Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-18 / 113. (2038.) szám
} A szökési tervekkel foglalkozó Bognár Lajos gyilkos fenyegetésekkel árasztja el hozzátartozóit tUB mí$m 18, —m/baí MILYEN IDŐ VÁRHATÓ ám égés* országban esés, bőrös időjárás uralkodik kiadás csapadékokkal. (Ógyalla 60, Pöstyén 34, Po- osony 18 mm.) — Időprognózis: Túlnyomóan felhős, csapadékokra hajló, nyugaton javulást ígérő; meglehetős hürös, gyönge széllel. — Orgonaavatás a lőcsei gimnázium templomában. Lőcsei tudósit ónk jelenti: Még a háború alatt elrekviráltáik a lőcsei gimnáziumi templom ónsipjait, azóta az egyházi szertároknál nem volt orgonákisérét. A hívők áldozatkészsége előteremtette az orgona javításához szükséges 28.000 K.-át. A restaurációval Vuna Gyula eperjesi orgonagyárost bízták meg, aki aránylag csekély javadalmazásért precíz kellemeshangu és modern szerkezetű orgonát szállított. Az uj orgonát Krssák József kanon ok-plébános bensőséges beszéd kíséretében áldotta meg, az egyházi dalárda pedig Zim- kó Ferenc karnagy vezetése alatt templomi hangversennyel avatta fel. — Tauber Richárd kamaraénekes — ismét a saját lábán. A hires német énekes tudvalevőleg tolókocsin érkezett Pöstyénbe, ahol háromheti kúra után már kisebb sétákat végez. A népszerű művészt e hó 16-i születésnapja alkalmából a pöstyé- ni fürdővendégek igen meleg ünneplésben részesítették. Tauber Richárd most már biztosra veszi, hogy betegsége őt csak rövid időre szólította el a pódiumról és az egybegyölt birlapiróknak tett kijelentése szerint az ősszel ismét fel fog lépni. — A postán kallódott eLa ghimesi hadirokkantak segélye. Nyitrai tudósi tónk Írja: A ghimesi postahivatalnál régebb idő óta oly furcsa dolgok történtek a pénzkezelés körül, ami arra késztette a postaigazgatóságot, hogy a panaszok ügyében vizsgálatot indítson. A vizsgálatnak az lett az eredménye, hogy Adlt József kezelőtisztet elhelyezték a .komáromi postahivatalhoz. Tekintettel azonban arra, hogy a hadirokkantak és özvegyek közül többen feljelentést tettek a csendőrségnél ismeretlen tettesek ellen, akik elsikkasztották a elmükre érkezett pénzküldeményeket, a csend őrség is erélyes nyomozást vezetett be. A nyomozás során kétségtelen megái lapitást nyert az a tény, hogy az országos rokkant hivatal Brat Andrásnak 2730 koronát, Sziavko Istvánnak 255 koronát, Molnár Mihálynak 841. koronát, BalaMs Istvánnak 171 korona segélyt, Nagy Erzsébetnek 3070 koronát, Balko Ilon hadiözvegynek 2549 korona öz- vegyi segélyt utalt ki. A kiutalt segélyeket posta utján küldték meg a* * igénylők címére, akik azonban a várva várt pénzküldeményt nem vették kézhez. Mikor a sürgetésekre oly értelmű választ kaptak, hogy a hivatal már nemcsak intézkedett a kiutalás iránt, hanem el is küldte a pénzt, a csendőrséghez fordultak. A legcsodálatosabb a dologban az, hogy a nyomozó csendőröknek a kötelező titoktartásra való utalással nem adtak felvilágosítást a postán. A csendőrségnek mindössze annyit sikerűk megállapítani, hogy a segélyeket tényleg expediálták, azonban a címzettek nem kapták meg. Megállapítást nyert az i*, hogy Adlt József kezelötisztet szabálytalan pénzkezelés miatt helyezték el. A további nyomozás azt igyekszik most felderiteni — és pedig a postahivatal titkolódzása ellenére — hogy Adlt pénzkezelései, az áthelyezés és a gihmesi hadirokkantuk ügye között van-e összefüggés. A ghimesi postahivatalban történt furcsa pénzkezelési manipuláció