Prágai Magyar Hirlap, 1929. április (8. évfolyam, 76-99 / 2001-2024. szám)

1929-04-11 / 83. (2008.) szám

MBt jjwfiBg 11, osftfirtefc. 9 SzroHÁz-Könfrv-KabmPA i—wrenwaaM——— „Most jelenmeg“ — Bourdet vígjaiéba a Kamaraszínházban — Irta: Molnár Jenó írókról és könyvkiadókról igazában csak fran­cia merhet színdarabot írni. Mégpedig párisi fran­cia. írónál: és könyvkiadónak azt a sajátos vi­szonyát, amelynek titokzatos móhében sikerek szü­letnek, sikerek vetélődnek el, tehetségek bukkan­nak föl és tehetségek merülnek alá, csak a nyug­talan, vibráló és viharzó párisi szellem bonyolult­sága tenyésztheti ki úgy, hogy maga ez a viszony is az Írói inspiráció külön és különleges forrásává válik. De még valami. Az irodalom és a művészet minden apró mozzanata, a szellemi élet hullámzá­sának minden kis fodrocskája iránt nemcsak ér­deklődés, de tulérzékeny párisi közönség staffá- zsa nélkül szinte bajos elképzelni a teljes hatást, amire Edouard Bourdet, a kiváló színműíró, jog­gal számított, amikor „Vienl de paraitre" (Most jelent meg) cimü vígjátékinak témájául az i ró és kiadó sajátos kapcsolatát választotta. Félmüveit vagy kevéssé tájékozott közönség valószínűleg úgy képzeli az iró és kiadó érdekközösségét, hogy a kiadó annak az írónak a könyvébe fektet bele pénzt, amelyet jónak és kelendőnek tart. Hát nem egészen így van. A kiadó is ember, még pedig üzletember, aki fülhegyezve lesi a siker füvének növését és aki nagyon jól tudja, hogy a legnagyobb írói tehetséget épp úgy meg kell adminisztrálni, agyonreklámozni, mint akár egy újfajta logpépet, akár egy ujgyártmányu benzinmotort. Valamikor azt mondták: poéta non fit. séd nascitur, ma már így kell mondanunk: az iró születik ugyan, mint mindenki más, de íróvá a kiadója teszi. Már most tessék elképzelni, mi lehet Parisban, a világ- könyvsikerek rekordhazájában egy-egy uj regény „Stappellauf'-ja, pláne egy uj irodalmi név lan- szirozása körül? Micsoda hallatlanul kifejlett stra­tégiája lehet a könyvkiadásnak olt,, ahol egész kis vagyont áldoznak egy siker kicsikarásáért, hogy aztán egész nagy vagyont gereblyézzenek föl a piacon! Ha csak madártávlatból figyeljük a világfo­gyasztásra dolgozó párisi könyvkiadóüzlet gigászi méreteit, megértjük, hogy mért nyúlt a kitűnő Bourdet ehhez a témához. Hóembert sürlin nyug­talanít az az örökké rejtelmes probléma, hogyan ássa ki magát a névtelen tehetség, az ismeretlen­ség tömegsírjából, hogyan csinálódik az a bizonyos arriváltság. A „Most jelent meg“ cimü darabban például Maréch-nak, a* * ügyes és már-már divat­ba jövő regényírónak készíti elő Moscat kiadó a Zoia-dijat (kiérezhető, hogy ez a Zola-dij a híres Goncourt-dijat szatirizáija) és mégsem ő kapja meg. A kiadő már sok ezer példányban ki is nyomtatta Maréchal regényét, amelynek fedőlap­ján piros betűs papírszalagon rikolt a* ajánlás: ,Most jelent meg! A Zola-dij idei nyertese". Ma- réchal izgatottan várja a zsűri döntését, minden szál Moscat kezében fut össze, ő irányítja a zsűri véleményét, hiszen a legtöbb iró tőle, a kiadó­tól függ. De mégis csoda történik. Irigység, félté­kenység, amely az irók világában épp oly ottho­nos, mint egy ravasz kiadó mesterkedése, aki üz­leti érdekeiben megtámadottnak érzi magát. Egy másik regényíró, Brégaillon, akinek