Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-22 / 115. (2040.) szám
1929 május 22, Merd*. tén kiüríti éti a termet. Rybár József süketnéma csak tolmács segítségével artitoulátlan hangon tudja személyi adatait bemondani. A legtöbb vádlott nem tudja egyáltalán hol ás mikor szülexteU. Konya Aladár vádlott csak a fogházőr támogatásával tud az elnöki emelvény elé állni, súlyos tüdőbajban szenved. A vádlottak között két nő van. Csömör Johanna és Csömör Eszter. Előbbi Hudák szeretője, az utóbbi Fiike Sándoré. Csömör Eszter személyi adatainak bemodásánál azt állítja, hogy 19 éves, mire az elnök nagy derültség közepette megállapítja, hogy: benne vagy már te a 22-ben is. A vádlottak legnagyobb része büntetett előéletű. .Rybár Béla szintén süketnéma és kihallgatásánál újból tolmácsot kell igénybe venni, I aki csak nagynehezen tudja a vádlott artiku- lálatlan szavait megérteni. A védők megállapodása szerint közös érdekek esetén Fülöp Dezső dr. szólal fel. Litt- mann Sándor dr. ügyvéd az égjük védő a tárgyalás megnyitása után a nyilvánosság kirekesztése miatt semmiségi panaszt nyújt be és rámutat arra, hogy a padsorok üresek, bőven van hely és igy szükség sincs arra, hogy az elnök a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárja. Zlattner Oszkár dr. megismétli írásban ! tett kérését, amely szerint egy olyan süke?- j néma-tolmács kirendelését kéri, aki a magyar; nyelvet is érti. A mostani tolmács ugyanis! csak szlovákul beszél. Az ügyész ellenzi Zlattner dr. indítványát. A bíróság elutasítja azzal, hogy ha szükség lesz erre, úgy a bíróság hivatalból fog ezirányban intézkedni. „1 S@n§M@l-maipr ióviszony fontos tényezője Kőzépeurópa liléjének" Lelkesen fogadta Budapest Zaieski lengve! külügyminisztert Hatrendbeli gyilkosság A bíróság által ismertetett vádiratban az államügyész vádat emel: Janó Káhnán vulgo Fiike Sándor 24 éves bizonytalan állampolgárságú szepsii lakos. Janó Gyula (Tri'kancz) 21 éves, Hudák Jó- *sef (Stipák) 24 éves, Rybák Pál Elek 24 éves, Rybár Jenő (Morgo) 24 éves, Rybár Sándor Guszti 25 éves. Rybár József 27 éves, Rybár Béla 25 éves, Csiszár Gyula (Pupa) 20 éves, szepsii lakosok, Zsiga Imre 24 éves, Zsiga József (Tulo) 22 éves jászói lakos. Grulo Barnabás (Berti) 19 éves, Rybár Rudolf 25 éves tornai lakos, Pécsi Dezső 21 éves, Csömör András 27 éves tornai lakos, Kónya Aladár (Lele) 20 éves, Kónya József 25 éves, Csömör Johanna 29 éves tornai lakosok és Csömör Eszter 22 éves nagyidéi lakos ellen, akiket hatrendbetí rablógyilkoesággal, gyilkossággal, rablással. illetve orgazdasággal vádolnak. A vádirat részletesen ismerteti a szepsii cigányok rablógyilkos bűnszövetkezetének gonosztetteit, amelyekkel annakidején a sajtó s a P. M. H. is behatóan foglalkozott. A vádirat szerint Fiike Sándor hetedmagával 1927. január 19-én a szepsii MüUer-féle malom palánkja mellett tartott haditanácson elhatározta, hogy rablógyilkos támadást követnek el Rusznyák Péter kereskedő ellen. Janő Gyulát küldték ki kémszemlére s mikor kedvező jelentést kaptak, őröket állítottak az üzlet köré, majd Hudák József, Janó Kálmán, Csiszár Gyula. Rybár Pál és Horvát József bement az üzletbe. Egy üveg pálinkát kértek a kereskedődőt, azután Horvát József ki akarta váltani a zálogba tett kabátját. Rusznyák Péter