Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-03 / 101. (2026.) szám

4 •MMHiM-AYkctoR'HiRlifiP 1329 májng 8, péntek. Amerikai zipszereh százai $ötmeh haza megünnepelni a zipszer honalapitás 800 éves fordulóját Késmárk, május 2. A Magas Tátra alján te­rül el a zipszerek ősi, történelmi földje. Olt vannak Késmárk. Igló, Lőcse, a híres diák­városok, boldog diákévek verőfényes tanyái. Az öreg kövek még ma is arról a meghitt szellemről beszélnek, amely közöttük honolt. Beszélnek Thökölvről, Rákócziról, kuruc har­cokról, a késmárki vértanukról, Branyiszkó- ról, történelmi fogalmakról, amelyek nagy és dicső múltról regélnek. Mennyi természeti szépség, mennyi boldog visszaemlékezés, mennyi könny, bánat és öröm a zipszer szá­mára ez a néhány szó: Szülőföldem, szép Szepesség! Hegyes-völgy es, vadregényes földjét három folyó kanyargó ezüstös szal- lagja szépíti, öntözi. A Poprádnak és a Du- najecnek sietős az útja: szikláu megtörő, cso­bogó habjaik meg-megöntözik a rétek virá­gait és azután, átlépve szülőföldjük határát, messze idegenbe szakadnak, csak a Hernád marad hazájához hűséges. A Magas Tátra ég- benyuló csúcsain, nyáron is havas hegyormai alatt nyolcszáz év óta szorgalmas, derék, be­csületes, józan német nép lakik, amely elő­ször hódította meg az emberi kultúrának az addig alig lakott, őserdőségektől és vadvizek­től borított területet. Múltjánál, különösen kiemelkedő erényeinél és magasabb kultúrá­jánál fogva még ma is ezt a németséget illeti meg a Szepességen a vezető szerep. A zipszerek nyitoíák meg a Magas Tátrát is a turisztikának, az alpinizmusnak, a fürdökulturának és az idegenforgalomnak. Nyolcszáz éve lakja ez a nép a. Zipszerföldet. Áldott eleik hogy tudtak lelkesedni, hogy tudtak hevülni a nemzeti gondolatért, a hi­tért és a szabadságért. Rákóczi és Thököly hadaiban véreztek, követték a szabadsághő­söket harcaikban Kray, Lányi, Toperezer, Késmárk vértanúi ott foglaltak helyet az el­szánt kurucok tisztes soraiban. Ott. voltak a brauyiszkói vörössapkás szlovák fiukkal Bem apó csapatában és az emlékmű, amelyet zip­szerek állítottak a dicsőséges csata emlékére, még ma is odavilágit a nagyimultu Szepes- váraljára, a zipszerek beomlott, de egykor hatalmas várára. Megelevenedik most, hogy elkövetkezett a zipszerek nyolcszázéves for­dulója, a lőcsei fehér asszony zöldelő parkja, megelevenednek a lőcsei városháza ódon ár­kádjai, a szepesi és lublói várak romjai, ahol egykor hatalmas kényurak hangos tivornyái­tól visszhangzott az egész vidék. Biztos, hogy valami varázsereje Tan ennek a földnek. Vaunak emberek, akik errészen elszakadtak fehér kötényt, az asszony a sötétkék vagy fe­kete rakott szoknyát és a recézett, fekete fej­kötőt. Bejönnek majd Késmárkra azok a fal­vak is, ahol a lányok a Jungfernkrone-t, aranycsillámmal, szalagcsokrokkal, üveg- gyöngybokrétával ékes ünnepi fejdiszt horda­nak. Bejön majd az emberje a falvaiknak is komoly fekete viseletében és nagy napjai lesznek Késmárknak, amelyekre a város máir most nagyban készü­lődik. Nyolos^áz esztendős kultúra az, amely a nyáron a Szepességen ünnepelni fogja nyolc­száz esztendő nagyságát és díszekben a na­pokban az elmúlt időkre, amidkor a Szepes- ségnek már csak emlékei vannak és küzdel­mei, hogy megtarthassa magának azt, ami a múltból még megmaradt és építhessen újat az elmúltnak és sok ©Ivettnek a helyére.. Most, a nyolcszázéves forduló idején a vi­lág több tájára elszórt Zipszerek vissza fog­nak térni a rég elhagyott szülőföldre, ha csak néhány nyáTi hétre is, hogy ott legyenek ab­ban az országban, ahol nekik fényesebben süt a napsugár, szebben nyílik a virág, vidá­mabban dalol a madár, ahol számukra csillo­góbb a patak vize, aranyosabban porzik az al­kony fénye, ahol erdő-mező nekik üdébben zöldéi és kékebben boltozik az ég felettük, jönnek majd haza: a sziklás bércek árnyéká­ba, a nyári mezők virágtengerei közé. Az’ amerikai Zipszerek százával jönnek a nyáron a Zipszerföldre, hogy résztvegyc- nek a szepességiek nyolcszáz esztendős fordulójának, honfoglalásuk jubileumának Késmárkon elő készítésben levő ünnepsé­gein. Turnus 18-án érkeznek az amerikai Zipszerek Hamburgba, ahol egy szepességi küldöttség fogadja és Berlinbe, onnan Prágába kiséri őket, ahol az amerikai vendégeket Masaryk köztársasági elnök kihallgatáson fogadja. Jú­nius 24-én érkéznek meg az amerikai vendégek Késmárkra, a Szepesség gazdasági és kultu­rális központjába és itt kezdődik meg azután az ünnepségek sorozata. A késmárki filhar- mónikus zenekar és a vegyes kórus, amelyet brünni szólisták egészítenek ki, a hires-ue- vezetes késmárki evangélikus fatemplomban előadja Haydn „Teremtés^ c. oratóriumát Tüzoltóünnep, dalosverseny, lövészverseny, kirándulások a Magas Tátrába, a Dunajec és a Hernád völgyébe, a dobsinai jégbarlang­hoz, a lengyel Tátrába, Pőstyénbe és Tren- csénteplicre, amerikai nemzeti ünnepség tar­kítják a késmárki elökészitőbizottság által megállapított programot, amelyet, nagyszabá­sú népviseleti menet egészjt hí, amelyben minden század és a Szepesség minden vidéke képviselve lesz. Az ünnepségek tartama alatt tartja meg a ,Mahrisoh-Schlesischer Automo­bil-Club tátrai szekciója a nemzetközi tátrai hegyi automobilversenyt, ugyancsak ez idő­ben nyűik meg a poprádi kárpátegyesületi múzeumban az uj képtár és Iglón a tátraalji ipari, mezőgazdasági és lcutlurális kiállítás. Julius 28-áig fognak a Szepesség ünnepnapjaj tartani, amikor is az amerikai vendégek bú­csúznak az óhazától. Nemén? Vilmos dr. „A modern nő életformáiba átmentjük a régi ideálokat“ Beszélgetés dr. Szilassy Béíénéval a magyar nőmozgalom célkitűzéseiről és az uj magyar nőideáiról — „A nemzeti megújhodásnak az uj nőgeneráció lelki megújhodásán kell kezdődnie“ Prága, május 2. A prágai kis magyar ko­lóniának nagyon kedves vendége volt most két napig a prágai Erzeébet-diáMeányoithou nem tőjének, a csehszlovákia i magya r nő- mozgalom vezért alakijának, dr. Szilassy Bé­lánknak személyiében, ki anyai és testvéri szeretettel kereste föl a Prágában élő ma­gyar diáklányok otthonait: az Erzsébet- és Róza-otthont, az IWCÁ-t és meglátogatta az otthonias közvetlenséget sugárzó magyar menzát. ♦ — Voltaképp azért jöttem, hogy a Prágá­ban élő magyar asszonyok és lányok életét tanulmányozzam minden vonatkozásban — jellemezte Szilassyoé látogatásának célját, mikor prágai benyomásai felől érdeklődtem. Épp akikor érkezett egy többórás prágai autókönitról, melynek során hangos cioeró- nék ezernyi mozaikban mutatták be Prágát. a szülőföldjüktől, akiknek az a vidék, ahol a napvilágot először meglátták, nem jelentett semmit, teljesen idegenné vált. Vannak em­berek, akik azt az anteuszi fölfrissülést és újjáéledést, amit a szülőföld nyújt, egészen más vidéken