Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-22 / 115. (2040.) szám
2 1929 május 22, wwda. Megkezdődött a népszövetségi ligák urnájának madridi kongresszusa A kongresszus felkéri a népszövetséget a népszövetségi paktum 19. cikkelyének szövegbeli megváltoztatására - A német leszerelési előadó nem kapott francia átutazás! vízumot Madrid, május 21. A népszövetségi ligáik uniójának kongresszusa ma kezdődött meg ünnepélyes keretek között a Teatro Prmces- sá-ban. A kongresszusra mintegy százötven delegátus érkezett meg 24 állam képviseletében. A német delegációt Bernstoríf gróf vezeti, az angol delegáció élén Lord Cecil áll, a franciáik pedig Jouvenel vezetésével jelentek meg. A csehszlovákiai magyarság képviseletében Szül lő Géza dr. van jelen. A népszövetség titkársága részéről Radziwill hercegnő vesz részt a kongresszuson. A tegnapi előzetes ülésen az argentínai delegáció azt a javaslatot tette, hogy a népszövetségi paktum 21. cikkelyéből hagyják el a Monroe-doktrina elismerését. A javaslat szerint nem helyénvaló, hogy a népszövetség értékeli a Monroe-elvet, amely csak olyan államnak használ imperiaJisztíkus-politikai szempontból, amely nem tagja a népszövetségnek. Azonkívül megbeszélték a népszövetségi paktum 19. cikkelyét és az olasz delegátus szavazatának ellenében a kongresszus elhatározta, hogy a népszövetséget felkéri a 19. cikkely szövegének a megváltoztatására, hogy ilymódon ScnnáHó szerződéseknek a revízióját, amelyek ellenkeznek a népszövetség alapelveivel, valóban régre lehessen hajtani. Bernstorff gróf a megnyitáskor szintén felszólalt. A ligák törekvése — úgymond — oda irányul, hogy a népszövetség hasznos munkáját támogassa, azonban egyúttal ösztönözni is akarja a népszövetséget, amennyiben tudomására hozza a népek kívánságait és reményeit s így ne következtessék be, hogy a népszövetség tisztára diplomáciai intézméoy- nvé váljék. Bernstorff a leszerelesi kérdésben a német álláspontot a versaillesi békeszerződés bázisán képviselte. Kijelentette, hogy a nemzetek akarják a leszerelést és hogy ez a leszerelés egyszer meg is fog történni/ A kisebbségi bizottság a hontalanok problémájáról A kongresszus kisebbségi bizottsága ma a hontalanok problémájáról tárgyalt. Schrei- ber dx. azt javasolta, kérjék föl a népszövetséget, hogy statisztikai ankétet rendezzen a hontalanok kérdéséről, hogy ilymódon meg lehessen teremteni az alapot a kérdés törvényes megoldására. Nem helyénvaló, ha ezt a kérdést csak a nemzetközi jog kodifikálására választott jogi bizottság elé terjesztik, mivel a probléma gyors megoldást sürget. Francia-német incidens Rheinhaben német delegátus közölte a népszövetségi liga vezérfőtltkárságával, hogy Montgalas gróf, a leszerelési kérdés német előadója akadályoztatva vain megjelenésében, mivel a berlini francia konzulátus megtagadta Prága, május 21. A cseh nemzeti szocialista párt szombat és vasárnap pártkongresszust tartott Pöstyénben. A kongresszusra, miután a párt úgyszólván teljesen idegen Szlovenszkón, majdnem kizárólag a prágai pártvezérek vonultak föl. A kongresszus elnöke Klofáes szenátor volt, aki megnyitó beszédében a csehszlovák egység fontosságát hangoztatta. A csehek fölszabaditási munkája főleg Szlovenszkó fölszabadítására irányul és Benes külpolitikai koncepciója is ehhez igazodik. Elismeri, hogy pártja Szlovenszkón még jelentéktelen, de valamikor Csehországban ugyanilyen volt a helyzete. Szloven- szkón osztályok és egyházak szerint vannak a választók megszervezve. A cseh nemzeti szocialista párt nem foglal állást a felekezetek ellen, de Szlovenszkón szükséges egy olyan párt, amely magába tömöritlielné mindazokat, akiket egyrészt az egyházak, másrészt a gazdag osztálypártok elhagytak. A kongresszuson fölolvasták Benes külügyminiszter üzenetét, amelyben Benes többek között ezeket mondja: Nagy munka vár ránk belül a köztársaságban és kívül a nemzetközi fórumon is. A háború utáni első években, mint a szövetséges államok egyike, előnyösebb pozícióval bírtunk. Ma azonban már megszűnik a különbség a szövetségesek és az ellenséges államok között, ezért törekedni kell megtartani azt a színvonalat, ametőle az átutazást yizumot azzal az indokolással, hogy még mindig a háborús bűnösök listáján szerepel. Jouvénél élénk sajnálatát fejezte ki a bejelentés tartalma fölött, hasonlóképpen más delegátusok, különösen az angol kiküldött. lyet a köztársaság nemzetközi viszonylatban elért, ki kell építeni bent az országban az államot, hogy a versengésben megtarthassa pozícióját. Az államot csak a belső rend alapjaira lehet fölépíteni. Egyszer már meg kell szünniök a személyi harcoknak, amelyek annyira megmételyezik a belpolitikai életet(!). A pártpolitikai harc nem zárja ki, hogy a párt megerősödhessék és politikai programját megvalósíthassa. De a politikában nem szabad izgulni, nem szabad szitkozódni. Számos példa mutatja, hová vezettek ezek a viszonyok, amikor még a tisztesség szabályait sem respektálták. A közvélemény már megelégelte ezeket I módszereket, mert köny- nyen az állam létét veszélyeztethetik. Éppen ezért az a politikai irány ér cl eredményeket, amely tisztességes módszerrel tisztességes politikát valósit meg. A szocializmus Benes szerint ma már nem lehet egyik, vagy másik pártnak a kisajátított programja. A szocialista pártok ma már nem foglalkozhatnak tisztán szociális kérdésekkel, mert ma már nem azok az egyedül fontos problémák. Az ipar nem élhet a mezőgazdaság nélkül, a fogyasztó termelő nélkül, a munkás földműves nélkül, hanem ki kell elégíteniük egymás szükségletét. A nemzeti szocialista párt munkájában mindig az államot fogja szeme előtt tartani. A pártnak Szlovenszkón kettős föladatai vannak, és pedig nemzeti és szociális föladatai. A kongresszuson fölszólaltak még Franké, Zeminova, Hrusovsky és mások. Az egyik népgyülésen Klofáes bejelentette, hogy a nemzeti szocialisták Szlovenszkón most kezdik kiépíteni a pártszervezetet. Azt üzeni azoknak, akik a nemzeti szocialistáktól félnek és a cseheket Szlovenszkóról ki akarják kergetni, hogy azok a csehek, akiknek hamvai ma Szlovenszkón fekszenek, Szlovenszkó szabadságáért estek el s éppen azokban a harcokban a csehek és szlovákok örökre egyesültek. A földreformról kijelentbe, hogy e kérdésben eddig mindenkinek volt szava, csak éppen a szlovák földműves népnek nem. Eljön rövidesen m az idő. amikor sor fog kerülni a földreform revíziójára. A kongresszusnak egyelőre még nincs politikai visszhangja. A pártnak annyi híve sincsen Szlovenszkón, hogy a csehországi szavazatok segítsége nélkül egyetlen mandátumhoz is juthatott volna a szíovenszkói kerületekben. Mindamellett úgy az agráriusok, mint a nemzeti demokraták nyugtalankodnak Benesék betörési kísérlete miatt, mert attól tartanak, hogy a cseh nemzeti szocialista párt különösen a szlovák evangélikusok táborában fog agitálni és esetleg sikerül nékik a két párt szlovenszkó! táborát gyöngíteni. Megjegyzendő, hogy a kongresszust megelőzően a csehszlovák nemzeti egyház szíovenszkói egyházközségei tartottak tanácskozást s ez alkalommal a csehszlovák egyház szervezeteinek kiküldöttei megígérték Klo- fácsnak, hogy a nemzeti szocialista párt kiépitésere mozgósítani fogják híveiket. Ugyanakkor a cseh nemzeti szocialista párt teljes erővel segíteni fogja az egyház szlo- venszkói terjeszkedését, úgy hogy a huszita mozgalom és a nemzeti szocialisták terjeszkedési mozgalma karöltve