Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-24 / 117. (2042.) szám

10 1929 május 24, péntek. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30, 16.30 Hang­verseny. 18.05 Német előadás Rain.r Maria Rilké­ről. 19.05 Huddersfield To-wn—Sparta meccs. 20.00 Jő éjszakát, Pantalon ur!, komikus operett. 21.00 Hegedű-hangverseny. 21.30 Operaáriák. 22.25 Zene egy pozsonyi kávéházból. — POZSONY: 11.30 Magyarnyelvű sajtóhírek. 16.30 Hangverseny Prá­gából. 20.00 Szimfonikus hangverseny Kassáról. 22.25 Tánczene egy kávéházból. — KASSA: 12.00 és 20.00 Harangszó a Dómból. 12.15 A szalon- zenekar hangversenye. 20.00 A cseh filharmonikus zenekar hangversenye Kassán, vezényel Talich V. igazgató. Műsor: Dvorák. 22.00-től prágai mű­sor. — BRÜNN: 12.30, 16.30 és 19.05 Hangver­seny. 18.00 Német előadás. 20.00 Operettelőadás Prágából. 22.25 Kávéházi zene Pozsonyból. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 Hangverseny. 12.00 Déli harangszó. 12.05 A rádió házitriőjának hangver­senye. 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folyta­tása. 13.00 Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 14.30 Hírek. 16.00 Gallay Gaibel Sándor dr. előadása: Balzac: ,,Grande Eugénia". 16.45 Pontos idő­jelzés, időjárásjelentés és hirek. 17.10 Lévai Mi­hály dr. felolvasása: „Mikor hivassunk a gyer­mekhez orvost". II. rész. 17.40 Szórakoztató zene. (Zenekari hangverseny.) Vezényel: Berg Ottó karnagy. 18.50 Sipőcz Jenő dr., Budapest polgár- mesterének; előadása: „Budapest". 19.35 Spanyol­est. Bevezető beszédet mond: Vizconde Gracia- Real. Spanyolország magyarországi követe. Közre­működik: Némethy Ella, a m. kir. Operaház mű­vésznője, Stefániái Imre kamaramüvész, a Zene- művészeti Főiskola tanára, Albonyi Géza, a Nem­zeti Színház művésze, Koncz János hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára és a m. kir. Operaház tagjaiból • alakult zenekar. Vezényel: Berg Ottó karnagy. 21.00 A m. kir. 1. honvéd- gyalagezred zenekarának hangversenye az Angol- parkból. Vezényel: Fricsay R. zeneügyi ig. Svéd- norvég-est. 1. Grieg: II. Peer Gynt, szvit; a) Menyasszonyrablás; b) Arab tánc; c) Peer Gynt hazatérése (tengeri vihar); d) Solveig dala. 2. a) Killinen: Hárfához; b) Jaernefeld: Praeludium. 3. Frederiksen: Skandináv szvit; a) Hegyen­völgyön át; b) Paraszttánc; c) Troliok tánca; d) Vikingek bevonulása. 4. Grieg: Sigurd Jorsalfar. 22.00 Pontos időjelzés, hirek, időjárásjelentés és az ügetőverseny eredményeinek közlése. Utána: Gramofonhangverseny. 23.00 Horváth Gyula és cigányzenekarának hangversenye az Ostende-kávé- házból. — BÉCS: 11.00, 16.00 és 21.20 Hangver­seny. 20.00 Népdalest. — ZÜPT3H: 16.00, 20.00 és 21.00 Hangversenyek. 17.15 Gramofonzene. — BERN: 20.00 Orosz est. — RÓM^: 17.30 Hangver­seny. 21.00 Operett. — MILÁNÓ: 17.00 és 20.30 Hangverseny. — TURIN: 17.00 Hangverseny. 21.00 Operaelőadás. — NÁPOLY: 17.00 Hangver­seny. 21.00 Operaelőadás. — TOULOUSE: 20.30 és 21.00 Zenekari hangverseny. 20.45 Melódiák. — LONDON: 21.35 Vidám est, majd tánc. — BRÜSZ- SZEL: 20.15 Hangverseny. — BERLIN: 20.30 Ber­lin, ahogy kacag és sir. — STUTTGART: 15.00 és 24.30 Hangverseny és tánc. — LEIPZIG: 20.30 Operett-részlet. 