találták meg, mint a szülőföld­jükön. De aligha akad szepességi, vagy íátra- vidéki ember, aki erre kényszerülne, aligha fordul elő. hogy akinek ott ringott a bölcsője a Tátra alján, büszkén ne vallotta volna a Szepességet szülőföldjének, jeléül annak, hogy ez a föld megadja szülötteinek riiindazt, amit az ember testének és lelkének a szülő­föld csah nyújthat. Valószínű, hogy a szülő­föld biológiai és psziholőgiai értelemben vett fogalmának a Szepességen elevenen és élén­ken megnyilvánuló tökéletes harmóniájában leli magyarázatát az a fanatikus odaadás és szeretet, amely­Iyel a zipszerek szükehb hazájukat övezik és talán éppen ebben a nagyszerű összhang­ban gyökerezik nem egy azon kiváló lelki sajátságok közül, amelyek a szepességieket messze földön ismertté és becsültté tették. De nem csupán dicső múltjából, az elmúlt századokban az ősök által megalapozott ne­mes tradícióiból és városainak: Késmárknak, Lőcsének, Iglónak, Szepesváraljának, Göl- nicnek történelmi levegőjéből veszi a Sze­pesség azt a varázserőt, amely még az ide­gent, az ott letelepedettet is megfogja, átala­kítja, asszimilálja és teljesen zipszerré teszi. Biztos, hogy ezek a komponensek is nagyban hozzájárulnak a speciálisan zipszer mentali­tás kialakulásához, de ezenkívül az a.z isteni eredetű, elmulhatatlan, elrabotbatatlan és meg nem hamisítható valami, ami ebben a földben rejlik, az a tényező, amely a zipsze- reket a Szepesség kimondott fanatikusaivá teszi. Ez az erő: természeti kincsekben való nagy-nagy gazdagsága. A teremtő IsteD két kézzel szórta a természet minden kincsét, minden szépségét erre a kis darab földre. Ez a szépség fűzi elválaszthatatlanul a Zapszer- földre azt, aki belőle sarjadt, és aki oda el­került. Fagyos fenséggel ágaskodnak a Tátra ősi p- kés ormai felhők közötti magasságba. Gránit- faluk őrt állanak a Szepesség fölött, de egy­szersmind ráütik bélyegüket is. Most már ta­vaszod ik a Tátrában és mire eljön a Zipsze­rek jubileumi ünnepe, addigra zöld lesz min­den a Tátrában is, a hegyek is az öröm pa­lástját fogják magukra ölteni. A Tápszerekkel együtt fognak ünnepelni, akik felveszik majd érdekes, szép népviseletüket: a lányok a vi­lágoskék mellény két, ezüst csattokkal, a mel­len keresztben átkötött fehér vászonkendőt, a Személyes élmények helyett azonban csakis kedvenc alkotásáról: az Erzsébet-diáklány­otthon sorsáról beszél. Minden interjú-szán­dékot nevetve elhárit, de azt szívesen ven­né, ha a diiáklányotthonról a Prágai Magyar Hírlapban cikket írnék. Nem lennék újság­író, ha ezt a kedvező pillanatot föl nem használtam volna s nyomban engedélyt nem kértem volna arra, hogy a cikkhez beszélge­tésünkből jegyzeteket készíthessek magáim­nak. Az engedélyt megkaptam s most utólag apró feljegyzéseimből látom, hogy a kívánt cikk egyetlen gondolata sem volna az enyém. Ezért néni is irok cikket, hanem csak az ő szavait iram ide, mert az mégis­csak nagyobb újságírói lelkidsmeretlenség lenne részemről, ha erről a beszélgetésről nem számolnék be, mint. amennyire vétke­zem azzal az újságírói csínnyel, hogy a meg­interjúvolt beleegyezése nélkül számolok be a tudtán kívül történt Interjúról. A prágai magyar asszonyok — Csak most látom tisztán — mondotta Szilassyné törhetetlen hitet sugárzó hangján — mit jelent Prágában a magyar kisebbségi front első vonalában harcolni és milyen ne­héz sors a prágai magyar