésze vallott, másrésze tagadott, de a szembesítések után mindegyik beismerte a terhére rótt bűncselekményt. Az elnök fölszólítja azokat a vádlottakat, akiket a fogházőrparancsnok jelenlétében bántalmaztak a csendőrök, hogy jelentkezzenek, de a fölszólitásra egyetlen vádlott sem áll föl. A cigányok kényszer nélkül vallották be az emberevést Fülöp dr. védő (a tanúhoz): Jelen volt-e a itanu akkor is, amikor a cigányok ágról vallottak, hojgy emberhúst ettek? Tanú: Igen. A vádlottal^ azt mondották, hagy amikor mdgölték áldozataikat, a holttesteket szétvagdalták, megfőzték és megették. Fülöp dr. védő: Ezt a vádlottak maguktól mondották el, vagy kérdezték tőlük? Tanú: Maguktól mondották. A cigányok elmondották még azt is, hogy amikor meggyilkolták áldozataikat és a holttesteket szétdarabolták, mindenki a maga porcióját magával vitte egy zsákban. Fülöp dr. védő: Nem gondolja-e a tanú ur, hogy ezt csak a verés hatása alatt mondották a vádlottak? Tanú: Szó sincs rólai. A vádlottakat nem verték és nem kényszer intették ilyen vallomások megtételére. A fogházigazgató szerint is önként vallották be az emberevést A bíróság megeskette Mihályfalvit a vallomására. Ezután Janecsek kassai fogházigazgatót hallgatta ki a biróság. Elmondja, hogy úgyszólván állandóan jelen volt a vádlottak kihallgatásánál, de jelenlétében a csendőrök sohasem bántották senkit és arról sem tud, hogy akkor bántottak volna valakit, amikor nem volt ott. A csendőrök mindegyik vádlottal hivatalos tónusban beszéltek és senkit sem kénysze- ritettek vallomásra. Amikor az együk cigány besúgta a csendőröknek az eperjesi gyilkosságot, a többiek eleinte tagadni próbáltak, de később vallottak, sőt olyanokat is elmondottak, amikről a csendőrök nem is tudtak. Az elnök kérdésére a fogházigazgató elmondja, hogy Krejcsik csendőraltiszt különösen Fiike Sándorral bánt jól, mert ő minden kényszer nélkül segítségére volt a nyomozásnak és sok mindent tőle tudtak meg. A két süketnéma vádlott kihallgatásánál maga Fiike Sándor rajzolta le krétával a gyilkosság színhelyét, hogy ezzel is megkönnyítse a két siketnéma kihallgatását. E vallomás után Fiike Sándor feláll és azt mondja, hogy a csendőrök kényszeritették erre és csak ezért tette ezt. Elnök: Álljon fel az a két vádlott, aki tegnap azt mondotta, hogy őket a fogházigazgatő előtt is bántalmazták. Csiszár Gyula és Rybár Sándor jelentkeznek, de Janecsek szemükbe mondja, hogy ez nem igaz, nem verték meg őket. Csiszár megjegyzi, hogy mikor verni kezdték őket, a fogházigazgató kiment a szobából. (Derültség.) Bodor dr. védő: (A tanúhoz.) Miért vallottak be mindent a cigányok? Feltrancsirozták, megették ? Tanú: Azt nem tudom, de bizonyos, hogy maguktól és önként vallottak. Cinikus viselkedésükből azt látta, hogy játéknak veszik az egészet. Ezután a tanú elmondja, hogy az emberhusevésről először Hildáktól hallott, aki azt mondotta, hogy a nő melléből jutott neki egy darab, az azonban oly édes volt, hogy azt nem tudta megenni, és eldobta. Rybár Pál is beszélt egyizben az einber- husevésről, amikor újságírók jártak a fogházban. Ö azt mondotta, hogy az áldozatokat feltrancsirozták és a husiikat megették. Elnök: (Rybár Pálhoz.) Na mit szólsz ehhez? Rybár Pál: Nem emlékszem rá. Nem mondtam. Az elnök faggatására azonban lassan emlékezni kezd és elmondja, hogy este fél nyolc órakor bevitték az 'Irodába, Fiike Sándor rászólt és azt mondta neki: Ne szégyenkezz, valld be, hogy te is ettél az emberhúsból. Rybár Pál azonban változatlanul kitart amellett, hogy ő nem mondta azt, hogy evett az emberhúsból. Elnök: (Fiike Janó Gyulához.) Hát te ettél? Fiike Janó Gyula: Nem. Elnök: Hát akkor miért állítottad ezt? Fiike Janó Gyula: Hallottam a többiektől, hát én is mondtam. Elnök: Kinek az agyában született meg ez az őrült gondolat az emberhusevésről? Hudák József: Tőlem nem. Én nem mondtam. Mikor Gruló Barnabást kihallgatták, engem is behívtak a szobába é9 akkor Gruló hátulról pofonütött és azt mondta, nekem is azt kell mondanom, hogy ettem az emberhúsból. Gruló Barnabás: A csendőrök biztattak fel, hogy üssem pofon. Éjszakai kihallgatások Elnök: (Grulóhoz.) Hogy történt ez? Vádlott: Egyszer éjjel 12 órakor csendőrök levittek a fogházirodába és ekkor megkérdezték, hogy ettem-e emberhúst. Én nagyon megijedtem és azt mondtam, hogy igen. De nem igaz, hogy én Hudákot po- foniitöttem. Én akkor nem bántottam Hudákot, de máskor bizony szabad volt egymást pofozni. Janecsek fogházigazgató megjegyzi: Nem igaz az, hogy a csendőrök Gruló Barnabást ütötték és hogy megengedték volna, hogy egymást pofozzák. Sokszor megtörtént a szembesítések során, hogy a vádlottak egymásnak akartak menni, de a csendőrök ezt megakadályozták. Vukovics védő: Éjjel is folytak a kihallgatások a fogházban? p Janecsek erre megjegyzi, hogy egy-kétiz- ben előfordult és pedig a Rusznyák és Kocser- ha ügyben, mert Szepsiből a vonat este 9 órakor ért be Kassára és ilyenkor a Kassára hozott vádlottakat nyomban kihallgatták és szükség szerint szembesítették is. A biróság Janecsek fogházigazgatót megesketi vallomására. Az egyik esküdt arra kéri az elnököt, akadályozza meg, hogy az üsrvcsz ur olvan tanukkal, akiket még nem hallgattak ki, előzetesen beszélhessen. Tegnap is megtörtént, hogy az ügyész ur a csak ma kihallgatott Janecsek fogházigazgatóval „és Krejcsik csendőraltiszttel beszélt. Elnök: Ne tessék kioktatni kötelességemre és beavatkozni a hatáskörömbe. Az ügyésznek arra, hogy a fogházigazgatóval és a csendőraltiszttel beszélhessen, teljes joga van, mert neki más ügyben is kell beszélni velük. Krejcsi csendőraltiszt: Nem vertünk ! Ezután Krejcsik csendőraltiszt kihallgatása következett. Vallomása szerint a csendőrök a vádlottakat nem ütötték és nem kényszeritették arra, hogy ilyen, vagy olyan vallomásokat tegyenek. Tekintettel arra, hogy Szepsi egész lakossága nagy érdeklődést, mutatott a cigánypör iránt, mindig gondoskodás történt arról, hogy a kihallgatások megbízható tanuk jelenlétében történjenek. Egyizben Hudákot meg ak;/rták verni a parasztok és éppen ő mentette meg az esetleges m*>g- lincseléstöl. Fiike Sándor pedig Szepsiből megszökött, de útjába került qgy parasztnak, aki kapájával agyon akarta vágni. Ő rákiáltott a parasztra, hogy ne bántsa. Magamnak is jogom lett volna — mondotta Krejcsik csendőraltiszt — Fiikét szökés közben agyonlőni, tartva attól, hogy nem tudom elérni, de nem tettem, pusztán emberségből. A tanú ezután fölmutat két levelezőlapot, amelyeket Fiike Sándor a kassai fogházból küldött hozzá és amelyben egy barátjának kérdésére hivatkozva kéri, hogy szerezzen be egyetmást, amire szüksége volna, hogy a főtárgyaláson ugy-ahogy megjelenhessen. A tanú elmondja, hogy az időközben meghalt Horváth József vallomást tett arról, hogy verték. Sajnálja, hogy ez az ember meghalt, mert most a szemébe mondaná, hogy nem igaz. Elnök fölhívja a vádlottakat, hogy jelentkezzék, akit a csendőraltiszt megvert. A vádlottak közül négyen jelentkeznek. Hudák: Kérem, engem Szepsiben véresre vertek. Főleg Pitala őrmester vert, úgy, hogy véres lettem. Az ingem egészen véres volt, úgy hogy kénytelen voltam másikat kérni. Még a járásbíróságán is vertek. Krejcsik tagadja azt, hogy a csendőrök bárkit'is bántalmaztak volna. Ezután az ügyész indítványt tett Rybár Pál alibijének bizonyítása ügyében és pótnyomozás elrendelését kérte. Ugyanis abban az időben éppen a kórház építési munkálatai miatt nem volt najgy ellenőrzés au egyes pavilonokban és könnyen megtörténhetett, hogy Rybár Pál, ha benn is volt a kórházban, onnan néhány napra megszökhetett. Kéri egyúttal Altmann dr. volt kassai, jelenleg losonci orvos tanukénti kihallgatását. A védelem indítványai Farkas dr. védő ellenzi az ügyész indítványát, egyben uj tanuk kihallgatását kéri Rybár Pál alibijének, továbbá magaviseletének igazolására. Kéri Fodor dr. szepsii járásorvos, Puskás Ferenc, ifj. Puskás János, Molnár Lajos, Hankó Júlia, Gáncsé János és Horvát Etel kihallgatását. Fülöp dr. ugyancsak indítványt tett arra nézve, hogy a biróság az esküdtek és a védők számára készítse el megfelelő számú másolatban a tárgyalási jogyzőkönyv kivonatát. Hat hót múlva ugyanis, mikor a tárgyalás befejeződik, senki sem fog pontosan emlékezni a történtekre és ez esetlog a vádlottak hátrányára fog szolgálni. Az ügyész ellenzi az indítványokat. Az elnök tizpercnyi szünetet rendel el, majd a szünet után kihirdeti, hogy a biróság helytállóit az összes indítványoknak és az ügyész kérésére elrendeli Altmann dr. volt kassai, jelenleg losonci orvos kihallgatását atra nézve, hogy milyen viszonyok voltak akkor a kórházban, mikor Rybár Pált kezelték. A biróság elrendelte a bizonyítás kiegészítését Farkas védő előterjesztése értelmében és az általa bejelentett tanukat szintén ki fogják hallgatni. Ezután Dérer dr. orvost, a kassai kórház szemészeti osztályának vezetőjét hallgatta ki a biróság, aki mindenben megerősítette Szarvassy dr. vallomását, amely szerint Ry- bárt annakidején minden valószínűség szerint szembetegséggel kezelték a kórházban. Rybár Pál az elnök kérdésére elmondja, hogy amikor kijött a kórházból és a szeme még nem volt meggyógyulva,!a további kezelésre nézve utasítást kapott a kórházban, amit azonban nem vett igénybe, mert a szeme néhány nap alatt meggyógyult, önként kérezkedett ki a kórházból, mert akkori kedvese, Matyik Zsuzsanna kérte, hogy jöjjön haza, mert otthon munka van. Elmondotta azt is, hogy amig ő a kórházban volt, kisfia született és ezért is igyekezett ki a kórházból. A fiút Matyik Kálmán néven anyakönyvezték Jánokon. A biróság erre nézve is elrendeli a nyomozást. Dérer dr. vallomása során kijelenti még, hogy a kórházban föltűnt volna, ha Rybár Pál néhány napra elszökik, hiszen mindennap ellenőrizték a betegeket. Az elnök ezután a délelőtti tárgyalást bezárja és a tárgyalás folytatását délutánra halasztotta. i