24.30 Tánczene. — HAMBURG: 22.45 Hangverseny négy városból. — FRANK­FURT : 20.00 A pillangó kisasszony. Puccini operá­ja, utána tánczene. — STOCKHOLM: 20.00 Revü, majd tánczene. — KOPENHÁGA: 20.30 Zene­kari hangverseny. — ZÁGRÁB: 20 30 és 22.00 Könnyűzene. — KRAKÓ: 20.30 Operett Varsóból. 23.00 Hangverseny. VASÁRNAP PRÁGA: 7.00 Sétahangverseny Karlsbadból. 9.00; Templomj zene. 11.00 Zenei matiné. 12.05 Katona-, zene. 16.30 és 17.45 Német női-énekkar. 19.05j Hangverseny. 19.45 Sporthírek, majd Cejnár biró előadása a sportról. 20.00 Szórakoztató-est. 21.35 Hangverseny három hegedűre. 22.20 Jazzband. — POZSONY: 16.30 Mandolin-hangverseny. 19.05 Szinielőadás. 7.00, 9.00, 20.00 és 22.20 Prágai mű­sor. — KASSA: 9.00 Istentisztelet a Dómból. 11.00 Matiné. 12.00 ííarangszó, utána a szalonzenekar hangversenye. 19.00 Rutkay Ernő magyarnyelvű előadása: Masaryk elnök és Csapek Károly be­szélgetései. 20.00 Harangszó. 20.15 Oláh Gyula szlovák népdalokat énekel. 20.40 Vig-est. 22.15 Magyarnyelvű sajtóhírek. 22.20 Jazzband Prágá­ból. — BRÜNN: 7.00 Hangverseny Karlsbadból. 9.00 Templomi zene. 16.30 Hangverseny. 18.00 Németnyelvű operaáriák. 19.00 Vig zene. 20.40 Kialudt a gyertya, vígjáték. 21.20 Gramofonzene. ' 22.20 Hangverseny Prágából: jazzband. — BUDA-' PEST: 9.00 Hirek és kozmetika. 10.00 Templomi zene és prédikáció az Egyetemi-templomból. 11.45 Unitárius istentisztelet. 11.20 Szimfonikus zene­kari hangverseny. Közreműködik: Kacsoh Magda Kacsoh Pongrác dalaivel. 13.00 Hirek és időjárás­jelentés. 15.30 A földművelésügyi minisztérium rádióelőadása. 16.00 A Középiskolások Énekkará­nak előadása a Vigadóból. 18.00 Rádió Szabad Egyetem. Előadások és magyar dalok. 19.15 Sport­hírek. 19.45 Hősök emlékünnepe. Műsor: 1. Doh- nányi: Nyitány. 2. Herceg Ferenc ünnepi beszéde. 3. Katonadalok. 4. Háborús költészet. 5. Fricsay: A honvéd táborban. 7. Katonadalok. 8. „A rongyos katona", Zilahy Lajos mesejátéka, vezényel Pol­gár Tibor. 9. Részietek a „Iiunyady Lászlódból. 22.00 Az I. magyar kir. honvédzenekar hangver­senye az Angol-parkból, vezényel Fricsay Richárd igazgató. 23.00 Pcrtís Jenő cigányzenekara a Britanniából. — BÉCS: 15.45 fis 22.30 Hangver­seny. 19.15 Operaáriák. 20.15 A vadorzó, Schnitz- ler drámája. — ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. 20.00 Ének-kvartett. 21.35 A nürnbergi mester dalnokok ifi. felvonása. — BERN: 21.45 Vasco Oandini he- gedüestje. — RÖMA: 21.00 Turandot, Puccini operája. BASEL: 20.30 A madár a zenében. — LONDON: 21.30 Szimfonikus hangverseny. BERLIN: 20.00 Lehár-cat. STUTTGART: 20.00 Esti zene. 21.15 Wagner ed. - LEIPZIG: 19.30 Katonazene, 22.30 Tánezone. MÜNCHEN: 20.30! A tataid .Vénusz 22.05 íi«rtgv ersany és tánc. — { KözoazdaságP 99 ,A nemzetközi helyzet a csehszlovákiai gazdasági fejlődés szempontjából nem kedvező" Preiss dr. és Schicht dr. pesszimista. Kovák miniszter optimista — Stodola szenátor beszéde a gyáriparosok szövetségének közgyűlésén Szlovenszkó gazdasági problémáiról Prága, május 23. Tegnapi számunkba® megírtuk, hogy a csehszlovákiai gyáriparosok országos szövetsége Prágában megtartotta közgyűlését, amelyen számos fontos nyilatko­zat hangzott el. Tegnapi beszámolónk ki­egészítéseképpen még a következő megnyi- 1 a tikozás oka t ismert etjük: Novak kereskedelmi miniszter az első hó­napok passzív kereskedelmi mérlegéről úgy nyilatkozott, hogy a kivitel csökkenésének okát a megelőző hónapok emelkedett kivite­lére, másrészt pedig a természetes idénybeli export csökkenésében kell keresni. Azonban az élesebb mlágkonkurrencia s az egyes államok (Utal támasztott behozatali nehéz­ségek is közrejátszoMak. a A vasúti tarifákat illetően úgy nyilatkozott, hogy tarifaemelésre nem kerüli a sor. A for­galmi adótörvényt a mai szükségleteknek és tapasztalatok alapján kell novelláink A miniszter végül optimizmusának adott kifejezést. Preiss Jaroszlav dr. a szövetség alelnöke a világhelyzetről rajzolt tájékoztató képet s előadása odakomkludált, hogy az európai ipar az amerikai konikurrencia élesebb táma­dása előtt áll. A csehszlovákiai mezőgazda­ság és ipar viszonyának a rendezéséről úgy nyilatkozott, hogy a jövőben remélhetőleg sikerülni fog az érdekéket összeegyeztetni. A nemzetközi helyzetet a csehszlovákiai gazdasági fejlődés szempontjából nem tar Iái ja kedvezőnek, mert sok oáyan jelenség van, amely Csehszlovákia gazdasági fejlő­désére zavarólag halhat ki. Schicht György dr., a német gyáripari szö­vetség elnöke konstatálta, hogy az iparnak az állam és valamennyi köztényező által való támogatása annál is inkább helyénvaló len­ne, mert sok olyan jelenség áüapitható meg, amely a további ipari fejlődésre veszélyeket rejt magában. Sztodola Kornél szenátor, a szlovenszkói gyáripari szövetség alelnöke a következőket mondotta többek között: — A szlovenszkói ipar kezd felépülni a suiyos válság után. A munkásság elérte már munkakapacitását. örülünk (?) a cseh munkásság hozzánk való özönlésének s kívánatosnak tartanók, he. az ellenkező irányban is munkaierők ki­cserélésére kerülne a sor. Nyíltan bevalljuk, hogy számos iparágban ja­vulás állott be, azonban nyíltan kell óvnunk mindenkit a javulás mérvének túlbecsülésé­től b. A szlovenszkói ipari üzemek többsége tőketartalékok nélkül dolgozik. A természe­tes közlekedési fekvés következtében Szlo- venszkónak tartós gazdasági kapcsolatai van­nak Magyarországgal. A gazdasági együttmű­ködés szempontjából erősíteni kell a kapcso latokat Szlovenszkó és a történelmi országok közöíh — Igen fontos problémája Szlovenszkónak a közlekedési kérdés és a vasutfoTgalmi kér­dés megoldása. Azok a különböző jelentős korlátozások, amelyeket a vasutakon úgy szervezeti, mmt beruházási tekintetben léptettek életbe, komoly aggodalmakat keltenek. Amennyiben a csehszlovák vasutak minden tekintetbe., nem lesznek képesek a német vasutakkal versenyezni, az ipar és kereskede­lem súlyosan fogja ezt megérezni. Tőkeképződés és a közlekedés megjavítá­sa: ezek az álapföltételei Szlovenszkó jólé­tének. Nincs ok pesszimizmusra, amely meggátolná azt, hogy a történelmi országokból Szloven- szkóra tőkét helyezzenek ki. A reparációs probléma megoldása után kegyetlen harc fog megindulni a fogyasztási piacokért. Szlovenszkó a csehszlovákiai árukihelye­zés belső tartalékát képezi. A szlovenszkói vásárlóerők főtartaléka a mezőgazdaságban vaji. A mezőgazdasági prob­léma egyébként nem csak Európa, hanem az Egyesült Államok problémája is. A köz­társaságban ezt a problémát a produktivitás emelése utján lehet megoldani és pedig invesztíciós program tévén, amelyet metodologikusan az állam, az orszá­gok, a járások és a községek között kellene végrehajtani. 