fog haladni Szlovenszkón. Értesülésünk szerint a kongresszuson kimondottan választási hangulat uralkodott. A párt olyan előkészületeket tesz,'hogy azok azt tanúsítják, hogy a nemzeti szocialisták már őszre várják a nemzetgyűlési választásokat. Utasítási haggnSat a cseh nemzeti szocialisták pöstyéni kongresszusán Benes engedelmes üzenete a tisztességtelen politikai módszerek ellen - A csehszlovák huszita egyház szövetsége Benes pártjával ■M^waniiiwiwuiiPiagfigiAirriii iiiiwiiBiiiiiuii.Mw■—mm———mcM—n—■iiiiiiniii nn amsManmnmwMnBeuMMBnmBnnnnMmmnBMnmaBwnnnwnawnnMnMBgnnBWi II láthatatlan ellenség A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta: DARVAS JÁNOS (18; Az a Iái ráe néhezőn volt olvadható, de nem lehetett másé, mint Pearrcyé. Lucy nem habozott. Tehát megvan a nyakék! Tiz-tizenöt perc alatt vissza is jöhet az autóval s ha atyja fölkel, már úgy fogadhatja, mintha mi sem történt volna. Maga sem tudta, miért akarja a dolgot any- nyira titkolni pont az atyja előtt. Tiszta lelke azonban irtózott a gondlattól, hogy ayja, az ő atyja értesüljön olyasmiről, hogy a fürdőszobájában egy férfi járt, egy férfi, akkor, amikor ő fürdöttt, még ha az a férfi a férfiak utolsó söpredéke is: holmi betörő, tolvaj, bandita, vagy varára ló fakir. Szó nélkül lesietett a főbejárat előtt álló autóhoz. Az eső kissé permetezni kezdett. A soffőr meghajlással nyitott neki ajtót. — Ahá, nincs egyenruhában, ez is titkos rendőr— gondolta Lucy. Milyen jó, hogy alrt autóval jött. Az autónak két oldalt le volt függőn yözve az ablaka. Mentek vagy jó ham (percig. Egy helyen észrevette, hogy a Kennington Oval-on haladnak át. — Különös, hiszen a Scotland Yard, a rendőrség vára alig néhány percnyire van a Tem- se balpartján - gondolta. Most pedig már a jobb parton vannak Kenu Lngtouban. Kár volt meg nem kérdezni, hol várja őt Mister Po- arcy. ■ Elhagyott kis uccában álltak meg egy egyemeletes ház előtt. A köd miatt nem látta a házszámot. A ház verandájának lépcsőjén egy fekete- ruhás elegáns ur várta, A kezében a nyakék. Lucy a/, első pillanatra azt gondolta, hogy Bobarth detektív áll előtte, de az illető kitárta előtte az aj-tót s ezért oldalról csak bizonytalan tekintetet vethetett a férfi arcára. Pearcy biztosan bent lesz — gondolta és magától értetődő természetességgel belépett a verandára, mely a vastag köd megvilágításában lámpa nélkül is kellemes helyiség volt. Az asztalon egy virágcsokor állt, mellette egy névjegy: — Miss Lucytnak. Gépiesen megfordítja. A másik oldala üres. Kíváncsian pillant az előtte álló urra. Majd hogy fői nem sikolt. Az a barna arc . . . azok a fekete szemek ... a török ... az őrült... Megijedt. Igen. Ilyen szemek tudhatnak hipnotizálni. Szent Isten, hátha ez maga a hipnotizáló bandita. Mindez egy szempillantás alatt suhant át agyán. Miss Lucy Byrd, bocsásson meg, nem kell megijednie, legyen meggyőződve, hogy bár nem az áll Ön előtt, aikil várt, gént lem annál van dolga. — Uram, kicsoda ön? — szólt Lucy erélyű erőltetve magára. — Engedje meg, de épp ez az, amit egyelőre nem mondhatok meg. — Mit akar akikor tőlem? — Higyje el Miss Lucy Byrd, semmi mást, csak hogy ezt visszaadjam önnek— Visszaadni? Tehát ön volt az, aki eltulajdonította tőlem? — Igen. Én. — Akkor ilyen getlemanokkal nincs mit szóba állanom— Én pedig rögtön átnyújtom, mihelyt meghallgatja magyarázatomat. — Lopáshoz nem kell magyarázat. Vagy visszaadja azonnal sző nélkül, vagy pedig itthagyom és megyek. — Miss Lucy, ne ítéljen, amig meg nem hallgatott. Lucy az ajtóhoz lépett. — Pardon, az ajtó zárva van e az üveget ne bántsa, mert megvágja a kezét. Nem akarok mást, csak egy fél percig hallgassa meg üzenetemet édes atyja, Lord Byrd részére. — Szóval Ön tőrbecsalt ide. v — Miss Lucy, nem bánom, minek nevezi ezt, de máskép nem cselekedhettem. Én most veszedelmes vitában állok az Ön atyjával. Olyan a helyzetem, hogy ha elárulom magam, akkor már ki is szolgáltattam neki magamat. Az én erősségem egyedül az, hogy láthatatlan, elérhetetlen, kinyomozhatatlan vagyok. Lucytnek végigbosódzott a hátán a hideg. Hátha ez az ember valóban őrült és most egy őrültnek a csapdájába került? Hiába (kiált, az udvar kihalt s odakint csak az őrült ember softfőrje hallaná. Kinyitotta kézitáskáját s alig észrevehető mozdulattal belenyúlt, félkézzel kinyitotta zsebkését. Eltökélte, hogy drágán fogja odaadni életét. — Nézze, Miss, van egy találmányom: megoldottam a láthatatlanság problémáját. Olyan anyagot konstruáltam, mely a láthatatlan, de a röntgensugaraikhoz hasonló módon a testeken áitható sugarakat láthatókká transzformálja miikrohorral megerősíti s ezzel a testeket átlátszókká, vagyis láthatatlanokká teszi. Ezek a sugaraik elnyelik a beléjük eső, de ellentétes irányban haladó látható sugarakat s ellnek a fényinterferenciának az a hatása . . . de különben a részleteik nem tartoejDak a Miss re, egyedül csak az, hogy ezt a találmá nyomat az angol légi haderő első lordjának ajánlottam fel megvételre Lucy hosszan nézte a nyugodt férfi arcát, s ez a nyugalom őreá s átragadt. Ez az ember mégsem lehet őrült. Az idegen folytatta: — Lord Byrd kikacagott, nem hitte el, fantasztának gondolt.-— Őrültnek gondolta — szaladt ki önkéntelenül Lucy száján. .— Még jobb — mosolyodot-t el az idegen, j — Ez szerencsém is volt, mert igy nem küldtek utánam detektivekeíLuey megdöbbent. Nem szenved-e üldözést mániában ez az ember? — Miért gondolja Ön azt, hogy üldözik? Ha Ön nem követett el semmit, akkor . . . — Nem engem üldöznek, hanem a találmányomra pályáznak. — Mutassa be nekik és akkor, ha szükségük van rá meg fogják venni. Álljon elébük a láthatatlanná tevő eteritruhában, kérdezze meg látják-e Önt s ha nem látják, akkor eldőlt az egész probléma. Kész az üzlet. — Sajnos, Miss. a dolog nem olyan egy szerű. Találmányom rendkívüli íbnlos és rendkívül drága. Mihelyt megtudják, hogy valóban nem agyrém, akkor nagyon fog kelleni a vezérkarnak. Olyannyira megkívánják, hogy többet ki nem engednek a kezükből, míg csak át nem adom. De az a baj, hogy én oda akarom ugyan nekik adni, de ugyanakkor nagyon nagy pénzt akarok érte: tiz millió fontot. Lucv megrémült. Ilyen nagy összegről csak örültek ábrándozhatnak. — Ilyen nagy összegei egyetlen állam sem ad szívesen — folytatta a különös idegen. — Mind ,megkísérli, hogy olcsóbban, sőt egész olcsón juthasson hozzá. Ajánlani fognak valami nevetséges összeget. Én persze elutasítom. És tovább akarok majd menni, hogy egy más áilatnnak ajánljam föl. És ekkor tudja mit fognak csinálni? Egyszerűen nem engednek tovább. Fogva tartanak. Akármilyen ürügy- gyei, de nem engednek ki Angliából. 8 én mit tehetek akkor? Rá kell állanom arra a nevetséges összegre, amit fölajánlanak. 8öt ez niég a legszerencsésebb eset. Mert tudok példákat, amikor a katonai találmányok szerzőit, akik külföldre akartak szökni, kémek, söl ellenség gyanánt bebörtönözték. A katonai dolgokban nincs tréfa és a vezérkarok ebben nagyon egyformák. Hát én nem engedem kijátszani magamat. Nem szolgáltatom ki nekik magamat. Semmi áron. Ebben a játszmában tizmmiló font a lél és én az egész tiz milliót akaroBFtSzájápoláshoz az Odol valóságos jótétemény. A szájban fejlődő rothadási folyamatot megszünteti, illetve meggátolja, ® /k «« miáltal a fogakat romlásuktól óvja. Az M IrVV^ Odóllal való öblítés után a szájüreget kelle- mes, üdítő érzés tölti cl. Ha ezenfelül íogait ja, azok szép fehérek* és