keresgélni kezdett a kamrában és ebben a pillanatban Fiike Sándor mögéje ngrott és egv favágó fejszével fejbe sújtotta. Az üzletből 1400 korona készpénzt, a kereskedő értéktárgyait és zálogcédulákat raboltak el. Ugyanebből a bűncselekményből kifolyólag rablógyilkosság bűntettében való részesség elmén emel vádat az ügyész Zsiga Imre, Zsiga József, Rybár József és Rybár Pál ellen, Csömör Johannát és Csömör Esztert pedig az orgazdaság vádjával terhelik. A vádiratban inkriminált következő bűncselekmény Makranc mellett, az úgynevezett Csekaj-pusztán történt, ahol a banda Fiike Sándorral az élén Kocserha István napszámost és élettársát Rigó Erzsébetet gyilkolta meg. A harmadik vád tárgyává tett gyilkosság a Kassa melletti Furcsa erdőben történt. Áldozata egy ismeretlen asszony, főtettesei pedig Hudák József, R-ybár Pál és Fiike Sándor, valamint a banda többi tagjai. Ugyancsak Fiike vitte a vezérszerepet a kis Onderesó Lajos meggyilkolásánál. A gyerekkel az Eperjes melletti erdőben találkoztak össze. Onderesó Lajos hátizsákot vitt, amelyből bő zsákmányt reméltek. A halálos csapást Rybár Pál mérte az Onderesó fejére, de segítettek neki Rybár Pál, Rybár Rudolf és Fiike Sándor is. A Róth Dávid zsarriói kereskedő ellen elkövetett rablás bűnét az államügyész Fiike Sándor, a Rybárok, Zsiga József és Imre, Pécsi Dezső, Csiszár Gyula, Hudák József rovására Írja. A vádirat utolsó bűncselekményeképpen említi azt, amely időben a legkorábban történt. 1923 október 8-án a bodóki fűrésztől a S'tóez felé vezető utón a cigányok rablóbanda összetalálkozott Imling Andrással, a stószi Fogyasztási Szövetkezet igazgatójával. A szerencsétlen ember sárga óraláncáíól arra következtettek, hogy' gazdag polgárral van dolguk. Rybár Pál cigarettát kért tőle és miközben Imling tárcájában keresgélt, fejszével leütötte. Ebben a gyilkosságban Fiike Sándorral az é’én résztvett az egész kompánia. A gyilkos banda vezére visszavonja beismerő vallomását A vádirat egy órán át tartó fölolvasása után az elnök Fiike Sándor elsőrendű vádlottat szólítja az emelvény elé és lelkére igyekszik beszélni, hogy ismerje be a terhére rótt bűncselekményt. Az elnök szerint Imling András stószi szövetkezeti üzletvezető meggyilkolásával vádolják. Imling Andrást 1923 október 23-án a cigányok a stószi országúton menet közben meggyilkolták. Elnök: Maga résztvett ebben a gyilkosságban? Vádlott: Nem voltam ott. Elnök: Hiszen a vizsgálóbíró előtt bevallotta? Vádlott: Kénytelecn voltiaan bevallani, mert a csendőrök megvertek. Visszavonom eddigi vallomásaimat. Semmiről sem tudok és sehol sem voltam. Ezután az elnök Fiike Sándor öccsét, Fiike Janó Gyulát szólítja elő és fölhívja, mondja el, hogy történt a gyilkosság és kik vettek ebben részt. Imling András meggyilkolása A vádlott elmondja, hogy tizenhármán voltak jelen a gyilkosságnál, a két süketnéma is velük volt, a banda vezére Rybár Pál volt. Szepsiből indultak el azzal, hogy valami munkát fognak keresni és ha ez nem sikerül, lopni, rabolni, sőt gyilkolni is fognak. Jászón csatlakozott hozzájuk a két Zsigáiéul vér: József és Imre. Az országúton Stósz felé menet találkoztak Imling Andrással, kit Rybár Pál megszólított és cigarettát kért tőle. Miközben Imling két cigarettát adott neki, Rybár fejszével többször