egy konku­rens könyvkiadó gépirónője a kedvese, elárulja Moscatnak, hogy Maréchal a háta mögött a kon­kurenciával kötött szerződést megírandó uj regé­nyeire. Moscat föl van háborodva és a zsűri dön­tőse előtt félórával más mederbe tereli a nagy dij odaítélését. Félóra múlva jelentik a szenzá­ciói: a dijat egy egészen ismeretien író kapta. És most kezdődik a vígjáték legvidámabb jele­netsorozata, amelynek ezt a külön címet lehetne adni: Hajsza az ismeretlen iró után. A dolog meg­értéséhez tudni kell, hogy a darab elején egy \ szerény, de lerázhatatlan fiatalember, több ízben keresi kézirattal Moscat kiadót, volt katonabaj- társát, de nem tud bejutni a Zola-dij miatt izguló kiadóhoz. Moscat a zsűri döntése után kinyomoz­za, hogy a győztes iró regénye Orléansbau „saját kiadásában" je’ent meg, s hogy szerzője egyszerű minisztériumi tisztviselő. Futárt küld érte, de csak a feleségét találják otthon. Lóhalálában hoz­zák a nagyhatalmú kiadóhoz. A csinos és jóeszü asszonyka szivdobogva hallja a váratlan szerencse hírét és elmondja, hogy az urának sejtelme sincs arról, hogy regénye részt vett a pályázaton, mert ő küldte be a zsűrinek a férje tudtán kívül, írói áln'y alatt. A győztes iró tehát nem az igazi ne­vén szerepelt. Miközben ez a beszélgetés folyik, a szomszéd helyiségben, a könyvkereskedésben, ismét megjelent a mitsem sejtő díjnyertes iró, (akinek Marc a keresztneve), akit Moscat informá- latlan alkalmazottja ismét elküld. A következő pillanatban megtudja főnökétől, hogy a már har­madszor kidobott iró nyerte meg a Zola-dijat Hajrá, utána! A könyvkereskedősegéd még utol­éri a boulevardon, diadallal visszahozza, felesége a nyakába borul, a kiadó gratulációval és mesés szerződéssel fogadja. Marc csak ámul-bámul, végül megtudja a valót és mikor az „Intransigeant" fo­tóriportere rászegzi gépéi, amely a hírnévnek is kincseskamrája, az eddig ismeretlen, igénytelen, bátortalan fiatalember hirtelen irói pózba vágja magát, mint aki azt mondja: Itt vagyok, bámul­jatok! Természetes, hogy az egy csapásra világhíressé I lett miniszteri tisztviselő minden további Írását Moscat-nak kötötte le. A második felvonás más- félévvel később játszik a kiadó tengerparti, villá­jában, amelyet úgyszólván arra a célra vásárolt, hogy „az ő írói" nyugodtan dolgozhassanak. Moecat tudniillik az a kiadó, aki az Íróknak adott előlegeket kegyetlenül bevasalja kéziratok for­májában. őt nem lehet falhoz állítani, hogy majd... neki pontosan szállítani kell. Igen ám, de a dia­dalmas Marénak nincs- egy falatka témája, egy veszekedett gondolata Éjjel-nappal töri a fejét, de semmitsem tud belőle kisajtolni. És most derül ki Marc művészetének titka. Elsőrendű irói meg­figyelés! Marc, nem az az iró, akinek egyénisége, fantáziája, karakter- és témaformálő ereje van. Egyszóval: nem költő. Csak író, vagy még precí­zebben: megíró. Kizárólag azt tudja papírra vet­ni, ami vele, benne, rajta keresztül, vagy közvet­len körülötte valósággal megtörtént. Hogy irta meg első pályanyertes regényét? Ezt most tudjuk meg. Felesége, Jacqueline, menyasszonykorában egy orvosba volt szerelmes, mielőtt Marcot megis­merte, és a fiatal leány pontos naplót vezetett erről a kis regényéről. A napló férje kezébe került, aki féltékeny