Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-18 / 113. (2038.) szám

4 «Bra<^MAfifeAtfrHIKttaB> lft89 máftpo IS, swwibei Kssfsjrxwura'i* Gömör magyarsága megrendült lélekkel kisérte utolsó útjára Rimaszombat apostoli lelkű plébánosát Rimaszombat, május 17. (Tudósilónk táv­irati jelentése.) Tegnap délelőtt utolsó útjára kísértük Széman Endre pápai prelátust, Ri­maszombat város harminc éven át közszere­tetben álló plébánosát. — Kedden és szerdán ezrekre menő tömeg fordult meg a Főtéren levő plébániaépületben, hogy a betegszobá­ban felállított komor ravatalnál búcsút ve­gyen az örökre elcsendesedett lelkipásztor­tól. A ravatal mellett állandóan a rózsafüzér társulat nőtagjai az Irgalmas-rend apácáival együtt imádkoztak és a temetésig a ravatal zsúfolásig megtelt koszorúkkal. A nagy ha­lott utolsó kívánsága az volt, hogy lehetőleg csendben, egyszerűen temessék el. Szerdán délután négy órakor Kristofesák János nagy- szuhai esperes-plébános beszentelte a halot­tal és a koporsót több száz zokogó híve je-j lenlétében lezárták és az egyháztanács tagjai átszállították a közeli templomba, ahol a pál­mákkal és délszaki növényekkel díszített ko­porsót elhelyezők. A templomba egész dél­után és másnap kora reggel szünet nélkül folyt a hívők áramlása. len sors úgy akarta, hogy7 ő maga legyen az aranymisés áldozat az Egek Urának, — fejez­te be Dittel kanonok beszédét. Majd a kanonok szivbemarkoló baráti bú­csút vett Széman Endrétől és könnyező sze­mekkel, elcsuk ló hangon együtt imádkozott a zokogó tömeggel, amelyben főispán és kö- séges napszámos, földbirtokos és hivatalnok, rikkancs és kofa, katolikus, protestáns és zidiő testvérként egymás mellett térdelve, őszinte és .Fájó lélekkel búcsúztak Széman Endrétől, a fiatalság dédelgetett „Pap-báosi- játór, a mindenkihez jó, egyszerű és nemes plébánostól. Az utolsó ut Az ima után Dittel kanonok ünnepélyesen beszentelte a koporsót, mely után Várv János igazgató-karnagy vezénylete mellett a huszon­négytagu kórus elénekelte a „Circumdede­ruint“-ot. Majd „Zokogva zeng az ajkakon** cknü gyászéuekel éuékelték. Azután zászlók alattm egindutt a vógebeláthatatlan menet a Gömöri-<uocán, ahol a rendőrkordon mögött ezrek állottak. A koszorúkat hozó gyászhu­szárok után négy plébános gyászhin tóban vitte a koporsót. Délfelé járt már az idő, midőn a temetési menet a harangzúgás közepette el­ért a temetőbe. Itt Rárosy Gyula dr. az egy­háztanács nevében, Váry János a Katolikus Kör nevében búcsúztatták el a nagy halottat. A sirbabocsátás előtt a koporsót beszerilelték s azután a kórus „Az én reményem*1 című gyászdala közepette lebocsátották a katolikus lelkészt sírboltjába, fájdalmas Jézus kereszt­jének árnyékába Rimaszombat város eltávo­zott plébánosai. Rimaszombat minden rendű és rangú pol­gára őszinte gyászt érez szivében, mindenki halottjának tekinti Széman Endrét. Szénen Endre irányt szabott, példát mutatott a soron köveő rimaszombati plébánosok elé. Élete példaadás felfelé a klérus és lefelé a hívek részére. Széman Endre a béke apostola volt, missziót töltött be hűen és példásan és utódja csak követője lehet ezen az utón. Benkovits Gyula. MKIIMHIHIW MMMUMFHiPI—>1 I aiWiWP IIHWMUBaMIMI Krtshn amurtíról, Einsteinről, Freudről nyilatkozott Buda­pesten Annié Besant, a theozólusok apostolnője A temetés Csütörtökön reggel nyolc órakor a templom előtti tért ellepte a temetésre váró közönség. A megye minden részéből hívek, tanítványok, barátok, ismerősök jöttek el, hogy Széman Endrét utolsó út jára kisérjék. A gyászoló kö­zönség körében ott láttuk SoMos Béla dr.