fejbevágfca. Az áldozat még tett néhány lépési, de Rybár utolérte s még egy fejszeesapást mért fejére, úgy hogy összeesett. A meggyilkolt Imlinget ott hagyták a patak partján, előzőleg azonban mindenéből kifosztották, elvették aranyóráját, láncát és pénztárcáját, amelyben 55 korona volt. Testvérek szembesítése A vádlott bevallja, hogy az 55 koronából ő 12 koronát kapott és az elnök kérdésére, hogy miért nem vallja be a többi gyilkosságokat, azt válaszolja, hogy más gyilkosságokban nem érzi magát bűnösnek. Az elnök szembesíti a vádlottat bátyjával és lolszólílja, hogy mondja szeméibe a gyilkosságot Fiike Janó szemébe mondja fivérének, Fiike Sándornak, hogy ö gyilkolta meg Im- Jinget. de Fiike Sándor változatlanul kitart tagadása mellett és azt állítja, hogy semmiféle gyilkosságban nem vett részt. Utána Rybár Pál kénül kihallgatásra. Ő sem érzi magát bűnösnek és kijelenti, hogy 28 hónap óta, ártatlanul ül a börtönben. — A csendőrök előtt azért vallottam be mindent, meg megvertek. Elnök: Ez nem lehet igaz, mert magát a csendőrök, nem verték, sőt a vizsgálóbíró előtt tett vallomása szerint résztvett a gyilkosságban nVallottam, meri a többi is vallotta A vádlott nem akar sémiimről sem tudni és visszavonja előbbi vallomásait. Mint ahogy visszavonta már egyszer a vizsgálót)írónál is. Elnök*. Az tény, hogy később visszavonta a vizsgálóbíró előtt első vallomását, de azután újból beismerte és pedig akkor, amikor már bűntársai is rá vallottak. A vádlott erre megjegyzi, hogy csak azért vette magára a gyilkosságot, mert ezt többen mondották, de ő maga nem érzi magát bűnösnek. Az elnök' újból a fiatalabb Fiikéhez fordul és felszólítja, hogy mondja szemébe Rybár Pálnak a történteket. Ez megtörténik. A vádlott kijelenti, hogy Fiike hazudik ég rákiált; Hazudsz! Nem igaz, mivel bizonyítod? Szóvita fejlődik ki a két vádlott között, Rybár azonban semmiről sem akar tudni és megmarad tagadása mellett. Rybár Jenő kerül ezután kihallgatásra, ő is tagadja, hogy résztvett volna Imling meggyilkolásában. Elnök: A csendőrség előtt beismerte és azt is mondta, hogy 40 koronát kajpott a pénzből. Vádlott: Nem kaptam 6»emmit. A csendőrök nem is vettek semmit prolókéiba. Elnök (nevetve): Milyen jól tudod, hogy mit szoktak a csendőrök csinálni. A vizsgálóbíró előtt bevallottad, hogy ott voltál. Egy »számleletti« gyilkosság A vádlott erre bevallja, hogy ott volt és ugyanúgy elmondja a gyilkosságot, mint a fiatal Fiike, de megtoldja egy njabb rneséBudapest, május 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Zaieski lengyel külügyminiszter tegnap este Budapestre érkezett. Az állomáson Walkó külügyminiszter, a budapesti lengyel követ, De Vient francia és Grigorcea román követ fogadták. Az állomáson nagy* tömeg gyűlt össze, amely lelkesen megéljenezte a vonatból kilépő lengyel külügyminisztert. A két külügyminiszter mint régi ismerősök üdvözölték egymást, majd egy Budapesten élő lengyel család lengyel népviseletbe öltözött kisleánytagja virágcsokrot adott át Zaieski külügyminiszternek és lengyelül üdvözölte. Végiül az egyetemi dalárdák a lengyel himnuszt énekelték el. Zaieski a Ritz- szállóban szállt meg, ahol fogadta a sajtó képviselőit. Kijelentette előttük, hogy látogatása kizárólag udvariassági látogatás, mert viszonozni akarta Walkó külügyminiszter varsói látogatását. Reményét fejezte ki, hogy7 alkalma lesz Bethlennel és Maikéval az általános külpolitikai kérdésekről eszmecserét folytatni. A kormányzó ma délelőtt 11 óra 50 perckor kihallgatáson fogadta Zaleskit. A kihallgatás hosz- szabb ideig tartott. 