Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)
1929-04-11 / 83. (2008.) szám
MBt jjwfiBg 11, osftfirtefc. 9 SzroHÁz-Könfrv-KabmPA i—wrenwaaM——— „Most jelenmeg“ — Bourdet vígjaiéba a Kamaraszínházban — Irta: Molnár Jenó írókról és könyvkiadókról igazában csak francia merhet színdarabot írni. Mégpedig párisi francia. írónál: és könyvkiadónak azt a sajátos viszonyát, amelynek titokzatos móhében sikerek születnek, sikerek vetélődnek el, tehetségek bukkannak föl és tehetségek merülnek alá, csak a nyugtalan, vibráló és viharzó párisi szellem bonyolultsága tenyésztheti ki úgy, hogy maga ez a viszony is az Írói inspiráció külön és különleges forrásává válik. De még valami. Az irodalom és a művészet minden apró mozzanata, a szellemi élet hullámzásának minden kis fodrocskája iránt nemcsak érdeklődés, de tulérzékeny párisi közönség staffá- zsa nélkül szinte bajos elképzelni a teljes hatást, amire Edouard Bourdet, a kiváló színműíró, joggal számított, amikor „Vienl de paraitre" (Most jelent meg) cimü vígjátékinak témájául az i ró és kiadó sajátos kapcsolatát választotta. Félmüveit vagy kevéssé tájékozott közönség valószínűleg úgy képzeli az iró és kiadó érdekközösségét, hogy a kiadó annak az írónak a könyvébe fektet bele pénzt, amelyet jónak és kelendőnek tart. Hát nem egészen így van. A kiadó is ember, még pedig üzletember, aki fülhegyezve lesi a siker füvének növését és aki nagyon jól tudja, hogy a legnagyobb írói tehetséget épp úgy meg kell adminisztrálni, agyonreklámozni, mint akár egy újfajta logpépet, akár egy ujgyártmányu benzinmotort. Valamikor azt mondták: poéta non fit. séd nascitur, ma már így kell mondanunk: az iró születik ugyan, mint mindenki más, de íróvá a kiadója teszi. Már most tessék elképzelni, mi lehet Parisban, a világ- könyvsikerek rekordhazájában egy-egy uj regény „Stappellauf'-ja, pláne egy uj irodalmi név lan- szirozása körül? Micsoda hallatlanul kifejlett stratégiája lehet a könyvkiadásnak olt,, ahol egész kis vagyont áldoznak egy siker kicsikarásáért, hogy aztán egész nagy vagyont gereblyézzenek föl a piacon! Ha csak madártávlatból figyeljük a világfogyasztásra dolgozó párisi könyvkiadóüzlet gigászi méreteit, megértjük, hogy mért nyúlt a kitűnő Bourdet ehhez a témához. Hóembert sürlin nyugtalanít az az örökké rejtelmes probléma, hogyan ássa ki magát a névtelen tehetség, az ismeretlenség tömegsírjából, hogyan csinálódik az a bizonyos arriváltság. A „Most jelent meg“ cimü darabban például Maréch-nak, a* * ügyes és már-már divatba jövő regényírónak készíti elő Moscat kiadó a Zoia-dijat (kiérezhető, hogy ez a Zola-dij a híres Goncourt-dijat szatirizáija) és mégsem ő kapja meg. A kiadő már sok ezer példányban ki is nyomtatta Maréchal regényét, amelynek fedőlapján piros betűs papírszalagon rikolt a* ajánlás: ,Most jelent meg! A Zola-dij idei nyertese". Ma- réchal izgatottan várja a zsűri döntését, minden szál Moscat kezében fut össze, ő irányítja a zsűri véleményét, hiszen a legtöbb iró tőle, a kiadótól függ. De mégis csoda történik. Irigység, féltékenység, amely az irók világában épp oly otthonos, mint egy ravasz kiadó mesterkedése, aki üzleti érdekeiben megtámadottnak érzi magát. Egy másik regényíró, Brégaillon, akinek egy konkurens könyvkiadó gépirónője a kedvese, elárulja Moscatnak, hogy Maréchal a háta mögött a konkurenciával kötött szerződést megírandó uj regényeire. Moscat föl van háborodva és a zsűri döntőse előtt félórával más mederbe tereli a nagy dij odaítélését. Félóra múlva jelentik a szenzációi: a dijat egy egészen ismeretien író kapta. És most kezdődik a vígjáték legvidámabb jelenetsorozata, amelynek ezt a külön címet lehetne adni: Hajsza az ismeretlen iró után. A dolog megértéséhez tudni kell, hogy a darab elején egy \ szerény, de lerázhatatlan fiatalember, több ízben keresi kézirattal Moscat kiadót, volt katonabaj- társát, de nem tud bejutni a Zola-dij miatt izguló kiadóhoz. Moscat a zsűri döntése után kinyomozza, hogy a győztes iró regénye Orléansbau „saját kiadásában" je’ent meg, s hogy szerzője egyszerű minisztériumi tisztviselő. Futárt küld érte, de csak a feleségét találják otthon. Lóhalálában hozzák a nagyhatalmú kiadóhoz. A csinos és jóeszü asszonyka szivdobogva hallja a váratlan szerencse hírét és elmondja, hogy az urának sejtelme sincs arról, hogy regénye részt vett a pályázaton, mert ő küldte be a zsűrinek a férje tudtán kívül, írói áln'y alatt. A győztes iró tehát nem az igazi nevén szerepelt. Miközben ez a beszélgetés folyik, a szomszéd helyiségben, a könyvkereskedésben, ismét megjelent a mitsem sejtő díjnyertes iró, (akinek Marc a keresztneve), akit Moscat informá- latlan alkalmazottja ismét elküld. A következő pillanatban megtudja főnökétől, hogy a már harmadszor kidobott iró nyerte meg a Zola-dijat Hajrá, utána! A könyvkereskedősegéd még utoléri a boulevardon, diadallal visszahozza, felesége a nyakába borul, a kiadó gratulációval és mesés szerződéssel fogadja. Marc csak ámul-bámul, végül megtudja a valót és mikor az „Intransigeant" fotóriportere rászegzi gépéi, amely a hírnévnek is kincseskamrája, az eddig ismeretlen, igénytelen, bátortalan fiatalember hirtelen irói pózba vágja magát, mint aki azt mondja: Itt vagyok, bámuljatok! Természetes, hogy az egy csapásra világhíressé I lett miniszteri tisztviselő minden további Írását Moscat-nak kötötte le. A második felvonás más- félévvel később játszik a kiadó tengerparti, villájában, amelyet úgyszólván arra a célra vásárolt, hogy „az ő írói" nyugodtan dolgozhassanak. Moecat tudniillik az a kiadó, aki az Íróknak adott előlegeket kegyetlenül bevasalja kéziratok formájában. őt nem lehet falhoz állítani, hogy majd... neki pontosan szállítani kell. Igen ám, de a diadalmas Marénak nincs- egy falatka témája, egy veszekedett gondolata Éjjel-nappal töri a fejét, de semmitsem tud belőle kisajtolni. És most derül ki Marc művészetének titka. Elsőrendű irói megfigyelés! Marc, nem az az iró, akinek egyénisége, fantáziája, karakter- és témaformálő ereje van. Egyszóval: nem költő. Csak író, vagy még precízebben: megíró. Kizárólag azt tudja papírra vetni, ami vele, benne, rajta keresztül, vagy közvetlen körülötte valósággal megtörtént. Hogy irta meg első pályanyertes regényét? Ezt most tudjuk meg. Felesége, Jacqueline, menyasszonykorában egy orvosba volt szerelmes, mielőtt Marcot megismerte, és a fiatal leány pontos naplót vezetett erről a kis regényéről. A napló férje kezébe került, aki féltékeny lett és viharzó érzéseit regénybe öntötte. A zsűrit éppen a regény lelkirajzainak őszintesége és közvetlensége fogta meg. Hát igy vagyunk? — tűnődik Moscat, aki már súlyos pénzeket előlegezett Marénak s még mindig hiába várja az ellenszolgáltatást — és máris kész a haditervvel: a férje irói hírnevére és jövőjére való hivatkozással kényszeríti Jacquelinet, hogy „kezdjen ki“ Maréchal-Ial, a Zola-dijról lemaradt regényíróval, aki szintén a villába^ tartózkodik. Maréchalnak tetszik az asszony és a szobájába hívja, azzal az iirüggyal, hogy írógépbe fog diktálni neki. A no éppen ..íetaní akar. mikor a férj, aki Mcscat trükkje nélkül is féltékeny volt Ma- réchalra, feleletre vonja az asszonyt, aki bevallja, hogy szereti Maréchalt, ne levonja a konzekvenciákat és hazautazik szüleihez, hogy felejtsen. A harmadik föl vonást uj ötletekkel tarkítja Bourdet. Marc ismét bejár a minisztériumba, szűkösen él, de Jacqueline nem zúgolódik. A dicső-, ség farsangi királysága mintha kiszállt volna leikéből, s a nemrég ünnepeit irófeleség szürke kispolgári lakásban apró háztartási dolgokkal vesződik. Férje íávollétében váratlanul beállít Maréchal. Jacqueline heves szívdobogást kap, azt hiszi, hogy az írét a vágy vezette hozzá, hiszen ő .m mBSiagmmamaB | Cslzi léd bróm fürdő | kérjen prospektust E Fürööigazgatőság, Csizfüröö, Siou Í3 kezdett komolyan érezni iránta. De csak annyi történik, hogy Maréchal átadja legújabb elbeszélését, amelyben a kettejük szerelmi történetét irta meg. Kiábrándul belőle. Azután egy másik iró jelentkezik, aki viszont drámát szerkesztett Jacqueline esetéből. Marc hazajön és a táskájából ő is kéziratot vesz ki. Az uj regénye kéziratát. Az asszony boldog, hiszen Marc visszanyerte munkaerejét, a szenvedések tüzében ismét íróvá edződött, az élet megint hozzásegítette ahhoz a témához, amelyet a maga emberségéből sohasem tudott volna kitalálni. Elmondja, hogyan ömlött ki belőle fájdalmán és keserűségén keresztül ez a regény é3 hogy már Moscatnál is járt, de nem találta otthon. Nemsokára megjelenik a kiadó és most már az iró dolgozik üzleti cselfogással: nagyobb összeget présel ki belőle, különben egy másik kiadónak juttatja uj müvét. Vége a játéknak. Bourdetnak az első felvonás sikerült legjobban. A könyvkiadás és a sikergyárlás szatírája, bár kissé túlzott, tökéletes, nemcsak szellemes fordulataival, hanem pompás mozgalmasságával is. A szerelemmel való kacérkodás, amelybe kiadó sugalmazására megy bele az asszony, magát a szerzőt is a témával kacérkodásra csábította, csakhogy a színpad nem engedi meg az ilyen játékot, itt nincs megállás, és bizony érezzük, hogy valami hiba van Jacqueline alakja körül. Az elkomolyodó szerelem, amely tehetetlen férjétől az irói termékenységtől duzzadó Maréchalhoz vezeti, akadálya volt a vígjáték könnyed lebonyolításának és azzal, hogy ezen a pszihológiai árkon újabb ötletekkel vetette át magát, nem tudta a néző tudatából kikapcsolni Jacqueline valóságos lelki regényét. így bosszulja meg magát a legbrilliáu- sabb ötlet is ha az iró a valóság és a látszat sor- tiize közé szorítja alakjait. Ettől a szépséghibától eltekintve, a ..Most jelent meg" a francia színpad egyik legértékesebb újdonsága és meg lehet jósolni, hogy párisi sikerszériája megismétlődik minden kuiturcentrumban, tehát Budapesten is. A Nemzeti Színház leányintézete, a Kamaraszínház meglepően összehangolt előadásban mutatta be a vigjátékot. Odry Árpád, mint Moscat, pergő dialektikával és a modern üzletembert jellemző mozgással a jó átlagon messze tulemelkedő alakítást nyújtott. Elbittünk neki mindent, amit a szerző akart érzékeltetni ezen az újszerű figurán keresztül. Mellette Tasnády Ilona az egyetlen nőszerepben a vígjátéki stílus legfinomabb tónusaival hatott. Uray Tivadar, mint Marc, a szerep vidám vonalát markánsabban emelte ki, mint a téma legfenekén szunnyadó drámai mozzanatokat, de ezt nem hibául rójjuk föl, mert a játék nem tűrné a sötétebb színezést. Petlheő Attila Maréchal szerepében és különösen Gál Gyula egy öregedő iró klasszikusan megrointázott alakjában elsőrendű volt. A vígjátékot Iíeltai Jenő azzal az egyéni ölletességgel ültette át magyarra, amely e ragyogó lollu iró minden színpadi munkáját versenyen kívül helyezi. (•) Móry János uj dalai. Móry János Magyar Nótáskönyve után a Szlovák pásztortáncok, majd a „Kriyán alján" cimü zenekari suite jelent meg. Móry most legújabb szerzeményeiként a „Zipser dalok" első füzetét adta ki. Közben Rilke, Wilde és Kernstock szövegeire irt dalok jelentek meg. Érdekes ez a tarka sokrétűség és .egymásutánja a különböző fajú és jellemű muzsikáknak, de talán épp ez jellemzi legjobban a szlovenszkói őslakős pszichéjét, amely az évszázados egymásmelletti- ségben fejlődött ki és élő kultúráknak egyformán megértője. Emberöltök harmonikus együttélete, a szülőföldhöz való ragaszkodás és szeretet egyformán sajátjává tudta tenni a magyar, szlovák és zipser kultúrát. Móry Jáuos minden muzsikális megnyilatkozásában van ebből valami és a sokrétűség szintézise mint erős zenei egyéniség jelentkezik kompozícióiban. Ezt legujab dalai is bizonyítják. Nem érdektelen, hogy a szlovák táncok, amelyeket előszói* a magdeburgi szimfónikusok, majd a kopenhágai opera zenekara mutatott be, szinte egyedül reprezentálják a külföldön (Bartók gyűjteményén kívül) a szlovák népi zenét. A táncok és hangversenydalok Berlinben jelentek meg a Ries és Erler cégnél, a zipser-dalokat a Kárpátegyesület adta ki Késmárkon. (*) A kassai Orsolya-zárda növendékeinek színi- előadása. Kassáról jelentik: A kassai szent Orsolya-rendi szerzetesnők iskoláinak Mária-kongre- gációja és az iskolák növendékei Csárszky József püspök tiszteletére vasárnap a zárda nagytermében nagyszerű siker mellett szinrehozták a Jairus leánya cimü ötfelvonásos bibliai drámát. Nehéz szerepeiket az ügyes műkedvelők valósággal tökéletesen oldották meg s előadásuk feledhetetlen lelki élményt jelent a hatalmas nézőközönségnek, s elsősorban annak, akinek tiszteletére rendezték azt. A sok szereplő közül külön“s elismeréssel kell kieme’nünk Tarczal Máriát. Timkó Jolánt, Stefán Arai ’.t, Wéber Jőzsát, Borócsy Jucit. Kheberich Ilust, Gritzmacher A.t. Orosz Emmit. Baróesy Máriát, Sonkolyos E.*t, Libay Icát Klódéi: A.t-. Juhász S.t-, Vojtovics E.-t, Józsa Babát, Filesz G.-t, Bodnár B.-t és Uhrinyák Anikót. A táncszámokban igen ügyesen és bájosan szerepeltek: Schuster B., Lipták M.. Bors E.. Balázsy K.. Kalinovics M.. Re- satkó I., Perényi E., Sándor M., Steffel B.. Papp B., Semsey K. és Simonits A. A darab rendezésének és betanításának fáradságos, nehéz munkáját Rieszner Mátéi* Xavéria, a kongregáció igazgatónője végezte közismert művészi érzékével és rátermettségével. A gyönyörű előadás előkészítő munkájában kivették a részüket Palyó Mihály pápai kamarás, a kongregáció elnöke és Cselényi István szentszéki tanácsos iskolaigazgató is. (•) Orbók Attila darabját egy francia színtársulat déiamerik&i turnéra viszi. Másfél esztendővel ezelőtt mutatták be Párisban Orbók Attila Tünemény cimü darabját. A darab száznál több e’ő- adást ért meg. A párisi siker után két társulat turnéra vitte Orbók darabját, amelyet igy megismert a francia vidék is. Egy előkelő francia színtársulat a nagysikerű darabot most Délamerikába viszi, ahol Argentína, Brazília és Chile nagy városaiban fogja bemutatni. (*) Esperantó-előadás a pozsonyi rádióból. Pozsonyból jelentik: Április 10-én eete Jí7 teakor Wanitsek Emil, a pozsonyi esperantisták nesztora esperantó nyelvű előadást tartott „A Vág folyó mithoszáról" a pozsonyi stúdióból. Előadásának második részét április 24-én este órakor tartja meg. (•) Chaplin nyilatkozik uj filmjéről. Egy párisi hetilap érdekes interjút csinált Chaplinnal. Az interjú szerint Chaplin uj filmet készít, amelynek cime: A fény városa. A film egy meghatározatlan nagyvárosban játszódik le. Lehet, hogy ez a nagyváros Páris, de lőhet, hogy Newyork, vagy London, esetleg Berlin, vagy Csakágó. „Ami a külsőmet illeti, abban nem k-sz semmilyen változás, a cipőim, kis botom, öreg frakkom stb. mind megmaradnak ábrázatommai együtt. A filmen már egy óta dolgozunk. Az összes müteremíelvételekkel elkészültünk, a filmet azonban csak őszre tudjul: befejezni." A film témájáról szólva a következőket mondotta: „Oharlie egy olyan csirkefogó, akin az emberek nevetnek és akivel a gyermekek játszanak. Egy este találkozik egy vak virágárusnővel. Megsajnálja és vesz tőle virágot. Másnap is vesz. Minden nap vesz tőle és lemond az ennivalóról is, csak hogy virágot vehessen. A vak virágárusleány pedig mindent komolynak lát. Életében először törődnek vele. Oharlie is boldog a vakkal. A szőke vakleány és a groteszk ember között kisarjad a kristálytiszta szerelem. A leány gazdagnak hiszi őt és a csirkefogó dolgozik, mert meg akarja operáltatni a leány szemét, összegyűjti a pénzt. Az operáció sikerül. A leány lát. Milyen szerencse! Első tekintete Charliera esik. Kacagni kezd. Kineveti a groteszk figurát, hisz nem gondol arra, hogy ez az alak lehet a megmentő herceg, akiről annyit álmodott, és akit ő gyönyörűnek képzelt. A szép álomnak vége. Szegény Charlie keservesen fizetett meg jóságáért. És elindul a nagyváros uccáin, a transzparensek vibráló fényében. A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szép löket és a májfolto- kai Esen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot A föl tosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót a legújabb a világhírű MARY CREM eltávolít minden használat előtt — foltot, pattanást, kiütést, <>ae*nálat után gyorsan, nagyoo gyorsan és biztosan. A* arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz. az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógyszertárban, drogériában és parfümériában. Készíti: Dr. PoIIák gyógyszertára Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Ke., nappali krém 10 Kö„ éjjeli (szeplőirtó) 10 Kő, .Vigyázat! 'Csak valódit fogadjon eU Jól érzi magát a naponkénti oeret- válkosás után. Az Aqua Velva hűvös friss cseppjének első érintésére újonnan éled az arc, a bőr minden látható és láthatatlan repedését azonnal elsimítja, fertőtlenít és gyorsan gyógyít, Az ernyedt bőr felfrissül és üde lesz. Kellemes hatása egész nap érezhető. Aqua Veiv- borotválkozás utá haszná ható. A szél, nap és az . .-/járás behatása ellen legjobban vq^i az arcbőrt. Williams III Hl Csehszlovákiai vezérképviselete Erwin Ereim), M. Ostrau. (*) Egy beszélőfilm hangos bukása. Newyorkből jelentik: A mozi világában a sző szoros értelemben vett bukás ismeretlen fogalom volt. Amióta a film megtanult beszélni, kellemetlen meglepetés érte a mozisokat: a premiereken a darabok kezdtek megbukni és már az is megtörtént, hogy a bemutató után rögtön uj filmmel kellett pótolni a müsordarabot. A ne-wyorki Capitol színházban mutatták be most a Nagy erő cimü beszélőíilmet. A film szavától a közönségnek is megjött a szava és alig játszottál: tiz percig, az emberek kiabálni kezdtek. A film olyan rettenetesen megbukott, hogy az igazgatóság még aznap Buster Keatou egyik filmjével cserélte fel a beszélő remekművet. A mozisok most attól félnek, hogy a példának követői lesznek és ezért nagyobb erejű hangerő- sitő alkálmazására gondoltak, amellyel tulordit- haljál: a közönséget. Sőt az is valószínű, hogy a bemutatókon nemsokára klakkot fognak felvonultatni, hogy az mentse azt, ami m^**"*atő. (*) A színpadi szerzők madridi világkongresz- sznsa. Május 2Ó-án kezdődik Madridban a színpadi szerzők világkongresszusa, amelyet minden évben más-más ország fővárosában rendeznek meg. A legutóbbi esztendőkben az európai városok heves harcokat folytattak azért, hogy hol legyen a kongresszus. Most Madrid győzött. A kongresszusnak lesz egy nagyon fontos pontja: A beszélőfilm. Amerikából több beszélőfilm-igazgató érkezik Madridba, hogy résztvegyen a tanácskozásokon, mert a spanyol fővárosban fog eldőlni, hogy a szerzők milyen feltételek mellett engedi1- át Írásaikat a beszélőfilmnek. Madridban állapítják meg az erre vonatkozó kollektív szerződés egyes pontjait. Heltay Jenőnek az a törekvése, hogy a világkongresszuson minél nagyobb számban jelenjenek meg a magyar irók. Az már biztos, hogy Heltay maga ki fog menni a kongresszusra, annyival is inkább, mert személye0 barátai külön is meghívták erre az összejövetelre. A magyar delegáció több érdekes javaslattal lép a konrgesszue plénuma elé. (•) Mk'zkiewicz lengyel költő szobra Párisban. A párisi lapok jelentése szerint héten helyezik el a nagy lengyel költő párisi szobrának alapkövét. A szobor kolosszális méretű. Az alkatrészeket az alapkőletétellel egyidőben szállítják a helyszínre. A párisi Almainál, mellett fog állani. A leleplezési ünnepséget a köztársasági elnök és a kormány tagjainak jelenlétében e hó 28-án tartják meg. ÉeÉ I pfMf r ÁRBAN és MINŐSÉGBEN ■ * A’l VJI JUí utolérhetetlen ! EXTRA 10 drb. Ke 13.SUPRA 10 drb. Ke 18,~ DE LUXÉ 10 drb. Ke 22.- ■ Mindenütt kaoható.