lett és viharzó érzéseit re­génybe öntötte. A zsűrit éppen a regény lelki­rajzainak őszintesége és közvetlensége fogta meg. Hát igy vagyunk? — tűnődik Moscat, aki már súlyos pénzeket előlegezett Marénak s még mindig hiába várja az ellenszolgáltatást — és máris kész a haditervvel: a férje irói hírnevére és jövőjére való hivatkozással kényszeríti Jacquelinet, hogy „kezdjen ki“ Maréchal-Ial, a Zola-dijról lemaradt regényíróval, aki szintén a villába^ tartózkodik. Maréchalnak tetszik az asszony és a szobájába hívja, azzal az iirüggyal, hogy írógépbe fog dik­tálni neki. A no éppen ..íetaní akar. mikor a férj, aki Mcscat trükkje nélkül is féltékeny volt Ma- réchalra, feleletre vonja az asszonyt, aki bevallja, hogy szereti Maréchalt, ne levonja a konzekven­ciákat és hazautazik szüleihez, hogy felejtsen. A harmadik föl vonást uj ötletekkel tarkítja Bourdet. Marc ismét bejár a minisztériumba, szű­kösen él, de Jacqueline nem zúgolódik. A dicső-, ség farsangi királysága mintha kiszállt volna lei­kéből, s a nemrég ünnepeit irófeleség szürke kis­polgári lakásban apró háztartási dolgokkal ve­sződik. Férje íávollétében váratlanul beállít Maréchal. Jacqueline heves szívdobogást kap, azt hiszi, hogy az írét a vágy vezette hozzá, hiszen ő .m mBSiagmmamaB | Cslzi léd bróm fürdő | kérjen prospektust E Fürööigazgatőság, Csizfüröö, Siou Í3 kezdett komolyan érezni iránta. De csak annyi történik, hogy Maréchal átadja legújabb elbeszélé­sét, amelyben a kettejük szerelmi történetét irta meg. Kiábrándul belőle. Azután egy másik iró jelentkezik, aki viszont drámát szerkesztett Jacqueline esetéből. Marc hazajön és a táskájából ő is kéziratot vesz ki. Az uj regénye kéziratát. Az asszony boldog, hiszen Marc visszanyerte mun­kaerejét, a szenvedések tüzében ismét íróvá edződött, az élet megint hozzásegítette ahhoz a témához, amelyet a maga emberségéből sohasem tudott volna kitalálni. Elmondja, hogyan ömlött ki belőle fájdalmán és keserűségén keresztül ez a regény é3 hogy már Moscatnál is járt, de nem találta otthon. Nemsokára megjelenik a kiadó és most már az iró dolgozik üzleti cselfogással: na­gyobb összeget présel ki belőle, különben egy má­sik kiadónak juttatja uj müvét. Vége a játéknak. Bourdetnak az első felvonás sikerült legjobban. A könyvkiadás és a sikergyárlás szatírája, bár kissé túlzott, tökéletes, nemcsak szellemes fordu­lataival, hanem pompás mozgalmasságával is. A szerelemmel való kacérkodás, amelybe kiadó sugalmazására megy bele az asszony, magát a szerzőt is a témával kacérkodásra csábította, csak­hogy a színpad nem engedi meg az ilyen játékot, itt nincs megállás, és bizony érezzük, hogy vala­mi hiba van Jacqueline alakja körül. Az elkomo­lyodó szerelem, amely tehetetlen férjétől az irói termékenységtől duzzadó Maréchalhoz vezeti, akadálya volt a vígjáték könnyed lebonyolításá­nak és azzal, hogy ezen a pszihológiai árkon újabb ötletekkel vetette át magát, nem tudta a néző tu­datából kikapcsolni Jacqueline valóságos lelki regényét. így bosszulja meg magát a legbrilliáu- sabb ötlet is ha az iró a valóság és a látszat sor- tiize közé szorítja alakjait. Ettől a szépséghibától eltekintve, a ..Most jelent meg" a francia színpad egyik legértékesebb újdonsága és meg lehet jó­solni, hogy párisi sikerszériája megismétlődik minden kuiturcentrumban, tehát Budapesten is. A Nemzeti Színház leányintézete, a Kamara­színház meglepően összehangolt előadásban mu­tatta be a vigjátékot. Odry Árpád, mint Moscat, pergő dialektikával és a modern üzletembert jel­lemző mozgással a jó átlagon messze tulemelkedő alakítást nyújtott. Elbittünk neki mindent, amit a szerző akart érzékeltetni ezen az újszerű figurán keresztül. Mellette Tasnády Ilona az egyetlen nő­szerepben a vígjátéki stílus legfinomabb tónusai­val hatott. Uray Tivadar, mint Marc, a szerep vi­dám vonalát markánsabban emelte ki, mint a téma legfenekén szunnyadó drámai mozzanatokat, de ezt nem hibául rójjuk föl, mert a játék nem tűr­né a sötétebb színezést. Petlheő Attila Maréchal szerepében és különösen Gál Gyula egy öregedő iró klasszikusan megrointázott alakjában első­rendű volt. A vígjátékot Iíeltai Jenő azzal az egyéni ölletességgel ültette át magyarra, amely e ragyogó lollu iró minden színpadi munkáját ver­senyen kívül helyezi. (•) Móry János uj dalai. Móry János Magyar Nótáskönyve után a Szlovák pásztortáncok, majd a „Kriyán alján" cimü zenekari suite jelent meg. Móry most legújabb szerzeményeiként a „Zipser dalok" első füzetét adta ki. Közben Rilke, Wilde és Kernstock szövegeire irt dalok jelentek meg. Érdekes ez a tarka sokrétűség és .egymásutánja a különböző fajú és jellemű muzsikáknak, de talán épp ez jellemzi legjobban a szlovenszkói őslakős pszichéjét, amely az évszázados egymásmelletti- ségben fejlődött ki és élő kultúráknak egyformán megértője. Emberöltök harmonikus együttélete, a szülőföldhöz való ragaszkodás és szeretet egy­formán sajátjává tudta tenni a magyar, szlovák és zipser kultúrát. Móry Jáuos minden muzsikális megnyilatkozásában van ebből valami és a sokré­tűség szintézise mint erős zenei egyéniség jelent­kezik kompozícióiban. Ezt legujab dalai is bizo­nyítják. Nem érdektelen, hogy a szlovák táncok, amelyeket előszói* a magdeburgi szimfónikusok, majd a kopenhágai opera zenekara mutatott be, szinte egyedül reprezentálják a külföldön (Bartók gyűjteményén kívül) a szlovák népi zenét. A tán­cok és hangversenydalok Berlinben jelentek meg a Ries és Erler cégnél, a zipser-dalokat a Kár­pátegyesület adta ki Késmárkon. (*) A kassai Orsolya-zárda növendékeinek színi- előadása. Kassáról jelentik: A kassai szent Or­solya-rendi szerzetesnők iskoláinak Mária-kongre- gációja és az iskolák növendékei Csárszky József püspök tiszteletére vasárnap a zárda nagytermé­ben nagyszerű siker mellett szinrehozták a Jairus leánya cimü ötfelvonásos bibliai drámát. Nehéz szerepeiket az ügyes műkedvelők valósággal töké­letesen oldották meg s előadásuk feledhetetlen lelki élményt jelent a hatalmas nézőközönségnek, s elsősorban annak, akinek tiszteletére rendezték azt. A sok szereplő közül külön“s elismeréssel kell kieme’nünk Tarczal Máriát. Timkó Jolánt, Stefán Arai ’.t, Wéber Jőzsát, Borócsy Jucit. Kheberich Ilust, Gritzmacher A.t. Orosz Emmit. Baróesy Má­riát, Sonkolyos E.*t, Libay Icát Klódéi: A.t-. Ju­hász S.t-, Vojtovics E.-t, Józsa Babát, Filesz G.-t, Bodnár B.-t és Uhrinyák Anikót. A táncszámokban igen ügyesen és bájosan szerepeltek: Schuster B., Lipták M.. Bors E.. Balázsy K.. Kalinovics M.. Re- satkó I., Perényi E., Sándor M., Steffel B.. Papp B., Semsey K. és Simonits A. A darab rendezésé­nek és betanításának fáradságos, nehéz munkáját Rieszner Mátéi* Xavéria, a kongregáció igazgató­nője végezte közismert művészi érzékével és rá­termettségével. A gyönyörű előadás előkészítő munkájában kivették a részüket Palyó Mihály pá­pai kamarás, a kongregáció elnöke és Cselényi István szentszéki tanácsos iskolaigazgató is. (•) Orbók Attila darabját egy francia színtársu­lat déiamerik&i turnéra viszi. Másfél esztendővel ezelőtt mutatták be Párisban Orbók Attila Tüne­mény cimü darabját. A darab száznál több e’ő- adást ért meg. A párisi siker után két társulat turnéra vitte Orbók darabját, amelyet igy megis­mert a francia vidék is. Egy előkelő francia szín­társulat a nagysikerű darabot most Délamerikába viszi, ahol Argentína, Brazília és Chile nagy vá­rosaiban fogja bemutatni. (*) Esperantó-előadás a pozsonyi rádióból. Po­zsonyból jelentik: Április 10-én eete Jí7 teakor Wanitsek Emil, a pozsonyi esperantisták nesztora esperantó nyelvű előadást tartott „A Vág folyó mithoszáról" a pozsonyi stúdióból. Előadásának második részét április 24-én este órakor tartja meg. (•) Chaplin nyilatkozik uj filmjéről. Egy párisi hetilap érdekes interjút csinált Chaplinnal. Az interjú szerint Chaplin uj filmet készít, amelynek cime: A fény városa. A film egy meghatározatlan nagyvárosban játszódik le. Lehet, hogy ez a nagy­város Páris, de lőhet, hogy Newyork, vagy Lon­don, esetleg Berlin, vagy Csakágó. „Ami a külső­met illeti, abban nem k-sz semmilyen változás, a cipőim, kis botom, öreg frakkom stb. mind meg­maradnak ábrázatommai együtt. A filmen már egy óta dolgozunk. Az összes müteremíelvételekkel elkészültünk, a filmet azonban csak őszre tudjul: befejezni." A film témájáról szólva a következőket mondotta: „Oharlie egy olyan csirkefogó, akin az emberek nevetnek és akivel a gyermekek játsza­nak. Egy este találkozik egy vak virágárusnővel. Megsajnálja és vesz tőle virágot. Másnap is vesz. Minden nap vesz tőle és lemond az ennivalóról is, csak hogy virágot vehessen. A vak virágárusleány pedig mindent komolynak lát. Életében először törődnek vele. Oharlie is boldog a vakkal. A szőke vakleány és a groteszk ember között kisarjad a kristálytiszta szerelem. A leány gazdagnak hiszi őt és a csirkefogó dolgozik, mert meg akarja ope­ráltatni a leány szemét, összegyűjti a pénzt. Az operáció sikerül. A leány lát. Milyen szerencse! Első tekintete Charliera esik. Kacagni kezd. Kine­veti a groteszk figurát, hisz nem gondol arra, hogy ez az alak lehet a megmentő herceg, akiről annyit álmodott, és akit ő gyönyörűnek képzelt. A szép álomnak vége. Szegény Charlie keservesen fizetett meg jóságáért. És elindul a nagyváros uccáin, a transzparensek vibráló fényében. A napsugarak s a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szép löket és a májfolto- kai Esen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik az egész arcot A föl tosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót a leg­újabb a világhírű MARY CREM eltávolít minden használat előtt — foltot, pattanást, kiütést, <>ae*nálat után gyorsan, nagyoo gyorsan és biztosan. A* arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz. az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Készí­ti: Dr. PoIIák gyógyszertára Piestany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Ke., nappali krém 10 Kö„ éjjeli (szeplőirtó) 10 Kő, .Vigyázat! 'Csak valódit fogadjon eU Jól érzi magát a naponkénti oeret- válkosás után. Az Aqua Velva hűvös friss cseppjének első érintésére újonnan éled az arc, a bőr minden látható és láthatatlan repedését azonnal elsimítja, fertőtlenít és gyorsan gyógyít, Az ernyedt bőr felfrissül és üde lesz. Kellemes hatása egész nap érezhető. Aqua Veiv- borotválkozás utá haszná ható. A szél, nap és az . .-/járás behatása ellen legjobban vq^i az arcbőrt. Williams III Hl Csehszlovákiai vezérképviselete Erwin Ereim), M. Ostrau. (*) Egy beszélőfilm hangos bukása. Newyorkből jelentik: A mozi világában a sző szoros értelem­ben vett bukás ismeretlen fogalom volt. Amióta a film megtanult beszélni, kellemetlen meglepetés érte a mozisokat: a premiereken a darabok kezd­tek megbukni és már az is megtörtént, hogy a be­mutató után rögtön uj filmmel kellett pótolni a müsordarabot. A ne-wyorki Capitol színházban mutatták be most a Nagy erő cimü beszélőíilmet. A film szavától a közönségnek is megjött a szava és alig játszottál: tiz percig, az emberek kiabálni kezdtek. A film olyan rettenetesen megbukott, hogy az igazgatóság még aznap Buster Keatou egyik filmjével cserélte fel a beszélő remekmű­vet. A mozisok most attól félnek, hogy a példának követői lesznek és ezért nagyobb erejű hangerő- sitő alkálmazására gondoltak, amellyel tulordit- haljál: a közönséget. Sőt az is valószínű, hogy a bemutatókon nemsokára klakkot fognak felvonul­tatni, hogy az mentse azt, ami m^**"*atő. (*) A színpadi szerzők madridi világkongresz- sznsa. Május 2Ó-án kezdődik Madridban a színpadi szerzők világkongresszusa, amelyet minden évben más-más ország fővárosában rendeznek meg. A legutóbbi esztendőkben az európai városok heves harcokat folytattak azért, hogy hol legyen a kon­gresszus. Most Madrid győzött. A kongresszusnak lesz egy nagyon fontos pontja: A beszélőfilm. Ame­rikából több beszélőfilm-igazgató érkezik Madrid­ba, hogy résztvegyen a tanácskozásokon, mert a spanyol fővárosban fog eldőlni, hogy a szerzők mi­lyen feltételek mellett engedi1- át Írásaikat a be­szélőfilmnek. Madridban állapítják meg az erre vo­natkozó kollektív szerződés egyes pontjait. Heltay Jenőnek az a törekvése, hogy a világkongresszu­son minél nagyobb számban jelenjenek meg a magyar irók. Az már biztos, hogy Heltay maga ki fog menni a kongresszusra, annyival is inkább, mert személye0 barátai külön is meghívták erre az összejövetelre. A magyar delegáció több érde­kes javaslattal lép a konrgesszue plénuma elé. (•) Mk'zkiewicz lengyel költő szobra Párisban. A párisi lapok jelentése szerint héten helyezik el a nagy lengyel költő párisi szobrának alapkö­vét. A szobor kolosszális méretű. Az alkatrészeket az alapkőletétellel egyidőben szállítják a hely­színre. A párisi Almainál, mellett fog állani. A le­leplezési ünnepséget a köztársasági elnök és a kormány tagjainak jelenlétében e hó 28-án tart­ják meg. ÉeÉ I pfMf r ÁRBAN és MINŐSÉGBEN ■ * A’l VJI JUí utolérhetetlen ! EXTRA 10 drb. Ke 13.­SUPRA 10 drb. Ke 18,~ DE LUXÉ 10 drb. Ke 22.- ■ Mindenütt kaoható.

Next

/
Thumbnails
Contents