1 Zaieski fogadta a Times budapesti tudósítóját, aki előtt a következőket mondotta: — Megragadtam az első alkalmat, hogy Walkó külügyminiszternek szives varsói látogatását visszaadjam. Ezúttal tehát utazásomnak nincs különösebb célja. Látogatásom csupán udvariassági aktus. Remélem, hogy alkalmam lesz Bethlen István gróffal és Walkó külügyminiszterrel a nemzetközi politikáról általános eszmecserét folytatnom. Lengyelország és Magyarország viszonya mindig igen jó volí és mi lengyelek továbbra is fenn akarjuk tartani ezt a jóviszonyt, ami — véleményem szerint — igen fontos tényezője Kö- zépeurópa békéjének. A tudósitő felhívta Zaieski külügyminiszter figyelmét a magyar politikai körök részéről a magyar-francia viszony kérdésében újabban észlelhető törekvésekre és idézte Bethlen István gróf minisztervei, hogy Szepsiből jövet a jászói országúton Rybár Pál és Fiike Sándor útközben még egy öreg koklusasszonyt meggyilkoltak, testét össze vagdalták és a husda rabokat szétdobálták. Ez a gyilkosság a vádlott szerint Hetény pusztánál történt. Elnök: Miket beszólsz itt ötsze-vissaa? A vádlott változatlanul kitart amellett, hogy Rybár Pál fejszével megölte és össze- vagdialta ezt az öreg koldusáészonyt. Az ímlimg-ügyre egyáltalában nem emlékszik. Elnök: Dé hiszen a vizsgálóbíró előtt bevallottad! , Rybár: Nem vallottam be semmit és nem is engedtem semmit a jegyzőkönyvbe venni. Elnök: A szemedbe fogja ezt mondani Filke Janó Gyula. Rybár: Nem vagyok bűnös Imling meggyilkolásában. Az elnök megkérdezi, hogyan vagdalták szét az öreg koldusasszonyt. A vádlott erre elmondja, hogy fejszével meggyilkolták, testét apró dara- bakra vágták és a hullarészeket az átmentén szétdobálták. Az elnök ezután kikérdezi a többi gyilkosságokról is és megkérdezi, mit tud arról, hogy egy kis fiút meggyilkoltak Eperjes mellett, hogy Csekaj pusztán két embert gyilkoltak meg és mit tud arról, hogy ki gyilkolta meg Rusznyák József szepsii kereskedőt. Elnök: Mit csináltál akkor, amikor a banda tagjai a gyilkosságot elkövették? Vádlott: Én künn vártam, mert tizenketten mentek be és igy felesleges volt, hogy én is bemenjek. Arra a vádlott nem emlékszik, hogy mennyi pénzt kapott. A tagadók és a beismerők szembesítése Fiike Janó Gyula az elnök felszólitására szemébe mondja a vádlottnak, hogy ő jelenvolt Imling meggyilkolásánál. Rybár Sándor kihallgatása alkalmával szintén tagadja, hogy Imling meggyilkolásában résztvett volna és csak azért vallott a csendőrök előtt, mert a csendőrök megvették. Most mindent visszavon és megállapítja, hogy semmiféle gyilkosságban nem vett részt. Fiike Janó Gyula ennek a vádlottnak is szemébe mondja, hogy ott volt a gyilkosságnál. j elnöknek egy francia lapban megjelent nyilatkozatának következő mondatát: „Szükséges, hogy a francia közvélemény pontosan számba vegye azt, hogy mi semmi más nem akarunk lenni Európában, mint konstruktív elem. A mi közös varsói barátaink kétségkívül segítségünkre lesznek, hogy elérjük ezt arc eredményt/' Zaieski