asszonyok élete. Frontszolgálat a kisebbségi sorsban. Csak aki a saját szemével látta, az tudja, mily ne­héz munkával, folytonos erőfeszítéssel fo­lyik: a prágai környezetben a kisebbségi munka s milyen fontos itt a magyar asszo­nyok szerepe, akik hitvesi hűséggel és ma­gyar hittel, férjeik oldalán állnak és az ott­hon magyar légkörét varázsolják ide a prá­gai talajra. Az Erzsébet-otthon — Mikor az Erzsébet-otthon küszöbét át­léptem, a magyar otthonnak érdekes leve­gője csapott meg. Szinte jelképként hatott az a kicsiség, hogy az első pillantásra piros muskállivirágon akadt meg a szemem. Ez a kis külsőség mindjárt intim hangulatot, éb­reszt. Ez annyira jóles-ett, hogy az otthon va­lamennyi ablakába küldetni fogok úgy pi­ros, mint fehér muskátlit. — Az Erzsébet--otthon megalapításakor azt akartuk, hogy a prágai egyetemen tanu­ló magyar diáklányoknak meleg fészket lé­ted telink, mely helyettesíteni tudja számuk­ra a távoli otthon melegét és gondosságát. Egyszóval egv igazi leányotthont. Erre nagy szükség van, mert míg az állam fordulat előtt a magyar diáklányok a magyar egyete­meken számos szervezet és a fővárosban élő rokonság támogatását élvezték, addig az állam fordulat óta a csehszlovák fővárosban a lányok magukban állnak. Még az orosz emigrám Hiányok, akik tömegesen hatalmas ö^ztöndijakban részesülnek, még azok is előnyösebb helyzetiben vannak, mint a mi leányaink. Hiszen szamom valóságok voltak azok a legendáknak látszó diáknyom ortörté- netek, hogy magyar lányok harmincával laktak együtt összezsúfoltam, vagy pedtig nyomorukban konyhákban húzódtak meg... — A lányotthonnak nem az a célja, hogy egyetemre csalogassa a magyar diáklányo­kat, mert nem lehet célunk az, hogy a fér­fiak érvényesülési lehetőségeit ezáltal csök­kentsük, sero az, hogy a lányokkal esetleg a szellemi proletariátus számát növeljük. Ez­ért elvileg csak olyan lányokat támogatunk, akik szegények s nem időtöltésből, a szabad élet kedvéért, avagy férj-szerzési céllal, ha­nem hivatás érzetből sietnek az egyetemre. Nemzeti szempontból rendkívül fontos, hogy azoknak a felsöképzettségü magyar nőknek a nevelése, akik Szlovenszkón és Ruszinsz- kón majd tekintélyes vagy vezető poziciók­ba fognak jutni, a kezünkben legyen. Csak a győgyezerészhallgatónőket és a leendő ta­nárnőket említem. Az előbbiek a falusi, az utóbbiak a városi elemek nevelése terén végeznek fontos nemzeti hivatást. Azt akar­juk, hogy az otthonok révén olyan magyar nemzeti öntudatu modern leányokat nevel­jünk a kisebbségi ügynek, akik tisztában vannak a nőket érdeklő világproblémákkal. Ezt a célt gyönyörűen szolgálják a lányott- bonok közös vitaestjei, ahol fontos problé­mák kerülnek minden alkalommal tisztázás­ra. Például ma este a Rőza-otthonba vagyok hivatalos egy ilyen vitaestére, melyen a nő és a férfi viszonya kerül megbeszélésre. Az YU/CA és a magyar otthonok — A magam részéről rokonszenvezem az 1 WC A-mozgalom szociális programjával. A világszövetség .kongresszusán is résztvet- tean. Prágában érintkezést kerestem Clara Magr-rel, az IWCA német titkárnőjével, megtekintettem a nagyszerű IWCA-otthont és csak elragadtatással beszélhetek róla: és ennek dacára mégis szükségesnek tartóm a.z Erzsébet-otthont, mint, a melegebb, egyénibb magyar diáklányotthon típusát. A mi lá­nyaink legyének önálló egyéniségek, de ne veszítsék el nőiességüket.. Az