Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-23 / 116. (2041.) szám

5 1329 májas 23, csütörtök. ^I^<^MAG^aRFftTOiAP ___________ ZE PPELIN, A NÉMET TECHNIKA BÜSZKESÉGE arra kényszerült, hogy francia földén leszáll­jon két motorja defektust kapott, nagy, mint azok mondják, akik ilyenkor tvallacei találé­konysággal rejtélyes ok-okozati összefüggése­ket találnak ki, merénylő kezek már jó eleve úgy irányitolták a dolgot, hogy a két motor elromoljon és a Zeppelin annyi hatalmas elő­készület idén kénytelen legyen útját abba­hagyni és leszállóm. Egyszer-kétszer sikerült az óceán átrepülése és már azt hitték, hogy a léghajó megverte a repülőgépei. Most be­bizonyosodott, hogy nem igy van. Csoda volt az utolsó repülés: az előkelő közönség, az eu­rópai és az amerikai társadalom krémje dúsan terített asztaloknál ült, amikor a Zep­pelin játszi könnyedséggel megbirkózott min­den veszéllyel és ezer métei' magasságban repülte át az ezer méter mélységű Óceánt. Az ut technikai tanulságain kívül politikai tanulságokat is szűrtek le akkor. Megállapí­tást nyert a távolság és a politikum összefüg­gése és az optimisták lámondták, hogy a két diszparát elem egyenes arányban van _egy­mással: mennél kisebb és elenyészöbb az eddigi nagy, nemzeteket elválasztó távol­ság, annál közelebb kerülnek egymás pszihé- jéhez és a faji, vallási, nyelvi ellentétek mi­nimumra zsugorodnak össze. Eckener doktor, a Zeppelin hadvezére, ezekkel a politikai mellékzöngékkel nem tö­rődött. Nem vette ki a részét a nagy ünnep­ségekből. Hazajött és munkába állt. A tech­nika bajnoka, aki nem akar politizálni, ke­mény ember, aki hisz a gép matematikai pon­tosságában, abban, hogy a lelkiek (és igy a politikum is) eredőjét a természettudomány összetevői hozzák létre. Egy kissé talán a sipruccmadár politikájához hasonlít ez a gon­dolatmenet, amelyre Eckeneren kívül az egész német nép hajlik. A tradíció köti: Goet­he és Kant nem a német középpont. A hang­súly a németeknél mindig a munkán feküdt, az okozati összefüggések szabatos és mate­matikai meghatározásán és a német történe­lem mutatja, hogy a német Goethék és Kan­tok annak ellenére, hogy az egész földkerek­séget telekárt ölt ék ezzel a két névvel, vala­hogyan az előkelő idegen szerepével voltak kénytelenek megelégedni saját hazájukban. A német Faust igazi arca a Zeppelin lég­hajó, a kategorikus imperativus Eckener vá­gya: az Óceán átrepülése. A Zeppelin maga Németország. Németországot kisévde .a balsze­rencse, amikor kénytelen volt legősibb ve- télytársa területén leszállni a magasból es szánom-bánom arccal mmculpázva beismer­ni, hogy a nagy telt nem sikerült. Emberi és érthető, bár nem bocsátható meg, hogy a na­cionalista francia sajtó örül neki, hogy így történt. Még szerencse, hogy a német lkam» nem zúzta magét halálra. Az élőkről ugyanis: vagy rosszat, vagy semmit. De a halál előkelő­sége kötelez a hallgatásra. A Zeppelin nem hall meg. Szabad volt tele torokból megsúgni a világnak: ime! Sokféle elemből tevődik össze ez a kis szó! Főképpen azonban meg­dönti az optimistáknak a távolságról és a po­litikáról és a kettő összefüggéséről szóló böl­cseleti tételét. A technikai haladás tehát nem jelent erkölcsi, vagy humanisztikus haladást. Marad Goethe és marad Kant? Marad, de modifikálva. Marad, mert a baj és a szükség pillanatában Goethe intő szavára hallgattak a franciák és nemes, áldozatkész, jószivü nép­nek bizonyultak. Megsegítették a német Ika- rosokat és vendégszerető korrektséggel fo­gadták,őket. Aki kárt szenvedett, annak ma­gától kijár a gúny — vigasztaló, hogy a gúny együtt jár a nemes gesztussal és a jó­téteménnyel. Ez most begizolódott. Falán nem is baj, hogy a német Zeppelin-bukás ré­vén tűnik ki, hogy a metafizika és a költé­szet korrektúrára szorul a hhszadik század­ban. így legalább remélhető, hogy a korrek­túra meg fog történni. Faustnak Zeppelin képét kellett magára öltenie, hogy belássa a legnagyobb igazságot, amely szerint könnyebb az ördöggel szövetségre lépni, még ka akko­ra ur is, mint Goethe Mephisztója, mini az embertárssal. A Zeppelimbukás nagyobb ta­nulság és becsesebb belátás, mint az óceán sikeres átrepülése és Faust végső bölcsessé­ge. Faust csodaleplen szeli át Mephistoval az űrt — mennyivel könnyebb ez, mint meg­konstruálni a jövő matematikai biztonsággal működő Zeppelinjén Ezen túl pedig mennyi­vel nehezebb feladat, a motorokat olyan mű­ködésbe hozni, hogy győzelmes, távolságokat leküzdő kattogásuk a földön élő emberet: fülében, harmonikus zene lényén, vem pedig az irigység és a, kár üröm fonetikai forrása. Mert Eckener doktor tévédéit: technika nem lehel el politika; illetve politikai érzék nél­kül. Nem elég Mephistoval paktumot kötni: Egymást és a csendőröket vádolják a szepsi tömeg gyilkos sági vádlottat Homlokegyenest ellenkező vallomások hangzottak el ímling András meg­gyilkolásáról — Egy vádlott, aki „oií volt, de semmit sem látott" — A 16- iettes alibijét a kassai kórház igazolta — A bíróság nagy erőfeszítéssel keresi az igazságot a cigányok vádaskodásának labirintusában Kassa, május 22. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Ma volt a szepsii ci­gányper tárgyalásának második napja, ame­lyen az esküdtszék folytatta az Iinling-gyil- kosságra vonatkozó bizonyítási eljárást és újabb nagy szenzációt eredményezett. A tár­gyalás során ugyanis kiderült, hogy az ímling-féle rablógyilkosság fövádlott- ja, Rybár Pál, teljesen ártatlan a terhére rótt borzalmas bűncselekmény elköveté­sében. A bíróság hivatal osan is megálla­pította, hogy ott sem volt a gyilkosságnál. Rybár Pál a gyilkosság napján, amint ki­derült, a kassai állami kórházban volt ápo­lás alatt. n De volt a mai tárgyalásnak más szenzációja is és pedig az egyik védő, Farkas Zoltán dr. felszólalása, amely nagyon alkalmas volt ar­ra, hogy megvilágítsa az egész borzalmas bünper psziihikai motívumait. A védelem teg­napi előterjesztésére ma már nem korlá­tozták a bünper iránti érdeklődőket abban, hogy résztvegyenek a tárgyaláson és a mai napon a főtárgyalási terem már tele volt hallgatósággal, főleg nőkkel. Ugyancsak a védelem eindiitványára döntött a biróság arról is, hogy a tárgyaláson, minit or­vosszakértő résztvegyen Studhlik Jaroslav dr., a híres pszihiater/. a kassai elmekórház igazgatója és mint tolmács-orvosszakértő Windholz Ernáiméi dr. A bíróság orvosszahéríőhei rendeli be A mai tárgyalást Móricz József dr. tanács­elnök délelőtt tiz órakor nyitotta meg. Beje­lentette, hogy a tegnapi főtárgyaláson 32 új­ságíró és több mint 80 érdeklődő részére ad­tak ki-belépő jegyeket. Arra- kéri a sajtó képviselőit, hogy a tárgyalásokról objektív formában számoljanak be, mert sajnálattal kénytelen megállapítani, hogy két kassai lap valótlan dolgokat közölt a tegnapi főtárgya­lással kapcsolatban. Azt írták ugyanis, hogy az esküdtszéket zárt ajtók mögött alakítot­ták meg, holott ez a perrend szerint előirt módon történt. Bejelenti, hogy a mai tárgyalásra berendelte StuchMk Ja­roslav dr. és Windholz Emánuel dr. orvosi szakértőket. Ezután Farkas Zoltán dr. védő kérte, hogy az elnök gondoskodjék arról, hogy az emeleti folyosókon elhelyezett rendőrök, akik az ügy­védeket és a közönséget is akadályozzák a közlekedésben, eltávolitassanak. Teljesen elegendő volna, ha az esküdtszéki terem aj­taját őrizné a rendőrség. Mindent látott, de semmit sem tud Ezután Gruló Barnabás Bercit hallgatta ki a biróság. Az elnök az Imling-féle rablógyil­kosság részletei felől faggatja és a 19 éves fiú gépiesen csak annyit válaszol, hogy ott volt a gyilkosságnál, de semmire sem emlékszik. Az elnök keresztkérdések alá veszi a vádlot­tat, de igy is csak annyit tud belőle kihozni, hogy látta, amint az áldozat a fejére hullt fejszecsapások után szaladni kezdett és az­után a patak partján összeesett. Hagy ki mérte rá a fejszecsapásokat és hogy kik voltak jelen a gyilkosság elkö­vetésénél, azt nem tudja, valamint arra sem emlékszik, hogy Rybár Pál ott volt-e a gyilkosságnál. Amikor hallja, hogy az elnök szlovákul beszél az ügyésszel, udvarias hangon fölajánlja, hogy ö is jól tud szlovákul és szlovákul is megteheti vallomását. fontosabb a belső életnek, az erkölcsi követel­ményeknek a technikai fejlődéssel való szo­ros és egyöntetű kiépítése. Ezen a párhuza­mon fordul meg minden a népek életében. A Zeppelin egyelőre megbukott. Túlzott volt a sok interjú, az előkészületek világgá kürtölése, Francia földön egy gesztus tört ketté, a Németország mindenek felelt gesz­tusa. Hogy nem sikerült a légi ut, nem szé­gyen. A francia Nungesser és Coli Imlálasam zuhant a tengerbe. Ez nem német speciali­tás. De specialitás a poroszok kedélyielen el­— Megértünk mi úgy is téged, csalk be- g szélj magyarul, — mondja az elnök Gruló f Barnabásnak. Ezután az elnök elébe tárja a vizsgáló- j biró előtt tett vallomását, amelyben a lég- | részletesebben ismerteti a gyilkosság lefo­lyását, de a vádlott csak arról akar tudni, hogy ott volt ugyan, de másra nem em­lékszik. Elnök (Fiike Janó Gyulához): Na, állj ide, mondd a szemébe a vádlottnak, hogyan tör- j tént a gyilkosság. A szembesítés megtörténik, de a vádlott tovább sem akar másról tudni, mint csak annyiról, hogy ő is jelen volt a gyilkosság­nál. Elnök (Fiike Janó Gyuláihoz): Továbbra is kitartasz amellett, hogy Rybár Pál ütötte le Imi inget? Fiike Janó Gyula: Igenis. Elnök (Gruló Barnabáshoz): Mit szólsz ehhez? Vádlott: Nem igaz, elnök ur, nem volt ott. »A kórházban feküdtem, amikor a gyilkosság történt« Az elnök ezután Rybár Jenőt és Csiszár Gyulát veszi elő, de ezek is szemébe mondják Filkc Janó Gyulának, hogy egy szó sem igaz a vallomásából, mert ők sem voltak ott a gyilkosságnál. Az elnök tovább vallatja Csiszárt, amikor egyszerre a vádlottak padjáról fölugrik Ry­bár Pál és magából kikelten ezeket mondja: — Nagyságos elnök ur, újból csak azt mondom, hogy én nem voltam ott a gyil­kosságnál és emlékszem arra is, hogy én a gyilkosság idején a kassai állami kórház­ban feküdtem betegen. Elnök: Mikor volt ez és meddig voltál a kórházban? Vádlott: Öszfelé“lőhetett. Szembajjal kezeltek a kórházban. Elnök: Miért nem mondtad ezt eddig? Miért most, az utolsó napon? Vádlott': ‘ Kéremén a' vizsgálat: egész ideje alatt olyan voltam, mint egy őrült, . szívbajos és ideges voltam és minden kiment az emlékezetemből. Elnök: Jó volna azonnal beszerezni a kórházból a hivatalos értesítést. Vádlott: Tessék csak beszerezni és engem az­után értesíteni. (Derültség.) Elnök: Ez természetesen meg is fog történni. Az elnök nyomban ki is adta az utasítást, hogy telefonon érdeklődjenek a kórházban és szerezzék be Írásban is a hivatalos értesítést. Az elnök ezután Rybár Rudolfot szólítja elő. — Azzal vádolnak, — mondja neki —, hogy te is résztvettél az Imling-féle rablógyilkosságban. Vádlott: Nem voltam ott. Elnök: De az összes vádlott-társaid az állítják, hogy ott voltál. Vádlott: Kérem, azok mind ragszanak rám. Én a csendőrök előtt sem vallottam semmit, an­nak ellenére, hogy ütöttek-vertek, mert nem mond­hattam azt, hogy ott voltam, amikor nem voltam ott. Elnök (Fiike Janó Gyulához): Mond a szemébe, hogy ő is ott voU. Fiike Janó Gyula felállt és emelt hangon szemébe mondja a vádlottnak, aki állandóan azt hangoztatja, hogy ártatlanul szenved. Az elnök (Fiike Janó Gyulához): Hogyan van az, hogy ti mind azt hangoztatjátok, hogy a csend­őrök vertek titeket és azért tettetek vallomást, A kórház igazolja Az irás a kórház hivatalos értesítése. Ry­bár Pál ottani kezeléséről. Az elnök hirtelen átszalad rajta, majd erélyesen előszólitja Fiike Janó Gyulát és ezeket mondja neki: — Hogy merted azt állítani, hogy Rybár Pál ott volt a ás Imíing-féle rablógyiíkos- ságnál, amikor itt van a kórház hivatalos bizonyítványa arról, hogy Rybái* Pál 1923. október 2-tól október 14-ig a kórházban állott ápolás alatt, a gyilkosság pedig ok­tóber 5. vagy G-án történt. A vádlott szemlesütve hallgat, majd 7»wrrmlw,iiiiniMiititTíyB»»gifflawni—r-írrní-~ itttti11111111111111111 bizakodoltsága, letűnt századok germán örö­ké. A franciák fogják megsegíteni a német Zeppelint: ebben van egy szimbolikus mag. Egymásrautaltság, közösség, megértés: ,as 1 emberiség hármas pillére. A lezuhant Zep­pelin helyett talán ez a jelszó fog auerolo- ként felemelkedni az űrbe. És ez volna Faust igazi győzelme. Ezért, érdemes volt lezuhan­ni, érdemes volt a technika terén kudarcot vallani. Az erkölcsi nyereség annál feleme­lő bb. ieubauer Pál. .iMMMimiWHUi .iiimw ■"B'innm'i" I ’IH1 Mimi i j ii^araKiawggrrag^n | SzepSőt-májfoSlot 1 és egyéb arctisztátcilcmságot B biztosan csakis | „Miss>Monde“ eremmel , I Tüntethet el Kapható minőén drogériában és parfümériában. ; Főraktára S. íf. részére Galbavy Drogéria, Kosice Rumanoua 2 í Tegyen kísérletet még ma! j Tégelyenként Kö 15 esti és nappali használatra amikor itt van Rybár Rudolf, aki az állítólagos ve­rés ellenére sem vallott semmit. Hogyan veszed a lelkiismeretedre azt, hogy belekevered Rybár Rudolfot is a gyilkosságba? FUke Janó Gyula: Kérem ő bírta a verést és ezért nem vallott a csendőrök előtt. Elnök (Rybár Rudolfhoz): Téged nemcsak ezzel a gyilkossággal vádolnak, te mind a. hat gyilkosságnál ott voltál? Vádlott: Kérem, én egyiknél sem vol­tam ott. nVerteh a csendőrök" Az elnök újból Gruló Barnabás Bercit val­latja. — Te ott voltál mindegyik gyilkosságnál. Hogyan tudsz mindegyikre visszaemlékezni, hiszen akkor még 15 éves sem voltál? A vádlott bambám néz maga elé, majd ezt mondja: Kérem, a csendőrök kínoztak. Elnöky Én még egyetlen egy esetet sem tudok, amikor a csendőrök kínzással vallat­tak volna. j A vádlott azonban tovább kitart amellett, hogy kínozzák. Elnök: És hogyan kínoztak? Vádlott: Ceruzát dugtak az ujjaim közé és ütöttek vertek. Elnök: Ha igaz az, amit a csendőrök előtt vallottál és ami mellett most is kitartasz, hogy ott voltál miden rablógyilkosságnál, akkor nem volt szükség a verésre. Igaz, hogy ott voltál minden gyilkosságnál? Vádlott (gépiesen): Igaz. Ezután Pécsi Dezső került sorra, őt is az Imling-féle rablógyilkosság felől vallatja az elnök, Pécsi Dezső azonban állandóan azt hangoztatja, hogy m en a gyilkosságnál és teljesen áldatlanul szenved 27 hónap óta. « Kérem szembesítsenek azokkal, — mondja — akik vádolnak, hogy a szemükbe mond­hassam, hogy nem voltam ott. Elnök: Hiszen a csendőrök előtt beismer­ted. Vádlott: Kérem nem ismertem be, mert nem voltam ott. Elnök: Először letagadtad, azután beval­lottad, hogy ott voltál és azt mondottad, hogy nem nyúltál az áldozathoz. Az elnök éppen el akarja rendelni a szem­besítést a többi vádlottal, amikor a törvény- széki szolga Írást tesz az asztalra. Rybár Pál alibijét megjegyzi, hogy Rybár Pál is jelen volt a gyilkosságnál. Az elnök leinti őt és Rybár Pálhoz fordul: — Miért nem beszéltél előbb erről. Vádlott: Nagyon ideges voltam és nem tudtam rendesen emlékezni. Most is csak vé­letlenül jutott az eszembe. Az elnök Gruló Barnabás felé fordul és ezeket mondja: — Miért mondtad te is, hogy Rybár Pál ott volt a gyilkosságnál, amikor kiderült, hogy ő akkor Kassán volt a kórházban. Gruló Barnabás macmelé néz és halban mondja: Kérem, én mindenkit mondtam, akit gon­doltam. Rybár Pál: Újból csak azt mondhatom, hogy teljesen ártatlan vagyok, nem csak ebben, hanem az összes gyilkosságokban. Farkas Zoltán dr. védő kéri, hogy szóról- szóra vétessék jegyzőkönyvbe Gruló Barna­bás vallomását, amely szerint verték éo bántalmazták őket és amely szerint mindenki ott volt a gyilkosság elkövetésénél. Az állítólagos kínvallatás Elnök: (Gruló Barnabáshoz) Igaz az, hogy­vertek?

Next

/
Thumbnails
Contents