erre a következőket jeientette ki: A legnagyobb örömmel üdvözlöm Bethlen István gróf kijelentését és kész vagyok minden lehetőt megtenni a nemzetek közötti közeledés előmozdítására. Végül arra a kérdésre, hogy valóban közvetíteni akar-e Románia és Magyar- ország között, a következőket mondotta: Lengyelország, mint Románia barátja, erősen óhajtja, hogy a két ország között közeledés jöjjön létre és helyreálljon közöttük a kölcsönös bizalom, mert ez mindkét országnak érdeke. Diplomáciai török Zaieski Msesü látogatásának jelentőségéről Varsó, május 21. Diplomáciai körökben rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak Zales- ki külügyminiszter budapesti látogatásának. E látogatásban nyílt kifejezését látják annak, hogy a lengyel külügyminiszter azon a napon, amikor a kisantant Belgrádban tart konferenciát, Budapesten azt akarja dokumentálni,. hogy Lengyelország nem kivan a kisálltaidhoz csatlakozni. Jól informált körök szerint Zaieski a tárgyalások során szóba fogja hozni Románia és Magyarország közeledését és fel fogja ajánlani ez ügyben jó szolgálatait. A legfontosabb ügy azonban, bogv a lengyel diplomácia közvetítse Magyaror- szá és Franciaország közeledéséi. Zaieski Budapestről Varsóba, majd Bukarestbe, onnan Párisba utazik, ahol Brianddal fog tárgyalni. Utána a népszövetség ülésére Madridba utazik. A népszövetség ülése után Grandi olasz államtitkár látogatását fogja.. Varsóban fogadni. Heves szóvita támadt a két vádlott közöli. Egymásnak rontanak és leraWógvilkosoz- zák egymást. Rybár Sándor: Én bevallottam volna, ha ott lettem volna, de én ártatlan vagyok. Az elnök lelkére próbál beszélni Rybár- nak, hogy valljon, ő azonban megmarad tagadása mellett. Csiszár Gyula vádlott szintén tagadja, hogy résztvett volna bármiféle gyilkosságban és csendőrök előtt tett vallomását azzal indokolja, hogy megverték. A csendőrök előtt is csak annyit " mondott, hogy ott volt, de semmit sem csinál! és pénzt sem kapott. Elnök: A vizsgálóbíró előtt mindent bevallották Vádlott: Kérem szépen, ez nem igaz. Elnök: De Fiike Janó szemedbe fogja mondani. Vádlott: ök haragszanak rám és ezért vallanak ellenem. Fiike Janó tagadja, hogy haragudnék Csiszárra, a vádlott azonban kitart amellett, hogy neki Fiike Janó haragosa és azért vall ellene. A vádlottak elmeorvosi megligyelése Az elnök a vádlottak kib.allgalása után a tárgyalást berekeszti. Még a berek e.-z! és előtt a védelem indítványt terjesztett elő Zlattner Oszkár dr. kéri, hogy rendeljenek ki hivatalból törvényszéki elmeszakértőt, aki a vádlottak elmeállapotának megfigyelését végezze, mert e bünpörben olyan szimptomák szerepelnek (emberevés) amelyek szükségessé teszik, hogy elmeszakértő vizsgálja meg a vádlottakat és hogy figyelemmel kisérje a tárgyalást. Szükséges az is, hogy elmeszakértő állapítsa meg, hogy milyen lelki motívumok késztették a vádlottakat a förtelmes bűntények elkövetésére. Az összes védők csatlakoznak az indítványhoz. Bodor Jenő dr. kéri, hogy a holnapi tárgyalásra már a nyilvánosságot is engedjék be. Az ügyész ellenzi törvényszéki orvosszak- értök kirendelését. A védelem többszöri hozzászólása után az ólnak kihirdeti a bíróság határozatát, hogy mindkét ügyben holnap fog dönteni. 6 ______________________________________«HáRSg-MA