Erzsébet- otthon melegsége kizárja a rideg formaliz­mus veszedelmét. Az Otthon Szakai] Hajnal­ka anyai an-testvéri fölügyelet© mellett ápol­ja a társasági életet, ápolja a zenét s egész­séges szellemben tartja fenn a fiukollegák- kal való érintkezést, úgyhogy egy olyan szi­getet jelent a prágai talajon, ahol a modern életformákba átmentjük a régi ideálokat. Ez a kis sziget meg kell hogy érdemelje a jobb sorban élő magyar asszonyok pénzbeli és másnemű támogatását. A szeretetcsoma- gok érkezése mindig ünnepnapot jelent ezeknek a lányoknak. Szinte kimondhatat­lan, hogy nemzeti szempontból milyen ne­velő értéke van egy ilyen ismeretlen helv­rőljövő és a magyar testvériségről tanúsá­got tevő ezeretetosomagnak. Munkáé gye sütet, a Nagyasszony A nők munkaegyesületének programjára terelem a beszélgetést. — A Munkaegyesület, sajnos, még nem működhetik — feleli a szlovenszkói magyar nőmozgalom vezére —, de a munkaegylet által életrehivolt munkaiszervek: az Erzsé­bet-otthon ée a Nagyasszony élnek. Ám vég­eredményében a mruuíkaegylet maga nem öncél, hanem a munka az Öncél. Es támoga­tunk minden munkát, amely magyar értéket képvisel. Az IWCA alapján működő protes­táns leányegyesületeket fölkaroljuk és a leányoserk észetet erkölcsi támogatásban ré­szesítjük. Egy uj női generációt kell fölne­velnünk a régi ée a modern nőideálmak har­monikus egységbe való olvasztásával. Amíg a Munkaegyesület meg nem valósul, addig az ő&szetairtó kapocs Szlovenszkó é9 Ruszinszkó dolgos asszonyai között a Nagy­asszony lesz. A Nagyasszony az uj asszony- ideált keresi, mely a modern látókör mel­lett magába öléli a múlt idők magyar ,.nagy- asszonyai“-nak erényeit. Az egykori nagy­asszonyok hadbavonult férjük helyén oda­haza nagy adminisztrációs tehetséggel tud­ták vezetni családjuk ezer ügyes-bajos dol­gát.. Ha csoda az, hogy a maroknyi magyar­ság ezer év alatt föl uem szívódott más nem­zetiségekbe, akkor ez elsősorban a magyar nő hagyoimánytartó erejének köszönhető. A nőknek köszönhető, hogy minden magyar hibánk mellett megvan mégis a magyar idealizmus: a fajba, a faj életerejébe vetcé* hitünk. Ezért a nemzeti megújhodásnak az uj nőgeneráció lelki megújhodásán kell kez­dőd niie. A lányotthon, a diákság vezetése, a vallásos leányegyesületék, a Iánycserkészet, a falusi mesedélutáinok, kulturális és egésze ségttgyi előadások — mind a nőgeneráció nevelését kell hogy szolgálja. S e munkánk egyetlen irányi tója a Nagyasszony legyen. Az egész nőtársadul cm tekintse a magáié­nak: ne csak kritizálja, hanem írja is. Le­gyen a lap az ezer ágban folyó munka bü tükre: s ezért minden dolgozó nő tekintse magát a Nagyasszony munkatársának + A véletlenül interjúvá formálódott, beszél­getés véget ért. Szílassyué sietett a Róza- otthoniban rendezett vitaestre. Az uocán az jár esze mibe, hogy valójában csak olyan egyéniségek tudnak programot teremteni, akik maguk már megtestesítői annak az ideálnak, amit programba öutenek­Egy szellemes asszony súlyos szavai cseng­nek a fülemben. Az uj nő legyen egyéniség, de legyen nőies; legyem modefn, könnyed szellemű, de lelke a nagyasszonyok szilárd lelke le­gyen; legyem nagy tudása, de legyen hite is, a magyar fajába vetett hite is — egyszóval ni agyar abb nő legyen. Ez az aesaouy a saját leikéről mintázhatta az ujj nőideált. Darvas Jáno*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents