Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-15 / 110. (2035.) szám
Mas siímunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fos2.etkes2.i0: politikai napilapja Felelős s2etkes2lŐ: DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága II., Panská ul 12/ÍII. — Telefon: 34184.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ruszinszkó jubilált A ruszin kérdés egyik legalaposabb ismerőjétől, aki azonban a napi politikától tárol áll, kaptuk az alábbi érdekes hozzászólást a tiz esztendős Ruszinszkó legfontosabb életkérdéséhez. Mussolini: I fasiszta állam morális jellege katolikus Az olasz kamara történelmi jelentőségű ülése - Mussolini nagyszabású beszéde a Vatikánnal kötött egyezményről (—y.) Ruszinszkó, május 14. Ruszinszkóban ünnepeltek — a ' ruszinok. Csehszlovákiához való csatlakozásuk tízéves fordulóját ülték. Bizonyára más érzéssel, mint a csatlakozás évében, mert ugyan melyikünknek nem hozott az élet valamit várakozáson felül, vagy ellenére? E pár excellence közjogi ünnep igazi jelentősége a csatlakozás „tényén'4 nyugszik. Ez mindenesetre megkülönböztetett eljárásra jogosít. és kötelez. De van e viszonyban, mint nemzetközi szerződés-fajtában, köznapiasan véve sok a szerződési elemből is. A szerződéssel céljait véli elérni mindkét contrahens. Hogy itt kinek és hogyan „ütött be" e paktum, ez elsősorban a ruszinokra tartozik. Az ő belső ügyük ez, melybe beleavatkozni tán ünneprontás volna. Ez pedig ma is távol áll tőlünk, hisz sorsaink 'hasonlatossága miatt a ruszin kérdésben eddig is épp részünkről mutatkozott mindig a legtöbb megértés. De van e jogviszonyban olyasvalami is, ama közös, ami a nagy nyilvánosságé. A ruszin-csehszlovák pactum mai napig sem jutott betetőzéshez. Ruszin részről e szerződés célja, vagy még inkább: a csatlakozás ellenértéke, az autonómia szisztematikus kiépítése — szerződési műnyelven szólva — még ma is felfüggesztő feltételként tanácstalanul várja a végkifejlést. Csehszlovák részről viszont a paktumból •reá háramló legfontosabb, a köznapi politikában eléggé lekicsinyelt, de valójában felbecsülhetetlen nagy előny: a kisantant államai közötti területi connexitás, mely ép Ruszin- szkő csatlakozásával vált oly könnyen megvalósíthatóvá, már régesrég el van könyvelve kamatos kamatostul, anélkül azonban, hogy teljesedésbe ment volna a másik fél joga, vagyis ezen az oldalon a szerződésszerű kötelezettség: az autonómia. \ A felek viszonya tehát immár tiz év óta egyenlőtlen és bizonytalan. S e tény kezd már szinte állandósulni, fontosabb tehát, itt az ok, amelyik közrehat. Ruszin részről misem áll útjában ez önrendelkezési jog gyakorlati megvalósításának, hisz ők ma is — amint mutatják — férfiasán állják a szerződést és nem hozakodnak elő újabb krkötményekkel. Annál több a kifogás a csehszlovák oldalon. Ezek középpontjában pedig a ruszin nép alacsony kulturfoka áll. A statisztikai számadatok szerint valóban a ruszin nép a legkevésbé müveit rétege a csehszlovák köztársaságnak, de á kifogás ennek dacára úgy fest, ahogy mondani szokás, mint a mondvacsinált. A ruszinoknak az alkotmánylevéllel is garantált autonómiája nagyon is szűk keretű. Nincs abban oly politikai bonyodalom, melynek kibogozásához különösebb politikai iskolázottságra, speciális rátermettségre volna szükség. Az a helyes pali ti- lOL érzék, amellyel e nép ma bir, bőségesen elegendő, hogy saját jól felfogott érdekében a mag?, hiújára tudja elintézni nyelvi-, vallási- és egynék£*5jr fontosabb közigazgatási kérdését. És az az aggály sem esketik itt (komolyan latba, hogy tán az Ungváron felállítandó fiók- parlament megbolygatná az állam egységét és szinte állam lenne az államban. A zavartalan együttműködés itt is csak helyes törvényhozási taktika kérdése. Prágának ehhez mindig meg van a módja, amint már megmutatta' isRóma, május 14. 'A hétfői nap ige® jelentős esemény volt Olaszország politikád életében, mert mindenki feszült érdeklődéssel várta a kamara ülését és Mussolini nagy beszédét, amelyben a' lateráni szerződést ismerteti a politikai nyilivánossággal. Olyan nagy érdeklődés mutatkozott a hétfői ülésem, aminőre a lafenáni szerződés aláírása óta Olaszországban még nem volt példa. Mussolini háromórás hatalmas beszédet mondott a Vatikánnal való megegyezésről. Mindjárt bevezető szavaiban kijelentette a duce, hogy egy félreértést akar tisztázni, amely a helyzetet megzavarhatná. A vita legutolsó szónoka által megformulázott kijelentéshez szól, amely így hangzott: Szabad és szuverén egyház. — szabad és szuverén állam— Ez a formula — mondotta Mussolini azt a benyomást kelthetné, mintha két sanverénitás volna az olasz államban. Két szuverént tá« csak olyan értelemben ram, amennyiben együttesen létednek. A* egyik téren áll a Vatikán városa, a másimételten is, hogyan tud leszámolni bukhatat- lanoknak hitt potentátokkal is —- ha kell, A valódi ok tehát másutt van elásva. A ruszin-csehszlovák paktum a maradandő- ság jegyében született, tehát társasági viszony. Ma ennek a fentartása — a jelekből ítélve — főiképpen a fennálló szerződés okszerű következményeire támaszkodni látszik, holott köztapasztalat szerint a társas viszony tartós s zavartalan fenmaradásának minden szerződési lekötelezésnél tartósább biztosítéka a társak közötti megértés. Ebben azonban — bizonyos tényekből következtetve — ma is nagy a hiány a két contrahens között. S épp ezen a ponton feneklett meg voltaképp az egész ruszin-csehszlovák paktum és azóta is a kitűzött céllal ellentétes irányban halad. Bizonyos, hogy az autonómia életbeléptetésének immár egy decenniumos halogatása is hatalmas éket vert a társak közzé, de az eltávolodás igazi okát még mélyebben kell keresni. Ma már tisztán áll a nagy nyilvánosság előtt, hogy a két népfaj közötti tradicionális, világszemléleti, faji és meítalitási mélyreható differencia az a haló ok, amely első sorban áll útjában a lelkek mélyéből fakadó egymáshoz! közeledésüknek. Emellett tipikusan bizonyít a tény, hogy a ruszinoknak ma sincs irányitó befolyásuk sem a politika, sem pedig a szorosabb értelemben vett közigazgatás terén — mellőzve lévén onnan minden számba- vehető egyéniség — és Prága ma sem tartja indokoltnak bármit is változtatni a mai helyzeten. Ezt a tényt nem lehet csak úgy egyszerűen az autonómia hiányának számlájára imi, mert hisz igazi megértés mellett — ha az autonómia akadályai felöl is egységes volna a két fél véleménye - ugyan mi hátráltathatná, hogy a ruszinok már ebben az „átmeneti" időben is kive hessék a közhatalom gyakorlásából az őket méltán megillető részt? Hogy e közeledés terén a jövőben sem várható kedvezőbb kezdeményezés, az ok itt leülés belpolitikai egyaránt:. Ennek kiindulási pontja az orosz kulturális (nyelvi) kérdésnek kis- vagy nagyorosz nyelvi irányban való megoldása volna, ha egyelőre csak via factii az egyik vagy másik kon az olasz királyság, azaz az olasz állam. Mindenkinek meg kell arról győződnie, hogy az olasz állam és a Vatikán vá- roisia kősóét olyan távolság áll fenn, amelyet a kilométerek ezreivel lehet megmérni, ha csupán öt percre is vau szükség alihoz, hogy ezt a várost láthassuk és tiz percnyi időbe telik, amig határán végigszaladhatunk. Tehát két szuverenitás van, amelyek tisztán és egymástól elválasztva és egymástól világosan differenciálva léteznek, amennyiben egymást kölcsönösen és teljesen elismerik. Azonban az állam keretén belül az egy ház nem szuverén és még kevésbé szabad. Nem szuverén, mert ez önmagával való ellentmondás volna, még kevésbé szabad, mivel berendezettségei és tagjai alá vannak rendelve az állam általános érvényű törvényeinek és azonkívül a konkordátum különleges feltételeihez vannak kötve. Ezért tehát a helyzetet a kövrfkesóképpen lehet körülírni: „Az olasz királyság szuverén állama, katolikus állami vallás bi- iiwih mini— in wimini un .................. i iiiihumiiimiiiiin ir ányzat határozott bevezetésével. Érmek azonban van komoly külpolitikai vonatkozása is. A csehszlovák gyakorlati politikában — történelmi tradícióknál fogva és jövőbeni célszerűségből — főképp a kommunizmus és a ruszinszkói orosznyelvi kérdés terén -sok minden az Oroszországhoz fűződő tekintetekből történik. Hisz egyszer csak ott is megdől a kommunizmus és az általános európai konstellációba való bekapcsolódásával sok minden előre nem látott fordulatokat fog vehetni, mert bizony a germán-szláv ellentét ma is a legkényesebb problémája a jövőnek. A mai Szovjet-Oroszország európai része kulturális szempontból két önálló főrészből: Kisoroszországból (az újabban szokásos politikai elnevezés szerint: Ukrajnából) és Nagyoroszországból áll. A mai Oroszországban — szemben a régebbi múlttal — a kisor ősz (ukrán) nyelv elérte már politikai érvényesülését is és a nagyorosszal teljesen egyenrangú- Ily körülmények között bármelyik irányzatot is választaná tehát a kettő közül a csehszlovák kormány Ruszinszkó részére, szembe találhatja magát Oroszországban a másik orosz törzs neheztelésével. További külpolitikai akadályt képez itt a kérdés a maga elvi általánosságában: megengedtessék-e az orosz kultúra intenzív érvényesülése a Kárpátoknak mi felénk eső lejtőin is, tekintettel az orosz kommunizmusra? Állandó problémája ez a nyugati nagyhatalmainak, de eddig minden konkrétabb eredmény nélkül. v De belpolitikai vonatkozásban sincs komolyabb jelentőség hijján az orosz kultúra intenzivebb bevezetése Ruszinszkóban. Erős, határozott orosz irányzat mellett a csehszlovák politika bizonyára számol egy uj politikai konstellációval és a kézen fekvő valószínűséggel, hogy ettől újra megmozdulhat Szlovenszkó ruszinsága is és újból fellángolhat e két országrész között a ma is elintézetlen határkérdés. Sőt zavarólag hathat ez az uj irány a szlovákok amúgy sem egészen lehiggadt lelki békéjére is, mert az autónőmiszti- j kus minta láttára aligha maradhatnának kö- I zömbösek. 1 zonyos becsületes és szabadon elismert kiváltsági helyzetekkel, más kultuszoknak szabad engedélyezése." Mussolini beszédének ez a része óriási feltűnést keltett. Beszédének folytatása igazán nagyszabású áttekintése volt az egyházit ö rt énelem nek. különös siulyt vetett azokra a törekvésekre, amelyek a római kérdés megoldásával foglalkoztak. Mintegy ezerre lehet becsülni azoknak az ajánlatoknak a számát, amelyeket idáig megtettek a. kérdésnek megoldása ■ ra. Végül is szinte már arra a véleményre jutottak, hogy a római kérdés legalább is annyira megoldhatatlan,, mint a körnek a négyszögesítése. Az olasz állam és a Vatikán megegyezése könnyebbé vált azonban XI. Fiús pápa megválasztása által, aki nagy reményeket ébresztett, amikor a Szent Péter katedráira erkélyéről a hívők összegyűlt tömegét megáldotta, bár első enIme a felületen mozgó közismert akadályokkal szemben a mélyebben fekvő, elvont okok, amelyekből a ruszin-csehszlovák paktum mai bonyodalmai fakadnak, A zavar okai kétségtelenül mélyen fekvők. Prága tehát e társasviszony jelentős előnyei mellett egyelőre annak csak hátrányait ■Látva, az eredeti szerződéses kiindulástól eltérően és nyilván az erősebb jogán autonómia helyett a türelmi-kormányzat rendszerét honosította meg a ruszinok részére elvben és gyakorlatban. Hogy azonban ezen az áldatlanul visszás helyzeten mégis csak elí változtatni, ezt ma már Prága is igen jól érzi. Már keresi is a kiutat hozzá, mert elvégre a történelem és a küiközvélemény itélőszéke elől ő sem vonhatja el magát. S ezek bizony nem megvetendő tényezők. Erre mutat a legutolsó évek kormányzati és főkép ruszinszkói iskola- politikája, mely leszámol a mai helyzet minden előnyével és hátrányával, céltudatosan és kemény akarattal halad az uj célok felé. Ezalatt a ruszinok a szerződésűd félhez illően ünnepélyesen ■ tanúsítják, hogy jogaik tudatában bíznak a jobb jövőben és várják is a .másik féltől a kezdeményezést. Prágának nagyszerű iskola volt a ruszin- szkói autonómia kérdése. Tiz év alatt kitapasztalta annak minden csinját-binját s most aztán — okulva a tapasztalatokon — uj irányba óhajtja terelni ez országrész konszolidációját. A ruszinokon áll, hogy megítéljék: milyen lesz az így kontemplált jövő? ^^KACTQR LAU FERsTA'ASAJrbtislai/b |STÚR-Urcfl7 TELEF. 22-871
