Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-12 / 108. (2033.) szám

f»8» mdfre lg, raa&rnam.

<PRA:CíAI A\a<ÁAR-' Hl RLAg

15

SzmHÁzKön^KaL'KiRA

/Hl1 "11111 "*>rr I II ■ ll'BBg'Sm'PJL^wajjwaw ■ 11nwmmwrm*mm*ramm hiiiiimb WMI i , [BBte

Kassai festőművészek kollektív

kiállítása

Látogatás Halász-Hradil Elemér műtermében

tősége van. Polák Jőzáe! dr. muzeumigazgató rendezésében ez lesz a századik kiállítói, amely a muzeum falai között hajlékot nyer és többek .között sok magyar művész kapott helyet és alkalmat, hogy munkássáról a nagyközönségnek is beszámoljon. A jubileumi kiállításra való tekintettel, a megnyitás iinne- •pélyes keretek között fog végbemenni. Vasárnap délelőtt 11 órakor Muttnyánszky Vladimír dr. polgármester megnyitó szavai veszetik be a művészek kiállítását, melyen a város összes no labilitásai és müértői jelen lesrnek.

Sz. Nagy Mid.

Theodore Dreiser, Amerika legnagyobb Írója az életről, Európáról és a magyarokról

MILYEN IDŐ VÁRHATÓ

hidegkútIámmal erősebb esőrósi róna terjedt a »ntmensre. A k Sztár sasáéban a hőmérséklet Lo- incon még 29 fokot tett ki, Csehországban azon- *n már 20 fok alá csökkent. — Időprognózis: áltozékony, keleten jobbára derült, kevés csapadékkal, meleg.

— Árrii öntötte él a csángók által lakott írütetefcet Bukarestből jelentik: Bacau kör- y étkén irtózatos felhőszakadás pusztított, telynek következtében a Calugara és Bail-ta- jti patakok armyiira meg'duT.zadjtak, hogy a örnyéket néhány óra leforgása alatt tengerei változtatták. Az elöntött területen magyar 5ángók laknak, akiknek nagy részét a tártéin áradás koldusbotra juttatta. Mihály János ttdmüvest harmadmagával elsodorta az átr. eljesen nyomuk veszett.

xx Bráuer Gésa fogászati műterme Po- sony, Duna-u. 8, átjáróház Grössling-u. 57.

— Egy nyitná srásadoa súlyos balesete. Nyitrai

idósiténk jelenti: Tegnap délután a város hatórása súlyos beleset történt. Dubaky N. százados >vaglás közben lebukott a lóról és oly szerencséimül vágódott eL, hogy agyrázkódást szenvedett öbb órán keresztül eszméletlenül hevert az nt órában, mig végre ráakadtak ée a kórházba, szá'l- tották. Kihallgatni még nem lehetett A jelek serint a kapitány lova megvadult és Így vetette i magáról a kitűnő lovas hírében álló katona- tatot Dubflky állapota tatyoa, de nem életve- télyeo. * i .

Régi, jól bevált

Margit créme

ismét mindenütt kapható.

UtnKrhetettta szeplő & tísKÜtalan arcbőrnél Főlerakat :

BmMOoc y otwcommvSi l/om nini

— Leégett egy mflHée népesség# kínai Táras,

tanaiból jelentik: CSekiang tartomány fővárosa ra»gr«tm) * ktwri selyemipar gócpontja, több na- rig tartó tűzvén után majdnem teljesen porrá gett A tűz a kereskedelmi negyedben tört ki és xéhdhar következtében oly gyorsan elharapózott, togy mindennemű mentési kísérlet hiábavalónak énwijult ▲ nSelyemmágnások" áru raktárai, köz- Ipütotak, modem hatemeletes paloták pillanatok datt lángbaboruUta. A kárt körülbelül 90 mOHó tollárra becsülik. A füstölgő romok közt tízezer xámra tanyáznak a hajléktalanok. A városban statáriumot hirdettek ki, hogy az esetleges foszto- prtásoknak elejét vegyék. ;

— Nemtasányi-ssanatorium, Kosice, Zri- »y4-n. 4. Szlovenezkó egyedüli legmodemeb-1 3Ö1 berende®ett egészségügyi intézete, minién igényt kielégítő komforttal. A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fül- negbetegedések szakszerű kezelése. Mindeo- lemü műtéti beavatkozások. Külön szülőoszr ály. A belgyógyászat köréibe tartozó összes negbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku-1 rák stb. Szabad orvosválasztás. xx

xx A régi tradícióihoz hűen, közöm? ég ének mindig a legjobbat nyújtani, elhatározta a Lloyd Triestino, hogy a „Tevere** és „Stella dTtalia* tuxu/sgőzhajókst expreszjáratokká alakitja az Adria—Görögország—Konstantinápolyi vonalon. A hajók, melyeket az utazóközönség kéjül azásai alkalmával már megismert, a legkényesebb igényeket is kielégítők ée a legmodernebb komfortot nyújtják. Különösen előnyösek a kombinált utazó- jegyek, melyeknek mérsékelt árai már az athéni konstantinápolyi tartózkodást ia magukban foglalják.

— Olcsó utazások, nyaralások. Velence. Pádua.

V. 9—15. 1050 K. — XIV. körút: Pária—Schweiz. V. 19—VI. 4. 2850 K. — XV. nt: Autóut a Dolomitokban, Olaez tavak, Zermatt (Dólschweőz). Milánó, Velence, VL 8—24. 2680 K. — XVL nt: Norvég fjordok, Hamburg, Berlin, Dreeda, Prága VIL 5—22. 2950 K. (jelentkezés sürgős!), fjordok nélkül VIL 13—22. 1850 K. — XVII. nt: Prága. Nürnberg, München, Bájorváraik, Salzkammergut, VII. 30-VIII. 14. 2480 K. — XVIII. ut: Corsica— autóúttal, Nizza, Firenze, Milánó, Velence, VIII. 22—IX. 8. 2800 K. — Minden ut telje* penzióval (étkezőkocsivaJ) pexcentekkel, podgyász szállít ássál, vezetéssel. — Nyaralások: utazással, mindennel 2 hét Grádón 1S80 K., Portorosén 1270 K. Bővebbet: Lloyd utazási iroda, Kassa, Kovács u. 29. Tel. 780. (Válaszbélyeg).

Talán namh angzik rosszakaratú vélemény-1 nyilvánításnak, ha azt mondom, hogy Kassa kulturális élete nem az a pezsgő, élénk, aktivitással teli élet, mint amilyen pár esztendő- vél ezelőtt volt Tudományos, művészeti és irodalmi kezdeményezései úgyszólván egyes alkalmakra —< pesti iró előadására, külföldi festő kiállítására, stb. — beállítottak, amolyan átutazó kulturédet ez, aminek nincs ée nem is lehet meg a város minden rétegére ható mozgató ereje. Az írók elvonul tan imáik, 'a festők bástya-toronyban festenek, mind Szűkszavúak és alig is ismerik egymást, a közönség még kevésbíbé őket. Az ilyen titkolózó mimikából természetesen sem tetterő, sem jókedv, sem érdeklődés nem fakad egyik rész- Től sem, márpedig a kultúrának, ha önmagától nem kél életre, legalább divattá kellene Válnia egy olyan városban, amelyik már jó- néhány tudóst, művészt és írót indított el a világhír utján.

A kassai festőművészek május l(2.-kl, a Múzeumban megnyíló kollektív kiállítása érppen azért olyán nagyjelentőségű kuituresemény, mert dicsérendő aktivitást, éledő munkaked- vet jelent a művészek részéről, amit a közönség érdeklődése komoly produktivitássá fokozhat ' i 4 j ■ j,

A kiállítás eredetileg Halász-Hradil, Csordák, Jaszusdh, Kieselbaoh és az elhunyt Bau- er Szilárd képeiből volt összeállítandó, de Bauer képeit felesége hamarább állította ki, Csordák visszavonult és igy csak a többi három művész maradt, akik igy is — tekintettel különböző festői irányaikra és majdnem merőben ellentétes témakörűkre, méltóan fogtjók képviselni Kassa festőművészet) életét ;í ¥ I/• :■■;!:■ ■ I i ■ ■

JaBzmck Antal forradalamí utakon haladó pikfcurága, friss és egyéni színkeverése ezúttal is néhány azimbőlikus képén érvénye- •sül az önmagát meglelő művész egyre lüktetőbb biztonságával. Elvont témái, fantasztikus elgondolásai egyre közelebb férkőznek hozzánk, az eszközeit mindjobban kifinomitó és leegyszerűsítő művé®: előadásában.

Kóesefbaah Géza, Zűgel, a híres német állatfestő méltó tanítványa. Temperamentum, szia, élet, mozgás, hangulat, vászomravetité- sének elhivatottja és befejezett mesterségbeli tudása a legjobb állatfestők sorába iktatja. A kiállításon főképen ló-tanulmányaival szerepel. , ; j .. , , ,

Festői irányt és témakeresést tekintve, e két művész között áll Halász-Hradil Elemér, 'akit figurális kompozíciók, portrék, csendéletek és interieurök is érdekelnek. Kassa napos Fő-aiiocájának, Dóm-mterieurjőnek, kis külvárosi uccáinak nágyrahivatott festője ő, 'nobilis témájú képei már régen Kassa rep- 'r ezen tat ív piktorává avatták. A kiállítás készleteit megérdéklődni, Fegyverház-uicoal műtermében kerestem fed Halászt, a híres Bástya-toronyiban, amit annak idején — talán busz esztendeje — Éder Ödön akkori polgár- 'mester avatott a művészet hajlékává. Ebben á kívül vadszőllővel futtatott őrtoronyban 'vigyázza Halász a kassai képzőművészetet és munkálkodik annak fejlődésén. Benn, az űvegtetejü műterem falai képeikkel borítottak, szellemes portrék, meleg aktok, jószagu Csendéletek virulnak ízléses összevisszaságban s lenn a falhoz támasztva a kiállítandó képek lepnek meg komoly és kiforrott kom- pozioióikkal. Fátyolozott pasztell színeiben 'él és ragyog a napsütötte Fő-ucca részlet és a Szürke tónusu Dóm-in tér iernr megfog és leköt szerkezetbeli szilárdságával és bűvös, •templomillatot lehelő levegőjével. Maiéter István dr. nagyszerű portréján kívül uj „Miszlókai parasztlányok" tanulmányaival fog Halász kellemes feltűnést kelteni. A íbervatag pasztellszínek helyett ezúttal először gyulnak ki friss és virító színek Halász vásznain, amint a miszlókai parasztlányok pompázó rokolyái nemes ecsetkezelésében művészi színfoltokká értékelődnek. ValaNcwyork, május eleje.

(A P. M. H. amerikai levelezőjétől.) Közel hatvau éves. A tömeg elismerését s az anyagi sikert megöregedve, kicsit fáradtan és hajszoltan csak most érte el. Újságíró volt, azután 1900-ban megírta első munkáját. A nagy többség ezömyülködve fordult el tőle, modernnek, realistának, forradalmárnak nevezték és mert valóban mindez és még hozzá géniusz is volt. A tömeg közönyösein haladt el mellette. A könyvnek nem volt sikere. Egy későbbi kornak irt és várnia kellett, amig e* a kor felnő hozzá.

Hiaszonotéves küzdelem

Viezament újságot hmi és tizenegy évig hallgatott. 1911-ben megjelent a „Jennie Gerhard“. Újra felzudult a szitok. De a taps is, sőt melegen és közvetlenül. Megmaradt Írónak. Mig körülötte az uj világhatalom izzadva, tülekedve, az ipar és kereskedelem istenei előtt áldozva gyűjtötte erejét, mig szinte máról-holnapra uj dinasztiák támadtak, vagyonokat vetett fel a föld és az arany köde bontotta be egész Amerikát, Dreiser szegényes mii- vészlakásokban, örökös gondtól hajszoltan irta regényeit erről az nj, égbetörő óriásról. Minden évre jutott egy könyv. A háború első évében jelent meg a ^Génius" és újra szörnyűiködve hördültek fel. Különböző egyesületek és testületek sietve gondoskodtak róla, hogy a munka postai szállítását és árusítását megakadályozzák. Dreiser kicsit fáradtabb lett, de nem adta fel a harcot Szegényen, félreismerve még ti* évig dolgozott, még kilenc könyvet irt, amíg 1025-ben az „Amerikai tragédia" cimü müvével siker, pénz, elismerés, a tömeg hódolata mind egyszerre a lába elé hullt. De ez már nem igen tudta kielégíteni. Ahogy a nagy, művészi ízléssel berendezett lakás hatalmas mti- teremMobájában szemben ül velem,, kesernyés mosollyal mondja:

►— Négy évvel ezelőtt még sohasem tudtam, hogy honnan veszem a legközelebbi házbérL Hó- naposszobák a feleségemmel, kenyérgondok és miegymás. Azután egy tudatos és kinzó érzés: félelem, hogy a képességem múlófélben van. Gondoltam, hogyha az „Amerikai tragédiával" sem érek el eredményt, talán abba is hagyom a dolgot. Mit várhattam volna? Újabb két év, újabb könyv, egy újabb ideges várakozás. Minden a pénzen múlott. Most itt van ez a nagy lakás, pénz, elismerés, de ne higyje, hogy hálás vagyok érte. Ez igazán nem kárpótol a múltért.

Beszélgetés az életről

Homloka magas, a haj ősze* és gyér, mély ráncok az arcán, az erős száj körül. A szemei nyugodtak, gondolkodók, barnák. Hatláb magas és pompás, erős fogsora van. Arra gondolok, hogy az alakja és fogai nélkül talán már régen összeroppant volna a harcban. Megkérdezem tóle, mit ad neki az élet, Gondolkodik, aztán ő kérdi:

— Hát önnek mit ad az élet? Én nem kapok többet, — folytatja, — mint azt az érzést, hogy vagyok. Senki sem kap többet. Ha az ember szerencsés, elég tűrhetően tölti el az idejét, ha nem, hát nagyon nyomorult a dolga. Szerencsés körülmények alatt azt értem, ha péidáuf valaki megelégedett, sikere van és ha úgy tetszik, anyagi sikere van. Különben ez a siker a legolcsóbb és szinte nevetséges, de ha nincs meg, hiányzik. Az ember általában nagyon szerencsétlen. Él és meghal, anélkül, hogy vágyai ezredrészét kielégíthetné. Legfeljebb csak megalkuszik a komisz helyzettel. Legrosszabb annak, aki állandóan alkotni szeretne és emellett előre tudja sorsát, tudja, hogy kitörlik a listából, mintahogy egy elhasznált nevet kitörölnek. Az ember úgy áll a nyomorúságával, hogy állandóan mentséget keres a maga számára. Én ezen nem kesergek és nem hullatok könnyeket, én a legjobbalckal együtt nyugodtan tudok meghalni ... Lehet, hogy sötét életfilozófia. Nem tuHa Bratislavá-ba (Pozsonyba)

utazik, ne mulassza el az ottani szép

GOzfflrdOt és Vizgjógjrintézetet

meglátogatni 1 Grossling utca 10.

dóm az életet rózsaszínűnek látni, de ez normális állapot. Ugyanakkor tudatában vagyok a saját fontosságom mulatságos voltának, mint ahogy mindenki nevetséges az élet előtt.

Európa tragédiája

Dreiser elmondja, hogy Jókai több regényét olvasta, sok Molnár-darabot ismer, a Liliomot kétszer is megnézte ée kitűnő drámának tartja. Magyarország történelmét is ismeri és foglalkozik az európai politikai élettel.

— Gazdasági és egyéb okok európai államokat előbh-utóbb kényszeríteni fogják, hogy az Egyesült Államokhoz hasonló egyezségre lépjenek, vagy hogy saját terveik alapján létesitsenek valami közösséget. Határok és zárt területek helyett több mozgási szabadságra van szükség Európában. Ott most több a kormány, mint az alattvaló. Meg vagyok győződve, hogy a fennálló nyelvi, faji és nemzetiségi akadályok megszüntetlhetők. A nemzetiségeknek különben sem kell feladniok nyelvüket, csak még egy közös nyelvet tanulnának hozzá. Amerika sem homogén állam. Nem beszélve arról, hogy a legkülönbözőbb fajokból olvadt össze. Azért e fajok mégis egy hatalmas egészet alkotnak. A közös nyelv Európában nem lehetne akadály. Én azt hittem, hogy a világháborúból uj ideᣠfognak születni, hogy a háború kirobbant egy nagy államférfit, aki képes leaz az emberek nyelvén beszélni és képes lesz Európával megértetni az egyesitett vasutak, az egyesített posta, stb. szükségességét. Sajnos, ez még nem történt meg. Tudom, hogy mindez utópisztikusán hangzik, de azt is tudom, hogy egy egészen nagy kaliberű és népszerű államférfi meg tudná tenni. Masaryk elnökkel beszéltem erről ée 6 teljesen osztotta a nézetemet.

Dreiser és Masaryk

— Három évvel ezelőtt, mikor útban voltam Oroszország felé, találkoztam Masarykkal. Egy délutánt töltöttem vele és ekkor beszélgettünk ezekről a kérdésekről. Masaryk elnök, akit én nemcsak kitűnő államférfinak, de igen nagy filozófusnak is tartok, kijelentette, hogy a mai Európa struktúrája tarthatatlan és feltétlenül változások fognak bekövetkezni. Persze ehhez olyasvalaki kell, akire a tömegek szeretettel néznek fel. A magam részéről azt hiszem, hogy a szovjet azért tudott fenmaradni, mert válságos óráiban volt egy ilyen hőse: Lenin. Többször beszélgettem vele. Lenin elitélte a haszontalan vérontást és azt mondta, hogy a háborút sohasem szabad gyűlölettel összekapcsolni és összetéveszteni.

A magyarokról és terveiről

Oroszországi útjáról beszél, a jóról és rosszról, amit ott látott, aztán újra a magyarokra terelődik a sző. Sok Amerikában élő magyar művészt ismer, de a magyar bányászt, a magyar vasmunkást is ismeri.

— A kilencvenes években Pennsylvania államban voltam ujságiró. Akkoriban hajószámra érkeztek magyarok Amerikába, a bányák és a kohók, valamint a gyárak mentén magyar telepek os faluk épültek, a melyekben minden szó magyar volt. Sokszor kijártam hozzájuk. Nem bírtak a vérükkel, a temperamentumokkal. Érdekes faj, sok színe van. A legtöbb magyarban, akit ismertem, megtaláltam a karakterisztikus vonásokat. Túlsók a temperamentum bennük. Kell, hogy művészek legyenek, mert mind annak mutatja magát. Nincs sak határozottság bennük, a pillanat hatása alatt cselekednek és percek alatt tudnak barátot, vagy ellenséget szerezni.

Arra a kérdésre, hogy min dolgozik, a következőket válaszolja:

— Nemrég fejeztem be egy vaskos kötetet: ..Női arcképcsarnok" lesz a cime és tizennégy tanulmányt foglal magában. Most akarok hozzákezdeni a trilógia utolsó kötetének megírásához. Az abő kötetet, „A pénzembert", még 1912-ben irtain. Két évvel később jelent meg a második kötő!: „A titán". Most megírom a harmadikat, amelynek cime „Az érzéketlen ember" lesz. Aztán, igazán nem tudom, még terveim sincsenek ,..

K. S.

meamyi képe komoly érdeklődésre taríhat szánó t.

A 12.-iki kiállításnak ezúttal kettős jelenZoosorakiállitái Árajánlat díjtalan Hangolás, javítás. íj

UjflBsBgg Ko",e, ~ ANT. PETROF

BBI ForuF“ 163.ota’ ”Musika“Hangszerház<világhírű zongoráiból