ügyébe rövidesen beavatkozik a kerületi törvényszék vizsgálóbírója is. xx Nem reumás? „ALPA“ masszázs könnyebbülést szerez önnek, elősegíti a- vérkeringést, ezáltal az egész test táplálását, erősíti az izmokat és frissitőleg hat az idegekre. — Szobrot állítanak Budán Attilának? Budapestről jelentik: Hun és szittya elődeink indiai kapcsolatairól nagyon érdekes előadás volt a budai Hollós Mátyás Társaság legutóbbi ülésen. Zajthy Ferenc indiakutató magyar tudós ismertetései nyomán a társaság elhatározta, hogy mozgalmat indít Budán Attila szobor felállítására. Zajthy Ferenc, aki évek óta állandó összeköttetésben van hun és szittya vonatkozásokkal foglalkozó indiai tudományos körökkel, igy a többi közt a Budapesten is jól ismert világhírű Módi professzorral, az utóbbi években több tanulmányutat tett Indiában, elsősorban hun és szittya kapcsolataink felderítésére. Hétfői előadásában Zajthy megállapította, hogy sikerült felkutatnia a hunoknak és szittyáknak kis, elszigetelt területen élő egyenes utódait. Érdekes, hogy ezeket a történelmi kapcsolatokat különösen angol indiakutatók tárták fel már eddig is eléggé részletesen, de természetesen beunsziilöft indiai tudósok is sokat foglalkoztak ezekkel a dolgokkal. Zajthynak volt alkalma úgy Módi professzorral, mint Patialával, a guyar nép 'tavaly itt járt fejedelmével, aki Indiát a Népszövetségben is képviselte, ismételten be- rzé'getni. Csodálkozásukat fejezték ki, hogy a magyarok mostanában milyen kevéssé foglalkoznak ezekkel az ősszánnazásu momentumokkal, holott annyi sokat adnak egyébként a hun és szittya történelmi kapcsolatokra. Különösen az tűnt fel pekik, hogy például Magyarországon nem tudott kimondott Attila-kultusz kialakulni és Attilának még szobra sincs az országban. Kijelentették', hogy a magyar faj indiai rokonai készek anyagi segítséggel is hozzájárulni egy Attila-szobor költségéhez és a leleplező ünnepélyen bizonyosan számíthatnak a személyes résztvételükre is. Az előadás nyomán a Hollós Mátyás Társaság elhatározta. hogy ezt a gondolatot felkarolja, bizottságot alakit, amelynek célja mozgalmat indítani és fentartani a hun és szittya hagyományok intenzivebb kiművelésére, elsősorban pedig Attila- szobor felállítására. A bizottság elnökévé Esterházy Pál herceget fogják felkérni, azon az alapon, hogy egy 1780-ban megjelent latin gencoló- giai munka az Esterházy család őseit egyenesen Attiláig vezeti vissza. Lipótvár, május 16. (Saját tudósítónktól.) >A halálraítélt nagybiccsei rablógyilkos, Bognár Lajos a közelmúltban benyújtott ujrafel- •vételi kérelmével ismét hallatott magáról. Bognár, akit a fogság nagyon megviselt, egyre félénkebbó válik. Az utóbbi időben egy- Te irfcálja leveleit anyjának és fivérének és ia levelekben kusza összevisszaságban ecseteli helyzetét. Bognár, bizonyos tekintetben 1— talán borzasztó halálif él elmében — olyan •lnangu leveleket ir, melyeket a fegyliázcen- zura nem engedhet tovább. így anyjának Is élesíhangu levelet irt, melyben azzal fenyegetőzik, hogy > ha nem fog elkövetni mindent, hogy megmeneküljön a kötéltől, de ennek dacára is kegyelmet kapna, úgy borzasztó dolog fog történni: meg fogja, bosszulni ma,gát. Ugyancsak életveszélyes fenyegetéseket tartalmazó leveleket irt fivérének is, akit megöléssel fenyeget, ha el nem követ minden lehetőt megmentése érdekében. Bognár az utóbbi időben egvre arrogáiisa'bban viselkedik a fegyintézet vezetőjével szemben is. Tekin- j tettel arra, hogy súlyos fegyelmi vétsége j Pozsony, május 18. A pozsonyi Toldy-Kör férfikara Németh István László karnagy vezetésével és Bartók Béla közreműködésével két héttel ezelőtt Bécsben szerepelt. Szlovenszkó közönsége már ismeri és nagy ráért ékeli a ToLdy-Kör férfikarának tudását, teljesítményeit, intencióit, tudja, hogy ez a hatvanegynóhány ember Németh tanárral az élén már régen meghaladta azt a fokot, amely a jóakaratu baráti elismerést, a vállveregető kritikát eredményezi. Amit nyújtanak, az tiszta és komoly művészet. A bécsi hangverseny alkalmával szerepelt először külföldön az együttes. Az , alábbiakban a bécsi lapok kritikáit adjuk fordításban. Ezekből megállapítható, hogy a férfikar első bécsi szereplésével döntő és nagy sikert siratott, amely a férfikarra nézve annál jelentősebb, mert a jövő évadban nagyobb hangverseny- körutat készít elő, amelynek főbb állomásai Budapest, Brünn és Prága lesznek. A Wiener Allgemeine Zeitung a következőket írja: „A nehéz, de élvezetes Bartók— Kodály-este a radikálisan, modern zene jegyében állt. Műsorán szerepelt a jelenkori magyar muzsika legkiválóbbja, Bartók, érdemes és sikerdus kutatója a magyar népi zenének. Mint zeneszerző a zenei forradalmárok legszélsőbb baloldalán áll. „Szabadban" cimü zongoradarabjai a zenét csengő képpé formálják ál. Erős akarat, itt, kaotikus tömegben , uj törvényeket alkot. Kodály szerzeményeit közelebb érezzük a mi zenei érzésünkhöz, melodikusabb muzsika, amely a tradíciót inkább megtartja. Pompásak voltak a Toldy- Kör férfikara által interpretált régi magyar népi dalok. Ez ősi zene: a népakarat megnyilvánulása." A Neue Freie Presse, zenei tekintetben Bécs legsúlyosabb napilapjának híres és szigorú kritikusa, Korngold Julius a következőket írja: „Általános érdeklődést keltett a pozsonyi Toídy-Kör férfikarának és Bartók Bélának bécsi látogatása. A magyar komponista ezúttal nem mint nemzetközi forradalmár, hanem mint erősen nemzeti folklorista mutatkozott be és mint ilyennek, különösen örültünk látogatásának. Azokon a Ha Bratislavá-ba (Pozsonyba) utazik, ne mulassza el az ottani szép Gőzfürdőt és Vizgyógylntézetet meglátogatni! Grőssling utca 10. miatt vasban van, mozgási szabadsága lényegesen korlátozott. Egyre azt követeli, hogy szabadítsák meg bilincseitől. m Panaszkodott, hogy idegei nem bírják a szenvedést és érzi, hogy az őrültség határán van, miért is legalább napi két cigarettát utaljanak ki részére. A fegyimézeti szabályzat értelmében természetesen elutasították kéréseit, mire durva hangon támadt rá a felügyelőre. Bognárt bár bilincsekben ül, erősen őrzik, mert tudják, hogy az akasztófától való félelmében egyre szökési terveken töri a fejét. A megismételt fenyegetőzések arra késztették a fegyintézet vezetőségét, hogy Bognárral szemben ■egész különleges óvintézkedéseket alkalmazzon, mert nyilvánvaló, hogy esetleges szökési ki- j sérlete nagyon könnyen emberéletet követelne áldozatul, ha pedig a szökés sikerülne, ugv a bosszúálló Bognár újabb gyilkosságokat követne el. régi magyar népi dalokon, amelyeket Bartók földolgozásában hallhattunk, föltűnik a rokonság a keleti, őrientáiis, sőt primitíven- exót i k us z e n e el e m e kk'e 1. A pozsonyi dalosokat fegyelem, pontosság és a virtuozitásig fejlesztett dinamikai kidolgozottság jellemzi, amely néhol egyenesen az orosz férfikarok standartjára emlékeztet. Németh Tstván László fiatal parancsnokuk nemes egyszerűséggel vezényelte őket. A hangverseny és — last bút nőt least — Bartók poétikus zongorajátéka viharos tetszést váltót ki a közönség körében." A Stunde-ban .Paul Stefan ismert pregnáns sürgönystilusában húsz sorban számol be kilenc hangversenyről egyszerre. Ebből a húsz sorból tizet a Toldy-Kör hangversenyének és Bartóknak szentel: „Bartók — írja — szólistája volt a Bartók—Kodály-esíének, amelyet a pozsonyi Toldy-Kör férfikara rendezett; a kitűnő kar a két mesternek eredeti karkom- pozicióit és népdalföldolgozásait énekelte, nehéz és kemény müveket; mig Bartók megrázó modorában interpretálta saját zongoradolgait és kollégájának, Kodálynak impresz- szionista fiatalkori müveit."' A Reichspost konzervatív kritikusa igy ir: „A pozsonyi Toldy-Kör férfikara Németh István László vezetésével, igazi virtuozitással, magávalragadó ritmussal és mégis mindig friss természetességgel hallatlanul eredeti népi magyar dalokat énekelt Bartók—Kodály és Németh földolgozásában. A dalokban az ősi eleiünkre és ódon népi kincsre való visz- szanyulás úgy hat, mint a megnyilatkozás. Bartók maga, előharcosa a magyar folklóre- nek, saját és Kodály müveiből játszott. Bar-:- toknak és a férfikarnak sikere rendkívüli volt." A Wiener Zeitung: „A Bartók—Kodályeste a radikálisan modern zene vizein evezett. A zene eddigi törvényei elvesztették ór- vényüket. A hangnemek egalizálódtak. Erő és eróly azonban megtartoták igy is hatásukat és ez Bartók sikerének titka. Kodály lá- gyabb és melodikusabb. A Toldy-Kör kimagasló kari diszciplínával néhány népi dalt énekelt. Valódi virtuozitást árult el a kórus tökéletes dinamikájával. Mindezeket a kvalitásokat Németh Istvánnak köszönheti." Kleines Volksblatt; „Szlovenszkó vezető magyar férfikara a Grosser Musikvereins- saalban Bartók—Kodály-estét rendezett. A szépszámú férfikar kitűnő dirigensének, Németh István Lászlónak művészi vezetése alatt elsőrangú interpretálőja volt a belyen- kint rendkívül nehéz, de azért annál érdekesebb müveknek." A bécsi Volkszeitung félkolumnát szentel a hangversenynek. A cikkből a következőket idézzük: „Bartók és Kodály külön egyéniségek, de találkoznak a magyar folklóréban. Az este súlypontja a Toldy-Kör férfikarának kórusaiban volt. A régi magyar népi dalokból formált kórusok elementáris és közvetlen melódiájukkal, gáncs tálán ritmikai szaSZIDHÁZ-KönyvKULTORA A Toldy Kör férfikara és Bartók hangversenye a bécsi kritika kereszttüzében „Fegyelem, pontosság és a virtuozitásig fejlesztett dinamikai kidolgozottság jellemzi a pozsonyi dalosokat, akik néhol egye- nesen az orosz férfikarok standartjára emléke zteinekfí — írja a Neue Freie Presse Kínozza a reumája! Kérje ki orvosa tanácsát, mit tegyen ellene és vegyen ALPA menthoi sósbersiesxt. Az „Alpa“ masszázs csillapítja fájdalmait, elösegiti a vérkeringést, a test rendes táplálását, erősíti az izmokat és frissitőleg hat az idegekre. badságukkal lenyűgöző erővel birnak, melv- lvel szemben néha még Liszt rapszódiái is elhalványulnak. A pozsonyi dalosok' derekas tudásukkal és a népi dalokhoz különösen illő naturalista ' énekmodorukkal úgy, mint kifejező erejük változatosságával és temperamentumukkal erős sikert arattak. Németh István László mint ügyes karnagy mutatkozott be. A Toldy-Kör férfikara biztos lehet abban, hogy esetleges újabb bécsi koncert alkalmával megint a legbarátságosabb fogadtatásra fog találni." (mg.) (*) Az egyházi zeneirodalom köréből. Lévai tu« dósitónk jelenti: Az ősi főbánya város, a romantikus csendes Körmöcbánya történelmi miliőjében éli a csendes vidéki életet Ország Rezső zeneszerző és egyházi karnagy, akiről csak akkor esik szó, midőn útjára bocsátja valamelyik szerzeményét. A közeli napokban Budapesten a belvárosi templomban adta elő Harmat Arthur zeneművészeti főiskolai tanár Ország Rezső G-moll miséjét, melyet Ország nagy zenekara és énekkara szerzett. Ugyancsak ezt a misét utána előadta az esztergomi bazilikában Bruckner Antal főszékesegyházi karnagy is. Most pedig az a megtiszteltetés melyet Ország nagy zenekarra és énekkarra szer- a pünkösdi ünnepek alkalmával a hercegprímás pontifikálá6a mellett előadják „Ecce Sacerdosál" (nagy zenekarra szólók és karra.). A szlovenszkói egyházi zeneszerző munkálkodása igy tehát az ország határain túl is elismeréssel találkozik. (*) Heltai Jenő javaslatai a színpadi írók világ- parlamentje előtt. Budapestről jelentik: Heltai Jenő elutazott Madridba, hogy ott képviselje a magyar szerzőket. Minden egyes felszólalását nagy érdeklődés kísérte. Heltai ezúttal js két javaslattal járul a színműírók plénuma elé. Az egyik javaslat, az adaptációról szól, a másik pedig a beszélőfilm szerzői jogának kérdéséről. A spanyol lapok jelentik, hogy a kongresszusra már eddig nagy számban érkeztek színházi emberek a világ minden tájáról. Nagy jelentőséget ad a tárgyalásoknak, hogy az amerikai beszélőfilm vállalatok szövetsége is elküldte megbizotlait. Ezek fogják a világ szinpad^zerzőivel együttesen megkötni azt. a generális szerződést, amely a színpadi írók jogait a beszélőfilmnél szabályozza. (*) Jeritza Mária, Kaliforniáról és Hollywttodról. Jeritza Mária budapesti újságíróknak interjúi adott és többek között a következőket mondotta: Kaliforua gyönyörű emlékem. Nagy sikereim vol-' lak ott. A losaugelesi Operaházban egy-egy este harmincezer dollár volt a bevétel. Életemben sem láttam olyan pompás ruhákat és ékszereket, unit ezeken az estéken. A maximális bevételek azt eredményezték, hogy amíg a losange’ssi Operaház az elmúlt szezont negyvenezer dollár deficittel zárta, az idei szezon végén százezer dollár tiszta hasznot mutatott ki. Egy este be akartam menni az Operaházba, de két uv megállított a bejáratnál azzal, hogy idegeneknek tilos a bemenet. Megesküdtem, hogy én vagyok Jeritza. Erre' az egyik fölényes nevetéssel válaszolta: „Esküdni nem megy kunszt, de én mondhatom, hogy Ön nem úgy néz ki, mintha egy ilyen nagy sztár volna". Ezt az urat a gutaütés környékezte, amikor meglmlla, begy mégis csak én vagyok az a nagy sztár. Hollywoodban Lubilsob meghívott egy filmfelvételre, azután ajánlatot kaptam, hogy óriási gázaival lépjek fel egy beszélőfilmen. Nem fogadtam el az úján'1 a tét. mert korainak tartottam, hogy be«zélöfilmbmi kísérletezzem. Az én érzésem (az, hogy ezeknek a beszélő- és énekesfilmeknek nem lesz meg az a jövőjük, amit az amerikai produkciók várnak. Ezek a teljes erejű hangok zsúfolva vaunak recsegő, ropogó mellékzörejekkel. Nem hinném, hogy valaha is tökéletes lesz ez a hang a filmen. Nem vagyok nagyon optimista, de lehet, hogy a végső eredmények mégis rám cáfolnak. Ha ez igy lesz, akkor ón is szerepelni fogok a beszélőfilmen. (*) Vecsey amerikai turnéja. Vecsey Ferenc, a világhírű magyar hegedűművész most állapodott meg egy amerikai turnéra vouatkozólag. Első hangversenyét Newyorkban tartja és azután 11 városban fog hangversenyezni.