-t a magyar Gömör-Borsod vármegye főispánját, Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőt, Törköly József dr. szenátort, Lukáes Géza nyugalmazott főispánt és fiát, Lukács Béla putnoki főszolgabirót. Megjelentek a megyei földbirtokosok nagy számban, az összes fele­kezetek papjai és világi vezetői. Rimaszom­bat város tanácsának és képviselőtestületé­nek küldöttsége, a rimaszombati katonai helyőrség tisztikara, valamint az összes helyi társadalmi és kereskedelmi egyletek kikül­döttjei. A vidékről rengeteg pap és tanító je­lent meg a temetésen. A gyászszertartás pontban kilenc órakor vette kezdetét. Btrbnics püspök akadályozta­tása miatt Dittel István rozsuyói kanonok, az elhunyt, főpap testi és lelki barátja vé­gezte az egyházfejedelem megbízásából a gyászszertartást fényes papi segédlettel. Az elhunyt tanítványai közül mintegy busz es­peres és plébános adta meg az utolsó tiszt­séget a rajongásig szeretett főpapnak. A ri­maszombati kereskedők a gyász jeléül a te­metés kezdetétől délig tartották üzleteiket zárva. A rendőrség díszruháé tagjai a temp­lom előtt és a templomba vezető utón sorfa­lat állottak. Az egész gyászszertartás alatt a város összes harangjai búcsúztatták az utolsó útjára térő nagy halottat. A tömeg zsúfolásig megtöltötte a templom hajóját, a gyászoló kö­zönség nagyrésze azonban kintrekedt a Fő­téren. A gyászmisét Dittel kanonok celebrál­ta, ugyancsak ő a szószékről elparentálta az egyházmegye példás hűségű. kiváló papját. Budapest, május 17. Isimét Budapestre érkezett dr. Annié Be- sant, a theozofusok apostolnője. Hófehér hindu ruha és hófehér etonfrizura van rajta, A theozofusok Délibáb uooai helyiségében tartózkodik. Szombaton előadási tart arról a kérdésről, hogy mi lesz a halál után? A ke­ze egy kissé reszket, a szeme élénken csil­log és arany nyelű töltőtollal iir. — Indiában tartózkodtam hosszú ideig — mondja — Indiában a homeruile mozgalom j érdekében dolgoztunk. Reméljük, hogy előhb-utőtob sikerül }* megszerezni India számára az önkormányzatot. Krísihramurti iránt érdeklődünk. Megtud­juk, hogy a fiatal próféta e pillanatban az Atlanti óceán egyik hajóján közeledik Amerikából Európába. — Kr isim amur ti rengeteget dolgozik. Ál­landóan előadásokat tart. Rádión terjeszti az igét. A nyáron Hoüamdiában nemzetközi cei Bagászkongreeszus leea, eaeo ő fog elnö­kölni . Könyveket is ír. — Hány éves? — 3*2—34 éves lehet. Nem tudjuk ponto­san, mert a horoszkópja nincsen egészem rendben. — Még nőttem ? — Hogyne. Vaílószmüieg nem is fog soha megnősülni. Azt mondja, hogy sohasem is­merte a szerelmet, sohasem érdeklődött a nemek közötti kapcsolatok iránt. — Mit tart Einstein relativitásáról, mint világi iiozóf i áról ? Alig ismerem, nem igen érek rá vele fog­lalkozni. —-fis a puszi dhoan ali zróról ? — A pcüzíichoanáli'zis a® ember tudatalatti énjével, tehát tulajdonképpen a múltjáéul foglalkozik. Mi az ember jelenét keressük. A pszichoanalízis sok mindent vezet vissza a nemi ösztönre és ezért veszedelmesnek tartjuk. Azt hiszem többet árt, mint használ. Mi az önmegismerést és az önfegyelmet him- détjök. Haik hangon mondta ezeket Annié Be­sant ájtatoean figyelő theozófus hölgyek kö­rében. A RÁDZSA Irtat MÁRA1 SÁNDOR Rimaszombat város mindenki által szeretett és becsült, tevékeny közéletü munkásságot kifejtett plébánosát. Dittel kanonok gyászbeszéde — Nemes szive megszűnt dobogni — mon­dotta Dittel kanonok —, azonban alkotásai továbbra is követendő példaképp maradnak előttünk.. Széman Endre érdemei számosak és elévülhetettenek. Emlékét a katolikus kör létesitése, a plébánia újjáépítése, uj haran­gok beszerzése, a kongregáció, rózsafüzér- társulat szervezése hirdeti Rimaszombat ka­tolikus társadalmában. A város társadalmi, politikai, kulturális, söl gazdasági életében kifejtett önzetlen tevékenységével, jótékony adományaival örökre bevéste nevét nemcsak katolikus hitközségébe, hanem a város tör­ténetébe is. Ezután Dittel kanonok vázolta Széman Endre hatalmas pályafutását, melynek során egész Gömörmegye szivébe fogadta. Osgyáni, majd rimaszombati káplánoskodása után tiz évig a rozsnyói főgimnázium hittanára és az ifjúság körülrajongott, vezére volt. Pulnokon hat évig plébánoskod ott, ahonnét csak nehe­zen engedték el Rimaszombatba, amelyet az­után szülővárosának kijáró szeretettel foga­dott nemes szivébe. Ezt. a szereletel. a hívek hűséges ragaszkodással viszonozták és akit e koporsó zár — folytatta Dittel kanonok szívekbe markoló beszédéi. — mindenki szi­véhez nagyon közel állott. E koporsó egy ide­ális gondolkodású, felvilágosult modern lelki- pásztort takaT, aki egyháza jogaiból soha egy szemernyit nem engedett, de viszont köteles- ségteljesités'ben nem állott meg az ige hirde­tésénél és szónoklásnál, hanem tettekkel és példákkal bizonyította be, hogy élete és elvei egyet jelentenek. Főpásztorunk teljes bizal­mát bírta és élvezte, a legkényesebb megbí­zatásokat is pontosan, hűséggel elvégezte. Egyházi, leikészi, organizálori működése igy méltán találkozott a legifiaga-abb pápai és királyi kiíiinteté okkél. Két évé hiányzott még csak aranymiséjéhez. A kifürkésahelot­Egy indiai n agyú r uIrakéi, s beutazza Európát, hogy, zsakettben és pódiumról, figyelmeztessen bennünket bizonyos jelen­ségekre, melyek veszedelmesnek tűnnek fel már Nepáliban ás. Most beszélt erről Buda­pesten,. a Lipótvárosi kaszinóban. A rádz©a végtelenül m agyur, valósaim Meg akkor is. ha igaz, amiről Pesten, ahol kitű­nően ismerik a nepal-i személyi viszonyo­kat, már suttognak, hogy a rádzsa nem is igazi fejedelem, csak helytartója a ghurkák hatalmas fejedelmiének, olyan gyám- és mi­niszterei nők féle. Mindenesetre elég nagy ur ahhoz, hogy inkább golfozzon St. Moritzban, ha már Európába jfön-, vagy lóversenyezzen Epsonul)an, ahelyett, hogy európai kaszinók­ban intő tanácsokat osztogasson a megtéve- lyedett európaiaknak. A rádzsa szerint ugyanis baj van. Nem tudunk megférni egy­mással, s íha észbe nem kapunk, tönkre fo­gunk menni. Időnként eljön egy ilyen előkelő indus Európába, s tanácsokat ad. Az éllet legmé­lyebb érteiméihez adnak néhány használati utasítást, mint Rabindrauatb Tagore. vagy Annié Besant indus barátai, - vagy kézzel­foghatóbb problémákra hívják fel jóindula­túan figyelmünket, mint a kapurthal3i oia- haradasa, aki ezenive<d'élye6 látogatója a Nép- szövetség üléseinek, s Balhadur Singlb rád­zsa, aki külön ebből a oélíból jött el a Lipót­városi Kaszinóba Nepálból, hogy merne tekel-1 Írjon fel a kaszinó falaira. Utólag leszögezhetjük, hogy a rádzsáuak Budapesten tiszteletteljes, de gyönge sajtója volt. Nem mondták éppen ki a kritikákban, de úgy a sorok között legyintettek a kritiku­sok, hogy a rádzsa gyöngén ad elő, hangja másod rangú, Saljapimiail össze se lehet ha- sonlitani, s az, amit. mondott, nagyon rokon- szeri vea volt, de már hallottuk, * ezért kár volt ilyen nagy utat tenni. Nem volt éppen rossz sajtó, — az volt, amit gyenge sajtónak szoktak nevezni Udvarias sajtó volt. Udva­riasan az a közvélemény alakult ki Pesten, hogy a rádzsa kitűnő úriember, de egy kis­sé naiv. Nem is naiv, csak éppen inkább, hogy ezt már hallottuk itt Pesten, ahol rendkívül sok a fakir és a bölcselkedő. A rádzsa nem fű­szerezte előadását nepal-i pletykákkal, a rádzsa csak arról beszélt, hogy az európai lélek pártokra szakadt, s meg kell győzni Európa népeit arról, hogy az emberi evolú­ció az együttműködés és a békesség felé ve­zet. Ez volt a lényege annak, amit. a rádzsa előadott, ® ezt olyan fontosnak tartotta, hogy nem sajnált érette Nepáliból Budapestre utazni. A rádzsa felfedezése csakugyan nem uj, — ez óp<]>e>n a nagyon figyelemreméltó len­ne, hogy ez a művelt Indus egy ilyen egy­szerű tételt, ilyen végtelenül fontosnak tart, s vonatra ül, s házalni kezd vele Európában, mint a világibéke ügynöke. Szent János se tudott sokkal többet, mint, mikor már egé­szen öreg volt s véglgálmodta az apokalip- saie összes jelenéseit monoton egyszerűség­gel azt ismételni: „fiacskáim, wzepeeeétek egymást.** Ha az emberi élet problémáit, egy hivő lélek teljesen leegyszerűsíti egy formulára^ az mindig ilyesféle lesz, mint Szent János, vagy a nepáli rádzsa formulája. Auatole Francé, egy eetzitendővel a halála előtt, mi­kor a Nobel-dij alkalmából tisztelői a Troca- deroban bankettet adtaik számára, felállt a diszasztalnál e csak ezt a két szót mondta: ..Béke, béke.** Pesteai ennek a rövid beszéd­nek <i« gyenge sajtója lett. volna, « a kritiku­sok tapintatosan megjegyeznék, hogy kissé szüköaa'vu már az öreg. Szent János se áll­hatna ki a maga tételével egy középeurópai társaskörben. Ezt már itt hallottuk, monda­ná a kritika. „Az emberi fejlődés a békességhez vezet**- ennyi a nepáli rádzsa hite. nem több, s nagyon egyszerűen lehet megformuláTini. Ennyi az egész szellemi poggyásza, amellyel Európába jött. Itt megszokták, hogy a maha­radzsák negyven koferrel és feleségekkel érkezzenek, s bizonyos elnézéssel kezelik ezt a poggyászt. A rádzsa ugv tartja, hogy egyenként kell az embereket meggyőzni a bélié szükségességéről. — kezdd el a szom­szédodon, mert a felelősség is egyéni. Senki nem mondhatja: „kiérem, én nem akartam** — mert mind akartuk, akik külön-külön tűrtük és gyávák voltunk és beleegyeztünk. Aki hallgat, az bűnös, és bűnös az. aki félre­áll. A rádzsa nagyon egyszerű dolgoKat hirdet. Filozófiája teljesen gyakorlati. Felszólítása valóban naiv, s ez a fajta naivitás az. amire Európának a legnagyobb szüksége van. Le­het, hogy valóban a távoli keletről jön a fény, s lehet, hogy az emberiség betegségei­nek orvossága valami ilyen egészen egy­szerű tétel lesz. amit az együgyüek is meg­értenek. Ez a fajta naivitás az. amire a legnagyobb szükség van, s amit a nepal-i rádzsának megköszönhet minden európai. A tétel maga meglepően egyszerű. A gyógyereje óriási lehet, s az alkalmazása is mindennél primi­tívebb, Csak hiinni kell benne. Az óceán-utazás vitágrehordere Nevvyork, május közepe. Pár nappal ezelőtt hosszas vitatkozás után eldőlt a nagy kérdés, hogy ki tartja az óceán-utazás világrekordját. A győztes Mr. Jones lett, a francia-amerikai kereskedelmi kamara elnöke, aki igazolni tudta, bogy már 111 utat tett meg az óceánon át Paris és Ncwvork között. Rekordja megdönthetetlennek látszott, mert a legerősebb versenytársai alig vitték föl 80 —90 oceán-utig, s a rekord iránt nagy érzék­kel rendelkező Amerikában* természetesen még nagyobb tisztelettel övezték a tiszteletre­méltó Mr. Jonest, aki a nyilvánosság számára tett nyilatkozatában — melyik világrekorder nem nyilatkozik? — szerényen kijelentette, hogy 5 egyáltalában nem készült a világrekordra, ő csak egyszerűen a kötelességét teljesítette, amikor hajóra szállt Európa és Amerika között. Nyilatkozata ellenére is teljes gyönyörűséggel élvezte a világrekordén babérokat Mr. Jones, de sokkal hamarább utolérte a rekorderek sorsa, a legyőzetés, semmint gondolta volna. Alig egy hétre a világbajnoki nyilatkozat után jelentkezett egy bostoni ur, Mr. Peabody, aki sietve jelentette ki, hogy ő csak azért jelentkezik elkésve, mert a ver­seny idején is éppen utón volt Newyork fe­lé. Londonból jövet. Mr. Peabody nyilatkozatát azonnal tett is kö­vette, mert megdönthetetlen okmányokkal, jegyekkel, utas-listákkal, kapitányi aláírások­kal igazolta, hogy ő most jött át 119-edszer a nagy vizen, tehát 8 úttal verte Mr. Jones világrekordját. Az uj rekorder adatai szerint eddigi utjain 18 különböző gözösöu utazott, 12 különböző út­irányban, ezek között 24 ízben telte meg az utat Newyork és Alexandria között. Legtöbb­ször, 27 Ízben hajózott a Vili. Frigyes nevű hajón, utána legtöbbször. 17 ízben a Beren- garia vitte át az óceánon. A megtett ut hossza igen közel jár a 2 mil­lió mérföldhöz. Mr. Peabody, az uj rekord boldog tulajdonosa, természetesen szintén nyilatkozott és elárulta, hogy ő szintén nem utazott a rekordra, hanem a hivatását teljesítette és csupán mint pedáns ember tette el az égj es utazásairól szóló igazolá­sokat. Legyőzött ellenfeléről igen szépen nyilatko­zott az uj rekorder, elismerte, hogy a 111 ut is igen szép „leisztung**, de az ő teljesítmé­nye azzal is különb minden versenytársáénál; hogy egyetleu alkalommal sem kapott tengeri betegséget. Egyelőre tehát Mr. Peabody a vi­lágrekord birtokosa, de lehet, hogy pár nap múlva már még nagyobb teljesítménnyel je­lentkezik a legújabb rekorder. Husseín király csődben Becs, május lő. Az N. W. T. Jeruzsálem! jelentése szerint Husseín, Hedzsas királya bemondta a .csődöt. Husseín az első király, a!ki csődbe került. A közelmúltban nagyará­nyú exportüzletekbe kezdett, amelyek sorra sikertelenül végződtek. Hussein annakidején rendkívül gazdag embernek számítóit és va­gyonát több millió fontra becsülték. Most ál- •m’io'zr.jpi nj'pni iue> jpfnjujpzs -pquzs 17 sp Iplíjmu UlűS Ofj^lJIJ A.rí,) ÍÜJ[pl![

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents