Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-18 / 113. (2038.) szám
6 1929 május 18, ssoanjbat Bahadur Singh nepáli rádsa Budapesten — Európát járja és humanizmust hirdet — „Értsék meg már egymást az emberek!“ es Budapest, május közepe. (Saját tudósitónktól.) A hindu fejedelmek rendszerint igen sok podgyásszal szoktak Budapestre jönni és sok szobában laknak. Titkár-hierarchia kiséri őket és az alsóbb titkárok be sem léphetnek a szobájukba. De Budapest mai hindu fejedelmi vendége, a nepáli rádsa, nem tartozik a mondain hinduk közé. Égj’ szobában lakik a Gellért-szálló- ban, podgyászainak és titkárainak száma normális. Két fiatal titkár kisérte el Budapestre Bahadur Singh nepáli rádsát. Egyformán emlékeztetnek a hindukra és a kínaiakra a nepáliak. Sárgásbarna arcbőrük és kissé mongolos ferde szemük van. Csendes emberek, tartózkodóak, egyszerű dolgot furcsán mosolyogva mondanak, mintha volna valami hátsó gondolatuk. Mr. Shere az egvik titkár neve. Jól beszél angolul ez a barna fiatalember, ő adja az előzetes felvilágosításokat a rádsákról. A bécsi lapok maha- rádsának Írták Bahadur Singhet. A titkár ezt most helyesbiti: nem maharádsa, csak rádsa. Csak egyetlen maharádsája van az Angliától teljesen független Nepálnak. Ez a maharádsa szabadította fel néhány év előtt a nepáli rabszolgákat. Körülbelül húsz tagja van a maharádsa családjának: ezek a rádsák. Bahadur Singh rádsa már régen elköltözött Nepálból. Brit-Indiában él, Bangalore- ban. Itt van a kestélya s itt van az általa alapított intézet, a Humanistic Club. Itt jelenik meg lapja a „Humanist44. Ennek a klubnak s a klub eszméinek akar híveket szerezni Európában a rádsa ... Önkéntelenül Speneernek egy mondása jut az embernek eszébe: hogy eljön majd az idő, amikor színes népek küldenek misszionáriusokat a pogány Európába, hogy becsületes morált prédikáljanak a barbár fehéreknek. Nem lehet tudni, nem ez a spenceri mondat birta-e rá a nepáli rádsát, hogy a háború befejezése után nagy világpropagndát inditson és misszionáuius prófétaként járja be Európát. jSr A rádsa fent ül a szállodai szobában és ir. Sárga arca van, fekete, ferde szeme, csontkeretes pápaszeme. Angol bajuszt visel, nem fiatal már.. Kissé mereven meghajol. Általában merev, szertartásos modorú ember, nagj’on komoly az arca. Titkáraival ellentétben sohasem mosolyog. Halkan beszél, szinte alig lehet hallani. Érdekes: ha emberek kerülnek szóba és véleményt kell róluk mondania, egy szempontot ismer csak: jó ember-e a szóbanforgó. Mikor Rabindranath Tagoret hozzuk szóba, azt mondja róla: — Tagore jó ember. Nagyon szeretem, nagyon értékes a filozófiája. Tiszteletbeli tagja a Humanistic Clubnak. Röviddel ezután megemlíti egy budapesti ismerősét. — Látszik rajta, hogy nagyon jó ember, sok szív van benne. — ezt mondja róla a nepáli rádsa. Beszél ezután a Humanistic Club programjáról. Tavaly alakult meg ez a klub Bangaloreban. A célja: szolgálatot akar tenni az egész emberiségnek. Meg akarja közelíteni a világbéke célját. — Aki kívánja a békét és a jóakaratot, az jöjjön hozzánk és segítsen bennünket, — mondja a rádsa merev arccal. — Mi kell a világbékéhez? A leszerelés nem elég, a Népszövetség nem elég. Az embereknek meg kell érteniök egymást. Tanulja meg mindenki, hogy elsősorban ember és csak azután hindu vagy angol, brahmin vagy keresztény. Kis közületek vannak, pártok, szekták, apró érdekek. Az érdekek között kellene megtalálni a plattformot. Ne bántsák egymást az emberek, lássák be, hogy testvérek. A megértés, ez a legfontosabb. Ezt akarjuk mi propagálni.-0" Végigjárt a rádsa jónéhány európai várost, volt Parisban, Londonban, Genfben. Prágában. Becsben. Mindenütt megalapította a Humanistic Club helyi csoportját. Megkérdezük, hogy Budapesten is alakit-e ilyen klubot? — Ez nem rajtam múlik, — mondja — én sehol- sem tettem ilyen ajánlatot. Ismertettem a mi programunkat s akkor az emberek felszólítottak, hogy alapítsak az ő városukban is ilyen egyesületet. Talán a magyarok is szükségét érzik ennek. Akkor majd megmondják ezt és én megalapítom a budapesti Humanistic Clubot is. Titkárai csendesen, odaadóan hallgatják a rad- sát. Budapesten még nem járt, de láthatóan nem is érdeklődik túlságosan a város iránt. Ül a szobájában és dolgozik. Nem érdeklik a külsőségek, spirituális dolgokkal foglalkozik csupán. Gandhiról azt tartja, hogy csupán politikai vezér és a politika nem járul hozzá ahhoz a célhoz, amit ő követ: az emberiség békés erkölcsi egyesítéséhez. Mindezt olyan nj’ugodt, magától értetődő, csaknem száraz hangon mondta, mintha csak valami hivatalos tárgj’alást folytatna közömbös dolgokról. Amikor elbúcsúzunk, feláll, ismét meghajlik mereven s most, először, fáradtan és szerénj’en elmosolyodik. Aztán megint visszaül az Íróasztalához és írni kezd. Két titkárja lábujjhegyen elhagyja a szobát. Ilyen ember Ázsia színes misszionáriusa, aki eljött Európába, hogy humanizmust prédikáljon a vad fehéreknek. B, Gv. A világ legnagyobb házát építi Newyorhban Chrysler 246°5 méter magas, 3750 ablaka lesz, 11,000 ember dolgozik majd helyiségeiben mmKssutfuujuammumiuMUi ■iwiitiwwihi i—bw—m—bmw Az ungvári „Máriaház" féiszázadcs jubileuma Ungvár, május 17. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az ungvári „Máriaház44, katolikus nevelőintézet, elemi iskola és kisdedévé alapításának ötvenéves jubileumát pünkösd első és másodnapján fényes külső keretek mellett fogja megülni Ungvár egész őslakos közönsége. Az ungvári Máriaházat ugyanis ezelőtt ötven évvel alapította Bugyis András volt ungvári római kát. főesperes és plébános, aki tetemes összeget hagyományozott az intézet föntartására is. Az alapitó iránt érzett kegyeletnyilváni- tásból ezért nemcsak a közönség, de Ungvár város hatósága is kiveszi a részét. A két napra szóló ünnepség részletes programja a következő: Az ünnepség első napján, vasárnap félki- lene órakor Tahv Ábris róni. kát. püspöki vikárius ünnepi misét mond, mely alatt Antal Miklós gimnáziumi tanár tart ünnepi beszédet. Mise után zászlós felvonulás lesz a templomból a hidontuli Máriházba, ahol az udvaron diszes sátorban fölállított oltár és az alapitó Bugyis András képe előtt Te Deum-ot mondanak. Majd a kép megkoszorúzása következik. Az első koszorút Hrabár Konstantin főpolgármester helyezi el a kép előtt. Majd Kerekes István dr., az ungvári r. kát. hitközség világi elnökének koszoruletétele következik, melyet Pásztor Ferenc r. kát. plébános koszorúja követ. Valamennyien az alapító emlékét és érdemeit méltató beszéd kíséretében végzik el ezt a kegyeletes aktust. Délután négy órakor az ungvári ' városi színházban díszelőadás lesz, melyen Fülöp Árpád neves költő prológját fogja elszavalni Iváncsó Erzsébet. Ezt két színdarab előadása követi „Szűz Mária Szt. Szive44 és „Tündérálom44 címmel. Május 20-án, hétfőn az ünnepség diszfölvo- nulással kezdődik. Délelőtt tíz órakor zászlós körmenet megy föl a Kálváriára, ahol Bugyis András alapitó sírját koszoruzzák meg, valamint koszorút helyeznek el az intézetben elhunyt Bányai Kamilla irgalmas lanitónővér sirjára is. Délután négy órakor a Máriakáz nagytermében tiz pontból álló díszelőadás lesz. Az ünnepségek iránt városszerte óriási az érdeklődés. Uj utcák nyílnak Kassa perifériáin Kassa, május 17. Kassa , város egyre jobban terjeszkedik és már a külső perifériákon is számos ház emelkedik. Ezek a külterületi épitkezések sok igondot adnak a városnak, mert a városszabályozási tervekkel a legtöbbször nincsenek összhangzásban. A város általános szabályozási terve most készül egy brünni műegyetemi professzornál. Addig is, mig ez elkészül, a város technikai ügyosztálya egyes helyeken már kénytelen az uccákat kitűzni és miután ezeken háztelkek keletkeznek, az uc-cák elnevezéséről is gondoskodni kell. Az ügyosztály már el is készült a javaslattal, amely 249 uj uccát akar elkeresztelni. A javaslat tekintettel volt az uj uccák fekvésére, a mezei utak hagyományos elnevezésére, azonfelül természetesen számolt a változott viszonyokkal is. így történt azután, ihogy az uj uccanevek között ott találhatjuk a Szarvas-, Kecske-, Hegyalja-, Berek-, Szitakötő-, Pillangó-, Szőlőhegy-, Erdő-, Kastély-, Patak-, Sánc-, Magnezit-, Komló-, Serfőző-, Tábor-, Zenész-, Kórház-, Röntgen-, Pasteur-, Orsolya-, Vöröskereszt-, Ipar-, Munkás-, Nép-, Béke-uccákat, azonfelül a Csermely-, Paradicsom-, Disz-tereket, sőt van Tolsztoj-, Kuku- cin-, Gyetván-, Chalupka-, Tomásik-, Cam- bel-, Radlinsky-, Matuska-, Kaiincák-, Safa- rik-, Sládkovics-ucca, de a nemzetekről sem feledkeztek meg és mindegyiknek jutott ki- sebb-nagyobb ucca. (Az oroszoknak a legnagyobb, a magyaroknak a legkisebb.) Áz ügyosztály előterjesztését a bizottságokban erős kritika fogadta. A kornunisták nyomban azt követelték, hogy az uj uccák közül egyet-egyet Forradalom-, Lenin-, Marx- és Engels-uccának nevezzenek el. A polgári pártok ezzel az indítvánnyal részben szembehelyezkedtek, mert a forradalmat nem tanácsos a házak falára pingálni, meg azután olyan emberekről sem lehet uccát elnevezni, akiknek szerepe körül még el nem döntött politikai harcok folynak. A kérdést különben egy héttagú bizottság fogja előkészíteni, amelynek tagjai között a magyar pártokat Tost Barna plébános, h. polgármester és Várnay Ernő képviseli. A bizottság tagjai még: Seíllmec Adolf, Rácz Gyula, Rusdna Gyula és Nemdívldh Jindridn. A bizottság megkezdte munkáját, amelynek során több •mént kétszáz uj uma,nevel fognak megállapítani, amelyek a város nagyobbodása és a rohamos teíekpa rcelilázájs folytán válla k ttaükségeeeé. Newyork. május eleje. Wattor P. Chrysler nevét az egész világon ismerik cs mindenütt azt tudják róla, hogy ő maga is, vállalata is az amerikai autóipar erősségei közó tartozik. Kevesen tudják azonban, hogy Chrj’elert ez a tevékenység nem elégíti ki és most olyan nagyszabású vállalatba fogott, aminek nemcsak méretei adnak jelentőséget. de különben is érdekességével minden kultur- ember fantáziáját megragadja. Chrysler a világ legnagyobb házát építi Newyorkban. Minden előkészület megtörtént, az összes tervek készen vaunak, a hatalmas telken, amely a 42. és 43. ucca között terül el és a Lexington Avenuera néz, az összes szükséges méréseket, elvégezték és pár lióuapon belül már legalább első vázaiban látható lesz az óriási, minden edligit felülmúló felhőkarcoló. A házóriás méreteiről fogalmat adhat az a tény, hogy a világ eddigi legnagyobb épületét, | Csi£§ léd teróm fürdő I kérjen prospektust | Fürdöigazgatóság, Csizfürőö, 51au. a Woolworth Buildinget, amely 55 emelet magas, éppen tizenhárom emelettel múlja felül. Egész magassága 809 láb, azaz 246.5 méter, építtetése 15 millió dollárba kerül. A hatalmas épületben 11.000 ember dolgozik majd a különböző irodákban és személyzete 350—500 főnyi lesz, akik közül a közlekedést mintegy 150 főnyi személyzet látja el. A ház uccai frontjain összesen 3750 ablak le6z. Az első 16 emelet 56.5 méte • magasságig emelkedik. Itt a ház szélessége csökken, a következő emelet ugyanis 5.5 méterrel beljebbre kerül, majd újabb 17 emelet után még 5.5 méterrel beljebb. A háztömb a toronnyal együtt 56 emeletes lesz, az efölött kimagasló kupolában pedig újabb T2 emelet foglal helyet. A kupola lent nyolcszögletű, azután négyszögletessé válik és csak a tetején kerek. Csillogó alumiuium-lapok fogják az egészei födni, hogy a nap sugaraiban már messziről látható legyen a hatalmas, büszke épület, amelynél csak aa Eiffel-torony magasabb. Néhány év előtt ilyen konstrukció még a lehetetlenséggel lett volna határos, ma már azonban odáig fejlődött a technikai tudás, hogy minden problémát meg lehet oldani. így például köztudomású, hogy az Eiffel-torony tetejére három lift visz, kétszeri átszállással, mert az óriási magasságot egy gép nem bírja. A Chrysler-Buihling liftjei a világ leghosszabb liftjei lesznek, amelyek óránként 16.5 kilométerei) sebességgel közlekedve, a földszintről, ha nem kell sehol megállni, nem egészen egy perc alatt rohannának fel a 68 emelet magasságába. Nyolc lift közlekedik az első és tizenkettedik, ugyancsak nyolc a tizenkettedik és huszonhatodik, hat a huszonnegyedik és negyvenkettedik, hat a negyvenkettedik és öt- vennyolcadik emelet között, mig két speciális lift az ötvenötödik és hatvannj’olcadik emelet közöli bonyolítja le a közlekedést. A hatvannyolcadik emeleten különben kilátó-teraszt építenek. Az épület teljesen tűzbiztos, miután egyetlen részénél sem használnak semmiféle gyúlékony anyagot, még a padlózat is márvánnyal kombinált kőből készül. Éjszaka reflektorok fogják a hatalmas kupolát megvilágítani és igy újabb világítótorony emelkedik majd. ki Newyork házainak *'egeréből. A felhőkarcoló megszületésére Newyork volt predesztinálva már csak azért is, mert egyre növekvő jelentősége, egyre szaporodó lakossága mellett is kényszerű határt szabott terjeszkedésének az a tény, hogy szigeten fekszik. Hogy pedig az emberi elme még nem jutott el teljesitmónycinek csúcspontjára a felfelé való építkezés terén, azt többek között az uj Chrysler-Building is igazolja. Az autó sem tudta a gazdasági és üzleti élet decentralizálását eléggé megoldani, — vájjon meg- hozza-e a megoldást a felhőkarcolók tömege? Hiszen egy milliós világvárost összesen száz ilyen hatalmas épületben mindenestől el lehet helyezni. Newyork egész lakossága pedig kényelmesen helyet találna hétszáz ilyen niammut-ópületben. Itt tehát készen és adva van a jövő fantasztikus városának olyan képe, hogy az ember elszédül, ha j csak reá is gondol, mert hiszen az ipari és gazdasági koncentrációk korában első pillanatra nagyon csábítónak tetszik az a lehetőség, hogy aránylag, sőt aránytalanul kis helyen össze lehessen tömöríteni nemcsak egy vállalat, de akár egy egész szakma minden irodáját, műhelyét, üzemét, sőt még az ott dolgozó emberek lakását is, h* éppen kell. Természetesen arra a kérdésre, hogy a fejlődés tényleg ebben az irányban fog-e haladni vagy pedig éppen ellenkezőleg újra visszatér a szétszórtan lakó embercsoportok felé, csak az idő múlása adhat majd biztos feleletet. Egy tény azonban bizonyos: a Ohrysler-Buiidlng rövidesen felépül és elfoglalja méltó helyét a modern világ csodái között. Borsodi paraszilegénybőt — hmm színész Veres-Szabó Béni alias Seng Csu amerikai művészi körúton Miskolc, május 15. Veres Szabó Bénit, aki szegény szülök gyermeke volt Sajópetriben, .1917 elején, alig 17 éves korában, besorozták katonának. A században ő volt a legkisebb. A sereghajtó. Néhány hónap múlva kikerült a frontra. Augusztus S án, több hónapi fegyverszünet után. a Magyaroson a tizes bonvéclezred támadást intézet-*- az orosz állások ellen. Gyilkos csata volt. nagyon sokan odavesztek. Veres-Szabó Béni ebben az ütközetben eltűnt. Hetek múlva Irkutzkba került, ahol nagyon sok borsodi legénnyel ismerkedett össze. Ötször szökött-' meg. Ötször fogták el és egyre beljebb került Szibériába. Hatodszorra sikerült átszöknie a kínai határon. Ekkor már szabad embernek érezte magát. Közben nagyon sok mindent megtanult, aminek hasznát vette. Városról-városra vándorolt, a hatal- ■ más Mennyei birodalom végtelen távolságain, mindig egyenesen dél felé. Saigonba jutott, ahol csomaghordó lett. Egyszer egy diszesruháju fiatalember intett neki, hogy vigye utána a csomagját. A bennszülöttek városrészében megálltak egy pagodaszerü épület előtt, — Itt maradhatsz nálam, ha szolgálni akarsz — mondta Veres-Szabó Béninek a himzettrubáju idegen. — Hogy hívnak? — Seng Csu — felelte egykedvűen Veres-Szabó Béni és bólintott, hogy ottmarad. A gazdája, amint néhány nap múlva megtudta, szinész volt. Sokszor ott állt mellette és figyelte, amint különböző festékekkel elválfoz- tatta az arcát, úgyhogy minden férfias vonást eltüntetett. Megfigyelte, hogy a szinész, mielőtt a színpadra kilépett volna, lábait egy lehetetlenül kis cipőbe torzítja össze és borotvált fejére súlyos konttyal terhelt nagy női frizurát tesz. Rájött, hogy gazdája olyan férfi-színész, aki női szerepeket játszik. ősi kínai darabokban, amelyeknek előadása, néha nyolc óra hosszáig is eltartott. Lassankint mindent megismert maga körül és mindennel megbarátkozott. Hét és fél évig állott gazdája szolgálatában, aki egy szép napon közölte vele. hogy Amerikába indulnak turnéra. A gazdája megváltotta mindkettőjük útlevelét és jegyét, a „Paul Lecat“ nevű francia gőzösre, amely Formása szigete mellett több napig vesztegelt. Gazdája felhasználta az alkalmat, kiszállott és elutazott Tokióba, hogy felkeresse néhány szinész barátját. A harmadik nap a „Paul Leeat“ felszedte horgonyát és tovább indult-, Seng Csu egészen oda volt, hogy gazdája lemaradt. I Rendőrségre, konzulátusra szikratáviratoztatoít. de semmiféle értesítést nem kapott. Szomorúan gubbasztott a fedélzeten és nem tudta sehogysem elképzelni, hogy most mi fog történni ővele. Kétségbeesett arca feltűnt a hajó egyik utasának, aki lassan kiszedett belőle mindent. Az érdeklődő utas egy amerikai impresszárió volt, aki megkérte Seng Csut, hogy mutassa meg gazdája öltözékeit. Seng Csu levitte a kabinba, ahol valami hirtelen Inspirációval és szokatlan vakmerőséggel egymásután magára öltötte gazdája ruháit és a hét és fél év alatt eltanult mimikával és gesztusokkal utánozta gazdájának szinpadi jelenéseit. Az impresszárió cl volt ragadtatva és néhány héttel később hatalmas plakátok hirdették a boszloni legnagyobb varieté-színház uj szenzációját, az „örömök királyát.1* Szabó Béni ez év április havában álhajózott Európába és váratlanul kiutazott Miskolcon keresztül Sajópetribc. Hazajött cgv-két órára, mert ellenállhatatlanul vonzotta szülőfaluja. De már senkit sem ismert otthon és senki sem ismerte meg. Visz- szament Miskolcra, ahonnan másnap Londonba utazott. Itt már várja az impresszáriója, akivel európai turnéról tárgyal. — Az Uniónak többe kerül a prohibició, mint amennyi jövedelmi adó folyik be. Washingtonból jelentik, hogy az alkoholtilalom ellen küzdő szövetség tegnap közzétett évi jelentése szerint a-z amerikai adófizető polgárok 1928-ban 936 millió dollárt, fizettek az alkohol ellen folytatott céltalan ós eredménytelen harc költségeinek fedezésére. Ez az összeg jóval nagyobb, mint az Egyesült-Államokban befolyó jövedelmi adók évi összege. A jelentés arra a-z érdekes következtetésre jut, hogy az alkoholtila|om felfüggesztésével egyidejűleg ily körülmények között a jövedelmi adókat is meg lehetne szüntetni, nem is szólva arról, hogy a pi'ohibic-iós rendőrség feloszlása esetén évente többszáz emberéletet lehetne megmenteni, .amelyek a prohibieiós rendőrök brutalitásának esnek áldó zabul.
