Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-25 / 118. (2043.) szám

2 május 25, szómba,' \ „A munkáskormánir nem lép gyengéd szerelmi viszonyba Franciaországgal'1 Az ama! munkáspárt főtitkárának érdekes beszélgetése egy francia reakciós képvis ? ível — Franciaország hisztérikus veszedelmektől fél és károkról panasz­kodik, holott a háboruviselt államok kózött a legjobb helyzetben van Páxis, tjus 24. A nacionalista „Echo de Paris" ni i számában a patrióta felháborodás minden külső jelével közread, egy érdekes beszélgetést, amely Páris reakciós képviselő­je, Reynaud és az angol munkáspárt főtitká­ra, Gillies között folyt le. A beszélgetés tár­gya elsősorban a Labour-Party külpolitikájá­ra vonatkozott. Ebben a beszélgetésben Gil- lies ugyancsak nem fukarkodott a Franciaor­szág címére adresszólt szemrehányásokban. 1919 óta — kezdette a társalgást az angol munkáspárti titkár — Franciaország Európá­nak fenegyereke. Franciaország adóssági egyezményét még nem ratifikálta és még mindig balmárkod- ni akar. Emellett azonban gazdasági hely­zete fényes, az angol kereskedelmi attasénak jelentései a francia állapotokról mindig örvendetesek és megnyugtatóak. Franciaországnak nincs egyetlen munkanélkülije sem, Angliában majdnem másfélmillióra rúg a nmük anélkü­li ek száma. Franciaországnak természetesen megvan a joga arra, hogy hadi kárainak pót­lását követelje, a munkáspárt azonban mégis azon a nézeten van, hogy Németország éppenséggel eleget fizetett. A német fizetségeket rendszeresen valódi ér­tékükön alul kezelik a franciák. Pedig Fran­ciaország szétrombolt területei már teljesen újjáépülteik A francia gazdasági élet virág­zik. Ennek igazán elégnek kellene lennie. Ha pedig Franciaország a reparációkat a rajnai megszálló sereg költségeire adja ki, ez már aztán az ő bűne. .A Franciaországnak folytonos j&jp|*tá£a a biz­tonság hiányáról a negyvenéves asszony históriájához hasoeiHhaíó. ” Maga León Blum is többször nyilvánosan ki­jelentette, hogy Franc ■aor-'zág még mindig háborús neuraszténiában szenved. A lefegy­verzőit Németország még mindig úgy rémíti a franciákat, mint ahogy Fekete Péter mu­musa a gyermekeknek. Franciaország nem akar leszerelni és ezzel elk edvet > mi ti Német­ország demokratikus erőit. M el pedig a Rajna-területet még mindig . megszállva tartja, súlyosan vétkezik Loearno ellen, ezzel azonban az uj háború veszedelmét idézi elő. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy 1914- ben a németek döntő és végleges győzelmet arattak volna a franciák felett, ha Anglia nem siet Franciaország segítségére. Igen lesújtó véleménnyel nyilatkozott Gil- lies Paul Boncomról, Franciaország volt népszövetségi delegátusáról, a híres francia szalonszocialistáról. Paull Boncour leszerelési és biztonsági eszméivel, amelyek már a fan­tazmagória határán mozognák, egyáltalán nem képviseli a nemzetközi szocializmus meggyőződését. Nem szabad elfelejteni, hogy Anglia egyáltalán nem garantálta a német­lengyel határt, ezt ném is teheti, meg, mert a német—len­gyel határ megvonása sohasem találkozik helyeslésével. Németország terve egészen egyház állásával és a kulturális egyesületek­kel kapcsolatos panaszokat. Az én jelen cé­lomnak azonban elegendő megjelölni bizo­nyos irányokat, amelyek szigorú vizsgálatot és reformokat igényelnek, hogy azt lehes- isen mondani, hogy a szlovenszkói magyarok- nak nincs jogos panaszuk." Ezen megállapítások helyességét kétség- ibevonni nem lehet. De Szlovenszkó népeinek az életlehetősége jelenleg erősen vitás. Kulturális és gazda­sági fejlődését a jelenlegi tényleges és jogi állapot nem teszi lehetővé! Ennek a fejlődés­nek a visszatartása Szlovenszkó minden né­pére nézve a pusztulást, a nemzeti halált je­lenti! Aki Szlovenszkóban a saját népének a boldogulását akarja megteremteni, annak Szlovenszkó kulturális és gazdasági boldo­gulását, ha az ég és föld összeszakad is, min­denképp és feltétlenül elő kell segíteni! Aki a szlovenszkói magyarságot a kultúra terén vissza akarja szorítani, aki a magyarság el­szegényedését óhajtja és tudatosan munkál- ga, az a magyarság halálos ellensége! És én megkínálom Ivánka Milán dr.-t egy próbatétellel. Igazolja a beszédének és írá­sának — az utóbbiban sejtetett — valódi és „nemes" indokát a következőkkel: Vigye keresztül pártjában, hogy pártja az oszmicskában és ,a parlamentben adjon be <egy indítványt, amely a kormányt arra köte­lezi, hogy az állampolgárság végleges é3 emberies rendezését tartalmazó törvényja­vaslatot legkésőbb 1929 szeptember havában ibe kell terjeszteni a parlament elé! Ha a (kormány ezt meg nem teszi, úgy adjon be a iparija a kormány ellen bizalmatlansági in­dítványt. Vigye keresztül pártjánál azt, hogy adjon he pártja az oszmicskába és a parlamentbe oly indítványt, mely szerint a parlament kö­telezi Benes külügyminisztert arra, hogy a nyugdíjasok ügyének végleges rendezéshez szükséges diplomáciai tárgyalásokat Magyar- országgal három hónap alatt folytassa le! En­nek eredménye alapján pedig köteles legyen a kormány a nyugdíjasok, elbocsátott tisztvi­selők és alkalmazottak kérdésének végleges ■rendezését felölelő törvényjavaslatot további (három hónap alatt a parlament elé terjesz­teni. Vigye keresztül pártjánál azt, hogy csatla­kozik ahhoz a mozgalomhoz, hogy az 55— 4926. száímu kormányrendelet idevonatkozó részének hatályon kívül helyezésével a rima- szombati, kassai és nyitrai járásbíróságok te­rülete a magyar nemzeti párt törvényjavas­lata alapján tisztán az igazságügy érdeke szerint rendeztessék! Csatlakozzék Ivánka Milán dr., mint orszá­gos képviselőtestületi tag nyíltan és kifeje­zetten ahhoz a mozgalomhoz, amely a 67— 1919. számú és az állampolgári nevelésről szóló törvénynek és végrehajtási rendeleté­nek végrehajtását a szlovenszkói és ruszin- szkói magyarság érdekében követeli! Csatlakozzék Ivánka Milán, mint országos képviselőtestületi Hág nyíltan és kifejezetten ahhoz a mozgalomhoz, amely a magyarság­nak megfelelő iskolai autonómiát kíván jut­tatni! Csatlakozzék pártjával együtt ahhoz a moz­galomhoz, amely egy hivatása magaslatán álló és azt betölteni tudó mezőgazdasági ta­nácsot kivan Szlovenszkón és pedig két ta­gozattal: szlovák és magyar—német tagozat­tal, amelyek úgy, mint a történelmi orszá­gokban vannak, egymástól voltaképp függet­lenek és csak a közös mezőgazdasági érde­kek parancsa irányadó abban, hogy mikor üljenek össze közös tanácskozásokra! Követelje Ivánka Milán dr. is Szlovenszkó- nak a történelmi országokkal aránylagosan egyforma részeltetését az állami támogatás­ban, a közsegélyzési jogban és a közhivata­lok állásaiban és Szlovenszkón belül a ma­gyarság egyforma aránylagos részesedését! Csatlakozzék pártjával együtt ahhoz a moz­galomhoz, amely a mezőgazdasági termékek kellő értékesítését egy jól megorganizált szövetkezeti hálózat révén kívánja megte­remteni, úgy azonban, hogy abban a ma­gyar mezőgazdák érdeke is figyelembe vé­tetik és nem használtatnak fel a szövetkeze­tek a nemzetiségi politika céljaira. Csatlakozzék Ivánka Milán pártjával együtt nyíltan ahhoz a követeléshez, amely Szloveuszkóban a magyarság részére kellő számú mezőgazdasági szakiskolákat, tanfo­lyamokat, ipari tanfolyamokat kíván fölállí­tani! És ha ezeket a jámbor óhajtásokat Ivánka Milán dr. teljesiti, akkor el fogjuk hinni ne­ki, hogy szivén viseli a szlovák—magyar testvériséget. Akkor el fogjuk hinni neki, hogy a soviniszta politikát öli téli és a cseh­szlovák politikát erről az útról el akarja te­relni! Addig azonban nekünk mindig a fü­lünkbe fog csengeni Kramár két mondása, Ivánka Milán örömfelkiáltása az iskolák el- szlovákositása felett és azok a mondások, me­lyek azt igazolják, hogy Ivánka Milán nem tudja a saját népét a mások elleni gyűlölet háttere nélkül szeretni! Kínos ideges fejfájását uagy egyéb hüiésböl származó izom és iöegfájőalmait, szagga­tásait rögtön csillapíthatja, ha homlokát, uagy egyéb fájó test­részeit néhányszor bedörzsöli ualóöi □ m H R sósborszesszel Ez a legerősebb háziszer. Az egész országban mindenütt kapható ÍDert jó, sokan utánozzák! Követelje a valódi készítményt mindig Diana néven. nyilvánvaló. A legközelebbi tiz-tizenöt esz­tendőt arra használja fel, hogy bensöleg meg­erősödjék, azután pedig békés eszközökkel kísérli meg a lengyel kérdés szabályozását. — Ha az angol munkáspárt kormányra jut, — folytatta tovább Gilllies — nem várható, hogy Anglia Franci aország­gal szemben gyöngéd szerelmi viszonyt fog táplálni. A szövetségközi adósságokra vonatkozólag egyszerűen azt fogják mondani Franciaor­szágnak: ratifikáljatok és fÍzesetek! Ami a rajnai terület megszállását illeti, úgy az an­golok egyedül fogják kiüríteni a rajnai terü­letet, ha a franciák ezt akarnák, de ezt a ki­ürítést nem hajtják végre előbb, mig a fran­ciákat energikusan fel nem szólítják, hogy hasonlóképpen járjanak el. Még egy személyes megjegyzést teszek. Ivánka Milán reám is hivatkozott, hogy iga­zát bizonyítsa és azt mondta, hogy mivel ne­kem jól megy az ügyvédi irodám a köztár­saságban, tehát nem panaszkodhatom. Meg­nyugtatom, hogy nagyon téved. Egy nagyon jó irodából gyenge iroda lett! Főképp azért, mert jogtalanul elvették a rimaszombati já­rásban a magyar nyelv használati jogát tő­lünk. De megnyugtathatom Ivánka Milánt afelől, hogy akármily jól, vagy akármilyen rosszul is menne az ügyvédi irodám, az sem­miképpen se változtatna az én nemzeti ér­zésemen, én mindenképp jó magyar mara­dok, akármi is fog történni velem az életben. De a soviniszta politikát nem fogom helye­selni soha! Nem kérek és nem is .ogadok el senkitől a nemzeti kötelességem teljesíté­séért semmit, mert mi mint teljesen önzet­len politikusok küzdünk nemzeti boldogulá­sunkért! A láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÁNOS (21) — Igen. így. Gondolni sem akarok rá. — Megélegedetten fűzte tovább gondolatit. — örüljön, hogy nem ártok neki. Igen. Az fogja legjobban bántani, ha látja, hogy sem ártani, sem segíteni nem akarok neki. Hogy nem tö­rődöm vele. Hogy nem veszem észre. Mit tolakodik be az élményeimbe, az életembe. Kutyába Sem veszem. Igen. Ez a legjobb Egy csészébe kölni vizet öntött. A gyöngynyakéket nehány percre beleáz­tatta és gondosan megtörülgette, Az inas névjegyet hozott be. Hobarth felügyelő érkezett meg. — Mister Hobarth — fogadta Lucy a de­tektívet — nagyon örülök, hogy látom, mert jó hirem van. Azt hiszem az egész nagy ria­dalom befejeződött, mert a nyakékem meg­került. — Miegkedilt? — Igen. Amint látja, ez az. — Hogy történt? — Voltaképpen nem is tudom. Azután, ahogy önök eltávoztak, sétálni mentem. Az imént visszatértem és íme, már itt találtam a toalettasztalomon. — Szabad megnéznem? — Tessék. Hobarth gummikeztyüvel nyúlt a nyak­ékhez s a lámpa alá tartotta. Az erős megvi­lágításban jobbra-balra forgatta s nagyitó üveggel szemlélte. — Ujjlenyomatokat keres rajta?- Igen. De úgy látom, már megkéstem. Erősen kölni viz szagú. Természetesen. Csak nem képzeli, hogy egy tolvaj után úgy veszem a kezembe, hogy aköbb kölni vízzel ne fertőtlenítsem. Ügp az imént mostam le. Hobarth nagyot nyelt és mosologva adta vissza a nyakéket. Lucy becsengette a szobaleányt. Hobarth megkérdezte, ki járt a lakásban a legutolsó egy óra alatt. — Senki — felelt a leány. — Hol tartózkodott egész idő alatt? — A li all bán takar i tollára. — Nem hallott semmi gyanús neszt, lép­teket, ajtónyikorgást? — Semmit. — S a lakásba csak a haliból lehet beha­tolni? Lucy kiöz/beszólt: — De Mister Hobarth, a nyakék hála Istennek megkerült, most már azt hiszem, nincs szükség tovább keresni. — Sőt. Most bonyolódott még jobban öst^ sze a dolog. Az én emberem kétségkívül po­litikai merénylő, aki nem lopni, hanem tün­tetni akar. Az ügyességével tüntet és terro­rizálni akar. Nagyon veszedelmes fickó. Re­mélem, ima éjszaka újból próbálkozni fog, de rajta fog veszteni. Hobarth meghajolt és a hallba tette át de- tektivi főhadiszállását. Lucy egyedül maradt. Tulíhevült idegei szivacsként itták magukba a hűvös csendet. Nagy szomorúság tátongott szivében. Cár- vonra, a szelíd, szőke, kékszemü germán testvérre gondolt. Úgy érezte, hogy hütleóÜl elkalandozott tőle. Nagy, meleg könnycsepp csordult ki a szeméből. A KATONAI TANÁCS ÜLÉSE A katonai tanács ülésén a trónörökös el­nökölt. Elsőnek Byrd kimeri tő jelentést, adott a tókiói ut technikai teljesitményérő] és levon­ta belőle a tanulságokat, hogy háború eső­ién ez a teljesitmény milyen katonai célok el ú lése re reá 1 i zá 111 Sít ó. A haditengerészet élső lordja különös je­lentőségűnek minősítette a légi haderő tel- jesitalányét. A maga részéről legalább is tízszázalékos veszteségre számított. A két­százalékos veszteség elenyészően csekély. Szükségesnek tartja, hogy a Carvonit-fémből készülő buvárhajóparkot rendkívüli alapok előteremtésével mielőbb megkétszerezzék. A gáz-ügyek vezetésével megbízott műsza­ki tábornok kifejtette, hogy a gázháboriiban való fölény biztosítására a régi tengeralatt­járók egy része carvonit-gáztanikokká építen­dő át s ezek a gázaknahajók arra lesznek hi­vatva, hogy az ellenséges kikötőkben föl­robbanva, ott minden élőlényt elpusztítsa­nak. A repülőgépek egy része szintén látha­tatlan, azaz átlátszó gáztankként szolgáljon, úgyhogy mennél inkább lövi őket az ellen­ség, annál inkább maga idézze majd elő a saját pusztulását. A szárazföldi csapatok képviselője sajná­lattal jegyzi meg, hogy a carvonit-fém a szárazföldi harcászatban értékesíthető eddi- gelé a legkevésbbé. — Kár, hogy a carvonit maga láthatatlan, de, sajnos, a katonákat nem teszi láthatatla­nokká — jegyezte meg tréfásan. — Lord Byrd már kapott ajánlatott ilyen láthatatlan köpenyekre — szólt közbe nevet­ve a trónörökös. A magasraugu katonáik kérdően néztek Byrd re, aki legyintett kezével. —- Egy őrült tette ezt az ajánlatot. Végül a miniszterelnök tett jelentést a ti­tokzatos merényletről, melyet a trónörökös autója ellen követtek, el. —- Csak annyi bizonyos a merénylőről — úgymond — hogy hipnotizáló fenomén, aki pillanat alatt a i’akirok erejével képes szug- gerálni az embereket, hogy őt. nem látják, kü­lönben nagy lábú, széles termetű ember s valószínűleg amerikai gummitalpu cipőt, hord. A rendőrség fölteszi, hogy a merénylet amerikai ellen démonát ráció a tokiói repülő­flotta-tüntetésre. A merénylő Lord Byrd tá­bornok házába is betört és ott egy nyakéket tulajdonított el, de azt aztán visszaszármaz­tatta. Lord Byrd tábornok elmére névtelen levelet küldött, melyben úgy a merényletért, mint a nyakék eltűnéséért a légi haderő első lordjára háritja át a felelősséget. Főleg e le­vél tartalmából következteti a rendőrség, hogy amerikai terror rejlik a dolog mögött viszonzásul a Lord Byrd által elindított Car- vonit-flotta japáni látogatásáért. A láthatatlan ellenség ellen egyelőre száz detektívet moz­gósítottunk s a nyomozás a legteljesebb ener­giával folyik. A trónörökös nem figyelt és az utolsó mon­datból a „láthatatlan ellenség" kifejezés ütötte meg a fülét s inkább évődve, mint ko­molyan igy szólt Byrd felé. — Vajon nem a mi őrültünk, a láthatatlan köpeny állítólagos föl talál ója csinálja-e eze­ket a stiikliket? A komoly katonai tanács humort sejtett a trónörökös szavai mögött és érdeklődve tekin­tettek Byrüre. Byrd derűs kedélyesen adta elő Selley lá­togatását. Most az is az eszébe jutott, hogy az idegen három napi határidőt adott neki a megfon­tolásra és holnap reggel volna köteles lenne választ adni „Dr. Láthatatlan" jeligére a Daily Mail-be. Egy papirszeletkére ráirta a következőket: „Hirdetés Daily Mail-be. Dr. Láthatatlan. Bizonyítékot!" A papirszeletct odacsusztatta segédtiszt je­nek, Lord Ha inpton őrnagynak, aki moso­lyogja bólintott. Végűi a tanács jóváhagyta Byrd intézkedé­sét, hogy a Japánból három napi pihenő után Angliába, Wilbour parancsnoksága alatt visz- szatérc t.ir repülőgépből álló különítmény iiindon' elkövessen Canon alezredes fölke­resésére. illetve a tragédia okainak és rész­leteinek mcgállapilására. Külön segélyexpe- dició kiküldését céltalannak találják. \ !

Next

/
Thumbnails
Contents