1 szlovenszkői mezigazdasig bajai Sujanovics Gyula nagyérdefeességü beszéde a kassantegyei nagybirtokosok és bérlők egyesületének közgyűlésén Kassa, május 23. A Kassamegyei nagybirtokosok és bérlők egyesülete a napokban tartotta meg közgyűlését Kassán. A közgyűlés jóváhagyta az egyesület elmúlt évi zárszámadásait, az ezidei költségvetést. A közgyűlésen Bujanovics Gyula, az egyesület elnöke az alábbi nagyérdekességü elnöki megnyitó beszédet mondotta el: Az 1928. év terméseredménye kielégítőnek voit mondható. Egyes elemi csapásoktól sújtott vidékek kivételével, úgy a kalászos, mint kapás- és ta- karmánytermés jó középtermést hozott, mely eredmény következménye volt annak a nagyobb intenzivitásnak is, melyet a gazdák a földreform következtében területileg nagy mértékben csök­kent birtokaikon kifejtenek. A jövedelmezőséget azonban nagy mértékben befolyásolta a terményárak hanyatlása, mert az árak, a burgonyaár kivételével nincsenek aránybau az azok termeléséhez szükséges költ­ségekkel. A terményárak állandóan csökkenő tendenciát mutatnak és ez áll talán még nagyobb mérték­ben az összes állat és állati termékek áraira, mig viszont a gazdaságok által igényelt összes ipari cikkek árai állandóan emelkednek. A földreform egy uj birtokt'pust teremtett, a 250 hektár kiterjedésű középbirtokot és felállí­totta a problémát, vájjon itt Szlovenszkón, hol el­sőrendű talajok csak kivételesen fordulnak elő, egy ilyen birtok, egyáltalán kép„s-e egy intelligens család exisztenciáját biztosítani, előre is kizárva azt, hogy egy ilyen birtok további osztás tárgyát képezhesse. Rendkívül súlyosbítja a középbirtokos helyze­tét az erdőreform. A múltban a szlovenszkói középbirtokok majdnem mindegyikéhez jelentékenyebb erdőterület is tar­tozott. A birtokos erdejét nem is tekintette ren­HA.M.BURG: 20.00 Tavaszi levegő, operett. — LANGENBERG: 20.05 Orlow, operett. — KÖNIGS- BERG: 16.00 Operettek. 20.05 Kabaré és lánc. — KATTOWITZ és KRAKÓ: 18.20 Hangverseny Varsóból. 20.30 Hangverseny Érákéból. 23.00 Táncáén'' des évi jövedelemforrás gyanánt, de fedezve saját gazdasági szükségletét, erdejét oly tartaléknak nézte, melyhez csak rendkívüli esetekben (elemi csapás, rossz gazdasági év, nagyobb befektetések, családi oszt A'y ok) nyúlt és ez rá nézve egy bizto­sítékot kénezeít. A mai 100 hektáros erdőtipus, egyrészt már nem fedezi saját gazdasági szükségletét, másrészt egy racionális erdőkezelést sem tesz lehetővé és va- gyonlartalék jellege teljesen megszűnt. A kisebb parcellákban községeknek kiosztott er­dőterület is erdőkultura szempontjából teljesen elvész. Ezek az erdők ki lesznek pusztítva. Ez a kisgazdák intenciója, ez teszi rájuk nézve kívána­tossá az erdők átvételét, mert egy rendes 60—80 éves turnusra beosztott erdőkomplexuin, midőn az évenként vágatáéra kerülő pár holdon sokak osztoznak és melyet még a rendes évi kiadások is terhelnek, rájok nézve semmiféle vonzóerővel nem bir. Az erdőben rejlett tartalék tehát megszűnt és a birtokos az intenzivitásra Ltt utalva. Hosszú idő tapasztalatai még nem állnak rendel­kezésre, de a már szerzett tapasztalatok e téren ezideig nem kielégitőek. Kiviláglott, hogy az in- tenzivitást csak egy bizonyos fokig lehet fejleszte­ni, azontúl már nem hasznothajtó. Kitűnik, hogy a legelő nélküli marha- vagy csikónevelés, az erőtakarmányokra alapozott intenzív tejtermelés, (130 koronás korpa) a sertéstenyésztés és hizlalás, a mai állat és állati termékek ára és a nagy koc­kázat mellett, nem lukrativ. Nagy forgalom, sem­mi haszon. A gazdák már erre rájöttek és kezdik e téren az intenzivitást korlátozni. A legjövedelmezőbb állat­tartás lenne a birka, mely kis regieje mellett még a mai nyomott gyapjuárak dacára is jövedelmező. Ennek azonban előfeltétele a legelő, mely azonban már nem áll rendelkezésre, mert a földreform ép­pen a legelőket csökkentette a legnagyobb mér­tékben és máma már ritkaságszámba megy egy gazdaság, hol még birka található­A legelőelvonásnak még egy másik hátrányos kö­vetkezménye, hogy legelő híján a gazdák kényte­lenek voltak a cseléd tartást beszüntetni. A gazdák ezen kényszerintézkedése érthető elégedetlenséget szül és ezzel szaporítja a kommunisták számát. Ki nem elégítő a mai munkaközvetítő hivatalok intézménye. Ezeknek feladata lenne a munkaközvetítés és a kötött munkásszerződések betartásának biztosítá­sa. Egyik feladatnak sem felelnek meg. Sőt, egész felesleges és nélkülözhető nehézségeket gördít a munkaadók, de még a munkások elébe és okoz felesleges költségeket mindkét kategóriának. A gazda most is maga keresi meg munkásait, köt velük ideiglenes szerződést és az igy megkö­tött kész szerződéssel és a munkásokkal kényte­len a sokszor távoleső munkahivatalt felkeresni, ahol a szerződést mindenféle kicsinyes formalitá­sok alapján veszik bírálat alá, csinálnak nehézsé­get és költséget mindkét félnek. A munkást és munkaadót a kölcsönös érdek köti egymáshoz és ha ez nincs meg. azt semmiféle hatósági intézkedés nem pótolhatja. A gazdák is kívánják, hogy a kol­lektivitás alapján megkötött munkaszerződések hitelesítve legyenek, de vájjon ezt nem eszközölhetné-e rövid utón a legközelebb fekvő járáslőnöki, a vágj Akár falusi jegyzői hivatal? Most vannak folyamatban az 1928. évre szóló jö­vedelemadó-kivetések, tehát az uj adótörvénynek első gyakorlati érvényesülése. A gazdák az uj törvényt, melynek feladata lenne, hogy a jövedelemadót nem elképzelt, de igazi jö­vedelem után szabja ki — örömmel fogadták és ehhez alkalmazták a lehetőséghez képest gazda­sági könyvvezetésüket. A gazdák azonban nem tanait könyvelők, ilyeneket nem alkalmazhatnak, könyvvezetésük egy formai kritikának aligha fe­lelhet meg. Ha a pénzügyi közegek nagyon a for­mákhoz fognak ragaszkodni, úgy a legtöbb könyv- vezetés ellen találhatnak kifogásokat és akkor ott vagyunk, ahol voltunk, a törvény intenciója nem érvényesül és ismét csak illuzérius jövedelmek után vettetik ki a jö­vedelemadó. A közeljövő tapasztalatai fogják tehát igazolni, hogy a pénzügyi hatóságok eljárása szerint a tör­vény helyes intenciója érvényesülni fog-e vagy nem? Igen sérelmes az az eljárás, melyet az állam polgáraival szemben, mint adós követ. A földreform alapján az állam egyes polgárai birtokát kisajátítja és ezért bizonyos ellenértéket fizetni tartozik. így szól a törvény, a gyakorlat azonban az, hogy a kisajátítás tényleg megtörténik, de évek múl­nak el, mig csak az ármegállapitó tárgyalások­ra kerül a sor, sőt, ha a megegyezés meg is történt, az igy megállapított csekélységet, a kár­talanításnak ezt a fügefalevelét, a földhivatal szintén nem fizeti, illetve fizetnie nem is kéne, csak a volt birtokos vagyondézsmájába beszámíthatná, de ez sem történik, ellenben mivel az átíratások évekig sem történ­nek, az adóhivatalok az összes elvett területek adójával még mindig a volt birtokost és mostani telekkönyvi tulajdonost terhelik. Előáll az a szo­morú groteszk helyzet, hogy az állam mint hite­lező adósával szemben a legridegebben lép fel, mint adós azonban, a vele szemben tehetetlen pol­gárával szemben, nem tesz eleget elvállalt köte­lezettségének. Kívánjuk és reméljük, ho"~ az állam vezető tényezői ezen köztudomású visszáságokon segíte­ni, azokat orvosolni fogják. Üzemi korlátozások a csehszlovákiai gyufa­iparban. A csehszlovákiai gyufaiparban már a legközelebbi időben jelentős üzemi korlátozá­sokra kerül a sor. Oka ennek a gyufakartell megállapodása, amely bizonyos kontingense­ket állapított meg s a csehszlovák kontingens nem éri el az eddigi produkciót. (DND.) Csehszlovák—lengyel vasipari tárgyalások. A csehszlovákiai vasipar jelenleg tárgyaláso­kat folytat a lengyel vasiparral ármegegyezés céljából. Főképpen a felsősziléziai iparral folynak a tárgyalások. (DND.) A söradó ujjárendezése. A söradó újonnan való rendezésével megbízott albizottság elő­terjesztette elaborátumát a gazdasági tanács elnöksége elé. Azt a határozatot hozták, hogy először elkérik Dracbovsky tanár referátu­mát, aki jelenleg az uj szesztörvény referátu­mának a kidolgozásán dolgozik. Mivel az ér­dekelt körök a söradó kérdésének gyors el­intézését sürgetik, a gazdasági tanács teljes ülését rövidesen összehívják. A MP értesüld-, se szerint Dracbovsky dr. szakvéleménye semmiféle változtatást nem fog eszközölni az albizottság tervezetén. (MP.) Ford automobilgyárat épit Lengyelország­ban. Lengyel lapok jelentése szerint a Ford- müvek egyik igazgatója jelenleg Lengyelor­szágban tartózkodik, hogy a lengyel kormány­nyal tárgyalásokat folytasson egy Lengyelor­szágban építendő automobilgyár ügyében. A gyár havonta 250 kocsit állítana elő. Ford az alapítás főfeltételéül azt kívánta, hogy a len­gyel kormány szállítsa le azon alkatrészek vámját, amelyeket Amerikából vagy Angliá­ból kell importálni. Amennyiben megegyezés­re sor kerül, a gyár még ezévben felépül. (MP). Még mindig tart a benzinár-háború. A ben­zinkonvenció formálisan fennáll, ténylegesen azonban már nem Létezik. Az árversengés még inkább kiélesedett, úgy hogy a benzint már nemcsak 2.45 koronás blokkáron és 2.50 koronás készpénzfizetés ellenében árusítják, de több helyen 2.20 koronás blokkáron is. Az a ki sédet, hogy a konvenció által képviselt cégek és a Vacuum Oil Oompanv közötti vitát elsimítsák, kudarcot vallott. A Vacuum társa­ság egyelőre nem akarja a konfliktust elin­tézni. Az ügyek mai állása szerint nem való­színű, hogy őszig sikerülni fog a konvenció eladási feltételeit megújítani

Next

/
Thumbnails
Contents