Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)
1929-05-12 / 108. (2033.) szám
■*á$n» ti. ytva&nwp. Történelmi, psfltücai ét társadalomtudományi reflexi#, Ivanka Milán dr. nemzetiségi fiioiófiágáirez A „szlávok és magyarok** helyett „a szlovákok és magyarok*' viszonyának megfogalmazása Prága, május 11. Ivanka Milán dr. nemzeti demokrata országos képviselőtestületi tag a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének cikket küldött, amelyet szombati számunkban teljes egészében, minden változtatás nélkül közöltünk. Elvünk ugyanis, hogy minden komoly és meggyőzőIgyon Gottdiener PEZSGŐT déses véleménynek helyt adunk lapunk hasábjain, Ivánka dr. cikkének közlését azonban még azért is szükségesnek tartottuk, mert meggyőződésünk, hogy a cikk nyomán okvetlenül élénk visszhang támad és a meginduló vita minden bizonnyal sokban járul hozzá az eszmék és elvek annyira kívánatos és üdvös tisztázásához. Ivanka dr. a cikket kisérő levelében maga is elkészült arra, hogy ez a cikk a szerkesztőség részéről nem maradhat kommentálás nélkül. Egészen természetes, hogy Ivanka dr. megállapításaival szemben tisztázzuk és leszögezzük a magunk álláspontját. Azt sem tarthatja Ivanka dr. különösnek, ha kimagyarázó cikke után sem látjuk értelmét annak, miért állott elő kimondottan politikai jellegű felszólalásával a tartománygyü- lési ülésen, mi adta meg az aktualitását annak, hogy a háború előtti Magyarország nemzetiségi politikáját a szlovenszkói tartomány- gyűlés fórumára vigye? A szlovenszkói farto- mánygyülés kizárólagos feladata, hogy Szlovenszkó életszükségleteiről tárgyaljon és megvitassa mindazokat a módozatokat, amelyek Szlovenszkó összlakosságának helyzetét megjavíthatják. Azt Ivanka dr.-nak is el kell ismernie, hogy magyar képviselőink tárgyilagos és szakszerű hozzászólásaikban ebben a keretben mozogtak és nagyon sok üdvös indítványt terjesztettek elő, amelyek valóra válásuk esetén tényleg alkalmasak a konszolidáció előmozdítására. Nem a mi képviselőink voltak azok, akik politikai téren igyekeztek kétes babérokat szerezni. De azt Ivanka dr. is természetesnek kell, hogy találja, ha már a kesztyűt odadobta, azt fel kellett emelni és Giller János dr. az egész magyarság érzelmeit fejezte ki, amikor a legerélyesebben visszautasította Ivanka dr. harci eszközeit Amióta a Prágai Magyar Hírlap sorait írjuk, állandóan a szlovák és a magyar nemzet egymásrautaltságát testvéri, jó viszonyának szükségességét hangoztattuk. A szlovák és a magyar nép nagy tömegei között az ezeréves történelmi fejlődés folyamán sem érzelembeli, sem pedig gazdasági ellentét nem volt. Az utolsó évtizedek nemzetiségi harcaiban politikusok állottak szemben egymással, de néptömegek harcáról nem lehet szó. A szlovák és magyar gazda békésen művelte egymás szomszédságában földjét, a szlovák és a magyar gyárimunkás és bányász a legnagyobb egyetértésben dolgozott együtt munkahelyein, a szegényebb vidékek szlovák lakossága keresetforrásának nagy részét magyar telepterületen szerezte mezőgazdasági munkálatok végzésével, a fának tutajozásával, házaló kereskedelemmel, háztartási eszközöknek javításával. Azok a szlovák csoportok, amelyek' a szlovákság kompakt telepterületéről a magyar alföld legszivébe húzódtak le, olyan életstandardot teremtettek maguknak, amely sokkal magasabb, mint az ősi telepterületen maradiaké. Ha ezt az évezredes harmóniát az uj viszonyok több helyütt megbolygatták, ebben nem a népek lelkének eltávolodását, hanem a politikusok mesterkedését kell megállapítanunk. Mi azonban erős hittel és erős akarattal küzdünk azért, hogy a szlovák és magyar lélek ne távolodjék el egymástól, mert Szlovenszkó csak akkor lehet boldog, ha az őslakosság a jövőben is, mint a múltban, együtt dolgozik az ősi rög felvirágoztatásáért. Ezért igyekszünk ennek az együttes, testvéri munkának utjáből minden lelki akadályt elhárítani és ezért küzdünk mindazok ellen, akik a másik oldalon mesterséges válaszfalakat emelnek két egymásrautalt nép lelke közé. Támadtuk elsősorban azokat, akik az ezeréves elnyomás, az ezeréves rabság demagóg jelszavával mérgezték meg a szlovenszkói közéletet. Ivanka dr éppen ezért nem fogja különösnek tartani, ha az ellen a politika ellen is küzdünk, amelyet o képvisel és amely a magyarság elleni állandó és szenvedélyes támadásokban tobzódik a pozsonyi Národni Dennik I hasábjain. Az írás szavai szerint: Szavaikról ismeritek meg őket. Végig kell lapoznunk a Národni Dennik példányait, hŐgy egyszeriben kivilágosodjék, mennyire nem úgy van, amint azt Ivanka. dr. nekünk juttatott Cilikében hangoztatja: ő csak a magyar soviniszták esztelen politikai irányzata ellen folytatja küzdelmét, a magyar néppel szemben azouban rokonszenvez és annak szerencsét, boldogulást kíván. Ha ez igazság volna, akkor nem történhetne meg napról-napra, hogy az ő táborának sovinisztái, akik lapjának, a Národni Denniknek hasábjain szólalnak meg, hamisítók nemzetének, betyárok népének mondják a magyart. Erre célzott Giller János dr. teljesen jogosult replikájában, amelyben visszautasította Ivanka dr. igaztalan támadásait. Bizony, ha szemelvények felolvasásában látnok a politikai küzdelem főcélját és legnagyobb feladatát, akkor napokig eltartana ez a felolvasás. Sorra vennők azokat a cikkeket, amelyek nem magyar politikai irányzatokat támadtak, hanem a magyar nemzet egyeteme ellen szórták a legsúlyosabb sértéseket és amelyok mind megérettek voltak arra, hogy az államügyészség nemzetgyalázás cimén eljárást indítson a cikkírók eiten. Ennyit elöljáróban. Ami most már Ivanka dr. hozzánk juttatott cikkét illeti, a felvetett kérdést annyira fontosnak tartjuk, hogy teljes komolysággal és kimerítő részletességgel boncoljuk * állításait. A szlávok és magyarok viszonyáról ir és elismerjük, hogy bizonyos szlovák körök véleményét képviseli. Ezzel szemben kifejtjük a szlávok és magyarok viszonyát — magyar álláspontból. Nem az eltávolodást, hanem a két álláspont közelebb hozását akarjuk munkálni. Az ezeréves elnyomás legendájával kell végeznünk. Ha Ivanka dr. objektív tudományos módszerrel nyúlna ehhez a kérdéshez, mint ahogy Rádl teszi ezt a csehek és németek viszonyáról irt monumentális értékű társadalomfilozófiai müvében, akkor el kellene ismernie, hogy ez a gyűlöletes legenda a legve- szdelmesebb történelmi hazugság, amely csak arra való, hogy nagyon átlátszó politikai tendenciákat támasszon alá. Ezeréves nemzetiségi elnyomást nem ismer a történelem, mint ahogy az egész középkor feudális társadalmi berendezkedése nem ismeri a nemzeti eszmét és bizony, ha a jobbágyságot sok évszázadon át elnyomták a feudális kiskirályok, akkor a „szlovák" Ivánkák, Csák Máték ebben épüen olyan ludasok voltak, éppen úgy válogatás nélkül nyomták el magyar és szlovák jobbágyaikat, "mint az olasz eredetű Dru- gethek, vagy a magyar Amadék, a német Cil- lieek, a horvát Frangepánok a maguk vegyes- nyelvű jobbágyságát. Ivanka dr. hozzánk küldött cikkében már óvatosabb ezzel az elnyomási legendával szemben. ő itt csak az utolsó száz esztendőnek soviniszta, esztelen politikájáról beszél. Az utolsó száz esztendő tényleg más elbírálás alá esik, mert ez már a nemzeti eszmének korszaka, amikor dinamikus hatóerővel lép fel ez az ideológia a történelemben és a nemzeti állam eszméjét tűzi a népek törekvéseinek központjába. Ennek a száz esztendőnek politikáját támadja a szlovák nemzetiségű, magyar nemességgel felruházott Ivanka-család sarja s megállapítja, hogy Magyarországot a szlávellenes, a soviniszta, a magyarositó politika tette tönkre. £jr: $ ■ A létért való küzdelem súlyos napjaiban csak a fiatalos erő, az acélos izomzat, a nyugodt, kiegyensúlyozott idegrendszer képesít bennünket arra, hogy megálljuk a helyünket. Az életküzdelem egész fegyvertárát egyesíti magában a valódi DIANA sósborszesz Ha testünket és különösen serdülő gyermekeink testét esténként lefekvés előtt és reggelenként a napi robot megkezdése előtt tiszta vagy higitott DIANA sósborszesszel bedörzsöljük, rugékonyságra, frisseségre és erélyes tetterőre teszünk szert, mely a munkához kitartást és buzgó életkedvet kölcsönöz. Kísérelje meg mindenki, aki bágyadt, könnyen fárad, lehangolt, kedélybeteg, mert csodát fog látni. DIANA sósborszesz Az egész országban mindenütt kapható Csak Diana névvel valódi 1 Egy eredeti palack ára 5.50 K5. Két diametrálisan széthúzó, egymással semmiféle logikai kapcsolatban nem álló kérdést hoz egy tető alá cikkében Ivanka dr. Mind a kettő olyan tág terjedelmű, hogy köteteket lehetne írni róla. Az egyik a magyarsának, pre- cizebben a magyar államnak külpolitikai irányára, a másik a háború előtti Magyarországnak belső politikájára, elsősorban nemzetiségi politikájára vonatkozik. Lássuk röviden mind a két kérdést. Ivanka dr. szemére veti a jelenlegi magyar állam külpolitikájának, hogy letért a X— XVII. század irányáról, a szláv orientációról s jelenleg a szláv-ellenes olasz-német orien- ciót keresi. Itt csak röviden vetjük közbe, hogy Ivanka dr. megítélését erről az egyidejű szlávellenes olasz-német orientációról nem értjük, mert a jelenlegi európai politikában egységes nevezőre semmiképpen sem lehet hozni az olasz és német külpolitikát. Nem lehet még szlávellenes orientációban sem. Meg kell állapítanunk, hogy Ivanka dr. egy régen elavult, megbukott történelmi felfogásnak a hive és fejtegetései egyáltalán nem állják ki a modem történelmi felfogás kritériumát. Azok a házasságok, amelyeket a régmúltban dinasztiák tagjai kötöttek, nem faji és nem nemzeti rugóju történelmi tények, hanem egyszerűen dinasztikus érdekek kompromisszumai, feudális integrációk. Tudott és ismert dolgok, amiket Ivanka dr. felhoz, száz és száz hasonló tényt fűzhetnénk hozzájuk, elmondhatnék, hogy Mátyásnak, a „nemzeti" királynak udvarában a cseh nyelv éppen olyan otthonos volt, mint a latin és a magyar, hogy az oklevelek nagy része cseh nyelven Íródott, de hát mi következik ebből? Szláv orientáció? Világért sem. Éppen olyan túlzás lenne, mintha azt mondanék, hogy a cseh Przsemysli- dák közül nagyon sokan német hercegnőt vettek feleségül, udvarukban a német nyelv inkább volt használatos, mint a cseh, no és ebből a tényből szemére vetnők a csehszlovák állam jelenlegi kormányának, hogy letért a cseh nemzetnek eredeti germán orientációjáról és francia orientácőt követ. Viszont történelmi tény, hogy épen magyar közbelépés, a IX. század végén az Arnulffal kötött szövetség s az 1278. évi morvamezei ütközet robbantott szét két kialakulóban levő középeurópai szláv jellegű államképződményt. A modern állami élet kialakulásával viszont Magyarország csak 1867 óta vált külpolitikai tényezővé. Andrássv politikája létrehozta a monarchiának és Németországnak szövetségét, amely ötven éven át az európai egyensúlyi helyzetnek fentaríőja volt. Magyarország szláv orientációt ekkor nem folytathatott, mert hisz csak nem hajthatta a fejét az orosz imperializmus taglója alá, amelynek kimondott célja volt, hogy Budapesten keresztül jusson el Konstantinápolyba. A magyar külpolitikai orientáció középeurópai jellegű volt s hogy nem felelt volna meg a középeurópai államok és népek életérdekeinek, igen nehéz történelmi probléma, amelyre forrongó, vajúdó korszakunkban nem mernénk olyan határozott feleletet adni, mint azt Ivanka teszi Általában Ivanka történelmi fölfogásában túlontúl nagy a hangsúly a faji szemponton s nem csoda, ha ez a fölfogás politikailag közel vitte őt a faji eszme nagy fanatikusának, a neoszlavizmus apostolának, Kramár- uak ideológiájához. Már pedig a faji eszmével, mint történelmi hatóerővel szemben a történetim tatónak igen óvatosan kell viselkednie. A kérdést csupán empirikus megfigyeléssel lehet eldönteni és az eddigi tapasztalatok meglehetősen negatív irányban szólanak. Ha a pánszlávizmus hajótörésére gondolunk, ha a mongol Japánnak mélységes ellentéteit figyeljük a mongol Kínával szemben, ha figyelembe vesszük, hogy a francia Victor Hugónak, az olasz Mazzini- mak és a spanyol Castelarnak nagy álma a latin unióról nem vezetett egyébre, mint 1865- ben a latin pénzegységre, akkor kellő értékére tudjuk szállítani a fajelmélet fanatikusainak teóriáját. Egy avult irányzatnak, a nemzeti romanticizmusnak légköre az, amely Ivánkáiban megszólal és hogy a gyakorlati politikáiban milyen kevés jelentősége van a faji orientációnak, azt nyomban magának is be kell látnia, ha a csehszlovák állam külpolitikai irányzatára gondol. Szláv orientáció? Hogyan képzelhető ez el nemcsak Magyarország, hanem akármelyik középeurópai állam, még egy szláv állam szempontjából is! Hát merre is oriéntálódjék egy szláv orientációjú állam? Talán a bolsevista Moszkva felé? Hol van egy szláv nagyhatalom, egy szláv kohéziós központ? Hol van egy reális szláv kulturális nagy egység? Hol van szláv orientáció, ha Jugoszlávia és Bulgária viszonyát nézz-ük? Bizony, azok, akik a csehszlovák állam külpolitikáját irányítják, a maguk száraz realizmusában egyáltalán nem hajszolnak fantomokat, nem keget csak akkor hangoztatják például Lengyelország felé, ha a Lengyelországhoz való közeledés politikai céljaiknak megfelel. Mennyire kivonta magát ez a realista irányzat a faji eszme színes, csillogó, de egyáltalán nem gyakorlati értékű köréből. Aztán meg, ha a Lengyelország felé való orientáció már szláv tájékozódást jelent, akikor Ivanka semmit sem vethet a magyar külpolitika szemére, amely a baráti kapcsolatok ezer és ezernyi szálát építi ki Budaipest és Varsó között. Talán geográfiai paradoxon, de a politikai életben gyakran előfordulnak ilyen paradoxonok, hogy ezek a szálak nem Prágán keresztül szövődnek. És amikor mindezt megtárgyaltuk a magyarok és szlávok viszonyáról, egy triviális kérdés tolakodik föl bennünk: Hogy kerül a csizma a spájzba? Miért kellett nekünk ezt a kérdést Ivanka Milán dr.-ral megvitatnunk? Mi közünk nekünk ahhoz és mi beleszólásunk lehet abba, hogy milyen külpolitikai irányzatot folytat a magyar kormány? Milyen hatással lehet a csehszlovák állam kormányának a magyar kisebbséggel szemben gyakorolt kormányzati rendszerére annak a ténynek, hogy — amint Ivanka állítja — „a jelenlegi kormányzat szlávellenes olasz—német orientációt folytat"? És ha igy lenne? Nem larto- zik ránk, semmiféle ingerenciánk nem lehet a magyar külpolitika irányitóira. Béke velünk! * A második kérdés, amely Ivanka emlékezetes fölszólalásának és hozzánk küldött cikkének tulajdonképpeni lényegét teszi, a há- íboruelőtti Magyarország nemzetiségi politikája. Az ezeréves legenda helyett száz esztendő soviniszta elnyomása, ezt színezte ki élénken Ivanka, ezért olvasott föl hírlapi cikkekből szemelvényeket és'— mindenesetre furcsa logika — ezért tesz bennünket is, kisebbségi magyarságot felelőssé. Felénk szórja a nem is nagyon burkolt vádakat, hogy kisebbségi életünk vezérei ma is eunek a politikának eszmeköróben élnek, fejünkre olvassa a Rákosi elhalálozásakor irt vezércikkünket, amelyben a magyar publicisztika legnagyobb reprezentánsának szelleme elölt hajtottuk meg zászlónkat és fogadalmai tettünk, hogy Rákosi szellemében dolgozunk tovább. A harminc millió magyar szellemében, id'örgi felénk Ivanka, de ez a fegyvere is ki—————1——wh—baewBwaB— mi i inni i tíf §e£§ede$éé9 Menü — csak igazolása a rég ismert tények sorozatának. Új, kétségbe nem vonható bizonyítéka egy tökéletes és amellett olcsó élelmi- &sw előállításában elért haladásnak. S IAKVÉLEMÉNY: A vízmentes, tehát 100%-os tiszta kókuszzslr. Sütésihez és főzéshez kiváló an alkalmas ótelzsír. A tápártéke ugyanaz, mint az állati zsíroké,emellett megvan az az előnye, hogy könnyebben emészthető azoknál. Készítése alatt a személyzet egysz-er sem ér hozzá. Ez teszi lehetővé az egész- 3égügyi szempontbó1 tökéletes, kifogástalan készítést —i-——: és csomagolást. PROF. Dr. &OTL VILMOS s. k. A német műegyetem »zéki hites vegyész stL C1 ve!Mi. ——ie»in ■ nii nem i h~t~ih—mi m m in i n n
